Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Törvény garantálja a fogyatékos iskolás gyerekek számára az állami költségvetésből fedezendő napi egy ebédet – a Báthory István Elméleti Líceum 1996 óta működő kisegítő osztályaiba járó 49 gyerek mégsem kapja meg jogos juttatását. Éveken át az illetékesek azzal magyarázták ezt az állapotot, hogy a Báthory nem szakintézmény, ezért nem jogosult a támogatásra.

Amint azonban Kocsis Júlia, a Báthory Szülői Szövetség elnöke kifejtette: a 2004 márciusában meghozott 847-es kormányhatározat szerint bármely, sérült gyerekeket befogadó tanintézetnek jár a támogatás, tehát azok a sérült gyerekek is jogosultak a napi ebédre, akik egészséges társaikkal együtt járnak iskolába.

Nem szükséges szakembernek lennünk ahhoz, hogy felmérjük, mit jelent a fogyatékos gyerekek számára az, hogy nem csupán családjuk körében, illetve szűk csoportjukban mozognak, hanem velük egykorú, egészséges társaikkal is kapcsolatba kerülnek, közös tevékenységekben, játékokban vesznek részt. Nyilván ez a meggondolás vezette a határozat megalkotóit is, azt azonban a mai napig nem tartották be, a gyerekek ebédjét adományokból próbálják fedezni.

– Ezek a gyerekek reggeltől késő délutánig az iskolában vannak, legtöbbjüket nagyon rossz körülmények várják otthon, van úgy, hogy az iskolában kapott ebéd a napi egyetlen étkezésük. Kétségbeejtő, hogy mai napig nem oldódott meg a kérdés.

A líceumnak saját étkezdéje van, sőt, működtetője felajánlotta: a kisegítő osztályba járó gyerekek ebédjének árát mindössze kétharmadáért számolná, támogatásképpen. Mindenkihez fordultunk már, akitől segítségre számíthattunk, ám mindeddig még vezető politikusaink sem tudtak segíteni. A megyei tanács úgy véli, a városnak kellene megoldania a problémát, minthogy a Báthory a városhoz tartozik, a városvezetés véleménye szerint a megyei tanfelügyelőség az illetékes ez ügyben – tette hozzá Kocsis Júlia.

– Lényeges, hogy a kisegítő osztályok a Báthoryban maradjanak, a már említett okok miatt. Nem jelenthet megoldást, hogy más intézményhez küldik át a gyerekeket, ezt a környezetet nem lehet pótolni. Várjuk tehát a helyzet rendeződését, addig is igyekszünk további támogatókat keresni. (A kapcsolódó felhívást lapunk 3. oldalán olvashatják.) Ennek érdekében nemsokára jótékonysági bált is szervezünk, amelynek keretében a kisegítő osztályban tanuló gyerekek is fellépnek majd egy kis előadással.

– Kötelességünk kolozsvári magyarokként odafigyelnünk saját közösségünkre, a rászorulókra. Hiszem, hogy ha a szökőár áldozatai, illetve a bánsági árvízkárosultak tragédiája megindította a kolozsváriak szívét és megnyitotta pénztárcáikat, a helyi érdek mellett is ugyanolyan lelkesedéssel állnak ki – zárta a beszélgetést Kocsis Júlia.

Német traktorok és kombájnok, holland tyúkok és konyhaipari termékek, magyar állattápszerek és gyomirtók, osztrák tenyésztehenek és műszaki felszerelések, olasz dísznövények és műszaki tartozékok, francia fejőgépek és sajtok, dán vetőmagok és védőruhák, román műtrágyák és borok, valamint a felsorolásból kimaradt több ezer más kiállított termék várja a látogatókat az Expo Transilvania Rt. csarnokában, sátraiban és szabadtéri területén a tegnap megnyílt XI. Agraria Nemzetközi Mezőgazdasági, Élelmiszeripari és Csomagolóanyag Vásáron.

Ioan Avram ügyvezető igazgató megnyitó beszédéből kiderült, több mint 200 hazai és külföldi vállalat 5000 négyzetméteren kínálja termékeit, technológiáit, szakkiadványait és tanácsait az érdeklődőknek.

Az Agraria expó a közelgő európai uniós csatlakozás jegyében zajlik. Románia lemaradása közismert, de mezőgazdasági potenciálja révén mégis a Nyugat figyelmében áll. Technológiai előrelépés, valamint fejlesztési stratégia nélkül a romániai mezőgazdaság 2007. január 1-je után kilátástalan helyzetbe kerülhet, ezért szükséges az ilyen alkalmakkor is kihasználható szakmai tapasztalatcsere, főleg olyan termelőkkel, akik a frissen EU-taggá vált államokból érkeztek hozzánk. Ezeket a gondolatokat osztották meg a közönséggel Emil Boc polgármester, Joseph Plank, Alsó-Ausztria mezőgazdasági és erdőgazdálkodási minisztere, Thomas Gerlach nagyszebeni német főkonzul, Perre-Jean Gallais, a franciaországi Auvergne tartomány fejlesztési ügynökségének elnöke, Călin Gavril Platon alprefektus, Pállfy Zoltán megyei tanácsi alelnök, Liviu Mărghitaş, a Mezőgazdasági és Állatorvosi Egyetem rektora, és Helmuth Schott, a vásár társszervezőjének, az Intermarketing&Consulting társaságnak az igazgatója.

A XI. Agraria programjában ma Ausztria, holnap pedig Németország napja keretében előadásokat, szakmai bemutatókat tartanak.

A vásár naponta 10–18, az utolsó, szombati napon 10–16 óra között látogatható.

Menesztették tisztségéből tegnap Szilágy megye rendőrfőnökének egyik helyettesét, akit munkahelyi visszaéléssel vádolnak. A Szilágy megyei rendőrség szóvivője elmondta, hogy Matei Gheorghe Ardelean rendőrbiztos – és vele együtt Ioan Pădurean rendőrbiztos, Szilágysomlyó rendőrparancsnoka – tevékenységét két rendőr kifogásolta, a panaszt követően pedig az Országos Rendőrparancsnokság ellenőrző bizottsága végzett nyomozást ügyükben.

Ennek során kiderült, hogy a két rendőr kifogásainak valós alapja van, így Dan Valentin Fătuloiu, az Országos Rendőrparancsnokság főfelügyelője közérdek elleni munkahelyi visszaélés vádjával a kolozsvári ügyészséghez tett feljelentést Matei Ardelean ellen.

A menesztett rendőrfőnök-helyettest azzal vádolják, hogy elrendelte két jegyzőkönyv megmásítását, amellyel 1,4 millió lejes kárt okozott az államkasszának, továbbá pedig Nagyilondán elrendelte, hogy a rendőrség villamos-energia-hálózatára kössék be egyik ismerősét, aki folyó év január–februárjában 800 ezer lej értékben használt áramot, amit így a rendőrség fizet.

Ardeleannak nem ezek az első kihágásai, korábbi ügyei miatt elmarasztalásban részesült. A román rendőrség vezetősége vizsgálóbizottság létrehozását rendelte el Szilágy megyében bűnösségének meghatározására.

Az ügy másik érintettje, Ioan Pădurean rendőrbiztos fegyelmi kihágás miatt írásos figyelmeztetésben részesült. Kiderült, nem rendelt el három jegyzőkönyv bejegyzését az érintettek bűnvádi dossziéiba.

Az eddigi szokástól eltérően Kolozsvárral akarják tudatni először a friss, még meleg híreket a május végén sorra kerülő Erdélyi Nemzetközi Filmfesztivállal (TIFF) kapcsolatosan, nem pedig Bukaresttel, jelentette be a Hotel City Plazaban tegnap megtartott sajtótájékoztatón Tudor Giurgiu fesztiváligazgató. Négy éves története során az idei rendezvényt volt a legnehezebb megszervezni, egyes támogatók visszalépése miatt februárban még úgy nézett ki, mindössze húsz filmet tudnak levetíteni a szervezők. Számos újdonsággal szolgál a fesztivál idén is, sztár meghívottakkal, akiknek személyét egyelőre titok fedi, mivel még zajlanak az egyeztetések. Több mint egy héten át ismét a filmvilág fővárosa lesz tehát Kolozsvár, a műfaj rajongóinak nagy örömére.

A fesztivált nyitó gálaesten, amelyen jelen lesz Dél-Korea és talán Németország nagykövete, levetítik az Oldboy című, Park Chan-Wook délkoreai rendező filmjét, valamint a Guard Dog (Egyesült Államok) című rövidfilmet. A speciális meghívottak között találhatók Lukas Moodysson és Todd Solondz rendezők, előbbi két alkotását (A Hole in My Heart és Terrorists) ősbemutatóként láthatjuk, utóbbi Palindromes című filmjét romániai bemutatónak lehet tekinteni. Mindkét rendezőnek kérdéseket lehet majd föltenni filmjeik vetítése után. A fesztivál vendége lesz Mundruczó Kornél magyarországi rendező is.

A szervezők számos külön programmal szolgálnak, ennek keretében kerül sor a Román – Magyar Koprodukciós Találkozóra is, amelynek során levetítik a Romániában botrányt okozó Dallas Pashamende című Pejó Róbert által rendezett filmet. A környezetvédelmi minisztérium haragját kiváltó film egyik főszereplője Bogdán Zsolt, a Kolozsvári Állami Magyar Színház művésze, Tudor Giurgiu véleménye szerint olyan kaliberű színész, akit Romániában érdemes számon tartani.

Úgy tűnik, a francia filmművészet egyik fontos sztárja lesz a fesztivál díszmeghívottja, nevét azonban egyelőre sűrű homály fedi, az igazgató szerint ugyanis még zajlanak az egyeztetések, őt pedig szerződés köti a titoktartásra. A francia filmcsillag nevét, akiről azért annyi mégis kiszivárgott, hogy nőnemű, leghamarabb május 23-án vagy 24-én hozzák nyilvánosságra, őt egyébként Életmű-díjjal tüntetné ki a TIFF. Ugyancsak Életmű-díjat adományoznak Gheorghe Dinicănak, akiről viszont már lehet tudni, hogy jelen lesz a rendezvényen.

Let’s go digital! címmel14–18 év közötti fiataloknak szerveznek workshopot, amelynek végén bemutatják a műhelyfoglalkozás alatt született alkotásokat. A jelentkezni vágyók a www.tiff.ro oldalra küldhetik el leveleiket.

A sajtótájékoztatón jelen volt Szakáts István, az ALTART Alapítvány elnöke is, aki bejelentette: az országban először kerül sor animációs-workshopra, Susanne Fraenzel, németországi és Szabó Zsuzsanna, magyarországi rendezők vezetésével. Az alapítvány tervei között szerepel egy majdani animációsfilm fesztivál megrendezése is. A műhelymunkára szintén a www.tiff.ro-n , vagy a www.altart.org címen lehet bejelentkezni.

Ami a filmek megtekintését illeti, idén is lehet 30 filmre szóló belépőkártyát vásárolni, amelynek birtokában a nyitó és záró gálára, valamint az egyéb partikra is be lehet jutni, ezek száma azonban korlátozott, egyelőre mindössze 60 darabot adnak el. Belépőjegyeket és bérleteket is árusítanak, a diákok számára kedvezményes áron.

A mintegy 500 000 eurós költségvetésű fesztivál videoklipje még nem készült el, a napokban azonban már vetíteni fogják a televíziós csatornák, a záró gála egy részét, amelynek idén is lesz meglepetés-vendége, a közszolgálati tévécsatorna élőben fogja közvetíteni.

Nagy érdeklődés kísérte a megyei tanács tegnapi sajtóértekezletét, amelynek vendégei az olaszországi Trento régióból érkeztek. Az ottani fejlesztési-ügynökség képviselői és több üzletember azzal a céllal látogatott Kolozsvárra, hogy szemügyre vegye megyénk turisztikai lehetőségeit, és ennek függvényében üdülőhelyeket hozzanak létre.

Erdély, ezen belül az Érchegység, emellett pedig Kolozsvár és környéke is sok tekintetben hasonlít az olaszországi Trento vidékéhez, hangoztatták az olasz üzletemberek, akik közül többen első alkalommal jártak Kolozsváron. Hasonló, úgymond európai stílusban épültek a házaink, és ezelőtt száz esztendővel a régiók még több hasonlóságot mutattak, csupán a háborúk változtattak ezen, hangoztatták. Sőt, a kisebbségek tekintetében is van közös vonás a régiók között: ott jelentős német, itt pedig magyar kisebbség él. Kevéssel korábban egy kelet európai térségben tevékenykedő szakembert küldtek ide, hogy felmérje a beruházási lehetőségeket, és ehhez megfelelő partnereket találjon, hiszen az olasz elképzelésű beruházási projekt nem csak a turizmust, hanem a mezőgazdaságot, kézművességet is felölelné.

Corrado Fedrizzi, a trentói fejlesztési ügynökség vezetője elmondta, előbb meg kell ismerniük a vidéket, hogy lássák a kihasználási lehetőségeket, majd látniuk kell azt is, hogyan osztja el az Európai Unió a fejlesztési pénzalapokat, fel kell mérni a befektetés megtérülési idejét, és csak ezek után gondolkozhatnak konkrét összegű ráfordításon.

Az olasz vendégek „feltérképezési" útvonala érintette Magyarkapust, Bánffydongót, Riskát, Jósikafalvát, Balktelepet, Havasreketyét, Reketót, Járavizét, majd Tordaszentlászló felé érkeztek vissza Kolozsvárra.

Tegnap járt le a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal által, a lakóközösségeknek a tavaszi nagytakarítás elvégzésére kiírt verseny határideje. Kedden Emil Boc polgármester arról számolt be, hogy összesen 164 lakóközösség iratkozott be a versenyre: 48 a Monostorról, 36 a Mărăşti, 33 a Györgyfalvi, 19 a Donát és 27 a Hajnal negyedből és a Nyárfasorról.

A pár héttel ezelőtt meghirdetett megmérettetés során a legalaposabb tavaszi nagytakarítást végző lakóközösségeket díjazzák. Az első húsz helyre kerülő tömbház 40-40, a következő húsz pedig 20-20 millió lejt kap. Ugyanakkor díjazzák a harmadik helyet elért 60 lakóközösséget is: ezek 10-10 millió lejhez jutnak.

Boc bejelentette: május 10–20. között a városi tanácsosokból álló öt bizottság kiszáll a lakóközösségekhez, és felméri, hogy a polgárok milyen módon végezték el a tavaszi nagytakarítást. A nyerteseket május 20-a után hirdetik ki. A városvezető hangsúlyozta, a pénzt kizárólag a lakóközösség érdekében végzett szolgáltatásokra használhatják fel, például szemétlerakat és parkoló-korszerűsítésére, javítási munkálatok elvégzésére.

Fejébe szállt a dicsőség Kolozsvár polgármesterének: pimaszul, vagy egyáltalán nem válaszol az újságírók által a közösség érdekében feltett kérdésekre. Így járt lapunk munkatársa is, aki megfelelő hangnemben arról érdeklődött, hogy az elöljáró hetente mennyi időt tölt Bukarestben, lévén, hogy a Demokrata Párt megbízott elnöke. Ez elsősorban azért érdekelt volna bennünket, mert amíg Boc a fővárosban tartózkodik, képtelen a város égető gondjaival foglalkozni. Kérdésünkre kezdetben a városvezető megpróbált kitérő választ adni, majd csupán ennyit mondott: – Nem vagyok hajlandó válaszolni!

Ezt követően a városvezető ironikus megjegyzéseket is tett: – Pontosan utána nézek a dolognak, lefordítom a választ magyar nyelvre, hogy Ön is megértse, és elküldöm – mondta Boc.

Többszöri kérdésünkre elismerte, hogy szinte valamennyi szerdán párt-ügyekben Bukarestben tartózkodik, ugyanis az általa vezetett politikai alakulat ezen a napon tartja vezetőségi ülését. – Nemcsak pártügyeket intézek, hanem kihasználom az alkalmat arra, hogy egyeztessek a különböző miniszterekkel a várost érintő kérdésekben – próbálta magyarázni bizonyítványát Boc. Hozzátette: annak ellensúlyozására, hogy szerdánként a fővárosban tartózkodik, hétvégenként bejár a polgármester hivatalba.

A városvezető arról biztosította a közvéleményt, hogy a helyi költségvetésből egyetlen lejt sem költött, a repülőjegyek árát a párt kasszájából fedezi.

Tavaly decemberben, kormányalakításkor, a polgármester két hetet hiányzott Kolozsvárról.

Június elsejéig, a gyermeknapig 14 új játszóteret hoz létre a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal, jelentette be Emil Boc. A kincses város elöljárója arról számolt be, hogy a játszótereket a következő helyeken hozzák létre: Csillagvizsgáló/Rapsodiei, Hajnal (Zorilor) utcában a körforgalomnál, Clăbucet, Bucegi utca 8–10. szám, Budai Nagy Antal (Dorobanţilor) utca 89. szám, Új Nyárfasor (Plopilor Nou) utca 58. szám, Ciortea 3A, Tăşnad, Alunişului, J. Jaures 10–12. szám, Naszód (Năsăud), Tordai út/Jupiter utca, Sétatér, Liebnicht park.

Sorin Apostu, a városháza műszaki osztályának igazgatója elmondta: a program összköltségvetése 40 ezer euró.

Velazquezhez hasonlítva nem számítok, de összevetve a kortárs festőkkel, én vagyok a modern idők legnagyobb géniusza, ám a szerénység nem tartozik az erényeim közé.

A KERTBARÁTOK TALÁLKOZNAK május 12-én, csütörtökön du. 5 órától az EME székházban (Jókai/Napoca utca 2.). Az összejövetelen a virágkötészet művészetéről Dávid Erzsébet, az aktuális teendőkről a kertekben pedig Orbán Sándor mérnök beszél.

A BESZÉD ÉS AZ ÍRÁS HERMENEUTIKAI PROBLÉMÁI témaköben dr. Fehér M. István egyetemi tanár, a budapesti ELTE Filozófiatörténeti Tanszékének professzora tart előadás-sorozatot május 12-én és 13-án de. 10 órától, valamint du. 4 órától a BBTE Farkas utcai központi épületének I. emeleti 8-as termében, a hermeneutika és kultúra magiszteri program hallgatói, valamint a filozófia szakos hallgatók számára. A Sapientia Alapítvány–Kutatási Programok Intézete szervezte előadások minden érdeklődő számára nyitottak.

VÁLASZTMÁNYI GYŰLÉST tart az RMDSZ Hidelvi kerülete május 12-én, csütörtökön du. 5 órától, a Horea úti református templom gyülekezeti termében.

JÓTÉKONYSÁGI HANGVERSENYT tart Lászlóffy Réka (zongora) és Márkos Albert (hegedű) előadóművész május 12-én, csütörtökön du. 6 órától az Unitárius Püspökség dísztermében. A hangversenyt az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet javára szervezték.

CIVIL KEREKASZTALT szervez az ERMACISZA a nonprofit szervezetek képviselőinek és minden érdeklődőnek május 11-én, szerdán du. 4 órától az Erdélyi Múzeum Egyesület (Jókai/Napoca u. 2–4.) előadótermében. Az aktuális felvetendő támák: Miért nem felel meg a kisebbségi törvénytervezet a civil szervezeteknek?, A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének szerepe az erdélyi magyar közéletben, valamint Az 1 %-os adófelajánlás tudnivalói.

A CSEMETE ZENEÓVODA nagycsoportjának május 11-én, szerdán délután 5 órától, a kiscsoportnak pedig 6 órától lesz órája. Nistor Krisztina és Maksay Júlia zenetanárnők kalauzolásával a gyermekek meghódíthatják a zene birodalmát.

HANGVERSENYT TARTANAK a Fiatal tehetségek országos versenyére készülő zongora szakos diákok (Veress Gáspár, Starmüller Péter, Kovács Dalma, Felszeghi Alexandru, Gagiu Ciprian – Papp Tibor és Ráncz Franciska növendékei) május 11-én, szerdán este fél 8 órától a Sigismund Toduţă Zenelíceum dísztermében.

JOGI TANÁCSADÁST TART Szőcs Sándor ügyvéd május 11-én, szerdán du. 3 órától a Kolozs megyei RMDSZ Fürdő/Pavlov utcai székházában.

Véglegessé vált az Omega jövő heti programja. A zenekar a május 21-ei, marosvásárhelyi koncerten kívül közönségtalálkozókat is tart. Az Illés együttes augusztusi koncertje sem marad el.

A tervek szerint a körút május 19-én Marosvásárhelyen kezdődik, ahol az együttes tagjai a Kultúrpalota tükörtermében tartanak sajtótájékoztatóval egybekötött közönségtalálkozót, majd Szovátán és a parajdi sóbányában tesznek látogatást. Az esti órákban Szovátán, másnap pedig Gyergyószentmiklóson találkoznak a közönséggel a Salamon Ernő Líceumban.

Kóbor János, az Omega frontembere kijelentette: „Amikor tavaly szilveszterkor Szovátán jártam, akkor győződtem meg arról, hogy fontos eljönnünk Erdélybe. Tiszteletemre a helyiek éjfélkor a magyar és a székely Himnusz után a Petróleumlámpát is elénekelték. Megható volt az a szeretet, ahogyan fogadtak.

Az Omega mellett az Illés együttes is Erdélybe látogat. Az augusztus 5-re Csíkszereda Főterére tervezett koncert bizonytalanná vált azt követően, hogy Pásztory Zoltán, az együttes dobosa váratlanul meghalt. A koncerten Pásztory Zoltán dobfelszerelésénél egykori tanítványa, Szörényi Örs ül majd.

ALBERTO MAGNELLI emlékére rendez kiállítást a Képzőművészeti Egyetem, a Romániai Képzőművészek Szövetsége kolozsvári fiókja, a Művészeti Múzeum, valamint az Olasz és a Francia Kulturális Központ. A tárlatmegnyitóra május 11-én, szerdán 17 órakor kerül sor a Művészeti Múzeumban. A XX. századi olasz művészet kimagasló alakjáról, Picasso, Kandinski, Robert és Sonia Delaunay, Matisse barátjáról, a Velencei Biennálék résztvevőjéről és kitüntetettjéről Flavio Battolozzi olasz művész írt könyvet, amelyet ugyanakkor mutatnak be. A tárlatmegnyitót versműsor követi román költők részvételével.

Az Erdélyi Múzeum-Egyesület (EME) Agrártudományi Szakosztályának hétfő esti ülésén, melyet Müller Borbála (Bogáncs együttes) mezőségi dalai vezettek be, a Művelődés szerkesztőségével karöltve, bemutatták egy fiatal szakember-szerző, Fekete Albert, két frissen megjelent kötetét.

A Kolozsvári kertek című könyvet Szabó Zsolt főszerkesztő méltatta. Kissé történelmi ízű tálalásban a város négy közkincsnek számító zöldövezete múltját tárja elénk a szerző: a Sétatérét, az egykori Mikó-kertét, a későbbi botanikus kertét és a Hánzsongárdi temetőét. Valamennyi a magyarországi és európai hagyományokba való beágyazódás jegyeit v iselte magán.

Az erdélyi táj kérdései című kötet jelentőségét Nagy Tóth Ferenc méltatta. Szerinte a kiadvány már az anyaország és a határokon túli magyar szakemberek konkrét együttműködéséből született. Sürgős tennivalókat feszeget: fel kell mérni és -újítani az erdélyi kastélykerteket. Úgy téve eleget az Európai Unió elvárásainak, hogy közben megőrizzük hagyományainkat, kulturális zöld örökségünket. Mindez a tájépítés, a tájalak ítás tudományát, az ökológus gondolkodásmódot foglalja magába. A táj mindig magán viseli a benne lakó népek sajátos életfelfogását, lelki alkatának a jegyeit. Jelenleg Erdélyben román ízlésű tájátalak ítás folyik, az átélés összefonódik a túléléssel, ennek következménye régi kastélyaink kertjeinek a lepusztult állapota. Nyugaton egészen más a helyzet. Ezt a könyvet hasznos lenne román és angol fordításban is megjelentetni.

Az EU szigorú jogszabályaihoz igazo dva, tájtervező mérnökök képzését kell bevezetni nálunk. Magyar szakemberek szükségeltetnek, hogy az erdélyi tájat ne mások al akítsák át saját látásmódjuk alapján. A sok száz kastélykert és kúria gyors felmérésébe helybeli vagy körzeti szakembereket kell bevonni – javasolta Fekete Albe rt. Szerinte a megfelelő szakem berképzés az EME Agrártudományi Szakosztályának profiljába kívánkozik.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Égi királyság – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfőn minden előadás. Május 9–11-én de. 10 órától: Felix és Otilia – román.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Fellegekben járva – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 18, 21; kedvezménnyel kedden minden előadás. Május 9–12-én 12 órától: A fejsze – román.

GYŐZELEM – Nói, az albinó – bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 19.30; Millió dolláros bébi – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 22.

FAVORIT – Trója – amerikai. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20; csütörtökön minden előadás kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Constantin – amerikai – vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfőn minden előadás.

TORDA

FOX – A fűrész – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Az idegrendszer – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Bújócska – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától és hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – Aaltra – francia–belga. – Vetítés 17 órától; kedden kedvezménnyel. Alien v. Predator – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30; 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Hitch – Utolsó első csók – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap: 22.30; kedvezménnyel péntreken, szombaton, vasárnap 22.30 órától, hétfőn minden előadás.

MAGYAR OPERA

Május 12-én, csütörtökön 18.30 órakor: Huszka Jenő: Gül baba. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Gy. Tatár Éva.

Május 14-én, szombaton de. 11 órakor: Huszka Jenő: Gül baba. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Gy. Tatár Éva. – Ifjúsági-bérlet.

ROMÁN OPERA

Ma, május 11-én, szerdán este 7 órakor: Puccini: Pillangókisasszony – olasz nyelvű előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

A ma estére meghirdetett Bakkhánsnők előadás betegség miatt ELMARAD.

Május 13-án, pénteken este 8 órakor: Ionesco: Jaques vagy a behódolás – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. – CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

TRANZIT HÁZ

Május 12-én, csütörtökön du. 6 órától: Mrožek: Károly. Rendező: Tompa Gábor.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Május 12-én, csütörtökön este 7 órakor: G. B. Shaw: Pygmalion.

FARKAS UTCAI TEMPLOM

Ma, május 11-én, szerdán este 7 órától: Erich Türk csembalóestje a IV. Pünkösdi hangversenysorozat keretében. Közreműködik a Diletto Musicale kamarazenekar.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

A kolozsvári Báthory István Elméleti Líceumban 1996 óta speciális osztályok is működnek, Vizi Imre akkori aligazgató támogatásával, ahol szellemi- és mozgássérült gyermekek tanulhatnak, anyanyelvükön, egy jól képzett pszichopedagógus tanári kar segítségével. A helyzet azért különleges, mert együtt vannak az egészséges gyermekekkel és így könnyebben beilleszkedhetnek a társadalomba. Az iskola biztonságot nyújt és önbizalmat ad nekik.

Ha szakintézetbe járnának, ahol csak román nyelven van tanítás, járna nekik egy meleg ebéd az államtól, mert reggel 8-tól délután 5-ig tart a programjuk. Mivel a gyermekek 90%-a otthon szociális és családi problémákkal is küszködik, legtöbbjüknek még uzsonnára sem jut és ezek a gyerekek mindennap éheznek. A 90-es évek végén még sikerült nekik pályázatokon keresztül ideig-óráig biztosítani a meleg ebédet, de sajnos ez 2000-től megszűnt.

A Báthory Szülői Szövetség 2002-től jogi személy és felvállalta ezeknek a gyermekeknek a gondjait, anyagi lehetőségeink viszont szegényesek, nem tudunk ekkora összeget segítség nélkül előteremteni.

49 gyermekről van szó, akik Közép-Erdély minden részéből származnak, mert egyetlen hely, ahol magyarul tanulhatnak. Egy zwollei (Hollandia) egyházkerülettől kaptunk 1200 eurót, valamint egy olasz segélyszolgálattól 400 eurót, ami szűkösen fedezi június 15-ig az ebédjüket. Egy napra 45 000 lej volna az ebéd, tehát 49 gyermeknek 2 millió 205 ezer lej egy napra, 44 millió lej egy hónapra, 441 millió lej egy iskolai évre.

Ebből 98 millió lejt tudtunk adományokból összeszedni, valamint a Báthory Szülői Szövetség 100 millió lejjel tudná támogatni az összeget, tehát még hiányzik 243 millió lej. Úgy érezzük, ez közügy, hisz magyar közösségünk tagjai ők is, függetlenül vallási hovatartozástól vagy a politikai döntésektől, amelyek következtében ide jutottak.

Amennyiben nem tudjuk megoldani ezt a problémát, a szülők kénytelenek lesznek visszaíratni őket a román szakintézményekbe, ahol ki vannak téve a megalázásnak és a beolvasztásnak.

Kérjük Önöket, segítsenek! Vállaljuk fel együtt a 49 kisegítős gyermek etetését. A Báthory Szülői Szövetség munkáját és eredményeit megnézhetik a www.bathory-szuloi-szovetseg.ro weboldalon, ahol a kisegítősök link alatt ezeknek a gyerekeknek a problémái is fel vannak tüntetve.

A Kincses Kolozsvár kincsei az ott lakó emberek lelkében vannak, hordozzuk magunkban őket, mint szellemi és lelki örökséget. Osszuk meg egymással. Együtt sikerülni fog. Kérjük segítsenek!

Amikor, még régen, a harmatcsepphez hasonlítottak (és ez nyomtatásban is megjelent), az elégedettség érzése helyett zavarba jöttél; úgy érezted, hogy találóbb metaforával is illethették volna személyedet, nem beszélve (már akkor) több évtizedes munkádról és erőfeszítéseidről. Ám most, hogy elolvastad egy nagy orosz író különös mondatát a harmatcsepp „iszonyatos súlyáról", lám, hirtelen minden a helyére került. Mint aki számára meglepetést tartogatott tulajdon élete…

Nem mintha egy odavetett – akár lírai nyomatékú – jelző bárkit is hozzásegítene a felismeréshez, hogy értékeivel vagy múltjával szembesüljön. Ha csak egy helytelenül értelmezett kifejezés korrekciója következett volna be – de többről, másról van szó. A bennünket körülvevő tárgyak, jelenségek értéke is viszonylagos: a szubjektum elméjéből pattan ki az a megfoghatatlan (többlet?) valami, ami nemegyszer váratlanul megvilágítja valóságos értelmüket és értéküket.

Első ösztönöd azt diktálta volt, hogy megbántott légy… Valamely kifejezés helyes alkalmazásán múlik vajon minden? Vagy talán lelkünk leghomályosabb zugában őrzünk egy ismeretlen erőt – túlzásaival lehet szívszorító, de lehet megnyugtatóan derengő is –, amely a tárgyilagos mérések (józan méricskélések) s a fennálló kritériumok ellenére emlékeink vagy elképzeléseink harmatcseppjét iszonyatosan súlyossá teheti.

A pénzügyminiszter reggelije helyett éppen az igazságügy élére kinevezett tárcavezető ötórai teájára lennék kíváncsi. Biztosan nem a kabinet mélyén felszolgált fehérkesztyűs ceremónia főszereplője Monica Macovei. Legfeljebb filteres bögréket tesz sorra az íróasztal sarkára, röpke üdülést remélve a román igazságszolgáltatás reformjának keserves kitervezése közben. Nem politikus, de a szakmát tisztelő karizmatikus egyéniség: (be)látja, hogy a rendszer közegellenállása itt a legvehemensebb, leghatékonyabb, s hogy a duplafenekű diplomatakoffer már csak vidéki szemfényvesztésekre ha elegendő. A brüsszeli, strasbourgi eurokratákat nem lehet többé lendülettel és szöveggel győzködni. Tettekre/tényekre éhes partnerek ők.

A „környülállás" pedig éppenhogy a kézzelfogható eredményeket nem engedi Justitia udvarházában túlburjánzani. Generációs félelmek, nemzedéki reflexek labirintusában kell megtalálni a kiutat. Nem könnyű szembeszegülni a váddal, miszerint az átszervezés politikai konccá nemtelenítené az igazság szolgálatára felesküdött lovagokat. Tudva tudja: ezt éppen a múlt rendszer(ek) kiszolgálói hangoztatják előszeretettel. Bár azt is tudja, hogy nem lehet több csatát egyszerre vívni, a miniszter váltakozva nyit frontokat: hol a nyugdíjkorhatár ürügyén teszi fel az esélyegyenlőség kérdését, és a több mint másfélszáz érintett ügyészt és bírát kényszeríti színvallásra, hol a pénzügynél jár közbe, szinte bérletet váltva a bizonyára kőkemény alkusorozatra a jobb bérezési feltételekért.

Ám ezek csak amolyan portyák, a hadműveletek java éppen a reformra szoruló szervezési kérdések átfogalmazását jelentené. A magasrangú tisztviselőket nem az országos szaktestület, hanem a miniszter javaslatára neveznék ki. A rendszer arctalan famulusai helyett nevüket és hangjukat, döntéseiket vállaló intézményvezetők számolhatnának be a maguk által verbuvált csapat éves tevékenységéről. A hatékony munka kézen fogva jár a felelősségérzettel, ehhez viszont megfelelő jogköröket, döntési fogódzókat kell nyújtani. Pofonegyszerű képlet, jurátusi hangnemben szólva első és másodfokon egyaránt.

Csakhogy: Monica Macovei a civilek közül került az igazságügyhöz, hírnevét éppen a bírák és ügyészek visszaéléseinek feltárásával alapozta meg, most pedig minisztersége alatt tapasztalja, hogy – egyelőre – képtelen gátat vetni a torzulásoknak. Monica Macovei a párbeszéd híve, használható, a gyakorlat korrekcióit elviselő jogszabálycsomagban gondolkodik. Monica Macovei javítható álmodozó, aki tisztában van azzal, hogy a reform akkor is sikeres, ha nem látványos szaltónak, inkább apró tipegésnek tűnik az általa generált elmozdulás. Monica Macoveiben egy koreográfus veszett el: előre-hátra lüktető mozdulatsorból hallja ki a ritmust, amely akkor is a belső fül egyensúly-központjában tamtamoz, ha a zenét lehúzták a háttérből, vagy a zenekari árokban már csak a kottatartók nyújtogatják filigrán nyakukat.

Egyes német lapok problematikusnak tartották, hogy Gerhardt Schröder az Oroszországgal ápolandó stratégiai kapcsolatok érdekében látszólag nem akar tudomást venni bizonyos közép- és kelet-európai országoknak Moszkvával szemben megfogalmazott elvárásairól. Ezek az országok azt kívánják, hogy Oroszország ismerje el: a náci Németország felett aratott győzelmet szovjet megszállás követte Európa keleti felében. Az európai győzelem 60. évfordulóján Moszkvában rendezett megemlékezés felszínre hozta azt a máig létező megosztottságot, amelyet a náci Németország feletti győzelem teremtett Európában, vélik a hétfői francia napilapok.

A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Oroszországot „mentális távolság" választja el Európától, s úgy véli, George Bush a „szabadságért folytatott misszióját" akarja még távlatosabbá tenni azzal, hogy most szóba hozta: a háború utáni európai rend kialakulásáért a nyugati szövetségesek is felelősséget viselnek.

A frankfurti lap szerint az európai történelemképet eddig a nyugati felfogás uralta, de ez a kép nem marad érintetlen az Európai Unió keleti bővítése után. Az új EU-tagok behozzák történelmi tapasztalataikat és traumáikat az unióba, s ezekben a traumákban nem csak Hitler fordul elő. A Baltikumban is ismert, hogy a Nyugat megengedhetetlennek tekinti Hitler és Sztálin egy napon való említését, de a baltiak, most hogy már szabadok, meg akarják engedni maguknak annak kimondását: Sztálin rögtön Hitler után elrabolta szabadságukat, ezreket gyilkoltatott le és százezreket hurcoltatott Szibériába. Éppen a német kancellárnak kellene nyitottnak lennie ezekre a panaszokra, hisz országának fele valamikor Európa keleti részének a sorsában osztozott. „Ám a kancellár ma a győztesek oldalán áll, s nem akar hallani" a panaszokról – írta a frankfurti lap.

A Der Tagesspiegel című berlini polgári lap számára a moszkvai látványosság drasztikusan tárja fel, hogy mennyire megosztott az európai emlékezet 1945-tel kapcsolatban. A „legyőzött, megszállt, felszabadított" sorrendje sem egyforma mindenütt. Az 1945. május 8-ról és 9-ről való megemlékezés utolsó napja nem a hétfői. Hosszú idő fog eltelni, amíg Európa egységes viszonyt alakít ki a múlthoz. Hosszú idő fog eltelni addig is, amíg Schröder és Putyin úgy nyújt majd egymásnak kezet, hogy nem néznek el harmadik felek történelmi szenvedése fölött.

A liberális müncheni Süddeutsche Zeitung úgy látja, hogy növekszik a távolság Oroszország és az európai demokráciák között, mert az oroszok továbbra is a Szovjetunió mítoszainak és hazugságainak a foglyai, Oroszország továbbra sem hajlandó emlékezni a sztálinizmus több millió áldozatára. A müncheni újság szerint „egyszerű beismerésről lenne szó: orosz katonák milliói jó ügyért harcoltak, de egy bűnözőt (Sztálint) szolgáltak. Ez a beismerés fájdalmas, de meg kell születnie egy nyitott, modern társadalom felé vezető úton. Oroszországnak ki kell állnia a szörny elé" – írta a Süddeutsche Zeitung.

Tony Blair brit miniszterelnök a Bild hétfői számának hasábjain az „áldozatkultusz" folytatásától óvta a németeket. Blair leszögezte, hogy a német–brit kapcsolatok még sohasem voltak olyan jók, mint most, s helyesnek nevezte azt is, ha megemlékeznek a keletről elüldözött németekről. „Ennek azonban nem szabad áldozatkultuszt eredményeznie. A második világháború kirobbantásáért Németország viseli a felelősséget. Mindnyájunknak együtt kell élnünk a következményekkel" – hangsúlyozta Blair.

A Libération szerint az európai törés, amely a berlini fal leomlása óta elhalványodott, a moszkvai megemlékezés alkalmával újra egyértelművé vált. Mialatt Nyugat-Európa a világhatalmak közti együttműködésnek köszönhető békét és a demokrácia győzelmét ünnepli május 9-én, Kelet-Európában az embereknek a II. világháborúról elsősorban a győzelem után a szovjet hatalom által rájuk erőszakolt diktatúra jut eszükbe, és inkább az Európai Unióhoz való csatlakozásuk évfordulóját ünneplik májusban. Oroszország pedig nemzeti nagyságának visszanyeréséről álmodozik – emlékeztet a francia baloldali napilap.

A holland miniszterelnököt idézve, a Libération felhívja a figyelmet, hogy az „európai együttműködés hozta el a kontinensnek a 60 éve tartó békét és fejlődést". És bár nem csak az Európai Uniónak köszönhető, mégiscsak az EU intézményei és szerződései jelentik a szimbólumát és garanciáját a hosszú békének és a demokráciának, továbbá az EU biztosítja az ellensúlyt Európában Oroszországgal szemben – véli a párizsi lap.

Még ha az európai alkotmány ellenzői most kifogásolhatják is, hogy a népszavazási „igen" támogatói kisajátítják maguknak a nácizmus felett aratott győzelemre való megemlékezéseket, a Libération szerint tudniuk kell, hogy a történelem ellenük játszik. Bár az európai háború emlékének felidézése a jelenlegi szociális és gazdasági problémákkal szemben keveset nyom a latban, a baloldali lap szerint nem szabad elfelejteni Mitterrand elnök szavait, miszerint az EU az egyetlen bástya a nacionalizmusok visszatérésének megállítására. „Feltéve, ha ezalatt Európa őszintén beszél Oroszországgal" – zárja cikkét a Libération.

A Le Figaro szerint Putyin elnök a megemlékezéseket arra használja fel, hogy országa nemzetközi presztizsét visszaállítsa. És bár egyértelmű, hogy a 27 millió szovjet áldozat nélkül a szövetségesek nem tudták volna legyőzni a nácikat, Oroszország akkor nyerhetné vissza régi nagyságát, ha Vlagyimir Putyin bocsánatot kérne, amiért 50 éven át a Szovjetunió ráerőszakolta Európa felére diktatúráját – véli a francia konzervatív lap.

Németország bocsánatot kért bűneiért, ezt Oroszországnak is meg kell tennie a Le Figaro vélekedése szerint a békés európai együttélés érdekében, ahelyett, hogy a „század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának" minősítse Putyin a szovjet hatalom összeomlását.

A francia konzervatív lap figyelmeztet, hogy Ukrajnában, Grúziában, Közép-Ázsiában társadalmi nyomásra összeomlottak a Moszkva által támogatott rezsimek, miközben Washington „demokratikus keresztes hadjáratot" folytat a világban, melynek egyik újabb állomása a moszkvai érdekeket képviselő Belorusszia. Ezért is kell, a párizsi lap véleménye szerint, az európai vezetőknek megértetni a „Kreml főnökével", hogy saját érdekében szavazzon inkább a demokráciára határain belül és kívül, mert Oroszország csak így nyerheti vissza elvesztett nagyságát.

„Grúzia példát mutat a világnak abból, hogy állhatatos emberek képesek felkelni elnyomóikkal szemben, és követelni tőlük a szabadságukat" – jelentette ki George Bush amerikai elnök kedden a tbiliszi főtéren, mintegy százezer ember előtt mondott beszédében.

Bush szerint Grúzia NATO-csatlakozása nagyban függ attól, hogy tudja-e békésen rendezni viszonyát két szakadár tartományával. „Az önök bátorsága sarkallja a demokratikus reformok kezdeményezőit, és azt az üzenetet küldi szerte a világba, hogy szabadság vár a Föld minden nemzetére és népére" – jelentette ki az amerikai elnök a Szabadság téren, amely a tbiliszi lakosok számára a demokráciát jelképezi, hiszen a Szovjetunió 1989-es összeomlásakor és tavaly a rózsás forradalom idején is több százezer ember gyülekezésének színhelye volt.

„Önök itt összegyűltek – fegyvertelenül, de egy szál rózsával és meggyőződésükkel –, követelték szabadságukat, és mivel cselekedtek is, Grúzia ma szuverén és szabad, a szabadság jelképe a térség és az egész világ számára. Ugyanezt a szabadságvágyat látjuk a fiatalok lelkében szerte a Kaukázusban, Közép-Ázsiában és a tágabb értelemben vett Közel-Keleten. Miközben azonban békés forradalmakkal is meg lehet dönteni az elnyomó hatalmakat, az igazi nagy feladat a demokratikus intézmények felépítése, amelyet önök méltósággal és eltökéltséggel vállalnak" – mondta az elnök.

Bush leszögezte: Grúzia NATO-csatlakozásának előfeltétele, hogy Tbiliszi békésen rendezze konfliktusát két szakadár tartományával, Abháziával és Dél-Oszétiával. „Bátorítjuk önöket arra, hogy működjenek együtt szorosabban a NATO-val. A grúz vezetők tudják: a konfliktusok békés megoldása alapvető feltétele annak, hogy az ország integrálódjon a transzatlanti közösségbe. De minden országnak tiszteletben kell tartania Grúzia szuverenitását és területi egységét" – hangsúlyozta Bush. Ez utóbbi mondatával Moszkvának üzent, amely támogatja a két szakadár grúziai tartomány vezetését.

A teret szegélyező házak falát frissen mázolták Bush tiszteletére, akinek személyében hivatalban lévő amerikai elnök először látogatott Grúziába, sőt az egész ingatag kaukázusi térségbe. A mintegy százezer fős tömeg megtöltötte a teret és a környező utcákat, éljenzésükkel gyakran megszakították Bush beszédét. Piros, fehér, illetve kék ruhába öltözött több száz ember olyan alakzatba állt össze a téren, hogy abból az amerikai és a grúz zászló alakult ki. Az emelvényen beszélő Busht golyóálló üvegfalak védték.

Bush után Mihail Szaakasvili grúz elnök beszélt, aki a vezetője volt a korrupt tbiliszi hatalmat megdöntő tavalyi rózsás forradalomnak. Így jellemezte amerikai kollégáját: „olyan vezető, akinél többet senki nem tett a szabadság ügyéért a jelen korban. ... Szabadságharcost üdvözlünk benne. Tizennyolc hónappal ezelőtt a grúz nép a szabadságát követelte ezen a helyen. Amerika megtartotta a szavát, velünk volt a forradalomban, és velünk van ma is. Népem nevében köszönetet szeretnék mondani" – mondta Szaakasvili.

Bush elnök beszédével befejezte ötnapos európai körútját, és visszaindult az Amerikai Egyesült Államokba.

Kedden megnyílt Moszkvában az Oroszország-Európai Unió-csúcstalálkozó, amelyen a résztvevők terjedelmes együttműködési megállapodást fogadtak el.

Oroszország és az EU megállapodásra jutott az együttműködés négy közös terének létrehozására vonatkozó „útitervekről". A négy közös tér (gazdaság, szabadság-biztonság-igazságszolgáltatás, külső biztonság és kutatás, művelődés) kialakítására irányuló megállapodáscsomagot hétfői, éjszakába nyúló tárgyalásain Szergej Lavrov orosz és Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter, valamint Benita Ferrero-Waldner és Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője véglegesítette. Az útiterveket azt követően hozzák nyilvánosságra, hogy a csúcstalálkozó résztvevői kimondják a végső igent.

A 15. alkalommal megrendezett EU-Oroszország-csúcstalálkozón Vlagyimir Putyin orosz elnök partnerei Brüsszel részéről José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker, a soros EU-elnök Luxemburg miniszterelnök, Ferrero-Waldner külügyi és Peter Mandelson külkereskedelmi biztos, valamint Javier Solana.

Vlagyimir Putyin orosz elnök a csúcstalálkozót megnyitó beszédében kijelentette, hogy az együttműködési megállapodáscsomag elfogadása lehetővé teszi a „Nagy-Európa felépítését".

A megállapodás enyhítené az uniós vízumkorlátozásokat, illetve hosszabb távon vízummentességet vezetne be az orosz állampolgárok számára, cserében azért, hogy Moszkva ígéretet tenne: visszafogadja mindazokat az illegális bevándorlókat, akik Oroszország területéről léptek be az Európai Unióba. Előirányozza az együttműködés fokozását a szállítás, az energiaügy, a regionális konfliktusok megoldása, valamint a jogi szabványok összehangolása, a kereskedelem és a beruházások előmozdítása területén.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Kedden a képviselők szakaszonként elfogadták a tisztségviselők vagyonbevallását szabályozó törvénymódosítást, a végső szavazás azonban még hátravan. A vita a szociáldemokrata képviselők hiányában zajlott, akik a lejárt munkaidőre hivatkozva, lényegében azonban a törvénytervezet előírásai elleni tiltakozásul vonultak ki a teremből.

Ismeretes, a kormány a hatályban levő törvény kiegészítését, szigorítását javasolta, a módosított jogszabály értelmében a vagyonnyilatkozatra köteles tisztségviselők sokkal részletesebb „vallomásra" lennének kötelezve, a nyilatkozat pedig kitérne közvetlen családtagjaik szerzett javaikra is. A szenátus, amely elsőként tárgyalhatta a tervezetet, visszautasította a kormány javaslatait, és lényeges előírásokat szüntetett meg, ami miatt az eredeti elképzeléshez képest titkosabbak lettek volna az új vagyonnyilatkozatok. A szociáldemokraták, a nagyromániások, illetve néhány RMDSZ-es honatya szavazatával a plénum, ahol a kormánykoalíciónak minimális szavazattöbbsége van, ezt a változatot fogadta el. A szenátusból kikerülő változatról a képviselőház jogi bizottsága azonban gyakorlatilag nem vett tudomást, így az alsóház plénuma a kormány változatát vitatta meg ismét kiváltva az (alsóházban kisebbségben levő) ellenzék elégedetlenségét. Időközben pedig a kormánykoalíció miniszterei és parlamenti képviselői a kormány változata szerint már be is nyújtották vagyonnyilatkozatukat, ezzel is jelezve hajthatatlanságukat.

A vita kezdetén, Cristian Dumitrescu, a Szociáldemokrata Párt parlamenti frakciójának szóvivője, pártja nevében azt javasolta, hogy a tervezetet küldjék vissza a jogi bizottsághoz, mivel a szaktestület csakis a kormány által előterjesztett elképzelést elemezte.

A képviselőház elnöke, a szociáldemokrata Adrian Năstase a vita során kijelentette: „a törvény megszavazása nem azt jelenti, hogy azok, akik a jogszabályt megszavazták, a korrupció ellen szavaztak, akik viszont ellene voksoltak vagy tartózkodtak, azok támogatják a korrupciót. Úgy értékelte, a kormány által javasolt kiegészítés semmivel sem viszi előre a korrupció felszámolásának ügyét, csupán ürügy a koalíciónak arra, hogy ismét a korrupcióellenesség mezében tetszelegjen".

Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője elmondta: „az RMDSZ-es honatyák elsőként tettek eleget nyilatkozattételi kötelezettségüknek, majd hozzátette: a vagyonnyilatkozatok ügye politikai üggyé vált, pedig a vitának csak komoly szakmai érvek ütköztetéséről kellene szólnia. Az RMDSZ képviselői megszavazzák a kormányrendelet változatlan formáját, de fontosnak tartják, hogy nyugodtabb periódusban, szakmailag is helytálló, valós átláthatóságot biztosító változatban fogadják el a módosítást".

A kormány felbontja azokat a szerződéseket, amelyeket az előző kabinet kötött az érvényes szabályok figyelmen kívül hagyásával, és elrendeli átlátható, EU-konform közbeszerzési eljárások beindítását – jelentette ki Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök a Pro TV egyik műsorában. A miniszterelnök kijelentése a közlekedési minisztérium illetékeseit is meglepetésként érte. A kormányfő ezt a Bechtel, a Vinci és az EADS társaságokkal az előző kormány által kötött szerződések kapcsán közölte. – Sajnálatos, mivel ezáltal késés történik, de végül is fel kell bontanunk ezeket a szerződéseket, és átlátható, az európai normáknak megfelelő közbeszerzési pályázatokat kell kiírnunk – mondta Tăriceanu. A Bechtellel kötött autópálya-építési szerződés kapcsán a kormányfő elmondta, a Brassó–Bors autópálya szükségességén túl figyelembe kell venni a szerződés törvényességét is. Emlékeztetett arra, hogy az amerikai társaság közvetlenül, versenytárgyalás nélkül kapta meg a tervezetet, emiatt fogalmazta meg kifogásait az Európai Bizottság is a tervezet kapcsán. Tăriceanu, kérdésre válaszolva, kifejtette, a szerződések felbontása nyomán a társaságok nem kérhetnek kárpótlást, ha bebizonyosodik, hogy a megállapodás törvénytelen volt.

A miniszterelnök nyilatkozata a közlekedési minisztérium vezetőit is meglepte. Vasile Bercan államtitkár elmondta: „a szerződést egyelőre nem bontották fel, az autópálya építése folyamatban van".

Mélységes aggodalommal állapította meg Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, hogy a kisebbségi közösségi jogok, valamint a kisebbségi népcsoportok autonómiájának védelmezőjeként közismert Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) bukaresti kongresszusán, akarva-akaratlanul, cinkosságot vállalt az alapjában véve diszkriminatív román kisebbségpolitikával, és elvtelen módon annak nemzetközi téren való hitelesítésére vállalkozott. A szerkesztőségünkbe juttatott közleményben a református püspök emlékeztetett, hogy a múlt héten Bukarestben szervezett kongresszuson – amely szerinte a román kisebbségi kirakatpolitika rangos eseménye volt – a meghívottak elismerően értékelték a Románia kisebbségvédelmi-területén tett lépéseit. A testület a kisebbségi törvénytervezet kapcsán támogató nyilatkozatot fogadott el. Tőkés szerint „a FUEN eme alapvetően kisebbségellenes megnyilvánulásánál még csak a román többségi hatalmat kiszolgáló RMDSZ-pártvezetőség magatartása elítélendőbb, mely kollaboráns politikájával elérte, hogy Románia csatlakozási tárgyalásai során egyáltalán nem is volt téma a nemzetiségi kérdés." – A FUEN mostani dicstelen szerepvállalása élesen elüt attól, amit az 1996-os temesvári kongresszusán volt alkalmunk tapasztalni a részéről. Már-már nevetségesnek mondható, hogy miközben az európai országok kisebbségpolitikáját monitorizálva – többek között – Franciaországot, Ausztriát, Nagy-Britanniát és Németországot megrovásban részesíti, ezzel szemben Romániának jeles osztályzatot ad – áll a nyilatkozatban.

„Nem gazdasági okok miatt halasztották el a román és bolgár EP-megfigyelők meghívását, mint ahogy azt Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök állította" – jelentette ki Agata Nowacka. Az Európa Parlament szocialista csoportosulásának sajtószóvivője szerint ennek ellenére az EP döntése nem számít politikai jelzésnek, legalábbis az európai szocialisták részéről nem az. A döntésnek taktikai okai vannak, hiszen más, a románok és a bolgárok előtt csatlakozott országok is legtöbb egy évig delegálhattak megfigyelőket a testületbe. Ezért a 2007-ben csatlakozó két ország is majd csak 2006 januárjától, a csatlakozás elhalasztása esetén pedig 2007 elejétől küldheti megfigyelőit.

Múlt szerdán, az Európai Parlament frakcióvezetőinek döntése nyomán, elhalasztották a két ország megfigyelőinek meghívását a testületbe. A javaslatot a néppártiak és a szocialisták is támogatták, egyedül a liberálisok szavaztak ellene.

Adrian Severin, SZDP-s parlamenti képviselő szerint a megfigyelők elhalasztása a jelenlegi kormány szankcionálásával ér fel. A politikus is egyetért abban, hogy a döntést nem lehet anyagi okokra visszavezetni, de az sem igaz, hogy a gyakorlat szerint a csatlakozó országok csak egyetlen évre delegálhatnak megfigyelőket. Példaként említette a mai uniós tagállamot, Görögországot, amelynek megfigyelőinek hosszú éveken keresztül volt alkalmuk ismerkedni az EP működésével, a döntéshozatal módjával.

2009-től elektronikus személyi igazolvány jár a román állampolgároknak – jelenti a Mediafax hírügynöksége. A tervek szerint, 2010 júliusával bezárólag, minden olyan megyeközpont, amely személyiket állít ki, fel kell legyen szerelve az elektronikus igazolványok kivitelezéséhez szükséges eszközökkel, 2011 végére pedig valamennyi települést el kell látni ilyen felszereléssel. Várható, hogy a kormány pályázatot ír ki az említett elektronikus okmányok kiállítására, az adatfeldolgozáshoz szükséges számítástechnika forgalmazására vállalkozó cégek számára.

Az új személyi mind nyomtatott, mind pedig elektronikus formában tartalmazza a tulajdonos adatait. Az okmányok, amelyek kibocsátását különben már 2006-tól el kellett volna kezdeni, teljes mértékben EU-konformak, és megfelelnek a Schengen-államokban is használt igazolványoknak.

Már kedden üzembe léphetnek a Magyarországról kölcsönzött első nagy szivattyúk a romániai Temes megye árvíz sújtotta területén. Az ország 24 megyéjében több mint 150 000 hektárnyi földterületet öntött el a víz, a legnagyobb károk Temes megyében keletkeztek.

– Gőzerővel folyik a Magyarországról az árvíz sújtotta romániai Temes megyének ingyen kölcsönadott nagy teljesítményű szivattyúk telephelyeinek kialakítása. Óteleknél, az első vízemelő berendezések, órákon belül már meg is kezdhetik a Temes folyóból kiáradt tengernyi víz átszivattyúzását a Béga csatornába – közölte kedd délután Borbély László, a román kormány szállítási és középítkezési tárcájának megbízott minisztere. Borbély László a száz éve nem látott nagy bánsági árvíz által sújtott térségben tett helyzetfelmérő látogatásán elmondta: „Temes megye prefektúrája és önkormányzata, a helyhatósági szervek vezetői nagy örömmel és köszönettel fogadták a Magyarország által felajánlott nagylelkű műszaki segítséget. Most mindenki azon van, hogy összpontosított erőfeszítéssel mielőbb biztosíthassák a nagy teljesítményű berendezések felállításához és üzembe helyezéséhez szükséges feltételek, a megfelelő telephelyek kialakítását. Az árvíz által súlyosan érintett Ótelek térségébe szállított korszerű berendezések közül az első szivattyúk a magyar szakemberek felügyelete alatt már kedden megkezdhetik a víz átszivattyúzását a Bégába" – közölte Borbély László.

A román lakásépítési miniszter arról is beszámolt, hogy a román kormány 24 millió eurót fordít mintegy ezer ház felépítésére az árvíz által pusztított Temes megyei falvakban. S mivel a legsúlyosabban érintett települések között főleg magyar lakta falvak vannak, ezek helyreállítása elsődleges sürgősséggel történik majd, mondta Borbély László.

Az ország 24 megyéjében több mint 150 000 hektárnyi földterületet öntött el a víz, ebből 42 921 hektár teljesen tönkrement. A mezőgazdasági minisztérium adatai szerint tegnap 150 171 hektár földet borított víz. A legnagyobb károkat Temes megyében regisztrálták, ahol 92 456 hektár termőföldön okozott károkat az árvíz. 26 906 hektáron teljesen tönkrement a termés. Jelentős károkat regisztráltak továbbá Arad (14 400 hektár) és Krassó-Szörény megyékben (9503) is.

Az 1-es, 5-ös oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Besztercén helyi középiskolások Európa Napja alkalmából különböző rendezvényeken vehettek részt. A rendezvénysorozatot a prefektúra, a megyei tanfelügyelőség, a besztercei polgármesteri hivatal, a George Coşbuc Művelődési Ház és besztercei ANSIT szervezte.

A besztercei Andrei Mureşanu Kollégiumban délben az Európai középiskolások háza elnevezésű projekt szabadtéri ünnepségére került sor a középiskolások, a tanárok, a média, valamint a helyi és megyei hatósági képviselők részvételével.

Délután a besztercei municípiumi parkban a katonaság rézfúvós zenekara után Vasile Moldovan polgármester, Elisabeta Ilovan, az Európai Integrációért felelős Hivatal igazgatója és Marius Moldovan, a besztercei ANSIT igazgatója és Európa a líceumban elnevezésű projekt felelős szakembere május 9-e jelentőségét méltatták. Bejelentették, hogy megyei szinten az iskola tanulói nyerték el az első három díjat az ebből az alkalomból szervezett versenyen.

Szépségversennyel igyekeznek rávenni a gazdákat a fajtatiszta egyedek tenyésztésére Beszterce-Naszód megyében. Negyven szarvasmarha vett részt a Monorfalván megszervezett kiállításon, ahova a házigazda település és Glédeny 13 gazdája hozta el állatait. Szakemberekből álló bizottság véleményezte a példányokat, minden résztvevő 200 ezer lejes pénzjutalmat kapott, a nagydíjért további 600 ezer, a dicséretért további 100 ezer lej járt. Az első három helyezett biztosítást is nyert. Beszterce-Naszód megyében 159 szarvasmarha-tenyésztő egyesület létezik, 18 ezer taggal, akik 36 ezer állatot tenyésztenek.

Segítsünk bánsági embertársainkon, akik a természet áldozataivá váltak, és akiknek a továbbéléshez, továbblépéshez most anyagi támaszra van szükségük. A Kolozs Megyei RMDSZ kezdeményezésére szervezett gyűjtési akciót a kolozsvári magyar sajtó, így a Szaabdság is támogatja. Erre a célra a szövetség elkülönített egy bankszámlát: U.D.M.R. Organizaţia Judeţeană Cluj, RO 82 BPOS 13003099053 ROL 02. A pénzsegélyt a szervezet Fürdő (Pavlov) utca 21. szám alatti székházában is elfogadják naponta 9–16 óra között, de felvehetik a kapcsolatot a területi szervezetekkel is, és a megbízottak otthon is átveszik a pénzsegélyt (telefon – 0264/592-364)

Szamosújváron a polgármesteri hivatal mellett más intézmények is segítik a Temes megyei árvízkárosultakat. Miután a múlt hét végén a templomokban is segítségre szólították fel a híveket, a Téka-házban naponta gyűjtik a rászorulóknak szánt csomagokat. Eddig nagy mennyiségű ruhaneműt gyűjtöttek az árvízkárosultak részére. Különösen a magyar közösség válaszolt pozitívan az egyházak és a Téka Alapítvány felhívására.

Ugyancsak az örmény kisvárosban, a Szamosújvár – Yzeure Baráti Társaság is kezdeményezett hasonló akciót, de támogatták a gyűjtést az éppen Erdélyben tartózkodó franciaországi küldöttség tagjai is, akik emberi magatartásból ezúttal is jelesre vizsgáztak. Az iskolák diákjai könyvekkel és tanszerekkel járultak hozzá a humánus gesztushoz.

Iskolánk Erdély egyik legrégibb intézménye, mely már a középkori káptalanok idejében létesült és működött a gyulafehérvári szentistváni székesegyház közelében. A régmúltú időktől kezdve itt képezték Erdély papjait és világi értelmiségét. 1583-ban a jezsuiták újjá alapították, majd a XX. század hajnalán a Gróf Majláth Gusztáv Károly Főgimnázium nevet vette fel és viselte az államosításig. 1953–1990-ig Gyulafehérvári Római Katolikus Kántoriskolaként működött mint a négy erdélyi magyar római katolikus egyházmegye fiúgimnáziuma és kisszemináriuma. Abban az időben ez volt az egyetlen erdélyi magyar katolikus gimnázium. Az 1990-es változások során a Román Oktatási Minisztérium az állami oktatási hálózatba sorolta be, és a Líceumi Szeminárium nevet adta neki. Az iskolát elsősorban azért működteti a gyulafehérvári érsekség, hogy ide jöjjenek azok a 18. életévüket még be nem töltött fiúk, akik a nyolcadik osztály utáni nemzeti tesztet sikeresen letették, és akik Isten hívó hangját érzik lelkükben, de jöhetnek olyanok is, akik mélyebben meg akarnak ismerkedni a kereszténységgel, és katolikus nevelésben szeretnének részesedni.

Az iskola teológiai profilja, amely a heti négy hittanórában különbözik a filológiától, felkészíti a diákokat, hogy teológiai vagy – ha azt nem óhajtják – bármely filológiai, történelmi, vagy más humán szakon folytathassák tanulmányaikat.

Az iskola szakképzett és választott tanári kara, amely kiváló pedagógusokkal rendelkezik, utóbbi időben bebizonyította, hogy olyan kompetenciával rendelkezik, amely képes a harmadik évezred diákjait kiváló felkészültséggel érettségi vizsgára bocsátani, és útnak indítani (Tavalyi végzőseink közül mindenki továbbtanul).

Iskolánk új épülete tantermekkel, 20 számítógéppel ellátott informatikateremmel, kápolnával, nyelvi laborral, könyvtárral, szép sportteremmel és erőteremmel rendelkezik, hazai viszonylatban kiváló tanulási lehetőséget és minőségi ellátást nyújt a bentlakó diákoknak.

Azoknak, akik zenei hallással rendelkeznek, iskolánk tizenkét szintetizátorral fölszerelt zenetermet és oktatót biztosít, amely segítségével szakképesítést és kántordiplomát szerezhetnek. Ezenkívül intézetünkben kiváló kórus is működik, mely hazai kórusversenyeken többször felhívta magára a szakemberek figyelmét, és a külföldi turnék során még a strassbourgi Európai Parlamentben is koncertezett. A Furulyával dicsérjük Istent csoportban a fúvószenekar az iskolai ünnepeken már többször fellépett. A Kamarazene együttesben húros hangszereken tanulnak és gyakorolnak művészhajlamú diákjaink szaktanár irányításával.

Erkölcsileg ingatag, és a televízió által sokszor nem jó irányba indított világunkban iskolánk kiemelten fontos tevékenysége a nevelés, mely a kipróbált és világszinten elismert krisztusi elveken nyugszik. A kisszemináriumi lelki nevelés tanulóinkat közelebb viszi Krisztushoz, aki egész életükre gazdaggá teheti őket erkölcsileg és lelkileg. A keresztény és európai nevelés által pedig megtanulják a becsületes és illedelmes viselkedés szabályait és annak megvalósítását, mely a harmadik évezredben szintén nélkülözhetetlen lesz.

A kisszemináriumban a Dsida Jenő Önképző Kör működik, mely szaktanár irányításával lehetőséget nyújt tanulóinknak, hogy irodalmi kincseinket mélyebben megismerjék vagy azokat – miközben tehetségüket fejlesztik – maguk is gyarapítsák. Az iskola diákjainak lehetőségük van a Szikra Szerkesztőségében az iskolai lapban írni, és a folyóirat szerkesztőségében dolgozni.

A diákok szabad idejükben – a heti tornaórákon kívül is – különféle sportágakban szerepelhetnek. A Mozgó Iskola keretében hegyet mászhatnak és kirándulhatnak, táborozhatnak, megismerkedhetnek a természettel. A cserkészet keretében pedig megtanulják a bátor férfias viselkedést, a lovagiasságot és a természet szeretetét. Az országos kirándulások alkalmával osztályfőnökük és tanáraik kíséretében megismerik hazánk és országunk közelebbi és távolabbi kulturális és természeti szépségeit és nevezetességeit. Testvériskolai kapcsolatot ápolunk a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiummal és a székesfehérvári Ciszterci Gimnáziummal. Évente kétszer, mikuláskor és farsangkor, diákkabarét is rendezünk. Tanulóink már nem egyszer vettek részt külföldi zarándoklatokon és kirándulásokon, melyek szintén az európai nevelés jegyében történtek. Ezenkívül számos tudományos versenyen vettünk és veszünk részt, melyek szintén a diákok szabadidejének a személyiségfejlesztő, hasznos felhasználását célozzák. Mindehhez számos külföldi és honi ösztöndíj-lehetőséget kínál az iskola azoknak, akik tanulmányi és magaviseleti előmenetelükkel tanúsítják szorgalmukat és elkötelezettségüket.

Bővebb felvilágosításért forduljanak a helyi plébániahivatalhoz, vagy levélben az iskola igazgatóságához: Seminarul Liceal Romano Catolic, str. Păcii nr. 4, 510009 Alba-Iulia, tel/fax:058-819869, e-mail: gmgkdirector@sis.uab.ro, http://www.hhrf.org/gyrke/majlath.html

Emberi együttérzésünkről és segítő keresztény szeretetünkről tettünk tanúságot az év elején, amikor a dél-kelet-ázsiai szökőár áldozatainak gyűjtöttünk. Akkor nem is gondoltunk arra, hogy nemsokára ehhez hasonló próbatétellel a mi vidékünkön élő testvéreink is találkoznak.

Április közepétől kezdődött az a nagyméretű esőzés és felhőszakadás, amelynek következtében megáradtak a folyók. Ez különösen a bánsági településeket sújtotta. Több ezer összedőlt ház, kilakoltatott és otthon nélkül maradt emberek ezrei, víz alá került több száz hektárnyi termőföld volt a természeti csapás tragikus következménye.

A bajba jutottak megsegítésére, elsők között érkeztek Caritas Szervezetünk munkatársai a helyszínre, akik a legszükségesebbekkel látták el az árvízkárosultakat.

A pusztító ár visszahúzódása után, az újraépítés és otthon teremtés nehéz feladata vár azokra, akik szeretnék újra saját otthonukat megalkotni a szülőföldön. Ebből az emberfeletti feladatból nekünk is részt kell, hogy vállaljunk.

A háború után, a Székelyföldet sújtó szárazság és éhínség idején, sok gyermeket vittek és fogadtak be a Bánságba. Most rajtunk a sor, hogy szolidaritásunkat és keresztény felebaráti szeretetünket a tőlünk telhető adományozással is kifejezzük.

Állami és magánintézmények, közösségek és egyének vállaltak részt a segélyezésből.

A Romániai Püspökkari Konferencia felhívására, főegyházmegyénkben is templomi gyűjtést tartunk folyó év május 22-én. Szeretettel kérjük híveinket, hogy lehetőségeik szerint adományozzanak és járuljanak hozzá bajba jutott testvéreink gondjainak és szenvedéseinek az enyhítéséhez.

A gyűjtésből származó adományok a Főegyházmegyei Caritas Szervezetünk közvetítésével jutnak célba.

Ezúton kérjük tisztelendő testvéreinket, hogy a gyűjtésből származó összeget jegyzőkönyv ellenében adják át a kerületi főesperes uraknak. A főesperesek, miután minden egyházközségből begyűjtötték az adományokat, fizessék be a Caritas folyószámlájára:

Caritas Arhidiecezan Romano Catolic Alba Iulia, RO42 RNCB 1100 0000 0046 0034 BCR ALBA IULIA.

Előre is köszönjük tisztelendő testvéreinknek és szeretett híveinknek a keresztény szolidaritásból és cselekvő szeretetből juttatott adományokat.

Az adományozáson túl imádkozzunk bajba jutott testvéreinkért, hogy Isten kegyelmével megerősítve tudják vállalni a próbatétel keresztjét!

Főpásztori áldásomat küldve – szeretettel köszöntöm főegyházmegyénk minden jószándékú és segíteni akaró hívét.

A szentlélek ajándékaiban gazdag áldott pünkösdi ünnepeket kívánok mindannyiuknak!

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

Amint arról az év elején már beszámoltunk, az idén nagyszabású korszerűsítési munkálatokat terveznek a vízellátás terén a szamosújvári városatyák. A helyi önkormányzat már hozzá is látott a beruházáshoz a municípiumhoz tartozó Hesdát faluban, ahol az elmúlt napokban kétszáz méteres szakaszon cserélték ki a vízvezetéket. A munkálatokat nemsokára a város területén folytatják. A 26 kilométer hosszúságú vízhálózatot teljesen felújítják, és a tervek szerint 2005-ben, nem kevesebb, mint tíz utcában cserélik ki a csöveket. Közöttük szerepel néhány központi fekvésű utca is, de a városszéli negyedeket sem hagyják ki. A SAMTID-program keretében végzett beruházások hozzájárulnak a víznyomás javulásához is, ami jó hír a tömbházlakóknak.

Szamosújváron az idén 20 százalékban korszerűsítik a gázhálózatot, és a szennyvízcsatornázás terén is hasonló munkálatok elvégzését sürgetik a városgazdák.

A szociális segély folyósításáról tárgyaltak nemrég a szamosújvári városatyák. A tanácsosok döntése értelmében ezentúl új kritériumok szerint biztosítják a havi támogatást. A gyűlésen jelen levő városatyák tíz szempont figyelembevételével ítélik meg, hogy ki jogosult a segélyre. A helyi önkormányzat által hozott rendelkezések értelmében, az örmény kisvárosban körülbelül száz családot illet meg anyagi támogatás. Többségük roma nemzetiségű, de nagyon sok idős és beteg ember is szerepel a listán. Bár az idei év első két hónapjában még voltak problémák a segély kézbesítése terén, jelenleg mindenki idejében megkapja a kiutalt pénzösszeget.

Szamosújváron a szegények étkezdéjében naponta 120 anyagi gondokkal küzdő lakos fogyaszthat nap mint nap meleg ebédet, ami ugyancsak nagy mértékben hozzájárul a szegénység enyhítéséhez.

Megszűnhet az egészségügyi fogyóanyagok, felszerelések: kötszerek, fecskendők, reagensek stb. szállítása a kórházak felé, amennyiben azok nem fizetik ki adósságaikat a forgalmazóknak. 1 000 milliárd lejes adósság halmozódott fel az utóbbi két évben, a forgalmazók által kitűzött utolsó határidő pedig a héten lejárt.

A forgalmazók azzal fenyegetnek: teljesen beszüntetik a szállítást, azon kórházak fele is, amelyeknek nincs vagy nagyon kevés a tartozása a 2003-as, 2004-es évre. Amennyiben ez valóban bekövetkezne, az egészségügyi rendszer összeomlását eredményezné, hiszen a betegellátásban nélkülözhetetlen segédeszközök hiányában a kórházak tevékenysége lebénul.

Az Egészségügyi Minisztérium vizsgálatokat indít a tetemes tartozások ügyében, a felelősöket – azon kórházigazgatókat, akik esetében rendellenességet tapasztalnak – elbocsátják.

Ha fogcsikorgatva is, de mégis eljött a tavasz. A jó idő, a meleg beköszöntével gyakrabban megszomjazunk, az üdítőt vagy a sört mindenki szívesebben fogyasztja el egy teraszon, mint a négy fal között. A kincses város tele van olyan bárokkal, klubokkal, netán gyorséttermekkel, amelyek kipakolják az asztalokat, székeket a járdára, hogy a szomjas fogyasztók kedvében járjanak. Egyes vállalkozók viszont nem fizettek bérleti díjat a városházának, megszegényítve ezzel a helyi költségvetést. Ugyanakkor a nyugatról elcsent szokást Kolozsváron sajátosan alkalmazzák.

Ahol szegényebb az eklézsia, pár műanyag bútordarab is megteszi, a központban jellemzően igényesebben vannak berendezve a teraszok. Sok esetben viszont, a tulajdonosok vagy bérlők nem újítják fel a polgármesteri hivatallal kötött bérleti szerződésüket. Annak jártunk utána, mennyire illeszkednek ezek a létesítmények a városképbe, illetve betartanak-e minden szabályt a szemfüles tulajdonosok.

Minodora Fritea, a városháza ellenőrző osztályának igazgatója elmondta, hogy két feltétele van egy terasz létesítésének. Mindenekelőtt, a cégnek rendelkeznie kell építési engedéllyel, amit a városrendezési osztály bocsát ki. Ehhez járul a közterület-bérlet, amit minden év májusában megújítanak. Idén hét tulajdonos mulasztotta el ezt megtenni, ezért öt-és tízmillió lej közötti összegekre büntette őket a városháza. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az említett cégek összeállították a szükséges dokumentációt, de túl későn adták be ahhoz, hogy a szezon kezdetére megkapják az engedélyt. Az igazgató elmondása szerint egyetlen olyan cég létezik (Club 7), amelyik engedély nélkül „rendezett be" teraszt a járdán, őket is megbüntették. Mivelhogy a határidő lejárta után sem fogtak hozzá az engedélyeztetéshez, a városháza felszólította őket, hogy szüntessék meg a létesítményt.

A hatályos jogszabályok szerint a teraszok építésénél figyelembe kell venni, hogy 1,5 méter szélességben a járdafelület beépítetlen kell hogy maradjon, a szabad közlekedés érdekében. A központban megkérdezett járókelők nagy részét nem zavarja a teraszok jelenléte, csak páran panaszkodtak, hogy ezek zsúfoltságot okoznak a járdákon. Addig azonban senki sem ment el elégedetlenségében, panaszt tenni a polgármesteri hivatalnál, holott sok esetben a teraszok a járda több mint felét elfoglalják.

Marius Trifu, a Melody Hotel tulajdonosa hangsúlyozta, hogy cége nem volt a hét megbüntetett között. A járda nagyon széles a terasz mellett, így panasz sem érkezett részükre .

Nemrég érte el Torda határát a magyarországi Zamárdiból elindult Magyarok feltámadása elnevezésű zarándoklati jelvény, amely húsvét vasárnapján indult el a Balaton partjáról.

A megmozdulás ötlete, a Balaton déli partján fekvő Zamárdi katolikus közösségében, valamint polgári körökben fogalmazódott meg, a tavalyi sikertelen népszavazást követően. Felvidék és Kárpátalja után Erdélyben, pontosabban Szatmárnémetin, Nagybányán, Désen, Szamosújváron, Kolozsváron keresztül zarándokolnak a vendégek.

Tordáról útjuk Marosludas, Marosvásárhely, Korond, Székelyudvarhely felé folytatódik, majd Csíkszereda érintésével, pünkösdkor a csíksomlyói búcsún ér véget.

Nagy Lajost és Feischmidt Jánost a tordaiak a római katolikus templomban fogadták, ahol György Ferenc katolikus plébános, Ádámosy Klára helyi RMDSZ elnök, valamint a Tordai Ifjak zenészcsapat tette emlékezetessé a találkozót.

Nagy Lajos közvetítette a magyarországi közösség üzenetét: a zarándoklat azokért a felebarátokért szól, akik nem akarták, vagy nem tudták kimondani az igent, és hirdeti mindenütt a feltámadott Krisztusra való szövetségünket és nemzeti feltámadásunk tiszta vágyát.

A zamárdi közösség elhatározta, 2005-től Kárpát-medencei méretű feltámadási menetet szervez ezentúl minden évben, mely húsvét vasárnapján a Balaton partjáról indul, és ötven nap múlva fejeződik be a csíksomlyói búcsún.

A gyaloglók között vannak kolozsvári EKE-tagok is, akik évente járnak „az apostolok lován" Csíksomlyóra. Általuk igen nemesnek tartott küldetésükről március első napjaiban vettek tudomást, miután a Szent Mihály plébániához, Cziriák Árpád kanonok úrhoz levél érkezett az anyaországi magyar testvérektől.

A közel 2000 km-es úton egy hátizsáknyi emléket hordanak magukkal. Többek közt egy emlékfüzetet is, melyben minden településnek van egy-egy oldala, ahova a különböző közösségek gondolatait, üzeneteit írják le. Ezek mellé képek, címerek, idézetek kerülnek.

A menet szimbólumát, amely a katolikus jelképeket református elemek ötvözik, egy szobrászmester és egy székely faragómester készítette. Eddig több mint kétszáz szalag van rajta, és Csíksomlyóig még rákerül körülbelül negyven. A szalag igenlő üzenet minden magyar számára.

Április végén a Kolozs Megyei Tanácsban végre döntés született a kultúrára és az iskolapénzekre leadott pályázatokról. Örvendetes hír, hogy a dési EMKE Balassi Bálint reneszánsz fesztivál programja megkapta a kért 30 millió lejt, hasonlóképpen az Aranyeső néptáncegyüttes is, amely 39 millió lejt kapott.

Balogh Zoltán dési városi tanácsos lapunknak elmondta, a megyei tanácstól származó információi szerint a döntésmechanizumus balkáni volt, a szakbizottságoknak ugyanis nem jutott idejük átnézni a pályázatokat és érdemben dönteni. Ugyanez történt az iskolapénz-pályázatokkal is. Negyvenszer annyi pénzre volt kérés, mint amennyit a megyei tanács oktatásra kiutalt. A döntés nem vette számitásba a pályázatok tartalmát és milyenségét, a kiutalt pénzeket az iskolákban tanuló diákok számaránya függvényében, fejkvóta szerint osztotta ki. Így az összes dési iskola 449 millió lejt kapott, ami egy kb. 800 tanulós iskolának 60 millió lejt jelent.

– A Szamos Iskolacsoport által összeállított szakszerű pályázat például 400 millió lejt célzott meg. – nyilatkozta Balogh Zoltán, aki a 800 tanulóval (ebből 67 magyar) működő említett iskola tanára. – Maga Boros János kolozsvári alpolgármester a május 6-i MKT-n kijelentette, hogy fölösleges volt az iskola pályázati pénzekre pályáztatni a polgármestereket és a tanácsosokat, ha a döntés fejkvóta-mechanizmuson alapult.

A dési magyar tanácsosok köszönik Pálffy Mózesnek, Lakatos Andrásnak és Kerekes Sándornak a pályázás folyamatában nyújtott támogatást.

Rablás elkövetőit azonosította és fogta el a vasúti és a dési rendőrség. Az áldozatot, a 49 éves A. Alexandrut múlt szombatról vasárnapra virradóan szólította le a dési állomás egyik kiskocsmájában egy nőszemély, aki felajánlotta testét a férfinak, pénz ellenében. A nemi aktus lebonyolítása céljából mindketten a Szamos partjára mentek, ám a férfit ott megtámadta két másik ismeretlen férfi, akik valószínűleg a kiskocsmából követték, és erőszakkal elvették 5,5 millió lejét és Nokia márkájú maroktelefonját.

A rendőrség egy napon belül azonosította, és elfogta a három szamosújvári gyanúsítottat. A 20 éves, visszaesőként számon tartott Covaciu M., a 25 éves Lăcătuş O., és a prostituáltként ismert 20 éves Berki A. ellen rablás vádjával indult nyomozás, 29 napos előzetes letartóztatásba helyezték őket.

A bánffyhunyadi rendőrség eközben azonosította egy másik hasonló forgatókönyv szerint lezajlott rablás vélt elkövetőit – amelyről április 27-i lapszámunkban számoltunk be. A szexéhes kissebesi férfit a helyi Vágóhíd utca egyik beépítetlen telkére vitte a magát felkínáló fiatal lány, aki cinkosával együtt aztán 5 millió lejétől fosztotta meg az erősen ittas áldozatot különösebb erőszak nélkül, mint azt a vádak bizonyítják: ez esetben a 18 éves Lingurar C. és a 16 éves Rostaş P. ellen indult nyomozás, utóbbi ellen lopás, előbbi ellen pedig bűncselekmény titkolása vádjával. Mindketten szabadlábon védekeznek.

Tizenévest raboltak ki
Május 4-én este 10 órakor négy ismeretlen fiatal támadt rá és rabolta ki a 17 éves tordai L. Flaviu Eugent. A tizenéves a Victoriei utcában egy buszmegállóban várakozott, amikor a fiatalok körbevették és megfenyegették, majd egy áruház mögé vezették, elvették 50 ezer lejét és Siemens C26-os maroktelefonját, majd elfutottak. A helyi rendőrség a 17 éves Suciu R., a 15 éves P. Ionuţ Gabriel, a 16 éves Varga A. és a 15 éves V. Adrian személyében azonosította a vélt elkövetőket – mindannyian tordaiak, büntetetlen előéletűek és foglalkozásnélküliek. A 2,3 millió lejes kár megtérült, a két idősebb rablót 19 napos előzetes letartóztatásba helyezték, míg a két 15 évest előbb pszichiátriai vizsgálatnak vetik alá.

Hétfői lapzártánk után értesültünk: Maria Simuţ tanfelügyelőnőt és Corina Chertes tanárnőt nevezték ki az üresen maradt általános tanfelügyelői tisztségekre a Kolozs megyei tanfelügyelőségen. A tanfelügyelői állások Marina Dragomir és Ioan Todea lemondása után maradtak betöltetlenek.

Titiana Zlătior tanfelügyelőségi igazgató szerint Dragomir azelőtt mondott fel, mielőtt kiderült a tanügyminisztérium által elrendelt vizsgálat eredménye. A tanfelügyelőnő lemondását a tanügyminiszter azonnal elfogadta. – Visszamegyek a Mihai Eminescu Líceumba franciát oktatni – mondta Dragomir.

Az iskolák felülvizsgálatával Corina Chertes foglalkozik, míg a menedzsmenttel és az intézményesített felértékelésekkel Maria Simuţot bízták meg.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

Az élet olyan, mint a motor. Csak be kell rúgni, és megy magától.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kara, a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ és a budapesti Márton Áron Szakkollégium 2005. július 3–11. között, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának támogatásával megrendezi a X. Budapesti Nyári Egyetem (ELTE ÁJK), az V. Márton Áron Nyári , és az I. Kempelen Farkas Információs Szabadegyetemet.

Jelentkezhetnek:

1. Finanszírozott képzésre:

– határon túli egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő, diplomával még nem rendelkező/tanulmányaikat be nem fejezett magyar nemzetiségű (anyanyelvű) hallgatók.

2. Költségtérítéses képzésre:

– határon túli egyetemi vagy főiskolai képzésben résztvevő, diplomával még nem rendelkező/tanulmányaikat be nem fejezett magyar nemzetiségű (anyanyelvű) hallgatók.

– diplomával rendelkező : határon túli magyar fiatalok

– hallgatói jogviszonnyal rendelkező magyar állampolgárságú hallgatók – főleg gólyákat várnak

Pályázási határidő: 2005. május 20. (postára adás kelte)

A jelentkezési lap letölthető a www.ajk..elte.hu és a www.martonaron.hu honlapokról.

Igaz, a Green Day Európa szerte tarol, de az is igaz, hogy Avril Lavigne alaposan feladta a leckét a punk műfajnak. A punkos hangszerelésű, ám szövegeinek témaválasztásában popos énekeslány arra kényszeríttette zenésztársait, hogy változtassanak zenéjükön, legalábbis ha ugyan-olyan népszerűségre vágynak, mint az, ami neki adatott meg. A Bad Religion apakorú tagjai rá se rántottak a kis fruskára, ők masszív politikai töltet mellet tartottak ki a The Empire Strikes First (A Birodalom Támad Elsőnek – utalás A birodalom visszavág című filmre) albumon is. A Green Day azonban mindig is szerette a nagy sikert, így inkább az arany középút mellett döntöttek. Mintha célcsoportnak készült volna az American Idiot negyedik száma: a Boulevard Of Broken Dreams. Túlzottan balladás, tinédzseresen szenvelgős – az a típus, amitől az ember egy reggeli rádióhallgatás után nem szabadul egy egész napon át. A nyitó és egyben az album címét adó dal az American Idiot sokkal hűebb a punk gyökerekhez, és ez nem csak a reszelős dallamnak köszönhető, hanem a szövegnek is.

A punk mindig is szociálisan érzékeny műfaj volt, kis társadalomkritika, pacifizmus, elnyomó tendenciákat mutató hatalom-ellenesség jellemezte. Az amerikai klisék ellen írt szám is erről szól: gondolkodásra, a tévétől elfordulásra, és a kóla és chips életmód megfontolására buzdít. A politikát is említi futólag, úgy tűnik, a híresztelésekkel ellentétben a Green Day-es fiúk nem is olyan „síkbunkók".

A Jesus of suburbia szám több mint kilenc percesre sikeredett, ez amolyan punktudás bemutató, a borító szerint öt szakaszban. A lemez amúgy a kissé felületes (társadalom)kritika és a popos témák között mozog. Punkosabb dalok a St. Jimmy, She’s a rebel míg a Holiday kicsit már a ska határait súrolja.

Az Extraordinary girl is tini szívfájdalomba van mártva, akárcsak az Are we the waiting – remélhetőleg ők majd értékelni fogják. Ezzel a koronggal a Green Day aligha aratott akkora sikert, mint hajdanán a Dookie-val, vagy később a Warning-gal.

Értékelés:

8 (A következőtől jelentősen többet várunk.)

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ) Közgazdász Klubja (ismertebb nevén KGK) minden évben megszervezi a Torockói Pénzügyi-tábort, amely a Széchenyi István Szakkollégium által szervezett Nyári Pénzügyi Egyetem és Diáktábor folytatása.

Részt vettek pénzügyre szakosodott közgazdász egyetemi hallgatók Erdély minden részéről (a kolozsvári és bukaresti kar révén), magyarországi hallgatók a Széchenyi István, Heller Farkas szakkollégiumokból, valamint a szlovákiai Harsányi Szakkollégiumból. Az előadókat Magyarországról invitálták, ezzel előtérbe helyezve a rendezvény komoly oktatói színvonalát.

Torockóra érkezés péntek este történt, az elszállásolás a Tóbiás-házban pergett le a két főszervező, Somodi Júlia és Reikli Melinda jóvoltából. A regisztrációt követően ismerkedési akció vette kezdetét éjszakába nyúló nevetgéléssel, bulizással, barátkozással, majd három óra körüli ágyba dőléssel.

A péntekről szombatra virradó reggelen Szent Péter beleszólt a programba. A szervezők által tervezett ismerkedési kezdeményezés folytatását, a Székelykő fáradságos megmászásának tervét elmosta az eső, de a szórakozás így sem maradt ki a dologból (mert ugye, hogy jön az, hogy egész nap csak eszünk, s közben semmi mocorgás), valaki azzal az ötlettel hozakodott elő, hogy üvegeket rejtsenek el a falu különböző helyein, amiket majd a viszontagságokra éhes társaságnak meg kell keresnie.

Az üvegturkálás ebédig tartott, amit egyórás emésztési szünet követett.

Megbizonyosodva afelől, hogy már mindenkinek sikerült legyűrni az ebédet, s legnagyobb valószínűséggel nem nyomja el az álom az előadás alatt, Bokros Lajos a Verseny és szolidaritás címmel egy órás késéssel szólt a globális összetartásról, az Európai Unió előnyeiről és hátrányairól (főleg hátrányairól), valamint a munkaerő kiszolgáltatottságáról. Az „időnk mint tenger" jelszó után a résztvevők kérdéseire válaszolt a Földet bejárt professzor, tudniillik a soron következendő meghívott előadó betegsége miatt nem lehetett jelen a rendezvényen, helyette Király Júlia firtatta fejtegetésében a román bankszektor kérdését.

Éjfél után kezdődött azonban az igazi szórakozás. Az ebédlőben 20 zeneszámból Szilamér a számítógép mellől olyan bulit csapott, hogy a ház majd’ szétdőlt. Talán ezzel magyarázható az igen csappant létszám a vasárnapi előadásokon, amelyek szintén a pénzügy jelszava alatt zajlottak. Például Mérő László előadó a pénzügyi eljárásokat a genetika rejtelmeivel hozta párhuzamba, majd vallási szempontból is megvizsgálta a financiális eljárásokat. Talán ez volt az egyetlen olyan értekezés, amely humántudományi oldalról közelítette meg az igencsak konkrét kérdést, majd a tanító szót Mérő Katalin vette át. Az ebédet követően Antal László tanulmányai zárták az előadássorozatot.

Az érzelgős búcsúra hétfő délelőtt került sor, amikor mindenki felmászva a saját autóbuszára, vette az irányt hazafele, sok-sok tudománnyal és élménnyel teli szatyra alatt roskadozva.

A KGK 23 közgazdászhallgatót választott ki motivációs levele alapján a keddi Bukaresti Tőzsdebank meglátogatására. Május 20–21-én, hétvégén Szovátán rendezik meg az Országos Menedzsment Esettanulmányi Versenyt (OMEV-et), ahol Kolozsvárt a Nagy Gábor, Német Attila, Szabó András és Héjja Szabolcs alkotta kvartett képviseli.

A Bolognai Folyamat egy olyan uniós reform, amelyikből sokkal könnyebb átvenni a formát, mint a tartalmat. Az egyetemi autonómiának köszönhetően előfordulhat, hogy az átállás sikeres lesz, ám az ellenkezője is bekövetkezhet. Megtörténhet még, hogy olyan kátyú fele tartunk, mint a nyolcadik osztályt követő felvételi, vagy – felsőoktatási példával élve – a lényegében csak a másodszori pótvizsgák díjának megszabására alkalmazott kredites rendszer.

Tanári körökben jelen pillanatban annyit tudnak a bolognai folyamatról, hogy átstrukturálásokkal fog járni. Ezeknek a konkrét mibenlétét azonban csak rebesgetik, tényekkel senki sem szolgált. Kaotikus karösszevonásoktól tartanak a hallgatók. Az sem tisztázott, hogy az eddig négy év alatt leadott tantárgyakat hogyan fogják majd három évbe sűríteni. Jogosnak látszik a feltételezés, hogy tantárgyakat húznak ki majd a hajdani négy év anyagából – a fölöslegeset mellőzve. A probléma később jelentkezik. Egy hároméves egyetemet és egy négyéves egyetemet végzett állást kereső személy közül a munkaadó alighanem a négyéves rendszerben végzettet fogja alkalmazni. A munkaerőpiacon amúgy is gübüs, hogy mit fog valaki érni a hároméves diplomájával. Eddig ez csak főiskolának számított, amit nem volt egyenrangú az egyetemmel. A 2009-ben végző egyetemi hallgatók és főiskolai hallgatók között – a diploma fejlécén látható feliraton kívül – aligha lesz különbség.

Kinek jelent hasznot a három év? – kérdezhetnénk. És a válasz is megvan rá. Az államnak. Az államilag támogatott helyekért majd nem négy, hanem csak három évet kell az ország zsebéből kipréselni. Megnövekedik a mesterit választók száma, ígéri a tanügyminisztérium. Hogy ez jó-e a hallgatóknak, azt nem lehet egyelőre felmérni – de ha tippelésbe bocsátkoznánk, akkor inkább nemleges lenne a válasz. Ugyanis a három év elvégzése után, ha érvényesülni akar a kedves hallgató, majd a magiszterit is kénytelen lesz elvégezni. Félő, hogy a tünet ugyanaz lesz, ami az egyetemi végzettség esetében: a nagy helyszám miatt mindenki végezhet egyetemet, sőt, ha nem végez, nagy esélye van, hogy nem kap munkát.

A pedagógusok képzése is különösen nagy pofont kaphat. Ha a Babeş–Bolyai Tudományegyetem éppen a tanító- tanárképzéshez létfontosságú tantárgyakat minősíti majd fölöslegesnek a hároméves oktatásban, akkor még jobban elözönlik az iskolákat a silányan képzett pedagógusok –, és hogy az iskolai oktatás miért fontos a magyarságnak, az egyértelmű.

A rendszer lényege, hogy egy séma szerint fog működni az Európai Unió határain belül az oktatás, inkább a Socrates, Erasmus típusú áthallgató programokon lesz hasznos, ugyanis a rendszer hiába azonos, ha az eredmény eltérő, ha a frissen végzett nem áll az uniós színvonalon.

Természetesen pozitív változásokra is van esély: a dupla szakok (például nyelv és földrajz) megszüntetésére. Így kiküszöbölhetővé válna az a gyakorta előforduló helyzet, amelyben a diák az egyik szakon minden tárgyból megbukik, azonban mégis továbbhaladhat, mert a másik szakon sikeresen tette le vizsgáit. Egy szakot végezne a hallgató, de azt viszont alaposabban.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Oktatási Főosztálya és az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ) immár ötödik alkalommal jelentette meg a továbbtanulási lehetőségek iránt érdeklődő diákok számára az orientatív felvételi tájékoztatóját.

A tájékoztató eligazítást kínál a 2005–2006-os tanév új oktatási rendszerében, ebben segít a könyv elején Magyari Tivadar „Bolognai folyamat"-ról szóló rövid bemutatója.

A kiadvány első három fejezete a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás állami, illetve magánegyetemi képzéskínálatát tartalmazza, a negyedik fejezetben találhatók meg a nagy egyetemi központokban működő, román tannyelvű képzést ajánló intézmények felvételi adatai. Minden egyetemi és főiskolai intézmény esetében ismerteti a képzési területeket, az induló szakokat és az általános felvételi tudnivalókat, valamint az adott szakra érvényes felvételi kritériumokat és a felvételi vizsga esetén a vizsgakövetelményeket is. A Kalauz tartalmazza néhány szak tavalyi felvételi bejutási átlagait, ami hozzásegítheti az érdeklődőt saját eredményeivel való összehasonlítására. A könyv információt közöl egyes intézmények által biztosított bentlakási, illetve ösztöndíj-lehetőségekről is.

A felvételi tájékoztató végén a nagyobb egyetemi és főiskolai központok egyetemi címlistája is fellelhető, az egyes diákszövetségek címével mellékelten.

Az idén az április 11–20. közötti felvételi tájékozató körút alkalmával a KMDSZ tanügyi referense, Simon Katalin így nyilatkozott: „A körút során nyolc város egyeteme került bemutatásra, összesen 25 várost látogattunk meg, így ösztönözve a diákokat a továbbtanulásra".

Míg a tavalyi évben postán szórták a felvételi tájékoztatót, és körülbelül 50 középiskola kapott belőle, addig az idén nyolc egyetemi hallgató több mint 100 középiskolában osztotta szét az Egyetemi Kalauzt.

Az érdekeltek országszerte a diákszövetségeknél vagy az RMDSZ területi szervezetinél juthatnak a Kalauz birtokába.

Május legnagyobb ünnepe, a pünkösd a néphagyományban és a vallási életben is fontos szerepet töltött be. Az ünnep elnevezése a görög pentekosztész, azaz „ötvenedik" szóból származik, ugyanis ez az ünnep a húsvét utáni 50. napon kezdődik. Ennek megfelelően ez is, a húsvéthoz kapcsolódva változó időpontú ünnep. (Május 10-e és június 13-a közé eshet.)

Az 50 nap a zsidó vallásból ered. Ők ünnepelték ugyanis a Pészach utáni ötvenedik napon Sabouthkor (hetek ünnepe) az aratás, az első gyümölcsök, majd később a Tízparancsolat adományozásának ünnepét.

A magyar pünkösdi szokások elsősorban a keresztény ünnephez kapcsolódnak, de a szokás egyes elemei régebbi, pogány időkre nyúlnak vissza. Sok más keresztény ünnephez hasonlóan itt is a már meglévő, pogány hiedelmekre épült rá a keresztény tartalom, s olvadt össze egy közös ünneppé. A keresztények pünkösdkor a Szentlélek leszállását az apostolokra ünneplik.

A legjellegzetesebb pünkösdhöz kapcsolódó szokások: az ügyesség-próbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a termésjóslással egybekötött tavaszköszöntés és a faluköszöntés, azaz pünkösdölés, amelyben kislányok és kisfiúk is közreműködtek. Mivel pünkösdtől megint lehetett lakodalmakat rendezni, és a tavaszhoz és májushoz egyébként is szorosan kapcsolódott a szerelem, ezért ezekre a napokra jellemzőek voltak a különböző párválasztó és udvarló szokások. Egyes vidékeken a tavaszhoz, s általában május elsejéhez kapcsolódó májusfaállítás is megtalálható volt, csakúgy, mint a zöldághordás.

Pünkösd a régmúltban gyökerező, mágikus célzatú, nászt, termékenységet, tavaszt köszöntő ünnep. Egyesek szerint időpontja visszavezethető a római Floráliákra, és a régi ünnephez hasonló termékenységet ünneplő jellege miatt. A floráliák olyan tavaszt köszöntő ünnepi alkalmak voltak, amikor Flóra istennőt köszöntötték. Flóra a római mitológiában a növényvilág és a virágok istennője. Ma is szorosan kapcsolódnak a pünkösdhöz a virágok. Egyes helyeken például már kora hajnalban az ablakokba, vagy a ház kerítés-lécei közé tűznek zöld ágakat, virágokat (bodzát, pünkösdi rózsát, jázmint) azért, hogy ne csapjon bele a házba a villám. A floráliákat a régi rómaiak április és május fordulóján tartották. Ennek keretében nyulakat és kecskéket űztek, de előfordult, hogy szabadosabb dolgokat is műveltek. Volt például, hogy prostituáltak nyilvánosan vetkőztek. Ez a szokás minden bizonnyal arra utal, hogy Flóra eredetileg tágabb értelemben vett termékenység-istennő is volt. A mai ünnepek termékenységbiztosító rítusai a pünkösdi énekek, versek szövegében érhetők tetten.

Egyes területeken ilyenkor állították a májusfát. Azokon a területeken pedig, ahol május 1-jén állították, ott általában ezeken a napokon döntötték ki. A májusfát társaságokba verődve állították a legények a lányoknak. Magas, sudár fák voltak erre alkalmasak, melyeket általában szalagokkal, étellel-itallal is díszítettek. Általában a közösségeknek is volt egy közös fája, aminek a kidöntését ünnepély és táncmulatság kísérte.Más helyeken házakra, kerítésekre tűztek ki zöld gallyakat, ágakat. Ezzel bizonyos településeken a lányos házakat jelezték, máshol viszont azt mondták, hogy az ünnep tiszteletére tették ki.

A hiedelem szerint a májusi eső aranyat ér, de a pünkösdi eső ritkán hoz jót.

A szokások ma már kihalóban vannak, de az ember érzi, ünnepre, pillanatnyi csöndre, játékra, társaságra szükség van most is. Üzenetet hordoznak ezek az ünnepek, az ember és a természet szeretetét hirdetik.

Rendhagyó ötlettel rukkolt elő a Kolozsvári Magyar Politológusok Társasága. Május 6-án az érdeklődők meglátogathatták Szamosújvár börtönét, amely a rendszerváltásig Románia legnagyobb és legszigorúbb börtönének számított az enyedi „politikai átnevelő intézet" után.

Reggel hat. Óra csörög, felébredni, energikusan kipattanni az ágyból, kávét főzni, elkészülni, s negyed nyolckor már jegyet vásárolni a nagyállomáson Szamosújvár fele. Így indul a pénteki nap.

A beígérkezetteknek (akiknek a száma eredetileg a harmincat rúgta a listán) csupán fele jelenik meg a megbeszélt találkozón, s utazik emeletes személyvonaton kerek egy órát a román állami vasút jóvoltából. Júlia, a helyi „lokálpatrióta" fogadja tárt karokkal a vonatról lekászálódó bandát.

– Korán van, hova múzeum?! Menjünk inkább kávézni! Irány egy főtéri terasz – gyorsan bedobni a feketét, oszt’ kiülni a napra sütkérezni, mert igencsak igénybe vette az energiaellátást az ernyők alatti fagy.

– Tizenegyre beszéltem meg a „tisztelendő úrral" a találkozót. – közli Júlia. – Ő majd megmutatja nekünk. Például az örmény templomot.

Kedves pasas. Tipikus örmény vonások: átlagosnál barnább bőr, hegyesebb orr. S igazi, csíkszeredai akcentus.

– Remélem, van rajtatok vastag ruha. Benn hideg lesz.

Hát, az is van. Még a XVIII. századi templomban hagyján! Egy óra fagyoskodás után egy valódi jégverem következik: a Rubens-festménnyel „mellékelt" kápolna.

– A festmény Krisztus keresztről való levételét ábrázolja. Az egyetemen elég kevés művészettörténetet tanítottak, amit az eddigi látogatók elmondtak a vászonról, hogy többsíkú mű. Ha pedig a bal oldalán letérdelve figyelitek, egy vonalban rajzolódik ki Krisztus alakja az őt sirató Máriáéval, valamint az apostoléval. Sokan azt állítják, csak a rubensi iskola remekműve, viszont felismerhető a Máriát ábrázoló női arc, mint visszatérő motívum, és a türkiz–piros színkompozíció is tipikusan rubensi. Az örmények I. Ferenc király X1X. század elején tett szamosújvári látogatása alkalmával, a frissen felépült örmény templom oltárához kértek szentképet a királytól, s találékonyságuknak köszönhetően kapták meg az eredetit. Amint látjátok, riasztóberendezéssel védjük a fogfájósok elől – nevet.

Végre napfény. Lilult végtagokkal mondanánk üdvözlégyet a tüzelő égitestnek, de következik a parókia és a csapat megajándékozása két doboz félliteres grépfrút üdítővel. Nem melegedünk ugyan meg tőle, de kárpótlásnak elfogadjuk. Mindenesetre úgy veszünk búcsút a „tisztelendő úrtól", hogy egy CD-t ír a műemlék és Szamosújvár jellegzetességeiről, amit majd Júlián keresztül juttat el az érdeklődőkhöz. Vagyis hozzánk.

– Tizenkét óra múlt, kettőig még van idő. Menjünk a börtön fele, még megnézhetjük a temetőt.

– Lássuk Rózsa Sándor sírját.

– Persze. Oda indulunk.

Kicsike temető, felekezetek szerint választva. Van örmény temető Kovrigokkal meg Bumbucokkal, tipikus, becentizett német, valamint ortodox sírkert. Ez utóbbinál leltük meg a betyár sírkövét. Képek, miegymás, de ne üljünk itt, hogy néz ez ki? Hány óra? Még csak egy?! Mihez az éghez kezdünk még egy órát?

– Szerintem menjünk a börtönkapu elé.

– Helyes! Jobbra át, in-dulj!

– Fényképezőgépet eltenni! Hogy gondolják? – ez egy kinti őr. Pedig csak kívülről akarom lefényképezni. Olyan szép sárga... Még idézet is van pingálva a falra! Nem? Nem. Jó. Nem kell cirkusz!

– Nini, rabok!

S tényleg. Glédában, ötösével felsorakozva masírozik kifele a kapun az őrök élőfala között a zöld egyenruhák sokasága. Egyesek ásnak, mások ültetnek. Legalább van, aki dolgozzon.

– Jöhetnek! – szól ki egy uniformisba öltözött pasas, betömörülünk mind a húszan (időközben még csatlakoztak hozzánk hárman) egy tíz négyzetméteres helyre.

– Fegyvert, telefont, diktafont, fényképezőgépet leadni. Név rajta a listán? Mehet. Következő!

– Donnyisoára Marilena vagyok. Én vezetlek végig. Kérdeznivaló tőlem, magyaráznivaló nálam. Indulhatunk?

Katonás kiállású nőszemély. Jó harmincas, ha nem több, rózsaszín körmök, színben harmonizáló rúzs, szürke egyenruha, ezüstben csillogó nyakkendő, s fekete pamut zoknira ráerőszakolt sarkos, lyukacsos bőrcipellő.

– Ez itt, ahol először végigviszlek, a könnyebb büntetésüket ülő rabok épülete. Ők vagy először vannak itt, vagy visszaeső gonosztevők, de kisebb vétségért bűnhődnek.

Belépünk az udvarra, ahol keményen folyik az élet. Kerítéssel körülvett pályákon fociznak egyesek, a társaság másik fele elvarázsoltan bámul minket, de meglepően civilizáltan viselkedik mindenki. A sportpályán nagy betűkkel írja: „Mens sana in corpore sano." (A helyszínen azért ez elég kérdőjeles...)

– Naponta kötelező módon kiürítjük a cellákat, s sétálni visszük a rabokat. Sportolási lehetőségük kétszer van egy héten, ekkor viszont szabadon válogathatnak a lehetőségek szerint. Aki kosarazni óhajt, kosárlabdát kap, aki pedig a testépítés mellett dönt, annak is adunk alkalmat a sportpálya melletti teremben való hasznos időtöltésre.

– Verekedések vannak?

– Megesik, igen... – mondja, s vág egy fintort. – Ilyenkor igyekezünk a leggyorsabban szétválasztani a feleket.

– Milyen módszerrel?

– Hát, erőszakkal ritkán. Nem lövünk, nincs is fegyver nálunk. Inkább megszorításokat alkalmazunk, például csökkentjük a látogatások számát vagy az „otthoni csemege" mértékét, amit a rokonoktól kaphatnak. Amúgy egy rabnak havi négy-öt vizitáció megengedett, 15–20 kg ételt kaphat kívülről, s havonta hat karton (ezerkétszáz szál) cigarettánál nem szívhat többet.

Olyan ez a világ, mint egy civilizációtól távol eső sziget, megvan a kis élete mindenkinek, s ami a legérdekesebb, nincs likviditás.

– A foglyok dolgozhatnak a közeli gyufagyárban vagy az épületben, de az itt ledolgozott munka ára fejében saját kontóra vásárolhatnak a büféből cigit, kávét, vagy amire szükségük van. Főleg a cigi a menő. Sok minden történt már egy fél bagóért is.

Miközben belépünk az épületbe, megtudjuk, hogy a kajálás önkiszolgáló módjára történik Nagy választék nincs, lehet válogatni vegetáriánus, muzulmán meg még ki tudja, milyen felekezeti eledelek közül. Az ajtónál megint táskakontroll, s amerikai fémérzékelő herkentyű. Körös-körül, a falon szabályzat lóg bekeretezve. Egy hosszú folyosó következik, középen dupla rács. Cellát akarunk látni.

– Egy cellában 6–12 ember lakik. Van televízió, amivel meghatározott időközökben különböző csatornákat lehet fogni. Este tizenegykor megszakítjuk a közvetítést, hogy a kötelező hét-órás alvás mindenki számára biztosítva legyen. Ezek itt, benn, mondja a donnyisoára, mind gyilkosságért ülnek – matat közben a kulcsai között, előkotorja a megfelelőt, s kitárja a meglepően kicsi szobácskát záró vasajtót.

Három háromemeletes ágy van a szó szoros értelmében beszorítva egy rettenetesen büdös helyiségbe. Öten vannak: egy, véleményünk szerint, főnök, aki az ajtó mellett áll, egy fiatal, lesütött szemű srác (aki végig nem néz ránk), úgyszintén egy öreg, kopaszodni készülő töpörödött bácsika, egy középkorú, foghíjas alak és még egy olvasó egyén, aki az ágyon van szétterülve.

– Magának még sok van?

– Három év. Mondja a „főnök".

– S mióta ül benn?

– Tizenöt éve.

Na, uzsgyi kifele, úgy húzunk a cellából, hogy a lábunk nem éri a földet. Tizenöt év?! Láttad az arcát? Jézusom! Meg annak a fiatalnak!

– Van, aki harmadéves egyetemista létére ölte meg féltékenységből a barátnőjét. Meg van olyan is, aki egyetemet végez látogatás nélkülin, s csak vizsgázni jár ki. Viszont a fegyenceknek nagy részének még nehezére esik ez az egy-nyolc osztályos anyag elsajátítása is, amire alkalmat adunk a fegyház falai között. Ha rajtuk múlna, az egész napot átaludnák.

– Mi történik azokkal, akik életfogytiglanra ítéltettek? Nincs öngyilkossági kísérletük?

– Életfogytiglani büntetéssel sújtott csak hat van nálunk. Öngyilkossági kísérletre volt példa, de nem az előbb említettek részéről. Rendszerint a visszamaradottak vagy pszichikailag sérültek követnek el ilyesmit, számukra az alagsorban nyújtunk elsősegélyt, a kórházi részen. Ugyanott, az alagsorban „vannak elszállásolva" a súlyos bűnözők. Oda is lemegyünk.

Megint egy udvar következik, aztán néhány lépcső, lefelé. Egy fiatalabb, s mit tagadni, rokonszenvesebb nőszemély csatlakozik a csoporthoz. Ő szociális munkás, egy éve dolgozik a falak mögött. Tanácsadással és rehabilitációval foglalkozik, mellette a közbenjáró szerepét is betölti.

– Nem viselik meg az itt látottak?

– Egyáltalán nem. Az igazság az, hogy a kapukon kívül megvan a magánéletem, a hobbiim, nem jut eszembe a szakmám.

Milyen szerencséje van, hogy ennyire el tud vonatkoztatni a munkájától. Kevésnek sikerül ez.

Látunk fekete egyenruhás nindzsát is, meg egy nagyon szimpatikus őrt, aki nyitottan várja a kérdésbombázást.

– Az kerül ki főnöknek, aki erősebb. Aki otthon erőszakban nő fel, csak úgy érzi magát teljesnek, ha ő is agresszióhoz folyamodik. Vigyáznunk kell mindennel, ami a foglyok tulajdona, még egy ártatlannak tűnő fogkefe is halálos sebet ejthet – volt már rá eset. Meg, persze, folyik a prostitúció is. Nincs pénz, de van kávé, cigi, kaja. Kilencven százalékáról tudom elmondani, hogy passzív meleg. Amúgy én nem ítélem el a homoszexualitást. Hogy milyen a tusolás? Hát, én azt nem tudhatom. Gyertek, legalább a zuhanyzót lássátok.

Jobban élvezi a lelkesedésünket, mint mi magunk. Még ő kérdi: egy rendelőszoba nem érdekel? Itt épp fogat operálnak. Menjetek bennebb, ne szégyenkezzetek!

Utolsó megálló az iskola épülete. Van lapszerkesztősége is a tömlöcnek! Az olvasószobában bárki megtalálhatja az ínyére való könyvet, a másik teremben festhet vagy szobrászkodhat. Valódi tehetségek vesznek el a falak között.

A templom és az 1540-ben épített, 1768-ban fegyházzá alakított Martinuzzi-kastély megtekintésére sajnos már nem jut idő. De ennyi talán bőven elég is volt. A bejáratnál mindenki visszakapja rezgő és néha csergő tulajdonát, s veszi hétmérföldes léptekkel az irányt a húsz perc múlva induló vonat felé.

Hogy tanulságos volt-e az 1859-es, Mária Terézia által alapított börtön meglátogatása, az biztos. De hogy kellemes tapasztalatot is jelentett-e ugyan-akkor, azt minden résztvevő maga döntse el. Számomra mindenképp egy felejthetetlen élmény marad, ami okot ad arra, hogy a következő KoMPoT rendezvényen is részt vegyek.

(Folytatás május 4-i lapszámunkból)
Mikes-ház. Két ház:

1. A Belső-Monostor (Unió) utca 8. szám alatt álló újklasszikus épület. Nevét a tulajdonos gróf Mikes családról kapta [Páncz 6.]. A színház- és művészetpártoló ellenzéki politikus, Mikes János gróf építtette, Gyulai Lajos naplója szerint 1846-ban. Kapualja a Kendeffy-ház kapualjához hasonló. Lépcsőháza emeleti részét két, életnagyságnál jóval nagyobb barokk ízlésű atlasz tartja [KvSz II. 2., 122.]. Erkélyes, klasszicista homlokzatú épület volt. 1912-ben az új tulajdonos, Tischler Mór a homlokzatot teljesen átépíttette [Gaal 47–48.].

Valószínűleg e házra vonatkozik az alábbi, Szentlélek utcai három házat említő adat:

1782: „A Feleségem le betegülésének ideje […] közelgetvén Instálok alázatosan Nagyságodnak méltosztassék, a Mikes háznál lévő három hátulso házakat ide engedni" [SZT V. 412.].

2. A gróf Mikes család tulajdonában volt a XVIII. század végén épült barokk ízlésű ház az Óvárban, a Karolina tér északi során (7. szám). XX. század eleji átépítése előtt, amint Veress Ferenc XIX. századi felvételein látható, homlokzata fölöttébb hasonlított a Farkas utcai Teleki-palota homlokzatához, kapuja fölött ugyancsak két oszlopon álló erkélye volt. Udvarának emeleti árkádsora jellegzetes késő barokk kőkorláttal szegélyezett [KvSz II. 2., 115.]. — Szülőház.

Mikes utca — Major utca.

Mikes Kelemen utca — Major utca.

Mikes Kelemen utcai zsinagóga. A 13. szám alatt, Heves Vilmos terve szerint, Noszin Mór ellenőrzése mellett a Sasz Chevra talmud-egyesület építtette 1922-ben [Lőwy 30.]. Az 1960-as évek elején még használták. A kivándorlás következményeként hívek nélkül maradt zsinagógát a kolozsvári zsidó hitközség kereskedelmi tevékenységre adta bérbe. 2002-ben a Babeş–Bolyai Egyetem megvásárolta a Judaisztikai Tanszék részére [Kr 2002.VII.17., 4.].

1923: „Sinagoga orth. evreiască, str. T. Vladimirescu 13." [Br 131.]; 1943: „Mikes Kelemen utca 13. szám, Izraelita Hitközség" [Lak 33.].

Miklós. Miklós J. könyv- és papírüzlete az 1940-es években a Marianum mellett, a Horthy út 29. szám alatt.

1943: Miklós J. [Cím43 67.].

Mikó utcai református leányiskola. A XIX. század vége felé, az 1900-as évek elejéig a Mikó utcában létező iskola [Monref 27–28.]. Pontos helyét nem ismerjük.

Mikó utca — Alsó-Szén utca.

Mikó-ház. A Belső-Közép és a Bolyai utca keleti sarkán Mikó Imre gróf ma is álló háza (Deák Ferenc utca 11. szám). Alvinczi-házként is emlegették. A XVIII. század első felében Patonai István kereskedőé volt, aki 1761-ben eladta báró Alvinczi Gáborné Teleki Kata grófnőnek. Az új tulajdonos 1769-ben barokk ízlésben átépíttette, majd Pataki Mihály északi szomszédos házát is megszerezte. A két telekre a mai házat 1803 és 1808 között Leder József építette. Rhédey Mária grófnő Mikó Imre gróffal kötött házassága révén utóbbi tulajdona lett. Mikó Imre haláláig, 1876-ig itt lakott [KvSz II., 2., 116.].

1888: Mikó ház [Kv88].

Mikó-kert. A Mikó és a Kőkert utca, a klinikák és a Hegyvölgy utca közti 12 holdas, parkszerű díszkertet Bethlen Lajos gróf, a híres kerlési kert alapítója létesítette. Tőle Teleki József gróf, erdélyi kormányzó vette meg. Később Mikó Imre gróf tulajdonába jutott. 1859-ben Mikó Imre a kertet a benne lévő emeletes nyaralóval (villával) és a melléképületekkel együtt az Erdélyi Múzeumnak adományozta. Ez az alapítvány és a rákövetkező megajánlások tették lehetővé az Erdélyi Múzeum és fenntartó intézményének, az Erdélyi Múzeum-Egyletnek a létrehozását. Az Egylet vezetősége később az egyetemi klinikák építése érdekében lemondott az alapító által adományozott területről, s így az egykori híres, szép parkban, ahol a Füvészkert, a régi Botanikus kert volt, ma az egyetemi klinikák és az egyetem épületei állnak, a kert pedig teljesen elhanyagolt. 1960-ban Kőkert és Hegyvölgy utcai részén több diákotthont építettek. Az ún. diákváros első épületeit és menzáját. Az építkezéseket hamarosan a Kőkert utca bal oldalán, az elkobzott kertekben folytatták. — Diákváros.

Mikó Imre átalakított, ma is meglévő, dór és jón oszlopos klasszicista nyaralója az Erdélyi Múzeum első otthona, ezért a kertet Múzeum-kertnek is nevezték [KvTel. 82.]. — Bethlen Lajos-kert.

A kert kapujától jobbra, magas talapzaton Mikó Imre Vay Miklós által készített mellszobra áll. Elülső oldalának vésett betűs szövege:

HIDVÉGI GRÓF
MIKÓ IMRE
AZ ERDÉLYI MUZEUM
ALAPITÓJA
A NEMZETI TUDOMÁNY
NAGYLEKŰ PÁRTOLÓJA
S BUZGÓ MŰVELŐJE
DICSŐ EMLÉKÉNEK
A HÁLÁS MUZ(eum). EGYLET
MDCCCV–MDCCCLXXVI.

A talapzat hátoldalán vésett betűs latin felirat olvasható:

EMERICO
COMITVM MIKÓ
DE HIDVÉG VLTIMO
MVSEI TRANSILVANI
FVNDATORI
ARTIVM LITERARVMQVE
FAVTORI
O(ptimæ).M(emoriæ).P(osuit).
GRATA POSTERITAS
MDCCCLXXXIX

’Hidvégi / gróf Mikó / Imrének, / az Erdélyi Múzeum / alapítójának, / a művészetek és a tudományok / támogatójának / áldott emlékére állította / a hálás utókor / 1889-ben’ (Dr. Buzogány Dezső fordítása).

A talapzat elülső, alsó részén a következő vésett betűs felirat látható:

PERAGIT TRANQUILLA
POTESTAS
QUOD VIOLENTA NEQUIT

’Elvégzi a csendes hatalom azt, / amit az erőszakos nem tud.’ (Sipos Gábor fordítása).

A mellszobor hátán, a jobb felső sarokban ez áll:

Mintázta báró Vay Miklós

A mellszobrot 1882-ben a Múzeum-kertben állították fel. Szürke márvány talapzata 1889-ben készült. Eleinte a kert Kőkert utcai kerítésének közelében állt [Kvk902], az 1920-as években került mai helyére [Kelemen 163.].

1937: Grădina Mico [Br37].

Nevét az adományozó-tulajdonos Mikó Imre grófról kapta.

Mikó-villa. Mikó Imrének a Mikó-kertben álló emeletes nyárilaka. A klasszicista épület eredeti alakjában ma már csupán Veress Ferencnek, az XIX. század közepén készült felvételein látható. Az óklasszikus ízlésű épületet, melynek keletre nem voltak ablakai, a Múzeum céljaira már az 1860-as években át kellett alakítani. A homlokzati, erkélytartó dór és jón oszlopok megmaradtak, de az épületet elnyomják a köréje emelt nagy egyetemi épületek.

Az eredeti épületet Bethlen Lajos építtette. Tőle került előbb Teleki József, a tudós erdélyi kormányzó, majd jogutódaitól vásárlás útján Mikó Imre tulajdonába [Kelemen 162.]. — Múzeum-kert.

Mikszáth utca. A Mârzescu utca Békás-patakon felüli része 1940 után Mikszáth néven külön utca lett. — Mârzescu, Gheorghe.

1941: Mikszáth utca [Kvát41]; 1945: Mikszáth utca; Str. Mikszáth utca [Kvut]; 1964: Str. Mikszáth Kálmán utca; Str. Mikszáth Kálmán.

Nevét a helyhatóság adta.

Milea, Vasile. A Külső-Farkas utca 1990 után, a polgármesteri hivatal által javasolt és elfogadott neve. Egy ideig az utca-névtáblákon szerepelt, de a megyei tanács a javaslatot elutasította. — Külső-Farkas utca.

Milcov — Levente utca.

Milescu, Nicolae. A Görögtemplom utca folytatásában, részben a Házsongárdi temető kerítése mellett, a Majális utcáig vezető utca. Az 1950-es évek elején kezdett kialakulni.

1957: Str. Nicolae Milescu utca [Kv 188.]; 1964: Str. Nicolae Milescu utca; Str. Ioan Mincu.

Nevét a helyhatóság adta.

Millenniumi Népiskola. A Pap (Párizs) 35. szám alatt, az Apafi (Móricz Zsigmond, Bukarest) utca sarkán álló épület. 1898-ban épült.

1902: Millen(n)ium(i) el(emi). Iskola [Kvk902].

Nevét a magyar állam fennállásának 1000. évfordulójáról kapta.

Millo, Matei — Milo, Matei (utca).

Milo, Matei. A Garibaldi és a Kosevoj utca között, a Gelu utcából nyíló rövid zsákutca. Az 1950-es évek elején kezdett kialakulni.

1957: Str. Matei Milo utca [Kv 188.]; 1964: Str. Matei Milo utca; Str. Matei Millo.

Nevét a helyhatóság adta.

Milton Lehrer — Agyagdombalatti utca.

Mincu, Ioan — Milescu, Nicolae (utca).

Minerilor — Pata-újsor.

Minerva. Utca, kiadó- és nyomdavállalat, gyógyszertár, valamint üzletház:

1. — Schütz János utca.

2. Az Erdélyi Magyar Egyházak Könyvkiadó- és Nyomdavállalata. Az 1920-as évek elején létesült. Az erdélyi magyar kisebbség egyik önálló vállalata. 1948 nyaráig, az államosításig működött. Nyomdája, a város akkor legnagyobb ilyen vállalata, a Brassai (Hosszú-Szappany) utca 5., ma 7. szám alatt, jelentős könyv- és papírüzlete a Főtér és az Egyetem utca sarkán (a Mátyás király tér 8. szám alatt) volt. Ebből lett később az Orosz könyvesbolt (Librăria Rusă), később az Egyetemi könyvesbolt. Az államosítás után Brassai utcai épületében alakították ki a város egyetlen nyomdájának központját. Ennek egyik részlege a Deák Ferenc utca 46., másik, ofszet-részlege a Honvéd utca jobb oldalán, a Székelyhadosztály (Felső-Kereszt, Ernst Thälmann, Piteşti) utcával szembeni tágas udvar épületeiben, az egykori Helios kötöttárugyár helyiségeiben működött. Az 1960-as évek vége felé a Magyar utcában, a Szentpéteri templomtól kissé lennebb, fölépült a nyomda újság-részlege (1968 decemberében adták át), az 1970-es évek vége felé ugyanitt a nyomda új épülete, ahova a Brassai utcai volt Minerva-nyomda és a Deák Ferenc utcai részleg 1979 novemberében költözött. A Brassai utcai épületben volt a Keleti Újság című politikai napilap szerkesztősége és kiadóhivatala, ahova 1944. október 11-e után a Világosság költözött. Jelenleg a Plafar gyógynövényvállalat székhelye és raktára.

1943: Minerva irodalmi és nyomdai műintézet rt. [Lak 126.].

3. A Wesselényi utca 35. szám alatt, a Széki-palotában lévő gyógyszertár neve az 1940-es évek első felében. — Széki-palota.

1941: „Minerva" Gyógyszertár [Tel41 18.]; 1943: „Minerva" Gyógyszertár [Cím43 88.].

4. Minerva üzletház — Kolozsmonostor.

Minorita rend temploma — Minorita-templom.

Minorita szerzet. A Belső-Közép, a Minorita és a Belső-Király utca által határolt telken álló minorita templom és rendház. — Minorita-templom.

1869: Minorita szerzet [Bodányi]; 1893: Minorita szerzet [SAKcs].

Minorita-templom. A Belső-Közép (Deák Ferenc) és a Minorita utca sarkán álló barokk ízlésű templom.

A kisferencesek, másképp minoriták a hitújítás, a szekularizáció idején, 1556-ban hagyták el a várost és 170 év múltán, a Habsburgok újrakatolizáló politikája nyomán jöttek vissza Kolozsvárra. Előbb az unitáriusoktól visszavett szentpéteri templom mellett telepedtek le, de a városba csak később, 1766-ban költözhettek, amikor megkapták a Közép utcai Henter-házat.

1760-ban kérvényezték a templom építését. 1775-ben Héja Bálint zárdafőnök az 1773-ban feloszlatott jezsuita rend vagyonából kért segélyt templomépítésre, de a De Rosin tábornok által felajánlott 500 aranyat Mária Terézia árvaház építésére rendelte. A minoriták csak nehezen tudták megvásárolni a szomszédos telkeket. A mai templom helyén, közvetlen a minorita klastrom szomszédságában elkezdődött a templom építése. A rossz alapozás miatt 1779. szeptember 24-én a torony összedőlt. Eredeti alakjáról rajz, leírás nem maradt. 1780-ban Mária Terézia, nehezen, de 7000 forinttal járult hozzá az újjáépítéshez, amelynek vezetését Johann Eberhard Blaumann, a Bánffy-palota tervezője vállalta el. Az 1798. évi tűzvész idején leégett. Csak a XIX. század utolsó negyedében kapott barokk sisakot [Kelemen 72–73.].

Az első világháború után, 1923-ban a római katolikus egyház, a román görög katolikus egyház nyomására 25 évre kölcsönadta a templomot. Más adat szerint a magyar minoriták 1926. november 7-én kénytelenek voltak átadni a görög katolikusoknak, mert a pápa nekik adományozta [GKv 232.]. 1948-ban az állampárti parancsuralmi rendszer első intézkedéseinek egyike a görög katolikus egyház felszámolása volt. Ekkor a templom a görögkeleti egyház tulajdonába került. Az 1989. évi hatalomváltozás után újjáalakult görög katolikus egyháznak csak 1998. február 20-án ítélte a bukaresti Ítélőtábla. A görögkeleti egyház halogatását látva, a görög katolikusok 1998. március 13-án erőszakkal foglalták vissza.

A görögkeleti egyház ikonosztáziont, azaz szentképfalat emelt az oltár helyére. A templom belsejét és a freskókat a felismerhetetlenségig befüstölték, a magyar múltról tanúskodó síremlékeket mind eltávolították [Gaal 85.].

A templom tornyán, a bejárat fölött megkopott, aranyozott alapon vésett, évszámrejtő (1782) felirat olvasható:

ISTHAEC.TVRRIS.ERAT.TRISTI.PROSTRATA.RVINA.

RESTITVIT.CLEMENTE.
AVGVSTA.THERESIA.DONO.

’E torony egy gyászos veszélykor összeomlott, / s a felséges Mária Terézia / kegyes adományából helyreállították.’

Az építés évét jelentő betűk vörösek, a többi fekete. A kiemeltekből az 1782. évszám adódik. A királynő ugyan ekkor már nem élt, de a költségekhez 1780-ban hozzájárult. Ezért kötődik nevéhez az újjáépítés [KíKv 131–132.].

1894: Minorita rend temploma [Mach]; 1910: Minoriták temploma [Kv910]; 1933: Görög katholikus katedrális [OF].

Minorita utca. A Belső-Közép utca jobb oldalán dél, a Király utca felé nyíló első, eleinte csak a Király, 1899-től a Farkas utcáig vezető utca. — 1. Teleki utca.

1846: „az üres kocsikat [...] farkasuttzából a’ minoritauttzába térőleg küldjék haza" [KKv I. 351.]; 1869: Minorita utz[a]. [Bodányi], csak a Belső-Közép és a Belső-Király között; a Belső-Király és a Belső-Farkas között Teleki ut[cza]; 1888: Minorita utza [Kv88]; 1894: Minorita u., Teleki u. [Mach]; 1903: Minorita utca [Stein]; 1914: Minorita utca [Cim14 169.]; 1917: Minorita utca [Cs17]; 1923: Str. Minoriţilor (minoriţi h fn’minoriták’ [szerzetesek]) [Br 89., 100.], 1933: Str. Minoriţilor [OF 37.]; 1937: Str. Gheorghe Dima [Br37]; 1941: Minorita utca [Kvát41]; 1945: Minorita utca; Str. Minoriţilor – Minorita utca [Kvut]; 1964: Str. Minoriţilor – Minorita utca; Str. Tomis; 1999: Str. Tomis; Str. Hermann Oberth [Kmth].

A XVIII. század közepe táján a Belső-Közép és a későbbi Minorita utca sarkán lévő telek a minoriták birtokába jutott. Itt rendházat, templomot építettek. Innét az utca neve. — Minoriták sikátora.

(Folytatjuk)

A Nyelvőrző a Duna Televízió életében az állandóságot jelképezi. Az értékmentő sorozat immár a 250. adáson is túljutott, s a szerkesztője, Matula Ágnes a Kazinczy-díjat is átvehette a mai televíziózásban szinte egyedülállónak mondható vállalkozásáért.

Kazinczy Ferenc az anyanyelvet „a nemzeti szeretet kapcsának" nevezte – kezdi Matula Ágnes. Szerinte ez a megállapítás ma is érvényes és mélyen igaz. – Maguk a nézők győztek meg Kazinczy igazáról, figyelmük, hitük egyúttal abban is megerősített, hogy a Nyelvőrző műsorának a Duna Televízióban valóban missziója, küldetése van, és a végeken reménykedő várakozással tekintenek ránk. Torokszorító élmények vártak az alig járható utakon megközelíthető székelyföldi falvakban, ahol csillogó szemű gyermekek mesélték el, milyen hatalmas élmény volt életükben a magyarul megszólaló televízióadás – fűzi hozzá a szerkesztő.

A műsorfolyam tíz éve, 1995 februárjában indult. – Akkoriban nem terveztünk hosszú távra, de abban biztosak voltunk, hogy – amíg lehet – szeretnénk nézőink, különösen a fogékony ifjúság figyelmét, érdeklődését ráirányítani arra a kincsre, amelyről írók, költők, gondolkodók mindenkor elragadtatással nyilatkoztak – mondja Matula Ágnes. Végül több mint a 250. adás mintegy 6000 műsorpercéből kellett összeválogatni azokat a mozgóképes mozaikkockákat, amelyek a kétszázötvenedik műsorban voltak hivatottak emlékeztetni erre a szép televíziós históriára.

Olykor nyelvtörténeti érdekességeket, ritkaságokat is sikerült feltárnia a Duna Televízió nyelvőrzőinek. – Sikerült például bemutatnunk Kazinczy Ferencné Török Sophie kézzel írt nyelvtankönyvét, amelyből kisfiát, a 48-as vértanúvá lett Kazincy Lajost tanította; vagy II. Rákóczi Ferenc ábécéskönyvét a fejedelem gyermeki ákombákomaival, névaláírása első próbálkozásaival – említi a szerkesztő. A bolognai Tudományos Akadémia könyvtárában őrzött rovásnaptár megismertetése is fontos pillanata volt a műsorfolyamnak, elvégre ez a kivételes „lelet" a székely rovásírás legterjedelmesebb, egybefüggő emléke.

A szájhagyomány, a népnyelv érzékletes, képszerű, ma már rohamosan fogyatkozó szókincsével ugyancsak közelebbi ismeretséget köthettek a Duna Televízió nézői az egy évtized alatt. „Jól beszélni, igazából, jellemkérdés" – tanulhatták meg újra Illyés Gyulától. „Évről évre, ha csak tehettük, kamerával követtük az ifjúsági anyanyelvápoló mozgalom határokon is átívelő országos versenyeit" – meséli a szerkesztő. Matula Ágnes valaha a Magyar Rádiónál kezdte pályáját, a népszerű Ki nyer ma? – játék is a nevéhez fűződik. Oroszlánrésze volt a Rákóczi-emlékév egyhetes műsorfolyamának megszervezésében is.

Pontosan tudja ugyanakkor, hogy az általa készített műsorok legvonzóbb témája, ha úgy tetszik, a mindenkori mézesmadzag: a játék! – Ez a rovatunk is sokszor átformálódott, amíg Forgács Róbert és kisgimnazistából lassan egyetemistává serdült játékcsapata végigmókázta a magyar nyelvtan minden fejezetét a hangtannal, szótannal, mondattannal, szövegtannal. Lényegében lépésről lépésre haladnak a nyelvi társasjáték mezőin – összegez Matula Ágnes, aki a nyáron a Szurdokpüspöki Tábor lakóit is be kívánja majd avatni a szépséges magyar nyelv rejtelmeibe, eltitkolt csodáiba.

Földrajzi szélességünkön valamennyi hagymafaj közül a legnagyobb mennyiségben termesztett és konyhai fűszerként használt hagymaféle a közönségesen hagymának, másképp vörös-, népiesen vereshagymának (tudományos nevén Allium cepa) mondott növény. Sok százados nemesítése eredményeként számtalan, különböző nagyságú és alakú fajtáját, változatát állították elő. Alakja a hosszúkás, megnyúlttól a lapos gömbölydedig mindenféle lehet, burokleveleinek színe hófehér, sárga, narancssárga, sötétvörös, világos lila. Tág határok között ingadozik húsos pikkelyleveleinek színe, eltarthatósága, beérésének ideje, fajtáira jellemező íz- és zamatanyagainak töménysége.

A fokhagymával együtt már az ókori Egyiptomban a néptáplálék része. Jól ismerték az ókori görögök, közkedvelt eledele volt a rómaiaknak. Utóbbiak vagyonosabbjai azonban nemigen fogyasztották, így a hagymaevő a korabeli Itáliában meglehetősen lekicsinylő, becsmérlő jelentésű volt. Mintegy kétezer évvel ezelőtt a rómaiak az Alpoktól északra is elterjesztették, ahol elsősorban a kelták termesztették. Akár másutt, mifelénk is többféle hagymát termesztenek, így fokhagymát, pórét vagy póréhagymát. Maga a hagyma, ha magról nevelt, ültetni való, akkor dughagyma, tavasszal közkedvelt a zöldhagyma, ez, ha kivirágzik, maghagyma, a télire eltenni való, ha buroklevelei sárgák, egyszerűen hagyma, ha e levelei vörösek, húsos pikkelylevelei világos lilák, vörös-, népiesen vereshagyma.

Ezzel szemben, például Budapesten, az erdélyi ember meglepetten tapasztalhatja, hogy utóbbi kettő neve más. Ott a hagyma a vöröshagyma, a vöröshagyma pedig nem egyéb, mint lilahagyma. A kíváncsiskodónak, ha megkérdi, ez miért lila, türelmetlenül, idegesen vagy éppen gorombán felelik: azért, mert lila, és különben is a vöröshagyma az a másik. És a hagymára mutatnak. Érdekes, hogy ugyanakkor a kifejezetten lila fejeskáposzta vörös- vagy vereskáposztát egyetlen lilahagymázó sem mondja lilakáposztának. Erre mondjuk azt, hogy a nyelv nem mindig következetes.

A lilahagyma azonban nem lehet régi elnevezés, hiszen a lila csak a XVIII. század legvégén tűnik föl nyelvünkben. Első ízben 1795-ben, 1800-ban jegyezték le. A németből vettük át, ott pedig francia eredetű. Végső forrása India, ahonnét perzsa–arab közvetítéssel került Európába. A lilahagyma elnevezést talán a XVIII. században a török hódoltság alatt kipusztult lakosságú vidékekre betelepített sváb földművesek hozták magukkal, később tőlük vették át magyar szomszédaik és a városlakók.

Minálunk nemrég az egyik napilapban, egy nyilván magyarországi forrásból származó viccben bukkant föl. Remélhetőleg csupán véletlenül, s a hóstátiak, az aranyosszékiek meg másutt élő földműveseink továbbra is hagymát, vörös- vagy vereshagymát termesztenek, ezt vásárolhatunk tőlük a piacon.

A kolozsvári mozirajongók nemrégiben láthatták Mircea Daneliuc legújabb filmjét a Művész moziban. A híres rendező friss produkciója, Az idegrendszer, egészen szokatlan témát tálal: egy 65 éves idős asszony szerelmes lesz kedvenc tévésztárjába, a fiatal hírbemondóba.

Puică Niculina története e szerelem perspektívájában mesei, kozmikus méreteket ölt, nevetségessé válik a világ számára. Rendetlen, nyomorult falusi panziójából a fővárosba utazva kezdődik az idős hölgy kalandja egy olyan világban, amelyből semmit sem tud megérteni és asszimilálni. Bukaresti családja körében széthúzás, hűtlenség, betegség, drogfogyasztás várja. Ezt a társadalmat nem ismerte eddig és idegennek érzi magát benne. Az egyedüllét elleni egyetlen fegyvere továbbra is a tévé marad. Kisajátítja a távirányítót, hogy egész nap az RTV1-et nézhesse, ahol a csodált férfi, Paul, a híreket mondja be. Niculina küldetésének tekinti, hogy segítséget nyújtson a férfinak problémáitól való szabadulásában. Bármerre megy, nevetségessé válik, Paul ügyében való ténykedése miatt az emberek mindenhol kinevetik.

A film híven követi Daneliuc örökös témáinak újratárgyalását. A magány, a kétségbeesés, az abszurd, a dekadencia, a reményvesztés, az elidegenedés: a rendező által gyakran vászonra vitt érzések. Ahogy azt már Albert Camusnál megtaláljuk, ezek emberi mivoltunk koordinátái, Mircea Daneliuc is hasonlóan mutatja be őket. A rendező azonban nem csak saját életfilozófiával, problémákkal és eszményekkel rendelkező individuumokat mozgat, hanem a társadalmat is híven megrajzolja, amelyben élnek. Daneliuc csodálatos tehetsége a kortünetek parodizálása. Az idegrendszer című film így, pontosan a nevetséges narratíva által, a tévé-dependencia kritizált tükre lesz. A vizeletet ivó szereplőkben és ezt a fenomént tárgyaló, minden újságosbódéban megtalálható könyvekben napjaink „guruját" és ennek követőit véltem felfedezni. E jelenség kritikája Niculina szemével nézve valósul meg.

Nem a főszereplő dekadens meg perverz, ahogyan vádolják, a veszély igazából környezetének hanyagságában és korrupt mivoltában van. Az idős hölgy képzelődésénél, elmezavaránál nevetségesebb a hűtlenség, a drogfogyasztás, a „sár" amelyet a fővárosban talál. A többiek számára mégis fontosabb Niculina szerelmével foglalkozni, ezt kinevetni, mint saját problémáikra megoldást találni. A társadalom, amelyet Daneliuc bemutat, velejéig beteg. A rendező tudja: ha egy társadalom beteg, azért mindig a politikum is hibás. A film éppen ezért komplex reprodukciója a „kezdetleges" demokrácia krízisének: elégedetlenség, pénzhiány, korrupció, inkompetens politika, illegalitás, mind a megrajzolt társadalom problémái.

Ám Daneliuc a filmben nem csak a válsághelyzet, a „lecsúszott dzsentri" kritikusa, hanem pszichológusi tehetségét is bebizonyítja. A szerelem, amelyet Niculina átél, pszichikailag megviseli és megváltoztatja őt. A film alaposan elemzi az érzés által kiváltott viselkedésbeli következményeket a főszereplő életében: időskori emancipáció, a fizikai aspektus miatti fokozott aggodalom, a reális világ térvesztése a képzeletivel szemben, az önsajnálat. Nem kívánok freudi magyarázattal szolgálni e jelenségekre, csak furcsának találom, hogy az urbanizáció és a szociális rendszerek kritikája ilyen narratív szálon fut. Talán ez is felhívás számunkra, a nézők számára, hogy valamit tennünk kellene, hogy sok mechanizmus nem jól működik a mai romániai társadalomban.

A tény, hogy Niculina kora ellenére szerelmes lesz a fiatal Paulba, magában nem nevetséges, hiszen az élet, a szabadság, a Másik választása s a szerelem is mindenkié, emberi „jog". A hölgy attól válik nevetségessé, hogy szerelmét kiszakítja a realitás kereteiből és eltúlzott cselekedetekre képes. A második ok, hogy ő egy olyan környezetben mozog, ahol a dekadencia és nyomorúság a nevetségesség méreteit öltik a passzivitás miatt. Qui pro quo játékhoz hasonlít a világ, amelyben él és ebben nem látom helyét szerelmes érzéseinek, hiszen ezek tiszták, szinte gyerekesen ártatlanok.

A társadalmi tükörkép, a politikai háttér helytálló, az egyedek megrajzolása hiteles, mégsem tartom az epikus fonalat (Niculina szerelme) a kritika megfelelő talajának. Ebben a történetben mindent, implicite a kritikát a nevetségesség fenyegeti, a kockázat pedig az, hogy ezáltal veszíthet aktualitásából, hatékonyságából.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Erről beszélgettünk az elmúlt napokban Albert Imrével, a Bioterra szervezet ügyvezető igazgatójával Magyarlónán, a civil szervezet székhelyén.

–Kérem, röviden mondja el, mit jelent a bio- vagy ökogazdálkodás?

–Egy mondatban összefoglalva: szintetikus vegyszer nélküli mezőgazdasági termelés. Nevezik bio-, öko-, vagy szerves, azaz organikus módszernek is. Világviszonylatban már több évtizedes múltra tekint vissza, ám a több évszázados természetbarát gyakorlatból ered. A második világháború előtt itt Magyarlónán még nem is hallottak az itteni gazdák a műtrágyáról, a gyomirtó és növényvédő szerekről sem. Senki sem használt ilyen kemikáliákat és akkor is termett gabona, kender, burgonya és zöldség, gyümölcs is mifelénk. Erről jut eszembe, hogy az egyik szomszédom a rendszerváltás előtt azt kérdezte tőlem, melyik jobb gyomirtó: a pitezin vagy az onezin, s erre én azt válaszoltam: a kapazin, mert a kapa nem káros az egészségre. Komolyra fordítva a szót: biotermelési módszerrel is folytathatunk termelést és ezzel nem szennyezzük környezetünket, mert nem használjuk a műtrágyát, szintetikus növényvédő szereket, gyomirtókat sem, amelyek egyaránt károsak az emberek és állatok egészségére, mert a szermaradványok az élelmiszerekből bekerülnek az emberi szervezetbe, ahol felhalmozódnak és előbb-utóbb kifejtik egészségromboló hatásukat. Erre kezdenek rájönni a fogyasztók, főleg Nyugat Európában. Minálunk is egyre többen keresnek és vásárolnak bioterméket, amelynek szavatolt a minősége, hiszen szermaradványmentes.

–Hogyan alakult az utóbbi évtizedben az öko- vagy biogazdálkodás helyzete hazai és nemzetközi viszonylatban?

–Becslések szerint az öko-rendszerben megművelt területek nagysága világviszonylatban 24 millió hektárra tehető, ami kontinensek szerint egyenlőtlenül oszlik meg. Néhány példa erre: Ausztrália (Óceánia)10 millió hektárnyi öko-rendszerben megművelt területtel rendelkezik, Ázsiában 880 000 hektáron folytatnak biogazdálkodást, Afrikában 320 000 hektárt tesz ki a biofarmok területe. Észak-Amerikában 1,5 millió hektáron, 10 500 farmon állítanak elő bioterméket. Latin Amerikának – beleértve Mexikót is – 5,8 millió hektár ökológiailag megművelt területe van.

Európában 2004-ben 5,5 millió hektáron, a mezőgazdasági terület 2%-án, megközelítőleg 170 000 farmon folyik ökológiai gazdálkodás. Az európai biotermelés fejlődésére kedvezően hat a biotermelések piacának a kialakulása, valamint az ellenőrzésre és a minősítésre fordított költségek fokozatos növekedése. 2003. január 1-jén Olaszországban 1,2 millió hektárt tett ki a vegyszermentes gazdálkodás, ami mezőgazdasági területének 7,94 %-át jelenti. A biofarmok száma: 56 440, a farmok átlag nagysága 21,8 ha.

Csehországban 2004-ben 218 114 hektáron foglalkoztak biotermeléssel, ami azt jelenti, hogy 654 farmon folyik ökogazdálkodás. A termelőegységek átlag mérete 333,5 ha.

Ukrajnában 164 449 hektár volt 2004-ben az ökoterület (4%), összesen 31 farm volt 5304,8 ha átlag területtel.

– Romániában mi a helyzet?

– Hazánkban 1997-ben Nyugat európai mintára jelent meg néhány civil szervezet, olyan egyesület, amely az ökogazdálkodás bevezetését kezdte el. Ilyenek többek között a lónai Bioterra, valamint az Agroecologia. 2000-től kezdődően az ökogazdálkodás a legdinamikusabban fejlődő ágazatok egyikévé vált. Megjegyzendő, hogy az EU-s csatlakozás során a 7 fejezetben, ami a mezőgazdasággal foglalkozik, külön pontként szerepelt a biogazdálkodás kérdése. A hazai gazdálkodók növekvő érdeklődésének, a tájékoztatási színvonal állandó emelkedésének köszönhetően jelenleg az ökotermelés, és ezen belül főleg az állattenyésztés, látható előretörésének lehetünk tanúi Erdély-szerte, de Moldovában is.

– Ön hosszú évekig a Bioterra szervezet elnöke volt, jól ismeri a biogazdálkodók szervezetének beindulását, hiszen kezdeményezője volt ennek a mozgalomnak. Kik voltak az első munkatársai akik bábáskodtak annak idején?

– A Romániai Magyar Gazdasági Egyesület részéről dr. Sebők M. Péter tanár urat elsőnek említeném, aki sajnos néhány évvel ezelőtt eltávozott az élők sorából, Bódis András mérnököt, aki ma is a Bioterra magyar és román nyelvű szakfolyóirat főszerkesztője, dr. T. Veress Éva professzor asszonyt és Barazsuly Emil agrárpublicistát, és ne felejtsük ki Lőrincz Piroskát sem.

– Hogyan terjedt el az ökotermelés a növénytermesztésben, az elmúlt öt év alatt?

– Örömmel mondhatom, hogy töretlen fejlődés tapasztalható 2000–2004 között. Az ökológialag engedélyezett farmok területe 2000-ben csupán 17 438 hektár volt, 2001-ben 28 800 ha, 2002-ben 43 850 ha 2003-ban 57 200 és 2004-ben elérte a 75 000 hektárt. Ezen belül a gabonaféléknél látványos növekedés következett: 4000 hektártól 24 500 hektárra jutottunk, a zöldségnövények esetében 38 hektár helyett már 300 hektáron termett biozöldség 2004-ben.

A termőterület kiszélesítésével több vegyszermentes terméket állítottunk elő. Évről évre emelkedett a mennyiség. Összesen 13 502 tonnáról – amit 2000-ben jegyeztünk, 55 590 tonnára 2004-ben. Ebből a 7200 tonnáról 30 500 tonnára jutott, más növényfajokból még kihangsúlyozottabb a hozamnövekedés: 20 tonnáról 900-ra értünk.

– S az ökoállomány?

– A fejős tehenek száma megnégyszereződött (2500 főről 10 000-re), a fejős, vagyis az anyajuhok száma 7600-ról 70 000-re ért. A bio állati termékekből is többet termeltünk. Sajtféleségekből, tojásból és mézből egyaránt. Az ellenőrzött, elismert (jóváhagyott) termesztett növények skálája szélesedett, így történt az állattenyésztésben is.

– Kérem, soroljon fel néhány biotermelő egységet.

– Szebenben román–német cég 1500 hektáron foglal bionövény termesztést, egy másik egységben 5000 fős anyajuhállomány van. Temes megyében 800 hektáros farmot állítottak át biotermesztésre. Bárányokat hízlalnak, bio napraforgóolaj gyárat építenek. A sort folytathatnám tovább is.

Moldovában Dorna Vatra környékén 3000 kistermelő bio tehéntejet, és sajtot készít. Arad megyében biobúzát, kukoricát, napraforgót és lucernát termelnek biomódszerrel, Olténiában pedig biotojás termelésével foglalkoznak. Maros megyében 1256 méhésznek több mint 32 500 méhcsaládja van és biomézet állítanak elő.

– Összefoglalva: mi a biotermék és miért jó, ha ezt veszem?

– A biogazdálkodásban az egyoldalú műtrágyás tápanyag-utánpótlásnál a magas terméshozamok hajszolása megszűnik s ezzel szemben előnyben részesítik a sokoldalú harmonikus tápanyag gazdálkodást. Ennek egyenes következménye a mikroelemekben és vitaminokban gazdag, ízletes, egészséges biotermék. A klasszikus, hagyományos termelési módban a vegyszere, gombaölők, állati kártevők, gyomirtók, antibiotikumok használatára építenek, míg a biotermelésben a megelőzésé a kulcsszerep, így nem kerülhet szermaradvány az élelmiszerbe. Hozamfokozásra nem használnak hormonokat és antibiotikumokat sem, de a génmódosított termékek használata is tilos.

Itt azt is jó tudni, hogy a biogazdálkodásnak fenntarthatónak kell lenni, vagyis a következő generációknak is életlehetőséget kell biztosítani: nem korlátozhatja senki sem.

Angliában öt érvet sorolnak fel a biotermékek mellett.

1. egészséges és nem tartalmaz szermaradványt, génmódosított anyagot sem

2. bízhatunk a termékek gyógyszermentességében

3. szigorúak a biotermelési követelmények

4. jól bánnak az állatokkal

5. kifogástalan a vadon élő növények és állatok, valamint a környezet számára.

Az anyaországi biotermék fogyasztók így vélekednek ezekről:

1. ellenőrzött forrásból származik ezért megbízható

2. az orvosom és a természetgyógyászom ajánlotta

3. vegyszer-maradványtól mentes

4. kisgyermekeknél törekszünk a lehető legnagyobb biztonságra

5. laboratóriumi vizsgálatok is bizonyítják, hogy magasabb a szárazanyag-tartalma

6. utoljára nagymamám kertjéből ettem ilyen ízletes ételt

7. jól tárolhatók, sokáig elállnak

8. sok betegség gyógyításában – rákban, allergiákban, csontritkulásban, szív- és érrendszeri, keringési problémák esetében segít, nem terheli tovább a szervezetet

9. termelése során védik a környezetet

10. a vallásom miatt.

A marosvásárhelyi székhelyű ASPOR – Csontritkulást Megelőző Társaság, az IOF – Nemzetközi Osteoporosis Alapítvány tagja május 6–7-én tartott felkészítő kurzust, amelyen első ízben vettek részt érdeklődők Désről és Kolozsvárról.

Dr. Nagy Iréntől tudtuk meg az ASPOR történetét: 21 taggal alapította meg az első romániai csoportot Marosvásárhelyen, ezelőtt tíz évvel. Azóta az ASPOR újabb és újabb csoportokkal bővült, így a mostani jelenlét alapján remélhető, hogy a már meglévő 18 csoport és a megyénkben is megalakulandók mind több és több emberhez juttatják majd el a csontritkulással kapcsolatos tudnivalókat.

A rendkívül hangulatos, szellemet-fizikumot „megmozgató" program résztvevőjeként elmondhatom: máris gazdagabb vagyok. Az ország egész területéről érkezett ortopéd, endokrinológus, reuma-balneológus, aneszteziológus, kinetoterapeuta szakorvosok hozzáállása a mai világ legveszélyesebbnek tűnő népbetegségéhez, nagy jelentőségű: az oszteoporózis felismerésével, kezelésével, megelőzésével kapcsolatos tudnivalók rajtuk keresztül juthatnak el az érintettekhez.

A munkálatokon az orvos-beteg kapcsolat, az ASPOR csoportok szervezési metódusai, a tudomány mai állása az oszteoporózis felismerésében, kezelésében, megelőzésében, az informálás lehetőségei, ezek voltak a legfontosabb témák.

Az ASPOR megválasztotta új vezetőségét, az alapító tagok közül többen külföldre távoztak, sok új taggal bővült a civil szervezet.

Tiszteletbeli elnök maradt dr. Nagy Irén, ügyvezető elnök továbbra is dr. Gáspárik Andrea Ildikó, alelnökök: dr. Mihalcea Salvina és dr. Bartha Zsuzsa alapító tag, titkár Drăgoi Gabriela. A különböző településekről jelenlévő orvosok vállalták a tudományos csoportban való tevékenységet, az ASPOR képviseletét különböző tudományos fórumokon. Kolozsvár és Dés övezetét dr. Pataky Katalin reuma-balneológus szakorvos képviseli .

Az újraválasztott elnök dr. Gáspárik Andrea Ildikó első interjújában a Szabadság napilapnak a jelenről és közelmúltról beszélt. Az ASPOR célul tűzte ki a minél szélesebb körű tájékoztatást egy olyan betegségről, amely kezdeti stádiumban nem fáj. Népbetegség: a statisztikák szerint 50 éven felül minden 3. nő és minden 5. férfi oszteoporózisos. „Olyan korban élünk, amelyben a csodák, látványosságok hódítanak. Beveszel egy tablettát és minden fájdalmad elmúlik, egy másiktól megnőnek melleid – vagy legalább önbizalmad. Ezzel szemben a mi munkánk nem látványos. Egy betegség megelőzése: egészséget jelent, ezt pedig csak akkor becsüljük, ha már hiányzik. Az eddigi sikeres ASPOR kampányoknak köszönhetően mind többen hallottak erről a betegségről, amely megelőzhető, késleltethető, de mindenkinek ismernie kellene a rizikófaktorokat.

Több benyújtott pályázatunk közül három volt sikeres, legmegtisztelőbb az IOF/Linda Edwards emlékére alapított díj, amelyet 168 társaság közül mi nyertünk el."

A hétvégi program „legmozgalmasabb" pontja az előbbiekben teóriaként elhangzottak valóra váltása, vagyis a megelőzés legfontosabb módja: a mozgás. Bartha Zsuzsa kinetoterapeutával tornázni kellett a megelőző, valamint a már betegek által is végezhető gyakorlatokat is: rendkívül jó hangulatban végződött egy „munkás" hét vége.

Ingyenes bőrgyógyászati szaktanácsadást tartanak a Help Net gyógyszertárakban május 5–26. között, naponta 16-tól 19 óráig hétköznapokon és 11–14 óra között szombatonként. Az érdeklődők bőrgyógyász szakembernek tehetik fel kérdéseiket.

Fejlesztő és stresszkontroll tanfolyam – a Silva módszer
1966-tól alkalmazott módszer, ma már világszerte 115 ország 14 millió lakója végezte el az alapkurzust. Romániában 1994 óta hozzáférhető, 3 ezren tanulták meg a technikát.

Célja a szellemi képességeink minél jobb kihasználása, fejlesztése, a problémamegoldó készség erősítése, a stresszes állapotok jobb elviselése, pontosan kidolgozott relaxációs és tudaterősítő technikák segítségével.

A négynapos tanfolyam napi 12 órát tart, két hét vége alatt, a végén nemzetközileg elismert diplomát, bizonyítványt kapnak a résztvevők. Részletek az omagdy@yahoo.com címen kérhetők.

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

A lakás- és építésügy, a regionális fejlesztés, valamint a területfejlesztés terén való együttműködéséről tárgyalt a múlt héten Budapesten Borbély László közmunkaügyekért és felzárkóztatásért felelős miniszter, Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszterrel.

Borbély László elmondta: a megbeszélésen a 2000 novemberében kötött kétoldalú együttműködési megállapodás újjáélesztésére került sor. Ilyen értelemben a miniszterek szerves kapcsolat kialakítását szorgalmazzák az elkövetkező időszakban a két intézmény között, két héten belül a szakemberek javaslatokat tesznek az együttműködés hatékonyabbá tétele érdekében, kidolgozzák a 2005. évi ütemtervet.

Kolber István közölte: a gazdasági és a politikai érdekeken túl a történelmi múlt is a kétoldalú kapcsolatok elmélyítését indokolja, nem csak bilaterális szinten, de az Európai Unión belül is. Hangsúlyozta: az újonnan csatlakozott tagállamokban és Romániában is ugyanolyan típusú gondok jelentkeztek a lakásfelújítások területén. A közös cél, hogy egyes uniós támogatásokat lehessen ezekre a rekonstrukciós projektekre is fordítani, így például a lakások energiatakarékos felújítására.

Borbély László hozzátette: amennyiben nem kapnak megfelelő támogatást a felújításokhoz, a panelházak 8–10 év múlva lakhatatlanná válnak.

Magyarországon az idén csaknem 8 milliárd forint szerepel a panelprogramban, ez mintegy 30 ezer lakás felújítására elég. Országszerte azonban 730–780 ezer lakás szorul felújításra – mondta Kolber István.

Borbély László az infrastruktúra fejlesztésekkel kapcsolatban közölte: folyamatosan épül az észak-erdélyi autópálya. Mint mondta, a magyar gazdasági tárca képviselőjével folytatott megbeszélésen a magyar fél arról tájékoztatta, hogy a magyar kormány számára prioritás az ehhez kapcsolódó bekötő utak megépítése.

Borbély László meghívta kollégáját Bukarestbe, a találkozóra június végén kerül sor. A megbeszélés-sorozaton kiemelt fontossággal bírt a határ menti együttműködés kérdésköre, beleértve a határ menti út és vasúthálózat felújítását. A továbbiakban a tárgyaló felek eszmecserét folytattak a területfejlesztési, lakásépítési, valamint más infrastrukturális beruházásokról, mint például a falvak vízellátása, a falusi utak lekövezése.

Tekintettel a szeptember folyamán sorra kerülő közös román–magyar kormányülésre, a két miniszter megegyezett, hogy közösen véglegesítik azokat a javaslatokat, amelyek a két minisztériumot tekintik.

A Magyar Villamos Művek Rt. és a romániai Transelectrica Rt. létesítési szerződést írt alá az elmúlt héten, amelyben kötelezettséget vállalnak a Békéscsaba és Nagyvárad közötti 400 kilovoltos távvezeték megépítésére.

Az MVM közleményében rámutatott: a tervezett távvezetéki összeköttetés az egységesülő európai árampiac fontos regionális kapcsolatát teremti meg a két ország között, egyben növeli Magyarország határkeresztező átviteli kapacitásait.

Az új távvezeték a kapcsolódó beruházásokkal együtt, magyar részről, közelítőleg 20 millió euró, a román oldalon 30 millió euró ráfordítást jelent. Mindkét fél maga finanszírozza a saját területen végrehajtott fejlesztést. A beruházás a szerződés értelmében 2008 első felére elkészül.

A távvezetéki összeköttetés megépítéséhez a magyar oldalon közel 40 kilométer, a román oldalon mintegy 93 kilométer hosszú, 400 kilovoltos vezeték épül meg.

A Békéscsaba–Nagyvárad közötti összeköttetéssel a második távvezetéki kapcsolat jön létre Magyarország és Románia között. Az új összeköttetést az teszi indokolttá, hogy a délkelet-európai villamos rendszer a közelmúltban csatlakozott az európai egyesített villamosenergia-rendszerhez (UCTE), emiatt várhatóan megnőnek a villamosenergia-szállítások ebből az irányból.

Az aláírást követően Kocsis István, az MVM Rt. vezérigazgatója, valamint Ion Merfu, a Transelectrica vezérigazgatója kiemelte, hogy a projekt megvalósítása nagymértékben hozzájárul a villamosenergia-piacok regionális fejlődéséhez, amit eddig csak a Szeged (Sándorfalva) és Arad közötti 400 kilovoltos távvezeték biztosított. Az új távvezeték segíti a két ország közötti kereskedelmi kapcsolatok bővítését is. A két társaság vezetője szerint a tervezett összeköttetés növelni fogja a villamosenergia-ellátás biztonságát a régióban.

A távvezeték létesítése régóta szerepel az MVM Rt. hálózatfejlesztési terveiben. A 2003. év során átadott Békéscsaba–Szeged (Sándorfalva) távvezeték, valamint a Békéscsaba alállomás bővítése megteremtette a lehetőségét annak, hogy az állomást nemzetközi jelentőségű hálózati csomóponttá fejlesszék. A tervezett 400 kilovoltos távvezeték később lehetővé teszi egy Arad irányú új összeköttetés kialakítását is - mutatott rá az MVM közleménye.

Közös pályázatot nyújt be az Európai Unió Interreg-programja keretében Szabolcs-Szatmár-Bereg, az írországi Fingal és a romániai Maros megyei önkormányzata – közölték a magyar és a román térségi helyhatósági vezetők.

A három ország együttműködő régiói humán erőforrás fejlesztésre, a szakemberképzés korszerűsítésére kívánnak közösen vállalkozni – mondta Gazda László, a szabolcsi önkormányzat elnöke.

Hozzátette: a korábbi uniós tagú Írország az oktatás modernizálása területén kiváló eredményeket ért el, s az ottani tapasztalatokat az ír főváros, Dublin környéki Fingal megye bevonásával szeretnék hasznosítani Szabolcs és Maros megyében.

Az önkormányzati vezető tájékoztatást adott arról, hogy romániai partnerével szerdán Nyíregyházán megállapodtak a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről is.

A térségi helyhatóságok elősegítik, hogy együttműködés alakuljon ki a gazdasági szervezetek, a kulturális és egészségügyi intézmények, valamint a települési önkormányzatok között.

Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke hangsúlyozta: szeretnék, ha a két megye iparkamarája mellett az agrárkamarák, valamint a múzeumok és a levéltárak is együttműködési megállapodást kötnének az idén.

Szorgalmazzák, hogy szoros kapcsolatot alakítsanak ki egymással a két térség idegenforgalmi vállalkozásai is.

Fontosnak tartják, hogy a két megye színháza, pedagógiai, közművelődési, illetve képzési intézete, gyermekvédelmi intézménye, kórháza, valamint a nyíregyházi egészségügyi főiskolai kar és a Marosvásárhelyi Orvostudományi Egyetem között is jöjjön létre együttműködés.

A Maros megyei önkormányzat vezetője kiemelte: számítanak arra, hogy a magyarországi intézmények átadják tapasztalataikat európai uniós felkészülésükről, az integrációs feladatok teljesítéséről, hiszen Románia nemrég aláírta a csatlakozási szerződést a közösséggel.

Közel másfél milliárd forintos költséggel, többségében környezetvédelmi és turisztikai projektek valósulhatnak meg a román–magyar határon átnyúló együttműködés, a Phare CBC program keretében – hangozott el a múlt heti gyulai konferencián.

– A 2003-ban meghirdetetett határokon átnyúló gazdaságfejlesztési és a környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztésére meghirdetett programokra végül 18 pályázatot talált támogathatónak a bíráló bizottság – mondta Kalapáti Magdolna, a Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Társaság (VÁTI Kht.) Dél-alföldi Képviseletének a vezetője.

Elmondta: a gazdaságfejlesztési pályázaton például szegedi közhasznú társaság, temesvári partnerével nyert több mint 88 ezer eurót, amelyből egyebek mellett öt érintőképernyős turisztikai terminált helyeznek el Szeged városában. A környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok fejlesztésre kiírt pályázat egyik nyertese a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság, amely a Fekete- és Fehér-Körös, illetve a Sebes-Körös árvízvédelmének fejlesztésére nyert el félmillió eurót. Ez utóbbi program keretében egyebek mellett ultrahangos vízhozam-mérő berendezést telepítnek a Fekete- és Fehér-Körösre, valamint néhány helyen felújítják az árvízvédelemhez szükséges kommunikációs berendezéseket.

A támogatási szerződések aláírását megelőzően Szegvári Péter, a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal elnöke hangsúlyozta, hogy a sikeres határon átnyúló együttműködéseknek tőkevonzó hatásuk is van, hiszen a külföldi tőke egyebek között azt vizsgálja, hogy az adott célterületen megfelelő-e az ott élő népek együttműködése, ez is csökkenti a befektetés kockázatát.

A hivatal vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy a Phare CBC program magyar–román relációja kifutóban van, hiszen Magyarország belépésével az unióba, az együttműködési támogatásokat immár az interregionális pályázatok alapján lehet elnyerni.

Szegvári Péter mindazonáltal kifejezte bizakodását, hogy az Európai Unió következő költségvetési ciklusában újabb ilyen típusú együttműködési programokat fog indítani az unió, például magyar–szerb vonatkozásban is.

A kis- és középvállalkozók többsége nagyon keveset tud a Románia uniós csatlakozása után kötelezővé váló előírásokról, de többségük úgy véli, hogy a követelmények teljesítése jelentős mértékben hasznára lesz cégeiknek.

A Kis- és Középvállalatok Országos Tanácsa által készített felmérés szerint a megkérdezett vállalkozóknak csak 4 százaléka ismeri nagyon jól azokat a törvényeket, amelyeket Románia bevezet az EU által támasztott feltételek teljesítése érdekében.

A megkérdezettek 36,8 százaléka úgy gondolja, hogy az európai törvények bevezetése jelentős mértékben cégeik javát szolgálja majd. A vállalkozók mintegy egynegyede szerint az uniós jogszabályok bevezetése Romániában nem gyakorol jelentős hatást a kis- és középvállalatokra.

A felmérés szerint a megkérdezettek 74,71 százalékának információkra lenne szüksége azokról a feltételekről, amelyeket a cégeknek teljesíteniük kell az európai piacon.

A felmérést idén áprilisban készítették 153 kis- és középvállalat részvételével.

A szenátus plénuma a múlt héten elfogadta az Adótörvénykönyvet módosító és kiegészítő törvénytervezetet, amely bevezeti az egységes adókulcsot, kibővíti az adózási alapot és módosítja az ÁFÁ-ra, a jövedelemadóra és az jövedéki adóra vonatkozó előírásokat.

Ionuţ Popescu pénzügyminiszter kifejtette, az Adótörvénykönyvet módosító 2005/24-es rendelet legfőbb előírásai a tőkepiaci jövedelmek adójának 1 százalékról 10 százalékra növekedésére, valamint az ingatlanpiac spekulatív jövedelmeinek megadóztatására vonatkoznak.

– A jogszabály előírja a jövedéki adó növelését április 1-től, az ÁFA bevezetését a jövedelemhozó előadások és a kábeltelevíziós társaságok esetében – mondta a pénzügyminiszter.

Popescu hangsúlyozta, az Adótörvénykönyv módosítása a jelenlegi hatalom által támogatott „új adófilozófia" részét képezi.

– Tizenhat százalékra csökkentettük a közvetlen adókat, de növeltük a közvetlen, fogyasztási adókat. Reméljük, hogy ezekkel az intézkedésekkel a felszínre hozzuk a földalatti gazdaság nagy részét és 17 000 milliárd lejjel gazdagítjuk az állami költségvetést – mondta Ionuţ Popescu.

A szenátorok elfogadtak ötöt a költségvetési-pénzügyi szakbizottság által elutasított 25 módosítási javaslat közül.A tervezet vitája során a hatalom és az ellenzék szenátorai mintegy két órán át vitatkoztak az SZDP és az NRNP módosítási javaslatai kapcsán, amelyeket a költségvetési-pénzügyi bizottság elutasított.

A tervezetet a képviselőháznak is meg kell vitatnia.

A hazai piacon fellelhető hamisítványokat nem kis részt a nagyvárosok központjában lévő elegáns üzletekben forgalmazzák, de nem csak luxuscikkek forognak ebben a körben, hanem gyógyszerek, mindennapos fogyasztási cikkek és számítógépes szoftverek is.

A hazai hamisító és másoló ipar éves termelési értékét 600–700 millió euróra becsülik, és az üzletre szakosodott maffiáról beszélnek. Már 2003-ban az illegális másolatok a hazai szoftveriparnak csaknem 50 millió dollárral felérő veszteséget okoztak. Az igazságszolgáltatás már foglalkozik az egyik ismert vérnyomáscsökkentő, a Norvasc, illetve a Domestos tisztítószer hamisításának ügyével is. A hamisítványok tekintetében azonban Románia elsősorban tranzitország, és az üzletben forgó áruk mintegy 90 százaléka Kínából származik, lett légyen szó parfümről, óráról vagy prémkabátról.

A múlt héten kiderült, hogy hazai feketemunkások is részt vettek egy trafóállomás építésén Vépen, Magyarországon. A Vas megyei munkaügyi felügyelők öt ukrán és hat román állampolgárságú „feketemunkást" találtak csütörtökön az egyik vépi építkezésén. Egyikük sem rendelkezett munkavállalási engedéllyel, közölte a Vas megyei munkaügyi felügyelőség igazgatója.

– A munkások a település határában egy trafóállomás alapozási munkáit végezték, egy állítólagos alvállalkozó megbízásából, akit eddig még nem sikerült azonosítani – mondta Fekete István.

Az ellenőrzések során gyakran hivatkoznak ismeretlen alvállalkozókra az építkezések kivitelezői, akiknél feketén dolgozó munkásokat érnek tetten – tette hozzá az igazgató.

A felügyelőség vezetője szerint jelenleg a minimálbér ötszörösének megfelelő bírságot szabhatnak ki személyenként minden feketén foglalkoztatott munkás után, feltéve ha sikerül megtalálniuk a már említett alvállalkozót, akinek azonban tapasztalatuk szerint általában nincs végrehajtható vagyona.

A feketemunkásokat eltiltották a munkavégzéstől, ellenük idegenrendészeti eljárás indul, amely vélhetően kiutasítással zárul, mondta Fekete István.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 150 lej (3,6150 erős lej), 1 USD = 28 142 lej (2,8142 erős lej), 1 magyar forint = 144 lej (100 Ft = 1,443 erős lej).

(16. old.)

A nehéz helyzet ellenére továbbra is bizakodó és adakozó kedvű a CFR-Ecomax klub vezetősége – összegezhető röviden mindaz, ami a klub tegnapi sajtótájékoztatóján elhangzott.

– Oda jutottam, hogy könyvelő lettem: más csapatok pontjait számolgatom – mondta félig viccesen Iuliu Mureşan, a Gépész utcai csapat elnöke, hozzáfűzve: bízik abban, hogy az együttes az A osztályban marad.

– Nem szép dolog, de nagyon örültem, hogy az Apullumnak nem sikerült nyernie a Rapid otthonában – toldotta meg, kényszerűen megvonva a vállát.

A klubelnök ugyanakkor kifejezte reményét, hogy legalább az utolsó fordulókra összeszedi magát a csapat, hisz általában egy-egy hullámvölgy, formakiesés nem tart ilyen sokáig a csapatoknál.

A klubelnök merész célt tűzött ki az elkövetkező három fordulóra: szeretne négy pontot gyűjteni a három mérkőzésből – idegenben a Bukaresti Steaua és a Galaci Oţelul, valamint itthon a Bukaresti Naţional ellen.

– Minden mérkőzés 0–0-ról kezdődik, lehetnek még meglepetések – érvelt.

Az elvárás persze szépen hangzik, ám igencsak nehéz lesz teljesíteni, nem csak azért, mert a csapat – amelynél némi, állítólag már rendezett feszültségek voltak a játékosok és az edző között – az utóbbi fordulóban sokkal szerényebb csapatokkal sem bírt, hanem azért is, mert, mint megtudtuk, a csapat 8 játékosa van olyan helyzetben, hogy ha még egy sárga lapot kap, a következő mérkőzést ki kell hagynia.

A klubelnök elismerte, hogy elgondolkodtató a csapat éretlensége: többször is bebizonyosodott, hogy a vasutasok nem képesek tartani az eredményt.

– Sohasem tudtunk hasznot húzni a mérkőzéseken. A jászvásáriak ellen is, amikor vezettünk, ahelyett hogy kicsit húztuk volna az időt, s megpróbáltuk volna kizökkenteni őket a második félidőben a játékból, még mi adtuk nekik oda a labdát a szabálytalanságok után. Nem szép amit mondok, de néha antifutballra is szükség van.

A klubelnök a kialakult helyzetért elsősorban a játékosokat okolja. Ennek ellenére tegnap megkapták fizetésüket, bár a csapat vezetősége gondolt arra, hogy zárolja a pénzt addig, ameddig teljesítményük alapján a játékosok meg nem érdemlik azt. Ennek ellentmond az, hogy legújabban már a döntetlenek után is jutalmat kapnak a játékosok, akiket a legutóbbi mérkőzésen mellesleg lehurrogott a közönség.

Mureşan azt is elmondta, hogy egyelőre nem lesz semmilyen változás a csapatnál, sem a játékosokat, sem az edzőt illetően.

– Együtt jutottunk fel az élvonalba, együtt voltunk az élmezőnyben, és együtt jutottunk ide. A következtetéseket csak a bajnokság vége után vonjuk le, új edzőt hozni öt fordulóval a bajnokság vége előtt, ilyen helyzetben, nem érdemes – szögezte le. Hozzáfűzte: az utóbbi időben azzal foglalkozik, hogy olyan értékes hazai játékosokat keres, akiket a nyári átigazolási időszakban leigazolhat.

– Legalább 4–5 tapasztalt játékost kívánunk szerződtetni. A csapatnak nincs vezető egyénisége, szükség van valakire, aki nehéz helyzetben össze tudja fogni a fiúkat a pályán.

Ennek ellenére a klubelnök nem árulta el, hogy kik a jelöltjei, de azt sem, hogy kinek kell távoznia a csapattól, ha újak jönnek. Az viszont kiderült, hogy Rosszel szolgálataira a jövő idényben is számítanak, s nagyon reménykednek abban, hogy addigra a gyors, jó fizikumú támadó felépül hónapok óta tartó, elhúzódó sérüléséből, amely miatt az idén alig használhatták egy-két mérkőzésen. Az elmondottakból ugyanakkor az is sejlik, hogy Aurel Şunda helye sincs veszélyben: „ha olyan játékosok állnának rendelkezésére, mint például a Temesvári Polinak, most nem lennénk ilyen helyzetben" – mondta a csapattal 2007-ig szerződésben lévő edzőről Mureşan. Biztos továbbá, hogy az ifi válogatott tagja, a középpályás Mărginean sem kényszerül távozásra: korábban mondta róla a vezetőség, hogy nincs olyan román csapat, amelyik annyit adna érte, hogy odaadják.

A pszichikailag padlón lévő együttes háza táján újdonságok is vannak: a csapat fizikai felkészítőt alkalmazott Liviu Ardelean személyében, mivel az utóbbi időben a mérkőzések második félidejére kifáradtak a játékosok. Ardelean amúgy a klub néhány játékosát – például Florin Dant – már hosszabb ideje edzi ilyen téren. Ardelean a jövő bajnokságban is a csapatnál marad. Mureşan ugyanakkor azt a korábbi kijelentését is megerősítette, hogy nyártól a CFR-Ecomax szatelitcsapatot is „tart" majd.

A vasutasok amúgy péntek reggel repülővel utaznak Bukarestbe, a szombaton este fél 9-kor kezdődő Steaua elleni mérkőzésre (amelyet az Antena 1 élőben közvetít), és Bukarestben maradnak keddig, amikor autóbusszal utaznak Galacra, ahol szerdán 5 órától mérkőznek a helyi Oţelullal (nem közvetíti tv-adó). Ezt követően ismét Bukarestbe mennek, ahonnan csütörtökön jönnek haza, ugyancsak repülővel.

Igaznak bizonyultak a sajtóértesülések, amennyiben Steve Nasht, a Phoenix Suns irányítóját választották a szakírók az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) legértékesebb játékosává a 2004–2005-ös idényben.

Az ESPN amerikai televíziós csatorna által már korábban kiszivárogtatott hírnek megfelelően a Suns játékmestere szoros „csatában" előzte meg a voksoláson Shaquille O’Nealt, a Miami Heat centerét. Nash, akit 65-en jelöltek az első helyre, összesen 1066 pontot gyűjtött, míg az 58 szakírónál győztes O’Neal 1032-vel zárt.

A kanadai játékos a liga történetének első nem amerikai kosarasa, aki kiérdemelte az alapszakasz legfontosabb egyéni címét. A szavazás abból a szempontból is különleges volt, hogy legutóbb 15 éve, 1990-ben választottak irányítót az alapszakasz MVP-jének. Akkor a Magic Johnson nyerte a szavazást.

A 31 esztendős Nash átlagban 11,5 gólpasszt adott mérkőzésenként, ami a legjobb mutató az alapszakaszban. A pontátlaga 15,5 volt, s dobásainak több mint a fele talált a gyűrűbe.

Mike D’Antoni az év edzője
Az alapszakaszt 62 győzelemmel megnyerő Phoenix mesterét, Mike D’Antonit választották az év edzőjévé az NBA-ben.

Az olasz-amerikai kettős állampolgár 20 évig játszott Milánóban, majd visszavonulása után hazájában kezdett edzeni. Először a bérvita miatt megrövidült 1999-es idényben próbált szerencsét a tengerentúlon, de egy 14/36-os mérleggel zárult denveri alapszakasz végén menesztették.

Ezt követően San Antonióban tehetségkutató, Portlandben pedig másodedző volt, majd 2001-ben hazatért, és megnyerte az olasz bajnokságot a Trevisóval. Egy évvel később visszacsalogatták az NBA-be, ahol Frank Johnson segítőjeként helyezkedett el Phoenixben, majd főnöke kirúgásával ő vette át a szakmai irányítást.

Előny a Detroitnál és a Phoenixnél
A címvédő Detroit Pistons magabiztosan nyert az Indiana Pacers ellen az NBA rájátszásának második fordulójában, a Keleti-főcsoport elődöntőjében zajló párharc első mérkőzésén.

A legutóbbi játéknap másik összecsapásán az alapszakaszban legjobban szereplő Phoenix Suns ugyancsak fölényesen verte a Dallas Maverickset.

Eredmények, elődöntő:

Keleti-főcsoport: Detroit Pistons–Indiana Pacers 96:81;

Nyugati-főcsoport: Phoenix Suns–Dallas Mavericks 127:102.

Kolozsvár első olimpiai érmesének munkásságára kevesen emlékeznek. A kiváló magasugró, később pedig atlétika edző és klubelnök emlékét már a sportkedvelők is elfelejtették, a tanítványai közül pedig kevesen élnek. A második világháború után az új, komunista vezetés kizárta a sportéletből, kizsákmányolónak nyilvánította őt, mert 1941-től tiszti főügyésze volt városunknak. Nem engedték a stadion közelébe sem, nem volt szabad munkásságáról, eredményeiről beszélni, írni.

Születésének 120. évfordulóján szabad róla beszélni, ám sokat nincs mit mondani: nem ismerjük őt. Kevesen tudják, mikor avatták fel a kolozsvári stadiont, milyen is volt az akkori fatribünös sporttelep, amelyen híres sportolók sora versenyzett és győzött. Már egyre kevesebben veszik észre, ha valaki a stadionról azt mondja, hogy az 1950-es években avatták fel, hogy mindig is az U egyesületé volt.

Három év múlva ünnepelnünk kellene: száz évvel ezelőtt rendezték a londoni olimpiai játékokat, ahol Somodi István második helyet nyert magasugrásban. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság sportszakosztálya célul tűzte ki, hogy ápolja a Somodi testvérek emlékét, bemutatja munkásságukat. Első lépésként emlékkiállítás nyílt meg a Református Kollégium Apáczai-termében, amely hétfőtől péntekig 9-től 14 óráig látogatható.

A kiállítás megvalósításában óriási segítséget kaptunk Pietrár Jánostól, a Design Solution cégtől, valamint Ionescu Kornél úrtól. Segítségük nélkül ezt a kiállítás nem tudtuk volna megrendezni, ez úton szeretnénk támogatásukat megköszönni.

Szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt a kollégiumi termünkben, emlékezzünk meg együtt dr. Somodi Istvánról.

Az 1,1 millió euró összdíjazású berlini versenyen nyertes belga Justine Henin-Hardenne újabb négy helyet javított világranglista-helyezésén, s ezzel már a tizenegyedik a rangsorban.

Az élcsoportban nem történt változás, így továbbra is az amerikai Lindsay Davenport vezet az orosz Marija Sarapova és a francia Amélie Mauresmo előtt.

Henin mellett a Berlinben döntős orosz Nagyezsda Petrova tudott jelentőset javítani pozícióján: a tizenkettedikről a kilencedikre ugrott előre.

A magyar játékosok közül Czink Melindát, Gubacsi Zsófiát, Németh Virágot és Nagy Kyrát rangsorolják a legjobb 200 között. A romániai teniszezők közül Gallovits Edina, Delia Sescioreanu és Magda Mihalache van ebben az előkelő helyzetben.

A WTA-világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Lindsay Davenport (amerikai) 5169 pont, 2. (2.) Marija Sarapova (orosz) 4900, 3. (3.) Amélie Mauresmo (francia) 4509, 4. (4.) Serena Williams (amerikai) 4174, 5. (5.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 3807, 6. (6.) Anasztaszija Miszkina (orosz) 3371, 7. (7.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 3283, 8. (8.) Alicia Molik (ausztrál) 2585, 9. (12.) Nagyezsda Petrova (orosz) 2258, 10. (10.) Vera Zvonarjeva (orosz) 2102, 11. (15.) Justine Henin-Hardenne 2017, ..., 122. (126.) Gallovits Edina 309,75, ..., 132. (133.) Czink Melinda 280,75, ..., 158. (161.) Delia Sescioreanu 220,75, ..., 167. (164.) Gubacsi Zsófia 208,50, ..., 176. (177.) Magda Mihalache 185,50, ..., 181. (181.) Németh Virág 178,75, ..., 193 (205.) Nagy Kyra 167,50.

Férfi világranglisták
Római tornagyőzelmének köszönhetően már csak tíz pont választja el a spanyol Rafael Nadalt az élen álló svájci Roger Federertől a férfi teniszezők idei eredményei alapján vezetett ATP Race-ben.

A mindössze 18 éves játékos, aki hatodik versenyét nyerte meg az idén, a hagyományos ranglistán is egyre feljebb tornázza magát: a múlt hetihez képest két pozíciót előrelépve már az ötödik.

A legjobb román teniszezők közül most Victor Hănescun volt a sor, hogy előrébb lépjen, az ATP Race-en 14, a hagyományos rangsorban 6 helyet lépett előre.

Az ATP Race élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 475 pont, 2. (2.) Rafael Nadal (spanyol) 465, 3. (3.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 253, 4. (5.) Andy Roddick (amerikai) 243, 5. (4.) Marat Szafin (orosz) 238, 6. (10.) Guillermo Coria (argentin) 211, 7. (8.) Andre Agassi (amerikai) és (6.) Ivan Ljubicsics (horvát) 208, 9. (7.) Gaston Gaudio (argentin) 203, 10. (12.) David Ferrer (spanyol) 173, ..., 51. (46.) Andrei Pavel 53, ..., 59. (73.) Victor Hănescu 44, ..., 183. Horia Tecău 2.

A hagyományos világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Federer 6605 pont, 2. (2.) Hewitt 4160, 3. (3.) Roddick 3585, 4. (4.) Szafin 3105, 5. (7.) Nadal 2600, 6. (5.) Gaudio 2370, 7. (9.) Agassi 2270, 8. (11.) Coria 2265, 9. (6.) Tim Henman (brit) 2155, 10. (13.) Guillermo Canas (argentin) 1715, ..., 36. (32.) Pavel 925, ..., 79. (85.) Hănescu 507, ..., 147. (148.) Răzvan Sabău 297, ..., 193. (192.) Victor Ioniţă 226, ..., 425. (430.) Bardóczky Kornél 64.

• A német válogatott meglepően sima győzelmet aratott Szlovénia felett az ausztriai jégkorong-világbajnokságon a bennmaradásért rendezett csoportmérkőzésen.

A bennmaradásért: Németország-Szlovénia 9–1 (3–0, 5–0, 1–1).

Az állás a 2. forduló után: 1. Német-ország 3 pont, 2. Dánia 2 (7–7), 3. Szlovénia 2 (5–12), 4. Ausztria 1.

Az utolsó két helyezett búcsúzik az élvonaltól.

• A vasárnap a svédek ellen fölényesen diadalmaskodó amerikaiak nagy meglepetésre nem bírtak az ukrán csapattal a vb középdöntőjében. Ráadásul még a tengerentúliak futottak az eredmény után, s csak az utolsó harmadban egyenlítettek.

A másik délutáni mérkőzésen viszont a papírforma érvényesült, ugyanis az oroszok kétgólos győzelmet arattak Kazahsztán felett.

Jégkorongban igen szokatlan eredménynek számító gólnélküli döntetlent hozott a finn–lett csata. A másik esti mérkőzésen Svájc kétgólos győzelmet aratott Fehéroroszország felett, ezzel biztosította helyét a negyeddöntőben.

Eredmények, középdöntő:

E-csoport (Bécs): Oroszország–Kazahsztán 3–1 (0–0, 3–0, 0–1) és Svájc–Fehéroroszország 2–0 (1–0, 0–0, 1–0).

A csoport állása: 1. Oroszország 8 pont/5 mérkőzés, 2. Csehország 6/4, 3. Szlovákia és Svájc 5/4–5/5 (9–10), 5. Fehéroroszország 2/4, 6. Kazahsztán 0/4.

F-csoport (Innsbruck): Egyesült Államok–Ukrajna 1–1 (0–0, 0–1, 1–0) és Finnország–Lettország 0–0.

A csoport állása: 1. Egyesült Államok 6 pont/5 mérkőzés (14–10), 2. Svédország 6/4 (14–12), 3. Kanada 5/4 (16–13), 4. Finnország 5/5 (12–13), 5. Lettország 3/4, 6. Ukrajna 1/4.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András