Szabadság

Térben is, időben is nagy távolságokat kell bejárnia ma annak, aki a régi Kolozsvárost szeretné meglátni, megtalálni. Utcák, városrészek tűntek el, az egyforma, rideg betontömbök között néhol ottfelejtett, megkímélt öreg dió- vagy körtefa emlékeztet időnként egy régi udvarra és néhai lakóira. A városközpont hangulatáról is csupán régi felvételek, rajzok mesélnek. A szabad emlékezést nehezíti a sok műemlék épület átalakítása vagy átépítése, meg régi emlékművek lerombolása, eltűnése, átköltöztetése. Ki gondol már arra – vagy kinek jutna eszébe –, hogy a Farkas utca és Egyetem utca találkozásánál nem zsúfolt kocsiparkoló volt mindig, sem egyszerűen beépítetlen terület, hanem kis barokk tér, ahol a város első térszobra állott.

– Baráti beszélgetések, emlékezések közben jött az ötlet, hogy a Mária-szobrot visszaállítsák eredeti helyére, a Farkas és Egyetem utca kereszteződéséhez – nyilatkozta lapunknak Sorin Scripcariu építész. Az elképzelés szintű, még alig megfogalmazódott gondolatot tett követte, olyan értelemben, hogy az építész és Liviu Man, a Gazeta Kiadóvállalat igazgatója indítványt jelentetett meg a kolozsvári Gazeta de Cluj lapban, hogy a szobor visszakerüljön „születési helyére, visszaállítva a történelmi városközpont kulturális örökségét, gazdagítva egyúttal a térséget városrendezési szempontból".

A történelmi városközpont jelenleg nagyon széteső, rendezetlen képet mutat, a forgalom mindent megöl, tönkretesz, mondta Sorin Scripcariu. Az ember, ha gyalogos, mindenhonnan leszorult, másodrangúvá vált. A várostereket nálunk nem hasznosítják úgy, mint máshol, keskenyek a járdák, az utak gödrökkel tele. Lépésenként kellene és lehetne mindezen változtatni, elsőként talán épp a szobor visszahelyezésével. Nyilvánvaló, hogy a jelenlegi gépkocsiforgalom ezt nagyon megnehezítené, de amúgy is téma ennek a forgalomnak az átszervezése, a központ felszabadítása ez alól. Egyúttal ezt is meg lehetne oldani, vélekedett Scripcariu. A Mária-szobor sorsa egyébként régóta foglalkoztatta. Még 1979-ben, a Continental szálloda kiterjesztéséről szóló diploma dolgozatában javasolta a szobor visszahelyezését. Az ötlet egyelőre a megbeszélés, elképzelés szintjén van, később javaslat formájában a helyi tanács elé lehetne terjeszteni.

A Szentpéteri-templom háta mögé száműzött Mária-szobrot egy pestisjárvány megszűnése után építették. Gaal György írja Kolozsvár című könyvében, hogy a kecsesen faragott barokk fogadalmi oszlop a nagy pestis megszűnésére emlékeztet, és gróf Kornis Antal főkormányszéki tanácsos és felesége készíttette Schuchbauer Antal szobrászművésszel 1744-ben. Ausztriai hasonló alkotásokból ihletődött. „Az angyalfejekkel és felhőkkel átfont oszloptörzsön egy lendületes Mária-szobor áll. Testét fodros lepel fedi, arca fiatalos. Jobbját drámai mozdulattal mellére teszi, balját egy angyalfejen pihenteti. ... A nyolcvanas években az emlékművet megrongálták, Mária fejét leütötték s a szobor újabban is a lakónegyed barbár rombolóinak céltáblája."

A szobor visszahelyezését eredeti helyére akkor lehetne megvalósítani, ha eltüntetnék a Farkas és Egyetem utca kereszteződésénél kialakított gépkocsi-parkolót, jelentette ki lapunk kérdésére Maksay Ádám műemlékvédelmi szakmérnök, a Kelemen Lajos Műemlékvédelmi Társaság alelnöke. A társaság is már régóta próbálkozik, hogy a városvezetés egységes védelmi stratégiát dolgozzon ki a belvárosra, és ne összevissza megoldások szülessenek. Amennyiben megszűnne a forgalom a térségben, a szobrot is vissza lehetne költöztetni az eredeti helyére, hiszen az egykori Hóstátban, a mostani Mărăşti lakónegyed elején álló templom mögött eldugottan áll, kényszerhelyzetben, és szüntelen rongálódik.

U. I.