Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Romániában egyedi példánynak számít, vélhetően: II. Rákóczi György harci eszközének vélt buzogányával gazdagodott a kolozsvári székhelyű Erdélyi Történelmi Múzeum gyűjteménytára. Az intézmény egy magát megnevezni nem kívánó személytől kapta adományként, amelyet a múzeum szakértői a XVII. század közepére datálnak.

Tudor Sălăgean, a múzeum történelem részlegének igazgatója szerint a harci eszköz fémnyele 350 milliméter hosszú. Eredetileg fából készült fogantyúban végződött, de ez a része az idők folyamán elveszett. A bronzbevonat is már a múlté, a szakértők szerint ez a vékony fémréteg egy későbbi tisztítási művelet során lekopott a buzogányról. A múzeum szakértői nincsenek meggyőződve teljes mértékben arról, hogy az eszköz II. Rákóczi Györgyé lett volna, de az bizonyos, hogy magas rangú személyiség tulajdonát képezte.

Hasonló példánnyal rendelkezik a budapesti Nemzeti Múzeum is, az ott őrzött buzogány Apafi Mihály erdélyi fejedelem uralkodása alatt az erdélyi hadsereget vezető, 1674-ben elhunyt Bánffy Dénesé volt.

II. Rákóczi György 1648 és 1660 között volt Erdély fejedelme. Az 1657-es lengyelországi háború után a buzogány a fejedelem egyik közeli barátjához, a magyarországi Csengeren kastéllyal és birtokkal rendelkező Melith Istvánhoz (de Bribir) került. Melith részt vett az említett háborúban, vélhetően így kerülhetett hozzá a buzogány. Ezután generációról-generációra női ágon örökölték a család tagjai, amíg az ereklye az utolsó leszármazotthoz került. A Melith de Bribir régi horvát nemesi család, amely a Zrínyiekhez hasonlóan a Subic horvát névből ágazik le.

II. Rákóczi György a buzogányok csodálója volt, minden bizonnyal több ilyen példányt birtokolt. Ezek közül kettőt a magyarországi Nemzeti Múzeumban őriznek. Tudor Sălăgean igazgató szerint a mostantól Kolozsváron őrzött ereklye kiemelkedő fontosságú, mivel az erdélyi fejedelmek harci buzogányaiból nagyon kevés maradt meg. Eddig csak Kemény János tatár típusú harci buzogányáról tudtak, amely szintén a budapesti múzeumban található. Az igazgató szerint nagy valószínűséggel Romániában ez az egyedüli múzeumban őrzött, egykori erdélyi fejedelem tulajdonát képező harci buzogány.

Az értékes történelmi darab árverés útján került a gyűjteménytárba. Az utolsó tulajdonosa a kolozsvári múzeummal együttműködő HIM Impex Kft.-nek ajánlotta fel, hogy adja el. A múzeum kérésére Zenoviu Haiduc, a cég adminisztrátora nem bocsátotta nyilvános árverésre, ehelyett támogatót talált, aki Sălăgean szerint 10 millió lejért megvette, és a múzeumnak adományozta a buzogányt. Az igazgató nem tudta megmondani, hogy a nemzetközi piacon mennyi pénzért kerül új gazdája az ilyen példányoknak, de közölte: ez mindenképpen jóval olcsóbb volt, hiszen 300 eurónál alacsonyabb áron aligha lehet vásárolni ilyen értékes tárgyat.

A buzogány rövid nyelű, tömör, szögletes vagy görcsös bunkóban végződő, ütésre használt fegyver. A 16. századtól az erdélyi fejedelem és a román vajdák hatalmi jelvénye, mivel a szultánok egyebek között buzogányt küldtek méltóságuk elismeréseként.

Az eredeti tervekhez képest 127 millió dollárral kevesebbet fordítanak az idei költségvetésből az észak-erdélyi autópálya megépítésére. A kormánykoalíciót alkotó pártok 213 millió dollárt fordítanak az idei költségvetésből az autópályára. A koalíciós központi egyeztető testület elfogadta tegnap a Nemzeti Liberális Párt (NLP) erre vonatkozó kezdeményezését. Eugen Nicolaescu képviselő, az NLP szóvivője szerint a tervezet rendkívül fontos az ország infrastruktúrájának fejlesztése szempontjából, így politikailag elkötelezték magát az autópálya megépítése mellett. Arra a kérdésre, hogy miért nem a IV. páneurópai folyosó vonalán tervezett autópálya finanszírozását javasolták, amelyet Călin Popescu Tăriceanu kormányfő elsődleges fontosságúnak nevezett, Nicolaescu kifejtette, a dél-erdélyi folyosót idén nem lehet finanszírozni, mivel még nem készültek el a megvalósíthatósági tanulmányok. Eredetileg 340 millió dollárt szántak volna az idén az államkasszából a Bukarestet Budapesttel összekötő autópályára, ezt azonban kénytelenek voltak lecsökkenteni. A kormány tagjai a volt kormánypártot hibáztatták e kényszerű megszorító intézkedés miatt, mivel szerintük a Szociáldemokrata Párt a tavalyi kampányidőszak utolsó száz méterén fedezetlen költekezésbe bocsátkozott, és több mint 90 millió dollár adósságot hagyott hátra.

Az észak-erdélyi autópálya nyomvonalán, vagy azzal párhuzamosan haladt az Ajtonyon keresztül Tordát Kolozsvárral összekötő római út, amely katonai stratégiai fontosságúnak számított az egykori világbirodalomban – erre a következtetésre jutottak az Erdélyi Történelmi Múzeum szakemberei, akik a korszerű út megépítése előtt régészeti kutatásokat végeztek a környéken. Kiderült, hogy az intézmény alkalmazottai az Országos Autópálya Rt.-vel kötött szerződés értelmében 12 kilométer hosszú szakasz mentén kutatták a földet. Érdekes, hogy a kolozsvári intézménynek kisebb területet kellett feltárnia a Tordai Múzeumhoz képest, amelynek szakértői 15 kilométeren kerestek leleteket. Emellett a Régészeti Intézetnek is akadt feladata, ők 11 kilométeren végeztek ásatásokat.

Többször is felröppent az a hír, hogy az autópálya építése körüli ügyekkel foglalkozó állami cég adósságot halmozott fel a régészekkel szemben. Kiderült, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum esetében jelentős adósságot nem halmoztak fel, éppen a napokban érkezett meg az intézmény számlájára a három milliárd lej összértékű szerződés utolsó előtti részlete. Romániában kevés pénzt szánnak a régészeti kutatásokra, ez vélhetően azzal magyarázható, hogy például egy kilométer kutatóárok körülbelül 300 millió lejbe kerül.

A múzeum szakértői szerint a római út a legoptimálisabb nyomvonalon haladt, ami a birodalom építőinek szakértelmét dicséri. Az egykori utászoknak az előzetes földtani kutatásoknak köszönhetően könnyebb dolguk volt, hiszen azt a nyomvonalat választották ki, amelyen a legkevesebb domb, emelkedő volt. Emellett az utat árvízveszély sem fenyegette. Mindezt úgy sikerült csak megvalósítani, hogy először építették az utakat, majd csak azután kezdték el a települések kiépítését. Ioan Piso, a múzeum igazgatója a rómaiak épített közlekedési hálózatot a domborzati formák miatt közismerten balesetveszélyes Feleken áthaladó úttal összehasonlítva megállapította: utóbbi „egy feljavított primitív középkori út."

Zoe Maxim régész elmondta: egy kilométer és néhány méter híján sikerült felkutatni a tervezett szakaszt, az utolsó „száz méteren" azonban a munkálatokat a földterület körüli tulajdonjogi vita akadályozza. A régészek minden földtörténeti korból találtak leleteket. Közöttük található Kr. e. 4400 évre datált háznyomok, vallási szertartást szolgáló gödrök, bronzkori földhalmok, amely egykori temetkezési helyeket jelölnek.

Folytatódik a mozdonyvezetők sztrájkja, mivel a cég vezetősége és a szakszervezeti vezetők által folytatott tárgyalások eredménytelenül értek véget. A feleknek nem sikerült egyezségre jutniuk. A munkabeszüntetést a sztrájkolók tudomása szerint az állami társaság vezetősége ismét megtámadja a bíróságon. Szerdán hasonló lépéssel próbálkozott a vasút vezetősége, de sikertelenül, mert a bukaresti ítélőtábla törvényesnek minősítette a munkabeszüntetést. Voicu Sala abban reménykedett, hogy a tegnapi kormányülés után Gheorghe Dobre közlekedési miniszter felveszi velük a kapcsolatot, és közli, hogy van pénz az államkasszában a béremelési követelések kielégítésére. A szakszervezeti vezető szerint pénzt kell találnia a kormányzatnak, mivel szerinte a román vasutasoknak jelenleg Európában a legkisebb bérük van. A vasút alkalmazottai 10,7 százalékos béremelést, minden ledolgozott napért ebédjegyet és jobb munkakörülményeket követelnek. A sztrájk akár még 19 napot is tarthat.

Szeptember 26-án kezdhetik el munkájukat a romániai törvényhozók megfigyelői munkájukat az Európai Parlamentben – áll a külügyminisztérum közleményében. A dokumentum szerint ezen a napon kezdődik el Strasbourgban az EP őszi ülésszaka. A román fél a napokban várja a meghívólevelet. Románia összesen 35 helyet kap az európai törvényhozásban, a politikai algoritmus szerint 6-ot a liberálisok, 5-öt a demokraták, 12-öt az ellenzéki szociáldemokraták, 5-öt a nagyromániások, 3–3 helyet pedig a Konzervatív Párt és az RMDSZ, illetve egy hely a kisebbségeket illet meg. Az RMDSZ-t Kónya-Hamar Sándor, Kelemen Attila és Szabó Károly képviseli.

Első ízben engedélyezett graffiti-tárlatot Kolozsváron a polgármesteri hivatal. Tegnap az Akadémiai Könyvtár keleti falát elborították a falképek, amelyek a Graffiti – Művészet, nem vandalizmus címet viselő rendezvény keretében születtek. A különleges kiállítás támogatóit (Carion Románia Rt. és a Gh. Şincai Líceum), valószínűleg nevelő szándék is vezérli: így kívánnak teret biztosítani a többek között klasszikus műemlékeket és középületeket elrondító firkák alkotóinak, hogy törvényes módon is kibontakoztathassák tehetségüket.

A szabadtéri falfestményeken kívül, a könyvtár előcsarnokában két héten keresztül tekinthető meg a vásznakra vitt graffiti-tervek tárlata.

Simitás

A tudás gyökere keserű, gyümölcse édes.

IDEI ÚJDONSÁGOK A SZABADSÁGBAN címmel Balló Áron főszerkesztő tart előadást a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas szervezésében június 13-án, hétfőn 17 órakor a szervezet Szentegyház/Iuliu Maniu utca 2. szám alatti előadótermében. Hegedűn közreműködik Kállay Zsófia, a Zenelíceum diákja.

A GYULAFEHÉRVÁRI RÓMAI KATOLIKUS FŐEGYHÁZMEGYE június 13-án, hétfőn zsinati napot tart Kolozsváron. A program reggel 9 órakor szentmisével kezdődik a főtéri Szent Mihály-templomban. Az előadásokra és a megbeszélésekre a Szentegyház/Iuliu Maniu utca 2. szám alatt, a Katolikus Nőszövetség székházában kerül sor. Előadók dr. Nagy György Attila ifjúsági lelkész és csapata. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT tart az RMDSZ kül- és belmonostori kerülete június 11-én, szombaton du. 5 órától a Mócok útja 75. szám alatti Pro Iuventute székházban.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT rendez a Nyugdíjasklub június 12-én, vasárnap du. 5 órától a Karolina/Múzeum tér 3. szám alatti Fások Klubjában.

AZ ATELIER 11 MŰKEDVELŐ KÉPZŐMŰVÉSZETI CSOPORT Grigorescu negyedi fiókjának felavatása alkalmából Viorica Mathis akvarelljeiből nyílik kiállítás. A rendezvényre június 10-én 18 órakor kerül sor a Milcov utca 17. szám alatti székhelyen.

A MAGYAROK BUKARESTBEN című riportfilmet június 11-én, szombaton 19.30 órakor sugározza az M2, és nem 19 órakor, ahogy arról a tévéadó előzetesen tájékoztatta lapunkat, mi pedig, ennek alapján, olvasóinkat.

BALLAGNAK A KOLOZSVÁRI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM VÉGZŐS DIÁKJAI június 11-én, szombaton 10 órától. A ballagási ünnepély a kollégium udvarán kezdődik, majd a Farkas utcai templomban folytatódik. Mindenkit szeretettel várnak!

A JÁNOS ZSIGMOND UNITÁRIUS KOLLÉGIUM végzős diákjainak ballagására kerül sor június 11-én 9 órától a belvárosi unitárius templomban. A szervezők mindenkit szeretettel várnak.

Szerdán az Erdélyi Magyar Ifjak szervezésében mutatták be Csép Sándor Áldás, népesség című filmjét, a vetítést az Áldás, népesség konferencia-sorozat kezdeményezőjének előadása és beszélgetés követte.

Az EMI alelnöke, Bagoly Zsolt a rendezvény kapcsán elmondta: a szervezet úgy érezte, részt kell vállalnia az Áldás, népesség konferencia által útjára indított – ma már nyugodtan mondhatjuk: mozgalomban, hiszen önmagát nemzetiként meghatározó szervezetként kötelessége foglalkozni a magyarságot érintő legfőbb gonddal, legnagyobb veszéllyel, ez pedig a népességfogyás.

Ismeretes, hogy az elmúlt tíz-egynéhány évben közel 200 ezerrel csökkent az erdélyi magyarság létszáma, ennek egyik oka a kivándorlás, a másik a népességfogyás, amely, ha ebben az ütemben halad tovább, az eltűnés veszélyét hordozza magában. Erdélynek már a XII., XIII. századtól kezdődően egyik legfontosabb kérdése a népesség volt: egy adott nemzetiség számának apadásával csökken annak súlya az államban.

Az első Áldás, népesség konferencia, amely Csép Sándor kezdeményezésére jöhetett létre, elsősorban szakmai és reprezentatív jellegű volt, vagy Tőkés László szavaival élve: zászlóbontás. A kiindulópont, ahonnan az ifjúság megszólítása elindulhat: ez volt a rendezvényünk egyik fő célja. Hamarosan sor kerül a második Áldás, népesség konferenciára Zilahon, szeretnénk, ha ezen politikai preferenciáktól, irányultságtól függetlenül részt venne a fiatalság is. Ez lényeges vetülete az egész kérdéskörnek, hiszen politikai meggyőződéstől függetlenül mindannyiunk ügye.

Rendezvényünk ilyen értelemben elérte célját, hiszen jelen volt többek között Sándor Krisztina MIT-elnök, Bardócz Csaba, a Cserkészszövetség elnöke, valamint Varga Zoltán, az Aer opagus Alapítvány, valamint a Kolozs Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács elnöke, és a közel egyórás beszélgetés során szóba került egy csak ifjúsági Áldás, népesség konferencia megszervezése Kolozsváron, melyet együtt bonyolítana le irányultságtól függetlenül valamennyi kolozsvári és környékbeli ifjúsági szervezet.

Az ifjúsági ismeretterjesztő szemle legfrissebb számában folytatódik Győrfi Dénes Árvizek Erdélyben című sorozata. Más témák: Elméletek a magyarok eredetéről; A sumer és akkád civilizáció; Nyelvünk és írásunk ősi gyökerei (Tövissi Ildikó); Híres eposzok: Edda; Veszélyben a perui múmiák; Japán, az ellentmondások országa; Erdélyi franciapecsenye (Szabó Csaba); Majd, ha piros hó esik (Zsakó Magdolna); A Rétyi Nyír (Ajtay Ferenc); Csíki Gergely prológusai (Jancsó Miklós); A puritanizmus és a kartezianizmus (Vécsi Annamária); A kút permén (Vasvári Szabó Márta); Száz éve született József Attila (Benedek Sándor); Hasznos tanácsok kertészeknek (Barazsuly Emil); A dohányzás hatásai (dr. Szabó József); Bacik (Keszeg Pál); A parajelenségek titkai; Reformáció nem volt, hanem van (Madácsy Tímea);

Mindennapi firkálgatásaink; Otthoni fizikai kísérletek (Kovács Zoltán); Robottörténet; Tartozunk Zajzoninak (dr. Magdó János); A kerítés jobbik oldalán (Szép Krisztina); Kakukkposta (Bodrogi György); Kazinczy Ferenc, a magyar nyelv reformátora (Sas Anikó); Bolyai Farkas, a matematikus (Váradi Szász Rebeka).

A lapszám belső borítóin II. János Pál pápa látható.

A kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Piaristák Romániai Rendtartománya szervezésében jubileumi emlékestre került sor szerda délután a Római Katolikus Nőszövetség székhelyén. Az est folyamán Mindszenty József bíborosra, esztergomi érsekre és Magyarország utolsó hercegprímására emlékeztek.

Balogh Gizella a Szent Rafael Kör elnöke köszöntötte az egybegyűlteket és röviden bemutatta az emlékest előadóit. Elsőként a Szent Mihály-templom énekkara lépett fel, majd Jakab Gábor pápai káplán mondott bevezetőt. Megtudhattuk, hogy Mindszenty Józsefet kilencven éve szentelték pappá, hatvan éve nevezték ki esztergomi érseknek és harminc éve halt meg Bécsben. Pappá szentelése után jelentős szerepet játszott a magyar katolikus egyházi életben. Szembeszállt a bolsevista terrorral és a kommunista hatalommal, amiért a kommunisták később életfogytiglani fegyházra ítélték. Életének rövid történetét vázolta fel Jakab Gábor pápai káplán, aki így összegezte a bíboros életét és munkásságát: tanú és tanító volt egy sötét világban.

Jancsó Miklós színművész szavalata és a kórus éneke után Fodor György piarista konfráter Devitus Vincit – Legyőzetve győz című előadását hallgathatta meg a zsúfolásig megtelt terem közönsége. Majd a bíboros emlékirataiból hangzottak el részletek Jancsó Miklós előadásban, valamint Borsos Edith művésznő egy Ave Maria feldolgozással és Stabat Mater részlettel örvendeztette meg a közönséget.

Negyedik napjánál tartott már a kisvárdai Határon Túli Színházak XVII. Fesztiválja, mikor vasárnap délután másodmagammal megérkeztem Kolozsvárról a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei városkába, amely 1988 óta ad otthont az anyaország határain kívül működő magyar színházak fesztiváljának. Azok, akik a kezdetektől fogva évente megfordulnak ezen a rendezvényen bizonyára nem tapasztalnak óriási változásokat a település életében, leszámítva a jómód egyre inkább jelentkező bizonyítékait. Feltehetőleg évközben nincs nagy pezsgés a városban, amely, mint minden kisebb település, éli mindennapjait, néhány kulturális rendezvénnyel, egy-két tájoló színházi eseménnyel. Júniusban aztán felébred Csipkerózsika-álmából: tíz napra beköltözik ide a Színház. Egymást érik az előadások, jönnek-mennek a társulatok, amelyeknek ugyan a szervezők felajánlják a fesztivál egész idejére szóló tartózkodási lehetőséget, legalábbis egy több tagú „küldöttségnek", mégis kevesen élnek vele. Több okkal is magyarázható ez a jelenség. Egyes színházak még nem zártak évadot, vannak még próbák, vendégszereplések, a színészek fáradtak, de olyan társulatok is akadnak, amelyek nem szeretnek itt lenni. Így, habár megadatik a lehetőség, hogy megnézzék egymás produkcióit, nem minden színház fogadja el az ajánlatot.

Ha elemeznénk, hogy miért is nem élnek a lehetőséggel, bizonyára találnánk rá mentséget. Fő érvként szokott elhangzani az elszállásolási körülmény. Amiben, valljuk be, van igazság. Nem igazán érthető, de ennek a városnak furcsa mód nem jutott eszébe az elmúlt 17 év alatt, hogy szállodát építsen. Pedig anyagiakban bizonyára nincs hiány, legalábbis nem akkora, hogy egy ilyen rendezvénnyel büszkélkedő település ne engedhesse meg magának egy vagy két – ha nem is négy-öt csillagos, de elfogadható körülményekkel rendelkező – szálloda felépítését. Feltételezem, ennyi év alatt a beruházási költségek is megtérülhettek volna, hiszen egy hotel működtetése fesztiválidőn kívül sem haszontalan ötlet. Vannak ugyan panziók, jónéhány családi ház is vendéglátásra „szakosodott", van egy kissé bizarr módon Várhotelnek nevezett képződmény, amelyről azonban minden eszébe jut a vendégnek, csak a hotel nem, de a hagyományos módon értett szállodája nincs Kisvárdának. Ennél fogva néha elég sok panasz éri a szervezők házatáját, ugyanis a fárasztó próbák, előadások, megbeszélések után nincsenek igazán kényelmes körülmények a pihenésre.

Nem sokkal jobbak a játszási lehetőségek sem. A Művészetek Háza nem rendelkezik a legjobb színpadi technikával, nincs zsinórpad, lényegesen más a játéktér az „igazi" színpadokkal szemben, hiszen kultúrotthon jellege van. A várszínpad ugyan jó helyszín, ám nem minden előadás konstrukciója felel meg ennek, a műszaki hiányosságok pedig szintén fellelhetők. Alternatív térként ott van a zsinagóga, de természetesen az is produkció-függő helyszín. Kecsegtető azonban, hogy ígéretek szerint egy-két év múlva fölépül a kisvárdai színház, amely épület remélhetőleg majd rendelkezik minden olyan műszaki adottsággal-lehetőséggel, amely szükséges egy teljes értékű színházi produkció létrehozásához.

Mindezek ellenére a hangulat még mindig jó Kisvárdán, bár a napokban az időjárás rendkívül kegyetlenül bánik a Színházzal és annak rajongóival, ez pedig rányomja bélyegét a sokak által emlegetett és valljuk be, mégis csak szeretett „fesztivál-fílingre".

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A bukás – Hitler utolsó napjai – német, bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn egész nap.

GYŐZELEM – A bukás – Hitler utolsó napjai – német, bemutató. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30, 22.

MŰVÉSZ–EURIMAGES – A fáraó – román, bemutató. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; kedvezménnyel kedden. Fallal szemben – német–török, bemutató. – Vetítés időpontja: június 10–12. között: 22.30 órától. Az operaház fantomja – amerikai. – Vetítés időpontja: június 13–15. között 22.30 órától; kedvezménnyel kedden. Millió dolláros bébi – amerikai. – Vetítés időpontja: június 16-án 22.30 órától.

FAVORIT – Az utolsó gyémántrablás – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19.

DÉS

MŰVÉSZ – Millió dolláros bébi – amerikai. – Vetítések időpontja: június 10–12. között: 17, 19.30, 22; kedvezménnyel 22 órától. Már megint bérgyilkos a szomszédom – amerikai. – Vetítések időpontja: június 13–16. között: 17, 19; kedvezménnyel hétfőn.

TORDA

FOX – Átok – amerikai. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Repülő tőrök háza – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Mennyei királyság – amerikai. Vetítések időpontja: 13, 16, 19; pénteken szombaton és vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 13 órától és hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Hotel Rwanda – amerikai. Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken szombaton és vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 14.30 órától és kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Megtorló – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 22.30 órától és hétfőn minden előadás.

ROMÁN OPERA

Június 13-án, hétfőn este 7 órakor: Rossini: Hamupipőke – olasz nyelvű előadás. Fellép Hercz Péter, a Magyar Opera énekese.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Ma, június 10-én, pénteken este 7 órakor: Szimfonikus hangverseny. Vezényel: Alexandru Lăscae (Hollandia). Közreműködik: Liviu Prunaru (Svájc), Audrey Michael (Svájc). Műsoron: Brahms: D-dúr hegedűverseny; Mahler: 4. Szimfónia.

MŰVÉSZETI MÚZEUM

(Toniţa-terem)

Június 11-én, szombaton du. 5 órakor: A Transilvania Barokkegyüttes (Ciprian Câmpean, Majó Zoltán, Nagy István, Erik Türk) és meghívottai: Dorina Mangra, Mihaela Maxim, Ilse L. Herbert, Szabó Mária.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Mottó: Mi, románok, ’89 előtt gúnyt űztünk a kommunizmusból, utána kompromittáltuk a kapitalizmust, most pedig a terrorizmust." (Mircea Dinescu)

(Folytatás lapunk június 9-i számából)

Egyszerű józanész is elég, hogy észrevedd: hazudnak, szemtelenül. De nem koherens hazugságsorozatról van szó! Előbb azt képzeltem, a titkosszolgálatok kitalálnak egy többé-kevésbé hihető történetecskét, betanítják a „szereplőket" (volt túszok, arab szervezetek vezetői stb.), és ezt fogja igazolni minden nyilatkozat. Nem ez történik. Össze-vissza beszél majdnem mindenki.

A túszok például újra és újra elszólják magukat, cáfolják a hivatalos változatot, amely szerint Bukarest semmit sem adott szabadonengedésükért cserébe. Se pénzt, sem a csapatok visszavonásának ígéretét, semmit. Amint azt Traian Băsescu bejelentette: az érdem elsősorban a román titkos-szolgálatoké, másodsorban a romániai arab közösség vezetőié. (Persze, elsősorban a saját érdeméről van szó, de „szerény" ember, ezt így nem mondhatta ki.) De akkor miért „örültek" úgy a túszejtők, ha semmit sem kaptak cserébe? A három újságíró ugyanis egyhangúlag erősítette, hogy a fogva tartók nagyon boldogok voltak, örültek, hogy végre megszabadulhattak tőlük, még kis ajándékokat is osztogattak nekik. Mi oka volt az örömnek, hiszen 55 napon át kockáztatták saját életüket is és semmit se kaptak cserébe?

Talán ezért is árnyalja álláspontját Băsescu június 6-i sajtókonferenciáján, amikor többször is használja a „csere" szót. Gyakorlatilag beismeri azt, ami különben is nyilvánvaló volt: valamit adtak a túszejtőknek. Hogy mit, arról nem szól. Ennek felfedését azonban nem is lehet elvárni tőle. Csak az zavar, hogy miért kellett hazudnia két héttel ezelőtt, amikor újra és újra azt hangoztatta, hogy abszolút semmit se kaptak a túszejtők? Ezek után pedig hogyan meri Băsescu folyamatosan támadni a sajtót, amiért forgatókönyveket fabrikál, amikor éppen ő szabadította el az emberek fantáziáját? Ha a közvéleményt arról akarják meggyőzni, hogy a gonosz, veszélyes terroristák önkéntesen és boldogan adták vissza a foglyokat, annyira meghatódtak Băsescu üzenetétől, amely Szűz Máriára hivatkozott, akkor ne csodálkozzon, hogy elkezdődnek a spekulációk!

Nem csak a túszok, hanem a közvetítésben részt vevő romániai arab személyiségek is ellentmondanak a Băsescu-változatnak. Mohamad Shamil, a Román–Iraki Baráti Liga elnöke szerint az arab hatóságok óriási nyomást gyakoroltak a túszejtőkre. Sok letartóztatás történt, a túszejtők egy részét el is kapták. Olyan nyomás nehezedett rájuk, hogy kénytelenek voltak kiszabadítani a foglyokat. Egy fillért se kaptak, tekergők, csavargók voltak – mondotta. Érdekes módon Shamil semmit sem tud a román titkosszolgálatok beavatkozásáról, ami igencsak különös, hiszen Băsescu szerint 100százalékosan az ő érdemük.

Shamil egyetért Băsescuval abban, hogy szó se volt pénzről, magyarázatképp erőt, zsarolást említ. (Azaz a banda egy részét már letartóztatták, a többi adatai is ismertek voltak, kénytelenek voltak hát kiengedni a túszokat.) Shamil ellentmond azonban a túszoknak, akik szerint a túszejtők rendkívül boldogan vették tudomásul, hogy „kénytelenek" kiszabadítani őket. Ahelyett tehát, hogy kétségbeesetten menekülni próbáljanak, hiszen kollégáikat már lecsukták, és minden bizonnyal rájuk is ez vár, szép búcsú videót készítettek, új ruhákat vásároltak a túszoknak, és ahogy ilyenkor „szokás", ajándékokat osztogattak … Hihetetlen!

Dr. Isam Rifai, a Romániai Arab Szövetség elnöke is aktívan részt vett a szabadulásban. „A túszok egy percig se voltak veszélyben!", hangoztatta. Ez igen kínos, mármint a Hős Băsescu, és szekus barátai számára. Hol van akkor az ő érdemük? Igaz lenne? Nem tudom, de Băsescuék nem cáfolták. Rifai szerint a felvételek (a második videokazetta) sem bizonyítják, hogy a foglyok valóban rosszul néztek ki, mivel a kép igen ködös volt. Ezt megerősítik a túszok is: „Füstöt eresztettek a szobába, hogy rosszabb, ködösebb legyen a kép, mint az első felvételen" – mondották.

Mindkét említett arab személyiség szerint egyetlen csoport műve volt a rablás, miközben Băsescu határozottan két csoportról mesél. Ugyanakkor senki se cáfolja Shamil és Rifai nyilatkozatait. Pedig hivatalos személyiségek, szerepük volt a kiszabadításban, nem pletykák alapján beszélnek. Ha nem igaz, amit mondanak, az is fontos! Merthogy akkor valami érdekük lehetett, az „egyetlen és ugyanaz a csoport" elméletben. Ha pedig nekik van igazuk, akkor Băsescunak fűződik érdeke a két csoport változathoz.

Gyanús, logikátlan, hazug állítások
„Bizonyos dolgokról nem beszélhetünk, emberek életét veszélyeztetnénk", hangoztatták a túszok első sajtókonferenciájukon. Hazugság, vagy még rosszabb. Mert hogyan is juthatnak a túszok szigorúan bizalmas információkhoz? A válasz egyszerű: sehogy, soha. Titkokról tudnak a túsztartók és a titkosszolgálatiak, akik állítólag kiszabadították őket. Hogyan juthattak mégis a titkok birtokába?

Erre három lehetőség van. A terroristák (akik amúgy erősen titkolóztak, nem tudtak nyelveket és 55 napon át bekötött szemekkel tartották őket) szerettek pletykálni, mesélték a rablás részleteit, egész életüket. Avagy a titkosszolgálatiak, akik kiszabadították őket, alig várták, hogy végre valakinek elmesélhessék az ügy titkos részleteit. Ők is pletykálni akartak. És a harmadik, utolsó változat, tán az egyetlen hiteles: a túszok nem csupán túszok voltak, vagy legalábbis egy a három közül, hanem aktív résztvevői a történetnek.

Azaz vagy önrablásról van szó (részben, kezdetben?), vagy egyesek elejétől fogva titkosszolgálati küldetésben voltak, nem egyszerű túsz-minőségben élték meg az eseményeket. „A közönséges" túsz ugyanis pontosan annyit tud, amit a rabtartók, illetve a titkosszolgálatok az orrára kötnek: azaz semmi titkot. Persze létezik kivétel. Ha erőszakkal szabadították volna ki őket, akkor elképzelhető lett volna, hogy bizonyos ideig nem voltak szigorú felügyelet alatt, megláttak, hallottak a nagy zűrzavarban valamit, ami titok. De a túszok, hatóságok egyöntetűen állítják: erőszak nem történt!

Napokon át az volt a túszok leggyakoribb válasza: erről nem szabad beszélnünk! Június 6-án azonban Băsescu határozottan cáfolja őket: „Arról beszélnek, vagy hallgatnak, amiről akarnak, mi semmit se tiltottunk meg. A három túszról nehezen tudom elképzelni, hogy csak úgy spontánul hazudták volna, „tilos beszélnünk bizonyos dolgokról". Ha pedig nem a „szervek" utasítására félnek beszélni, akkor a helyzet még rosszabb. Valami közös bűnt takarnak, szégyellnek? Személyesen valószínűbbnek tartom, hogy az amúgy is titokmániás szekusok rájuk ijesztettek. Băsescu nyilatkozata, amennyiben neki hiszünk, csak további spekulációkhoz vezet. Mi az a nagy bűn, nagy titok, ami nem érdekli különösebben a „hivatalos szerveket", hiszen nem tiltották meg a túszoknak a nyilatkozást, de amit a három újságíró mégis elhallgat?

Huszonnégy órával Băsescu nyilatkozata után, Ovidiu Ohanesian, aki az egyetlen értelmesnek, tisztességesnek, hitelesnek tűnő személy, cáfol: „Sok minden van, amiről még nem beszélhetünk. Megpróbálom egyedül folytatni az ügy kivizsgálását, tisztázását, különösen Munaf szerepét." Kemény kijelentés, hiszen ő tényleg nyomozó riporter, az igazságot keresi, amelyet a hivatalos szervek eltitkolnak.

Érdekes módon a három túsz nem nagyon hisz Munaf és Hayssam bűnösségében, ellentétben Băsescuval, aki éppen fordítva, magabiztosan állította bűnösségüket, célzást se tett más, esetleges cinkosokra. Honnan az ellentmondás? Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy esetleg voltak cinkosok is. (Marie-Jeanne Ionról elképzelhető, hogy barátja, Hayssam tervét segítette). Amennyiben viszont voltak cinkosok, és Băsescu és a szervek tudják, vagy sejtik, valamiért nem érdekük közzé tenni. Felajánlhatták az újságíróknak: ti erről hallgassatok, a balhét ketten viszik el, Hayssam és Munaf!

Kénytelen vagyok hát elhinni, hogy kételyeik őszinték. E kételyek alatt nem azt értem (és gondolom Ohanesian sem így képzeli), hogy Hayssam és Munaf ártatlan bárányok lettek volna. Arra céloz, gondol, hogy a Hayssam és Munaf nem az igazi szerzői a szappanoperának. Társszerzők csupán.

Szeretett vezérünk, és az ő jó szekusai
„Amikor elfogott minket a kétségbeesés, megfogtuk egymás kezét, arra gondoltunk, milyen remek a román titkosszolgálat, és milyen kiváló ember Băsescu elnök. Így vigasztalódtunk." Hihető? Elképzelhető? Nem. Egy megrögzött ateistáról is el tudom képzelni, hogy ilyen percekben Istenhez fohászkodik, de azt, hogy a titkosszolgálatok, az államelnök „tartja bennük a lelket", egyszerűen nevetséges.

Amúgy a román hírszolgálatok nem örvendenek túl jó hírnévnek (a történtek után még kevésbé fognak!), Băsescut pedig nem szokták bálványozni, legalábbis ebben a környezetben nem (az SZDP-barát Prima TV-ben, vagy Marie-Jeanne SZDP-szenátor apukájának családja körében). Ha még egy fanatikus Băsescu hívő mondaná, akkor is kételkednék, de itt ketten állítják: Marie-Jeanne és Sorin. (Ohanesian ezt nem cáfolta, nem is erősítette meg.) Miért hazudja két ember ugyanazt? Mást nem tudok elképzelni – érdekből. Avagy zsarolják őket. Saját szerepük nem tiszta a történetben, talán a hatóságoktól remélik, hogy ez titokban is marad. És előre kifejezik hálájukat, hódolatukat.

Esemesek a hátsó ülésről
Marie-Jeanne: „Ahogy elraboltak minket, engem egy autó hátsó ülésére dobtak, szerencsére nálam volt a mobiltelefon, azonnal üzeneteket küldtem a szerkesztőségbe és a barátoknak a történtekről. Pár napra rá, sajnos elvették a telefont, a végén persze visszaadták. Borzalmas körülmények voltak, csak egyszer egy nap mehettünk WC-re. 55 napon át be volt kötve a szemünk, semmit se láthattunk, még amikor WC-re engedtek, akkor se, lélegezni alig lehetett."

Minden körzeti orvos megmondhatja, biológiailag lehetetlen, hogy valakik 55 napon át nonstop sötétben voltak, és szabadulásuk után 24 órával semmi látási probléma nem nehezítette a hazatérést, illetve ha ilyen hosszú idő alatt semmit sem mozogtak, és nemhogy mozgási problémájuk akadt volna, hanem virgoncan, könnyedén ugráltak le a repülőről.

Furcsa a ruhák ügye is: állítólag minden ruhájuk elveszett, de megmaradtak ékszereik, és persze a híres mobiltelefon, amiről sötétben, rohanó autóban, a szöktetés első perceiben küldi az sms-eket. Új ruhákat vettek nekik. Még ez is rendben volna. De különleges figyelemre, tapintatosságra és türelemre vall, hogy mindhármat jól öltöztették fel, elegáns, pontos méretre szabott ruhákat, cipőket kaptak …

A terroristák szokatlan korrektségről tehettek tanuságot akkor is, amikor szépen megkérték a túszokat, nem engedélyeznék-e, hogy az ő videokamerájukkal készítsék a filmecskét az Al Jazeerának? Érdekes lenne az efféle terrorista portréját vázolni. Udvariasak, kölcsön kérik a videót. Kedvesek, gondosak, az elveszett ruhát megfelelően pótolják. Ugyanakkor szigorúak is, WC-re a férfiakat naponta csak egyszer engedik. A nőkkel kivételeznek. A férfiakat megfedik (verés, és még valami, ami „titok") ha a szabályokat nem tartják be (e szabályok titkosak, három héttel a szabadulás után se szabad erről beszélni). A nőkkel szemben különlegesen engedékenyek, nem csupán azt tűrik, hogy naponta többször is WC-re menjenek, hanem – mint azt Ohanesian meséli – elviselik szeszélyeiket. „Marie-Jeanne sokat veszekedett a terroristákkal, mert rosszul készítették a videókat az Al Jazeera-nak. Hisztérikus, szabályosan terrorizálta a terroristákat, meg se tudtak szólalni", emlékezhetünk Ovidiu nyilatkozatára.

A szappanopera folytatódik, a kérdések pedig tovább gyűlnek: Miért mondta Băsescu, hogy Hayssamnak egyetlen célja az volt, hogy meneküljön az országból? Miért gátolta meg Băsescu, hogy az amerikai hatóságok beszélhessenek a túszokkal? Miért érdeklődnek oly nagyon az amerikaiak Munaf személye iránt? Miért osztogatta szét vagyonát hirtelen és titokban Hayssam?

Miért épp dr. Yasim volt az egyike a megajándékozottaknak, akinek múltja, karierje kísértetiesen hasonlít Hayssaméra. (Az a dr. Yasim, akit Băsescu erősen dicsér, hiszen úgy tűnik, kulcsszerepe volt Hayssam bemószerolásában?)

Tán pár nap múlva visszatérek e történetre, az újabb kérdőjelekre, hiszen lavinaszerűen érkeznek az információk. Beleszédültem, az újabb hírek ugyanis semmit se tisztáznak, még érthetetlenebbé teszik a történetet. Mintha e szappanoperának a forgatókönyvét profi titkosszolgálatia írnák, de minden fejezetet más személy, szervezet! Méghozzá olyanok, akik nem olvasták az előző fejezeteket! Meg se próbálják logikailag elfogadhatóvá, érthetővé tenni a történetet. Tán ez is a szándékuk? Tömegpszichológiai kísérlet? Hogy úgy elkábítsanak, hogy kénytelen legyél lemondani a szándékról, hogy valaha, valamit megérts? Nyugodj bele, bízz a „hatóságokban", és főleg a „szervekben"!

Feltűnt a patika előtti hosszú, tömött sor, és megerősítette azt a tapasztalatokból összeállt véleményt, hogy idült kórban szenved a demokratát liberálisan eljátszó többnemzetiségű kormány, midőn egy közel féléve tartó válság állandósult a gyógyszerárak kompenzálásának további elmaradásával, az egészségügyi helyzet általános romlásának folytatódásával. Rémisztő érzés, amikor egy betegnek azért kell lemondania a kezelésről, mert képtelen megfizetni a folyamatosan dráguló gyógyszer árát. Abban pedig nem reménykedhet, hogy állapota magától javulni fog, és még egy gyermek esetében is felelőtlenség arra számítani, hogy a fiatal, ellenállóbb szervezet majd csak legyőzi a kórokozót a saját erejéből. Ugyanakkor nem minden esetben jelenthetnek mentőövet a különféle szeretetszolgálatok sem, a külföldről összesajnálkozott gyógyszerkészítményeikkel. Igencsak bosszantó, amikor egy ember azzal szembesül – most már hónapok óta –, hogy sem egészsége, sem betegsége nem számít sokat az egészségügyi szolgáltatások területén, annak ellenére, hogy ő a maga részéről teljesítette minden kötelezettségét: törlesztette a kért biztosítási összeget, vagy egyszerűen megfelel azoknak a törvényes előírásoknak, amelyeknek lehetővé kellene tenniük számára a mindenkori egészségügyi ellátást. Ezeknek a rémisztő és bosszantó érzéseknek a folyamatossága igazolja a kórt (a vezetési, ügyintézési hiányosságokat, a komoly válságot), amelyeknek a pontos diagnosztizálása talán a megfelelő kezelés módját is megadhatná. Történtek és történnek próbálkozások erre is, az eddigi eredmény azonban kétségessé teszi egyrészt a helyes megoldás megválasztását, másrészt a valós rendezés szándékát. Példa erre az egészségügyi miniszter napokban tett újabb kijelentése a pénzhiányra – amely egyértelműen a krízis legalapvetőbb oka –, miszerint az egészségügy azért nem rendelkezik megfelelő büdzsével, mivel az egészségbiztosítási alapba befizetett pénzösszegeket eltérítették, és nem a rendeltetésüknek megfelelően használták fel. A miniszter a pénz útját is tudta, amely a társadalombiztosításhoz vezetett: ezt az alapot egészítették ki, hogy össze ne dőljön a nyugdíj-rendszer, mert, mint tudjuk, továbbra is jóval többet kell nyugdíj címén kifizetni, mint amennyit az aktív, nyilvántartásba vett dolgozó lakosság befizet. Bűnösök és bűnös helyzetek. De vétkesek is vannak, ezekre a miniszter már korábban ujjal mutogatott. Tudniillik az előző kormány felelőtlen adakozásba kezdett, meggondolatlanul nyújtotta a kompenzálást a kimerüléshez vezető kilencven százalékig, könnyelmű szerződéseket kötött kétes forgalmazókkal, tovább gabalyította a körbetartozás amúgy is összekuszálódott fonalát, és minden ilyen intézkedés a jelenlegi adósságokhoz, fizetésképtelenséghez, működészavarhoz, ezeken keresztül pedig az egészségügyi ellátás romlásához vezetett. Lehet, hogy mindez így is van, meddő dolog lenne ezt kétségbe vonni vagy vitatni, meg aztán az átlagemberrel ellentétben, a kormányban, minisztériumokban, igazgatóságokon hozzáértő, okos emberek szolgálnak, akik tudják, mit cselekszenek. Éppen ezért a ki- meg bejelentések egy adott szinten túlmenően fölöslegesek. Mert az igenis a biztosítottra, az adófizetőre tartozik, hogy mire használják a pénzét, azzal a felhasználónak köteles elszámolni, de ennél többre is köteles. Mindenekelőtt a jogszabályokat kellene pontosan és feltétel nélkül alkalmazni, az ide vonatkozó törvény pedig elő is írja, hogy a biztosítottaknak joguk van egy alapszolgáltatás csomaghoz, amely az egészségügyi ellátás, egészséggondozás mellett az orvosságokat is magába foglalja. De mit tehet a biztosított abban (ebben) a helyzetben, amikor a jogszabályt éppen megalkotója, a hatalom nem tiszteli? Megdöbbentő igazság egy nyolcvanegy éves néni részéről: nem mi vagyunk a hibásak. Sem a biztosított, sem az egészséges, sem a szenvedő, sem az ellátásra szoruló nem vétkes a rossz döntésekért, az elvétett intézkedésekért, elmulasztott igazságtételért, mégis megfizeti mindennek az árát. Közben egyre szaporodnak a luxus-kivitelezésű patikák, szinte hivalkodva állítják ki a legkülönfélébb, vonzó csomagolású gyógykészítményeket, természetes alapanyagú szépségápolószereket, babakellékeket a színes tányérkáktól a hatalmas plüssmacikig – egy más világot sugallnak, a jobb életlehetőséget elérhetetlen árakon. Mára még az enyhülésnek ezek a valamikor csendes, megnyugtató menedékei is sértő ellentétet teremtenek, sokakban tovább fokozva az elesettség érzését.

Vádat emeltek Ion Iliescu volt államfő ellen a hat halálos áldozatot követelő 1990-es „bányászjárás" miatt – közölte csütörtökön a politikus ügyvédje. Sem a kormány, sem a katonai ügyészség nem kommentálta a politikus elleni vádemelésre vonatkozó bejelentést. Iliescu ügyvédje, Radu Ghergovan Silinescu a Realitatea TV-nek elmondta, hogy a vádak igen széles skálán mozognak a testi sértéstől a törvénytelen fogva tartáson és bántalmazáson át a jó hírnév megsértésig, illetve rágalmazásig. Iliescut egyebek között azzal vádolják, hogy az Egyetem téren több hete tüntető, távozását követelő diákok leverésére a bányászokat a fővárosba hívta. A volt államfő törvényhozói mentelmi joggal rendelkezik, és nem állítható bíróság elé.

Iliescu piszkos elterelő műveletnek, provokációnak nevezte a vádemelést. – Nincs miért szemrehányást tennem magamnak – hangoztatta, aki betegségére hivatkozva nem jelent meg a katonai ügyészség előtt.

A volt államfőt tegnap több vezető politikus is védelmébe vette. Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke úgy vélte, hogy Iliescu vád alá helyezése morális lincselési kísérlet. – Noha többször is vele ellenkező álláspontra helyezkedtem, alapvető lovagiassági érzésből arra kényszerülök, hogy védelmembe vegyem Iliescut, és elutasítsam ennek az embernek az erkölcsi lincselésére tett kísérletet, annál is inkább, hogy 75 éves beteg emberről van szó.

Titus Corlăţean, a Szociáldemokrata Párt szóvivője úgy vélte, hogy Iliescu vád alá helyezése újabb fejezete a kormányzat által az ellenzék vezető politikusai ellen indított rendszeres támadásnak. A politikus szerint a mostani hatalom beavatkozik az igazságszolgáltatás ügyeibe. Mircea Geoană pártelnök azon reményét fejezte ki, hogy ennek az ügynek nincsenek politikai dimenziói.

Eugen Nicolaescu, a Nemzeti Liberális Párt szóvivője szerint az SZDP akarja beleártani Iliescut a bányászjárás perébe, hogy szabaduljon meg tőle, és az új vezetőség könnyebben rendet teremthessen a szervezet soraiban.

A pert 1997-ben a bányászjárások áldozatait tömörítő egyesület indította. A szervezet vezetői bűnvádi feljelentést tettek többek között Miron Cozma, Ion Iliescu, Petre Roman, Gelu Voican Voiculescu, Traian Băsescu és Mihai Chiţac tábornok ellen, akiket azzal vádoltak, hogy megszervezték a vájárok Bukarestbe hozatalát.

A Nemzeti Liberális Párt figyelmeztetésben részesítette Mihai Dumitrescu szenátort, aki tartózkodásával hozzájárult ahhoz, hogy a parlament felső házának művelődési bizottsága negatívan véleményezze az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet – tudta meg lapunk Horea Uioreanu liberális képviselőtől. A politikus a Szabadság kérdésére elmondta, hogy Dumitrescut a párt ügyvezető testülete elé rendelték, és közölték vele, hogy következő hasonló szabálysértés esetén megvonják tőle a politikai támogatást. A kisebbségi törvénytervezet sorsa a plénumban tartott vita előtt a szenátus emberjogi és jogi bizottságában dől majd el. Eckstein-Kovács Péter szenátor, az utóbbi testület elnöke közölte: nem lesz könnyű majd a bizottsági vita, mivel Gheorghe Funar szenátor 136 módosító javaslatot nyújtott be. A volt kolozsvári polgármester szerint román állampolgároknak csak azon csoportját lehet nemzeti kisebbségnek tekinteni, amely „Románia területén él a géta-dák állam megalakulása óta". Eckstein-Kovács szerint a számos módosító javaslat ellenére, reméli, hamar átmegy a bizottságon, hiszen Funar több, a fentihez hasonló javaslatot tett, amit nem lehet komolyan venni.

(4. old.)

A hírszerző szolgálatokat tömörítő egységek létrehozásában a Nagy-Románia Pártot leszámítva elvileg egyetértenek a romániai politikai erők, azonban a konszenzus nem vonatkozik arra is, hogy kinek rendeljék alá ezt a testületet. Az országos napilapok tegnap a kormány és az elnöki hivatal háborújáról írtak ezzel kapcsolatban. Az említett hírforrások szerint mindkét intézmény magának szeretné alárendelni a hírszerző szolgálatokat. Traian Băsescu államelnök és Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök nem restellte kecsegtetőbbnél-kecsegtetőbb szavakkal értékelni a hírszerző szolgálatok teljesítményét a túszügyben. Mi több, a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság is megállapította, hogy a három román újságíró elrablásáért a hírszerzést nem terheli felelősség, hiszen nem tudhattak a terv előkészítéséről. Így érthető, hogy a két fő kormánypárt nem ért egyet ebben a kérdésben, hiszen míg a liberálisok a kormányhoz rendelnék a hírszerzéssel foglalkozó egységet, addig a demokraták Băsescu vezérlése alatt látnák szívesebben. A liberálisok mellé az RMDSZ is csatlakozott. Verestóy Attila szenátor szerint ezt az intézményt a kormányhoz kellene közelíteni.

Az RMDSZ támogatta, hogy a kommunizmus ideje alatt elkobzott ingatlanokat megvásárló személyeket kárpótolják, és ne az épület jogos tulajdonosai reménykedjenek pénzösszegben, de a kormánykoalícióban kisebbségben maradtak ezzel a javaslattal, válaszolta Eckstein-Kovács Péter szenátor arra a kérdésre, hogy az RMDSZ miért támogatja azt a tulajdon-törvénycsomagot, amely egy 1995-ben elkövetett lopást szentesít. Mint ismeretes a kormány június 14-én terjeszti a parlament elé felelősségvállalással azt a törvénycsomagot, amely egyebek között a tulajdonkérdés rendezését tűzte ki célul. Az RMDSZ-es szenátor szerint ez a jogszabály belátható időn belül rendezi majd a tizenöt éve megoldásra váró tulajdonkérdést, ezért megszavazza majd a törvényt. Lapunk emlékeztette a politikust, hogy a tervezet kidolgozásának elején egy parlamenti felszólalásában azt kérte, hogy az 1995/112-es törvény szerint eladott ingatlanok új tulajdonosait kárpótolják, mivel ezeknek többsége potom áron jutott hozzá az államosított ingatlanhoz, így a kifizetendő összeg is jóval kevesebb lenne, mintha a régi jogos tulajdonosoknak fizetnének. A politikus szerint az RMDSZ kiállt e javaslat mellett, de a koalícióban kisebbségben maradtak ezzel a véleménnyel. Ne felejtsük, hogy az RMDSZ a törvényhozásban a helyek mindössze hét százalékát birtokolja, mondta Eckstein-Kovács. A szenátor előrelépésként értékelte, hogy a tervezet meghosszabbítja egy évvel az eladott ingatlanok adás-vételi szerződése ellen benyújtható keresetek határidejét.

Horea Uioreanu liberális szenátor kérdésünkre válaszolva elmondta, hogy visszamenőleges hatállyal nem lehet törvényt alkalmazni, ezért nem bírálták felül a 112-es törvényt. A politikus elismerte, hogy az államosított ingatlanokat megvásárlók között sokan rosszhiszeműen, tehát az ingatlan múltjának ismeretében fizettek házakért és lakásokért.

Kolozsváron ismét kellemetlenséget okozott a járókelőknek és gépkocsivezetőknek a kiadós eső. A meglehetősen régi infrastruktúrájú város csatornahálózata kiadós eső után nem képes befogadni a csapadékmennyiséget, ezért az utakat és járdákat patakokban folyó néhány centiméteres víz önti el. A közlekedés ilyenkor csak a teljes elázás ódiumával vállalható.

Fotó: Gyurka Előd

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Június 16-ig 50 százalékos árkedvezménnyel válthatják ki egy vagy két hétre szóló bérleteiket a diákok, a Közszállítási Vállalat egy vagy két tetszőlegesen kiválasztott járatára. Június 17–szeptember 9. között felfüggesztik a kedvezményes árú diákbérletek folyósítását.

A Nyárfasor utcában esedékes javítási munkálatok miatt június 11-én 5.30 órától, június 12-én 14 óráig a 100-as és 101-es útvonalán autóbuszok közlekednek, majd 14 óra után ismét villamosszerelvények szállítják az utasokat, áll a kolozsvári Közszállítási Vállalat szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményében.

Június 10–11-én a kolozsvári székhelyű Román Lepidoptelológus (Lepkekutató) Társaság és a Csíkszeredai Partnerségi Alapítvány, a német Geo folyóirattal együttműködve, az élővilág sokszínűségének feltárása érdekében folytat 24 órás kutatást a Tordai-hasadékban.

Tegnap bemutatkozott a sajtónak a Casa Real Estate Kft., amely amerikai–holland–román tőkével luxus családi házak építésével foglalkozik, és Kolozsváron a Bună Ziua negyedben Dora Park néven 12, Bella Park elnevezéssel pedig 50, a legkorszerűbben felszerelt ingatlant húz fel. A nemzetközi vállalkozásban a következők vesznek részt: Seaf Trans Balkan Romania Fund, a kolozsvári Telezimex Rt. és öt holland magánbefektető.

A Casa Real Estate csoport tavaly jött létre, és bevallott szándéka, hogy az otthonépítések terén első helyre kerüljön Romániában.

Biodízel üzemanyagot préselnek repcéből Tordán, amit sikerrel használ mezőgépeiben a Comcereal: a traktorok, tehergépkocsik és arató-cséplő kombájnok is vegyes üzemanyaggal működnek, ami 70%-ban dízelolajból és 30%-ban repceolajból áll.

A biodízel üzemanyagnak több előnye is van. Egyrészt olcsóbb, mint a hagyományos üzemanyag, másrészt bármikor préselhet a gazda hajtóanyagot, a repcemag tárolása nem jelent különösebb gondot és kiadást, környezetbarát, erre még nem róttak ki áruforgalmi adót, az EU-ban nem szabtak ki kvótát a repce termesztésére, korlátlan lehetőségek vannak a repcemag vagy repceolaj exportra. Nyugati országokban – Németországban, Ausztriában, sőt a szomszédos Magyarországon is – egyre nagyobb területen termesztik az üzemanyagnak való repcét, a Comcereal az idén 119 hektáron termeszti. A termesztési technológia semmiben sem különbözik a többi repcéétől, a vegyszeres gyomirtást sem mulasztják el.

A repceolaj a közszállításban is eredményesen használható. Földvári Árpád, a kolozsvári RATUC Közszállítási Vállalat munkatársa elmondta, a vállalat vezetősége nemrég Hollandiában járt, ahol nem egy üzemanyagtöltő állomáson repceolaj hajtóanyagot is árultak, a normál dízelolaj mellett.

– Tudtommal erre nálunk még nincs igény, bár a helyi Műegyetemen, sőt az Agronómián is kutatások folynak, és valószínűleg már nem kell sokat várni az új üzemanyag forgalmazására, amelynek igen jelentős a környezetkímélő tulajdonsága. Nemrég hallottam, hogy európai viszonylatban Bukarest levegője a legszennyezettebbek közé tartozik, és ezért elsősorban a gépkocsiforgalom felelős. S ha már a járműveket nem lehet a fővárosból, de Kolozsvárról sem kizárni, a szennyezettség csökkentése részben elérhetővé válna a bioüzemanyag használatának bevezetésével. A Közszállítási Vállalat valamikor a jövőben tervezi az újítás bevezetését – mondta Földvári Árpád.

Minősített lopás alapos gyanúja miatt vizsgálatot indítottak a 25 éves Felician F. és a 37 esztendős Horea I. ellen, akik a vád szerint eltulajdonítottak egy 19-es Renault-hoz való motort az Agrotrans Rt.-től. A kár megtérült.

„Munka közben" lepték meg
Felfeszítette a tordai Lianelor utcában parkoló kék színű CJ–10–LBM rendszámú Opel Corsának az ajtaját, és a beindításán „fáradozott" (kiszerelte az elektronikus szálakat, és rövidre akarta zárni a gyújtást), amikor a „munka dandárjában" meglepték a 28 éves Nicolae D. helyi lakost. Minősített lopás kísérletének alapos gyanújával indítottak vizsgálatot ellene.

Zsebmetsző a buszon
Azonosították és őrizetbe vették a 25 éves tordai Daniel M-t, aki ellen minősített lopás alapos gyanúja miatt indítanak eljárást. Daniel M. június 8-án, szerdán reggel fél tízkor a Micro III–Turda Nouă útvonalon közlekedő autóbuszon utazott és utastársa, a 83 esztendős N. Emil Ottó nadrágjának zsebéből elemelte a pénztárcát, a benne lévő 5 millió 220 ezer lejjel. A tettes még ugyanaznap lebukott, várhatóan előzetes letartóztatásba helyezik.

Levetkőztették a gáton
A tordai központi park közelében, az Aranyos folyó gátján két kiskorú rátámadott egy harmadikra, a 16 esztendős Alexandru N-re, és erőszakkal megfosztották edzőruhájának felsőjétől és a tornacipőjétől. Az eset június 3-án, pénteken este 7 órakor történt, az anyagi kár összértéke mintegy 300 ezer lej. A rendőrség június 8-án, szerdán azonosította a rablással alaposan gyanúsítható 16 esztendős Călin Bogdan D-t és egy évvel fiatalabb társát, Marco Chimuţ M-t, akik kivizsgálás idején szabadlábon védekezhetnek. A két kiskorú rablót törvényszéki pszichiátriai vizsgálatnak is alávetik, hogy megállapítsák: tudatosan követték-e el a tettet.

Immár hagyományos módon a monostori iskolák magyar tagozatos nyolcadik osztályainak legjobb tanulóit díjazta a héten a kül- és belmonostori RMDSZ körzet választmánya. A Tinivár és a Perfetti van Melle, valamint a Prózsa család jóvoltából tíz diák kapott könyvjutalmat és édességcsomagot, illetve finom üdítőt. A Ion Creangă Iskola két magyar nyolcadik osztályából Mátyás Csaba, Csép Réka, Terebesi Róbert, Rácz Timea, Horváth Csilla és Karsai Attila kapott jutalmat, valamint az Octavian Goga Iskolából Szabó Csilla, Gyéresi Erika, Zelenka Edit és Bedő Heléna. A keddi találkozón a diákok mellett ott voltak szüleik, osztályfőnökeik, illetve a házigazda Rollinger Ágnes, a belmonostori RMDSZ elnöke, Vigh Andrea, a külmonostori RMDSZ elnöke, és Csoltkó Mária, a Kuckó játszóház vezetője, aki négyéves kuckós tevékenységéért jutalmazta Szabó Csillát. A díjkiosztást szalonnasütés követte.

Szombaton felavatják a krasznai öregotthon új épületét, amelyet német és svájci segítségből 2001-ben kezdtek építeni.

Az ünnepélyes megnyitó szombaton tíz órakor ökumenikus istentisztelettel és áldással kezdődik – mindez Krasznán már hagyomány. Utána ebéd következik, majd a külföldi vendégeket körbevezetik a faluban, ismertetik nevezetességeiket.

Az ünnepségre meghívták a német adományozó testület vezetőit és Dimitrie Sturza herceget, akinek alapítványa két alkalommal is támogatta a létesítményt.

Ma kezdődnek a teljes hétvégét kitöltő városnapok Szamosújváron. Három napon át a zene, irodalom és képzőművészet uralja az örmény település életét, gazdag és változatos programot kínálva az érdeklődőknek.

Az Autóbuszállomás téren felállított szabadtéri színpadon hat népzenei és könnyűzenei koncertre kerül sor. Fellépnek helybeli, dési és kolozsvári népdalénekesek, az Impact, Hara, Direcţia 5, Hi-Q és Haiducii együttesek. A komolyzene kedvelőit vasárnap, június 12-én 16 órától kórushangverseny várja az örmény katolikus templomban.

Szombaton, június 11-én 9.30 órakor a Történelmi Múzeumban felavatják az örmény kiállítótermet, ugyanitt könyvbemutatóra is sor kerül. A város legtehetségesebb képzőművészei a főtéri galériában állítják ki képeiket, szobraikat.

A városnapok vasárnap este koncerttel és tűzijátékkal zárulnak.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Azt mondják, a hazai számítástechnikai szakemberek által kidolgozott és a Microsoft által megvásárolt BitDefender számítógépes vírusölő program Románia emblémája lehetne. Ennek a rendkívül hatásosnak bizonyult vírusellenes programnak az okán ugyanis Románia nevét sokkal többen megjegyezték világszerte, mint bármelyik más, az országban gyártott terméknek köszönhetően.

Pedig van egy termék, amely az elmúlt évtizedekben Romániát szintén híressé tette. Ez a Dacia személygépkocsi volt, amelyről külföldön sokan azt sem tudják manapság, hogy gyártják-e még egyáltalán vagy sem. Azt mindenképpen megjegyezte a világ, hogy a Dacia 1300-as a világ egyik „leghosszabb életű" autójának bizonyult, hiszen gyakorlatilag 1969-től 2004-ig, tehát majdnem negyven esztendőn át folyamatosan gyártották. Ebben az időszakban a Piteşti-i Autógyár futószalagjáról csaknem kétmillió (pontosabban: 1 959 730) darab gurult le.

A piteşti-i gyárat 1966-ban létesítették, Nicolae Ceauşescu egyik első intézkedése következtében. A vállalat két év múlva kötött licencszerződést a francia Renault-val, s még abban az évben megkezdődött a Dacia 1100-as gyártása. Egy év múlva, 1969-ben a gyár már átállott a Renault 12-est utánzó Dacia 1300-as személygépkocsira, amelyet aztán a licencszerződés 1978-as megszűnése után is folyamatosan, ám kisebb-nagyobb módosításokkal gyártotta. A C 1.6i 68CP típusú itt gyártott motorral az idők folyamán összesen több mint 2,5 millió egységet szereltek fel. A kétmilliomodik Piteşti-en gyártott személyi autó 1998-ban készült el. Ám a különféle Daciák gyártása csak tavaly állt le, amikor a Piteşti-re visszatért és a vállalat többségét megvásároló Renault elkezdte a Logan modell gyártását, amely ugyanakkor Dacia–Renault névre is hallgat. Ebben már új, Renault motor berreg, s a korszerűbb nyugati gépkocsikra hasonlító autó a hazai vásárlók körében igen népszerűnek bizonyult.

Amikor idén február 8-án a gyár szerelőszalagjáról a 2 500 000 számot viselő Dacia (egy szürke Dacia Logan Préférence 1.4) legördült, s azt Dorel Andrieş bákói lakos megvásárolta, a tulajdonos igencsak boldognak látszott. Annak ellenére, hogy tudta: egy hónappal korábban a piteşti-i gyár 15 ezer Logant hívott vissza bizonyos műszaki hibák kijavítására. Talán Francois Fourmont vezérigazgató kijelentése hatott rá megnyugtatóan, aki elmondta: a kijavítandó hibák nem számottevő-e, s az akcióra a vállalat 300 ezer eurót költ.

A Renault 1999-ben vált a piteşti-i üzem tulajdonosává, s azóta megállás nélkül fejlesztett. Tavaly 94 720 Dacia gépkocsi hagyta el a gyárat, ami 38 százalékkal többet jelentett a 2003-as eredménynél. Idéntől a vállalat teljes erővel átállt a Logan gyártására, amelyet immár nemcsak Romániában, hanem 2005 júliusától Nyugat-Európában, később pedig más kontinenseken is értékesítenének. 2005-ben 175 ezer, 2006-ban pedig 200 ezer egységet gyártana itt a Renault–Nissan csoport, amelynek vezetői szerint az olcsó, alig 5000 eurós autó iránt világszerte nagy az érdeklődés.

A 37 éves múltra visszatekintő, jelenleg több mint 12 ezer alkalmazottat foglalkoztató gyár a tavalyi napi 460-ról idén napi 750-re növelné a legyártott gépkocsik számát. E célból februártól bevezették a harmadik műszakot, a minőségellenőrzés javítására pedig a Renault–Nissan Group AVES (Alliance Vehicle Evaluation System) rendszerét.

Fourmont vezérigazgató betartotta ígéretét: a Logant az idén a genfi autószalon alkalmával a nyugat-európai vásárolóknak is bemutatták. Louis Schweitzernek, a Renault-csoport elnökének ennél sokkal nagyobb ambíciói vannak. Azt szeretné, ha 2010-ig a legyártott Loganok száma elérné az évi egymilliót. Igaz, ehhez újabb gyáregységeket indítanának Oroszországban, Marokkóban és Ukrajnában. Mivel a gyár csak januárban több mint 40 ezer autóra kapott megrendelést, az értékesítést már az idén 35 országra kiterjesztenék. Nyugat-Európán kívül a Logan a tervek szerint eljutna Szlovéniába, Lengyelországba, Ukrajnába, de ha lesz iránta érdeklődés, Magyarországra is. Persze, nem Magyarország meghódítása a Renault legnagyobb gondja: Schweitzer három-négy év múlva a kínai piacra is szeretne betörni.

A Dacia Romániában még ma is piacvezető. Csak egy idei példa: 2005 januárjában országos szinten 7540 román gyártmányú és 4972 külföldi gépkocsit adtak el. A hazaiak közül 6214 darabbal a Dacia állt az élen, ami 49,7 százalékos piaci részesedésnek felel meg. Ha pedig ehhez a szintén januárban gazdára talált 419 Renault Cliót és 339 Renaul Mégane-t is hozzáadjuk, kiderül, hogy a Renault–Dacia összefogás abszolút uralója a hazai autópiacnak. Ehhez képest a szintén idehaza készült Daewoo Matiz és Cielo modellekből mindössze 1326 darabot adtak el.

A „románok autója" tehát tizenöt évvel a rendszerváltás után is a Dacia maradt. Mi sem bizonyítja ezt jobban annál, hogy a rendőrség közölte: a gépkocsitolvajok a Daciát kedvelik, s leginkább a Dacia 1310-esre vadásznak, mert azt a legkönnyebb szétszerelni és alkatrészként értékesíteni.

1966 Megépül a Piteşti-i Dacia Autógyár

1968 Licencszerződés a Renault-val; megkezdődik a Dacia 1100-as (Renault 8) gyártása

1969 Dacia 1300 Berlina (Renault 12)

1973 Dacia 1300 Break

1975 Dacia Pick-Up

1978 Lejár a Renault-val kötött licencszerződés

1987 Dacia 1320

1991 Dacia 1325 Liberta

1992 Dacia 1307 és 1309 Double Cab

1995 Dacia Nova

1998 A kétmilliomodik gépkocsi legyártása; ISO 9001 minősítés; rekord-termelés: 106 ezer darab

1999 A Dacia a Renault-csoport márkájává válik

2000 Dacia SupeRNova

2003 Dacia Solenza

2004 Dacia Logan; megszűnik a Dacia Berlina és a Dacia Break (1 959 730 darab 1968 óta), illetve a C 1.6i 68CP típusú motor (2 527 155 darab 1971 óta) gyártása

2005 Megkezdik a dízelmotorral felszerelt Dacia Logan gyártását

Románia látványos, több mint 8 százalékos tavalyi gazdasági növekedése, illetve az idei, 5,5 százalékos növekedési remény a gépkocsik piacán is érezhető hatásokkal jár. 2005 első három hónapjában összesen 48 300 személygépkocsit vásároltunk, ami 2004 első évnegyedéhez képest 75 százalékos növekedést jelent.

Az eladások terén a Dacia vezet, csaknem 50 százalékos piaci részesedéssel (28 118 eladott gépkocsi), második helyen pedig a szintén Romániában gyártott Daewoo áll, 11,5 százalékkal (6 461 gépkocsi). A piaci tortából a Renault 7,4 (4191 gépkocsi), a Volkswagen 4,6 (2581 gépkocsi), a Skoda 4,3 (2423 gépkocsi), a Peugeot pedig 4,2 százalékkal (2376 gépkocsi) részesült.

Az év első három hónapjában összesen 10 552 gépkocsit exportáltunk, és 21 729 gépkocsit vásároltunk külföldről, s mindkét adat szintén növekedést mutat a tavalyi időszakhoz képest.

– Míg az olcsóbb hazai – a Dacia, illetve a Daewoo – személygépkocsikat a vevők általában készpénzfizetéssel vagy részletre vásárolják, a külföldi gépkocsik többsége lízing konstrukciókban talál gazdára – nyilatkozta lapunknak Aurelian Chirteş, a Volvo kolozsvári képviseletének vezetője.

A hazai gépkocsipiacot jól ismerő szakember szerint lízinggel foglalkozó részlege szinte minden komolyabb banknak van, s a verseny már ezen a téren is beindult. Ha néhány évvel ezelőtt, amikor a lízing Romániában megjelent, az euróra számított kamatlábak 14–15 százalékosak voltak, ma már egyes bankok 9 százalék alatti kamattal ajánlanak lízingszerződéseket. Chirteş szerint ez még mindig magas ahhoz képest, hogy nyugati államokban napjainkban egyes lízingcégek 2–3 százalékos kamattal dolgoznak.

A lízing azonban egyre inkább elterjed Romániában is. Bizonyítja ezt az is, hogy a legnagyobb hazai bank, a Román Kereskedelmi Bank (BCR) lízinggel foglalkozó leányvállalata, a BCR Leasing, nemrég bejelentette: húszra növeli vidéki kirendeltségeinek számát. A cég szerint az idei első évnegyedben a lízingszerződések értéke a tavalyi hasonló periódushoz mérten megháromszorozódott. Összesen 2500 ilyen szerződést kötöttek január 1-március 31 között, s ügyfeleiknek száma elérte a 12 ezret.

Bár lízingszerződéseket manapság elsősorban cégek kötnek, és főképp import gépkocsikra, a szolgáltatás magánszemélyek számára is hozzáférhető. Utóbbiak aránylag könnyen köthetnek lízingszerződést: az előleg a gépkocsi árának 15 százaléka kell hogy legyen, s a szerződés 4–5 évre szólhat. Fő feltétel, hogy a vásárlónak a havi jövedelme a lízingdíj legalább háromszorosa legyen.

A Közép-Kelet- és Dél-Európába irányuló múlt évi 34,8 milliárd eurós, rekordméretű külföldi működőtőke beruházás után az idén a befektetések stagnálására számít a régió legtöbb országa esetében az osztrák WIIW gazdaságkutató intézet.

– Ugyan a költségelőnyök, és a magas haszonkulcsok vonzóvá teszik az idén is e térség országaiban a befektetéseket, ám az ipari országok kedvezőtlen konjunktúra kilátásai visszafogják a beruházási tevékenységet – közölte a WIIW kutatója, Hunya Gábor.

A kutató elmondta, hogy az egy főre jutó külföldi közvetlen beruházásokban mérve Észtország, Csehország és Magyarország marad a működőtőke beruházások legfőbb felvevője, azok az országok, amelyek az elmúlt 15 évben is a legfőbb befogadók voltak. E három országban az elmúlt másfél évtizedben befektetett tőke kétszer akkora volt, mint a régió egészében.

A kutató arra számít, hogy folytatódni fog a termelő-beruházások ezen országokba történő áthelyezése, amire utal az a tény, hogy a feldolgozóiparban, elsősorban az autóiparban és a háztartási eszközök gyártásában valósulnak meg fejlesztések. Ez idáig a keleti országokba irányuló közvetlen működőtőke beruházások 60 százalékát tették ki a belső piacra orientálódó befektetések (energiaellátás, bankszektor, ingatlanpiac), 40 százalék jutott a feldolgozóiparra. A befektetések mintegy fele jutott csak az exportiparágakba.

Dél-Európában Románia és Bulgária volt a fő célország: Románia egymaga annyi működőtőkét vonzott, mint a Balkán nyugati részén fekvő öt ország együttvéve, ami az ország javuló üzleti klímájának és a nagy privatizációknak köszönhető. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, vagy a Nyugat-Balkán országai viszonylag csekély összegű tőkét vonzottak, Horvátország és Szerbia pedig visszaesett a tőkebefogadásban. E régió Romániához és Bulgáriához viszonyítva a magasabb bérek és a kevésbé kedvező üzleti körülmények folytán gyakorolt kisebb vonzerőt.

Nő a magyar működőtőke-export
– A magyarországi vállalatok az elmúlt években több milliárd euró értékben fektettek be külföldön, elsősorban a szomszédos országokban, s ezek a befektetések folyamatosan nőnek – közölte Kóka János magyar gazdasági és közlekedési miniszter. Az ország előnyös földrajzi elhelyezkedése, a regionális sajátosságok ismerete, s helyenként a közös nyelv is arra ösztönzi a magyar vállalkozásokat, hogy a szomszédos országokban fektessenek be, mondta. Hozzátette: a piacra lépés nem gazdasági jellegű akadályait könnyebben küzdik le a magyar cégek, elsősorban Szlovákia és Románia magyarlakta részein. Romániában közel ötezer magyar cég van már jelen, mintegy 278 millió euró jegyzett tőkével – mutatott rá, hozzátéve, hogy a vállalkozások többsége alacsony tőkeintenzitással működik. (A Magyarországra beáramló tőke összege az utóbbi 15 évben 50 milliárd eurót tett ki.)

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 123 lej (3,612 erős lej), 1 USD = 29 533 lej (2,953 erős lej), 1 magyar forint = 144 lej (100 Ft = 1,443 erős lej).

Eladó jó állapotban levő 1310-es kombi Dacia, 1996-os évjárat. Irányár: 62 millió lej. Telefon: 458-814, 0744-156695. (0026)

29 éves lány kiadó szobát keres. Telefon: 0746-280385. (0022)

A továbbjutást elszalasztó, Victor Piţurcă szövetségi kapitány irányította román válogatott könnyű győzelmet aratott Örményország ellenében, ezúttal a hét végén Hollandiában a cserepadon ülők jutottak főszerephez.

Eredmény: Románia–Örményország 3–0 (2–0) – gólszerzők: Ovidiu Petre – 29. perc, valamint Gigel Bucur 2 – 39. és 79. perc).

A román csapat a következő összeállításban szerepelt: Lobonţ – Contra (67. perc Stoican), Tamaş, Chivu, Raţ – Petre, Dorinel Munteanu (88. perc Mazilu) – Bucur, Pleşan, Coman (82. perc Mitea), Marius Niculae.

Az 1. csoportban még a következő eredmények születtek: Csehország–Macedónia 6–1 (Koller 3 – 42., 49. és 53., Baros 2 – 44. és 88., valamint Rosicky – 74., 11 m, illetve Pandev – 14. perc) és Finnország–Hollandia 0–4 (van Nistelrooy – 36., Kuijt – 77., Cocu – 85. és van Persie – 87. perc).

A táblázaton:

1. Hollandia 8 7 1 0 20–3 22
2. Csehország 8 7 0 1 28–7 21
3. Románia 9 5 1 3 15–10 16
4. Finnország 7 3 0 4 13–14 9
5. Macedónia 9 2 2 5 10–16 8
6. Örményország 9 1 1 7 5–20 4
7. Andorra 8 1 1 6 4–25 4

A román válogatott legközelebb augusztus 17-én Andorrát fogadja.

A „magyar-csoportban" egy mérkőzést játszottak, a továbbjutás szempontjából érdektelen találkozón Izland először győzött a selejtezők során, háromgólos sikert aratott Málta ellenében.

8. csoport: Izland–Málta 4–1 (Thorvaldsson – 28., Gudjohnsen – 34., Helgason – 59. és Gunnarson – 86. perc, illetve Said – 59. perc).

A csoport állása: 1. Horvátország 16 pont/6 mérkőzés, 2. Svédország 15/6, 3. Magyarország 10/6, 4. Bulgária 8/6, 5. Izland 4/7, 6. Málta 1/7.

További eredmények:

2. csoport: Kazahsztán–Törökország 0–6 (Fatih Tekke 2 – 13. és 81., Toraman – 15., Tuncay 2 – 41. és 91., továbbá Halil Altintop – 88. perc), Dánia–Albánia 3–1 (Larsen 2 – 5. és 47., továbbá Jörgensen – 55. perc, illetve Bogdani – 73. perc) és Görögország–Ukrajna 0–1 (Guszin – 81. perc).

A csoport állása: 1. Ukrajna 23 pont/9 mérkőzés, 2. Törökország 16/9, 3. Görögország 15/9, 4. Dánia 12/8, 5. Albánia 9/9, 6. Grúzia 5/7, 7. Kazah-sztán 0/7.

3. csoport: Lettország–Liechten-stein 1–0 (Bleidelisz – 16. perc), Észt-ország–Portugália 0–1 (Cristiano Ronaldo – 33. perc) és Luxemburg–Szlovákia 0–4 (Németh – 5., Mintal – 15., Kisel – 54. és Reiter – 60. perc).

A csoport állása: 1. Portugália 20 pont/8 mérkőzés, 2. Szlovákia 17/8, 3. Oroszország 14/7, 4. Lettország 13/8, 5. Észtország 11/9, 6. Liechtenstein 4/8, 7. Luxemburg 0/8.

4. csoport: Feröer-szigetek–Írország 0–2 (Harte – 51., 11 m és Kilbane – 57. perc).

A csoport állása: 1. Írország 13 pont/7 mérkőzés, 2. Svájc 12/6, 3. Izrael 11/7, 4. Franciaország 10/6, 5. Ciprus 1/6 (4–12), 6. Feröer-szigetek 1/6 (3–17).

5. csoport: Fehéroroszország–Skócia 0–0.

A csoport állása: 1. Olaszország 13 pont/6 mérkőzés, 2. Norvégia 9/6 (6–3), 3. Szlovénia 9/6 (6–5), 4. Fehér-oroszország 7/6, 5. Skócia 6/6, 6. Moldova 2/6

7. csoport: Spanyolország–Bosznia-Hercegovina 1–1 (Marchena – 84. perc, illetve Misinovics – 39. perc).

A csoport állása: 1. Spanyolország 13 pont/7 mérkőzés, 2. Szerbia-Montenegró 12/6, 3. Litvánia 9/6, 4. Belgium 8/6, 5. Bosznia-Hercegovina 7/6, 6. San Marino 0.

Dél-Amerika
Argentína kvalifikálta magát a jövő évi németországi labdarúgó-világbajnokságra, miután a Buenos Airesben rendezett selejtező-mérkőzésen 3–1-re legyőzte Brazília nemzeti tizenegyét.

Eredmények: Argentína–Brazília 3–1 (gól: Crespo 2 – 4. és 41., továbbá Riquelme – 19. perc, illetve Roberto Carlos – 71. perc), Paraguay–Bolívia 4–1 (Gamarra – 17., Santa Cruz – 45., Caceres – 54. és Nunez – 68. perc, illetve Galindo – 30. perc), Chile–Venezuela 2–1 (Jimenez 2 – 29. és 61. perc, illetve Moran – 84. perc) és Kolumbia–Ecuador 3–0 (Moreno 2 – 5. és 8., valamint Arzuaga – 70. perc).

A csoport állása 15 fordulót követően: 1. Argentína 31 pont – már továbbjutott, 2. Brazília 27, 3. Ecuador 23, 4. Paraguay 22, 5. Kolumbia 20 (20–12), 6. Chile 20 (17–16), 7. Uruguay 18, 8. Peru 15 (15–21), 9. Venezuela 15 (16–23), 10. Bolívia 13.

Az első négy csapat automatikusan résztvevője lesz a világbajnokságnak, míg az ötödik az Óceániai zóna győztesével küzd majd meg a vb-szereplés lehetőségéért.

*

Ázsiából a szerdai eredmények nyomán a csoportmérkőzések utolsó előtti fordulója után Japán, Irán, a Koreai Köztársaság és Szaúd-Arábia a további eredményektől függetlenül kvalifikálta magát a 2006-os labdarúgó-világbajnokságra. A további részletekre és a CONCAF-zóna eredményeire holnapi lapszámunkban visszatérünk.

Barátságos mérkőzések: Németország–Oroszország 2–2 (Schwein-steiger 2 – 30. és 69. perc, illetve Anjukov – 26. és Kersakov – 91. perc), Svédország–Norvégia 2–3 (Källström – 16. és Elmander – 68. perc, illetve Gustafsson –61., öngól, Helstad – 64. és Iversen – 65. perc) és Olasz-ország–Szerbia-Montenegró 1–1 (Lucarelli – 78. perc, illetve Vucsinics – 25. perc; piros lap: Blasi – 31. perc, Olaszország).

Megszűnik a rájátszás az Il Calcióban
Az Olasz Labdarúgó Liga döntése alapján a következő idénytől az első és másodosztályban megszűnik a rájátszás a bajnoki cím, a nemzetközi kupaszereplés, valamint a kieső helyek eldöntését illetően.

A mostanáig érvényben lévő szabályozás alapján pontegyenlőség esetén a két érintett csapat oda-visszavágós alapon mérkőzött meg egymással.

A legutóbbi sorozatban is akadt, illetve akad ilyenre példa, a tizenhetedikként záró AC Párma és a tizennyolcadik Bologna ugyanis rá-adásban dönti el, melyikük lesz a Brescia és az Atalanta mellett a harmadik kieső.

Maurizio Zamparini, a liga alelnöke azzal magyarázta a döntést, hogy már e találkozók nélkül is túlságosan sűrű volt a versenynaptár.

A jövőben az egymás elleni eredmény alapján dől el a sorrend pontazonosság esetén.

Határozat született arról is, hogy a félbeszakadt mérkőzéseket egységesen a „lefújás" pillanatától kell folytatni az új időpontban.

Újabb büntetés: már csak négy pontja maradt a Békéscsabának
A Magyar Labdarúgó Liga versenybizottsága újabb hét (!) pontot levont az Arany Ászok Ligában sereghajtó és kiesett Előre FC Békéscsabától, amely így 4 ponttal zárta a bajnokságot.

További szankció lehet, hogy a jelenlegi versenyrendszerben elért eredményeihez képest a csapatot a 2005–2006-os bajnokságban egy osztállyal lejjebb, ebben az esetben a harmadik vonalba sorolják.

Két-két magyar, illetve román együttes képviseli országát az idei Intertotó-kupa küzdelmeiben, az 1. fordulóban mindegyik verhető ellenfelet kapott.

Románia részéről Kolozsvár élvonalbeli csapata, a CFR-Ecomax június 18-án, szombaton délután 18 órakor a litván FK Vetrát fogadja, a Besztercei Glória pedig Ciprus fővárosában Nicosiában lép pályára, ellenfele az Olympiakos lesz.

Magyarországot a Budapesti Vasas és a Lombard Pápa FC képviseli, mindkét csapat otthon kezd. A piros-kékek június 18-án a szlovák FK ZTS Dubnica ellen játszanak, míg a Lombard egy nappal később grúz ellenféllel kezd, az FC WIT-tel mérkőzik.

A visszavágók egy hét múlva lesznek. A sorozat bajnokcsapatai alanyi jogon az UEFA-kupa első fordulójába jutnak.

ATLÉTIKA

Szombaton 16 órától és vasárnap 9 órától a Ion Moina Stadionban: az országos junior III. bajnokság megyei szakasza.

LABDARÚGÁS

Pénteken 18 órakor Tordán: Aranyos FC–Bethleni Szamos Gáz; Kolozsvárott, a CMC (Ştiinţa) pályán: Kolozsvári Tudomány–Sarmasági Bányász – C-osztály, 9. csoport.

Szombaton 11 órakor Désen: Egyesülés–Petrozsényi Zsil – B-osztály, 3. csoport.

Szombaton 17 órakor a kolozsvári Gépész utcai stadionban: Kolozsvári CFR-Ecomax–Brassói FC – A-osztály.

TÁJFUTÁS

Szombaton 9.30 órától Mérában: megyei bajnokság.

Vasárnap 9 és 13 óra között az Unirea sporttelepen: Tájfutás mindenkinek.

A bajnokságban az utolsó helyeken végzett Lupényi Bányász és a Szucsávai Bucovina MSC helyett a következő idényben a Jászvásári Politechnika és a Nagyszebeni MSC szerepel. A feljutásért játszott osztályozón az említett két gárda fővárosi ellenfeleket győzött le, a Jászvásár 38–10 arányban verte a Bukaresti Metrorexet, míg a Nagyszeben 27–26-tal jutott túl a Bukaresti Sportul Studenţescen.

• Máj. 16.: Három és fél évtizede, 1970-ben Ilie Năstase 2 remek győzelemmel jutott el Belgium nemzetközi tenisz-bajnoksága férfi egyes számának döntőjéig. A legjobb 8 között, vagyis a negyeddöntőben négyjátszmás, szép mérkőzésen 6:1, 6:1, 7:9, 6:0 arányban bizonyult jobbnak az ausztrál Barry Philips Moore-nál, majd az elődöntőben simán, mindössze 6 játék (gém) elvesztésével 6:0, 6:4, 6:2-vel ütötte el a döntőbejutástól az egyesült államokbeli Cliff Richeyt. Mindez kissé könnyelművé tette őt a döntőre, melyet az előző évi nyertes holland Tom Okkerrel kellett lejátszania. A két kiváló játékos nagyszerű csatát vívott egymással és 2 és fél órás találkozójukból a holland teniszező került ki győztesként 6:3, 6:4, 0:6, 4:6, 6.4 arányban. Vagyis: Okker megvédte bajnoki címét!

• Máj. 17.: Nagyszerűen menetelt a bajnokság megnyerése felé 80 éve, 1925-ben a Temesvári Kinizsi labdarúgó-csapata. Az akkor még a megyék közötti területi, másnéven zóna-bajnokok részvételével megrendezett negyeddöntőben a fővárosban 3:0-ra legyőzte a ’20-as évek elejének kétszeres bajnokát, a Venust. Ugyanilyen eredménnyel ért véget a brassóiakkal lejátszott temesvári elődöntő is, amely az aradi döntőbe juttatta a Béga menti város csapatát. Itt a Petrozsényi UCAS-szal kellett megmérkőznie. Ez a két csapat játszott egymással: Kinizsi: Ritter – Steiner, Rössler – Bundi, Vogl Imre, Hütter – Tänzer (a későbbi Táncos), Teszler, Frech, Semler, Matek Rezső; UCAS: Czakó – Dobó, Blank – Klein, Franz, Berkessy – Péterffy, Veszprémy, Kiminich, Dankó, Messner. A Kinizsi ezúttal nem adta 5-nél alább: 5:1-re győzte le a Zsil-völgyieket, s harmadszor nyerte a bajnokságot. Ezt a 20-as évek második felében még háromszor megismételte!

• Máj. 18.: Két nappal az e heti első visszapillantás után, azaz 1970. május 16-án elért második helye után Ilie Năstase a párosban, Ion Ţiriac-kal az oldalán kárpótolta magát. Az elődöntőben 6:2, 6:4, 1:6, 6:3 arányban győzött a romániai kettős a francia Barthez és jugoszláv Pilics alkotta duó ellen, a 18-i döntőben – a külföldi sajtó egyöntetű véleménye szerint „csodálatos mérkőzésen" öt játszmában 6:2, 3:6, 11:9, 3:6, 6:2-re nyertek az ausztrál Bill Bowrey és az amerikai Martin Riessen páros ellen.

• Máj. 19.: Hatvanöt éve, 1940-ben Magyarország–Románia labdarúgó-mérkőzést játszottak a budapesti Üllői úti stadionban a Duna-kupáért kiírt torna keretében. A jugoszláv Vladimir Popovics vezette találkozó a vendéglátó magyar csapat 2:0-s győzelmével végződött. Az első gólt Sárosi György dr. fejelte, a 71. percben, majd 3 percre rá klubbeli csapattársa, a balszélső Gyetvai László lövése talált utat a hálóban. A két ország csapata: MAGYARORZSÁG: Csikós – Pákozdi, Polgár – Szalasy, Sárosi III., Dudás – Kincses, Sárosi dr., Toldi, Harangozó, Gyetvai; ROMÁNIA: David – Sfera, Lengyel-Lengheriu – Vinitilă, Juhász, Deményi-Demetrovics – Bindea, Spielmann (a későbbi Sárvári), Barátky, Reuter, Gică Popescu. A nagy szélben lejátszott mérkőzés legszebb pillanatait, mint a Felejthetetlen 90 percek című könyv megírta, „Mircea David, a nagyszerű román kapus néhány parádés védése és Sárosi dr. szép fejesgólja jelentette."

• Máj. 20.: Százharminc éve, 1875-ben a görögök az ókori játékok mintájára szervezett, pánhellén, csakis görög versenyzők részére kiírt atlétikai versenyt rendeztek. Fejetlenség, rendszertelenség jellemezte a versenyt, és az Ephmeris című görög lap ezen a napon megjelent számában azt írta, hogy „a verseny majdnem nevetséges volt". Mindössze 24 versenyző vett részt. Több mint 20 évet kellett még várni az igazi újkori olimpiai játékok kiírására!

• Máj. 21.: Két nagy meglepetés született három és fél évtizede, az 1970-es akkor még jugoszláviai, ma már szlovén főváros Ljubljanában zajló férfi kosárlabda világbajnokságon: Olaszország válogatottja 66:64-re legyőzte az Egyesült Államok akkoriban verhetetlennek tartott, s korábban, az 1968-as mexikóvárosi olimpián is bajnok együttesét, s ugyanakkor Csehszlovákia fiai ha csak fél kosár, vagyis 1 pont különbséggel is, de 72:71-re megnyerték a Brazília legjobbjaival vívott mérkőzésüket.

• Máj. 22.: Öt és fél évtizede, 1950-ben, 1947-et és 1948-at követően harmadszor lett országos bajnok az Aradi Textilgyár, a Neumann báró alapította ITA labdarúgó-csapata. A több Kolozsvárról odaigazolt játékossal játszó ITA a Rapiddal azonos pontszámmal, jobb gólaránnyal vitte el a az aranyérmet. Ez volt legtöbbször szerepelt tizenegyük: Márky (Katranics) –Vass, Páll, Farmathy – Reinhardt-Radnai, Bakucz I. – Bojtos, Mercea, Karpinecz, Pecsovszky-Perényi, Dumitrescu III. (a kiemelt betűvel szedett játékosok Kolozsvárról kerültek Aradra).

Az oldalt szerkesztette: Póka János András