Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Igencsak zavaros körülmények között tárolják és kezelik a Kolozsvári Törvényszéken a telekkönyveket, ezért nem ritkán ezek el is tűnnek. Emellett bármikor a tűz martalékává is válhatnak, hiszen az illetékesek semmilyen biztonsági óvintézkedést nem tettek ennek elkerülésére.

A helyszínre látogatva, egyszerű terepszemlén bárki meggyőződhet, hogy az ingatlanok személyazonossági igazolványának tekinthető telekkönyveket hanyagul tárolják. Az üggyel foglalkozó hivatalnokra várva, percekig időztem egy pult mellett, egy iratos szekrénynek dőlve. Az állandó forgalomban, az ügyfelek százai és a sok alkalmazott nyüzsgése közepette bármikor kinyithattam volna a számtalan fiók egyikét, és kiemelhettem volna onnan az okiratokat, anélkül, hogy ezt valaki észrevegye. A földszinti szobákba zsúfolt faszekrények láttán felötlött a gondolat, és rákérdeztem az egyik hivatalnokra: mi lesz, ha itt kiüt egy tűz. Arra kért: imádkozzak, hogy ez ne történjen meg.

A telekkönyvek nyilvántartása esetében uralkodó káoszt Sztranyiczki Szilárd, a Kolozs Megyei Kataszteri Hivatal vezetője is elismerte, aki szerint olvasónk esete nem számít egyedinek, hiszen rengetegen jelzik, hogy a telekkönyvek nincsenek helyükön, nyomuk vész. Kiderült, hogy az ügyfelek átlagosan heti egy-két alkalommal reklamálnak emiatt. A hivatal vezetői ezen úgy szeretnének változtatni, hogy a teljes nyilvántartást egy különleges program segítségével számítógépbe „mentenék át". A tervek szerint emellett kivonatot is készítenek az okmányokból.

– Ha a bukaresti hivatal erre az elképzelésre rábólint, másfél éven belül elkészülhetünk a munkával – mondta Sztranyiczki, aki tegnap készült a fővárosba utazni. Ott bemutatja a hivatal által javasolt eljárást, ami nem egyszerű feladat, hiszen Kolozs megyében az öt városi hivatalban több mint 517 ezer telekkönyv van. Az el-eltűnő okmányok kérdése még parlamenti interpelláció tárgyát is képezte, bár egy részük később megkerült.

Arra a kérdésre, hogy mi a teendő, ha a telekkönyv eltűnik, Sztranyiczki elmondta: ilyenkor újra elő kell azt készíteni, ehhez bírósági eljárás szükséges, és jó, ha van egy régi kivonat, netalán hiteles adásvételi szerződés, vagy bármi más okmány, ami a szükséges adatokat tartalmazza. Reméljük, hamarosan módosítják az erre vonatkozó jogszabályokat úgy, hogy ne legyen szükség bírósági, hanem csak közigazgatási eljárásra.

Ezzel sajnos csak a gondok egy kis részét orvosolják, az igazi megoldás az lenne, ha szándékuk szerint számítógépes nyilvántartást hozhatnának létre, akkor már nem tűnhet el nyomtalanul semmi. Ez azért is sürgős, mert várhatóan hamarosan megjelennek a restitúciós törvények, és nagyon hamar alkalmazni kell azokat.

A törvényszék épületében a hivatal rendelkezésére álló szűk hely kapcsán elmondta: ez csak ideiglenes állapot, szeptember 30-ig van érvényes bérleti szerződésük a törvényszékkel, addig más székházba kell költözniük. Legalább 800 ezer négyzetméteres ingatlanra lenne szükségük, de akár nagyobbra is, hiszen a levéltárat is el kell vinniük a törvényszéki épületből. A jelenlegi helyszínen a közönségszolgálat sem megfelelő, ezért nem is várják meg a bérleti szerződés lejártát, legkésőbb augusztusban költöznek. Sztranyiczki azt tanácsolja azoknak, akiknek addig is eltűnik a telekkönyvük, hogy forduljanak beadvánnyal a telekkönyvi hivatalhoz.

Újabb 100 millió lej áll az Erdélyi Történelmi Múzeum rendelkezésére, hogy folytassa a régészeti ásatásokat Kolozsvár főterén. A szakemberek azonban tudatában vannak annak, hogy csak szeptember 30-ig folytathatják munkájukat, amikor a városháza által március végén kibocsátott építkezési engedély szerint be kell tömni a második gödröt is.

Kolozsvár már megszabadult a város egyik „szégyenfoltjától" áprilisban, amikor a polgármesteri hivatal Emil Boc polgármester és Boros János alpolgármester felügyelete alatt betömette a Deák Ferenc utca közelében levő gödröt. Azóta virágágyás is került a helyre, hogy feledtesse a múltat. Az elöljárók megígérték, hogy szeptember 30-ig a második gödröt is eltüntetik, ennek ellenére két és fél hónappal a határidő lejárta előtt a művelődésügyi minisztériumhoz tartozó országos régészeti bizottság úgy döntött, hogy 100 millió lejt juttat az Erdélyi Történelmi Múzeumnak a kutatás befejezéséért.

Carmen Ciongradi, a múzeum szóvivője a Szabadságnak elmondta: valóban megkapták a szóban forgó összeget, amit arra használnak, hogy 4–5 méteres kutatóárokkal a Jókai utca és a Szent Mihály-plébániatemplom irányába haladjanak. A munkálatok során meg akarnak bizonyosodni arról, hogy a még be nem tömött gödörben talált római kori templomként feltételezett épület valóban hitéleti rituálék lebonyolítását szolgálta, vagy egyéb magánépület volt. Carmen Ciongradi szerint eddig csak 90 százalékos bizonyossággal állítják, hogy ez templom volt, a munkálatok során teljes mértékben megbizonyosodhatnak erről. A kutatókat a templom körüli tér burkolata is érdekli. A múzeum reméli, minél hamarabb sikerül találni öt munkást, akikkel majd elkezdhetik a régészek a feltáró munkát. A szóvivő hangsúlyozta, a kutatóárkot a munkálatok haladtával egyúttal tömni is fogják. László Attila, a városi tanács RMDSZ-es frakciójának vezetője szerint erre a kibocsátott építkezési engedély is kötelezi a múzeum szakembereit. László Attila szerint legkésőbb szeptember 30-ig be fogják tömni a gödröt, mivel az építkezési engedély ezt a határidőt állapította meg. Szerinte nem indokolt a késés.

Kolozs megyében 85,78%-os volt a sikerarány az idei érettségin. Corina Pop a megyei tanfelügyelőség sajtószóvivője elmondta, hogy 6149 diák iratkozott be az érettségi vizsgákra, ebből 6015 jelent meg a megmérettetésen. Az idén vizsgázó tanulók közül 1047-nek nem sikerült átmenő jegyet kapnia, ők ősszel újra próbálkozhatnak. Egy diákot sem kellett eltávolítani a vizsgatermekből csalás miatt – tette hozzá. Az idén hatan értek el színtízes átlagot. Azok a diákok, akik elégedetlenek voltak írásbeli vizsgajegyükkel, fellebbezhettek vasárnap este nyolc óráig. A végleges eredményeket ma függesztik ki.

Beszterce-Naszód megyében a több mint 2000 diák 93%-a vizsgázott sikeresen. Mihai Cazacu megyei tanfelügyelő szerint ez a sikerarány annak köszönhető, hogy a vizsgatételek közepes nehézségűek voltak és az érettségiző diákok nagy jegyeket kaptak a szóbeli vizsgákon. A besztercei Liviu Rebreanu Líceum diákjai például csodálkoztak is a rendkívül magas osztályzatokon. Az iskola egyik diáklánya elmondta, hogy néhány osztálytársa fizetett azért, hogy nagyobb jegyet kapjon az érettségin, megkönnyítve ezzel az egyetemre való bejutását. – Nagyon jó az érettségi átlagom, de mégsem tudok örülni neki – mondta a diáklány – hiszen vannak olyan osztálytársaim, akik nem tanultak, az évek során több tantárgyból is megbuktak, és mégis ugyanolyan jó jegyet kaptak az érettségin, mint én. Egy másik diáklány azt panaszolta el, hogy díjat nyert a francia olimpián és mégis nyolcasnál kisebb jegyet kapott, míg voltak olyanok, akik a maximális osztályzatot tudhatták magukénak. – Vannak olyan osztálytársaim, akik nem képesek helyesen elmondani egy mondatot franciául, és mégis tízest kaptak – panaszolta a lány. A megyei tanfelügyelőség azzal magyarázta ezeket az eseteket, hogy néhány diákot jobban inspirált a kiválasztott vizsgatétel.

Tegnap tisztségbe iktatása óta első mérlegét mutatta be a sajtónak Kolozs megye új rendőrfőnöke, Păcurar Ioan helyettes rendőrbiztos. Mint elmondta, az elmúlt időszakban a megelőzésre helyezték a hangsúlyt, a rablások, lopások, lakásfeltörések számát igyekezték csökkenteni, hogy biztonságosabbá váljanak az utcák. Úgy vélte, hogy az eredmény máris látszik, hiszen csökkenés tapasztalható az ilyen jellegű bűncselekmények számát illetően.

Păcurar és helyettesei, Pop Teodor és Ungur Ioan rendőrfőbiztosok, valamint Marcel Bonţidean városi rendőrfőnök azt is elmondták, hogy megbeszéléseket folytattak a civil szervezetekkel, s hogy a rendőrök átcsoportosítása révén sikerült hatékonyabban lefedni bizonyos problémás területeket. További haladás, hogy operatívabbakká váltak: a beavatkozási időt sikerült lecsökkenteniük.

Az új megyei rendőrfőnök, akinek mandátuma egyelőre fél évre szól, szakított a hagyományokkal, és az általa összeállított mérleg már nem tér ki bűncselekmények szerint a jelenlegi és az egy évvel korábbi számadatokra, hanem sokkal inkább a különféle érdemek és elért eredmények bemutatását tartalmazza. A kivételt éppen az utcai és az emberi életre veszélyes bűncselekményekre vonatkozó adatok képezik, amelyből kiderül, hogy míg tavaly január–júniusban 1821 utcai bűncselekmény történt, az idén ez a szám „csak" 1780. A gyilkosságok száma kilencről kettőre, a gyilkossági kísérleteké 10-ről 9-re, a súlyos bántalmazásoké 10-ről 6-ra csökkent, miközben összességében az emberi életre és egészségre, testi épségre törő bűncselekmények száma 383, nagyjából ugyanannyi, mint tavaly ilyenkor.

Mint megtudtuk, nem mutat csökkenést a gazdasági-pénzügyi bűncselekmények száma sem – ezekből 2005 első félévében 1004-et könyveltek el. E kategóriában az első helyen a rongálások vannak (289), ezt követik az erdészeti bűncselekmények (249), a csalások (133), és a korrupciós bűncselekmények (51). Ez utóbbi kategóriába 23 csúszópénz-elfogadás, és 17 befolyással való üzérkedés tartozik.

A mérleg arra is kitér, hogy megyénkben 538 lakosra jut egy rendőr, s hogy az intézményben dolgozók átlagéletkora 37 év.

Az elmúlt hétvégén leesett csapadék országszerte számos utat, termő- és szántóföldet, házat és udvart árasztott el. Az esőzések az elmúlt két napban is hatalmas károkat okoztak, e tekintetben Kolozs megye sem képez kivételt.

Megyénkben 170 csegezi lakost zárt el a külvilágtól a lezúdult csapadékmennyiség. A prefektúra adatai szerint a víz több helyen elöntötte a G 103-as jelzésű megyei utat, amely összeköttetést teremt Várfalva és Székelyhid között. A vihar miatt a megyei út 15 méteres hosszúságban beomlott és 40 méteres körzetben megrongálódott. Az útigazgatóság szakemberei egyelőre azon dolgoznak, hogy az utat járhatóvá tegyék, majd elkezdik a javítási munkálatokat is.

További három megyei utat öntött el az ár az elmúlt 24 órában. A prefektúra információi szerint a J 103-as jelzésű út 80 százaléka Székelyjó – Viság – Vigyázói menedékház útvonalon teljesen tönkrement, ezért a közúti forgalom lehetetlenné vált abban a körzetben. A B 764-es jelzésű megyei út sem járható a Dregán-völgyében az áradások miatt, emellett kőomlás okozott gondot a K108-as megyei úton is. Mihai Hărdău prefektus kiszállt a helyszínre és a szakemberekkel együtt mérte fel az esőzések okozta károkat.

Majdnem 100 gyerek rekedt az esőzések miatt egy hegyvidéki táborban Alsójára község Borrév falujában. A katasztrófavédelmi hivatal emberei a helyszínre siettek, hogy csónakokon szabadítsák ki az ott táborozó gyerekeket.

Fehér megyében több száz ház esett az árvíz áldozatául és több mint 130 személyt kellett kilakoltatni. Nagyenyeden 200 házat, 500 pincét és 50 hektárnyi termőföldet tett tönkre az áradás. Továbbá számos helyi út is megrongálódott. A folyamatos esőzések miatt tegnap a város utcái folyókká változtak, az emberek térdig érő vízben próbáltak közlekedni. Úrházán 20 lakost kellett kilakoltatni, ahol 11 házat és 60 pincét árasztott el a víz. Az M 107-es megyei út a falu körzetében 400 méteres hosszúságban járhatatlan és 25 hektár termőföld lett használhatatlan. Egyelőre az esőzések miatt egyik településen sem iható a kutak vize.

Szeben megyében az Olt-völgyében néhány órára lezárták a közúti forgalmat, mert kőomlás, homok és kidőlt fák nehezítették a közlekedést.

A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium felhívta 11 megye vezetőinek figyelmét arra, hogy újabb áradások várhatók. Közöttük található Kolozs és Szilágy megye is.

Ma hivatalosan is elkezdte működését a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal külön rendfenntartó alakulata, a Városházi Rendőrség. Az ünnepélyes szertartáson Emil Boc polgármester, Adrian Popa alpolgármester és Traian Bonţidean megyei rendőrparancsnok jelenlétében ismertették az új testület hatáskörét és felszerelését.

Az esemény fő meghívottja, Dan Valentin Fătuloiu országos rendőrparancsnok végül nem jött el: a kedvezőtlen időjárás miatt gépe nem szállhatott fel Bukarestből.

Amint arról már beszámoltunk, a harmincöt városházi alkalmazottból és tíz rendőrből álló új hatóság feladata elsősorban a közrend fenntartása, a közlekedés biztonságának felügyelete, a környezet tisztasága és az utcai, illetve piaci kereskedelem ellenőrzése lesz. Ez utóbbi területen átveszi a megszűnt piaci rendőrség feladatkörét is. A harmincöt városházi rendőrt felső-, vagy legalább középfokú végzettségű, gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkezőkből válogatták. A felkészítő tanfolyam során elsősorban az ágazati törvénykezéssel, a vonatkozó helyi tanácsi határozatokkal és a jegyzőkönyv kiállításának módjával ismerkedtek meg. Felszerelésük: lőfegyver, gumibot, illetve három kis motorkerékpár és egy személygépkocsi.

Caragiale színdarabjába illő tragikomikus pálfordulás történt a politikai életben: Traian Băsescu tegnap lefújta az előrehozott választásokat. A parlament, a kormány, az Alkotmánybíróság (AB) képviselőivel és a pártok frakcióvezetőivel folytatott egyeztetés után Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök a megbeszélés befejezése előtt a Nemzeti Liberális Párt székházába ment, ahol újságíróknak kijelentette: nem biztos, hogy lesz előrehozott választás. A kormányfő nyilatkozatára Traian Băsescu rövid beszéde szolgáltatott magyarázatot, aki közölte, hogy az AB döntése nem vitatható. Közölte: szakértőivel megvizsgálta az igazságszolgáltatás reformját szorgalmazó törvénytervezet AB által elutasított cikkelyeit, és arra kérte a tegnap esti megbeszélés résztvevőit, hogy módosítsák ezeket úgy, hogy ne akadályozzák meg a reformot. Vélhetően az államfő azért gondolta meg magát, mert a közvélemény roppant kedvezőtlenül fogadta, és Băsescu diktatórikus hajlamainak számlájára írta az idő előtti választás hírét, és az Alkotmánybíróság összetételének megváltoztatási szándékát. A legkellemetlenebb helyzetben azonban a miniszterelnök van, aki szóvivője révén többször is megerősítette, hogy a kormány lemondásának döntése visszavonhatatlan, azonban tegnap este már úgy nyilatkozott, hogy nem ragaszkodik foggal-körömmel a választás megtartásához.

(Részletek a 4. oldalon)

Az emberek imádnak valakitől várni valamit. Ennél csak egy dolgot szeretnek jobban: csalódni az illetőben.

DR. KOVÁCS LÁSZLÓ ORGONAESTJÉRE hívja szeretettel a zenekedvelőket a Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség július 13-án, szerdán este 7 órára, a Farkas utcai református templomba. Műsorán J. S. Bach-, Mendelssohn-Bartholdy-, Kodály- és Erhard Anger-művek szerepelnek.

Kortárs művészeti és társadalomkutató társulások
Re-Kreatív Tábora a Tranzitban

Tranzit Ház, Bariţiu/Malom u. 16.
Július 13., szerda
19.00: Az Exit című folyóirat bemutatója
19.30: A Kulturális Antropológiai Intézet bemutatója
20.00: Dock.Art filmek bemutatása

Július 14, csütörtök

17 órakor: A magyar nyelvű kulturális antropológiai mesteri program bemutatója; 20 órakor AltArt Alapítvány; Az aniMOTION projekt ismertetése; Az új www.altart.org site bemutatója.

A MAGYAR VONATKOZÁSÚ ÉPÍTETT ÖRÖKSÉG ERDÉLYBEN című, Benczédi Sándor, Krizsán Imola, dr. Kovács András, dr. Szabó Bálint, Weisz Attila szerkesztette kötetet mutatják be a Gaudeamus könyvesboltban (Szentegyház/Maniu utca 3.) július 14-én, csütörtökön du. 6 órától. A fényképkiállítással egybekötött könyvbemutatót a Transylvania Trust Alapítvány és a Koós Ferenc Alapítvány szervezte. A kötetet Benkő Samu méltatja.

Kedden, a felvételivel kapcsolatos tájékoztatás szolgálatában, Nyílt Napot tartottak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári székházában, a Bocskai-házban.Ennek keretében a Fotóművészeti, filmművészeti és média szak első- és másodéves hallgatóinak nyílt vizsgáját rendezték meg, amelyen – időhiány miatt – a diákok által készített részletmunkákat vetítették le, és tárgyaltak meg. A képi beszédet vágatlan formában mutatták be, hogy még több alkalom adódjék a közös továbbgondolkodásra.

A vizsgafilmek megtekintésével párhuzamosan az épület alagsorában tárlatot mutattak be az első- és másodévesek művészi fényképeiből. Itt helyhiány miatt a paravánokra fel nem került munkákkal monitoron lehetett megismerkedni.

A Nyílt Napon az édeklődők számára beszélgetési lehetőséget biztosítottak oktatókkal. Az idei rendezvényen az is kiderült, hogy az egyetemen a tanítás műszaki feltételei jobbak, mint tavaly ilyenkor voltak.

A város területének növekedésével az utcákon kívül, egyes részeinek, a fertályoknak, a hóstátoknak is nevet adott a lakosság. Így keletkezett az idők folyamán az Óvár, a Magyar utcai, a Közép utcai, a Farkas utcai, a Monostor utcai fertály név. Ezek mellett a Hidelvi hóstát, a Külső-Magyar utcai hóstát, a Külső-Közép utcai hóstát, Külső-Monostor utcai hóstát saját neve is. A XIX. századból való a Belváros, Monostori külváros, Szén utcai külváros, Hidelvi külváros, Kétvízközi külváros, Magyar utcai külváros, Közép utcai külváros. 1895-ben, miután Kolozsmonostor a város része lett, neve Monostorra egyszerűsödött.

A továbbiakban is újabb utcák, terek alakultak ki, újabb telepek, negyedek jöttek létre. A fenti nevek egy része megmaradt, így pl. Belváros, Hidelve, de egyrészt a régi határnevekből, mint Házsongárd, monostori Kétvízköz, Kövespad, Kerekdomb negyed-nevek lettek, másrészt, az új városrészek valamilyen sajátossága, létrehozója, fő utcája neve alapján új nevek születtek, így Fellegvár, Kőváry-telep, Tisztviselőtelep, Írisz-telep, Nyárfasor, Tóköz, később Dónát-negyed, Györgyfalvi-negyed.

Az 1960-as években a hazafias hatóság, a kor „szellemének" megfelelően, szépen át- és elkeresztelte a város negyedeit. Így lett a Györgyfalvi-negyedből Gheorgheni, a Dónát-negyedből Grigorescu, a Tisztviselőtelepből Andrei Mureşan, a Fellegvárból Gruia, a Magyar, Téglás, Cukorgyár utcai hóstátból Mărăşti, a Hajnal-negyedből Zorilor. Ezeket aztán az alacsony szintű köznapi nyelv beszélői szolgai módon átvették: Ándréj Murésán, Gruja, Gyórgyény, Grigorészku, Plópilor, Zórilor.

Egy 2004-ben a Micromapper cég által kiadott kis várostérkép a lakótelepek, -negyedek nevét magyarul is feltünteti. Jó megoldás, hogy a Mărăşti mellett a Hősök tere is szerepel. Ezt kellene használnunk valamennyien. Két névvel azonban nem érthetünk egyet. Az Andrei Mureşan magyar megfelelőjeként ugyanis Attila-negyed olvasható. Ez ugyan szép, csak nem létezik, mert amint láttuk, Tisztviselőtelep. A másik a Békás helyetti Jó Napot. Kár, hogy e kettőt illetően a térkép készítői nem voltak eléggé körültekintők.

Most az új városvezetés a kialakuló lakótelepeknek is nevet ad. Városi tanácsosaink legyenek résen, hogy a Békás neve továbbra is ez maradjon.

Korunk/július: Irodalom és/vagy siker
Lehet-e eszköze a sikernek az irodalom? Értékmérője-e az irodalomnak a siker? Mi tekinthető sikernek az irodalomban, az irodalmi életben? Mit jelentenek a díjak? Hogyan befolyásolja a könyveladást, illetve az olvasottságot egy olyan vállalkozás, mint legutóbb a Nagy Könyv program, amelyben több százezer szavazatot adtak le? Hol a szerepe ebben a televíziónak?

Régi és új kérdések, a mai médiavilágban egyre nehezebben megkerülhetők. A szerkesztő nap mint nap szembesül velük. A Korunk évi programjának összeállításakor nem volt még ugyan szó az angol mintára Magyarországon is elindított Nagy Könyv mozgalomról, ám olyan tények, mint például Wass Albert műveinek egyre növekvő népszerűsége, sürgették a kérdés felvetését a folyóiratban is. Írók, irodalomtörténészek, a pszichológia és a szociológia szakemberei járják körül ebben a lapszámunkban irodalom és/vagy siker tág problémakörét – és miközben a maguk véleményét mondják, reményeink szerint érdekes olvasnivalót is nyújtanak az olvasónak.

Az Artera Alapítvány idén is meghirdeti a több éve nagy sikerrel szervezett színészvetélkedőt: Székelyudvarhelyen, július 17-én, vasárnap este 9 órától 10–12 színész és főiskolás méri össze tehetségét. Horváth Károly, az Artera Alapítvány művészeti vezetője tájékoztatott: van még két szabad hely, további jelentkezőket várnak!

A Székelyudvarhelyi Ünnepi Játékok keretében zajló, Színészet és mesterség nevet viselő színészvetélkedő díjai: női alakítás díj – 60 000 Ft.; férfi alakítás díj – 60 000 Ft.; különdíj – 30 000 Ft.; közönségdíj – 30 000 Ft.

A szakmai zsűri elnöke Árkosi Árpád Jászai-díjas rendező.

Részletekről érdeklődni az alábbi számokon lehet: 0744-593192 vagy 0743-422539.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – BATMAN 5 – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel 23 órától.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Gilles asszonya – francia bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30, 22.30; kedden egész nap kedvezménnyel.

GYŐZELEM – Hitler utolsó napjai. – Vetítések időpontja: 14, 19; Modigliani – bemutató. – Vetítések időpontja: 16.30, 22.

FAVORIT – Csillagok háborúja III. – Sith bosszúja – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; kedvezménnyel csütörtökön.

DÉS

MŰVÉSZ – XXX–2. – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, és hétfőn minden vetítés.

TORDA

FOX – A gépész – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Second Hand – román. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Hitler utolsó napjai – német. – Vetítések időpontja: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfőn.

DACIA B-TEREM – Júlia – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel kedden.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Walking Tall – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfőn egész nap.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Államvizsgáztak a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) első végzősei. Szilágyi Pál, az egyetem rektora elégedetten nyilatkozott az elért eredményekről, amelyek nem csak a magyarországi költségvetésből finanszírozott magánegyetem presztízse, hanem az intézmény akkreditációja szempontjából is fontosak. Megtudtuk: az egyetem vezetősége műépítészeti szak beindítását fontolgatja, és a tervek közt szerepel egy új kolozsvári épület is.

– 2001-ben indult az első évfolyam Csíkszeredában és Marosvásárhelyen. Mivel az alapképzés jelenleg négy év, mindkét városban az idén államvizsgáztak első alkalommal diákjaink. Kolozsváron egy évvel később indult a képzés, ezért itt most még nincs végzős évfolyamunk.

Ismeretes, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem ideiglenes működési engedéllyel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy folytathat ugyan egyetemi képzést, de egyelőre nem rendezhet államvizsgát, erre csakis akkreditált felsőoktatási intézményekben kerülhet sor. Az a szokás, hogy a nem akkreditált egyetemek diákjait állami egyetemekre osztják be államvizsgázni, ez így volt nálunk is.

– Hányan végeztek az idén és ebből hányan vizsgáztak sikeresen?

– Csíkszeredában a román–angol szakon és a szociológián volt végzős évfolyamunk. A román–angol szakon 38 diákból 27-en jelentkeztek államvizsgára, ebből 26-nak sikerült diplomát szereznie. Ha az államvizsgára jelentkezők számát viszonyítom a sikeresen vizsgázók számához, akkor az arány természetesen nagyon jó. De ez nem helyes, a sikeresen államvizsgázók számát ugyanis a végzős hallgatók számával kell összevetni. A most negyedévet végzettek közül nagyon soknak elmaradt egy-egy vizsgája, vagy nem készítették el az államvizsga dolgozatukat, ezért nem vehettek részt az államvizsgán. Ezek a hallgatók talán azt szerették volna látni, hogyan boldogulnak társaik, ezért szándékosan nem jelentkeztek. Ezen a szakon tehát a valós sikerarány 68,8 százalék, amit én jó közepesnek értékelek. Meg kell jegyeznünk, hogy a székely fiataloknak elég nehéz helyt állniuk román szakon. Ezért feltétlenül szükségünk van olyan tanárokra, akik ismerik a magyar nyelvet is. Sajnos sem a BBTE, sem más egyetemek végzettjei nem tolonganak a székelyföldi katedrákért.

Ami pedig a szociológia szakot illeti, itt 10-en vállalkoztak az államvizsgára, ezek közül 8-an mentek át.

– Mi a helyzet Marosvásárhelyen?

– Marosvásárhelyen két szakon végeztek: a pedagógián és az informatikán. A pedagógia szak mostani IV. éve nagyon erős évfolyam, tehetséges diákok tanulnak ott, akik elsősorban marosvásárhelyi középiskolákból jöttek hozzánk. Az idén 32-en végeztek, közülük 30-an jelentkeztek is az államvizsgára és mindannyian sikeresen túl vannak rajta. Ezzel lehet dicsekedni, de nem célszerű, hiszen nem biztos, hogy a következő évfolyamok hasonlóan jó eredményeket fognak elérni. Az informatika szakon az idei végzősök száma 29, államvizsgára 21-en jelentkezhettek, sikeresen vizsgázott 14.

Csíkszeredában még van egy gazdaságtudományi szak is, ahol szintén vannak végzőseink. Ott viszont az államvizsgát ősszel szervezik meg, a dolgozatok leadásának határideje augusztusban van, ezért még nem tudjuk, hányan teljesítik a feltételeket ahhoz, hogy az államvizsgára jelentkezhessenek. Vagy ha teljesítik is ezeket, hánynak lesz bátorsága a vizsgára jelentkezni. Lehet, hogy közülük is lesznek olyanok, akik inkább várnak még egy évet, nagyon remélem azonban, hogy nem így történik. Meggyőződésem, hogy végzőseinknek legalább 80 százaléka sikeresen fog államvizsgázni a következő szesszióban, amelyikre februárban, vagy jövő júniusban kerül sor.

– Milyen egyetemekkel működnek együtt?

– Jelenleg a Babeş–Bolyai Tudományegyetemmel, a román–angol szak esetében pedig a Bukaresti Egyetem rendezett számunkra államvizsgát. A sapientiások vizsgadolgozatait összekeverték a többiekével, a javítótanárok tehát nem tudták, hogy a dolgozatok melyik egyetem diákjaitól származnak. Nagy örömömre a mi diákjaink teljesítménye majdnem olyan jó volt, mint például a BBTE végzőseinek. Amikor mi vizsgáztatunk, önkéntelenül is hajlamosak vagyunk a nagyvonalúságra. Most viszont mások értékelték a munkánkat. Éppen ezért nagyon örülünk a pozitív eredményeknek, mert ez is azt mutatja, hogy diákjaink megállják a helyüket, és hogy az Erdélyi Magyar Tudományegyetemen az oktatás jó minőségű. Érdemes tehát a diákoknak ide jönni, hiszen nem maradunk le a romániai egyetemek színvonalától.

– Mit jelentenek ezek az eredmények a Sapientia – EMTE akkreditációja szempontjából?

– Romániában számos törvény szabályozza a felsőoktatás működését, az akkreditációs folyamatot. Annak, hogy egy ideiglenes működési engedéllyel rendelkező egyetemet akkreditáljanak, az a feltétele, hogy az első három évfolyam végzettjeinek legalább fele, egyes évfolyamokon belül pedig legalább 40 százaléka sikerrel államvizsgázzon. Ezt mi jóval túlteljesítettük. Minden jel arra mutat, hogy ilyen viszonylatban megálljuk a helyünket.

De még egy másik szempontból is lényegesek az államvizsga eredmények: ősztől bevezetik a két-, illetve háromciklusú képzést az egyetemi oktatásban: az alap-, a mester-, illetve a doktori képzést. Természetesen nekünk elsősorban az alapképzésre kell koncentrálnunk.

Ahogyan az akkreditációt megközelítjük, gondolkozunk mesterképzésen is, a doktori képzéssel azonban egyelőre nem foglalkozunk. Ez az új rendszer csak az ősztől kezdődően, az idei I. éves diákokra lesz érvényes. Reméljük, mire az idén beiratkozó diákok elvégzik a három- vagy négyéves alapképzést, elérjük az akkreditációs szintet, és akkor i is tudunk indítani mesterképzést.

– Szűnnek meg, indulnak új szakok az ősztől?

– Azokon a szakokon, amelyeket beindítottunk, folytatódik az oktatás. Lehetséges, hogy később változtatunk, de ameddig nem érjük el az adott szakkal az akkreditációs szintet, nem célszerű azt felszámolni. Mert ha újat indítunk, akkor megint arra kell várni, hogy az induló I. év a teljes alapképzést elvégezze. Az intézmény akkreditálása szempontjából lényeges, hogy minél több akkreditált szakunk legyen. A meglévő szakjainkat tehát néhány évig biztosan megtartjuk. Új szakok pedig akkor fognak indulni, ha erre lesz anyagi lehetőségünk. Kolozsváron próbáltuk beindítani a nemzetközi kapcsolatok kart, de a terv meghiúsult. Fontolgatjuk a magyar nyelvű műépítészeti szak beindítását is. Ez az erdélyi magyarság számára rendkívül fontos volna. De ahhoz, hogy még több szakot indítsunk, több épületre lesz szükségünk.

– Tervezik-e újabb épületek megvásárlását?

– Inkább egy másik székház felépítésében gondolkodunk, ennek előkészítése folyamatban van. Több konkrét elképzelés közül kell kiválasztanunk a megfelelőt. Az engedélyek beszerzése azonban elég nehézkes, ezért ameddig nem tudunk semmi biztosan arról, megvalósíthatóak terveink, nincs miért a nagy nyilvánosság elé tárni ezeket. Annyit elmondhatok, hogy az az épület, amit tervezünk, a most működő két kolozsvári szaknak és a tervezett műépítészetinek adna otthont. Hosszútávon gondolkodunk, ezért azt szeretnénk, hogy legyen helye további egy-két szaknak is benne.

Csíkszeredában jó pár évre megoldódtak az épületgondok. Ismeretes, megvettük a Hargita Szállót, amely 2001-től egyetemi épületként működik, ahol megfelelő körülmények között tudunk tanítani. Emellett megkaptuk 50 évre a volt árvaházat is, ezt modernizálni fogjuk és ősztől ott is megszervezzük a tanítást. Marosvásárhelyen sikerült egy impozáns épületet felépíteni. Még nincs teljesen kész, de az oktatás már jó körülmények között folyik. Nem mondtunk le a katolikus plébániától bérelt épületről sem, mert az új épület még nem fedi a teljes szükségletet, és fontosnak tartjuk, hogy a városközpontban is legyen az egyetemnek székháza. A tervek szerint ezen a 27 hektáros területen további épületeket is tervezünk.

Természetesen, mindez pénz kérdése. A jelenlegi költségvetésből nem tudunk Kolozsváron is építkezni és Csíkszeredában is átalakítási munkálatokba kezdeni. Óriási erőfeszítéseket teszünk azért is, hogy felszereljük a laboratóriumokat. A műszaki oktatás sokba kerül, nagyon drágák a műszerek, a felszerelések. De helyt kell állnunk ezen a téren is, mert az akkreditációs feltételek között szerepel a diákok eredménye, a megfelelő tanári gárda, a megfelelő épület és megfelelő laboratórium is.

– Ha felépül az új épület, akkor mi lesz a rendeltetése a Bocskai-háznak?

– A Bocskai-ház az egyetem központja, itt van a rektori hivatal, itt székel a Sapientia Alapítvány is. Ez az épület mindenképpen megmarad. Arról viszont, amit most a református egyháztól bérelünk, nyilvánvalóan lemondunk. Két-három évre béreltük ki a Kakasos- templom mögötti épületet, tavaly az egészet átalakítottuk és a teljes fűtőrendszert korszerűsítettük, ablakokat festettünk, parketteztünk, úgyhogy nagyon jó körülmények között folyik az oktatás. De az sem elég a mostani három, illetve a tervezett további szakok számára, különben is a bérleti szerződés csak néhány évig szólt.

Politikailag független jogászok véleménye is megoszlik abban, hogy valóban ütköznek-e az alkotmányba azok az igazságügyi reformtörvények, amelyekért a kormány a parlamentben felelősséget vállalt. A szigorúan szakmai szempontok konfrontációja látványosan elmaradt ugyanis, s helyette a politikai érdekek szerint történő értékelés tanúi lehettünk.

Kíváncsisággal vártam tehát az alkotmánybíróság írott döntését, amelyet vegyes érzelmekkel olvastam. Jogi szemszögből nem merem ennek a döntésnek a vitatott, az igazságüggyel kapcsolatos részét megítélni, s bár nyilvánvaló, hogy a bírák jogaikat foggal-körömmel védik, a testület okfejtése sok más szempontból megállja a helyét. Nem hangsúlyozta eddig senki, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy az alkotmánybírák a szociáldemokrata és a nagy-romániás kifogások többségét elutasították.

Volt azonban valami, ami a döntést olvasva megdöbbentett. Tételesen az, hogy ez a legfőbb jogásztestület a tulajdonrestitúciót (újra)szabályozó törvényekben kivetnivalót, kifogásolhatót egyáltalán nem talált. Habár ha valamilyen alkotmányellenességet meg kellett volna állapítania, akkor a magáningatlanok visszaszolgáltatására vonatkozó jogszabálynak mindenképpen fent kellett volna akadnia a testület rostáján.

Mire gondolok? A demokrata-liberális többségű kormány azt ígérte a választási kampányban, hogy a tulajdon kérdését az (új) alkotmánynak megfelelően rendezi. A 2003. október 31-én megszavazott alkotmány 44. cikkelyének 2. bekezdése pedig leszögezi, hogy a magántulajdont a törvény „egyenlő módon" (!) szavatolja és védelmezi, a tulajdonos személyétől függetlenül.

Ennek az alkotmányos előírásnak a módosított 2001/10. számú törvény nyilvánvaló módon ellentmond. Ez a jogszabály ugyanis figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az államosítás az 1948. évi kommunista alkotmány szempontjából is jogellenes volt. Az akkori alkotmány 8. cikkelye kimondta, hogy a magántulajdont és az öröklési jogot a törvény elismeri és szavatolja, a hogy a munkából és megtakarításból származó magántulajdon „különleges védelemnek örvend". Az akkori államosítási törvények tehát szigorúan alkotmányellenesek voltak, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a „jogcímmel" (értsd: kommunista törvénnyel) elvett ingatlanok államosítása sem tekinthető semmiképpen legálisnak.

Másfelől 1995. július 19-i döntésében maga az alkotmánybíróság kimondta, hogy azok az ingatlanok, amelyeket 1945 után jogcím nélkül vettek el a tulajdonosoktól, soha nem váltak az állam tulajdonává, az állam tehát nem is idegenítheti el őket, hiszen egykori birtoklóik soha nem vesztették el tulajdonosi minőségüket. (Ezt a döntést később több legfelsőbb bírósági határozat is megerősített.) E döntés alapján az 1995/112. számú törvény kizárólag a magánszemélyektől „jogcímmel" elkobzott ingatlanokra vonatkozott, a „jogcím nélküliekre" (értsd: azokra, amelyeket úgy vettek el, hogy még kommunista törvény sem volt rá, vagy pedig a kommunista törvény éppenséggel tiltotta elkobzásukat). Ez azonban senkit nem érdekelt, az állam 1995 után egyformán elidegenítette a jogcím nélkül elvett, illetve a korábban nem magánszemélyek tulajdonát képező ingatlanokat is.

A most módosított törvény ahelyett, hogy ezt a jog- és alkotmányellenességet orvosolná, újabb törvénytelenséget követ el. Kimondja, hogy a bármilyen módon (jogcímmel vagy anélkül (!) is) elvett és már elidegenített ingatlanokat a tulajdonosok természetben nem kaphatják vissza, még akkor sem, ha azok léteznek. Ez igen! Ez ragyogó alkalmazása annak az alkotmánybeli előírásnak, miszerint az államnak „egyenlő módon" kell szavatolnia és védelmeznie a tulajdont.

Nincs kétség: a módosított jogszabály mélyen alkotmányellenes, ezért sem rendezi tehát megnyugtatóan az elkobzott tulajdonok kérdését. Megnyugtató rendezésnek az számított volna, ha különbség nélkül mindenki visszakapta volna annak tulajdonjogát, amije neki vagy felmenőinek volt, s az 1995 után jogellenesen tulajdonossá tett bérlőknek az állam záros határidőn belül (3–5 év alatt) hasonló felületű lakásokat épített volna, hogy az utcára senki ne kerüljön.

Rendkívül érdekes, hogy ez a nyilvánvaló alkotmányellenesség sem az RMDSZ-t, sem koalíciós partnereit nem zavarta, de a saját érdekeikre rettenetesen finnyás alkotmánybírókat sem. Ez pedig ismét igazolja: a hatalom felső bugyraiban megegyezés született arról, hogy a kilencvenes években jogellenesen és bagóért eltulajdonított vagyont a „demokratikus" kormány se szolgáltassa vissza. Egyébként annak, aki egy félmillió eurós villát párszáz dollárért megvásárolt (ez volt a nagy romániai mannahullás), nyilvánvalóan esze ágában sincs visszaszolgáltatni azt. Ha a volt tulajdonosok nem vesztették volna már teljesen el a türelmüket az évtizede tartó adminisztratív eljárásokban és bírósági perekben, azt tanácsolnám nekik, tömegesen tagadják meg ezeknek az értéktelen (és pusztán mások meggazdagodására kitalált) papíroknak az átvételét.

A kommunista államosítás során kifosztott embereket következésképpen másodszor is kifosztották. Papírokat kapnak házaik helyett. Hogy mennyit érnek majd azok a papírok, pontosan egyelőre nem tudjuk, de sokatmondó tény, hogy azok, amelyeket a Năstase-kormány nagyon korlátozott számban uralkodása idején kiosztott, a névértékük tíz százaléka körüli áron alig keltek el. Ebben áll tehát a nagy lopások „demokratikus" jogorvoslása, azaz a koalíció által ígért restitúció. A volt tulajdonosok végérvényes kifosztásában.

Brávó demokrácia! Brávó D. A. Szövetség! Brávó RMDSZ! Csak így tovább!...

A kommunista rendszer nemzetiségpolitikája cinikusan egyszerű volt: az erőszakos asszimiláció. – Ha ezt a mondatot magyar lapban olvassuk a romániai közelmúltról, semmi meglepőt nem találunk benne; akik átéltük ezt a korszakot, jól tudjuk, hogy a megállapítás így igaz. A meglepetést most az okozza, hogy egy bukaresti román napilap, a Cotidianul kétoldalas összeállítását kísérő adatközlését vezeti be, s a folytatás hasonlóképpen objektív leírást ad az 1944 után történtekről. A grafikonok, amelyek a Romániában élő magyarok, németek, romák és más nemzetiségi kisebbséghez tartozók számának alakulását jelzik (1930-tól 2002-ig), ugyancsak beszédesek. És amit még ritkábban lehet a román médiában hallani-látni, az a románok és magyarok viszonyának történelmi változásairól szól: a szerző (Alexandra Bădicioiu) jelzi, hogy hol egyik, hol másik számított többségnek, illetve kisebbségnek – és ennek megfelelően csonkították egyik vagy másik jogait a nyelvhasználatban, a kulturális és politikai reprezentációban. Arra is utal a cikk, hogy ma az oktatás és a területi autonómia a legkényesebb kérdés román–magyar viszonylatban. Mi több, sehol egy „simogató", mindent pozitív színben feltüntető mondat, miszerint rendben volnának vagy jó irányban haladnának a dolgok. Az olvasó – a magyar bizonyosan – elgondolkodik ezen az objektivitáson, mert nem szoktatták hozzá a román sajtótermékek. Az Európai Unió remélt közelsége, legalábbis közelítésének reménye a magyarázat? Vagy egyszerűen a normalitás kezd érvényesülni a média egy részében? Szeretnénk hinni, hogy sok román olvasója van a Cotidianulnak, és ők nem lapoznak csak úgy át ezeken az oldalakon, amelyek fölött ez a szlogen látható: „Többet megértesz".

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Tanácskozásra hívta Traian Băsescu államfő a parlament, a kormány és az alkotmánybíróság képviselőit kedd délutánra, hogy közvetítsen a hatalmi ágak között kialakult helyzetben. Egyes források szerint Băsescu meggondolta magát, és lebeszélné Tăriceanut az előrehozott választások megtartásáról.

A bukaresti Cotroceni Palotában lévő államfői hivatal keddi sajtóközleménye szerint az államelnök délután öt órára meghívta hivatali székhelyére Nicolae Văcăroiut és Adrian Năstaset, a parlament két házának elnökeit, a parlamenti frakciók vezetőit, Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt, Bogdan Olteanut, a parlamenti kapcsolatokért felelős minisztert és az alkotmánybíróság tagjait. Az idézett sajtóközlemény szerint az államfő azért kérte magához a hatalmi ágak képviselőit, hogy alkotmányos jogával élve közvetítsen közöttük, miután a alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított bizonyos cikkelyeket abból a törvénycsomagból, amelyért a kormány bizalmi szavazást kért és kapott a parlamenttől.

Az eseményen jelen lesz Ion Iliescu volt államfő is, aki továbbra is a Szociáldemokrata Párt szenátusi frakcióját vezeti. Iliescu tegnapi sajtóértekezletén kijelentette: kéri Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnököt, álljon el lemondási szándékától. Traian Băsescunak pedig azt javasolja, azonnal hívja össze a Legfelsőbb Védelmi Tanácsot, és rendeljenek el szükségállapotot az árvízsújtotta vidékeken.

Kormányzati források szerint a Cotroceni Palotában tartott megbeszélés témája az Alkotmánybíróság által az igazságügyi törvényekkel kapcsolatban kért módosítások parlamenti vitája lesz. Más források állítása szerint Băsescu már nem ért egyet az előrehozott választások beindítása keltette válsággal. A kormány szóvivője azonban hétfőn este és kedden is megerősítette, hogy a kormányfő lemondása visszavonhatatlan. A találgatások azért röppentek fel, mert tegnap a találkozóra érkező politikusok egyhangúlag úgy nyilatkoztak, hogy nem tudják mit akar az államfő. A szenátus és a képviselőház jogi bizottságai hétfőn törölte az igazságügyi törvénycsomagból az alkotmányellenesnek nyilvánított részeket, így ma a parlamentnek meg kellene vitatnia a szóban forgó cikkelyeket. A Konzervatív Párt és kormánypartnerei között egyre romlik a viszony, hiszen Dan Voiculescu pártja a Nemzeti Liberális Párt, a Demokrata Párt és az RMDSZ képviselőivel ellentétben az ellenzékkel együtt a cikkelyek módosítása mellett voksolt. Mi több, Dan Voiculescu tegnap bejelentette, pártja nem ért egyet az előrehozott választásokkal, ezért a párt miniszterei a végsőkig betöltik tisztségüket a kabinetben.

Ellenzi az RMDSZ a választási küszöb csökkentését
Az RMDSZ nem támogatja a választási küszöb csökkentését – ezt Markó Béla, az RMDSZ elnöke jelentette ki a szövetség kormányzati tisztségviselőinek bukaresti tanácskozásán. Leszögezte, az RMDSZ határozott álláspontja szerint a választási törvényt bizonyos részleteiben igen, de lényegi vonatkozásaiban nem szabad módosítani. Az RMDSZ nem kérte, és nem is ért egyet a parlamenti bejutás 5%-os küszöbértékének módosításával. Markó szerint a jogszabály módosítását célzó kormányhatározatnak a választói kártya használatát, és a választási kampány időtartamának csökkentését kell előirányoznia.

A szövetség kormányzati tisztségviselői hétfő este tárgyaltak a kialakult politikai helyzetről. Tájékoztatójában a miniszterelnök-helyettes rámutatott, a koalíciós partnerek nem konzultáltak az RMDSZ-el, csupán ismertették az előrehozott választások megrendezésével kapcsolatos szándékukról. Noha az RMDSZ szerint más módon is meg lehetett volna oldani a kialakult helyzetet, a pénteki Operatív Tanács döntése értelmében az RMDSZ szolidáris kíván lenni a koalícióval, azaz támogatja az előrehozott választások megrendezését – szögezte le. Az RMDSZ ódzkodását az előrehozott választásoktól Márton Árpád nyilatkozata tükrözi, aki kijelentette, reméli a Băsescuval folytatott megbeszélésen megoldást találnak a kialakult helyzetre, és végül nem kerül sor az előrehozott választásokra.

Verestóy Attila szenátor a Radio Mixnek nyilatkozva kifejtette: nem a 4 százalékos küszöb az RMDSZ legnagyobb problémája, hanem az, hogy minél nagyobb arányban haladja meg a 6 százalékot, és hogy visszaszerezze a 2004-es választásokon elvesztett 2 szenátori és 5 képviselői mandátumát.

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége tegnap levelet intézett Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnökhöz, amelyben arra kérte a kormányfőt, a kabinet úgy módosítsa a választási törvényt, hogy abból kerüljenek ki a több nemzetközi szervezet által kifogásolt diszkriminatív előírás is. Mint ismeretes, az MPSZ vezetői a kisebbségi szervezetek bejegyzéséhez szükséges szigorú feltételekkel nem értenek egyet. Ez a rész a kisebbségi törvénytervezetbe is bekerült.

Az ideiglenes kormánynak lehetősége lesz törvényerejű jogszabályokat hozni az EU-csatlakozáshoz szükséges feltételek teljesítése és a különleges helyzetek, például természeti katasztrófák kapcsán. A kormánynak ugyanakkor az azonnali megoldást követelő különleges költségvetési problémák kapcsán is lehetősége lesz jogszabályokat hozni. A törvényerejű jogszabályok körébe a rendeletek és a törvénytervezetek tartoznak. Minderről keddi ülésén döntött a kormány, a kabinet és a szaktárcák működését szabályozó 2001/90-es törvényt módosító sürgősségi rendelettel.

Jövő októberben soroz utoljára a katonaság – döntötte el tegnap a kormány. A kabinet elé került egyik törvénytervezet szerint 2007. január 1-től megszűnik a kötelező sorkatonai szolgálat, ez után önkéntes alapon lehet majd „szolgálni". A 20 évet betöltött fiataloknak csak azért kell majd jelentkezniük a sorozással foglalkozó osztályon, hogy nyilvántartásba vegyék őket. A tervek szerint 2006 nyarán és ősszel még 12 ezer fiatalt visznek el a katonának.

A felsőoktatási intézményeket eredményeik és a diákok száma alapján finanszírozzák, ezekről egy külön hivatal készít értékelő jelentést, a gyengén teljesítő egyetemeket pedig bezárják, közölte kedden Mircea Miclea oktatási miniszter.

A kormány kedden sürgősségi rendelettel döntött két, az oktatás minőségével foglalkozó hivatal létrehozásáról. A felsőoktatással, illetve az általános iskolai képzés minőségével foglalkozó hivatalok felmérik majd az oktatási intézmények eredményességét.

Ezeknek évente jelentést kell készíteniük tevékenységükről, hasonló dokumentumot ad ki négyévente a két minőségellenőrző hivatal is. Az egyetemek finanszírozása a jelentések alapján történik majd, a gyengén teljesítőket pedig megszűntetik. Az új szabályok a következő tanévtől lesznek érvényesek.

A hét végén a Vasvári Pál-napok kertén belül került sor immár ötödik alkalommal a kerékpáros teljesítménytúrára. Az eseményt az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szervezte. A 113 km-es túra útvonala a következő volt: Kolozsvár – Gyalu – Tarnicai-tó – Funtineli-tető – Bánffyhunyad – Körösfő.

A 21 biciklis reggel hétkor indult Kolozsvárról, illetve nyolckor Gyaluból a Hideg-Szamosi leágazástól. Délután két órakor a kerékpárosok részt vettek a csata helyszínén tartott megemlékezésen, majd fél ötkor érkeztek meg a körösfői Vasvári kopjafához. A biciklitúra résztvevői oklevelet és Vasvári jelvényt vehettek át. Ugyanakkor a Körösfői Rákóczi Kultúregylet pedig emléklapot adott a legidősebb és legfiatalabb túrázónak, valamint az EKE újraalakult kerékpáros osztályának és a debreceni túrázóknak.

Az idei túra újdonsága az úgynevezett Bike-service kocsi volt, amely segítségével elvégezték az esetleges javítási munkákat. Az idei EKE-túra szervezője Tóthpál Tamás volt.

Bárhogy számoljuk, immár 5 év telt el azóta, hogy Vasile Soporan volt szociáldemokrata prefektus ígéretet tett arra vonatkozóan, hogy nyugati példára Kolozsváron korszerű ipari park létesül. A kormány helyi képviselője 2000-ben azt nyilatkozta a sajtónak, hogy mandátuma lejártáig a befektetés elkészül. Sajnos a létesítmény még mindig nem működik rendesen: az ipari parkhoz vezető utat máig sem aszfaltozták le. Ugyanakkor az út melletti oszlopokról hiányoznak a villanyégők. Időközben az ipari park működtetését a megyei tanács vette át.

Mindezek ellenére a belföldi és külföldi befektetők élénken érdeklődnek az ipari park felől: a vállalkozók termelőcsarnokokat építenének az olcsón koncesszionált telkekre. Egyeseket az sem zavart, hogy hosszú ideig megoldatlan volt a közművesítés, és nem volt villanyáram sem. Az ipari parkot működtető Tetarom Rt. képviselői ezekben a napokban tárgyalnak két befektetővel, akik összesen 4 millió eurót adnának az utolsó parcelláért. Eddig a részvénytársaság 9 szerződést írt alá, a cégek 100 millió eurós beruházást ígérnek. Igen ám, de a vállalatok képtelenek elkezdeni a beruházást, ugyanis az infrastruktúra még nincs teljesen kiépítve.

Az elmúlt időszakban a Tetarom Rt. vezetősége a következő cégekkel írt alá szerződést: az Art Soft Kft 850 négyzetméteres telket koncesszionál, és 350 ezer eurót fektetne be. A cég 25 informatikust alkalmazna. Ugyanakkor a Frosis és az RCC Consulting összesen 6 ezer négyzetmétert bérelne: előbbi 1,5 millió, utóbbi pedig 500 ezer eurót fektetne be. Eddig a Ruwel Románia, az Energobit, a PMA Invest, az A&A Medical, a Sistec, az EGH Import Export, Via Terra Spedition és az Art Soft Consult koncesszionált telket a falumúzeum mellett felépült ipari parkban. A vállalatok körülbelül ezer szakembert alkalmaznának. A legnagyobb befektető a Ruwel: a cég 75 millió euróra becsüli a beruházást.

A telek négyzetméterének ára a befektetés összegétől függ. Egy millió euró alatt a telek évi koncessziója 0,50 euró/négyzetméter. Ugyanakkor az 5 millió eurót meghaladó beruházások esetén a Tetarom Rt. engedményt tett: egy négyzetméter földterületért a vállalkozónak csupán 0,12 eurót kell fizetnie.

Annak ellenére, hogy a parcellákat már koncesszionálták, a cégek nem vehetik igénybe azokat, ugyanis a munkálatokat nem fejezték be. Amint arról beszámoltunk, az Alpine vállalat június 30-án átadta az ipari parkot, de csupán most végzik el az utolsó simításokat. Viorel Găvrea, a Tetarom Rt. igazgatója a sajtónak úgy nyilatkozott: a vállalatnak 84 nap áll a rendelkezésére a hiányosságok megoldására.

Az Országos Munkaügyi Felügyelőség jelentése szerint az elmúlt időszakban közel nyolcszáz céget büntettek meg a munkaviszonyok területén tapasztalt szabálytalanságok miatt. Az országos szintű ellenőrzési kampányt ezúttal az építkezésekben dolgozóknál végezték. Összesen 1578 munkaadót ellenőriztek, és 272 cégnél derült ki, hogy 392 munkavállalót – közülük 21 nő és 4 kiskorú – hivatalos egyéni munkaszerződés nélkül foglalkoztattak. Az 1947 kihágásért 44 ezer új lejben megállapított pénzbírságot szabtak ki, ebből a feketemunkáért 28 ezer (új) lejt kell törleszteniük a munkaadóknak.

A munkaügyi felügyelők által tapasztalt törvénytelenségek: az egyéni munkaszerződés írásban történő megkötésének az elmulasztása; a szerződések bejegyzési határidejének túllépése; az éjszakai munka gyakori alkalmazása anélkül, hogy ezt jelentenék a munkaügyi felügyelőségeknek; a munkaidő és a heti pihenőidő tartamának be nem tartása; a fizetési lapok aláírásának elmulasztása; a pihenőszabadság kiadásának megtagadása és az írott belső rendszabályzat hiánya.

Munkaegészségügyi és munkabiztonsági szabálytalanságokért 41 ezer új lej pénzbírságot alkalmaztak 434 megbüntetett cégnél. A Kolozsvári Területi Munkaügyi Felügyelőség júniusi hónapról készített kimutatása szerint, a megyében az építkezések területén 39 munkaadót ellenőriztek munkaegészségügyi és –biztonsági szempontból. Az összesen 2346 alkalmazottat foglalkoztató vállalat esetében 65 szabálytalanságot tapasztaltak, és 11 céget büntettek meg, összesen 12 000 új lej értékben.

Vonaton lopott
Hétfőn személyes javainak ellopása miatt emelt panaszt a vasúti rendőrségen a Temes megyei Ivaşcu G. A férfi elpanaszolta, hogy miközben az 1943/1942-es számú vonattal utazott a Temesvár–Dés útvonalon, ellopták iratait, valamint a nála lévő 200 eurót és 140 új lejt. A rendőröknek sikerült azonosítani a tettest, az 50 éves máramarosi Covaci V. személyében. A munkanélküli, büntetetlen előéletű férfitől előkerült a lopott pénz, ellene pedig minősített lopás vádjával indult nyomozás. Szabadlábon védekezhet.

134 métert sodorta a vonat
Hétfőn reggel halálos közlekedési baleset történt Apahidán. A kolozsi 27 éves Kurucz R. – A, B+E, C+E kategóriás sofőr – egy Volkswagen Passat márkájú személygépkocsit vezetett, amikor az E576-os országútról a szamosszentmiklósi Rondocarton Kft-hez vezető, a vasúti síneket átszelő beketőútra akart kanyarodni. A férfi nem vette figyelembe a működő vasúti jelzést, s emiatt telibe találta az 1932-es Kolozsvár–Jászvásár–Galac gyorsvonat. A gépkocsivezető a helyszínen életét vesztette, a vonat 134,80 métert sodorta maga előtt az alaposan megrongálódott autót.

Ittasan, jogosítvány nélkül karambolozott
Hétfőn este negyed 10-kor a Corneliu Coposu utcában történt több áldozatot követelő baleset. A 27 éves tordai U. Sebastian Cristian, aki nem rendelkezik jogosítvánnyal, ittasan ült a kormány mögé, és a megengedettnél nagyobb sebességgel haladva egy 1310-es Daciával frontálisan ütközött a szemből szabályosan közlekedő, a máramarosi Marchiş S. vezette 1307-es Daciával. A balesetben a vétkes mellett a 23 éves kolozsvári C. Mihai Cristian és a 24 éves apahidai V. Ovidiu sérült meg – mindketten az 1310-es Dacia utasai.

Tizenegy külföldi bank nyújtott be szándéknyilatkozatot az ország legnagyobb pénzintézete, a Banca Comercială Română (Román Kereskedelmi Bank – BCR) privatizációjában való részvételre – közölte a privatizációs ügynökség (AVAS).

A szóban forgó bankok a Fortis, a Banco Portugues Commercial, a National Bank of Greece, a Banca Intesa, a Deutsche Bank, az Erste Bank, a Dexia, a KBC, a BNP Paribas, az ABN Amro és a Texas Pacific a Citigrouppal közösen.

Az állam az év végéig akarja eladni a BCR többségi tulajdonát egy külföldi banknak, vagy egy nemzetközi bankkonzorciumnak. Egy korábbi kísérlet meghiúsult 2003-ban elegendő érdeklődő híján. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy az eladás – ami 1,5 milliárd dollár bevételt hozhat – az utolsó lehetőségek egyike a külföldi bankoknak számára, hogy tovább terjeszkedjenek Közép-Kelet-Európában. A BCR piaci részesedése 26 százalék, országszerte 315 fiókkal.

A bankok választhatnak: a BCR 50 százalékára, plusz egy részvényre, vagy 61,8 százalékára tesznek ajánlatot.

2003-ban Románia 25 százalék plusz egy részvényt adott el a BCR-ből 222 millió dollárért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és a Világbank befektetési részlegének, az IFC-nek. A kormány jelenleg a bank 36,8 százalékát ellenőrzi, az EBRD és az IFC részesedése egyenként 12,5 százalék.

Öt román befektetési társaság együtt mintegy 30 százalékos, a BCR alkalmazottai pedig 8 százalékos tulajdoni résszel rendelkeznek a bankban.

A július 14-ig kiválasztandó bankok július 19-ig tehetik meg kötelező érvényű ajánlatukat.

Az érintett öt nemzeti energiahatóság egységessé akarja tenni a tervezett Nabucco nemzetközi vezetéken szállítandó gázból való részesedés szabályait. A világon ez az első ilyen együttműködés több nemzeti energiahatóság között.

Öt cég – a török Botas, a bolgár Bulgargaz, a magyar Mol, az osztrák OMV Gas és a hazai Transgaz – vegyes vállalatot hozott létre a Törökország és Ausztria között húzódó, 3400 kilométer hosszú Nabucco gázvezeték megépítésére. A vezetéken a Kaszpi-tenger és a Közel-Kelet lelőhelyeiről áramlik majd a földgáz Közép- és Nyugat-Európába. A közelmúltban mutatták be Brüsszelben a 4,6 milliárd euró költséggel megépülő vezeték megvalósíthatósági tanulmányát. A tanulmány finanszírozásához hozzájárult az Európai Unió. A vezeték megépítéséről szóló végső döntést 2007-ig kell meghozni, és az építkezést a tervek szerint 2011-re fejezik be.

Még megoldatlan kérdés, hogy kívülálló, harmadik fél milyen szabályok szerint részesedhet a vezetéken szállítandó gázból, de ezt mindenképpen az Unió 2003/55/EC számú iránymutatása szerint kell megoldani, amely tartalmazza az EU-nak a földgázra vonatkozó belső piaci közös szabályait és a harmadik felek részesedésére vonatkozó irányelveket. A szóban forgó EU-direktívában van lehetőség a szabályok alóli részleges vagy akár teljes felmentésre újonnan épülő infrastruktúra esetén, feltéve, ha a felmentést az érintett nemzeti energiahatóságok jóváhagyják, és az nem korlátozza a versenyt.

A Nabucco-terv előterjesztői kérvényezték a nemzeti energiahatóságoktól a szabályok alóli felmentést, valamint a vezeték teljes hosszára érvényes, a harmadik felekre vonatkozó egységes szabályozás és szállítási díjrendszer megalkotását. Az E-Control osztrák energiahatóság, valamint ennek bolgár, magyar román és török megfelelője pedig éppen most tárgyalja a hálózathoz való hozzáférés egységes szabályait, amelyek alapján azután minden érintett ország kialakíthatja saját döntési eljárásait.

Walter Boltz, az E-Control menedzserigazgatója ekképpen nyilatkozott: „Történelmi jelentőségű lépést tettünk előre a nemzeti energiahatóságok együttműködésében a négy másik nemzeti partnerrel. E lépéssel biztosítottuk, hogy a rendszerhez való hozzáférés mentes legyen mindenféle hátrányos megkülönböztetéstől, ami elengedhetetlenül fontos a versenypiacon. Ha a Nabucco konzorciumtól időben megkapjuk a szükséges információkat, akkor a szabályozás megalkotása biztosan nem fogja hátráltatni a vezeték megépítését".

Az új EU-tagországok átalakulóban lévő és gyorsan növekedő gazdaságáról közölt egész oldalas körképet nemrég a párizsi Le Monde napilap, kiemelve, hogy amit Nyugat-Európában delokalizációnak hívnak, az a kelet-európai országoknak lehetővé teszi, hogy az Unió aktív szereplőivé váljanak.

A lap Olivier Louis, a bővítési gazdasági misszió vezetőjének május 9-én egy Budapesten tartott gyógyszeripari konferencián elmondott szavait idézve megjegyzi, hogy az újonnan csatlakozott EU-tagállamok gazdasági ereje együttesen éri el Hollandiáét. Az EU belső termelése alig 475 milliárd euróval, azaz 5 százalékkal növekedett a bővítés óta. Ennek ellenére a lap gyors változásokat jósol, mert a kelet-európai országok a még mindig olcsó munkaerejükkel vonzzák nemcsak az európai, hanem a japán és az amerikai befektetőket is.

A berlini fal leomlása óta az ipari térkép keleten átalakult, mert az országok könnyen nyitottak a világpiac felé. A nehézipar és a vegyipar szinte teljesen eltűnt, ezzel szemben a tradicionális bútorgyártás Magyarországon és Romániában az elmúlt években megduplázódott, és jelentősen növekedett Lettországban és Lengyelországban is. Így a térség együttes termelése akkora, mint Franciaországé (9,1 milliárd euró), igaz, ez még messze nem éri el az olasz (19,5 milliárd euró) vagy a német (19,8 milliárd euró) szintet.

A rendszerváltás előtt a térségben Csehszlovákia a textilgyártásban és a textilgépek gyártásban, Magyarország pedig a ruházati ellátásban állt első helyen. Ma már a kelet-európai országok textilipara nem jelentős, de a munkaerő terén növekvő foglalkoztatottságot mutat, elsősorban Bulgáriában és Romániában. Ugyanakkor a kínai piac fellendülése miatt erről a területről vonulnak ki először Kelet-Európából is a befektetők: Csehország 70 millió, Észtország 48 millió, Magyarország pedig 41 millió euróval kevesebb nyereséget könyvelt el 2003-ban.

A kelet-európai országok olcsó munkaerejét elsősorban a háztartásigép-gyártás használja ki, amely az évi 3 százalékos francia emelkedéshez képest az új tagországokban 10 százalékkal növekszik. Elsősorban Lengyelországban, ahol az amerikai Whirlpool, a spanyol Fagor és a svéd Elektrolux is beruházott. Ez utóbbi Magyarországon 65 milliós befektetéssel évi félmillió mélyhűtőt kíván gyártani, és a Vastervik porszívógyár is a magyar munkaerőt tervezi kiaknázni.

A 90-es évektől a nagy nyugat-európai autógyártók felvásárolták az összes kelet-európai autómárkát. A külföldi befektetők 20 milliárd euróval vannak jelen ebben a szektorban.

Magyarország és Észtország exportjának 20 százalékát teszi ki az új technológiák. A Philips autórádió-gyártó cégét Mexikóból és számítógép-képernyőket gyártó cégét Tajvanból Magyarországra telepítette át. Emellett elsősorban a szolgáltatások alvállalkozásaiban jelentősek a kelet-európai országok. Az amerikai Sun cég a közeljövőben 100 prágai mérnöknek fog munkát adni, és 10 ezer embert kívánnak foglalkoztatni a budapesti call-centerükben. Logisztikai alvállalkozók internetes oldalakkal próbálják a Capgeminit Magyarországra, Romániába és Lettországba csábítani. De ezen a területen is Kína jelenti a legnagyobb kihívást a kelet-európai országoknak, hiszen a Microsoft Xboxát gyártó amerikai Flextronix már elhagyta Magyarországot és Kínába települt.

A Le Monde felhívta a figyelmet, hogy a vonzó olcsó munkaerő ellenére a kelet-európai országok is megtapasztalhatták már a delokalizáció hátrányait az ázsiai konkurencia miatt, hiszen Magyarország például egy 350 millió eurós élelmiszeripari beruházást és egy 102 millió eurós autógyártási projektet veszített el 2003-ban.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 3,5735 erős lej, 1 USD = 2,9350 erős lej, 100 magyar forint = 1,4465 erős lej.

A vártnál jobb értékesítési adatok azt mutatják, hogy igazi sláger lett az elsősorban a fejlődő piacokra szánt, Piteşti-en előállított olcsó Logan.

A francia Renaulthoz tartozó hazai gyárban a napokban gördült le a futószalagról a százezredik Logan, amelynek eladása a cég legvérmesebb reményeit is felülmúlta: az év első felében 79 ezer autót adtak el. A vásárlóknak legkevesebb három hónapot kell várniuk az autóra, ezért a cég növelni akarja romániai gyártását.

Az év végéig a Renault új helyeken – Oroszországban, Marokkóban és Kolumbiában – tervezi beindítani a gyártást, s 30 országban akarja értékesíteni a Loganokat. A tervek szerint 2006-ban Iránban, majd 2007-ben Indiában és Kínában terveznek termelő- üzemet nyitni.

A Romániában előállított Logan 5 ezer euróba kerül, nagyjából fele annyiba, mint egy hasonló méretű és felszereltségű autó Franciaországban.

A hét végén közzétett júniusi inflációs adatok szerint Romániában 0,3 százalékkal emelkedett a fogyasztói árszínvonal a múlt hónapban. Az éves szintű infláció 9,7 százalékra csökkent a májusi 10 százalékról. A szolgáltatások árváltozása nélkül egészében csökkentek a fogyasztói árak – 0,1 százalékkal – az elmúlt hónapban.

Indiai olajipari cégek hazai olajfeldolgozókat kívánnak megvásárolni, hogy ezáltal részesedésre tehessenek szert az EU olajtermék piacán – közölte az indiai olajügyi miniszter. Mani Shankar Aijar emlékeztetett arra, hogy a közeljövőben számos romániai olajfeldolgozót magánosítanak. Az akvizíciók révén, amint Románia csatlakozik az Európai Unióhoz, Indiának komoly termelési bázisa lesz az EU-n belül.

Az Európai Unióban az idén várhatóan 10,5 százalékkal 259,3 millió tonnára csökken a gabonatermés tavalyhoz képest, mert a rossz időjárás – elsősorban a szárazság – miatt sok országban kisebb lesz a hozam – tette közzé a statisztikai hivatal. A búzatermés 6,7 százalékkal 116,7 millió tonnára csökken annak ellenére, hogy nőtt a vetésterület. Az árpatermés várhatóan 53,4 millió tonnára csökken, ez 13,3 százalékkal kevesebb a tavalyinál.

A G8-államok vezetői ígéretet tettek arra, hogy megszüntetik a mezőgazdasági termékek kivitelének támogatását. „A mezőgazdaság területén kötelezzük magunkat a kereskedelmet torzító hazai támogatás lényeges csökkentése és a piacra jutás (feltételeinek) lényeges javítása mellett. Elkötelezzük magunkat az exporttámogatások valamennyi formájának megszüntetése mellett" – szögezi le a Gleneaglesben rendezett csúcstalálkozójuk végén kiadott közlemény. A Nyolcak kinyilvánították, hogy sikerre szeretnék vinni a világkereskedelem liberalizálását célzó dohai kereskedelmi fordulót, és ennek elsőszámú feltételeként akarják lebontani az agrártámogatásokat. Az Egyesült Államok kész együttműködni az Európai Unióval a szervezet által a tagállamok részére folyósított bőkezű mezőgazdasági támogatások rendszerének megszüntetése ügyében – közölte George Bush amerikai elnök. A Nyolcak új párbeszédet kezdenek a Föld légkörét károsító gázok kibocsátásának visszaszorítása érdekében. Az új nemzetközi dialógus első állomásaként november elsején tanácskozást kezdenek Nagy-Britanniában. Tony Blair brit miniszterelnök elégedettségének adott hangot az afrikai kontinensnek nyújtandó G8-segélyek összegének évi 50 milliárd dollárral történő fölemelése kapcsán. Szerinte ez „jelzésértékű egy új kereskedelmi megállapodás szempontjából".

Eladó használt német automata mosógép, színes televízió, parabolavevő, lézernyomtató, kerékpárok, új DVD, használt betoncserép. Telefon: 0744-265672, 0261/874-730, Mezőfény. (M)

Eladó 650-es Honda Dominator, 650-es Suzuki DR és 500-as Cagiva Canon. Telefon: 0744-265672, 0744-897711. (M)

Tegnapi heti sajtótájékoztatóján újabb három „szerzeményét" mutatta be hivatalosan a vasutasklub elnöke, Iuliu Mureşan és Dorinel Munteanu edző-játékos. Így hétfőtől, illetve tegnaptól hivatalosan is tagja az együttesnek Martin Tudor, a Steaua volt kapusa, valamint Alin Minteuan és Vasile Casian Miclăuş, a Besztercei Glória középpályása, illetve a Brassói FC hátvédje.

Dorinel Munteanu érkezése után így már öt labdarúgót igazolt le a vasutascsapat, s az átigazolási idénynek még nincs vége: Munteanu listáján még vannak játékosok. Ezek neveit azonban titokban tartják, a román sportsajtó viszont tudni véli, hogy a szintén Brassói FC-nél szereplő Zeno Bundea is a CFR-hez tart, és egy-két napon aláírja a szerződést.

– Minden posztra két, nagyjából egyforma értékű játékost szeretnék – mondta Munteanu.

Míg egyesek jönnek, mások távoznak a csapatból. Miután Coroianért cserébe Pâglişan távozott a Besztercéhez, Minteuan helyett a Bilbaóban is pályára lépett és 90 percig játszó Aştilean „ment át" a Glóriához, és oda kerülhet az idegenlégiós Vlajics is.

A frissen leigazoltak közül egyelőre még bizonytalan, hogy ki léphet pályára már a következő – Saint Etienne – elleni mérkőzésen. Ami a csapat sérültjeit illeti, Dan Florin már elkezdte az edzéseket, Turcu és a megműtött Mărginean viszont továbbra is hiányzó lesz.

Mindkét találkozót vasárnap játsszák
Mind az első, mind pedig a második mérkőzésre vasárnap kerül sor, az eleinte tervezett szombat helyett. A kolozsvári találkozó azért csúszott át vasárnapra, mert Dorinel Munteanu (és a másodedző Gheorghe Mihali) fellép Temesváron a Románia–Brazília jótékonysági mérkőzésen, ahol a brazilok és a románok 1994-es világbajnoki csapata mérkőzik meg egymással. Munteanu részvétele a Saint Etienne elleni mérkőzés miatt igencsak kérdéses volt, mindaddig, amíg a kormány részéről telefonon meg nem keresték, és felajánlották, hogy rendelkezésére bocsátanak egy helikoptert, csakhogy ott lehessen Temesváron.

Munteanu ilyen körülmények között vállalta a fellépést, mint mondta, már az első percektől pályára lép, hogy aztán amikor lecserélik, indulhasson is vissza. Számításai szerint így mindössze 4 órát lesz távol a Saint Etienne elleni mérkőzésre készülő tanítványaitól.

Másfelől, ami a franciaországi mérkőzést illeti, 23-án éppen Saint Etienne városán halad át a Tour de France kerékpáros körverseny utolsó előtti szakaszának keretében a kerekesek mezőnye, így esetleg üresen maradnának a stadion lelátói, ha aznap lenne a mérkőzés. Mureşan ezzel kapcsolatban elmondta: a Tour miatt minden szálloda zsúfolásig teli, így valószínűleg Lyonban fognak megszállni, és onnan mennek a mérkőzésre.

A klubelnök hozzáfűzte: a franciák kérvényezték az UEFA-nál, hogy a mérkőzések sorrendjét cseréljék fel, vagyis most szombaton legyen a franciaországi találkozó, s a visszavágót játsszák Kolozsváron, ám a nemzetközi szakszövetség a kérést visszautasította.

CFR–Wolfsburg mérkőzés a döntőben?
Ha sikerül továbbjutnia a Saint Etienne ellenében, úgy a CFR a következő fordulóban – a kiírás elődöntőiben – a görög Aigaleo és a litván Zalghiris Vilnius mérkőzés győztesével játszik. Abban az esetben, ha ezt a kört is sikerrel veszik, úgy a döntőben a vasutasok Dorinel Munteanu valamikori csapatával, a német Wolfsburggal találkozhatnak. Ehhez a németeknek a Lombard Pápát kiverő svéd IFK Göteborgot, valamint a horvát Varteks és francia Lens csapatok párharcának nyertesét kell legyőzniük.

Bölöni jótanácsai

Dorinel Munteanu megerősítette, hogy telefonon beszélt Bölöni Lászlóval, a Rennes edzőjével, aki tanácsokkal látta el a Saint Etienne-nel való mérkőzést illetően – ezek mibenlétét azonban természetesen nem árulta el. Munteanu azt is elmondta, hogy videofelvételei is vannak az ellenfél játékával.

A Saint Etienne az egyetlen francia csapat, amely 10-szer nyerte meg a francia bajnokságot. Emellett 6 francia kupa-győzelemmel is büszkélkedhet, ám eddig egyetlen nemzetközi kupát sem hódított el – bár 1976-ban döntős volt a BEK-ben. A csapatban többek között olyan hírességek játszottak, mint Michel Platini vagy Jacques Santini.

A kritikus állapotba került szamosújvári Olimpia labdarúgói „munkahely" nélkül maradtak. A helyzet miatt a csapat több játékosa távozásra kényszerül: néhányan kolozsvári együtteseknél helyezkedtek el, míg Lonca és Nicula a jelenleg C osztályban szereplő Tordai Aranyoshoz szeretne átigazolni. Tavaly ősszel két játékos – Kilin Csaba és Giurgiu Sebastian igazolt át az Aranyoshoz, ami azt jelenti, hogy az új idényben nem kevesebb mint négy Szamos-parti focista szerepel a felsőbb osztályba jutásért harcoló tordai játékoskeretben.

Máskülönben a Tordai Aranyos labdarúgói tegnapelőtt kezdték el felkészülésüket az új bajnokság mérkőzéseire.

*
A Szamosújvári Olimpia klub pénzügyi nehézségei mellett a kisvárosban működő Erdély Labdarúgó Iskola háza táján is egyre több a probléma. Elfogyott ugyanis a pénz, és a 32 diák fenntartása egyre körülményesebb. Az elmúlt napokban a Kérőfürdőn székelő iskola átköltözött Kolozsvárra, ahol a Herbák stadion pályáin fognak edzeni a fiatal focisták, akik jelenleg még vakációznak.

A szamosújvári Erdély Labdarúgó Iskola tavaly nyáron létesült, és a helybeli sportbarátok nagy reményeket fűztek a nemrég megyei ifibajnokságot nyert csapathoz.

Miután az Olimpia is visszlépett a következő idényből, a Kis-Szamos menti város szurkolói tehát már ifjúsági mérkőzéseket sem fognak látni a 2005–2006-os idényben.

A Tour de France mezőnyének 51 versenyzője esett át hétfő délelőtt előre be nem jelentett vértesztes doppingvizsgálaton.

A Nemzetközi Kerékpáros Szövetség (UCI) szakértői csoportjának akciója hat csapatot érintett. Fél kilenc és fél tíz között a Gerolsteiner, a Liberty, a Rabobank, a Domina Vacanze, a QuickStep és a Crédit Agricole – utóbbiban szerepel Bodrogi László – kerekeseit ellenőrizték. Az ellenőrzés következtében Oleg Petrov, a Lampre csapat orosz kerékpárosa nem folytathatja szereplését a Tour de France-on. Az összetettben 45. helyen álló bringás vérében a megengedettnél magasabb a vörösvértestek aránya. Ez önmagában nem számít doppingolásnak, ugyanakkor arra utalhat, hogy esetleg tiltott szernek minősülő eritropoetinnel (EPO) élt. A szabályok szerint magas hematokritszint esetén kötelező pihenőt tartani.

Az idei viadalon a hétfői volt a második nagyobb kontroll, mellyel 96-ra emelkedett a tesztelt versenyzők száma.

Lemondott a címvédésről a hétszeres világbajnok Michael Schumacher, aki vasárnap csak hatodikként ért célba a Forma–1-es Brit Nagydíjon.

– Nincs már esélyem az elsőségre. Meg sem közelítjük a konkurens Renault vagy McLaren-Mercedes szintjét, sőt, a lassú fejlesztés miatt egyre távolabb kerülünk tőlük – jelentette ki a Ferrari 36 éves klasszisa, hozzátéve: nem az éllovas Fernando Alonsóval szembeni 34 pontos hátrány aggasztja, hanem az autók siralmas teljesítménye.

Ami a várakozáson aluli szereplés okait illeti, a német pilóta is tanácstalanul áll a történtek előtt:

– Ha tudnám, azonnal megmondanám a mérnököknek. Annyi biztos, hogy miután tavaly viszonylag hamar megnyertük az egyéni és a konstruktőrversenyt, nem használtuk ki az időt a 2005-ös felkészülésre. Ráadásul a Bridgestone gumiszállító sem volt feladata magaslatán.

Schumacher mindazonáltal nem tört le, mondván: 1996-os érkezése óta a Ferrari átélt már nagyobb válságokat is.

Bejelentette visszavonulását Marian Drăgulescu, az olimpiai ezüst-érmes, kétszeres világ- és Európa-bajnok tornász.

– Egyszerűen már nem akarok versenyezni. Minden vágyam az volt, hogy aranyérmet nyerjek az ötkarikás játékokon, de a 2008-as pekingi viadal idején már túl öreg leszek – nyilatkozott a 25 éves klasszis.

Drăgulescu elmondta: szeretne edzősködni, lehetőleg Amerikában.

Vizer megvette a Sopront
Az osztrák állampolgárságú Marius Vizer, a B osztályos nagyszalontai Liberty támogatója többségi tulajdonos lett a magyar kupagyőztes Sopronnál, miután megvette a klub részvényeinek 51%-át. A helyzet azonban nem feltétlenül kedvez az új tulajdonosnak, hiszen több kulcsjátékos után Pintér Attila vezetőedző is elhagyja a Magyar Kupa-győztes FC Sopron labdarúgócsapatát, amely júniusban két fontos szponzorától is megvált. Vizer tervei szerint Csank János lesz az együttes új edzője.

Eltiltották Gigi Becalit
A Román Labdarúgó Szövetség nyolc hónapra mindennemű sporttevékenységtől eltiltotta Gigi Becalit, a Bukaresti Steaua tulajdonosát, mivel egy bajnoki mérkőzésen inzultálta a bírót.

A sportvezetőt – aki már most jelezte: fellebbez az ítélet ellen – ezen- kívül nyolcezer euró befizetésére is kötelezte a szervezet.

Korábban Mihai Stoica elnököt egy szurkoló megütéséért szintén eltiltották, 12 hónapra.

Sevcsenko a Chelsea játékosa lehet
A korábbi határozott elutasítás után – és miután megszerezte az Intertől Vierit – az AC Milan már kész lemondani Andrij Sevcsenkóról: a világ legjobbjai közé tartozó labdarúgó 60 millió fontért a Chelsea-hez igazolhat. Roman Abramovics, a londoni klub tulajdonosa már régóta szeretné megszerezni az ukrán csatárt, de eddig az olaszok elzárkóztak az egyezkedéstől. Ha létrejön az üzlet, ez lesz minden idők legdrágább átigazolása.

Lékó Péter világossal döntetlent játszott a klasszikus világbajnoki címét tavaly éppen vele szemben megvédő orosz Vlagyimir Kramnyikkal a dortmundi sakk szupertorna hétfői negyedik fordulójának rangadóján.

Eredmények, 4. forduló: Lékó (2763 Élő-pont)–Kramnyik (orosz, 2744) döntetlen, Szutovszkij (izraeli, 2674)–Bacrot (francia, 2729) 0–1, Adams (angol, 2719)–Naiditsch (német, 2612) döntetlen, Van Wely (holland, 2655)–Szvidler (orosz, 2738) döntetlen, Topalov (bolgár, 2788)–Nielsen (dán, 2668) döntetlen.

Az állás: Nielsen, Naiditsch, Van Wely, 2,5–2,5 pont, Lékó, Adams, Szvidler, Kramnyik 2–2, Szutovszkij, Topalov, Bacrot 1,5–1,5.

A torna kilenc fordulós, az 1999-ben és 2002-ben győztes Lékó tegnap a dán Peter Heine Nielsen ellen ült asztalhoz (a sötét bábukat vezetve). A párharc lapzárta után ért véget.

Tegnap sajnálatosan lemaradt egy betű a Sendo-Ryu Karate-Do Szövetség alapítójának és elnökének nevéből: Dr. Czégei helyett Dr. Czégeni Árpád Attila olvasandó. Az olvasóktól és az érintettektől elnézést kérünk.

Az oldalt szerkesztette: Balázs Bence