Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Diszkriminatív lenne egy olyan jogszabály, amely arra kötelezné a lakótelepi kerthelyiségeket, hogy 22 órakor zárjanak, míg a belvárosiak éjfélig nyitva tarthatnak – vélték a tegnapi ülésen a kolozsvári városi tanácsosok.

Ebben a hónapban immár másodszor kerül a helyi hatóságok figyelmébe a kerthelyiségek kérdésköre: először a belvárosban illegálisan, engedély nélkül működő létesítményeket számolták fel karhatalmi segédlettel, most pedig az éjszakai zajongásért, duhajkodásért nagyrészt felelős szabadtéri mulatók állították dilemma elé a kincses város önkormányzatát. Emil Boc a múlt héten közölte: a lakosság nyugalmáért csak 22 óráig tarthatnak nyitva a lakótelepi, és éjfélig a belvárosi kerthelyiségek.

Indoklásul a városi elöljáró említést tett a rendőrségi jegyzőkönyvek sokaságáról is, amely a későbe nyúló mulatozások nyomán kialakult tettlegességek, rend- és csendháborítások gyakoriságát bizonyítja. A polgármester által kezdeményezett határozattervezet élénk vitát váltott ki a városatyák között. A tanácsosok a diszkriminatív jelleg mellett más szempontokat is nehezményeztek. Nem célszerű az, ha néhány duhajkodó miatt megfosztjuk a várost az éjszakai mulatozás lehetőségétől – vélték néhányan. Mások, akik egy-egy ilyen létesítmény közelében laknak – mint például Molnos Lajos –, a polgármester szemszögéből nézték az ügyet, mondván: a zaj sokszor elviselhetetlen. Ştefan Dimitriu SZDP-s tanácsos szerint minden megszorítás dacoló, ellenkező magatartást vált ki, ezért az ilyen jellegű korlátozások értelmetlenek. A liberális városatyák sem rajongtak a határozattervezetért, úgy vélték: amíg nem nyújtanak értelmes alternatívát a szórakozni vágyó fiataloknak, addig ilyesmire ne is gondoljanak. A vita hevében az is elhangzott: „az álmatlan hipochonderek" forduljanak orvoshoz. A külföldet megjárt tanácsosok az ottani példákra hivatkoztak, állítva, hogy a kerthelyiségek jelenléte és a lakosság nyugalma nem feltétlenül zárja ki egymást. Hogy a környéken lakók tűrőképessége nagyobb-e, vagy az éjszakai szórakozók viselkednek civilizáltabban, azt már nehezebb volt eldönteni. Lassan körvonalazódott a célszerű középút, amellyel a kezdeményező Emil Boc is egyetértett. A polgármester kifejtette: a jogszabályra az esetleges módosításoktól függetlenül, szükség van, mert e nélkül a városházának nem áll módjában felelősségre vonni a törvénysértőket. A határozatot végül a következő formában fogadta el a városi tanács: a kerthelyiségeket arra kötelezik, hogy tartsák be a törvény által előírt zajszintet. Ez azt jelenti, hogy a zaj a szomszédos lakásokban nem haladhatja meg a 35 decibelt nappal, és a 10 decibelt éjjel. Amennyiben továbbra is érkeznek feljelentések, a polgármesteri hivatal előbb figyelmeztetésben részesíti, majd pénzbírsággal sújtja a vétkeseket. Ha ez se vezet eredményre, akkor sor kerülhet a nyitva tartás korlátozására, a városháza este 22, sőt akár 21 órai zárórát is előírhat. A kényszerű órarend-módosítást, mint büntetést, egyéni érvénnyel csak a szabálysértő kerthelyiségre szabják ki.

Több mint nyolcezer líceumi hely marad az idén betöltetlenül, mivel a 150 000 számítógépes elosztásra beiratkozott képességvizsgán sikeresen túllevő diákot 158 198 elméleti líceumi hely és 106 961 művészeti vagy szakiskolai hely várta az idén. Ebből 250 hely Szilágy megyében található.

A 148 990 sikeresen képességvizsgázott tanuló több mint 99 százalékát osztották szét különböző líceumokba, művészeti-, valamint szakiskolákba az első számítógépes beosztás során. A 271 diákból, akiknek ez alkalommal nem jelöltek ki középiskolát, 7 nyolcason felüli, 107 pedig 7-es és 8-as közötti átlaggal rendelkezik. A legtöbb diák, akiket nem sikerült líceumokba beosztani Mehedinţi és Hargita megyéből származik, de van egy olyan marosvásárhelyi tanuló is, akinek 8,27-es tanulmányi átlaga volt. 18 405 hely maradt betöltetlenül a nappali, az esti, valamint a látogatás nélküli líceumi osztályokban. A 148 719 diákból 88 092-en választották az illető iskola elsődleges profilját és 118 080-an jelölték be az első három választható opciót – mondta Paloma Petrescu tanügyi államtitkár. Tizennégyen pedig színtízes tanulmányi átlaggal jelentkeztek a líceumokba.

Az ország öt megyéjében: Olt, Brassó, Dâmboviţa, Buzău és Szeben megyékben minden sikeresen képességvizsgázott tanuló líceumban folytathatja tovább tanulmányait az első számítógépes beosztást követően. A legmagasabb tanulmányi átlagot a bukaresti Országos Mihai Viteazul Líceumban regisztrálták, de a kolozsvári Emil Racoviţă Országos Líceumban is akadt kilencesen felüli tanulmányi átlag.

Szilágy megyében 2083 diáknak sikerült a képességvizsgája, őket összesen 2212 líceumi hely várta, de csak 1859 tanuló jelentkezett líceumi osztályokba. Közülük sem tudtak mindenkit elhelyezni, mert hat kisdiák nem jelölt meg elég iskolát, őket nem tudták sehova sem besorolni, pedig eredményeik alapján rangos iskolákban lenne a helyük.

A megyében 253 líceumi hely maradt betöltetlen, ez azt jelenti, hogy kilenc osztállyal többet terveztek, mint amennyire szükség volt. A legtöbb üres helyet a szilágysomlyói Ioan Ossian iskolacsoport jegyzi, itt 97 hely maradt. A sarmasági iskolacsoportban is maradt még 46 hely, a Zsibói Ion Agârbiceanu Elméleti Líceumban pedig 40 helyre nem tudtak senkit elosztani.

A magyar tannyelvű osztályok esetében jobb a helyzet. Zilahon a "Silvania" főgimnáziumban, a tanítóképzőben és a református kollégiumban egyetlen hely sem maradt betöltetlen. (Mindenik iskolában két-két párhuzamos magyar osztály indult.)

Szilágysomlyón a Ioan Ossian nevét viselő iskolacsoport magyar osztályaiban még 17 hely betöltetlen és a Iuliu Maniu muszaki középiskolában is van még 16 hely. A krasznai középiskolában egy hely maradt szabadon. A sarmasági ipari iskolacsoport líceumi osztályába egyetlen diák került, itt még 27 hely maradt betöltetlen. A szakmai oktatásban még rosszabb a helyzet, de ide fogják elosztani azokat a diákokat is, akiknek nem sikerült a képességvizsgájuk, mert a tíz osztályos oktatás kötelező minden gyerek számára.

A jelentkezések alapján a három éves szakmai oktatás a legkevésbé népszerű a diákok körében. A szilágycsehi faipari szakiskolába öt diák került, itt 23 hely várja a további jelentkezőket. Krasznán egyetlen kisdiák iratkozott a gépészeti szakosztályba, még maradt 27 hely. Senki nem jelentkezett a szilágynagyfalui és a sarmasági gépészeti szakosztályokba.

A kisebbségek oktatásáért felelős tanfelügyelő, Rozs Rita szerint nem megfelelő szakszerűséggel állították össze a szilágysági beiskolázási tervet. Nem számoltak a létszámcsökkenésekkel és a nyolcadikosok képességvizsgáinak átlagos eredményeivel. Mindez annak köszönhető, hogy az iskolaigazgatók saját intézményeik megtartását fontosabbnak tekintették a valós lehetőségek figyelembe vételénél. Dicséretes szándék, de ha nem találkozik a valósággal, akkor káros lehet. Megoldás lenne a minél előnyösebb hiányszakmákra szakosodott líceumi oktatást bővíteni, a megfelelő különbözeti vizsgák lehetővé tételével pedig az osztályok, iskolák közötti átjárhatóság jelentősen megkönnyítené a diákok helyzetét.

Mégsem mond le hivataláról Călin Popescu Tăriceanu kormányfő. A miniszterelnök keddi bejelentése szerint visszamondja a lemondásáról szóló döntését, hogy az Európai Unió által kívánt reformokra és az árvíz sújtotta ország újjáépítésére összpontosítsa erőit.

– Egy bátor vezető soha nem hagyja cserben kemény megpróbáltatásoknak kitett népét. Gyávaság lenne részemről most lemondani – jelentette ki Tăriceanu. Úgy vélte, gyávaság lett volna a mostani helyzetben lemondani. Közölte, hogy a liberális-demokrata szövetség szolidáris döntésével. Tăriceanu közölte: nehéz megállapítania, hogy mekkora mértékben járult hozza a tegnapi döntéséhez brüsszeli látogatása, de elmondta, az Unió vezető politikusaitól kapott üzenetek a felelősséget és komolyságot hangsúlyozták. Tăriceanu döntésével a Konzervatív Párt és az RMDSZ is egyetértett, a Mediafax értesülése szerint a liberális-demokrata szövetség megegyezett a két kisebb komránypárttal, hogy ők is támogatják a képviselőház és a szenátus két elnökének leváltását. A politikai nyilatkozatért felelősséget vállal, és bizalmi szavazást kér a törvényhozástól. Arra a kérdésre, hogy az előrehozott választások ötlete még foglalkoztatja-e, elmondta: most az árvízkárok enyhítése sokkal fontosabb.

A politikus a tegnap reggel hivatalában vendégül látta Traian Băsescu államfőt, amelyen megvizsgálták a lemondásának és az előrehozott választások következményeit.

A Mediafax hírügynökség forrásai szerint két lehetőség merült fel, az egyik szerint a miniszterelnök politikai nyilatkozatban a törvényhozás előtt kifejtené a reformok folytatása és Románia EU-csatlakozása melletti elkötelezettségét, egyben bizalmi szavazást kérne a parlamenttől. A másik megoldás a következetesség mellett szól, e szerint ígértéhez hűen benyújtaná lemondását. A liberális-demokrata szövetséghez közelálló személyek szerint a két vezető kormánypártban mindkét változatot szorgalmazzák, a külön véleményt megfogalmazó csoportok pedig komoly nyomást gyakorolnak a miniszterelnökre. A bizalmi szavazás gondolatát először Dan Voiculescu, a Konzervatív Párt elnöke vetette fel,

A kormányfő tervezett lemondása kapcsán a kormánykoalíciós pártokat első pillanattól leginkább azzal a logikus kérdéssel bombázták, hogyan oldják meg az igazságszolgáltatás reformját az idő előtti választás kiírásával, hiszen ezzel csak a parlamenti erőviszonyokat módosítanák, az Alkotmánybíróság összetétele, illetve döntései továbbra is érinthetetlen marad. Tăriceanu július 7-i első lemondási kísérletének a bejelentése után felröppent az a hír, hogy alkotmánymódosítással oldanák meg ezt a dilemmát. A kormánypártokhoz közelálló Cristian Pârvulescu politológus állt elő e mentő ötlettel, aki a Ziua című bukaresti napilapban közvitára bocsátotta azt az ötletet, hogy az október közepére tervezett előrehozott választásokkal egyidőben népszavazást is tartsanak az alkotmánymódosításról. A jelek szerint a kormánypártoknak megtetszett ez az ötlet, hiszen a legutóbbi hat órát tartó maratoni kormányülésen olyan rendeletet fogadtak el, amely lehetővé tenné az államelnöknek, hogy népszavazást írjon ki. A 2000/3-as jogszabály módosítása szerint a hatóságok az igazságszolgáltatási reform ügyében is kikérhetik az állampolgárok véleményét. Megfigyelők szerint ennek a lépésnek az lenne a nagy előnye, hogy Traian Băsescu is részt vehetne a népszavazás előtti kampányban, és erős Szociáldemokrata Párt ellenes üzenetével az embereket a mostaninál is nagyobb mértékben meggyőzhetné, hogy a liberális-demokrata szövetségre szavazzanak. A kormány egyelőre cáfolja, hogy a múlt heti rendelet azért született volna, hogy az ősszel referendumot írjanak ki. Tăriceanu szerint ez a módosítás nem jelenti azt, hogy „már másnap" megtartják a népszavazást, ez csak lehetőséget biztosít, hogy a csatlakozási és alkotmányos kérdések mellett az igazságszolgáltatás esetében is véleményt mondhassanak az emberek. Leszögezte: a kormánynak nem jelent prioritást a referendum kiírása. A kormánypárt szemszögéből egy esetleges sikeres népszavazás után nőne az alkotmánybírókra nehezedő nyomás. Utóbbiak többségét az SZDP kormányzása alatt nevezték ki ebbe a vezetői tisztségbe, mandátumuk 2010-ben vagy 2013-ban jár le.

Az Európai Unió aggódik a romániai belpolitikai bizonytalanság miatt, amely előre hozott választásokhoz vezethet, és így befolyásolhatja az ország tervét, hogy 2007-ben csatlakozzék az integrációhoz. Olli Rehnt, az Unió bővítési biztosa hétfőn tájékoztatta Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt az aggodalmakról, miután Brüsszelben találkozott vele. – Bővítési biztosként kötelességem kifejezésre juttatni a politikai helyzet okozta nyugtalanságot. E pillanatban Románia első és legfontosabb dolga a felkészülés a tagságra, és ez különösen igaz, ami az igazságügyi rendszer reformját és a korrupció elleni harcot illeti – mondta Rehn.

Több száz milliárd lejes károkat regisztráltak az árvizek után Kolozs és Fehér megyében. Belső-Erdélyben az áradás által leginkább sújtott két megyében a hatóságok elsősorban a központi költségvetésből érkező minél nagyobb pénzösszegben reménykednek. Kolozs megyében Mihail Hărdău prefektus tájékoztatása szerint a károk értéke eléri a 297 milliárd régi lejt. A hivatal már elküldte a kormányhoz a kárfelmérés mérlegét. A megyében jelenleg a DJ 107 jelzésű, Todaszentlászlót Kisfenessel összekötő út, valamint más kisebb hegyi út van elzárva. Az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cég megígérte, hogy három buldózerrel segít az utakra hullott törmelékek mihamarabbi eltakarításában, és a közlekedés visszaállításában. Fehér megyében is hasonlóan rossz a helyzet, a hatóságok első becslése szerint 250 milliárd lejre lenne szüksége, hogy megjavítsák a tönkrement infrastruktúrát. Kevés remény van arra azonban, hogy a két megye maradéktalanul megkapja a kért összeget, hiszen Traian Băsescu államelnök tegnap Vrancea megyei látogatásán közölte, hogy az ország legkárosultabb megyéjének hatóságai 450 milliárd lejre rendelhetnek javítási munkálatokat. Nem valószínű, hogy a két belső-erdélyi megye a moldvai közigazgatási egységhez hasonló összeget kapjon.

A Román Posta elsősorban az árvízsújtotta települések lakóit részesíti előnyben nyugdíjkiosztáskor. Az állami társaság szerkesztőségünkbe juttatott közleménye szerint a településeikről kiköltöztetett személyek ideiglenes lakóhelyükön vehetik igénybe a postai szolgáltatásokat. A személyazonossági nélkül maradt emberek azonosítása nyugdíjkiosztáskor a helyi hatóságok képviselőjének, és a magát igazolni tudó szemtanú jelenlétében történik.

Traian Băsescu államfő kihirdette tegnap a restitúció kérdését és az igazságszolgáltatás reformját szorgalmazó törvénycsomagot. Az államelnök által tegnap aláírt rendelet érvénybe léptette azt az igazságszolgáltatási törvényben vitatott négy cikkelyt is, amelyet a parlament utólag módosított. A változtatás azonban a kormánypártok és az államfő elégedetlenségét váltotta ki, mivel szerintük ezek a rendelkezések nem segítik elő, hanem akadályozzák a reformot.

Összesített adatok szerint az idei érettségi vizsgák sikeraránya csupán csak 0,06 százalékkal haladja meg a tavalyi év átlagát. Míg tavaly a diákok 84,60 százaléka végzett sikeresen a fellebbezéseket követően, az idén a tanulók 84,66 százalékának sikerült átmenő jegyet kapnia az érettségi vizsgán.

A nagyon jó sikeraránnyal rendelkező megyék közé sorolható Suceava, Hunyad, Botoşani és Mehedinţi, valamint Vâlcea megye. A leggyengébb eredmények pedig Olt, Teleorman és Argeş megyében születtek.

A sikertelenül vizsgázók száma 28 326. Az őszi pótvizsgák augusztus 22–23-án kezdődnek a román nyelv és irodalom szóbeli vizsgával, és szeptember 8-án érnek véget. Az őszi vizsgasorozatra július 18–22. között lehet beiratkozni.

Kolozs megyében 6 015-en jelentek meg az érettségi vizsgán, a diákok jegyei alapján számított megyei átlag eléri a 8,25-öt, Beszterce-Naszód megyében 2548-an vették sikeresen az akadályokat, itt 8,29-es átlagot regisztráltak. Fehér megyében 3225 diák vizsgázott sikeresen, a megyei átlag 8,40 lett, Szeben megyében 3455-nek sikerült a megmérettetés, a megyei átlag pedig 8,29-re alakult, Szilágy megyében pedig a 2197 sikeresen vizsgázó tanuló 8,49-es átlagot ért el.

Az érettségi vizsgák után Szilágy megyéből 212 óvást továbbítottak a kolozsvári körzeti javítóközpontba. Legtöbben a román nyelv és irodalom írásbeli dolgozatra kapott jegyükkel elégedetlenkedtek. Az 57 elfogadott óvás esetében viszont nem minden esetben emelték a jegyet. 35 dolgozat kisebb osztályzatot kapott, mint eredetileg, és csak 22 esetben emelték a végeredményt. A végső összesítés alapján Szilágy megyében a sikeresen érettségizők aránya 88,71 százalékról 88,89 százalékra emelkedett. A 2197 diák közül 1953 vizsgázott sikeresen. Legtöbben (717-en) nyolcas és kilences közötti átlaggal zárták az érettségi vizsgákat, 690-en kilences fölötti átlaggal végeztek, és volt egy tízes érettségizőnk is.

… az égbe szállok s nyugszom lenn a mélyben, semmi se kell s ölelném a világot.

PODOLYÁK VILMOS szatmárnémeti festőművész kiállítása nyílik meg ma délután 1 órakor a Bánffy-palotában.

KAMARAZENE-EST 2005. július 20-án, szerdán 19 órakor a Farkas utcai református templomban: Balázs Ágnes (orgona) és Gergely Bálint Ákos (hegedű) lép fel. Műsoron Buxtehude-, Händel-, Bach-, Albinoni-, Brahms- és Rheinberger-művek. A belépés ingyenes.

HAGYOMÁNYOS ÉS ÚJ VALLÁSI HIMNUSZOKOKAT ad elő ma este 7 órától az Unitárius templomban megtartandó hangversenyén az egyesült államokbeli Madison gyülekezet (First Unitarian Society) énekkara. Karvezető Dan Broner. Mindenkit szeretettel várnak.

A KEREKDOMBI RMDSZ-SZERVEZET tisztújító közgyűlést tart július 21-én, csütörtökön, este 7 órai kezdettel a Corneliu Coposu utca 72. szám alatt.

2005. július 18-tól a RATUC két vonalra elkezdi a féléves utazási bérletek kibocsátását, a Világtalanok Egyesülete tagjai számára. Az érvényes névsor az, amelyet a polgármesteri hivatal társadalombiztosítási szolgálata állított össze, a bérleteket pedig fokozatosan, azok lejártakor, az Opera bérletirodában nyújtják át.

Borsec Project (Digital Art) címmel a marosvásárhelyi ARTeast Alapítvány nyitott kiállítást hétfő délután a Tranzit Házban. A digitális technikai eszközökkel Borszék hétköznapjairól készült fényképek és rövidfilmek tizenkét közép-kelet-európai művész alkotásai, akik Zürichből, Innsbruckból, Berlinből, Komáromból, Budapestről, Marosvásárhelyről, Jászvásárból, Bukarestből és Kolozsvárról érkeztek a székelyföldi turistaközpontba dolgozni és kikapcsolódni. Munkájuk eredménye nálunk ezen a héten naponta 11–13 óra között látható, a vetítések kezdési időpontjai pedig: 15, 17 és 19 óra.

Befejeződtek a fehéregyházi Petőfi Sándor emlékmű felújítási munkálatai. A Brassó felé vezető út mellett elhelyezkedő emlékhelyet az RMDSZ, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Communitas Alapítvány és a fehéregyházi Petőfi Társaság támogatásával építették újjá.

Szepessy László, a Szövetségi Elnöki Hivatal igazgatója, a munkálatok koordinátora közölte, az egy hónapig tartó munkálatok során nemcsak az emlékművet, hanem az egész emlékhelyet és ennek környezetét is felújították, azzal a céllal, hogy a magyar nemzeti költőnek állított, és hosszú évtizedekig elhanyagolt emlékmű újból méltó emlékhelye legyen az erdélyi magyarságnak és az egész magyar nemzetnek egyaránt.

A felújítás nyomán az 1990-ben megrongált, Hunyadi László által készített alkotás Gyarmathy János marosvásárhelyi szobrászművész Petőfi-t ábrázoló bronzplakettjével, valamint Kiss Levente szobrászművész bronzfelirataival gazdagodott.

A felújított emlékművet a költő halálának évfordulója napján, július 31-én, délelőtt 10 órakor tartandó ünnepi rendezvényen avatják fel, amelyre a szervezők mindenkit szeretettel várnak.

Az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala ezévben is külföldi jutalomkirándulással díjazza a magyar nyelvi tantárgyversenyek első helyezetteit. Markó Attila, a hivatal vezetője közölte, a díjazottak 2005. július 18-tól kezdődően egyhetes spanyolországi jutalomkiránduláson vehetnek részt. A hivatal célja, hogy olyan programokat támogassanak, amelyek hozzájárulnak a romániai magyar nyelvű oktatás megerősödéséhez, az anyanyelv minél alaposabb elsajátításához, a magyar irodalom elmélyítéséhez. Ennek érdekében a magyar nyelvű középiskolai tankönyvek anyagi támogatása mellett a Szövetség díjazni kívánja azokat a diákokat, akik számára a magyar nyelv és irodalom nem csupán egy tantárgy a sok közül, hanem kiemelkedő eredményeket értek el az országos tantárgyversenyen. Ugyanakkor egyhetes tengerparti nyaralással támogatják azokat a diákokat, akik az első helyezettek mögött ugyan, de a tantárgyverseny pódiumán végeztek. Az ő jutalmuk táborozás július 20–27. között minőségi szállodában, Neptunon.

Ilyen volt: az 1816 és 1829 között épült evangélikus templom a Főtér és a Kossuth Lajos utca sarkán. Tervezője és kivitelezője Winkler György kolozsvári építőmester volt. A kép bal oldalán jól látszik Kemény Sámuel háza kettős manzárdfedéllel, melynek külső rokokó homlokzatdíszletei között Szent Flórián alakja az 1798-i kolozsvári nagy tűzvésszel való összefüggést sejteti. A tanult Kemény Sámuel házánál szállott meg s ennek az épületnek az erkélyéről beszélt a fáklyás zenével tisztelgő kolozsvári ifjúsághoz Deák Ferenc és Vörösmarty Mihály, amikor 1847-ben, útban Zsibóra Wesselényi Miklóshoz, Kolozsváron utaztak át (Veress Ferenc 1868 körül készült felvétele).

Ilyen ma: eltűntek a templomhoz tapadó üzletépületek, és az útkereszteződés átellenes sarkain, a gyalogosok számára, az épületekbe alagutat kellett fúrni (Ördög I. Béla fotója).

Végre-valahára illatos-színes virágkoszorú övezi és védi Fadrusz János alkotását városunk főterén, mely – mindnyájan tudjuk és aggódjuk: sürgősen renoválásra szorul.

Közben pedig vidáman és nyugodtan „vigyorogtak" Pákey Lajos talapzatán az alattomosan romboló gyomok.

Július 15-én, péntek este azonban Mátyás tekintete mosolyra derült. Tán éppen Csíkszereda felé nézett, mert ott ezekben a percekben mutatta fel az Amaryllis ötödik generációjából önállósult Passamezzo együttes, kedves játék-keretben, a teljes reneszánsz tánc-arzenált, és tartotta a veterán táncosok jóvoltából a hagyományos táncházat. Idehaza ezalatt – szintén amaryllis-kezdeményezésre – szorgos és gondos (gyermek)kezek megtakarították a gyom-mezőtől a talapzatot. A kukányi rosszindulatú gyökér nem feszíti-rombolja immár tovább ezt a gyönyörű műalkotást !

Gratias agimus.... Köszönetet mondunk Péternek – Áronnak és szüleiknek, valamint Laura-Csilla budapesti kislánynak és édesapjának, amiért majd kétórás tisztogató munkájuknak hála – eltűnt városunk sok szégyenfoltja közül az egyik legszégyenteljesebb...

Vajha nevelési rendszerünk mihamarabb olyan reformárnyalathoz jutna, melynek jegyében gyermekeink megtanulnák a mindenféle-fajta ....szellemi/lelki...gyomirtás hasznos és nem könnyű tudományát! – kívánja, bizonyára sok szülő és pedagógus nevében is,

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Lemony Snicket – A balszerencse áradása – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 13 órától, hétfőn egész nap.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Élve vagy halva – Osama Bin Laden nyomában – afganisztáni bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30, 22.310; kedden minden előadás kedvezménnyel.

GYŐZELEM – Gorilla bácsi – bemutató. – Vetítések ideje: 14, 16, 18, 20, 22.

FAVORIT – Constantine – A démonvadász – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – New York Taxi – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfőn egész nap.

TORDA

FOX – Fehér zaj – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 22.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A gépész – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Kung Fu Hustle – kínai–amerikai. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Agents Secrets – francia. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – XXX2 – A következő fokozat – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap: 22 órától kedvezménnyel és hétfőn egész nap.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

A román kormány 2005. július 7-én sürgősségi rendelettel érvénybe léptette a 1945. március 6 – 1989. december 22 között elkobzott magán-, egyházi- és közösségi javak visszaszolgáltatását rendező törvények módosításait. A továbbiakban a restitúciós törvényekben e módosítások által történt előrelépéseket és hiányosságokat elemezzük ki, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendező 501/2001-es jogszabályra, ugyanis a négy történelmi magyar egyháztól elkobzott 2140 épületből mindezidáig – az érdekelt felekkel közösen fenntartott adatbázis szerint – 42 ingatlant vettek birtokba a vagyonukból kiforgatott felekezetek.

A román kormány 2005. július 7-én sürgősségi rendelettel érvénybe léptette a 1945. március 6 – 1989. december 22. között elkobzott magán-, egyházi- és közösségi javak visszaszolgáltatását rendező törvények módosításait. Korábban az új törvényjavaslatot a Románia 2007-re tervezett EU-csatlakozásához szükséges igazságügyi reformcsomaggal közösen nyújtotta be a kormány a Parlamentnek és vállalt érte felelőséget, de a képviselőházi és szenátusi jóváhagyás után a kettős reformcsomagot a Román Alkotmánybíróság elutasította, mert alkotmányossági kifogásokat emelt az igazságügyi átalakításokkal szemben. Az Alkotmánybíróság nem kifogásolta külön a restitúcióra vonatkozó törvénytervezetet, ezért a kormány sürgősségi kormányrendelettel életbe léptette a visszaszolgáltatást rendező törvények módosításait.

A restitúciós reformcsomag külön módosítja a magánjavakra vonatkozó 2001/10-es törvényt, a közösségi vagyonok restitúcióját rendező 1999/83-as sürgősségi kormányhatározatot és az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával foglalkozó 2002/501-es jogszabályt. A három törvény módosítása mellett a sürgősségi kormányrendelet olyan előírásokat is tartalmaz, amelyek alapján kárpótolják azokat a volt tulajdonosokat, akiknek nem tudják természetben visszaadni vagyonukat.

A továbbiakban a restitúciós törvényekben e módosítások által történt előrelépéseket és hiányosságokat elemezzük ki, különös tekintettel az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását rendező 2001/501-es jogszabályra. A négy történelmi magyar egyháztól elkobzott 2140 épületből mindezidáig – az érdekelt felekkel közösen fenntartott adatbázis szerint – 42 ingatlant, azaz az összes visszaigényelt épület alig 2 százalékát vettek birtokba a vagyonukból kiforgatott felekezetek.

Előrelépések:
1. A természetben visszaszolgáltatott ingatlanok esetében a restitúciós törvényreform szerint visszaadják azokat az ingóságokat is, amelyek az elkobzáskor az épületben voltak és a visszaszolgáltatási kérés beadásakor még léteztek. Így van remény arra, hogy olyan sokat vitatott épületek esetében, mint a gyulafehérvári Batthyaneum nem csak az épület, hanem a felbecsülhetetlen értékű könyvállomány is visszakerül a Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség tulajdonába. Az épületek jelenlegi használói – az egyházak kérésére – kötelesek az igénylés beadásától számított 30 napon belül elkészíteni az ingóságok leltárát. Mulasztás esetében büntetés róható ki.

2. Azokban az esetekben, amikor a visszaszolgáltatandó területet részlegesen beépítették, az egyházak visszakapják a szabadon maradt területet, a beépített területért kárpótolják őket. Amennyiben a terület teljesen be van építve új épületekkel, az egyházak ugyanakkora területű kárpótlásban részesülnek. Az egyházak visszakapják a teljesen beépített területet, amennyiben „könnyű vagy szétszedhető" épületek vannak rajta.

3. A természetben vissza nem adható területek esetében a piaci áraknak megfelelő kárpótlásban részesülnek az egyházak. A terület értékének felmérését a nemzetközi felbecsülés szabályai szerint teszik meg.

4. A visszaszolgáltatási döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül az állami-, illetve helyi hatósági tulajdonban levő épületeket kiveszik az állami nyilvántartásból, lehetővé téve az ingatlan telekkönyveztetését.

5. A restitúciós törvény módosításai szerint minden állami tulajdonban lévő épületet – az oktatási és egészségügyi intézmények kivételével – természetben kell visszaszolgáltatni az igénylő egyháznak az épület jelenlegi rendeltetésétől függetlenül. Az épületet használó intézmény a Különleges Restitúciós Bizottságtól (KRB) megkapott átadási döntés kézhezvételétől számított 60 napon belül köteles átadni az épületet.

6. Amikor nem lehet természetben visszaadni az épületet a kárpótlási rendelkezések értelmében – az érdekelt egyház beleegyezésével – kompenzálják a volt tulajdonost.

7. Természetben vissza nem szolgáltatási döntést az egyházak megtámadhatják a döntés kézhezvételétől számított 30 napon belül.

8. A minisztériumok, prefektúrák, polgármesteri hivatalok, telekkönyvi hivatalok és minden egyéb közintézmény köteles a KRB vagy a visszaigénylő egyház kérésére 30 napon belül információt adni a szóban forgó ingatlan jogi helyzetéről, a visszaigénylési kérés megindoklása céljából.

9. Amennyiben az épület jelenlegi tulajdonosa nem ismert, a polgármesteri hivatal köteles a KRB vagy az igénylő kérésére 30 napon belül azonosítani a tulajdonost és közölni az érdekelttel.

10. Amennyiben az érdekelt egyház nem tudja bizonyítani tulajdonjogát, elfogadható a jogtalan elvételkor kiállított elkobzási jegyzőkönyv is.

11. Felfüggesztetik a visszaigényelt ingatlannal kapcsolatos mindennemű adásvételt mindaddig, amíg a KRB döntést nem hoz az épület ügyében.

12. A KRB döntés véglegessé válásától számított 60 napon belül az egyházak és a volt tulajdonos átadási átvételi szerződést ír alá. Ennek elmaradása esetében bírósági végrehajtó veszi át az ingatlant.

13. Jelentős pénzbírságot vethetnek ki azokra a helyi szervekre, amelyek akadályozzák a restitúciós folyamatot. A restitúciós törvény reformja értelmében ellenőrző szervként a most felállított Országos Tulajdon Visszaszolgáltatási Hatóság, illetve ennek ellenőrző szerve felügyeli a helyi hatóságok konformálódását.

14. A törvény hatályba lépésétől 6 hónap áll az egyházak rendelkezésére, hogy újabb visszaszolgáltatási kéréseket adjanak be.

Hiányosságok:
1. A törvénycsomag nem vonatkozik a templomokra, ezáltal tovább odázva a görög katolikus és az ortodox egyház közötti vita rendezését, ugyanis azt követően, hogy a kommunista hatóságok betiltották a görög katolikus egyházat, az ortodoxok vették birtokba templomaikat. 1989 után ezeknek a tepmlomoknak csak elenyésző töredéke került vissza eredeti tulajdonosukhoz.

2. Nem adják vissza az egyházaknak azokat az elkobzott ingatlanokat, amikor az eredeti épülethez az eredeti területénél 50%-kal többet hozzáépítettek, mert ebben az esetben új ingatlannak tekintik a régi és új alkotta épületegyüttest. Ha a hozzáépítés nem éri el az 50%-ot, akkor az egyházakkal kifizettetik az új épületrészeket a restitúció megtörténtekor.

3. Nem törölték el az 5 éves bérletre szóló kitételt, amikor állami-, illetve helyi oktatási vagy egészségügyi közintézmények használják az épületet. Az egyházak egy újabb kormányhatározatban megállapított mennyiségű bért kapnak. Két külön bérkategória lesz: 1. az állami oktatási- vagy egészségügyi intézmények, ahol a jövendő kormányhatározat (a törvény megelőlegezi) piaci szintű béreket határoz meg 5 évre, amíg ki nem költöznek és 2. az úgynevezett szociális bérkategória – amikor magánemberek laknak az ingatlanban – , ez esetben államilag szabályozott bérkorlátok között köt 5 éves szerződést az egyház és a lakó.

4. A KRB döntései továbbra is megtámadhatóak, ezzel az állami-, illetve helyi intézmények vezetőinek jóindulatára van bízva az ügy lezárása vagy a hónapokig, évekig tartó pereskedés. Sőt mitöbb, a törvénytervezet szövegezése mintha „biztatná" is a mostani használókat, hogy pereskedjenek, azzal hogy ismételten hangsúlyozza, hogy a törvény hatályba lépése után és a restitúciós döntés kézhez vétele után 30, illetve 60 nap áll rendelkezésre az alperesnek megtámadni a döntést.

5. Amennyiben az igényelt ingatlant 1989. december 22. után az állam eladta, az egyház csak kárpótlásban részesülhet. Ez rendkívül igazságtalan kitétel, ugyanis köztudott, hogy a ’90-es évek Romániájában milyen módon folytak az ilyen jellegű épületeladások. Az egyházaknak, magánszemélyeknek, közösségeknek nincs megadva a fellebbezés lehetősége, annak ellenére, hogy tudtuk nélkül adták el az ingatlanjaikat.

6. A visszaigénylő egyházak kötelesek írásban értesíteni a visszaigénylési kérés beadásáról a jelenlegi jogtalan használót, aki így „intézkedhet" a restitúció akadályoztatása érdekében.

7. A lakóterületeken kívüli területek, épületek, mezőgazdasági területek, erdők esetében a KRB átadja a visszaszolgáltatási kérést a helyi föld visszaszolgáltatási hatóságnak, amely 60 napon belül kell döntsön az ügyben. Ez kedvezőtlenül érinti az egyházakat, ugyanis ki lesznek téve a helyi hatalmasságok kényének kedvének.

(A Hungarian Human Rights Foundation elemzése)

2005. május 23-án az amerikai képviselőház egyhangúlag megszavazta a romániai egyházi ingatlanok visszaadását sürgető 191. számú határozatot. A Tom Lantos demokrata és Tom Tancredo republikánus képviselők által beterjesztett dokumentum, többek között, hat konkrét intézkedésben fogalmazta meg az amerikai kongresszus elvárását az egyházi tulajdonviszonyok gyors és igazságos rendezése érdekében. A HHRF 15 éve folyamatos figyelemmel követi a római katolikus, református, evangélikus és unitárius egyházak által visszaigényelt 2140 ingatlan helyzetét. Az Alapítvány kapcsolódó jelentései, kongresszusi tanúvallomásai, valamint a történelmi magyar egyházaktól elvett épületek adatait magában foglaló adatbázis a HHRF internetes honlapján is elérhető a http://www.hhrf.org/restitution címen. A 2004 januárja óta működő Restitúciós Munkacsoport virtuális tanácskozásain az érdekelt erdélyi magyar történelmi egyházak jogtanácsosai, a román restitúciós bizottság képviselője és a HHRF munkatársai állandó információcserét folytatnak az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásáról.

Képzeljenek el egy orvost, aki kiírja a kórház kapujára: betegeknek tilos a belépés.

Abszurdan hangzik, pedig lelki vonatkozásban, napjainkban valami nagyon hasonló zajlik. Néhány évvel ezelőtt Râmnicu Vâlceán jártam, és – mint minden olyan városban, amelybe először látogatok – itt is első utam egy templomba vitt. Először természetesen egy görögkeleti templomra bukkantam, de hát mit számít ez, gondoltam, Isten úgyis csak egy van. Az ajtóba érve azonban egy figyelmeztető feliraton akadt meg a szemem: „Kérjük az eretnekeket (jehovisták, pünkösdiek stb.), hogy ne látogassanak. Ortodox keresztények vagyunk, ne zavarjanak". Nem mentem be. Kerestem és találtam más felekezetű templomot.

Néhány nap múlva egyik (hívő ortodox!) barátom arról számolt be, hogy Moldvában, kolostorlátogatás közben a pópa üvöltve támadt rá, hajviselete miatt sátánistának nevezte, és kikergette a kolostorból. Mindezt egy olyan vallás nevében, amelynek alapítója bűnösökkel étkezett, tüntetően kereste a bukott, kitaszított emberek társaságát, és a farizeusok ellenvetéseire így válaszolt: nem az egészségeseknek van szükségük orvosra, hanem a betegeknek.

Sokáig azt hittem, ritka, kivételes esetekről van szó, a Román Görögkeleti (vagy: Ortodox) Egyház vezetői a történtek hallatán felháborodnának. Aztán tavaly a kezembe került az Athosz-hegy, a Vatikán ortodox megfelelőjeként a doktrína fellegvárának tekintett görögországi szerzetes-rend évi közleménye, ahol – sok más hasonló kitétel között ez olvasható: „aki ortodoxként együtt imádkozik egy görög katolikussal, lelki öngyilkosságot követ el". Nemrég kerültek elő a szrebrenicai tömegmészárlás nagy port kavaró videófelvételei. Az indító jelenetben a helybéli ortodox pópa megáldja az ártatlan falusiak kiirtására induló szerb katonákat.

Az utóbbi évek hazai történései is, most a huszonegyedik század elején – sajnos – ugyanezt a visszataszító képet nyújtják. Elég csak a 2001-ben lezajlott niculiţeli lincselés-kísérletre gondolni, ahol a helybéli görögkeleti pópa, Teodosie Tomisz-Dobrudzsa-i érsek irányítása alatt félrevert harangokkal uszította a falubelieket az újprotestáns Román Evangélista Szövetség képviselőire, de az eset iránt érdeklődő sajtóra is. A kis híján agyonvert misszionárius „vétke" az volt, hogy a kultúrotthonban le akarta vetíteni a Jézus című dokumentumfilmet, azt az alkotást, amelyet két évvel később maga Teoctist pátriárka, illetve az azóta elhunyt, nagy tiszteletnek örvendő Constantin Galeriu atya látott el kommentárral, és ajánlott híveinek. A Román Evangélista Szövetség képviselőit sátánistáknak nevezték, és azzal vádolták őket, hogy le akarják rombolni a templomot.

Mindeközben Erdélyben az ortodox egyház túlbuzgó élharcosai görög katolikus templomok rombolásával vitézkedtek, a sokat emlegetett „hagymakupolás honfoglalás" visszásságáról nem is beszélve. A jelenbe visszatérve, a tanacui gyilkos „ördögűzés" körül még gyűrűzik a botrány. Van, aki a vétkesek fejét követeli, van, aki a szerzetesek és az őket élő falként körülvevő falusiak borzasztó tudatlansága felett álmélkodik, és van, aki a történteket szelídítve, a mundér – urambocsá’ –, a reverenda becsületét mentené. A dolog vége persze büntetőjogi per lesz, a műkedvelő ördögűző és a segédkező apácák pedig megismerik a román börtönök mélységét. A Román Ortodox Egyház és a hívek lassan elfelejtik az egészet, pedig nem kellene. A felekezeti gőg, a farizeus magatartás, az intolerancia csordogálhat tovább a régi jól ismert medrekben, az említett Athosz-hegyi közlemény szellemében, butítva, olykor uszítva az egyházában vakon bízó népet.

Pedig a tanacui eset nem véletlen, nem egyszeri alkalom, üszkös végtag, amelyet törvényszéki műtéttel, kiátkozással eltávolítottak az egészséges ortodox testből, hanem jelenség. Olyan tünet, amely azt mutatja, az egyháznak sürgősen orvosra lenne szüksége.

Vagy esetleg ördögűzésre.

A Krónika napilap terjesztői vidéken több helyen – elsősorban a Kalotaszegen – elfogadnak előfizetéseket a Szabadságra.

Az alábbiakban közöljük azokat a Kolozs és Szilágy megyei településeket, ahol elő lehet fizetni a posta mellett a Krónika helyi lapterjesztőinél is a Szabadságra: Bánffyhunyad, Bogártelke, Egeres, Gyalu, Jegenye, Kalotaszentkirály, Körösfő, Magyarbikal, Magyarfenes, Magyarlóna, Magyarnagykapus, Magyarvista, Mákófalva, Méra, Szászfenes, Sztána, Türe, Zilah, Zsobok.

Figyelem: ez nem azt jelenti, hogy a postai előfizetési lehetőség megszűnik a fenti településeken! Előfizetőinknek ajánljuk, hogy a szolgáltatás minősége alapján válasszanak a posta vagy a Krónika között, tetszés szerint.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Tusnádfürdő • Kedden sűrű programmal folytatódott a XVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor. A délelőtti órákban Régiók és autonómiák Európája – 2005 címmel tartott előadáson Michel Ebner, Dél-Tirol Európai Parlamenti (EP) képviselője elmondta: véleménye szerint az Európai Unióban (EU) nem lehet nemzeti kisebbségekről és többségekről beszélni, ugyanis a mintegy 100 millió főt számláló német lakosság is bizonyos értelemben kisebbségnek számít. Az EP-képviselő megjegyezte: öt-hat évtizeddel ezelőtt a dél-tiroli kisebbség hasonlóan nehéz helyzetben volt, mint az erdélyi magyar közösség az 1990-es évek elején, ugyanis Olaszország ugyanolyan központosított állam volt, mint Románia az 1989-es eseményeket követően.

Ebner megjegyezte: a kisebbségvédelem terén Romániának minél fokozottabb önkormányzati önállóságot kell biztosítania az ország valamennyi régiójában azért, hogy a kisebbségek saját belátásuk szerint oldják meg a sajátos helyi kérdéseiket. Hangsúlyozta: az autonómia biztosítása az erdélyi magyar kisebbség számára nem lehet feltétele Románia uniós csatlakozásának.

Elisabeth Nauclér, a Finnországhoz tartozó Aland-szigetek adminisztrációs vezetője az ottani helyzetet mutatta be. Kifejtette: a tartományban élő svédek anyanyelvükön tanulnak, a finn csupán választható tantárgy az iskolákban. Mi több, a finnt idegen nyelvként oktatják. Véleménye szerint az autonómia nem más, mint állami gyógyír a kisebbségi lét megkönnyítéséért.

Szintén a délelőtti előadáson Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke úgy fogalmazott: az ország vezetői mind a mai napig nem jöttek rá arra, hogy Romániában „teljes decentralizációra" van szükség. Székelyudvarhely polgármestere sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ a román parlamentben nem hajlandó felvállalni és támogatni a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kidolgozott autonómia-elképzelést. A politikus nehezményezte, hogy Hargita és Kovászna megyének sokkal kevesebb költségvetési pénzt utal vissza Bukarest, mint amennyit az itt élő adófizető polgárok eljuttatnak a fővárosba.

A legtöbb résztvevő a délutáni Kisebbségi jogok és autonómia az EU-ban című előadásra gyűlt össze. Gál Kinga fideszes EP-képviselő kijelentette: az EU nem fogja megoldani az erdélyi magyarság kisebbségi kérdését. – Az Uniónak nincs általánosan elfogadott normatívája a kisebbségvédelemre vonatkozóan – fogalmazott. Úgy gondolja, hogy a csatlakozás modernizációt eredményez Romániában, s ennek az erdélyi magyar közösség is haszonélvezője lesz. Úgy fogalmazott: az autonómiának eszközként és nem célként kell jelentkeznie.

Hozzászólásában Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-szenátor, az EU Konvent póttagja úgy ítélte meg, hogy a kisebbségi jogok vonatkozásában európai szinten „félig tele a pohár". – Az intézményes keret viszont még várat magára – jelentette ki.

A hazai helyzetről szólva Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke úgy ítélte meg, hogy a romániai közigazgatásban nem tartják be a kisebbségekre vonatkozó jogszabályokat. – Nem létezik a kisebbségvédelem kultúrája, és sajnos az állam sem igen érdekelt a diszkriminációellenes jogszabályok alkalmazásában – mondta. Hozzátette: aggasztó, hogy az elmúlt évek során az erdélyi magyarság körülbelül 10 százaléka elhagyta az országot. Szerinte jelenleg egyetlen romániai politikai erő sem érdekelt a központosított állam felszámolásában.

Hétfő délutáni előadásában Szász Jenő, az MPSZ elnöke heves támadást intézett az RMDSZ ellen. – Tizenhat évvel ezelőtt az egypártrendszert a Román Kommunista Párt jellemezte, jelenleg a magyarságon belül ugyanennek az állapotnak a neve RMDSZ – fogalmazott. Kijelentette: a tavalyi helyhatósági és parlamenti választások kapcsán az MPSZ-t az aláírások meghamisításával vádolták, de „eddig ezt nem tudták bebizonyítani, ugyanis senkit sem büntettek meg, senkit sem ítéltek el". Elmondta: meg kell szüntetni az RMDSZ politikai monopóliumát, ezért az MPSZ megfontolja, hogy külön politikai alakulatként vegyen részt az esetleges előrehozott választásokon. – Minden bizonnyal megakadályozzák indulásunkat, amennyiben pártként kívánunk részt venni az őszi választásokon – mondta Szász.

Romániának mintegy 30 – de szerényebb becslések szerint is 25 – milliárd euróra, no meg mentalitásváltásra van szüksége ahhoz, hogy megfeleljen az európai csatlakozás környezetvédelmi követelményeinek. De mi is az igény országunkkal szemben, és miért fontos, hogy egészségesen élhessünk – többek között erről zajlott egy nemzetközi tanácskozás a napokban Temesváron.

Amint azt az eRomania Gateway és a British Council szervezte újságírói és szakértői szemináriumsorozat zárófejezetként tartott távértekezleten is kiderült, csak a kommunisták híresztelték azt, hogy tiszta, szennyezés-mentes országban élünk, komoly kérdések várnak megoldásra ahhoz, hogy környezetvédelmi szempontból is megfeleljünk az uniós elvárásoknak. A Bukarestben és Temesváron összeült helyi médiaintézmények képviselői előtt Quinton Quayle brit nagykövet jelezte, úgy is mint az EU és az ipari nagyhatalmak G8 csoportja elnökségi tisztségét egyszerre betöltő Nagy-Britannia képviselője –, hogy országa elsődleges fontosságúnak tekinti Románia uniós csatlakozását, de ennél jobban csak azt támogatja, hogy az minden szinten – így a környezetvédelem terén is – megfeleljen a felzárkózási követelményeknek. Országunk lakossága vajmi keveset tud az EU-ról, ezért jelentős nyereményekkel jutalmazott vetélkedőkkel serkentik a középiskolások, egyetemisták és újságírók érdeklődését iránta.

Korodi Attila, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára röviden összefoglalta, mit is jelent számunkra az, hogy tisztább, megbecsültebb környezetben, védett természetben érhessük el az EU-tagságot, elsősorban nem is az Unió, hanem saját egészségünk és utódaink érdekében. Általában mindenki elismeri a környezetvédelem fontosságát, azt, hogy magasabb életszínvonalat jelentene, de már első megközelítésre is egyesek – főleg üzletemberek – azt látják benne, hogy fölöslegesen kell valami megfoghatatlanra költekezni miatta. Pedig a ma környezetvédelemre fordított minden egyes lej milliós veszteségektől vagy anyagiakban nem mérhető, visszafordíthatatlan károktól mentesít minket.

A csatlakozási tárgyalások során ideiglenesen lezárt környezetvédelmi fejezetről kevesen tudják, hogy tételesen tartalmazza, milyen téren mit kell elérnie Romániának bizonyos kérdésekben 2007-ig, más esetekben egy egészen 2018-ig terjedő türelmi időszakban. Például törvénykezésünk e téren már 95%-ban megfelel az uniós joganyagnak, 2007-ig azonban ezt ki kell egészíteni. Ha a végrehajtási előrásokat nem tartjuk be, mondjuk, a szennyvízgazdálkodás esetében, akkor borsos büntetést fizetünk az EU-nak. Görög- és Spanyolország már megégette a kezét, napi 27–35 ezer eurókat fizetett a késlekedve teljesített vállalásaiért. Nálunk épp a szennyvíz kérdésének a megoldása várhat a legtöbbet, 2018-ig, addig 9,5 milliárd euróba kerülne a rendezése. Ivóvíz tekintetében egyes kérdéseket 2010-ig meg kell oldani, a teljes EU-s színvonalat 2015-re kell elérnünk. A háztartási hulladék civilizált kezelésére 4 milliárd eurós várható költséggel legkésőbb 2016-ig várhatunk, de ebből a háztartási hulladékéval csak 2013-ig. Az RMDSZ-es államtitkár szerint 29,5 milliárd eurót emésztenének fel csak a környezetvédelmi beilleszkedési költségek.

Eredménynek számít, hogy például a ciántechnológiás aranybányászat engedélyezéséhez Verespatakon már az Unió szabja meg, hogy ahhoz minden érintett ország, így Magyarország is, beleegyezését kell hogy adja. Csak ennek birtokában készíthető el az a hatástanulmány, amelynek alapján a romániai szaktárca műszaki bizottsága egyáltalán elbírálhatja a környezetvédelmi engedély megadását a Roşia Montana Gold Corporation bányásztársaságnak. Ugyanígy Románia is beleszólhat abba, az uniós játékszabályok alapján, hogy a bulgáriai Kozlodujban milyen atomerőművet állítsanak üzembe.

A levegő minőségének felmérése egyelőre csak Bukarestben működik, de 56 kórházi hulladékégetőt már bezártak, és környezetbarát létesítményeket indítottak helyettük Temesváron és Szucsáván, s terveznek egyet-egyet Kolozsvárra és Marosvásárhelyre is, 2008-ig. A természetvédelem területén is haladás történt, 27 madártelephelyet már védetté nyilvánítottak, és országszerte újabb 84-ről rendelkezik majd egy várható kormányrendelet. Ugyanakkor szigorították a vadászat feltételeit is.

Nagy a gond az ipari szennyezéssel, az országban 716 vállalat nem felel meg az előírásoknak, több mint 500-at teljesen át kell alakítani, 216 pedig átmenetileg várhat még, legkésőbb 2015-ig. Valószínűleg a gordiuszi csomó átvágását némelyikük esetében a bezárásuk fogja jelenteni, akkor pedig a keletkező munkanélküliség megoldására kell a kormánynak felkészülnie.

A harmadik helyszínről, Brüsszelből a távértekezletbe kapcsolódó Henriette Faergemann, az Unió Romániáért is felelős szakértője már szerényebb becsléssel élt: szerinte a legégetőbb környezetvédelmi kérdéseket Románia 25 milliárd euróból is megoldhatja. Ehhez a csatlakozás után országunk lehívhat uniós strukturális és kohéziós támogatási összegeket, de a csatlakozás pillanatáig is élhet az ISPA programok biztosította 1 milliárd eurós kerettel főleg a vízgazdálkodás és a hulladékkezelés terén. Előreláthatóan a hulladékgazdálkodás megreformálása lesz a legnehezebb, az újrahasznosítás kérdését 2013-ig, a röntgensugár-szennyezés kiküszöbölését 2018-ig, és a személyenként évente termelt 4 kg villamossági és elektronikai hulladék kezelését is egy későbbi idopontig kell megoldani. Az EU-s követelmények 22 százaléka környezetvédelmi, egyáltalán nem elhanyagolható kérdés. Ha Románia nem tartja tiszteletben ezeket az elvárásokat, az EU Miniszterek Tanácsa elrendelheti a környezetvédelmi csatlakozási fejezet újranyitását, és maga a belépés pillanatának az elhalasztását.

Mindehhez biztató előjel, hogy – Korodi Attila szerint –, noha a lakosság vagy az üzleti körök még nem ismerik a környezetvédelem hazai valóságát, az ehhez kapcsolódó költségvetés évről évre nő, a nemzetközi cégek hozzájárulnak a környezetbarát kultúra terjesztéséhez, a Környezetvédelmi Őrség névre hallgató hatóságot pedig a szaktárca átszervezte, amely igen kemény ellenőrzésekbe fog hamarosan országszerte.

Gondot jelet, hogy a kérdéskörhöz nagyon is hozzátartozó erdőgazdálkodás nem a környezetvédelmi minisztérium hatáskörébe tartozik, ezért annak felelős kezeléséért, az újraerdősítésekért, és a fejetlen erdőirtások megfékezéséért a mezőgazdasági minisztérium felel.

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Gyimesi és felcsíki táncokat tanulhat minden táncolni vágyó kezdő és haladó a gyimesközéploki tánctáborban. Bodó-Bán János és Enikő lesz a kezdő csoport vezetője, a haladókkal Imre Béla és Kubánda Lilla, László Csaba és Bartha Ildikó, valamint Szalay Zoltán és Antal Rózsika foglalkozik. A muzsikát Jani bácsi (Zerkula János) és Regina néni, a Háromszék és a Fabatka zenekar szolgáltatja a számos környékbeli muzsikus mellett. Énektanulás is lesz a hét minden napján Sándor Jutkával, valamint adatközlő énekesekkel. A hegedű, hegedű-kontra, gardony, furulya és koboz oktatáson a zenészeknek is jut majd bőven tanulnivaló. A gyimesi népi élet szakértői, etnográfusok előadásai gazdagítják a hetet.

Alternatív programokban is bővelkedik a Tiszta Forrás Alapítvány által szervezett tánctábor. Állandó kézműves műhelyekben hímzést és szövést gyakorolhatnak helybeli asszonyokkal, fafaragást és bútorfestést a gyimesi népművészet kiváló ismerőivel. Látogatható a közeli Csángó Múzeum. Minden este táncház lesz adatközlők fellépésével. Szerdán gyógynövénygyűjtő túra indul Pálfalvi Pál botanikus vezetésével. A kirándulás is szerdán esedékes, a Rákóczi-várat, az 1000 éves határt látogatják meg. Kisgyerekeknek a tábor ideje alatt napközi működik, korhoz illő foglalkozásokkal.

Részvételi díj erdélyieknek 150 lej (1,5 millió régi lej). A szervezők különböző kedvezményeket is biztosítanak. Az összeg befizetőinek napi háromszoros étkezést, az oktatási díjat, a tábor rendezvényein való részvételt, valamint a szállást (sátorhely, illetve a helyek függvényében osztálytermekben való elszállásolást) biztosítanak. A szállás családoknál is megoldható.

További információk és jelentkezés: Szalay Zoltán. Tel.: 00-40-66-372-681 (otthon) vagy 00-40-744-306-806 (mobil), e-mail: zszalay@nextra.ro vagy a www.gyimesitabor.nextra.ro honlapon.

Családos kézműves tábor Válaszúton
Kreatív tevékenységek özöne várja Válaszútra a gyermekes családokat július 24-étől. Egész héten népi mesterségeket sajátíthatnak el, közösen fejleszthetik kézügyességüket gyermekek és szülők a gyöngyfűző, tojásíró, bútorfestő, fafaragó, nemezelő és fazekasműhelyekben. Közben az észak-mezőségi népi kultúrával is megismerkednek. A család a táj hagyományos táncaival, dalaival is találkozik a tanításokon. Az egyhetes tábor fejenként 200 lejbe (2 millió régi lejbe) kerül. A gyermekek számának függvényében számukra csökken a részvételi díj. Az összeg tartalmazza a tábor összes programján való részvételt, valamint napi négyszeres étkezést. A szálláshelyek már beteltek, viszont a szervezők ingyen sátorhelyet korlátlan számban tudnak biztosítani.

Jelentkezni a Kallós Zoltán Alapítványnál lehet a 0264-598-813-as telefonszámon, vagy e-mailen a zoltan@cluj.astral.ro címen.

Beszterce első írásos említése 1264-ből származó okiraton lelhető fel. A IV. Orbán pápa kézjegyével ellátott okiratot a Vatikánban lehet megtekinteni. Ezt tartják a beszterceiek hivatalosan is a város korát igazoló dokumentumnak, és ez indította Vasile Moldovan besztercei polgármestert arra, hogy minden évben megrendezze a városnapokat.

– Ez fontos esemény a város életében, és idén alkalom nyílt egy újabb testvérvárosi kapcsolat megteremtésére a németországi Herzogenrath-el – mondta a polgármester.

A megnyitón szót kapott dr. Illyés István városi tanácsos is, aki köszöntötte a jelenlevő parlamenti képviselőket, városi elöljárókat, vendégeket, amit egyperces ima követett azokért, akik a természeti katasztrófa sújtotta övezetekben élnek. Az ünnepi hangulatot elsőként az autósok tapasztalhatták, mert a belvárosba vezető utakat lezárták, a szász templomhoz vezető utak pedig megteltek a kirakodóvásárosok sátraival és a kíváncsi beszterceiekkel is. A polgármesteri hivatal előtt énekelve, táncolva felsorakoztak a különböző nemzetiségek képviselői, köztük a besztercei Árvalányhaj Táncegyüttes. A volt törvényszék előtt felállított színpadon tánc és a muzsika szórakoztatta a közönséget, és nem hiányzott az esti tűzijáték sem. A három napig tartó mulatozás összecsődített gyereket, ifjút és felnőttet egyaránt. A változatos programban mindenki találhatott kedvére való szórakozást. A központban folyt a sör, sült az apróka, a kürtöskalács és szálltak a léggömbök. A hangulatot fokozta a németországi Herzogenrathból érkezett fúvószenekar jelenléte, hiszen a szászok alapította városból sosem hiányzott a rezesbanda. A július 15–17-e között megrendezett városnapok alkalmából az ottlakók kimozdulhattak egy kicsit, és választhattak a legkülönfélébb programok közül.

A vetőmagnak termelt búzát eddig nem érte súlyosabb kár, ám amennyiben folytatódnak az esőzések, a búzamag kicsírázhat a kalászban, és ez a vetőmag és a kenyérgabona esetében egyaránt káros. Suătean Iuliu igazgató elmondta, vidékünkön július 1–15. között 4376 liter csapadékot mértek négyzetméterenként, ami megközelíti az évi átlagot.

A növénytermesztők 1283 milliárd lejes támogatásban részesülnek: a 725 ezer tonna búzáért 400 milliárd lej jár (minőségtől függően 500–700 lej kilogrammonként); 65 ezer tonna üvegházi zöldségért 325 milliárd lej (ötezer lej kilogrammonként); 3 ezer tonna biozöldségért 7,5 milliárd lejt fizet az állam (2500 lej/kg); 1,2 milliárd lej jár 2 ezer tonna biobúzáért (600 lej/kg a támogatás összege). Ezeket a támogatásokat a polgármesteri hivatal agrárszakemberéhez benyújtott kérvénnyel kell igényelni.

A mezőgépvásárlási kedvezményre 137 kérvényt iktattak: 75 gépi kaszát, 18 kalapácsos malmot, 68 fejőgépet és 5 gépi gereblyét igényeltek. Eddig a megyének kiutalt összeg 75%-ára adtak be kérést gazdálkodóink. A legnagyobb az érdeklődés Meregyó (Mărgău) községben, ahonnan 34 igénylés érkezett. Székelyjóból 22, Körösfeketetóról, illetve Tordaszentlászlóról 12, Kalotaszentkirály–Zentelkéről 4 és Magyargyerőmonostorról egyetlen kérvényt iktattak.

Vákár István mérnök megyei aligazgató egyenesen érthetetlennek tartja a termelők érdektelenségét, hiszen a 60%-os kedvezménnyel vásárolható gépekre nagy szükség van, és a rendelkezés időhöz kötött, nem érvényes egész évben. A mérsékelt érdeklődés magyarázata lehet, hogy a termelőknek a 40 százalékos önköltséges rész előteremtése is nehézséget jelent.

A rendőrségnek sikerült azonosítania a 7-éről 8-ára virradóan, a kolozsvári vasúti állomáson elkövetett rablás vélt tetteseit. A vád szerint Costel Dănuţ G-t három munkanélküli, a 29 éves fejérdifogadói, visszaeső M. Gavril Marcel, a 25 éves nagybányai, büntetett előéletű L. Sunita és a 16 éves récekeresztúri, iskolázatlan Fărcaş C. fosztotta meg javaitól. A két idősebb rablót 29 napos előzetes letartóztatásba helyezték. A 20 millió lejes kár nagy része megkerült, de másfél millió lej értékű még hiányzik. A nyomozások tovább folynak Fărcaş előkerítésére, ő ugyanis eltűnt lakhelyéről.

200 milliós csalás
Csalás vádjával indult nyomozás az 57 éves kolozsvári G. Isăilă ellen. A vád szerint a férfi folyó év március–májusában a helyi Evirom Kft. ügyvivőjeként két helyi cégtől vásárolt árut, amelyek ellenértékére 11 csekket töltött ki. Ezek azonban fedezetleneknek bizonyultak, a cég bankszámláján egy bani sem volt, sőt banki zár alatt állt. A 207 millió lejes kár nem térült meg.

Lebuktak a kiskorú tolvajok
Minősített lopás vádjával vizsgálnak két kiskorút. A 14 éves S. Norbert és a 15 éves M. Rareş (mindkettő kolozsvári) a múlt pénteken bukott le, amikor a Clujana Sportpályáról két lopott maroktelefonnal és egy pénztárcával igyekezett meglépni. A B. Danielnek és D. Florinnak okozott kár megtérült.

Ötletbörzét hirdet a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal a Főtér 1. szám alatt lévő házasságkötő terem felújítására. Emil Boc polgármester azt akarja , hogy a létesítmény a felújítás után korszerű, kellemes hely legyen, amely a városrendészet és a műépítészet legújabb vívmányai alapján készülne el. A legjobb tervet az ötletbörze szervezői 1000 euróval honorálják, a második helyezett 500 eurót, a harmadik pedig 300 eurót kap. Az tervek elbírálására létrehozott bizottság tagjait városrendészeti szakértőkből és műépítészek közül válogatják ki, de a polgármesteri hivatal és a helyi tanács is rendelkezik majd képviselőkkel a testületben. A javítási munkálatok, a tervek szerint, idén ősszel kezdődnek.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Országos szinten az első félévben 109 ezer új személyautót adtak el, 71,7 százalékkal többet a tavalyi első félévi 63 465-nél, jelentették az autógyártók és importőrök szövetségében (APIA).

A külföldi autók értékesítése 77 százalékkal körülbelül 45 ezerre szaporodott, hazai gyártmányokból körülbelül 64 ezret adtak el, 68,2 százalékkal többet, mint egy évvel azelőtt.

Idehaza összesen több mint 100 ezer autót gyártottak az első félévben, 75 százalékkal többet az egy évvel korábbinál, ez újabb rekord. Az előző rekord 1999 első felében volt. Az export megháromszorozódott.

Az exportban a vezető a Dacia Logan modellje, amelynek árusítását az EU-ban is megkezdték.

A hazai személyautó-piacon a belföldi márkák részesedése többségi: a Daciáé 47 százalékos, a Daewoo hazai gyáráé 11,8 százalékos. Az idei első félévben a Dacia 113 százalékkal több autót ad el a hazai piacon, mint a tavalyi első félévben, a Daewoo 8 százalékkal kevesebbet. Loganból 47 ezret adtak el az első félévben, a Daewoo Matizból 9078-at és a Dacia Solenza modelljéből 5000-et. Az importált kocsik piacán idén is a Renault volt az első helyezett, több mint 5600 eladott Clio modellel, a második a Renault Mégane, 4000 példánnyal, és a harmadik a Skoda Octavia, 2300 példánnyal. A negyedik és az ötödik helyen is a Skoda van az új Octaviával és Fabiával, az ötödik hely a Peugeot 307-esé.

A román sajtó figyelmét nem kerülte el, hogy az idehaza eladott autók száma meghaladta a magyarországi piacokon értékesítettekét, és ezt epés megjegyzésekkel fűszerezve közölte. Magyarországon az első félévben 94 300 új autót adtak el, 8 százalékkal kevesebbet a tavalyi első félévinél. Az első negyedévben az értékesítés, 41 500 új autó, 9 százalékkal kevesebb volt az egy évvel azelőttinél.

Magyarországon az új autók piaca 1990-től folyamatosan nőtt, 2003-ra meghatszorozódva és 208 441 eladott kocsival rekordra emelkedve. A piac azóta gyengébb, sőt több tízezer, részletre vásárolt autót elvettek a bankok, mivel tulajdonosaik nem tudták törleszteni a hitelt.

A Hajdú-Bihar-Bihor-eurorégió nevében harmadik alkalommal hirdet közös pályázatot a Hajdú-Bihar megyei és a debreceni városi önkormányzata – jelentette be Juhászné Lévai Katalin, a magyarországi megye közgyűlésének elnöke és Turi Gábor a cívisváros alpolgármestere.

A kiírás célja a magyar–román határszakasz érintett két megyéje közötti határ menti kapcsolatok fejlesztését célzó programok támogatása – mondták.

Turi Gábor közölte: 2003-ban 3 millió forint, 2004-ben, illetve az idén már 6–6 millió forint támogatási összegre pályázhatnak a települési önkormányzatok, civil szervezetek. Az összeget 50–50 százalékban biztosítja a két önkormányzat.

– Nagy az érdeklődés mindkét oldalon a pályázat iránt – mondta az alpolgármester, hozzátéve, hogy 2003-ban magyar oldalon 18, román oldalon 37, míg tavaly magyar oldalon 27, román oldalon 58 pályázó volt.

Juhászné Lévai Katalin közlése szerint míg korábban 400 ezer forint volt a minimális pályázható összeg, ezt a határt most leszállították 100 ezer forintra, annak érdekében, hogy kisebb civil szervezetek is eséllyel pályázhassanak.

Elmondta azt is, hogy a pályázatot magyar és román oldalon azonos tartalommal és keretösszeggel írják ki, amely lehetővé teszi úgynevezett tükörprojektek kidolgozását is. Hozzátette: Bihar megye és Nagyvárad önkormányzata az idén 17 millió forintos keretet biztosít a határ menti fejlesztéseket szolgáló pályázatok támogatására.

A hajdú-bihari önkormányzat és Debrecen városa 61 millió forintos pályázatot nyújtott be az Interreg III A pályázatra, amely ha nyernek újabb perspektívát jelent a határmenti regionális együttműködésben – tudatta.

Gyorsuló inflációra számítanak az euróövezetben a közgazdászok. A héten véglegesítik az eurózóna júniusi inflációs adatát, s megjelennek a júliusi németországi inflációra vonatkozó előzetes becslések is. A közgazdászok szerint nem kétséges a fogyasztói árszínvonal eddiginél valamivel gyorsabb növekedése a magasba szaladt olajárak miatt.

Az EU statisztikai hivatala már kiadott egy előzetes 2,1 százalékos becslést a júniusi euróövezeti inflációra, a májusi 1,9 százalék után. Elemzők szerint jobb esetben is csak 2 százalékra korrigálja végleges számként júliusra éves inflációját. Az EU és az Európai Központi Bank szakértői úgy látják, hogy a 2 százalékos érték alá nem is kerül majd az idén az uniós infláció, jóllehet korábban nem erre számított az EKB.

Más kérdés, hogy az energia- és élelmiszerárak nélkül számolt úgynevezett maginfláció csökkenést mutathat, így júniusra 1,5 százalékra mehet vissza a májusi 1,6 százalékról. A másfél százalék hónapokig tarthatja magát, mivel a kereslet egészében nyomott – vélekedik az egyik elemző.

Németország esetében a júliusi infláció az elemzők szerint 1,9 százalékos lesz a júniusi 1,8 százalék után, amely akkor a várakozások alatti volt.

Az Európai Bizottság, a hazai hatóságokkal együttműködve, kész átirányítani az előcsatlakozási alapból még el nem költött pénzt az árvíz sújtotta vidékek újjáépítésére, közölték az EU soros elnöki tisztét betöltő Nagy-Britannia bukaresti nagykövetségén. Az EU kész segíteni új árvízvédelmi rendszer kiépítését is hazánkban. Az árvíz eddig 43,5 millió eurós kárt okozott, a közlekedési, építési és idegenforgalmi minisztérium előzetes becslése szerint.

Nem fogjuk minden áron tartani magunkat az IMF által egyeztetett költségvetési deficitcélhoz, még ha fontosak is az ország számára a makrogazdasági mutatók – jelentette ki Călin Popescu Tăriceanu kormányfő.

Az árvizek veszélybe sodorták a költségvetési célokat. A kormány 6 százalékos gazdasági növekedést szeretne ebben az évben elérni. Becslések szerint 5,5 százalékra van lehetőség. Az árvízkárok nagysága már egymilliárd euró fölött van, fél millió hektár mezőgazdaságilag művelt terület ment tönkre. A költségvetési helyzet azonban a természeti katasztrófa előtt is feszített volt.

A kormányzat az idei költségvetés hiányát az IMF-fel történt tárgyalások eredményeként a GDP 0,74 százalékára szerette volna leszorítani. Most azonban más prioritásokat kell kijelölni, mint amiben az IMF-fel maradtunk – mondta a miniszterelnök. Az időjárás miatt a búzatermés a tavalyitól várhatóan 20 százalékkal marad el. A mezőgazdaság fontos az ország gazdaságában, a nemzeti bruttó össztermék (GDP) 12–14 százalékát adja. Az árvízkárok kihatással lesznek az idei gazdasági növekedésre, s várhatóan elmélyítik a kereskedelmi mérleg deficitjét is.

A lengyel nemzeti gázmonopólium, a PGNiG tárgyalásokat folytat arról, hogy maga is bekapcsolódna a Nabucco gázvezeték építésébe, amely alternatívát jelentene az orosz gázszállításokkal szemben.

A PGNiG most az építtető konzorciummal potenciális befektetőként és olyan vásárlóként is tárgyal, mint amely szeretne a vezetéken majdan érkező gázból részesülni.

Az év végére várható a végleges döntés a Nabucco gázvezeték megépítéséről, amely Törökországból Románián és Magyarországon át az ausztriai Baumgartenbe futna, Közép-Ázsiából és a Kaszpi-tenger körzetéből szállítana gázt Közép- és Nyugat-Európába.

A vezeték, amelynek építése 4,6 milliárd euróba kerülne, a tervek szerint 2011-ben kezdene gázt szállítani, eleinte évi 4,5–13 milliárd köbmétert, majd 2020-tól 25,5–31 milliárd köbmétert.

A vezeték Magyarország előtt, az eredeti tervek szerint, Bulgáriát és Romániát is érintené. A beruházásban török, bolgár, román vállalatok, a magyar Mol Rt., valamint az osztrák OMV venne részt. A lehetséges gázszállító országok Irán, Azerbajdzsán, Kazahsztán, Türkmenisztán, Irak és Szíria lennének.

A megvalósíthatósági tanulmányt készítő Nabucco Company Pipeline Study GmbH igazgatója korábban elmondta: Európában jelentősen nőni fog a gázfogyasztás a következő 25 évben a jelenlegi 450 milliárd köbméterről – és a növekvő igényeket az orosz Gazprom egyedül nem tudja kielégíteni.

A PGNiG vezérigazgatója szerint Lengyelország földgázigénye a következő tíz évben 24 milliárd köbméterre nő a jelenlegi 14 milliárd köbméterről.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 3,5632 erős lej, 1 USD = 2,9711 erős lej, 100 magyar forint = 1,4461 erős lej.

Magyarországi vezető hidraulikus cég nyitandó képviseletének kialakítására, majd a cég termékeinek, valamint az általa képviselt nyugati hidraulikai cégek termékeinek Románia területén való értékesítésre keres

dinamikus, tárgyalóképes
vezetőt, üzletkötőt.

Elvárások:
– román, magyar, német vagy angol nyelvismeret

– műszaki végzettség
– önálló munkavégzés
– tárgyalóképesség
– jogosítvány.

Feladat:
• cégünk képviselete Romániában

• vevőkör kiépítése
• vevőkörrel való kapcsolattartás
• Cégünkről tájékozódni lehet: www.hidromaster.hu
• Jelentkezés: E-mailben: hmaster@hidromaster.hu,
Faxon: 00-36-1453-0701.

Kohn el akar adni egy kutyát Grünnek.

– Nagyon ügyes kutya – bizonykodik Kohn – akkorát ugrik, mint a Gellért hegy.

Grün megveszi a kutyát, de másnap már panaszra megy:

– Becsaptál Kohn, ez a kutya egyáltalán nem ugrik.

– Miért? A Gellért hegy ugrik?

Megbízható, jogosítvánnyal rendelkező, 38 éves, férj-feleség állást keres. Telefon: 454-906. (0005)

Iuliu Mureşan klubelnök és Dorinel Munteanu edzőjátékos egyetértett a klub tegnapi sajtótájékoztatóján: a CFR-Ecomax megérdemelte volna a győzelmet a Saint-Étienne elleni vasárnapi mérkőzésen.

– Kár, hogy csak döntetlent értünk el, és valahol igazságtalan is a helyzetek alapján, dehát ilyen a foci – vonta le a következtetést Mureşan. – Megérdemeltük volna a győzelmet. Az eredmény hátrányos helyzetbe hoz, de amíg van bármilyen kis esélyünk, nem adjuk fel – toldotta meg Munteanu, Anca elrúgott 11-esére utalva még hozzátéve: – Tévedni emberi dolog.

Mint mondta, az eredmény ellenére nagyrészt elégedett a játékosaival:

– A kolozsváriak még nem tudják, nem érzik át, hogy mit is jelent az 1–1-es döntetlen a Saint-Étienne-nel.

Dorinel Munteanu a visszavágóval kapcsolatosan elmondta: bátor játékkal és a gólszerzés szándékával fognak kiállni a Saint-Étienne ellen, amelyet várhatóan mintegy 30 ezer francia szurkoló fog majd lelkesíteni.

A két szurkolótábor mindenesetre igencsak más-más súlycsoportba fog tartozni: a klubelnök értesülései szerint a vasutascsapatot mindössze 15–17 szurkolója kíséri el franciaországi útjára, egy mikrobusszal. „Munti" szerint viszont még az a néhány lélek is nagyon sokat fog számítani a csapatnak, amelyben lesznek némi változások: az eddigi játékrendszer nem fog ugyan változni, de 1–2 poszton játékost fog cserélni.

A vasutasok egyébként az utóbbi hetekben most először nem tudtak felmutatni egyetlen frissen leigazolt játékost sem. Mindössze annyit árultak el, hogy még két labdarúgót akarnak megszerezni, nevüket azonban nem árulták el. Ugyanakkor az egyik országos sportnapilap által felröppentett hírre, amely szerint a gólkirály Anca nagyon közel áll ahhoz, hogy az oroszországi Zenit Szentpétervár csapatához igazoljon, előbb mindketten kitérő választ adtak, mondva, hogy nem tudnak ilyesmiről, ám végül beismerték, hogy megkereste őket egy ügynök. De, elmondottaik szerint, egyelőre nem kaptak Ancára vonatkozó ajánlatot: semmi konkrétum nincs, így a téma jelenleg tárgytalan.

– Elvileg minden játékosunk átigazolható, de ha Munteanunak szüksége van az illető labdarúgóra, akkor nem engedjük el. Egyelőre politikánk az, hogy erősítsük a csapatot – mondta még a témához kapcsolódóan Mureşan, aki csak Saint-Étienne-től 15 km-re, a Lyon felé vezető országúton tudott szállást foglalni labdarúgói számára. Az ok: egy nappal korábban, 23-án a Tour de France francia kerékpáros körverseny egyéni időfutamai zajlanak Saint-Étienne-ben és környékén, és minden szálloda teltházas.

A vasutasgárda amúgy szombaton délután 6 órakor indul Franciahonba, charter-géppel, és vasárnap a mérkőzés után (amelyet a Pro tv élőben közvetít, 18.30-tól) fordul is vissza.

– Nem adjuk olcsón a bőrünket – mondta még Mureşan a visszavágó mérkőzéssel kapcsolatosan, hozzáfűzve: – Amióta Dorinel Munteanu megérkezett, a CFR más csapat ugyanazokkal a játékosokkal.

A visszavágó mérkőzés mellett már szó került a hazai bajnoki idényről is, amelynek rajtja egyre közeledik (augusztus 5–6–7). Mint megtudtuk, a klub vezetősége ma véglegesíti a désiekkel való társulást. A CFR és szatelit-együttes Dési Egyesülés játékkerete mintegy 35 fős lesz. Ebből 25 labdarúgó szerepel majd a CFR-nél, de Dorinel Munteanu még nem döntötte el, hogy a jelenleg rendelkezésére álló játékosok közül kit küld Désre. A döntés a jövő hétre várható, Mureşan szerint azonban egyértelmű, hogy a dési csapat is komoly erőt képvisel majd a másodosztályban, és ha bármikor szükség lesz az ott szereplőkre, visszahívják őket Kolozsvárra. Mureşan ezzel kapcsolatban elmondta még, hogy a klub gondoskodik azokról a játékosokról is, akik akik nem férnek be még a 35 fős keretbe sem: – Senkit sem hagyunk az utcán, mindenkinek találunk csapatot – mondta.

A vasutascsapat egyébként a tegnap 100 millió lejt utalt át az árvízkárosultaknak.

Lékó Péter világbajnoki döntős sakkozó lesz a kapitánya a Hungarian All Stars elnevezésű csapatnak, amely a több mint két évtizedes múlttal rendelkező Forma–1-es válogatottal csap össze jótékonysági labdarúgó-mérkőzésen a budapesti Puskás Ferenc Stadionban július 27-én 21.15-től. A focimeccs mintegy felvezetője lesz a július 31-i, a mogyoródi Hungaringen lebonyolításra kerülő Forma–1-es futamnak.

A magyar együttes húszfős lesz, és már most nyilvánosságra hozták a névsor felét. Kiderült, az autóversenyzők egyre jobban aggódhatnak, mivel a magyaroknál aktív és korábbi futballisták is bekerültek az együttesbe. Pályára lép Csank János, Illés Béla, Détári Lajos, Lisztes Krisztián, Mészöly Géza, Goran Kopunovics, Zoran Kuntics, valamint a kézilabdázó Perez Carlos, a színművész Rudolf Péter és természetesen Lékó Péter is.

A kezdőrúgást a világhírű tenor, Placido Domingo végzi el, aki lehet, hogy maga is pályára lép.

„Meglepődtem, amikor néhány héttel ezelőtt megkerestek a szervezők, de egynapos gondolkodási időt kértem, mert át kellett szerveznem a programomat" – mondta Lékó Péter, aki rég nem játszott nagy pályán és stoplis cipőben, így már kedden megkezdi a felkészülést. „Éppen most utaztam volna nyaralni. Régóta hőn áhított álmom, hogy egyszer focizhassak Michael Schumacher ellen, mert nagyra tartom őt. Hihetetlen sikereket ért el, s mégis a földön maradt. Mindig megragadt a személyisége".

A vendégeknél futballcipőt húz a hétszeres világbajnok Michael Schumacher, az idei pontversenyt vezető Fernando Alonso, az idénynyitó ausztráliai futamon győztes Giancarlo Fisichella, az indianapolisi edzéselső Jarno Trulli, az első magyar F–1-es pilóta, Baumgartner Zsolt, az újonc Vitantonio Liuzzi, valamint a „régiek" közül Riccardo Patrese és Ivan Capelli.

A gálameccs teljes bevételét jótékonysági célokra fordítják: 30 százalékot utalnak az UNESCO számlájára, míg 70 százalék jut a határon túli, rászoruló magyar gyerekeket segítő Dévai Szent Ferenc Alapítványnak, valamint a magyarországi fiatalokat támogató SOS Gyerekfalunak.

A július 29-i Placido Domingo-koncert rendezői beleegyeztek, hogy átszervezik a színpadépítési munkálatokat, és további szektorokat lehet megnyitni a futballgálára. Így teltház esetén legalább 22 ezren drukkolhatnak.

A pilótaválogatott, amely első ízben lép pályára Magyarországon, eddig összesen 13 millió eurót gyűjtött össze fellépései során.

A találkozót élőben közvetíti a Duna Televízió.

A Szamosújvár melletti falvakban fellendülőben van a labdarúgás, Récekeresztúron a múlt hét végén barátságos jellegű tornára is tellett. Nyolc községi együttes vett részt, nagyszámú nézősereg szurkolta végig a találkozókat.

A döntőben a házigazdák együttese mérkőzött a kolozsborsaiakkal. A hazai pálya előnyét élvező récekeresztúriak megérdemelten hódították el a serleget, 6–0 arányban nyertek. A 3–4. helyért vívott találkozón a szamosújvári játékvezetők csapata 2–0 arányban bizonyult jobbnak a nagyesküllőieknél.

Mindegyik csapatot értékes díjakkal jutalmazták a szervezők.

Az elmúlt hat alkalommal győztes Lance Armstrong szerint idei visszavonulása után Ivan Basso lehet a Tour de France országúti kerékpáros körverseny következő bajnoka.

„Ivané a jövő, ő indul a legnagyobb eséllyel a 2006-os Touron. Legfeljebb Jaroszlav Popovics vagy Alejandro Valverde szoríthatja meg" – jelentette ki a texasi klasszis, aki évek óta próbálja saját – jelenleg Discovery Channel néven futó – csapatába csábítani a CSC-t erősítő olasz klasszist.

A két kerekes magánemberként jó barátságban van, különösen mióta Armstrong riválisa mellett állt azokban a nehéz időkben, amikor elhunyt rákbeteg édesanyja.

Az utolsó hétnek az élről nekivágó amerikai fenomén szavait támasztja alá az olasz Il Tirreno című napilap is, amely hétfőn az alábbi címmel ünnepelte a második helyre ugró Basso remeklését: „Rettegett Iván követi VII. Lance-t".

Basso egyébként három évvel meghosszabbította szerződését a CSC-vel, így 2009-ig biztosan a dán együttest erősíti a Touron jelenleg második helyen álló olasz klasszis. A klub főnöke, Bjärne Riis, aki 1996-ban megnyerte a francia körversenyt, szintén úgy véli, az olasz kerekes az elkövetkezendő évek meghatározó alakja lesz a sportágban, s az amerikai Lance Armstrong idei visszavonulása után ő lesz a francia országúti kerékpáros körverseny legnagyobb favoritja.

Nagyszabású doppingellenőrzés
Harminchárom kerekest ellenőrzött vérvizsgálattal a Nemzetközi Kerékpáros-szövetség (UCI) a francia körverseny második, hétfői szünnapján.

A mostani akció öt csapatot – az AG2R-t, a Davitamon-Lottót, az Euskaltelt, a Fassa Bortolót és az Illes Balearest – érintett. A szervezők tájékoztatása szerint a doppingtesztek minden esetben negatív eredményt hoztak, így a sportolók folytathatják a Tour de France-t.

Ez volt a negyedik, szúrópróbaszerűen elvégzett tömeges vizsgálat a viadal július 2-i rajtja óta.

Tízgólos, több mint magabiztos győzelemmel mutatkozott be Kemény Dénes címvédő együttese a vb férfi pólótornájának nyitónapján Románia legjobbjai ellen.

Eredmény, férfi vízilabda, csoportselejtezők, 1. forduló:

C-csoport: Magyarország–Románia 14–4 (2–1, 4–0, 5–0, 3–3) – góldobók: Madaras Norbert 5, Biros Péter 3, Molnár Tamás 2, Kásás Tamás, Kiss Csaba, Kiss Gergely és Steinmetz Ádám 1–1, illetve Florin Bonca, Gheorghe Dunca, Kádár Kálmán és Andrei Dina 1–1.

A legutóbbi vb-n, 2003-ban, Barcelonában is összekerült a két gárda, akkor négygólos magyar siker született, de egyáltalán nem volt holmi sétagalopp az összecsapás, miként nem ígérkezett annak a hétfői, montreali csoportselejtező sem. Aztán a magyarok szempontjából mégis könnyed edzőmeccsé szelídült a négyszer hét perc.

A találkozó elején, bő egy perc elteltével Molnár góljával szerzett vezetést, majd Kásás parádés ejtésével növelte előnyét a válogatott, de a negyed végén jött a válasz (2–1). Madaras bombalövéssel jelentkezett be a második játékrész elején (3–1), majd másodszor is kilőtte a bal felső sarkot, miközben Biros, aztán az Európa-bajnok, de vb-újonc Kiss Csaba is megszerezte első világbajnoki gólját (6–1).

A harmadik hét perc is az egyoldalúság jegyében telt el, tehetetlen romániaiak amott, remek magyar védekezés és szebbnél szebb találatok emitt (Kiss Gergő, Biros, Madaras – utóbbi megint kétszer volt eredményes, előbb újból a bal felsőt választotta a labda landolási helyéül, majd egy pompásat ejtett), Steinmetz Ádám révén pedig már elképesztően nagyra, 10 gólosra duzzadt a különbség (11–1). A zárónegyedben Vlad Hagiu csapata megtöbbszörözte addigi góljai mennyiségét, ám mivel Molnár, Biros és – immár ötödszörre! – Madaras is betalált, a vége 14–4-es magyar KO-győzelem lett.

A C-csoport másik összecsapásán: Horvátország–Kanada 19–4. Legközelebb a magyar pólósok a házigazda Kanada, Hagiuék pedig Horvátország ellen mérkőznek.

További eredmények:

A-csoport: Oroszország–Dél-afrikai Köztársaság 11–7 és Spanyolország-Olaszország 7–5.

B-csoport: Egyesült Államok–Japán 7–4 és Szerbia-Montenegró–Kuba 21–1.

D-csoport: Görögország–Kína 11–4 és Németország–Ausztrália 9–8.

Hazai siker műugrásban
A kanadai Blythe Hartley nyerte a női műugrók 1 méteres versenyét a montreali vizes világbajnokságon. A 23 éves hazai ugró, aki 2001-ben is diadalmaskodott ebben a számban, nagy fölénnyel bizonyult jobbnak döntőbeli riválisainál, ráadásul a selejtezőben és a középdöntőben is kiemelkedett a mezőnyből.

Műugrás, nők, 1 m: 1. Blythe Hartley (Kanada) 325,65 pont, 2. Vu Min Hszia (Kína) 299,70, 3. Heike Fischer (Németország) 299,46.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András