Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Nem vált be a kormánynak az a terve, hogy az ingatlanok eladási árára bevezetett 10 százalékos adóval letörje az ingatlanpiaci árakat, hiszen Kolozsváron az áprilisi rövid piacbénulás után továbbra is felfelé kúsznak az árak, tavaszhoz képest például csak 15 százalékkal nőtt az ingatlanok ára, de ha viszonyítási pontként 2004 nyarát jelöljük meg, akkor a drágulás akár a 46 százalékot is eléri.

A liberális-demokrata kormány az ingatlanokkal üzérkedőket szerette volna visszaszorítani a piacról azzal, hogy bevezette a birtoklás előtt három évvel hamarabb eladott ingatlanok adásvételi árára a 10 százalékos adót. Ionuţ Popescu pénzügyminiszter áprilisban még nem rejtette véka alá, hogy ennek az intézkedésnek az a célja, hogy az árak mesterségesen magasan tartásában érdekelt üzérkedőket kiiktatva az ingatlanpiaci árak csökkenésében reménykednek. Szakértők szerint azonban az intézkedés nem ért célba, hiszen az árak továbbra is felfelé kúsznak.

Diana Ciorba, az Edil ingatlanügynökség marketingigazgatója lapunknak elmondta, hogy tapasztalataik szerint az év első két hónapjában a 10 százalékos adó bevezetése miatt felpörgött a piac, rendkívül megnőtt az ingatlanvásárlók száma, amit áprilisban a piac rövid idejű bénulása követett. Ezt vélhetően az adó bevezetése miatti bizonytalanság okozta, hiszen mint ismeretes az intézkedés életbe léptetését a kormány későbbi időpontra halasztotta.

A tavaszi visszaesés után azonban hamar visszaállt minden a régi kerékvágásba, és áprilishoz képest 15 százalékos árnövekedést tapasztaltak, de volt ennél látványosabb is az új házak esetében, hiszen ezek iránt a kereslet jelentősen megnőtt. Diana Ciorba szerint ilyen kis családi házak iránt főleg a 45–55 éves korosztályhoz tartozó orvosok, ügyvédek, vállalkozók érdeklődnek, akik már nem elégszenek meg a tömbházlakások által kínált komforttal. Az árak is arra ösztönzik a vásárlókat, hogy lakóház mellett döntsenek, mivel az Andrei Mureşanu negyedben például egy új lakás ára elérheti akár a 110 ezer eurót, ezzel szemben 80 ezer euróért már egy kevésbé központi helyen csinos lakóházhoz is hozzá lehet jutni. Ezeket természetesen a tulajdonos anyagi lehetőségeihez mérten rendezik be, ezek ára elérheti akár a 400 ezer eurót.

Az év elején régi garzonlakásokat még 20 ezer euróért lehetett vásárolni, most azonban ezek értéke 24 ezer eurónál kezdődik. Az ingatlanügynökségek kínálata szerint az új lakások minden negyedben 100–200 euróval kerülnek többe, mint a már létező apartmanok. A Monostoron például a régi ingatlan négyzetmétere 600 euróba, az új pedig 660–800 euróba kerül. A Donát és a Györgyfalvi negyedben a 600–700 euró/négyzetméterért lel gazdára egy régi lakás, 800–950 euró/négyzetmétert fizetnek egy új lakásért.

Az irodahelyiségek iránt létezik még nagy kereslet, és ez ingatlanszakértők szerint, a közeljövőben sem fog csökkeni, mert igaz ugyan, hogy Kolozsváron két ilyen többemeletes ingatlan is épül, de ezekben a bérlésre kínált terület 500 négyzetmétertől felfele kezdődik, a legtöbb vállalkozó pedig megelégedne egy 250 négyzetméteres helyiséggel is.

– A Szülőföld Alap Tanácsa csütörtökön a Parlamentben tartja alakuló ülését – jelentette be Gémesi Ferenc, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára kedden Budapesten. A tizenöt tagú testület elnökévé a miniszterelnök a határon túli szervezetek javaslata alapján Kiss Elemért nevezte ki. Nemzetközi tanácskozást is szervez a hét végén a magyar kormány. amelyen a szakértők a határon túli magyaroknak, állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérő státusú állampolgárság megadásának lehetőségét tárgyalják.

Mint mondta, a tanács megalakulása az első konkrét lépés azóta, hogy az Országgyűlés elfogadta a Szülőföld Alapról szóló törvényt. A testületben – amely fele-fele arányban áll határon túli, és magyarországi tagokból – minden határon túli magyar régió képviselteti magát, a Magyar Állandó Értekezleten részt vevő szervezetek jelölése alapján – mondta el. Hozzátette, hogy az alakuló ülés után két alapvető kérdésben döntenek majd: egyrészt meghatározzák a támogatási prioritásokat, vagyis hogy mely térségek, milyen programok részesüljenek a Szülőföld Alap 1 milliárd forintos forrásából. Másrészt a tanács felépítéséhez hasonló formában megalakulnak a támogatásokra kiírt pályázatokat elbíráló kollégiumok is. A kollégiumokban elsősorban azok az államigazgatási intézmények – így a Határon Túli Magyarok Hivatala (HTHM) – kapnak majd helyet, amelyek a konkrét lebonyolításban vesznek részt.

Gémesi Ferenc kitért arra is, hogy szükség van a nemzetpolitika megújítására, egyrészt mert a Kárpát-medencei magyarság szinte teljes egésze rövid időn belül az Európai Unióhoz tartozik majd, és mert lezajlott egy belső strukturális változás is a határon túli magyarságon belül. Hozzátette, hogy a Szülőföld Program másik fontos eleme az a 25 milliárd forintos támogatási keret, főként kedvezményes hitel, amelyet nagyrészt a Magyar Fejlesztési Bank biztosít. Ezt a keretet főként az infrastruktúra fejlesztésére, illetve a vállalkozások, beruházások ösztönzésére lehetne fordítani. Kérdésre válaszolva elmondta: a tanács tagjai nem részesülnek tiszteletdíjban és a Szülőföld Alap 1 milliárdos forrásának 5 százalékát lehet működési költségekre felhasználni.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke csütörtökön élesen bírálta a magyar kormányt amiatt, hogy a nagy „csindarattával" bejelentett Szülőföld Program esetében még semmi konkrét előrelépés nem történt.

A magyarországiakétól eltérő státusú állampolgárság?
– A határon túli magyarok közjogi státusának kérdéséről nemzetiségi és kisebbségi ügyekben jártas nemzetközi szakemberek tartanak tanácskozást a hét végén – közölte Gyurcsány Ferenc a Magyar Rádióban kedden elhangzott interjújában. A konferenciát a magyar kormány hívta össze, ezen jelen lesznek többek között a Velencei Bizottság, az Európa Tanács szakemberei és más európai szakértők. Gyurcsány szerint megvizsgálják, hogyan lehet pozitív választ adni a határon túli magyarok közjogi státusára.

Avarkeszi Dezső kormánymegbízott szerint elemzik a határon túli magyarok számára készülő, állampolgárság nélküli útlevél kiadásának, illetve egy különleges, a magyarországi magyar állampolgárokétól eltérő státusú állampolgárság megadásának lehetőségét. Keddi magyarországi sajtóértesülések szerint a tanácskozáson jelen lesz többek között Lamperth Mónika belügy-, Petrétei József igazságügy- és Somogyi Ferenc külügyminiszter. A tanácskozáson a többi közt azt szeretnénk megvizsgálni, hogy az Európai Unióban „milyen úti okmányt lehet adni esetleg állampolgárság nélkül" – mondta a kormánymegbízott, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy „a magyar kormány nem gondolkodik a kettős állampolgárság megadásáról, különösen nem annak arról a módjáról, amiről a december 5-ei népszavazáson feltett kérdés szólt".

Gyurcsány Ferenc még januárban hirdette meg a nemzeti felelősség öt pontos programját, és ennek része a határon túli magyarok közjogi státusának meghatározása. Avarkeszi Dezső hozzátette: augusztusban vagy szeptemberben keresik majd meg a határon túli magyar szervezeteket, de nem a Magyar Állandó Értekezlet keretében.

– Héttagú legénységgel a fedélzetén útnak indult a Discovery amerikai űrrepülőgép közép-európai idő szerint kedden délután a floridai Cape Canaveralról a Nemzetközi Űrállomás felé. Indulásával két és fél év szünet után először emelkedett magasba ismét amerikai űrsikló. A Columbia 2003. február 1-én bekövetkezett katasztrófájából tanulva eddig soha nem látott repülésbiztonsági intézkedések közepette indították el az űrrepülőgépet.

– Hetven-száz lakósátor beszerzését finanszírozza a romániai árvízkárosultak megsegítésére saját forrásból a magyar Belügyminisztérium – közölte Orodán Sándor, a tárca kommunikációs főigazgatója kedden az MTI-vel. Lampert Mónika magyar belügyminiszter azután döntött erről, hogy telefonon megbeszélést folytatott Nagy Zsolt román távközlési miniszterrel, aki a segítségét kérte. Tekintettel arra, hogy az érintett térségben több ezer ember lakhatása megoldatlan, további sátrakra is szükség lesz. A belügyminiszter ezért a Magyar Vöröskereszt vezetőivel közösen adománygyűjtő akció elindítását kezdeményezi. Lamperth Mónika levélben fordult a pénzintézetek vezetőihez, kérve az akció támogatását. A Belügyminisztérium magyar civil szervezetek, pénzintézetek, gazdálkodó szervezetek és a lakosság segítségére is számít. Az adományokat a Magyar Vöröskereszt elkülönített számlaszámára várják.

Mihai-Răzvan Ungureanu román külügyminiszter levélben köszönte meg magyar kollégájának, Somogyi Ferencnek azt a segítséget, amit Magyarország nyújtott az árvíz sújtotta területeken. A román külügyminiszter levelében úgy fogalmaz: „az előző évekhez hasonlóan a gyors magyar segítség idén is hozzájárult a természeti katasztrófa káros hatásának felszámolásához, a normális élet visszaállításához, és ahhoz, hogy az érintettek meg tudtak birkózni az árvízzel". Mihai-Răzvan Ungureanu levelében úgy vélekedik: a magyarok részéről a román nép iránti szolidaritás erősíti a két ország közötti együttműködést. Ennek köszönhetően – a román külügyminiszter meggyőződése szerint – a jövőben hatékonyabban tud majd a két ország együttműködni a katasztrófa-megelőzés és védekezés területén.

Százharminckét lakásból álló ingatlant épít a Naszód utcában az Imoinvest cég, a nyolcmilliárd euró értékű ingatlant a tervek szerint jövő év végén fejezik be. A 67 és 102 négyzetméter felületű két- és háromszobás lakások értéke 42 300 és 64 300 euró között változik majd. A lakásokat a cég révén jelzáloghitellel is meg lehet vásárolni.

A Kolozs Megyei Prefektúra az Európai Unióval kapcsolatos tájékoztatási irodát nyitott, amely a héten kezdte el működését. A prefektúra bejáratánál található helyiségben az érdeklődők az uniós csatlakozással kapcsolatos tudnivalókról kapnak tájékoztatást, megismerkedhetnek az uniós joganyaggal, illetve tudomásul vehetik a létező támogatási lehetőségeket. A prefektúra ezzel azt akarja elérni, hogy a Kolozs megyei lakosok alaposabban ismerjék meg az unió intézményeit, és a csatlakozás folyamatát. Az irodát hétfőtől keddig délelőtt 10 és 13 óra között lehet felkeresni, ahol az intézmény szakértői tájékoztatják az érdeklődőket a szóban forgó kérdésekről.

Értékesítésben, kereskedésben és tárgyalásban, fejlesztésben, számítógép-ismeretben, pályázat-menedzsmentben, angol nyelvből felkészített besztercei, bethleni, dési és szamosújvári munkaadókat keres a Civitas Alapítvány. Erről az alapítvány tegnapi sajtóértekezletén beszélt Suciu Diana titkár és Szávics Petra programfelelős, akik ismertették az elmúlt év decemberében elkezdett, és 2005 novemberéig tartó PHARE 2003 – gazdasági és társadalmi kohézió elnevezésű programot.

Egyes különálló lakossági csoportoknak a munkaerőpiacra történő bevonása, illetve visszahelyezése céljából kezdeményezett programot decemberben indították el, azzal az elképzeléssel, hogy például frissen végzett fiataloknak, vagy a gyermeknevelési szabadság végén az anyáknak továbbképzést vagy átképzést biztosítsanak. Ezáltal meg szeretnék könnyíteni az érintett személyek elhelyezkedését, vagy munkába való visszatérését. Annak idején az alapítvány felvette a kapcsolatot egyes munkaadói csoportokkal is, hogy az általuk igényelt területeken nyújtsanak kiképzést, és segítségükkel keressenek megfelelő oktatókat. Az elképzelés lényege, hogy az igényelt területeken felkészített munkavállalókat három hónapra gyakornokként alkalmaznák a munkaadók, az alkalmazási lehetőséget az alapítvány biztosítja, és fizeti a félnormás munkának megfelelő bért, amely 1,5–1,8 millió régi lej lenne. A gyakornokság lejárta után szintén a Civitas felvenné a kapcsolatot a cégekkel, és megpróbálna egyeztetni annak érdekében, hogy az ideiglenes szerződéseket átváltoztassák egyéni munkaszerződésekké.

Ebben a kísérletinek is mondható, 67 574 euró összértékű programban 50 személy (középiskolát frissen végzett fiatal, középfokú végzettséggel rendelkező és egyelőre gyereknevelési szabadságon lévő nő) vesz részt Besztercéről, Bethlenből, Désről és Szamosújvárról, és az eredmények függvényében 40 személyt választanak ki elhelyezésre. Bár nem jellemző a munkaerőpiacra, erre a kiképzésre több nő jelentkezett, mint férfi, ezt a programfelelős a nőknek a továbbképzésben tanúsított nagyobb érdeklődésével magyarázta. A munkaerő-kiképzés augusztus végéig tart, és szeptembertől kötnék meg a munkaszerződéseket. A fiatalokat megtanítják arra is, hogyan „adják el" magukat, tehát miként viselkedjenek egy meghallgatáson, hogyan írjanak meg egy önéletrajzot vagy szándéknyilatkozatot.

Az alapítvány több céggel felvette a kapcsolatot, eddig mindössze egy helyről jelezték vissza, hogy érdekeltek a programban. A Civitas augusztus 10-ig várja a munkaadók jelentkezését az említett városokból. Szávics Petra bizakodó volt, mint mondta, az általuk felkészített fiatalok közül sokan gyárakban is dolgozhatnak.

„Jobban szeretem, ha mindenki utál, mint ha színeskednem kell bárki szeretetéért."

Szeretném hinni, hogy a Szabadság tekintélye gyorsító hatással van a közforgalmat felügyelő hatóság intézkedőkészségére. Különben mivel magyarázható az, hogy szombati lapszámunkban fényképpel illusztrált észrevételünk, miszerint a kolozsvári magyar színház épülete közelében működő villanyrendőrnek gyalogosokra vonatkozó három lámpáját utcai garázdálkodók elfordították, balesetveszélyt idézve elő, hétfőre már megtette hatását, mert visszaállt a rend a lámpák és az átkelő gyalogosok soraiban.

Egyetlen jótékony mozdulat kellett csupán, amely a tettesével ellentétes előjelű volt, és amelyhez, reméljük, mi is hozzájárultunk.

AZ ERDÉLYI GITÁRTÁBOR idén 5. alkalommal kerül megrendezésre Erdőszentgyörgyön augusztus 3. és 10. között. Beiratkozás és részletes információk a következő e-mail címen: gitartabor@yahoo.com

ESSZÉPÁLYÁZAT INDUL A DEMOKRÁCIÁRÓL középiskolai és egyetemi diákok számára, a Közép- és Dél-kelet-európai Biztonsági Fórum szervezésében. Benevezési határidő 2005. augusztus 15. Részletek a http://www.balcanmosiac.org honlapon, e-mail: office@balcanmosaic.rog

Elkészítése, 1593 óta első alkalommal restaurálják a római Szent Péter bazilika kupolájának tetején lévő aranygömböt.

A restaurátorokat, akiknek feladata a bazilika gondozása, ez alkalomból két meglepetés érte: felfedezték, hogy a bronzból készült gömböt aranylemezek fedik és megtalálták rajta készítőinek névjegyét. Giacomo della Porta építész és fia, Paolo alkotta a Rómát 120 méter magasból uraló gömböt – írta a Corriere della Sera című olasz napilap.

A gömb messziről kicsinek látszik, de 20 ember elfér benne. Egy loggiáról lehet feljutni bele egy vaslépcsőn és egy olyan nyíláson át, amelyen csak karcsúak tudnak átjutni. Charles de Lorbac francia író meséli el a bazilikának szentelt könyvében, hogy egy túlsúlyos német látogató a szeme láttára hogyan szorult bele.

Mindenesetre, aki felkapaszkodik, annak nem szabad szédülésben, vagy klausztrofóbiában szenvednie. Meleg és nedves a levegő a két méter átmérőjű gömbben, ahonnan nyílásokon keresztül lehet gyönyörködni a panorámában. Azazhogy csak lehetett, mert az 1950-es évektől már nem engedték látogatni a kupola instabilitása miatt. Az utolsó illusztris látogató XIII. Alfonz spanyol király és IX. Pius pápa volt.

A restauráció során rendbe hozzák a márvány kandelábereket a gömbbe vezető loggiában, és javítanak a villámhárítók technológiáján is. Ez utóbbiak nélkülözhetetlenek abban a magasságban, ahol a viharok idején állandóak és nagyon erősek az elektromos kisülések.

Arany Jánost sokat olvastam, de legalább annyit Arany Jánosról is. Persze, ezt szalontaiként szinte kötelességszerűen kell tenni (nálunk például a magyar irodalom érettségin mindig az szorult a legjobban, aki Aranyt húzta ki tételnek, a bizottság ebben nem ismert pardont: egy szalontainak hibátlanul kell felelnie Aranyból!), de ehhez hozzájön még az is, hogy költői világa közel áll hozzám, kedvenceim közé tartozik. A most ajánlott kötet régi formájában (Kortársunk-sorozat) is megvan otthon a könyvespolcon, iskolás koromban egyszer már megbirkóztam vele. Most jó volt ismét, megújult formában kézbe venni. Bár a cím kicsit csalóka: ha csak a kötet gerincét nézzük (Szilágyi Domokos: Arany), azt hihetjük, hogy Szilágyi Domokos mindeddig ismeretlen művét adták ki, a borítón azonban már ott a sorozatcím (Kettős tükörben), a belső borítón pedig a régi cím is: Kortársunk, Arany János*.

A Kettős tükörben sorozat tehát ezúttal is igényes olvasnivalót kínál az irodalom barátainak. Ismét két szellemi nagyság egymásra találásának lehetünk tanúi: Szilágyi Domokos nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy leemelje Arany Jánost arról a piedesztálról, amelyre az utókor helyezte, és esendő emberként, valamint tudós költőként egyszerre mutassa be. Ettől persze a piedesztál még nem inog meg, és rajta Arany helye sem válik vitathatóvá. Mindössze arról van szó, hogy szerzőnket nem pusztán a jól ismert lírai és epikai költemények versképlete érdekli, hanem sokkal inkább azok háttere. Azt kutatja, milyen volt az indíttatása, a családi háttere, a lelki beállítottsága annak az embernek, akit az irodalom tankönyvek mint a legnagyobb magyar epikus költőt ajánlgatják a diákoknak.

Szilágyi Domokos nem szabályos életrajzot, nem is szigorú irodalomkritikát írt. Főleg azért nem, mert elsősorban az emberről kívánt szólni, és csak másodsorban a költőről, bár természetesen esetünkben a kettő szorosan összetartozik. Műfaja inkább az esszé (amint arra a kötet előszavában Szilágyi Júlia rámutat): szerteágazó, csapongó, élménybeszámoló-szerű, szubjektív. Rokonszenvét nem titkolja, de takarékosan bánik vele, hozzáállása nem rajongó, nem túlzó, nem szépítő. Az egyes életrajzi mozzanatok felvillantásával segít megértenünk, hogyan került az agyondédelgetett, koraérett csodagyerek a Magyar Tudományos Akadémia bársonyszékébe, a legnagyobbak közé, majd hogyan űztek csúfot belőle az epigonok, megkérdőjelezve az értékét mindannak, amit alkotott. Őt azonban nem törték meg, hiszen éppen eléggé megtörte már az élet. Méltósága ettől nem csorbult, életműve nem lett népszerűtlen, mint ahogy ma sem az.

Ezért bízom abban, hogy lesznek olvasói ennek a kötetnek. Lesznek, akik kíváncsiak Arany Jánosra Szilágyi Domokos tükrében. Nem lehet véletlen ez az egymásra találás: bár ma már nagyon elcsépelten hangzik a „költőóriás" kifejezés, esetünkben mégis erről van szó. Játsszunk el a gondolattal: ha Szilágyi Domokos élt volna előbb, az ő monográfiáját valószínűleg Arany írta volna meg.

* Szilágyi Domokos: Kortásunk, Arany János. Polis könyvkiadó, Kolozsvár, 2004.

A Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és a Kovászna Megyei Művelődési Központ augusztus 5–13. között színjátszó tábort szervez Sötétpatak-völgyében műkedvelő színjátszók számára. A tábor nyitott bármely más megyéből érkező csoport számára is. A három fő közül egy (a jelenlegi vagy a leendő csoportvezető) rendezői fogásokat, színészvezetési technikákat tanulhat délelőttönként, míg különböző nemű két társa színészi feladatokat, beszéd- és mozgástechnikát. Délutánonként közösen dolgoznak egy-egy előadáson, amelyet a tábor végén be is mutatnak. Elszállásolás panzióban, részvételi díj személyenként 80 új (800 000 régi) lej. A táborba hét csapatot tudnak fogadni, részvétel a jelentkezés sorrendjében, amelyet a 0267-351648-as telefonon várnak.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Csontdaráló – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – A belső tenger – spanyol bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30, 22.30; kedvezménnyel kedden minden vetítés.

GYŐZELEM – Gorilla bácsi – bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 18, 22. A Long Song for Babby Long – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 20.

FAVORIT – Hitch – Last first kiss – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Kung-fu Hustle – kínai-amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfőn minden vetítés.

TORDA

FOX – Szerelem sokadik látásra – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 22.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A Jég Hercegnője – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – KAlfie – amerikai. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Second Hand – román. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – New York taxi – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, és hétfőn minden vetítés.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

A 16. századi Kolozsvárról tudósító korabeli írásokban, adókönyvekben hasztalan keressük a borozás-borozgatás színhelyeként a kocsma állandó épületét – ilyet nem találunk. Ez, persze, nem azt bizonyítja, hogy a „mértéktartó" kolozsvári polgár kenyéren és vízen élt, hanem annak következménye, hogy – más szabad városokhoz hasonlóan – a kolozsvári szőlőbirtokos is saját házában mérhette ki termését: „korcsomárolhatott". Ilyen alkalmakkor vált a polgár háza korcsomaházzá. Ám csak addig mérhette a bort – szigorú rendszabályok szerint –, amíg a saját terméséből tartott.

A szőlőművelés, pontosabban a szőlőműveltetés jelentős jövedelmi forrását képezte a városlakók jó részének, és nagyban hozzájárult a communitas anyagi gyarapodásához, jóléte biztosításához – ha nem is oly mértékben, amint ez Sopron esetében kimutatható. A mai városlakó nehezen képzeli el a nagy kiterjedésű bortermő kolozsvári és közvetlen környékbeli szőlőskerteket, mert ezeket teljesen megsemmisítette az 1870-es évektől pusztító filoxéra, ami gyakorlatilag véget vetett az itteni szőlőtermesztésnek. Addig azonban a várost szőlőskertek övezték. Északon a Szentgyörgy-hegytől kezdődően, a Brétfőn, a Nádasterén, a Nádas-völgyében, a dombvonulatok déli napsütötte oldalán, a málokon – Tuzokmál, Kőmál, Borjúmál, Kányamál –, a Hója lankáin, egészen Szászfenesig, a középkori kolozsmonostori apátsági uradalom területéig, délen pedig a Házsongárd oldalán és a Békás-patak mentén húzódnak a kolozsvári szőlők.

A város fő privilégiuma
A bor minőségét adatok nem rögzítik, tény azonban, hogy sem a kolozsvári polgárok, sem a szolgálatukban álló környékbeli férfiak és nők – szolgálók, béresek, kocsisok, szőlőmunkások stb. –, sem a városi közösség darabontjai, kapuőrei, városszolgái, mi több, a városban időző átutazók, a nemkívánatos „lézengők", zsoldosok vagy hajdúk nem fogyaszthattak mást, mint a kolozsvári polgár saját termésű, jó-rossz borát. Ugyanis idegen bor behozatala Kolozsvárra – akárcsak más szabad királyi városokba – tilos volt, a tilalom megszegése pedig kemény büntetést vont maga után.

Zsigmond király már 1414-ben – a kolozsváriak régi szabadságaira és szokásaira utalva – megtiltotta az erdélyi püspökség árendátorának a megszerzett tizedbor Kolozsvárra való bevitelét és árusítását, 1458-ban pedig Mátyás király rendelt el általános jelleggel tiltást az idegen borok behozatalára, szintén a város régi szabadságaira és szokására utalva. Ehhez az anyagi jólétet biztosító szabadságához és szokásához a városi közösség megalkuvás nélkül ragaszkodott, és amikor Szabó Ambrus, a város bírája – az oly gyakori vezetői önkény megnyilvánulásaként – többek közt ezt a tilalmat 1491-ben megszegte, a városi tanács őt halálra ítélte, minek következtében menekülnie kellett Kolozsvárról, vagyonát azonban a közösség elkobozta.

A 16. század második felében enyhült az idegen borok behozataláért kiszabott büntetés. Így 1577-ben a tanács határozatba foglalta, hogy a bíró hozassa a pellengér alá az idegen bort tartalmazó hordót, ott ennek alját lékeltesse meg, majd a „ki idegen bort be hozna, így lenne dolga" szentencia kikiáltatásával térítené a jövőt tekintve jobb belátásra városfeleit. Előfordult azonban, hogy akár a rossz termés, akár egyéb okok miatt a saját termésű bor nem lett elegendő a szomjúság oltására. Ilyenkor a százférfiak tanácsa (az úgynevezett felső tanács) különleges határozatokkal igyekezett a borhiányt orvosolni. 1578-ban például a borból való fogyatkozás enyhítésére elrendelték, hogy a városból való kivitelre senki se adhassa el borát idegennek, s a végzés ellen vétőtől foglalják le az eladott bort a város számára.

Külön esete a borból való fogyatkozásnak az a „boritalhiány", mely akkor keletkezik, amikor a fejedelem és kísérete Kolozsváron tartózkodik – no meg borozgat. Még bonyolultabbá válik a helyzet, ha egyúttal az ország-gyűlés is a városban ül össze. Kolozsvár külön határozatokkal kísérli meg orvosolni a fogyatkozást, s ilyenkor az is előfordul, hogy az idegen borok behozatalának szigorú büntetésétől – jól felfogott érdekében – eltekint, és alkalmilag a bor kis mennyiségű behozatalát elnézi. Ez történt 1577-ben például, amikor a városban ülésező országgyűlésen a nagyszámú küldött, valamint a fejedelem és kíséretének tagjai – úgy tűnik – palackokban hozták be az általuk fogyasztott bort vagy annak egy részét.

A „circumspectus" polgárok úgy vélték, hogy ami a palackban való behozatalt illeti, nem kell a törvény szigorával eljárni, ezért a százférfiak tanácsa utasította a bírót, hogy legyen „csendességben", és amíg a fejedelem és az országgyűlés a városban időzik, ne „cirkáltassa", azaz ne kerestesse a behozott palackozott bort. Egyes honatyák leleményes, törvénytelen haszonszerzésének „haladó hagyományai" azonban már ebben a korban is fellelhetők: feltételezhetően nem csupán palackban igyekeztek Kolozsvárra bort becsempészni. Erre utal a tény, hogy az említett elnéző magatartást elrendelő végzés zárósorában a százférfiak hangsúlyosan kiemelték: a bíró vigyáztasson, nehogy átalagban, szénában vagy egyéb módon hozzanak a városba idegen bort.

A következő évben, 1578 szeptemberében, azért, hogy a fejedelem szüret előtti közelgő bejövetele ne „periklitálhassa" a város „fő privilégiumát", a százférfiak tanácsa a város szükségére tíz hordó bort vásároltatott, és elrendelte, hogy ebből a fejedelemnek adjanak annyit, amennyi szükséges, a többit pedig jó gondviseléssel, tékozlás nélkül adják el pénzért a főembereknek. Egyúttal arról is intézkedtek, hogy szüretig a városban egy nap három bornál többet ne kezdjenek, azaz naponként csak három korcsomaházban mérhessenek ki bort.

Szigorú rendtartás
A százférfiak tanácsa – állandóan szem előtt tartva a kolozsvári polgár minden tevékenységét – évről évre megfelelő végzésekkel szabályozta a szőlőtermesztést és a bortermelést is. Mert a polgárnak mind ezekben, mind más cselekményeiben alkalmazkodnia kellett az Imreh István által meghonosított fogalom – a „rendtartó közösség" – törvényeihez. A szabad korcsomáltatásnak is igazodnia kellett a város által megszabott normákhoz.

A saját termésű borát szabadon kimérő szőlőbirtokosnak, akit a városi szabályrendeletekben borgazdaként emlegetnek, ha bort kívánt kezdeni, már az 1560-as statútum szerint is meg kellett jelennie a bírónál, és csaplárt kellett kérnie. A csaplár – a közösség érdekeit képviselő személyként – a korcsomáltató szakmai tudása mellett a bor minőségét, az alkalmazott mértékek hitelességét és a borár tisztes betartását ellenőrizte a borkimérésben. Ezért az 1560-as statútum előírta, hogy csaplár csak az lehet, aki a bíró előtt esküt tesz, miszerint „igazán mér, igazán árul és igazán megadja a bor árát a gazdának".

A hites csaplárok – korabeli szövegekben ők az esküt tett csaplárok –, miután a bíró jegyzékbe véteti őket, egy-egy évre kötelezik magukat a borárusításra. 1584-ben a városi követelmények értelmében „lézengő" nem vállalhat csaplári feladatot, csak „örökséges" személy, más szövegben „kolozsvári örökös", ami ingatlantulajdonos, adófizető polgárt jelent, esetleg implicite annak örökösét. A már idézett 1560-beli statútum tehát még úgy rendelkezett, hogy a borgazda saját termésű bora kimérésére a bírótól köteles csaplárt kérni. A következő években a borgazda kérésére a csaplárt már a vásárbírák jelölték ki.

A város szigorú rendtartására világít rá az az eljárás, amely szerint ha a csaplárok közül néhány nem tartja be a városi szabályrendeleteket, azt az 1560-as statútum értelmében a bíró a városi tömlöcbe, a Toronyba viteti. A százférfiak 1577-beli végzése szerint pedig – amit egyébként az 1584-es szabályrendelet megismétel – azt a csaplárt, aki a vásárbírák „híre nélkül" mér ki bort valamely borgazdának, illetve nem áll be ahhoz a korcsomáltatóhoz, akit a vásárbírák kijelölnek számára, Kolozsvár büntetőeszközei egyikébe, a „kalitkába" vitetik. A város annyira fontosnak tartotta a polgári erkölcsi normák szerint szabályozni lakóinak ezt a jövedelemszerző tevékenységét, hogy 1574-ben a százférfiak utasították a bírót és tanácsát (az alsó tanácsot), „végezzenek a korcsomák felől oly módot és rendtartást, mely az Úristennek tisztességére és a közönséges csendességre, békességre legyen". Azt, hogy a rendtartások megörökítése és azok betartása a város elöljáróinak valódi szívügye volt, mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi tény: a borgazdákról és csaplárosokról az előző években hozott végzéseket 1583-ban a borgazdákról alkotott szabályrendeletben, 1584-ben Az kalmárok és a kereskedő rend című szabályzatban összegzik, Diósi Gergely nótárius pedig ezeket a „törvényeket" az általa felfektetett városkönyv élére írja be.

Az említett szabályrendeletek ismeretében és tiszteletben tartásával a korcsomárlásnak rendszerint az a prelúdiuma, hogy a borkimérést megkezdő borgazda korcsomaházára kifüggeszti vagy földbe vert karóra fűzi a cégért, a borisszákat csalogató jelvényt. 1577-ben a város kimondta, hogy a borkimérés cégér nélkül is megeshet, cégér alatt azonban senki sem adhatja italát a város által megszabott árnál drágábban. Nagy ritkán viszont a cégér nem kizárólag a borra szomjúzóknak a korcsomaházba csalogatását szolgálja, hanem „nézeteltérés" esetén a cégérkaró az „ellenfél" – aki eredetileg akár ivócimbora is lehetett – püfölésére is használható. Ez történt 1572-ben, amikor Kerekesné házánál, a korcsomán egy gubás kapunálló megfenyegette Vajda István fiát, Gáspárt ez utóbbi hangoskodása miatt – és a kocsmai miliőhöz illően, stílusosan, tettlegességet helyezett kilátásba – (a hangoskodást, csendháborítást egyébként tiltják a városi rendszabályok), mire kavarodás támadt, és Gáspár főbe verte egyik ivócimboráját. A korcsmabeliek riposztoztak, nekitámadtak a meztelen karddal maga körül csapkodó Gáspárnak, aki kimenekült az utcára – mindazonáltal nem sikerült eltűnnie, mert a korcsomáltató Kerekesné fia és néhány hajdú cégérkaróval és doronggal felfegyverkezve űzték az utcán, mígnem „agyon is verték".

(Folytatjuk)

Átmeneti időket élünk, minduntalan átálló időjárással, amiben az az előnyös, hogy biztosan előre lehet tudni, hogy szélvihart szélcsend követ, az eső előbb-utóbb eláll, és ha nem is szárazság, de esőmentes időszak következik, hideg után felmelegszik, a köd felszáll, és kisüt a nap, a sötétséget felváltja a világosság. Persze azt is tudni lehet előre, hogy mindez megint csak átmenetileg létezik, mert szélcsendre újabb szélvihar kavaroghat, szárazság után előbb-utóbb úgyis zuhog majd az eső, nem állandó a kánikula sem, mert rövidesen lehűl, és nemsokára besötétedik. Ismerjük ezeket az átmeneteket, és az a jó bennük, hogy mindegyik változat hozhat valami jót, jelenthet megkönnyebbülést, megoldást az előző helyzetre. Ezt már lassan megszoktuk. Ahogy pedig elnézem az elmúlt félév gazdasági, társadalmi, politikai fejleményeit, úgy tűnik, a természet alkotta életnek ezen a területén is hasonló módon kezd megnyilvánulni az átmenetiség. Az újdonság persze nem a jelenségben van, hiszen eddig is átmeneteltünk egyik rendszerből a másikba, egyfajta elképzelésből egy másikba, ilyen párt után színre lépett olyan párt, reformot követett regresszió és megint fellendülés; a szokatlan ezúttal a jelenségek felgyorsulásából, és ebből kifolyólag az átmeneti állapot állandosulásából adódhat. Mert ha megszoktuk, hogy eddig négy évre választottunk, és be is rendezkedtünk ennek alapján egy alaphangulatba, most kiderült – vagy pontosabban megmutatták nekünk –, hogy a politikát nem úgy csinálják, ahogyan azt elképzeltük vagy elképzeltették velünk. A szomorú ebben az, hogy úgy tűnik, a berendezkedés nem csak a választóknak nem sikerült, hanem a választottaknak sem. Ez egy általános kudarchangulathoz vezethet, mind a valamelyik irányba elkötelezettek, mind a középen állók (úgymond függetlenek) táborában. Ha eddig kicsit is drukkolva követtem az új kormány szereplését és megmérettetését – mert igencsak csattanósra sikeredett a túlságosan öntelt és magabiztos SZDP bukása, és hadd mutassák meg az újak, hogy nekik sikerül végigvinni egy rendszer- és (miért ne) mentalitásváltást –, hát most a lelkes odafigyelésnek a leghalványabb árnyéka is eltűnt, és nem máról holnapra, hanem a kormány és fője jó néhány napja tartó libikókázásával. Amellyel hol fel, hol le, hol ide, hol oda rángatja, vonszolja az árvízekkel is megduzzasztott nyomoráradatba választóját és nem választóját, egy ország lakosságát. Mintha a nép teljesen fölöslegessé, egy most már szükségtelenné vált díszletté alakult volna, és a lemondok–nem mondok le politikailag infantilis játékkal színezett kormányzás, a lakosság életének „adminisztrálása" teljesen elszakadt volna a valóságtól, és kizárólag valahova a fővárosba, a cinikusan Nép Házának nevezett megalomániás épületbe költözött volna. Minden átalakulni látszik egy zsibvásári cirkusszá, ahol senki nem leli a helyét, bohócból lesz artista, jegyszedőből idomár, és nem számít, hogy értenek hozzá vagy sem. Emiatt egyre jelentéktelenebbnek akarják feltüntetni a közvéleményt, amely emlékeztetni kíván az ígéretekre, be nem tartásukra, megszegésükre.

Közben folynak a politikai viaskodások a cirkuszi porondon, egymás ellen és egymás közt. Miután biztosnak látszott, hogy mégsem mond le a lemondásáról beszélő Tăriceanu, hamarosan újból felmerült a lemondás vagy lemondatás, és azzal a Stolojannal való helyettesítése, aki az elmúlt évben, miután visszatért az egyszer már távol hagyott politikához, megint elhagyta azt, a nagybetegség gyanúját hagyva hátra a közönségnek. Ez a Stolojan is most újból meggondolta akkori lemondását, és visszatérne, a liberálisok pedig látszólag nagy bajban vannak a visszafogadással: akkor hazudtak, vagy most fognak hazudni, ki tudja, vagy kit érdekel. A demokratákat mindenképpen, mert bár csendben, látszólagos nyugalomban várnak, inkább kivárnak, és kétségtelen, hogy megpróbálják majd saját egyéni megerősödésükre felhasználni a kényszer-párttárs valamikor mindenképpen legyengítő, elbizonytalanodott helyzetét. Az újdonsült konzervatívok már szóhoz sem jutnak, nem számítanak. Az SZDP pedig számára jobb napokra vár, egy újabb átmenetre. És ha látszólag az RMDSZ mindig (vagy legalábbis három kormányzás óta) a felszínen marad, kénytelen az árral sodródni, és minden népszerűtlen intézkedés zaccát lenyelni. Annyi év után most már semmivel sem tűnik ki, végre nem éri megkülönböztetés, elnyerte a választók körében a többi pártnak, kormányzótársnak kijáró megsemmisítő besorolást. A politikai libikókázás felgyorsulni látszik, egyszer fent, egyszer lent, hol ezek, hol azok. És mintha nem lenne nehezebb megszokni az átmeneti állapotot ezen a téren sem, akár az időjárásban, mégis mindenképpen hátrányosabb élni, tervezni egy olyan politikai-gazdasági környezetben, amely állandóan az átmenetiségre épít, abból növi ki magát. Sokunk számára ez az átmenet hosszúra sikeredett, nem tudom, nem látom mikor lesz a rossz jobb, mikor követi a rosszabbat jobb. De végül is, ez is csak egy átmeneti vezércikk.

Futurista költőként indult, bravúros formaművész volt. Magával rántotta a forradalom; a sztálini diktatúra éveiben aztán nagy belső meghasonlások tették próbára a szovjet hatalmat lelkesen támogató, ugyanakkor a politikai támadásokat mélyen átélő művész robusztus orosz lelkét. Harsány, olykor sematikus „plakátverseit" évtizedeken át szavalták nálunk is, színpadon és iskolai dobogón, bár olvasói közül sokan érezték, tudták, hogy őszinte, vívódó alkat magánéletében is.

Halála pillanatáig a kiválasztott nőhöz írta verseit, leveleit. („A verssoroknak ujjait emelve ünnepélyesen / esküszöm – / szeretlek / híven és változatlanul.") Lili Brik („Lilja"), a címzett nem érezte meg a társadalom, a terror szorításában kiutat kereső költő segélykiáltását; szakításkor a látszólag büszke („Holnap már azt se tudod, / hogy koronám fejeden ragyogott"), mégis gyengének mutatkozó – színpadi pózoktól sem idegenkedő –, öles léptű férfi ilyen verssoraival nyugtatta meg magát, lehet:

„A lépcsőházban nem vetem le magamat,

mérget nem iszom

s ravaszt se húzok meg halántékomon". (Levél helyett) Igaz viszont, hogy Erről című poémájában – szembesülve önmagával, „minden rémülettől égre meredt" hajszálával – egész lényét lemeztelenítő kérlelhetetlenséggel azt írta: „senki sem kerüli el késszúrását vagy töltényét".

Az élet játékos „iróniáját" vagy inkább következetes logikáját kell látni benne(?), hogy Majakovszkij tíz valahány év múlva – 75 évvel ezelőtt – mégis megtette. Balkezes lévén, baljával célzott szívére. „Azt akarom, hogy megértsen hazám. / Ha pedig nem – akkor mi lesz?"

Nem hibázta el.

S búcsúlevelében (mint refrén) a: „Lilja, szeress engem".

Theodor Stolojan támogatja a kormányfői és a pártelnöki tisztség szétválasztását – derült ki a volt liberális pártelnök és a szabaddemokraták megyei elnökei között folytatott megbeszélés után. Stolojan közölte, hogy a találkozón részt vevő 24 területi szervezet képviselői a két tisztség elkülönítését javasolták, ezzel Stolojan is egyetértett. Hozzátette azonban, hogy bármilyen változásra csak akkor kerülhet sor, ha a liberális párt vezető testülete ezt megvitatja. Ha e változat mellett döntenek, akkor Călin Popescu Tăriceanunak választania kell a két funkció közül.

Stolojan visszahívásának kérdése még mindig megosztja a liberális pártot. Bár a megyei elnökök többsége Tăriceanut támogatja, a krassó-szörényiek például tegnap határozottan kijelentették: egyedül Stolojant tartják alkalmasnak arra, hogy a kormány élén álljon. A Tăriceanuval szembehelyezkedők közt vannak Argeş, Dâmboviţa, Máramaros, Szeben, Neamţ, Dolj, Bákó, Brassó, Fehér, Beszterce-Naszód, Brăila és Ialomiţa megyék is.

Kolozs megyében a helyzet zavaros: lapértesülések szerint mind Marius Nicoarănak, a megyei szervezet elnökének, mind Horia Uioreanu liberális képviselőnek az az érdeke, hogy Tăriceanu maradjon a párt „erős embere". Velük ellentétben Norica Nicolai szenátor viszont élesen bírálta Tăriceanut. A szenátor asszony elsősorban azért neheztel Tăriceanura, mert az – a kormányalakítás előtt tett ígéretei ellenére – semmiféle tárcát nem bízott Nicolaira. Sokan ugyanis biztosra vették, hogy ő lesz a következő belügyminiszter vagy épp az igazságügyi tárca vezetője. Ennek ellenére a hétfői megbeszéléseken Nicolai határozottan Tăriceanu mellett állt ki, véleménye szerint Stolojanból nagyon jó miniszterelnök-helyettes, vagy pénzügyminiszter lehetne.

A lapok idézik a jelenlegi pénzügyminisztert, Ionuţ Popescut, aki szintén jó ötletnek tartja Stolojan visszatérését mind a pártba, mind a kormányba, arról azonban nem nyilatkozott, mit szólna, ha esetleg éppen az ő helyére kerülne a volt liberális pártvezető. Többek szerint a legjobb az volna, ha Stolojan a gazdasági kérdéseket koordináló miniszterelnök-helyettesi tisztséget foglalhatná el. Az említett funkció azonban a konzervatívoké, ezt jelenleg George Copos tölti be, előbb tehát őt kellene meneszteni. Egyesek azonban azt sem tartják elképzelhetetlennek, hogy a liberálisok kiegyeznek Dan Voiculescuval, akihez – állítólag – mostanában közelebb áll Stolojan, mint Copos.

Călin Popescu Tăriceanu, az NLP elnöke, valamint a liberális képviselők és szenátorok kedden azt nyilatkozták a sajtónak, hogy várják Theodor Stolojan válaszát az NLP vagy a kormány tevékenységében való esetleges részvételével kapcsolatban. Radu Cîmpeanu szenátor úgy véli, Stolojan visszatérése az NLP-be nem szükséges. – Stolojan nagyon jól van ott, ahol van, a Cotroceni palotában – tette hozzá az NLP exelnöke. Ezzel ellentétben Teodor Meleşcanu alelnök kijelentette, véleménye szerint Stolojannak részt kellene vennie a párt vagy a kormány munkájában.

Sokan a liberálisok közül mindenesetre egyetértenek abban: a párt megosztottságát, meggyengítését a demokrata „partnerek" háza tájáról, mi több a Cotroceniből irányítják. Többen is úgy fogalmaztak: Tăriceanu leváltásának kérdése nem elsősorban a liberálisok közt merült fel, nem az NLP számára jelent prioritást, hanem egyes „pártonkívüli" erőknek sürgős.

Stolojan cáfolja, hogy párt- vagy kormány-funkciókra vágyna
Ami pedig Stolojant illeti: megoszlanak a vélemények arról, hogy a volt pártelnök konkrét ajánlattal érkezett-e Tăriceanuhoz, amelyben kormányzati tisztséget kér, vagy – szavai szerint – nem gondolt komolyan arra, hogy valamilyen funkciót vállaljon el Tăriceanu kabinetjében. Tegnap, a megyei elnökökkel és több liberális politikussal sorra került találkozó előtt Stolojan határozottan kijelentette: nem foglalkoztatja sem a pártba való visszatérés, sem a kormányba való „bekérezkedés" gondolata. Ő csupán eleget tett a megyei elnökök meghívásának, a megbeszélés témája pedig elsősorban arra vonatkozik, hogyan lehetne megállítani a liberálisok népszerűségének, az NLP-ben eluralkodott feszültségek csökkenését.

A Stolojannal sorra került találkozón több mind 50 megyei elnök, képviselő, szenátor vett részt, mindazok, akik nem ijedtek meg a pártvezetőség részéről érkező többé-kevésbé burkolt fenyegetésektől.

A liberális párt, de a többi kormányzó alakulat miniszterei is megtalálhatók majd a leváltandó tárcavezetők listáján – jelentette be George Scutaru Buzău megyei NLP-képviselő. Az NLP Ügyvezető Bizottságának tagja hozzátette: a kormányátalakításra augusztusban kerül sor. Scutaru mindezt azután nyilatkozta, hogy Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök találkozott az NLP parlamenti frakcióinak tagjaival. – Elvileg sem merül fel Monica Macovei igazságügyi miniszter leváltása – mondta kedden Emil Boc, a Demokrata Párt (DP) elnöke. Közölte: Monica Macovei a többi demokrata miniszterrel együtt jelentést mutat be eddigi tevékenységéről. Noha nem tagja a legerősebb kormánypártnak, az igazságügyi szaktárca vezetőjét is meghívták a többi demokrata párti miniszterrel együtt a tevékenységi mérleg bemutatójára A DP Országos Állandó Bizottsága hétfőn úgy döntött, hogy a demokrata miniszterek a jövő héten eddigi tevékenységükről szóló jelentést mutatnak be a párt vezetősége előtt, amely a jelentések függvényében dönt arról, hogy melyik szaktárcavezetőt érinti majd a tervezett kormányátalakítás.

Idén július 28–31. időszakban szervezik meg az ifjúsági találkozót Kérőben. Szabó Csongor református lelkipásztor, a tábor egyik főszervezője elmondta: az idén 350-en jelentkeztek a táborba.

A résztvevők az íjász-akol, a lovas-akol, a tánc-akol, a merített papír-akol, a színi-akol, az agyag-akol, a vízfestés-akol, a kő-kavics festés-akol, a Szent Korona-akol, a média-akol, a rovásírás-akol, a bábszínház-akol, a zene-akol, a honismeret-akol, illetve a vállalkozó-akol ajánlotta tevékenységek közül válogathatnak.

Újdonságnak számít, hogy az idei táborba meghívtak néhány kolozsvári vállalkozót. – Fel szeretnénk hívni a figyelmüket arra, hogy csak együtt nevelhetünk életrevaló, identitástudattal rendelkező generációt – tette hozzá a lelkész.

Továbbá a résztvevők számára fontos a lelki közösség, hiszen az egyház ad egy bizonyos keretet ennek a rendezvénynek. – Igyekszünk úgy beosztani a fiatalokat, hogy minél több baráti kapcsolat szövődhessen a négy nap alatt, hiszen ez az egyik célunk – tette hozzá Szabó Csongor.

Az akoltevékenységek mellett első este szabadtéri filmvetítés, második este a Transylmania együttes, szombaton este pedig a Szikra együttes fogja szórakoztatni a tábor résztvevőit, de nem maradhat el a szokásos íjászbemutató és a tábortűz sem.

Tizenöt nap áll Kusztos Tibor rendelkezésére ahhoz, hogy fellebbezzen a bánffyhunyadi bíróság döntése ellen, amely felmentette a becsületsértés vádja alól Péntek Lászlót, a Szabadság napilap 2004. április 14-i számában megjelent, Magyar gondok Kalotaszeg fővárosában című cikke miatt – mint arról lapunk tegnapi számában olvashattak. A fellebbezési határidő még nem járt le.

Az észak-erdélyi autópályánál dolgozó munkások attól tartanak, hogy augusztus 1-jétől újabb elbocsátásokra kerül sor a Bechtelnél. Az ok: a kormány még mindig körülbelül 100 millió euróval tartozik az amerikai érdekeltségű multinacionális vállalatnak. A szakszervezeti vezetők attól tartanak, hogy több mint 600 munkást holtvágányra helyeznek.

A sajtónak nyilatkozva Iovian Ognean, a Bechtelnél dolgozó munkásokat tömörítő Transilvania szakszervezet elnöke elmondta: jelenleg összesen 630 munkás van kényszerszabadságon, de augusztus 1-jétől tömeges elbocsátásra számítanak. – Abban reménykedünk, hogy az Autópálya Rt. mihamarabb átutalja a Bechtelnek a szükséges összegeket és az emberek dolgozhatnak tovább. Sajnos a jelek szerint erre nem kerül sor, így csak abban reménykedhetünk, hogy a munkálatokat jövő év márciusában újrakezdik – mondta a szakszervezeti vezető. Az imént említett időpontig körülbelül 50 dolgozó a gépek és felszerelések biztonságára ügyel.

Bogdan Sgârcitu, a multinacionális vállalat kommunikációs menedzsere elmondta: a munkatörvénykönyv a munkaadót 90 napos felmondási időre kötelezi. Mi már június 3-án jeleztük alkalmazottainknak és az őket képviselő szakszervezetnek, hogy tömeges elbocsátásra kerül sor, tehát betartottuk a jogszabályban megszabott határidőt.

Sgârcitu megerősítette, hogy az elkövetkező időszakban több mint 600 alkalmazott munka nélkül maradhat.

Ötvenezer látogatóra számítanak a július 27–31. között Marosvásárhelyen zajló Félsziget Fesztivál szervezői – jelentette be Gerendai Károly, a budapesti Sziget fesztivál tulajdonosa.

Gerendai egyben a marosvásárhelyi fesztivált szervező helyi székhelyű Sziget Menedzsment Kft. többségi tulajdonosa. Hétfőn Marosvásárhelyen tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy noha a szerdán rajtoló fesztivál még nem éri el a budapesti Sziget méreteit, amelynek költségvetése 2 milliárd forint, reméli, néhány éven belül az erdélyi rendezvény is kinövi magát.

A tavaly mindössze 180 ezer euróból szervezték meg a fesztivált, az idén azonban robbanásszerű költségvetési gyarapodás történt – 350 ezer euróra nőtt a költségvetési keret –, ami a szervezők ígérete szerint a színvonalon is lemérhető lesz. A fesztivál reklámbevétele eléri a 100 ezer eurót, ennek jelentős része a főszponzortól érkezik. Pályázatokból 50 ezer eurót sikerült összegyűjteni, így a fennmaradó 200 ezer euró a szervezők reményei szerint a jegyek eladásából folyik majd be. A Sziget Kulturális Szervező Iroda a tavaly elkönyvelt 60 ezer eurós veszteséggel előre számolt, idén viszont már csak 20 ezer euró veszteséggel kalkulálnak. Ezt befektetésként könyvelik el. A remények szerint tehát a marosvásárhelyi szabadidőközpontot 50 ezren keresik fel majd, ahol a nézők gazdag koncertkínálatból és egyéb szórakozási lehetőségek közül válogathatnak.

Az idei félsziget sztáregyüttese a finnországi Apocalyptica, amelynek az az érdekessége, hogy tagjai klasszikus vonós hangszereken metálzenét adnak elő. Ők július 31-én este fél tizenegykor lépnek fel a marosvásárhelyi színpadon. A közönségnek a brit Freestylers is játszik. Más neves román és magyarországi együttes is fellép majd az ötnapos rendezvényen, az idei fesztiválról sem maradhat el a Republic, a Kispál és a Borz, az Ossián, a Neoton Família, a Tankcsapda, Deák Bill BB, Charlie koncertje.

Az idén is követhető webkamerán keresztül a Félsziget Fesztivál, összesen négy kamera működik a buli ideje alatt éjjel-nappal, így azok is belekóstolhatnak a rendezvény hangulatába, akik nincsenek jelen. A két színpadon zajló koncertek élőben követhetők majd az interneten a www.felsziget.ro vagy www.peninsula.ro honlapon. A rendezvény alatt a résztvevők internetezhetnek is, az Informatikai és Hírközlési Minisztérium, valamint a CaroComp támogatásának köszönhetően 15 performens gép áll a táborlakók rendelkezésére.

Illegális áru- és személyszállítással vádol a rendőrség öt személyt. A Szeben megyei 55 éves P. Ioan folyó év március 17-én Apahidán bukott le, miközben 15 tonna sót szállított egy teherautóval, annak ellenére, hogy szállítási licence március 4-én lejárt. Az 57 éves kozárvári Pop I. ugyancsak márciusban Dés és Nyíres között szállított engedély nélkül 8 személyt mindennemű irat hiányában. Az 51 éves tordai Conţ A. egy Dacia személygépkocsival fuvarozott 4 személlyel Kolozsvár–Torda között március 19-én, míg az 51 éves R. Călin 3 személlyel autójában a Kolozsvár–Dés útvonalon bukott le egy Mercedes személygépkocsi kormányánál. A 35 éves várfalvi B. Viorel is törvénytelen utasszállítással foglalkozott: egy Ford Transit-tal 9 személyt szállított (volna) Kolozsvárról Tordára, amikor márciusban megállították a rendőrök.

Az öt büntetlen előéletű és egyben munkanélküli férfi ellen a szállításokra vonatkozó szabályok megsértése miatt indult nyomozás, a Btk. 281. szakaszának 1. cikkelye szerint.

Ismét kiskorú az áldozat
A vakáció kezdete óta szinte mindennaposak az elgázolt kiskorúakról szóló rendőrségi hírek. Ezúttal az áldozat a 7 éves F. Diana Claudia, akit szülei felvigyázatlanul hagytak, a kislány pedig figyelmetlenül, futtában, gyalogátjárón akart átkelni az 1918. december 1. úton. A 27 éves P. Sergiu Anastasiu vezette Volkswagen Passat gázolta el, de szerencsére nincs életveszélyben.

Súlyos baleset Oláhlétán
Tegnap hajnali 1 órakor súlyos közlekedési baleset történt Oláhlétán, a 107 L jelzésű megyei úton. A 33 éves kisfenesi Deacon M. egy külföldi rendszámú Volvót vezetett, amikor egy kanyarban elvesztette uralmát az autó fölött, áttért a másik sávra, majd egy völgyhídba szaladt. A gépkocsivezető súlyosan megsérült, a személygépkocsi 80%-ban megrongálódott.

A Kolozs megyei mezőgazdasági igazgatóság illetékesei elmondták: állami támogatást kapnak azok a gazdák, akik a búzatermésüket vagy annak egy részét hat hónapig közraktárokban tárolják. Havonta a termelőnek tonnánként 1,25–2,5 eurót fizetnek. Megtudtuk: eddig a kenyérgabona 25 százalékát aratták le.

Elmondták: alaptalanok azok a hírek, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt drágítani kell a kenyér árát. Ugyanúgy indokolatlan a zöldségek – főleg a paradicsom – piaci árának megkétszerezése.

Kifejtették: az őszi vetésű gabonák termesztésére a gazdák egy hektár után 1,75 millió régi lejhez jutnak. Erre névre szóló takarékpénztári utalványt kapnak az 5 hektárral kevesebb szántófölddel rendelkezők. Ugyanakkor értékjegyhez jutnak azok a bérlők, akik igazolni tudják, hogy a tulajdonostól átvettek bizonyos területet. Felhívták a figyelmet arra, hogy a kérvényt az illetékes polgármesteri hivatalhoz 2005. október 31-ig kell leadni. A kérelmeket a helyi agrárszakember ellenőrzi és a polgármester hagyja jóvá.

Megjegyezték: növelni fogják a tej és a hús után járó állami támogatás értékét is.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

Nyolc százalékban jelölte meg az idei inflációs célt egy szemináriumon a Román Nemzeti Bank (BNR) kormányzója, de hozzátette, hogy ez nem számít előrejelzésnek. Úgy vélte, hogy a tényleges szám decemberben, tizenkét hónapra számolva, 8,0 százalék alatt marad. Mugur Isărescu jövőre már csak 5 százalékos áremelkedési ütemet vár.

Isărescu elmondta: a jegybank politikájának középtávú sarokköveit az infláció ellenőrzés alatt tartása, a rugalmas árfolyamok és a majdani euróövezeti csatlakozásra való felkészülés jelenti.

Amint mondta, a hazai kamatszintet igyekeznek közelíteni a külföldi alacsonyabb kamatokhoz, de nem terveznek pénzügyi protekcionizmust azzal kapcsolatban, hogy a 4 százalékos devizakamatokkal szemben 8,5–10 százalékos hazai kamatok állnak.

Az árfolyamokkal kapcsolatban célként említette azt az irányt, hogy a főként kereskedelmi ügyletek által befolyásolt árfolyamot elsősorban a külföldi tőkeáramlás által befolyásolt árfolyammá alakítsák.

Országunk – a reménybeli 2007-es uniós csatlakozást követően – 2010–2012-ben akar csatlakozni az ERM-II árfolyammechanizmushoz, majd 2012–14-ben az euróövezethez.

Isărescu július elején 7,5 százalékos inflációt jelölt meg idénre az addig becsült 7,0 százalék helyett. A kormány a közelmúltban állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) arról, hogy az idei inflációt 7,0–7,5 százalékra, a jövő évit 6,0–6,5 százalékra mérsékli. Az elemzők arra számítanak, hogy az árvíz miatt idén nem sikerül teljesíteni a célt. Bukarest 2–3 százalékra kívánja csökkenteni az inflációt 2007-ig, az EU-csatlakozás remélt dátumáig.

Júniusban 9,7 százalékos, májusban és áprilisban 10–10 százalékos, márciusban 8,7 százalékos, februárban és előtte januárban egyformán 8,9–8,9 százalékos, tavaly decemberben 9,3 százalékos volt a tizenkét havi infláció. Idén Bukarestben áttértek a folyamatos célkövetésre, a központi banknak a kormánnyal közösen megállapított célja eredetileg 7 százalék volt tizenkét hónapra számolva.

A BNR a korábbi, szapora és meredek kamatcsökkentéseit a jó inflációs kilátásokkal indokolta. Ezek nem váltak be egyelőre, viszont átmenetileg elmúlt a pénz- és tőkepiaci liberalizálás indokolta kamatcsökkentési kényszer is. Sőt, a bank júniusra már kénytelen volt emelni erre a referenciakamatát, 8,00 százalékra a májusi 7,96 százalékról, miután a referenciakamatot idén addig minden hónapban csökkentette. A 8,00 százalékot megtartották júliusra is. A referenciakamat 2002 februárban lépett a hivatalos diszkontkamat helyébe. Így a piacon egyelőre nem számítanak további pénzügy-politikai enyhítésre.

A nemzeti bank legutóbb április 9-én csökkentette ismét az alapkamatát, az úgynevezett pénzügy-politikai rátát: 2 százalékponttal 12,50 százalékra. A csökkentést, mint addig is általában, ismét a lassuló inflációval indokolták, de a szokásosnál nagyobb enyhítésben minden bizonnyal szerepet játszott, hogy – a 2007-re tervezett EU-csatlakozásig a teljes konvertibilitás elérése jegyében – a rá következő hétfőn, április 11-én felszabadult a külföldiek számára a rövid lejáratú lejbetétek piaca.

A BNR tavaly júniusban kezdte kamatcsökkentő ciklusát, 21,15 százalékról indulva. 2003-ban még emelés volt soron, akkor háromszor emeltek, majd tavaly júniusig változatlanul hagyták a szintet.

Románia gazdasága 5,9 százalékkal teljesített többet az első negyedévben, mint a tavalyi első negyedévben. Az első negyedévi nemzeti bruttó össztermék (GDP) 497,25 billió régi lej (13,79 milliárd euró) volt, egy főre számítva az EU-átlag egyharmada.

A tavalyi első negyedévben a gazdasági növekedés 6,1 százalékos, tavaly egész évben 8,3 százalékos volt Romániában az előző évi szinthez képest, az egész évben főleg a mezőgazdaság kivételesen nagy teljesítménye és a hazai fogyasztás növekedése miatt.

A GDP 2003-ban 4,9 százalékkal bővült, akkor az első negyedévben 4,4 százalékos volt az ütem. A kormány idei várakozása 5,5 százalékos többletre szól. Ez egyesek szerint a gazdaság jó teljesítménye nyomán akár nagyobb, mások szerint azonban az árvizek okozta kiesés miatt kisebb lesz.

Kiemelkedő gazdasági növekedés, a külső egyensúly hiánya és lassan csökkenő munkanélküliség jellemzi Délkelet-Európát az ICEG Európai Központ negyedéves előrejelzése szerint.

Az elemzés szerint 2005-ben a gazdasági növekedés üteme 0,4 százalékponttal csökken az elmúlt évihez képest Délkelet-Európában, azonban így is eléri az 5 százalékot, vagyis megegyezik az EU-hoz újonnan csatlakozott országok átlagával.

A GDP növekedési üteme várhatóan Bosznia-Hercegovinában, Romániában és Szerbia és Montenegróban csökken, míg Albánia és Bulgária az előző évivel közel azonos gazdasági növekedésre lesz képes 2005-ben. Horvátország és Macedónia viszont lényegesen gyorsabban növekedést produkál az idén.

A legmagasabb növekedést Albánia és Bulgária éri el az ICEG várakozása szerint, e két ország GDP-je rendre 6,0 illetve 5,8 százalékkal bővülhet ebben az évben. A leggyengébb teljesítményt várhatóan Macedónia nyújtja, ahol a gazdaság 3,5 százalékkal bővülhet.

Az idén a hazai kereslet jelenti a legfőbb húzóerőt a régió országaiban. A külső kereslet gyenge marad és az export növekedési üteme is csökken az előző évhez képest, a fogyasztás és a beruházások szerepe így továbbra is domináns marad ezekben a gazdaságokban. Azonban, a gazdasági növekedés lassulásának éppen ez a legfőbb oka, hiszen a kereslet dinamikájának csökkenésével a gazdaság növekedési üteme is lassul a régió országaiban.

Az elemzés szerint a legtöbb délkelet-európai gazdaság jellemzője az árstabilitás, az alacsony inflációs ráta. A délkelet-európai országok jelentős részében a nemzeti valuta az euró árfolyamához van kötve, sőt, Montenegróban az euró de facto fizetési eszköz. Ezért, az euró erősödése e nemzeti valuták dollárral szembeni erősödését is jelentette az elmúlt évben, ami csökkentette a dollár import nemzeti valutában mért árát.

Tavaly a régióban az átlagos infláció 4,7 százalék volt, amely csupán kis mértékben nő 2005-ben. Ugyanakkor megjegyzik, hogy Bulgária esetében a gyors gazdasági növekedés, az erős keresletbővülés jelent inflációs nyomást a gazdaság számára, míg Szerbiában az ÁFA bevezetésének van egyszeri inflációs hatása 2005-ben. Az elmúlt években Romániában volt a legmagasabb az infláció, azonban 2005-ben ezt a címet Szerbia örököli – vélik az elemzők.

A költségvetési deficit átlagosan alacsonyabb ezekben az országokban, mint az újonnan csatlakozott országokban, a GDP 2 százalékát sem érte el tavaly. A legtöbb DKE-országban a deficit alacsonyabb lesz 2005-ben mint tavaly, csupán Bulgáriában és Romániában lesz magasabb az elmúlt évihez képest. Bulgáriában a közeledő választások, Romániában az adórendszer változásának bevételcsökkentő hatása miatt.

Az elemzés felhívja a figyelmet arra is, hogy az államadósság GDP-hez viszonyított aránya alacsonynak mondható a régió országaiban, amely mellett a relatíve kedvező költségvetési egyenleg és a dinamikus gazdasági növekedés hozzájárul az államadósság/GDP mutató csökkenéséhez 2005-ben is. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya még Horvátországban is csökkenni fog idén – ahol egyébként dinamikusan nőtt a hiány az elmúlt időszakban –, főként a nagy infrastrukturális projektek kifutása miatt.

Az ICEG szerint a külső egyensúlytalanság az egyik legfőbb probléma a délkelet-európai országokban. Általában a külkereskedelmi mérleg számottevő hiánya a folyó fizetési mérlegre is hat. Tavaly a folyó fizetési mérleg átlagos hiánya elérte a GDP 10 százalékát, a külkereskedelmi mérlegé a 23.4 százalékot.

A folyó fizetési mérleg 2005-ben azokban az országokban javul, ahol hiánya a GDP-hez viszonyítva a legmagasabb, vagyis Bosznia-Hercegovinában, illetve Szerbia és Montenegróban, viszont 1 százalékponttal romlik Bulgáriában és Romániában. A hiánybővülés oka főként a dinamikusan növekvő importkereslet.

A munkanélküliség kérdése igen fontos a délkelet-európai gazdaságokban, a hivatalos adatok szerint a munkanélküliségi ráta átlagosan 20 százalék feletti, és ebben is csak kis mértékű javulás várható. Csupán egyetlen ország van, ahol a munkanélküliségi ráta egyszámjegyű, ez Románia. Ugyanakkor Bosznia-Hercegovinában, Macedóniában és Szerbia és Montenegróban a munkanélküliségi ráta meghaladja a 30 százalékot is. Azonban egyes becslések szerint a tényleges munkanélküliség ennél lényegesen alacsonyabb, 20 százalék körüli – jegyzi meg az ICEG elemzése.

Tavaly a foglalkoztatottak aránya tekintetében a szolgáltatási ágazat először szárnyalta túl a mezőgazdaságot Romániában. 2004 volt az első év, amikor a szolgáltatásokban volt a legmagasabb a foglalkoztatottság aránya, 5,6 százalékkal meghaladva a mezőgazdaságban és 6 százalékkal az iparban foglalkoztatottak arányát.

Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter a csatlakozás előtti gazdasági program idei feladatairól szólva elmondta: tavaly a mezőgazdaságban 4,1 százalékos volt a foglalkoztatottság csökkenése, míg a szolgáltatásokban 2,7 százalékos emelkedés mutatkozott. A tárcavezető további pozitívumként említette a magánszektorbeli foglalkoztatottság folyamatos emelkedését, és az egyéni munka arányának csökkenését a mezőgazdaságban.

Romániában júniusban 13 évi mélyponton, 5,5 százalékon állt a munkanélküliség, azonos volt a májusi szinttel, de jóval alacsonyabban, mint a múlt év júniusában mért 6,6 százalék. Az elemzők a turizmus, az agrárszektor és az építőipar szezonális foglalkoztatásának növekedésével magyarázzák a helyzet javulását.

Ionuţ Popescu pénzügyminiszter korábban azt közölte, hogy a személyi jövedelmekre az év elején bevezetett 16 százalékos átalányadó kezdi éreztetni hatását a „szürke gazdaság" kifehérítésében, és a foglalkoztatottak számának 153 ezres növekedéséhez vezetett az év első negyedében.

Az év egészében a munkanélküliségi ráta várhatóan 6 százalék körül mozog majd országos szinten, a gyors gazdasági növekedés hatása ellensúlyozza a veszteséges bányaiparban és a közlekedési ágazatokban tervezett létszámleépítések hatását.

Az olasz Pirelli és a német Continental a hét végén Slatinán acélsodrony-gyártó üzemet nyitott, Cord Romania néven. Az üzemben dolgozó 350 alkalmazott évente 30 ezer tonna sodronyt gyárt majd.

A Pirelli közleménye szerint ahhoz, hogy az üzem teljes gyártókapacitását elérje, további 40 millió eurót kell még befektetni. A Cord Romaniában a Pirelli Pneumatici 80 százalékos tulajdonos, 20 százalék a Continental kezében van. A Continentalnak van már egy gumiabroncsgyára Temesváron.

A Pirellinek ez az első ilyen jellegű befektetése Kelet-Európában, jövőre a cég autógumi-gyárat is tervez Slatinán. A nagy rivális, a francia Michelin már korábban megvetette lábát Romániában: 2001-ben két autógumi-gyárat és egy használtgumi-felújító üzemet vásárolt fel.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 3,5447 erős lej, 1 USD = 2,9543 erős lej, 100 magyar forint = 1,4430 erős lej.

Magyarországi vezető hidraulikus cég nyitandó képviseletének kialakítására, majd a cég termékeinek, valamint az általa képviselt nyugati hidraulikai cégek termékeinek Románia területén való értékesítésre keres
dinamikus, tárgyalóképes
vezetőt, üzletkötőt.

Elvárások:

– román, magyar, német vagy angol nyelvismeret
– műszaki végzettség
– önálló munkavégzés
– tárgyalóképesség
– jogosítvány.

Feladat:

– cégünk képviselete Romániában
– vevőkör kiépítése
– vevőkörrel való kapcsolattartás

• Cégünkről tájékozódni lehet: www.hidromaster.hu
• Jelentkezés: E-mailben : hmaster@hidromaster.hu,
Faxon: 00-36-1453-0701.

Szomorú egy év telt el, amióta váratlanul, hirtelen itt hagyta feleségét, gyermekeit, unokáit, testvéreit, rokonait és jó barátait
id. DANIEL SÁNDOR „DANI"
1925-2004.
De ő örökre közöttünk marad emlékezetünkben. FELESÉGE, ICU, FIA, IFJ. DANIEL SÁNDOR ÉS CSALÁDJA, LEÁNYA, DR. DANIEL TENKEI ILONA ÉS CSALÁDJA. (0002)

Isten megteremté Ádámot, és imígyen szóla néki:

– Ádám! Teremtettem Neked agyat, hogy tudj gondolkodni, és nemi szervet, hogy tudj szaporodni.

És Ádám ujjong vala, ám ismét megszólal az Úr:

– Azt viszont tudnod kell, hogy egy kicsit kevés vért öntöttem beléd, így a két funkció egyszerre nem működik.

Iuliu Mureşan klubelnök hétfőn éjjel negyed 11-kor (!) rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze. Az ok: a litván hatóságok nem voltak hajlandók vízumot adni a vasutascsapat szerb idegenlégiósainak. Mureşan szerint a litvánok Vlajics, Bruncevics és Milosevics szerb játékosok távol tartásával előnyt próbálnak kovácsolni a vasutasokkal szemben.

– Ez egy összeesküvés ellenünk. Bojkottálnak a litván hatóságok! Az UEFÁ-nál és a FIFA-nál fogunk tiltakozni! – panaszkodott Mureşan a litvánok „módszerei" miatt.

A három szerb játékos előbb megkapta a vízumot a budapesti litván nagykövetségtől, ám azt hétfőn este fél kilenckor visszavonták. A tervek szerint a történtek miatt a vasutasok néhány percig késleltetni fogják a vilniuszi mérkőzést, és annak során fehér karszalagot viselnek majd.

A vasutasok egyébként tegnap repülővel utaztak el mai mérkőzésük helyszínére.

Bundázott a Zalgiris?
A Pro Sport fővárosi napilap szerint a kolozsváriak mai ellenfele és annak egy körrel korábbi vetélytársa, a görög Athéni Aigaleo jelentős pénz-összegre tett szert a labdarúgó UEFA-Intertotó-kupa 2. fordulóinak őket érintő párharcára kötött sportfogadásokból. A lap szerint a két eredményben előre megegyezett a két klub, s a bettingadvice.com internetes honlap már a mérkőzések előtt figyelmeztetett, hogy a görögök egyetlen célja a busás haszon. Ezek szerint a görögök jól tippeltek mind a győztesre, mind a végeredményre, mind pedig a félidei eredményre.

Eközben a csapat edzője, Giorgiosz Vazakasz, csak a második csapatot szerepeltette a görögországi mérkőzésen, s ugyanígy tett a vilniusi visszavágón, ahol ennek ellenére az ifi- és cserejátékosokból összeállított csapat 2–0-ról fordítva 3–2-re nyert. A visszavágó mérkőzés előtt a görög-országi országos fogadóiroda levette kínálatáról a mérkőzést. Vazakasz tavaly volt csapatával, a Panioniosszal került hasonló helyzetbe, akkor a Dinamó Tbiliszi elleni UEFA-kupa mérkőzés állítólag megrendezett 5–2-es végeredménye kavart hatalmas port (a szünetben akkor még a grúz csapat vezetett 2–1-re, amelynek 1 a 35-höz volt az oddsa).

Folytatja előkészületeit az új idényre a Dési Egyesülés, e hét elején Ioan Tătăran edző legényei hazai pályán fogadták a másodosztályban újonc Besztercei Glória II. együttesét: Meglepetésre a vendégek nyertek 1–0 arányban. A désiek nem kevesebb, mint 28 labdarúgót szerepeltettek.

A házigazdák kezdő csapata a következő volt: Bădan – Podină, Cazan, Paşca, Ţuţuraş – Ambrus, Goga, Bozdog – Deák, Chiorean, Gorga.

Meglepetésre a Tottenham Hotspur – ezúttal a kapus Fülöp Márton nélkül – 3–1-re legyőzte a francia bajnok Olympique Lyont a Dél-Koreában rendezett labdarúgó Béke Kupa döntőjében. Az angoloknál a cseh Radek Cerny védett.

A fináléban: Tottenham Hotspur (angol)–Olympique Lyon (francia) 3–1 (gól: Berthod – 7., öngól, valamint Keane 2 – 9. és 45. perc, illetve Ben Arfa – 73. perc).

A házigazda Egyesült Államok nyerte a labdarúgó Arany Kupát (Gold Cup), miután a fináléban gólnélküli döntetlent követően, 11-esekkel győzött Panama ellen. A 31 ezer néző előtt rendezett New York-i döntőben sem a rendes játékidőben, sem a hosszabbításban nem született gól. Büntetőkkel végül az amerikaiak 3–1 arányban bizonyultak jobbnak.

Az Arany Kupán hét észak- és közép-amerikai csapat lépett pályára, meghívottként pedig Kolumbia csatlakozott a mezőnyhöz.

Csoportelsőségének köszönhetően, mondhatni, hogy teljesen megérdemelten a legkönnyebb negyeddöntős riválist kapta a magyar női vízilabda-válogatott, amely élt is az eséllyel: hat góllal verte a német csapatot, s immár a legjobb négy között van!

Eredmény, negyeddöntő: Magyar-ország–Németország 10–4 (3–1, 3–0, 3–1, 1–2) – a magyar góldobók: Drávucz Rita és Pelle Anikó 3–3, Stieber Mercedes, Valkay Ágnes, Kisteleki Dóra és Benkő Tímea 1–1.

Az idén volt egy négygólos sikert hozó találkozójuk Stieber Mercedeséknek, amikor is a márciusi, madridi vb-selejtezőn nyertek, a májusi, két budapesti edzőmeccsen viszont ennél is alaposabban elpáholták a németeket, ennélfogva nem nagyon lehetett kérdéses a hétfői negyeddöntős összecsapás végkimenetele sem.

Nem is lett az...

A németek egyszer vezettek csupán, a legelején 1–0-ra, utána azonban beindult a magyar pólós „vízimalom", s a magyar lányok egyre-másra „lapátolták be" a gólokat. Különösen elemében volt a háromszor is eredményes Drávucz Rita, aki egyfelől a védekezésben jeleskedett, hogy aztán rendre a német kapu előtt bukkanjon fel és szebbnél szebb találatokkal növelje a különbséget. De ugyanezért kijár a dicséret Pelle Anikónak is, aki kapufás bombák tömkelege mellett háromszor a hálót is kipúpozta nagy erejű lövéseivel.

A magyar együttes a döntőbe jutásért a házigazda Kanada együttesével játszik.

Eredmények:

Negyeddöntő: Oroszország–Olaszország 7–4, Kanada–Görögország 8–6 – hosszabbítás után és Egyesült Államok–Ausztrália 8–5.

A 15. helyért: Üzbegisztán–Kína 5–4.

A 13. helyért: Brazília–Venezuela 11–2.

A 9–12. helyért: Hollandia–Spanyolország 4–3 és Kuba–Új-Zéland 5–4.

Schoeman, a „pillangókirály"
Roland Schoemanról eddig azt lehetett a leginkább tudni, hogy rendkívül gyors a vízben, ezáltal eredményes sprinter is. A fehérbőrű dél-afrikai fia-talember példának okáért a tavalyi athéni olimpián mindhárom színű éremből begyűjtött egyet: aranyat nyert a 4 x 100 méteres gyorsúszóváltó tagjaként, egyéniben pedig ezüstöt érdemelt ki 100-on és bronzot 50 méteren.

Immár azonban nemcsak a sebessége óriási, hanem technikai repertoárja is jelentősen bővült: egy újabb műfajban, pillangón repesztett itteni idő szerint a vasárnap esti középdöntőjében 23,01 másodperces fantasztikus világcsúcsot 50 méteren. Feladta alaposan a leckét a Montrealban ugyancsak kiválót nyújtó, de immár csak ex-rekorder amerikai Ian Crockernek, aki eddigi csúcsától, a 23,30-tól alig elmaradva, 23,32 másodperc alatt tempózta végig a távot.

Ez azonban mégiscsak a második legjobb időnek bizonyult a finálé előtt, Schoeman pedig ennélfogva akár úgy is nevezhetné magát, hogy mostantól ő a „pillangókirály".

Schoeman a továbbiakban is varázslatosan szerepelt, a középdöntőben elért vadonatúj világrekordot tovább javította: áttörte a szám „álomhatárát", 22,96 másodperccel diadalmaskodott a korábbi csúcstartó Crocker előtt. Az amerikai is alaposan kitett magáért, hiszen régi rekordján (23,30) belül úszott, más kérdés, hogy az egyébként pazar 23,12 mp ezúttal csupán a második helyhez volt elegendő az új világbajnok mögött.

És ha egy csúcsgyártó üzlet beindul...

Közvetlenül Schoeman után Jessica Hardy jeleskedett a 100 m középdöntőjének első futamában: egészen váratlanul 1:06,20 percet repesztett, tizenhét századdal felülmúlva ezzel az ausztrál Leisel Jones korábbi – a 2003-as barcelonai vb-n úszott – abszolút legjobbját.

Jones ráadásul szemtanúja lehetett trónfosztásának, hiszen ő a másik középdöntős futamban indult. Ahol nyert is, méghozzá kiváló, 1:06,93-mal, de ezen az estén nem őt, hanem Hardyt ünnepelték. A nemes bosszúra gyors esélye kínálkozik: a döntőben visszaveheti a világcsúcstartó titulust. Már, persze, ha tudja...

• Brendan Hansen elégtételt vett japán riválisán, Koszuke Kitadzsimán az athéni olimpia 100 m-es mellúszódöntőjében elszenvedett vereségért. Az amerikai csillag 4 századdal legyőzte ellenlábasát, akit a tavalyi játékok után – közvetett módon – csalással vádolt meg, mondván: szabálytalan fordulóval nyert.

Férfiak:

50 m pillangó: 1. Roland Schoeman (Dél-afrikai Köztársaság) 22,96 mp – világcsúcs (eddigi: Schoeman, 23,01, 2005. 07. 24., Montreal), 2. Ian Crocker (Egyesült Államok) 23,12, 3. Serhij Breusz (Ukrajna) 23,38.

100 m mell: 1. Brendan Hansen (Egyesült Államok) 59,37 mp, 2. Koszuke Kitadzsima (Japán) 59,53, 3. Hugues Duboscq (Franciaország) 1:00,20.

Nők:

100 m pillangó: 1. Jess Schipper (Ausztrália) 57,23 mp, 2. Lisbeth Lenton (Ausztrália) 57,37, 3. Otylia Jedrzejczak (Lengyelország) 58,57.

200 m vegyes: 1. Katie Hoff (Egyesült Államok) 2:10,41 p, 2. Kirsty Coventry (Zimbabwe) 2:11,13, 3. Lara Carroll (Ausztrália) 2:13,32.

Könnyedén, 6:1, 6:2-re nyert a magyar Szávay Ágnes (1. kiemelt) a román Monica Niculescu (3.) ellen a svájci Klostersben rendezett junior tenisz Európa-bajnokság egyéni döntőjében.

A magyar versenyző idén fantasztikus formában van: a juniorok között az ausztrál bajnokságon egyéniben és párosban döntős volt, a Roland Garroson mindkét számban diadalmaskodott, Wimbledonban a párosban nyert, egyesben az elődöntőig jutott. Múlt héten a modenai WTA-tornán – már a felnőttek között – szintén a legjobb négyig jutott.

A 16 éves tehetség a felnőtt ranglistán a 301. helyről a 198-ra ugrott.

Nadal idei nyolcadik tornagyőzelme
Az első helyen kiemelt spanyol Rafael Nadal nyerte meg a 600 ezer euró összdíjazású stuttgarti tenisztornát, miután a döntőben magabiztosan 6:3, 6:3 arányban legyőzte a harmadikként rangsorolt argentin Gaston Gaudiót.

A Roland Garros 19 éves címvédője április óta megszakítás nélkül 34. salakpályás mérkőzését nyerte meg a francia nyílt bajnokság tavalyi győztese ellen, és ezzel már idei 8. trófeáját hódította el. Sikeréért 104 400 eurót kapott.

A salakos rekordot egyébként az argentin Guillermo Vilas tartja, aki 1977-ben 53-as sikerszériát produkált.

A mallorcai teniszező ezzel a sikerrel – másodikként – már biztosította helyét az idényzáró sanghaji Mesterek Kupáján, amelyen az év nyolc legeredményesebb játékosa vehet részt. A wimbledoni bajnok, címvédő svájci Roger Federer már korábban kvalifikálta magát a november 12-én kezdődő viadalra.

Dent hőgutát kapott
Az első helyen kiemelt Andy Roddickot búcsúztató Robby Ginepri diadalmaskodott a 600 ezer dollár összdíjazású indianapolisi férfi tenisztornán, miután az ugyancsak amerikai Taylor Dent hőguta miatt feladta a döntőt.

A 47 (!) Celsius fokban lejátszott találkozó utolsó tíz gémjében mindössze tíz pontot nyerő Dent a második szett után sóoldatot és egyéb ásványi anyagokat kapott, de csakhamar jelezte: nem bírja tovább.

Ginepri 2003-as newporti sikere után második ATP-trófeáját hódította el.

Eredmény, döntő: Ginepri–Dent (4.) 4:6, 6:0, 3:0-nál Dent feladta.

Schnyder nyert Cincinnatiban
Az első helyen kiemelt Patty Schnyder nyerte meg a 170 ezer dollár összdíjazású női tenisztornát Cincinnatiben, miután a döntőben simán 6:4, 6:0 arányban legyőzte a japán Morigami Akikót.

A svájci kiválóság – aki először diadalmaskodott a tengerentúlon – tizedik WTA-trófeája mellé 27 ezer dollárt kapott.

Női világranglista: Szávay már 192.
A vasárnap junior Európa-bajnoki címet szerzett Szávay Ágnes további hat helyet javított a női teniszezők világranglistáján, s a két héttel ezelőtti 301. pozíciója után jelenleg már a 192. A legjobban jegyzett magyar továbbra is Czink Melinda, ő most a 123., míg a romániaiak közül változatlanul a 144. helyen álló Gallovits Edina van a legjobb pozícióban a ranglistán.

Az élen nem történt változás, az amerikai Lindsay Davenport magabiztosan vezeti a rangsort.

Férfi világranglisták
Nem történt jelentős változás a férfi teniszezők világranglistáján, így az idei eredményeket összegző ATP Race-ben és a hagyományos lajstromban is Wimbledon háromszoros bajnoka, a svájci Roger Federer áll az élen, nagy fölénnyel.

Rafael Nadal a stuttgarti torna megnyerésével a világranglistán is feljött a második helyre, míg a párosban olimpiai bajnok chilei Fernando Gonzalez amersfoorti sikerével, nyolc pozíciót javítva, már tizedik az ATP Race-ben.

A román teniszezők közül Victor Hănescu a 36., Andrei Pavel a 68. helyen áll az ATP-Race-en, míg a hagyományos rangsorban Pavel van előbb (41.), Hănescu kilenc pozícióval mögötte van (52.)

Legjobb magyarként Bardóczky Kornél négy helyet előrelépve a 462. pozícióban található.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András