Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Fiatal csapattal állt tegnap László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöki tisztségéért folytatott harcban nem született meglepetés, a képviselők továbbra is Máté Andrásnak szavaztak bizalmat.

Az ülésen a küldötteknek először az MKT új elnökét kellett megválasztaniuk. Amint arról már korábban a Szabadság beszámolt, a tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul.

László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget, amelynek a következő két évben kell vezetnie a Kolozs megyei RMDSZ szervezetet. A kolozsvári önkormányzati képviselői tisztséget is betöltő politikus által választott csapat életkora elég alacsony, a többségét fiatalok teszik ki. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. László Attila elmondta: nemsokára ezt a két feladatkört szétválasztják, és oktatási alelnököt is választanak. Az új elnökségnek Kerekes Sándor is része, aki a Megyei Önkormányzati Tanács elnökeként alapszabályzat szerint hivatalból az önkormányzati alelnöki tisztséget tölti be. Meglepetésnek számít, hogy Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít, hiszen a korábbi elnök, Kónya-Hamar Sándor elnöksége alatt is hasonló munkakört látott el. Bitay esetében az újdonság az, hogy ügyvezető elnöki tisztsége alelnöki rangúvá minősült, mivel az alapszabályzat szerint, ha az elnök folyamatosan Kolozsváron él, akkor nincs szükség ügyvezető elnökre.

László Attila a testület előtt röviden ismertette elképzeléseit. Elmondta: a humánerőforrás fejlesztésért felelős alelnöknek az lesz a feladata, hogy kiképezze azokat a jelölteket, akik a következő helyhatósági választásokat követően önkormányzati tisztségviselőkké válhatnak. A politikus szerint a következő időszakban arra törekszenek majd, hogy anyagilag függetlenítsék a szervezetet. Az új elképzelés szerint a Kolozs megyei RMDSZ ezentúl nyolc órán keresztül nyitva tartó intézménnyé válik. László Attila közölte: ezt úgy oldják majd meg, hogy az alelnökök közül mindenki jól meghatározott időszakban, és napokban Kolozsváron tartózkodik. László Attila szerint azért van szükség erre a folytonosságra és rendszerességre, hogy a szervezethez forduló emberek gondjaira megoldást találjanak.

Ezentúl minden területi szervezetnek évente legalább egy nagyobb rendezvényt kellene lebonyolítania, amelyen a helyi közösség tagjai találkozhatnak egymással. Kolozsvárra is hasonló megfontolásból hívnák meg az LGT-t. A koncert időpontját még nem lehet tudni, hiszen egyelőre csak tervezgetés szintjén tartanak.

Az MKT-n Póka András György elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az idei költségvetésből az iskoláknak szánt pénzt a megyei tanács gyereklétszám alapján osztotta szét, miközben pályázatot kértek a településektől. Póka emlékeztetett, volt olyan polgármesteri hivatal, amely külön személyt alkalmazott pályázatírás céljából, de a megyei tanács döntése alapján ennek nem volt sok haszna. Póka bírálta az önkormányzat RMDSZ-frakciójának tagjait, de főleg a két megyei tanácsalelnököt, akiket az RMDSZ javaslatára neveztek ki a szóban forgó tisztségekbe.

Mátis Jenő, az RMDSZ-frakcióvezető válaszában elmondta: az önkormányzat munkája akadozik, mivel a tanácsosok későn kapják kézhez a határozattervezeteket, így nincs idő alapos tanulmányozásra és egyeztetésre. Ez történt a szóban forgó pénzelosztáskor is, amikor a pályázatok átnézésére már nem maradt idő. László Attila közölte: ez ügyben nemrég találkozott Marius Nicoară megyei tanácselnökkel, akinek felvetette ezt a gondot. Az RMDSZ-esek azt is hiányolják, hogy a liberális politikus nem egyeztet két beosztottjával, Kerekes Sándorral és Pálfi Mózes Zoltánnal.

A gyűlésen felmerült az RMDSZ Fürdő utcai székházának helyzete is. Mint ismeretes az ingatlant egykori tulajdonosa visszaköveteli. László Attila elmondta: rögtön kiköltöznek, ha megérkezik a kilakoltatásról szóló felszólítás. Az MKT-tagokat arról tájékoztatta, hogy több megoldási lehetőség is felmerült, az egyik szerint magyar közösségi házat hoznának létre, amelyben az RMDSZ mellett civil szervezetek is helyet kapnának.

A Tăriceanu-kabinet tagjainak részletes vagyonnyilatkozata olvasható az interneten azt követően, hogy példamutatás céljából az összes miniszter kitöltötte a kormány által javasolt szigorú változatot. E szerint az RMDSZ-es miniszterek a kisebb jövedelemmel rendelkező szaktárca vezetői közé tartoznak.

Markó Béla miniszterelnök-helyettes összesen hat hektár szántófölddel, egy házzal, amely után 772 millió lej adót fizet, valamint a felesége nevén levő közel 1 milliárd lej adózási értékű bukaresti lakással rendelkezik. Markó tulajdonában van még egy 2001-es gyártmányú Renault Clio személygépkocsi, bankszámláján pedig több mint 32 ezer dollár található. A Markó által a tavalyi pénzügyi évben felvett szenátori fizetés közel 358 millió lej, RMDSZ-elnökként 324 millió lejre tett szert, miniszteri minőségében jövedelme közel 5 millió lejjel egészült ki. Winkler Gyula kereskedelmi megbízott miniszter egy 890 millió lej adózási értékű lakással, egy 658 millió lej adózási értékű lakóházzal, és egy hétvégi házzal rendelkezik, utóbbiért 280 millió lejt fizet az államnak. A miniszter 15 ezer dollárt helyezett el bankszámláin. Emellett 7 ezer euró értékű részvénye is van. Winkler 2004-ben közel 343,5 millió lejt keresett képviselőként, és majdnem 11 milliót kapott az RMDSZ-től.

Borbély László területrendezési megbízott miniszter tulajdonában egy 1 milliárd 120 millió lej adózási értékű marosvásárhelyi ház van, a törvényhozó egy 2004-es gyártmányú Volkswagen Passattal rendelkezik, a 2001-ben nyitott bankszámláján pedig 25 ezer euró található. Borbély 2004-ben majdnem 400 millió lejt keresett képviselőként és 121 millió lejre tett szert RMDSZ ügyvezető alelnökként.

Nagy Zsolt távközlési miniszter kollégáihoz képest a legszegényebb miniszter. A politikusnak 572 millió lej adózási értékű kolozsvári lakása van, bankszámláján kevesebb mint 9 ezer euró található. Nagy Zsolt két személygépkocsival rendelkezik, egy 1996-os gyártmányú Fordot, és egy 2001-es kiadású Volvo-t birtokol. Nagy Zsolt jövedelme 2004-ben meghaladta a 330 millió lejt.

A vagyonnyilatkozatok kitöltését éles vita előzte meg a törvényhozásban. Az összes tisztségviselőre, tehát a politikusokon kívül a bírókra és a közigazgatásban dolgozókra is érvényes vagyonnyilatkozati formát a szenátorok titkosabbá tették. A képviselőház jogi bizottsága azonban a kormány által javasolt változatot fogadta el. Máté András a képviselőház jogi bizottságának tagja a Szabadságnak elmondta: a kormánykoalícióból is többen gondolkodtak azon, hogy a szenátus által elfogadott változatot támogassák. Máté hangsúlyozta: a kormányzó pártok közti egyezség szerint ő is megszavazta, hogy a kormány által javasolt változat szigorúbb változat „győzzön", ennek ellenére több kifogása is van. Máté vitatja a lakcím beírásának kötelességét, mivel szerinte így a tisztségviselőket kiszolgáltatják a betörőknek. Máté azt is kifogásolja, hogy az eladott ingóságok esetében a vásárló nevét is fel kellett tüntetni, amivel adatvédelmi előírásokat szegnek meg. Máté azt sem tartja elfogadhatónak, hogy a tisztségviselőknek feleségük jövedelmét is fel kell tüntetniük.

A tervezettel kapcsolatban Eckstein-Kovács Péternek is vannak kifogásai. A szenátus jogi bizottságának tagja úgy vélte: nem normális, hogy egy neki ajándékot adó személy nevét nyilvánosságra hozzák. Megoldásként körvonalazódik, hogy létrejöjjön egy testület, amely ha gyanú merül fel egy bizonyos ajándéktárgy értékével kapcsolatban, akkor számon kérheti, hogy a tisztségviselő kitől kapta azt. Ugyanakkor a szenátor támogatja a törvénymódosítást, mert Romániában rettentően rossz a politikusoknak és a tisztségviselőknek az imidzse, mivel az emberek többsége úgy látja, hogy a tisztségviselők elsősorban anyagilag akarnak gyarapodni. A részletes vagyonnyilatkozat révén azonban lehetővé válik, hogy nyomon kövessék, mekkora jövedelemre tettek szert. – A korrupció elterjedtségére való tekintettel úgy érzem, hogy a szigorúság indokolt – mondta. A szenátor szerint a képviselőház plénuma előtt már nem fog változni a tervezet.

Talán azért, mert két lapszámunk is késve került fel a www.szabadsag.ro weboldalra, csütörtökről péntekre virradóra egy tréfás kedvű hacker feltörte a Szabadság internetes honlapját. Pénteken reggel egy Elmóhoz hasonlító bábfigura jelent meg a képernyőn, mintegy követelve a szellemi táplálékot. A hacker e-mail címét is megadta nekünk, de ezt nem merjük közölni, nehogy olvasóink „bosszúhadjáratot" indítsanak ellene. A weboldalt helyrehozták, így a Szabadság továbbra is olvasható a fent említett internetes címen, bár tegnap reggel pár órán át a mellékelt kép fogadta az információra éhes honlap-látogatókat.

A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium az ország 32 megyéjének hivatalos szerveihez küldött pénteken hidrológiai figyelmeztetést, amely szerint a szombatra és vasárnapra előrejelzett esőzések árvizeket okozhatnak.

A szaktárca sürgősségi helyzetekkel foglalkozó központja szerint a hétvégén árvízveszély áll fenn Argeş, Fehér, Bákó, Beszterce-Naszód, Brassó, Botoşani, Buzău, Kolozs, Konstanca, Kovászna, Dîmboviţa, Dolj, Galac, Giurgiu, Gorj, Hargita, Hunyad, Ialomiţa, Iaşi, Mehedinţi, Maros, Neamţ, Olt, Prahova, Szilágy, Szeben, Suceava, Teleorman, Tulcea, Vaslui, Vîlcea és Vrancea megyékben.

A figyelmeztetés szerint a hétvégi esőzések nyomán megnövekedhet a vizek szintje a Szamos, a Maros, a Zsil, az Olt, a Vede, az Argeş, a Ialomiţa, a Szeret, a Prut és a dobrudzsai folyóvizek vízgyűjtő medencéiben.

Közel háromezer Kolozs megyei lakos összesen több mint 2,4 milliárd lejt admányozott az árvízkárosultaknak, a Kolozs megyei prefektúra közleménye szerint a hét folyamán elindultak Temes megyébe az első, több mint 6,5 tonna élelmiszert tartalmazó szállítmányok.

– Hajlandó vagyok átgyúrni, átszervezni az RMDSZ-t, az ellenkezőket is meg tudom győzni ennek hasznosságáról, tartsunk belső választásokat, legyenek platformok, legyen belső pluralizmus, de csakis az RMDSZ-en belül – jelentette ki Markó Béla, a szövetség elnöke. A politikus a bukaresti kormánypalotában a magyar sajtó képviselői előtt beszélt erről.

A Szabadság kérdésére válaszolva a politikus leszögezte: csak az RMDSZ-en belül tárgyal Tőkés Lászlóval is. Mint ismeretes, a két személyiség közötti találkozó hetek óta húzódik, mivel a felek nem értenek egyet a találkozó helyszínét illetően. Markó kételkedik abban, hogy Tőkés László hajlandó lenne tárgyalni vele, hiszen – Markó szerint – a királyhágómelléki református püspök annyira gyűlöli a magyarság érdekvédelmi szervezetét, hogy a székházába sem teszi a lábát.

A napokban az RMDSZ szervezésében került sor Bukarestben az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának (FUEN) 50. kongresszusára, amely a kisebbségi és többségi közösségek párbeszédének fontosságával is foglalkozott. Pénteken reggel azt követően, hogy a romániai kisebbségek képviselői bemutatták közösségeiket, a magyar sajtó képviselőit Markó Béla miniszterelnök-helyettesi kabinetjében fogadta. A mintegy másfél órás beszélgetésen alatt sok téma terítékre került. Markó elmondta, hogyan egyeztetheti össze miniszterelnök-helyettesi, szenátori és szövetségi elnöki tevékenységét. Ez azonban nem könnyű, hiszen hatalmas bürokrácia tapasztalható a kormányhivatalban.

Az utóbbi hetekben oly sokat emlegetett esetleges előrehozott választások kapcsán Markó kifejtette: lemondhatunk a 2007. január 1-jére tervezett EU-csatlakozásról, ha az idő előtti választásra valóban sor kerül. A politikus szerint az Unióban így is elég sok a szkeptikus álláspont Romániával kapcsolatban, ezért figyelmeztető jelként kell tekinteni, hogy az Európa Parlament vezető testülete, az elnökök konferenciája úgy döntött, hogy a 35 román megfigyelői státussal rendelkező EP-képviselő szeptember elsejei határidő helyett csupán 2006. január 1-jétől kezdheti el munkáját Brüsszelben. A miniszterelnök-helyettes úgy látja, hogy kormány átalakításra nem kerül sor nyárig.

A kisebbségi törvénytervezetet jövő csütörtökön ismét a kormány napirendjére tűzik. Markó nem rejtette véka alá, hogy a jogszabálytervezet parázs vitát szült a kormánykoalícióban. Az RMDSZ elnöke adott pillanatban durva konfliktusnak is nevezte a nézeteltérést. Kifejtette: az igazság- és a művelődésügyi minisztérium részéről érkezett a legtöbb ellenvetés. A két szaktárca vezetője szerint a kisebbségek által létrehozott autonómiatanácsoknak csak konzultatív jogú hatáskörrel kellene rendelkezniük a művelődési, oktatási, közszolgálati sajtó ügyeiben, az RMDSZ és a többi kisebbség elképzelése szerint azonban a hatóságoknak kötelező lenne kikérni ezek véleményét.

Szeretet, Barátság, mint minden múlandó, de emlékezete, öröme állandó.

LAVINIA BOCU szólóénekes közreműködésével kerül sor a városi Művelődési Ház Adrian Corojan vezette EUFONIA férfikórusának a felléptére május 9-én, hétfőn 18.30 órakor Kolozsváron az Etnográfiai Múzeumban. Az egyetemes zeneirodalom, valamint román és magyar szerzők alkotásaiból összeállított műsor vándorkoncert jellegű, amelyet az előadók Budapesten a Mátyás-templomban és a Román Kulturális Intézetben, Székesfehérváron és Visegrádon is bemutatnak.

A FORDÍTÁS GYAKORLATA címmel dr. Heltai Pál, a gödöllői Szent István Egyetem tanára tart előadás-sorozatot a Sapientia Alapítvány–Kutatási Programok Intézetének vendégtanári programja keretében. Az előadásokra május 9-én, hétfőn 12 és 14 órától, valamint május 10-én, kedden 12 órától kerül sor a BBTE Bölcsésztudományi Karán (Horea út 31.).

VENDETTA – F. G. Lorca Vérnász c. drámája alapján készült mozgásszínházi előadást tekinthetik meg az érdeklődők a BBTE Színművészeti karának III–IV. éves hallgatói előadásában (Benedek Botond, Both Eszter, Csepei Róbert, Darvas Beáta, Dávid Péter, Fehérvári Péter, Györgyjakab Enikő, Mezei Gabriella, Nagy Attila, Skovrán Tünde, Szekrényes László). Osztályvezetők: Salat Lehel és Hatházi András. A darabot Uray Péter rendezte. Időpont: május 8., vasárnap este 7 óra, helyszín: Filológia (Horea út 31.), Radu Stanca-stúdióterem.

KISMAMAKLUB összejövetel lesz május 9-én, hétfőn du. 6 órától az unitárius óvodában. A Bolyhos zeneóvodát Nistor Krisztina és Pintyucza Andrea vezeti, Veressné Silay Zsuzsanna védőnő a gyermekek önállósodásáról beszélget a szülőkkel. A váltócipőt ne felejtsék!

A Szentlélek kitöltetésének ünnepe egyes zenei világvárosokban kivételes események alkalma. (Példaként a katolikus Salzburg Pünkösdi Fesztiváljára hivatkozom.) Kolozsvárt a Belvárosi Református Egyházközség rendez immár negyedik éve pünkösdi hangversenysorozatot. A zenei élet felelősei és a hangversenylátogatók nem lehetnek eléggé hálásak az egyházközségnek. Idén is május 9–14. között, hétfőtől szombatig naponta lesz hangverseny a Mátyás királyunk alapította Farkas utcai templomban.

Szinte hihetetlen, hogy az egyházközségnek sikerült Kolozsvárra szerződtetnie a Magyar Rádió nemzetközi viszonylatban is a legjobbak között jegyzett, Strauss Kálmán vezette énekkarát, amely szombaton Monteverdi, Schütz, Mendelssohn, Brahms és Paër egy-egy műve után főleg Kodály-darabokat fog énekelni, köztük az Öregeket és a Jézus és a kufárokat. Ursula Philippi, akinek csak az életkora hiányzik ahhoz, hogy a romániai orgonaművészet nagyasszonyának nevezzük, hétfői hangversenyén egyetlen zeneszerzőre összpontosít, arra az evangélikus kortársunkra, aki templomi megszólaltatásra szánt művek sorával írta be a nevét Erdély zenetörténetébe. Igen, kitalálta az olvasó, Hans Peter Türk szerzői estjét hallgathatjuk meg. Philippi tanárnő főiskolai osztályában bontakozik Wilhelm Schmidts művészete is, aki pénteken Anita Hartig szopránénekes társaságában lép fel. Amikor szerdán Erich Türk csembaló-estjét hallgatjuk, ugyancsak Philippi tanárnőre kell gondolnunk, aki egykor útnak indította az azóta számtalan nemzetközi sikert aratott fiatal művészt. A filharmónia jelesei közül Gabriel Pozdărescu trombitaművész vállalt szólóestet Horváth Zoltán orgonakíséretével (csütörtök). Kedden a zongora- és orgonaművészként egyaránt nagyrabecsült Lantos István játszik Bach és Liszt orgona-remekműveiből, amelyek előadása után rögtönözni fog. (Amit Kolozsvárt, tudtunkkal, Liszt Ferenc tett először nyilvánosan, 1846-os hangversenyútja alkalmából). A hangversenyek egységesen 19 órakor kezdődnek.

Pünkösd az egyházi ünnepkör kimagaslóan jeles eseménye. A Belvárosi Református Egyházközség távolról sem az ünnepre való lelki felkészülés egyfajta művészi ellensúlyául, hanem éppenhogy annak kiegészítéseként, gazdagításaként ajánlja híveinek a tartalmas műsorú hangversenyeken való naponkénti részvételt. Azoknak pedig, akik a zene elkötelezett barátaiként jönnek majd el a templomba, azt ajánljuk: műélvezet közben tekintsenek a várhatólag magas színvonalú zenei élményeken túlra, az alkalom felé is, amely ezt a hangversenysorozatot létrehozta.

Brian Johnston, a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet kanadai vendégtanára ismét énekestet szervez. A rendezvényt május 10-én 19 órakor az intézet első emeleti dísztermében tartják. A most fellépő művészek névsora változott az előbbi hangversenyekhez képest. Fellép Liza Kadelnyk mezzoszoprán, Anita Hartig szoprán, Vigh Ibolya szoprán, Szilágyi Róbert bariton, Florin Pop tenor, Cristian Hodrea bariton, Nagy Zoltán basszus – mindannyian a Kolozsvári Gheorghe Dima zeneakadémia hallgatói, azaz végzettjei. Közreműködik a Kolozsvári Protestáns Teológia Férfikara (vezényel: Brian Johnston), valamint a Tanári Vegyeskar (vezényel: Kovács L. Attila). Zongorán kísér: Kolcsár Péter zeneakadémiai hallgató. A műsoron operaáriák és kórusművek szerepelnek: Händel-, Cimarosa-, Donizetti-, Verdi-, Gounod-, Erkel-, Flotow-, Wagner-, Csajkovszkij-, Halévy-művek. A hangversenyt a Kanadai Presbiteriánus Egyház támogatja.

A Amaryllis Társaság „Mathias Rex" projektje a szülőház eredendő minőségének ápolását és helyreállítását célozza.

Kulturális őrszolgálat megvalósításához kora ősztől idegenvezetői tanfolyamot tervezünk a Corvin Klub keretében, dr. Lupescu Radu vezetésével. Városunk szégyene a szülőház zárt kapuja előtt ácsingózó turisták lehangoló látványa. Ezért már a nyári turistaidény érdekében szeretnénk megszervezni részlegesen a fenti kezdeményezést. Várjuk kolozsvári lakosok – fiatalok és örök fiatal nyugdíjasok – jelentkezését, akik július–augusztus–szeptember hónapokban hétvégeken „testi-lelki jelenlétet" vállal(ná)nak Mátyás király szülőházában.

Érdeklődni lehet a „Régi Művészetek Napjai" rendezvény-sorozat keretében szombaton 7 órától a reneszánsz bálon (Német Demokrata Fórum, Unió u. 8.) és vasárnap du. 5 órától a reneszánsz táncversenyen (Városi Művelődési Ház, Főtér 24. szám).

Jelentkezést június 15-ig fogadunk el az 585-664 telefonon (Amaryllis-iroda) és/vagy e-mailen: amaryllis@from.ro.

Csíksomlyó ősi Mária-kegyhely, búcsújáról már a XV. század elejétől emlékeznek. A pünkösdi búcsút 1567 óta, azaz a nagyerdei (tolvajosi) győztes csata után tartják annak emlékére, hogy a csíki és gyergyói katolikusok elhárították szülőföldjüktől az erőszakos hittérítés veszélyét. Ez a zarándoklat elsősorban a katolikus székelység életének nagy eseménye, de ez természetesen nem zárja ki az egész erdélyi katolikus magyarság, és más felekezetek részvételét sem. A búcsújárók elmondása szerint az itt töltött órák, napok élménye hozzájárul lelki tisztulásukhoz, megújulásukhoz.

Régi hagyományt folytatva, a Duna Televízió 2005. május 14-én élőben közvetíti a csíksomlyói búcsút. Az eseményről dr. Balogh Júliát, a Nemzeti Örökség Igazgatóságának vezetőjét kérdeztük.

– Évszázados hagyomány folytatódhatott a rendszerváltozás után…

–Valóban. A kommunizmus évei alatt megpróbáltak mindent, hogy ellehetetlenítsék a zarándoklatot. Szögekkel szórták fel az utakat, rendőrök álltak az autók elé, ennek ellenére a székelyek úttalan utakon, ösvényeken mégis eljutottak a kegyhelyre, hogy imádkozhassanak a Szűzanya lábánál. Rendszerváltozás után a hagyomány újult erővel folytatódhatott.

– Mióta közvetíti élőben a Duna Televízió a csíksomlyói búcsút?

– A Duna Televízió először 1993-ban volt jelen a búcsún. Az akkori ottlétünk különlegessége, hogy mi kértük a ferences atyákat, hogy a Kegytemplom előtti szűk térről a szentmise színhelyét tegyék át a nyeregbe, a Kissomlyó és Nagysomlyó közötti völgybe. Első alkalommal nem közvetítettük élőben a szentmisét, hanem magáról a búcsúról forgattunk egy dokumentumfilmet. 1994-től élőben sugározzuk a csíksomlyói nagy eseményt, az idén tizenharmadszor. Első alkalommal 120–150 ezer ember lehetett jelen, és láss csodát – hogy jóra is lehet használni a televíziót –, azóta ez a szám megsokszorozódott; ma már félmillió ember is összegyűl a nyeregben.

– Milyen gyökerekig nyúlik vissza a búcsú?

– A Kissomlyó hegye már a kereszténység felvétele előtt kegyhely volt.

– Csíksomlyó legértékesebb műkincse a Szűz Máriát ábrázoló kegyszobor, amelynek csodatévő hatásáról évszázadok óta beszélnek. Mennyire él még a zarándokokban mindez?

– A leírás és a mondák szerint a kegyszobornak valóban csodatevő hatása van. 1798-ban, Batthyány Ignác erdélyi püspök idejében az egyház csodatevőnek ismerte el, és a Csodálatos és az eretnekek ellenében megsegítő Anya feliratot kapta. Régi szokás volt, hogy a zarándokok – miután a kegyszobor előtt Máriához, az Istenanyához könyörögtek –, megsimogatták a lábát, hozzáérintették ruhájukat és kegytárgyaikat. Ma már két székelyruhás lány tiszte az érintés, mert az idők folyamán a szobor lába eléggé lekopott. A csoda azonban mindig bennünk van, hiszen a hit erőt és reménységet ad.

*

A Duna Televízió munkatársai május 13-án, pénteken 19 órakor Csíkszeredában a Hunyadi János út 45. B3. szám alatti Szent Ágoston-templomban találkoznak a nézőkkel.

A boszorkányok említése sokakban gyermekmesék vagy népszerűsítő olvasmányok hatására rút, vasorrú bábákat idéz fel, akik seprűnyélen száguldanak ködös hegycsúcsok felé, ott, a kietlen semmiben ocsmány szertartásokon vesznek részt, az elmaradhatatlan ördöggel cimborálnak, fajtalankodnak, és legfőképpen embereket rontanak meg, éjszaka megkínozzák őket, és tevékenységükkel társadalmi méretű szenvedéseket okoznak. Hasonlóképpen gondolták ezt sok évszázadon keresztül az emberek, akik attól tartottak, hogy gonosz démonok, varázslók tömege leselkedik rájuk, és rettegtek a maleficiumtól.

Kik (voltak) valójában a boszorkányok, milyen valós okok és érdekek húzódtak a boszorkányperek mögött, hogyan zajlottak e perek tájainkon és távolabbi vidékeken?

Boszorkányperekből, rágalmazási perekből, vallomásokból, éjszakai látomások leírásából kap ízelítőt az olvasó – a téma rangos szakértőinek jóvoltából. S e lapszámot átforgatva talán azt is megtudja, hol lakik az ördög...

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Égi királyság – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfőn minden előadás. Május 9–11-én de. 10 órától: Felix és Otilia – román.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Fellegekben járva – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 18, 21; kedvezménnyel kedden minden előadás. Május 9–12-én 12 órától: A fejsze – román.

GYŐZELEM – Nói, az albinó – bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 19.30; Millió dolláros bébi – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 22.

FAVORIT – Trója – amerikai. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20; csütörtökön minden előadás kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Constantin – amerikai – vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfőn minden előadás.

TORDA

FOX – A fűrész – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Idegrendszer (?) – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Bujócska – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától és hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – Aaltra – francia–belga. – Vetítés 17 órától; kedden kedvezménnyel. Alien v. Predator – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30; 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Hitch – Utolsó első csók – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap: 22.30; kedvezménnyel péntreken, szombaton, vasárnap 22.30 órától, hétfőn minden előadás.

MAGYAR OPERA

Ma, május 7-én, szombaton este 8 órakor: Légszomj – kortárs táncelőadás Richard Strauss Halál és megdicsőülés című szimfonikus költeményére. Vezényel: Jankó Zsolt. Rendező-koreográfus: Jakab Melinda.

Május 8-án, vasárnap du. 5 órakor: Huszka Jenő: Bob herceg. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Gy. Tatár Éva.

Május 12-én, csütörtökön 18.30 órakor: Huszka Jenő: Gül baba. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Gy. Tatár Éva.

ROMÁN OPERA

Május 8-án, vasárnap este 7 órakor: Bizet: Carmen – francia nyelvű előadás.

Május 11-én, szerdán este 7 órakor: Puccini: Pillangókisasszony – olasz nyelvű előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Május 11-én, szerdán este 8 órakor: Euripidész: Bakkhánsnők – stúdióelőadás. Rendező: David Zinder m. v. (Izrael).

ROMÁN SZÍNHÁZ

Ma, május 7-én, szombaton este 7 órakor: Lucian Blaga: Ivanca.

Május 12-én, csütörtökön este 7 órakor: G. B. Shaw: Pygmalion.

Ma, május 7-én, szombaton 12 órakor: A tornyocska – magyar tagozat.

Május 8-án, vasárnap 11 és 12.30 órától: Hamupipőke – román tagozat.

MŰVÉSZETI MÚZEUM

Ma, május 7-én, szombaton du. 5 órakor: Kamarazene délután. Közreműködik: Ilse Herbert (viola da gamba), Erick Türk (csemballó), Erika Klemm (fuvola). Műsoron az olasz barokk gyöngyszemei (Castello, Cima, Dalla Casa, Frescobaldi, Ortiz).

FARKAS UTCAI TEMPLOM

Május 9-én, hétfőn este 7 órakor a IV. Pünkösdi hangversenysorozat keretében: drd. Ursula Philippi orgona-estje. Közreműködik: Sámson Melinda (szoprán), a Transilvania Filharmónia kórusa (karnagy: Corneliu Groza), valamint a zeneakadémia fúvósegyüttese.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Az árstabilitás fenntartása céljából az Unióban létrehozták a Központi Bankok Európai Rendszerét. E cél veszélyeztetése nélkül az intézmény támogatja az Unión belüli általános gazdaságpolitikát, annak érdekében, hogy ez hozzájáruljon az uniós célkitűzések megvalósításához. A rendszer a szabad versenyen alapuló nyitott piacgazdaság elvével összhangban tevékenykedik, elősegítve az erőforrások hatékony elosztását.

A Központi Bankok Európai Rendszere a következő alapvető feladatokat látja el:

a. az Unió monetáris politikájának meghatározása és végrehajtása;

b. devizaműveletek végzése;

c. a tagállamok hivatalos devizatartalékainak tartása és kezelése, anélkül, hogy ez érintené az illető államok kormányai által történő devizatartást és kezelést;

d. a fizetési rendszerek zavartalan működésének előmozdítása.

Az alábbi esetekben a Központi Bankok Európai Rendszerének konzultálnia kell egy másik pénzügyi szervvel, nevezetesen az Európai Központi Bankkal: a hatáskörébe tartozó valamennyi uniós jogi aktusra vonatkozó javaslattal kapcsolatban; a nemzeti hatóságok részéről az Európai Központi Bank hatáskörébe tartozó valamennyi jogszabály-tervezettel kapcsolatban.

Az Európai Központi Bank a hatáskörébe tartozó területeken véleményt terjeszthet az Unió intézményei, szervei vagy hivatalai, illetve a nemzeti hatóságok elé.

A Központi Bankok Európai Rendszere támogatja a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a hitelintézetek körültekintő felügyeletére és a pénzügyi rendszer stabilitására vonatkozó politikák zavartalan megvalósításában.

A tanács európai törvényben az Európai Központi Bankot, a hitelintézetek és a biztosítóintézetek kivételével, az egyéb pénzügyi szervezetek felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban külön feladatokkal bízhatja meg. A Tanács az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően egyhangú határozatot hoz.

Az Unión belül kizárólag az Európai Központi Bank jogosult euró-bankjegyek kibocsátásának engedélyezésére. Ilyen bankjegyek kibocsátására az Európai Központi Bank és a nemzeti központi bankok által kibocsátott bankjegyek minősülnek törvényes fizetőeszközöknek az Unión belül. Megjegyzendő, hogy az újonnan csatlakozott és a csatlakozásra váró államokban az egységes európai pénzrendszert fokozatosan vezetik be, de ennek ellenére, a rendszer lényegének ismerete számunkra is szükséges. A tagállamok az Európai Központi Bank által jóváhagyott mennyiségben euró-pénzérméket (váltópénzt) bocsátanak ki.

A Tanács a Bizottság javaslata alapján európai rendeleteket fogadhat el, amelyek intézkedéseket írnak elő a forgalomba hozatalra szánt pénzérmék címletének és műszaki előírásainak az Unión belüli zavartalan forgalomhoz szükséges mértékű harmonizálására vonatkozóan. A Tanács az Európai Parlamenttel és az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően határoz.

A Központi Bankok Európai Rendszerét az Európai Bank döntéshozó szervei, a Kormányzótanács és az Igazgatóság irányítja.

Az Európai Bankok Központi Rendszere és az Európai Központi Bank hatáskörének ellátása során európai rendeleteket és határozatokat hozhat.

Az Európai Alkotmány, a Központi Bankok Európai Rendszere, és az Európai Központi Bank alapokmány által rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása, valamint az ilyen feladatok és kötelezettségek végrehajtása során sem az Európai Központi Bank, sem a nemzeti központi bankok, sem döntéshozó szerveik valamely tagja nem kérhet vagy fogadhat el utasítást az uniós intézményektől, szervektől vagy hivataloktól, illetve a tagállamok kormányaitól, vagy bármely más szervtől vagy szervezettől. Szentesítést nyert tehát, a függetlenségnek egy új, nálunk még ismeretlen, de a jövőben bevezetendő formája. Az Unió intézményei, szervei és hivatalai, valamint a tagállamok kormányai kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják ezt az elvet (mármint a függetlenség elvét), és nem kísérlik meg az Európai Központi Bank vagy a nemzeti központi bankok döntéshozó szervei tagjainak befolyásolását feladataik teljesítése során.

Témánk szempontjából rendkívül jelentős az a rendelkezés, amelynek értelmében valamennyi tagállam gondoskodik arról, hogy nemzeti jogszabályai – a nemzeti központi bankok statútumait is beleértve – összeegyeztethetők legyenek az Európai Alkotmánnyal és a központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányával. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy ha valakit a jogharmonizáció tág kérdéskörét eddig csak egy közjogász hóbortjaként, vesszőparipájaként fogta fel, már nem is akármilyen szintű jogszabályban találhatja meg nézetének kompetens cáfolatát.) A hivatkozott szabály megfelelőképpen alkalmazandó a csatlakozásra váró államok esetében is.

A Központi Bankok Európai Rendszerére bízott feladatok teljesítése érdekében az Európai Központi Bank, az Alkotmánynak megfelelően, továbbá az Európai Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank a következő aktusokat hozhatja:

a. európai rendeletek és határozatok;

b. ajánlások és vélemények.

A rendeletek és határozatok kötelező erejű jogi aktusok, míg az ajánlások és vélemények nem fejtenek ki ilyen joghatást, de különös tekintettel a kibocsátó szerv fontosságára és tekintélyére, az esetek döntő többségében meghatározzák a kötelező szabály tartalmát.

A törvényben meghatározott esetekben a Tanács megállapítja azokat a feltételeket, amelyek fennforgása esetén az Európai Központi Bank az általa elfogadott európai rendeletekből és határozatokból fakadó kötelezettségeket nem teljesítő vállakozásokra pénzbírságot vagy kényszerítő bírságot szabhat ki.

Az Unió mentáris politikájának végrehajtása keretében, az euró közös pénzként történő alkalmazásához szükséges intézkedéseket európai törvény vagy kerettörvény állapítja meg. Ezeket az Európai Központi Bankkal folytatott konzultációt követően lehet elfogadni.

Az Európai Unió monetáris politikájának elemzéséhez hosszú tanulmányra – esetleg monográfiára – lenne szükség, de ebből az ismertetésből is kitűnik, hogy az európai törvényhozó határozottan a realitás talaján áll, ez pedig szilárd biztosítéka annak, hogy céljai megvalósíthatók, és megvalósulnak.

A sajtó részletesen beszámolt arról, hogy december 5-e után sokan megütköztek a magyar kormány NEM-szavazatra buzdító gyalázatos kampányának erdélyi visszhangján. Azon, hogy falatozók, kávézók, vendéglők ajtajára helyenként kifüggesztették: „Magyar állampolgárt nem szolgálunk ki!"; azon, hogy március 15-én Gyurcsány Ferenc üzenetét Erdély-szerte kifütyülték, miközben a román miniszterelnök üzenetét megtapsolták stb. Jóformán semmit sem hallottunk viszont arról, milyen „csodás" eredménye volt a szégyenletes kampánynak odaát, milyen kihatással volt a két kormánypárt, a Magyar Szocialista Párt és a Szabaddemokraták Szövetsége által máig életben tartott kádári „nemzeti összetartozás eszméje".

Néhány példa:

Kolozsvárról Budapestre tartó utast a püspökladányi állomáson a kalauz leszállítja a vonatról, mert szerinte – az eddigi gyakorlattal ellentétben, – onnét Budapestig nem lehet magyar igazolvánnyal utazni, jegyet kell váltani. Utas meglepődik, de mit tehet, engedelmesen leszáll, és csomagjait cipelve a pénztárhoz megy. A pénztáros megnyugtatja, az utazási kedvezményt senki nem szüntette meg, és tessék igyekezni, mert a vonat pillanatok múlva indul. Utas ennek ellenére nyugtalan, még egy másik kalauz megerősítette mindazt, amit a püspökladányi állomás pénztárosa mondott.

Ugyancsak kolozsváriak, ezúttal házaspár. Budapesti kórházba igyekeznek. Az asszony súlyos beteg, arcán is látszik, megviselt, nagyon sápadt. A határon a férj nyújtja mindkettőjük útlevelét a magyar határőrnek. A feleség eközben kekszet tart kezében, ezzel készül rosszullétét enyhíteni. Amikor a határőrtiszt ezt észreveszi, ráordít: „Maga hogy mer az én jelenlétemben enni?"

Utas Budapestre megy. Hetven-nyolc éves. Új útlevele van, a régi lejárt. Magyar határőrtisztnek ez nyomban szemet szúr: „Miért van új útlevele?" Utas tisztességesen válaszol, mire tiszt durván ráförmed: „Maga biztos valami gazemberséget csinált, azért cserélte ki az útlevelét!". Utas tiltakozni akar, de a tiszt, kezében az útlevéllel, elviharzik. Az úti okmányt később másik határőr hozza vissza.

Középkorú hölgy kisbuszon. Özvegy öccséhez utazik, annak gyermekét gondozza. Magyar határ. Határőr az asszony útlevelét forgatja. „Maga túl gyakran jön ide! Szálljon le", mondja erélyesen. Leszáll. Sírva magyarázza helyzetét. Busz várakozik, utasok türelmetlenek. Hosszas könyörgés után határőr megenyhül. „Na, jó. De vigyázzon!"

A Magyarok Világszövetségének elnöke kolozsvári. Ideje jelentős részét a budapesti munkája veszi igénybe. Hacsak teheti, ha rövid időre is, hazajön. Most ismét Budapestre siet. Magyar határ. Határőr az elnök útlevelét lapozza. „Maga túl gyakran jön ide!" Elnök magyarázkodni kényszerül. Végül is nem fordítja vissza. Ez igen, lelkiismeretes határőr! Hiába na, rendnek köll lenni.

Mindez véletlen volna? Csak úgy, minden előzmény nélküli? Bizonyára nem, mert sajnos az ehhez hasonló, december 5-e utáni eseteket még sorolhatnók.

Vajon a magukat nagy hangon felelős politikusnak nevező kampányolók tudnak ezekről? Vajon normálisnak tartják „felelős" politizálásuk eredményét? Mint például Kiss Péter kancelláriaminiszter, aki bennünket, amúgy „felelősen", „határon túli magyarul beszélő egyének"-nek nevezett?

Rászoktam a Duna tévére, mostanában viszont kezdek leszokni róla. Pedig rászokni sem volt könnyű, mert a magyar határ mellett, ahol több magyar kereskedelmi csatorna is nézhető, az emberek eléggé el nem ítélhető módon inkább azokat pártolják. Dunát csak nagyon ritkán, RTL Klubot, TV2-t annál gyakrabban néztünk.

Ez a helyzet azonban Kolozsváron nem áll fenn, itt az ember vagy román műsorokat néz, amihez nekem többnyire nincs kedvem, vagy próbálkozik a magyar közszolgálati kettessel, ami nem minden tévén jön be, vagy marad a némelyek által enyhe pejoratív töltettel csak kultúrtévéként emlegetett Duna. Így kötöttem ki én is ennél a tévéadónál, és anyaságom legelső heteiben, hónapjaiban, amikor kényszerű szobafogságomat töltöttem, kisfiammal együtt, minden nap bekapcsoltuk egy időre a tévét, mindig a Dunára. Hamar megtanultam eligazodni a műsorok között, kedvenceim pedig természetesen azok lettek, amelyek a határon túli magyarokkal foglalkoztak. El nem mulasztottam volna a Kárpáti Híradót, a Régiók című napi magazin pedig szinte kötelező programponttá vált a napirendünkben (ennek köszönhetően kisfiam nagyon hamar megtanulta kimondani az e és az u hangot, amit össze is rakott, és hamarosan egész napon át ismételgette: EU! Úgyhogy mi már akkor eldöntöttük: csatlakozunk!).

A Régiók szerkezetét nagyon jónak találtam. Lényege szerint maga a műsor a budapesti stúdióban zajlott, azonban mindennap más és más határon túli stúdió (Marosvásárhely, Ungvár, Kolozsvár, Székelyudvarhely, Pozsony stb.) jelentkezett be mintegy húszperces összeállítással. Ezenkívül azonban a műsorban helyet kapott minden napi aktualitású esemény, lett légyen az bármely régióban, és mindig volt stúdióvendég, akivel a felmerülő jelenségekről, problémákkal beszélgetett a két, rokonszenves és felkészültnek tűnő műsorvezető. Így minden nap számítani lehetett arra, hogy értesülhetünk a legfontosabb eseményekről, megtudjuk a legfrissebb információkat, mivel az egyes stúdiók azokon a napokon sem pihentek, amikor éppen nem ők jelentkeztek be: ha valami jelentős esemény történt a környékükön, azt azonnal megtudhattuk mi is az aznapi adásból. Nem tudom, mennyi ideje ment már a műsor ezzel a struktúrával, én sajnos csak néhány hónapig nézhettem. Aztán jött a fordulat.

A március 15-i ünnepi műsorok, élő adások és kapcsolások, ünnepi filmek forgatagában fel sem tűnt, hogy éppen kedvenc műsorom szenvedett csorbát. Sehogy sem értettem, hogy egy bevallottan határon túli magyarok számára sugárzó, feléjük kultúrát, értékeket közvetítő televíziós csatorna miért éppen a határon túli napi magazin műsoridejét és struktúráját kurtítja meg, és nem a műsor előnyére. Mondhatnám úgy is: lefokozták. Annyi maradt belőle, hogy minden nap más városból jelentkezik, fél órácskára. A budapesti stúdiót, amely a műsort tulajdonképpen összefogta, felszámolták. A más térségekben történő napi aktualitások így értelemszerűen elmaradtak, ráadásul az épp aznapi adás sem mindig hemzseg a friss információktól, hiszen némelyik stúdió csak két-, vagy éppen háromhetente jelentkezik, így néha többnapos eseményekről szólnak a hírek. Most már csak ritkán nézem, akkor is leginkább péntekenként, a kolozsváriak műsorát, illetve néha még a marosvásárhelyi és a székelyudvarhelyi kapcsolást.

Fájlalom, hogy az egyetlen igazán jó, objektív, aktuális, széles körben tájékoztató magazinműsort nem ítélték arra érdemesnek, hogy változatlan formában maradjon képernyőn. A sokkal ritkábban jelentkező Közép-Európai Magazin nem pótolhatja a Régiók hangulatát, sem a mostanában meg-meg jelenő új műsorok. Én minden esetre sajnálom a Régiókat. Hiányzik a műsorból, mert ami helyette van, az már messze nem ugyanaz. Elgondolkodtató azonban a hír, amely néhány napja röppent fel: a Duna két új köz-szolgálati csatorna indítását tervezi, kimondottan kisebbségek számára. Az egyik csatorna neve Autonómia, a másiké Unió lenne. Ki tudja, talán az egyiken lesz még helye a régi Régióknak is.

Tegnap még rózsaszínű hasa volt; ma négy kurta lába égnem mered. Visítozó süldőnek: dögszagú. Hideg a hold. Egy iszapba süllyedt üres ablakkeret ennyit mutat belőled, Ótelek.

Dagályban vitorlázó venyigén, bénult kéz ütőerén sokasodó árnyék.

Ütött az órájuk (a miénk is?) – ki bocsát meg e népnek?… Különb hely volt bizonyára Babilon, mint e falu, amelyet már csak egy régi(es) helynév védett, hogy most örökre elvigye az ár „az Úr akarata végett". (Nem hínár húzta le, nem a tatár zúdult le s zúzta össze végképp.)

Ujjonghatsz, kiszáradásra ítélt vackorfa! De a föld álma nem ez – hogy láthatatlan félelem zabálja föl a gerlehangon búgó gyermekkort. Hát a csűr, a pajta, a hiu s a pince, ahová önkényesen hatolt be a mélységes betolakodó? És amit hullám hantolt el: a kerítésrácsok közt fennakadt, főzeléknek való parajlevél?!… A sulykoló és az egérfogaktól kikezdett bölcső, melyet világot-rengető hadfiak keze érintett volt s ringatott, mind megszűnt önmaga lenni. Midőn a szennyes ártól elsodort tárgyak értéke az emlékezetben nőni fog, az iszapból kimentett – már csak a halálnak szemet szúró – legapróbb örömszilánkok is, a szívkamrából a semmibe zuhanva, súlytalanná válnak.

(Kóda)Követhető még, ami volt?
Csak a holttengeri táj – a holt
folyószakasz, s akiket hullám karolt
át!… Bármilyen száraz legyen is
a hegedés, és szelíd a víz:
a jövő itt csak sár- s iszap-íz.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Egymás utáni harmadik, történelmi győzelmét aratta a brit Munkáspárt a csütörtökön tartott parlamenti választások még nem hivatalos, de egyértelmű részeredményei szerint, mindazonáltal alsóházi többsége valószínűleg az a felére olvadt, és jelentősen javította pozícióját az ellenzék két fő ereje, a Konzervatív Párt és a Liberális Demokrata Párt.

A pénteki, nem végleges voksmegoszlás szerint a Labour a szavazatok 36 százalékát szerezte meg, a konzervatívok 33 százalékot, a liberális demokraták 23 százalékot kaptak. Ez az előrejelzések alapján 355 fős munkáspárti, 199 fős konzervatív és 62 fős liberális alsóházi frakciót eredményezhet. A Labour az előző, 2001-es választásokon 413 fős, a Konzervatív Párt 164 fős, a Liberális Demokrata Párt 54 fős frakciót alakíthatott.

A Munkáspárt négy éve az összes ellenzéki frakció együttes létszámához képest – a kis pártokat és a függetleneket is beleszámolva – 161 fős többséggel kormányozhatott, most azonban a prognózisok szerint 64–70 közötti többséggel kell beérnie.

Ez történelmi összehasonlításban még mindig igen jó eredmény – a korábbi tory és Labour-kormányoknak rendre ennél kisebb többségük volt –, de az utóbbi nyolc év hatalmas baloldali többségéhez képest sokan kudarcnak tartják a mostani eredményt a Munkáspárt szempontjából.

Már a választások előtt hónapokkal megkezdődött a találgatás arról, hogy Blair a mindig is valószínűsített újabb Labour-győzelem után mennyi idővel adja át a kormányrudat pénzügyminiszterének és legfőbb belső hatalmi riválisának, Gordon Brownnak. Blair e találgatásokhoz maga is jelentős mennyiségű muníciót szolgáltatott azzal, hogy néhány hónapja – a brit politikatörténetben példátlan módon – bejelentette: az egymás utáni harmadik választási csatába még ő vezeti a Munkáspártot, a negyedikbe azonban már nem. A kormányfő ennek ellenére azóta is kitartott azon álláspontja mellett, hogy győzelem esetén teljes, harmadik mandátumát kitölti.

Londoni elemzők azonban azzal számolnak, hogy a hatalmi váltás legkésőbb jövő tavasszal bekövetkezik, amikor az EU-alkotmány ügyében kiírt brit népszavazás szinte bizonyosan kudarccal végződik. A bővítés utáni uniós működőképesség fenntartására kidolgozott alkotmányos szerződést minden kimutatás szerint a brit közvélemény kétharmada elutasítja.

Tony Blair miniszterelnök péntek reggel, sedgefieldi választókerületéből Londonba visszatérve, a Labour rögtönzött győzelmi parádéján azt mondta: a választások eredményére a pártnak „értelmes, bölcs és felelős választ" kell adnia. Hozzátette ugyanakkor, hogy rendkívülinek tartja az eredményt, amely azt tükrözi, hogy a brit választók a Munkáspárttal képzelik el a jövőt, és nem akarnak visszatérni a tory időszakhoz.

Tőle eddig nyilvánosan soha nem hallott szóhasználattal élve – nyilvánvalóan a párt balszárnyának tett gesztusként – elismeréssel adózott annak „a sok kiváló elvtársnak, aki elvérzett" a választási csatában.

Még Sedgefieldben, péntek hajnalban – miután kihirdették, hogy jelentős többséggel megvédte választókerületi mandátumát – Blair elismerte, hogy az iraki háború megosztotta a nemzetet, de kifejezte reményét, hogy az országot ismét egyesíteni lehet, és „el lehet indulni a jövő felé". Ugyanebben a választókörzetben indult a kormányfő ellenében az Irakban elesett 87 brit katona egyikének édesapja, Reg Keys, aki fia halála óta kampányol az iraki háború ellen. Keys a helyi eredményhirdetés után azt mondta: reméli, hogy Blair „végre megtanulja, hogyan kell elnézést kérni".

Michael Howard, a konzervatív ellenzék vezére már péntek hajnalban gratulált a munkáspárti kormányfőnek, akit arra szólított fel, hogy „most már teljesítse ígéreteit" azokban a kérdésekben, amelyek valóban fontosak az országnak. Howard hozzátette: a Konzervatív Párt elindult a „felgyógyulás felé". Margaret Thatcher volt tory kormányfő, aki szintén háromszor nyert választást, ugyanakkor péntek reggel az egyik kereskedelmi tévének nyilatkozva „elégtelennek" minősítette a Konzervatív Párt mostani eredményét.

Blair győzelmének titka gazdaságpolitikájában rejlik
Tony Blair harmadszori győzelmének hátterében a megörökölt és szigorúan folytatott thatcheri gazdaságpolitika áll, amely példaként szolgálhatna valamennyi európai államnak - vélik egyöntetűen a pénteki francia napilapok. A Le Figaro szerint a brit Munkáspárt győzelme nem is Blairnek, hanem barátjának és egyben riválisának, a nyolc éve a pénzügyi tárca élén álló Gordon Brownnak köszönhető. A brit új baloldal politikusai „bebizonyították, hogy legalább annyira értenek a gazdasághoz, mint őket megelőzően a 18 évig uralkodó konzervatívok" – ismeri el a francia konzervatív lap.

A munkaerőpiac rugalmasságának köszönhetően Nagy-Britanniában kisebb a munkanélküliség, mint az Egyesült Államokban, az inflációt sikerült féken tartani, a növekedés erősebb, mint Franciaországban és Németországban – emlékeztetett a francia napilap. Blair pontosan tudta, hogy népszerűsége az iraki háborút követően megcsappant, de volt politikai érzéke ahhoz, hogy pénzügyminiszterét állítsa kampányában maga mellé. Ezzel példát mutatott Franciaországnak: az egészséges gazdaság az „egyetlen igazi recept" a tartós politikai hatalomhoz – írja a Le Figaro.

A Libération szerint Blair csak „előzenekara a Munkáspárt igazi új sztárjának, Gordon Brownnak". Bár a brit királyság a karikatúrákban felrajzoltnál jóval kevésbé ultraliberális szociál- és gazdaságpolitikájának köszönhetően dinamikusabban fejlődik, mint korábban valaha, a francia baloldali lap megítélése szerint Tony Blair az Egyesült Államokhoz fűződő „különleges viszonyával" leválasztotta országát Európáról. Modern művészete, építészete, divatja és kulturális rendezvényei miatt mindazonálal még sokáig London marad a legvonzóbb város a fiatal európaiak számára – zárja vezércikkét a Libération.

Nagy a skandináv jólét, a svédek sokkal jobban élnek, mint az amerikaiak – számoltunk be januárban a baloldali Dissent egyik cikkéről. Egy Norvégiában élő amerikai író, Bruce Bower szembeszáll a mítosszal.

„Az északi országok gazdagságáról szóló közhelyeket így lehet összefoglalni: a skandinávok sokkal jobban élnek, mert a jóléti állam minden szükségletet kielégít" – írta nemrég a New York Timesban.

A skandináv valóság azonban ridegebb. Az oslói uszodák elhanyagoltak, a könyvtárak elavultak, kevés a rendőr, kevés az iskola – számol be tapasztalatairól Bower. – Az emberek tragacsokkal járnak, nem vesznek új bútort; egy tanár nem engedheti meg magának, hogy a büfében vegyen tízórait.

Bower tapasztalatait a közelmúltban nyilvánosságra hozott felmérések megerősítik. A libertárius svéd kutatóintézet, a Timbro elemzése szerint az amerikaiak harminc százalékkal többet költhetnek havonta, mint a leggazdagabb európai ország, Luxemburg lakosai, és több mint kétszer annyit, mint a legszegényebb uniós országok. (A statisztika szerint Görögország, Spanyolország, Portugália a legszegényebb – a felmérés az újonnan csatlakozott országokat nem vizsgálta.)

A KPMB márciusi elemzése még kevésbé hízelgő Európára és főként az északi országokra nézve. Ha az emberek keresetét az adott országra jellemző árszínvonalhoz viszonyítjuk, akkor kiderül, hogy a skandináv országok polgárai még az EU déli országainál is szegényebbek. Vagyis egyhavi átlagkeresetet Dániában, Svédországban és Norvégiában kell a leginkább beosztani.

Átlagkeresetből Amerikában lehet a legjobban megélni. Európában az átlagbérből Spanyolországban futja a legtöbbre, a skandináv országokban a legkevesebbre. Minél magasabbak az adók, annál kevesebbet vásárolhat az ember.

Hogy betegnek, nyugdíjasnak és munkanélkülinek hol jobb lenni, azt Bower nem vizsgálta. (nol.hu)

Több ezer zarándok érkezett csütörtök délután Birkenauba, hogy részt vegyen az Élet menete központi megemlékezésén. A menet fő eseménye az a három és fél kilométeres gyalogút volt, amely a két egykori haláltábor, Birkenau és Auschwitz között vezet. A nemzetközi Holokauszt napon 60 országból érkeztek résztvevők a megemlékezésre.

Auschwitzból borús, esős időben indult útjára a több ezer zarándok, hogy a holokauszt áldozatai előtt tisztelegve elérjen Birkenauba. A menetet a rendezvény díszvendégei vezették. Közöttük volt Elie Wiesel Nobel-békedíjas író. Hatvan ország 18 ezer résztvevőjét várták a nemzetközi holokauszt napján Auschwitz-Birkenauba, a harmadik legnépesebb delegáció a magyar volt.

Szerte a világban Auschwitz a terror, a népirtás és a holokauszt szimbólumává vált. A náci Németország 1940. május 20-án hozta létre a lengyelországi Oswiecim – német nevén Auschwitz – külvárosában, egy régi katonai bérkaszárnyában az auschwitzi I-es tábort.

A következő években a tábort folyamatosan és gyors ütemben bővítették. Az egykori náci munka- és megsemmisítő tábor három fő részre – Auschwitz I, Auschwitz II-Birkenau és Auschwitz III-Monowitz - tagolódott, emellett mintegy negyven altábor tartozott hozzá.

Az első áldozatok lengyelek voltak: 1940. június 14-én érkezett Auschwitzba a lengyel politikai foglyok első, Tarnówból átirányított 728 fős csoportja. A tábor bejárata felett tábla hirdette, hogy „A munka szabaddá tesz" (Arbeit macht frei). 1941. szeptember 3-án cyklon-B gáz használatával elgázosították az első áldozatokat, 600 szovjet hadifoglyot és 250 zsidót. 1941 októberében megnyitották Birkenaut, amely több mint százezer rab befogadására volt alkalmas.

1942 elejétől megkezdődött az iparszerű népirtás, az auschwitzi koncentrációs táborban az emberiség történelmének legnagyobb tömeggyilkosságát követték el a nácik „a zsidó kérdés végső megoldásáról" (Endlösung) hozott legfelső szintű döntés alapján. A 11 milliós európai zsidóság megsemmisítésének jegyében az Auschwitzba deportált zsidó nők, férfiak és gyermekek nagy többsége rögtön megérkezése után a birkenaui gázkamrákba került.

1942 júniusában kezdték építeni és 1943 márciusában helyezték üzembe a négy krematóriumot. Az üzemelés csúcsán a krematóriumok napi kapacitása elérhette a nyolcezer főt is. A második világháború végének közeledtével, 1944 november-decemberében a németek szétszerelték és betemették a gázkamrákat és krematóriumokat, hogy eltüntessék a bűnjeleket. 1945 januárjában a még járásra képes foglyokat, mintegy 58 ezer embert, erőltetett menetben Németország belsejébe hajtották, közülük azonban nagyon sokan meghaltak útközben. A Vörös Hadsereg 1945. január 27-én érte el Auschwitzot és szabadította ki az ott maradt hétezer foglyot.

A lengyel parlament 1947. július 2-án döntött arról, hogy a koncentrációs tábor fennmaradt részén, Auschwitz I és II területén létrehozza az Auschwitz-Birkenau Állami Múzeumot. Az ENSZ nevelésügyi, tudományos és kulturális szervezete (UNESCO) 1979-ben nyilvánította a világörökség részévé a helyet.

Különböző becslések szerint 1940 és 1945 között 1,1–1,5 millió embert deportáltak a nácik Auschwitzba. Túlnyomó többségük zsidó volt és gázkamrákban pusztult el. A deportáltak közül csak mintegy 400 ezret – 200 ezer zsidót, több mint 140 ezer lengyelt, húszezer cigányt, több mint tízezer szovjet hadifoglyot és több mint tízezer, különböző országokból származó foglyot – regisztráltak, megközelítőleg a felük élte túl a megpróbáltatásokat. A tömeges népirtás megkezdése, 1942 után a deportáltak már nem kaptak számot sem, 70–75 százalékukra – a munkára alkalmatlannak ítélt betegekre, idősekre, terhes nőkre, gyermekekre – az azonnali halál várt.

Tegnap George W. Bush amerikai elnök Lettországba látogatott, ahol a lett vezetőkkel folytatandó kétoldalú tárgyalások mellett találkozik az észt, a lett és a litván államfővel. Május 8-án Hollandiában részt vesz a Maastrichtban, a második világháború végének 60. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezésen, 9-én Moszkvában a Győzelem Napi ünnepségen, majd 10-én Grúziában fejezi be európai körútját.

Bush európai körútja máris kellemetlen visszhangokat váltott ki: az orosz elit és a lakosság zokon veszi az amerikai elnök ünneprontó levelét a baltiak szovjet bekebelezéséről a nácizmus feletti győzelem hatvanadik évfordulójának küszöbén – vélték elemzők egy moszkvai lap szerint.

George Bush lett kolléganőjének, Vaira Vike-Freibergának küldött levelében aláhúzta, hogy a második világháború vége csak Nyugat-Európában hozott felszabadulást, Közép- és Kelet-Európában viszont szovjet megszállást, Észtország, Lettország és Litvánia annektálását, kommunista diktatúrát jelentett – emlékeztetett a Vedomosztyi csütörtöki számában.

Bush moszkvai útjának lettországi és grúziai állomással való kiegészítésével „rápirít" orosz kollégájára, Vlagyimir Putyinra, aki a múlt század legnagyobb geopolitikai katasztrófájának nevezte a Szovjetunió széthullását – vélte egy amerikai elemző. Egy orosz politológus szerint Bush jelezni akarta az amerikai elitnek, hogy nem esett Putyin bűvkörébe, s egyben ki akarta fejezni elégedetlenségét az oroszországi (nacionalista, demokráciaszűkítő) trendekkel. Egy európai elemző úgy vélte, hogy a baltiak álláspontjának nyílt támogatásával Bush az Európai Unión belüli Amerika-barát koalíció megőrzésére törekedett.

Az orosz elit saját presztízsének emelésére használja ki a Győzelem-napi ünnepségeket, a szovjet birodalom dicsőségét idézve fel. Ezért osztatlanul akarta ünnepeltetni a világgal a Szovjetunió meghatározó szerepét a nácizmus legyőzésében, elutasítva bármiféle önbírálatot a győztes diktátor, Joszif Sztálin bűneivel és Kelet-Európa szovjetizálásával kapcsolatban.

Sulfina Barbu miniszter asszony elfogadta magyar kollegájának segítségét az árvízkárok enyhítésére, Eugen Badalan vezérkari főnök azonban visszautasította a magyar katonai és anyagi segítséget. Budapest értetlenkedésére a román fél kifejtette: rendelkeznek a megfelelő technikai feltételekkel, az anyagi segítség elfogadása pedig a kormány hatásköre.

Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter kérésére a magyar környezetvédelmi és vízügyi minisztérium húsz nagyteljesítményű szivattyút küld a hét végén a Béga-folyó menti árvíz sújtotta településekre. Tekintettel a bánsági természeti katasztrófára, Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter felajánlotta a magyar vízügyi szervezetek segítségét, amit román kollégája el is fogadott.

A vízügyi szervezetek segítsége mellett a magyar kormány anyagi támogatást és katonai segítséget is felajánlott, amelyre Románia azonban nem tartott igényt. Budapest megütközve vette tudomásul a visszautasítást, amelyet végül Bukarest haramrosan igyekezett tisztázni.

– Nincs szó arról, hogy Bukarest visszautasította volna a magyar kormány anyagi támogatását a bánsági árvízkárosultak számára – mondta a közszolgálati rádióban a román Cristinel Ghica, a nemzetvédelmi minisztérium szóvivője, aki szerint ugyanakkor országa nem tart igényt a Budapest által felkínált katonai segítségre.

Kijelentette: Eugen Badalan román vezérkari főnök tájékoztatta Budapestet arról, hogy Romániának nincs szüksége a Tisza zászlóalj 250 katonájára és technikai eszközeire. A román fél – megköszönve a magyarországi katonai felajánlást – jelezte, hogy országa azért nem kíván élni ezzel, mert az árvíz sújtotta térségben a helyi hatóságok által kért segítséget a román hadsereg a maga eszközeivel biztosítani tudta. A szóvivő – továbbra is a vezérkari főnökre hivatkozva – megállapította, hogy Románia e pillanatban megfelelő mértékben rendelkezik az árvízkárosultak helyzetének enyhítéséhez szükséges technikai eszközökkel.

Ami viszont a magyar kormány által felajánlott anyagi támogatást illeti, a román vezérkari főnök úgy nyilatkozott, hogy ennek a segítségnek az ügyét kormányszinten, az adott témában illetékes intézményeken keresztül kell megtárgyalni. „Ebben az esetben nem lehet visszautasításról beszélni" – mondta Cristinel Giga szóvivő.

Mihai Răzvan Ungureanu külügyminiszter csütörtökön este azt nyilatkozta a Mediafaxnak, hogy az amerikai katonai támaszpontok romániai telepítésével kapcsolatos politikai döntés megszületett, a következőkben beindulnak az ezzel kapcsolatos tárgyalások és megállapodás születik a bázisok létrehozásának időpontjával kapcsolatban.

Ungureanu elmondta, a politikai döntés Traian Băsescu államfő amerikai látogatása alkalmával született, a George W. Bush elnökkel folytatott megbeszélés nyomán.

A hivatalos látogatáson az Amerikai Egyesült Államokban tartózkodó külügyminiszter közölte, a következő hetekben egy amerikai külügyminisztériumi delegáció látogat Romániába és Bulgáriába. „Tárgyalások kezdődnek. Teljesíteni kell néhány feltételt, a támaszpontok elhelyezése technikai vonatkozásainak elemzése után következik a döntés az időpontról", nyilatkozta Ungureanu. Hozzáfűzte, már nem arról van szó, hogy létesítenek-e amerikai támaszpontokat Romániában, hanem arról, hogy erre mikor kerül sor.

Ami pedig az Irakban állomásozó román békefenntartó csapatokat illeti, a külügyminiszter elmondta: kormányszinten soha nem került szó a csapatkivonásról. Azt követően sem vették számításba ezt az alternatívát, hogy a három román újságírót fogvatartó iraki terroristák ezt kérték a túszok szabadonbocsátásáért cserébe. Ungureanu elmondta: Traian Băsescu elnök biztosította a közvéleményt, hogy mindhárman életben vannak, a külügyminiszter azonban nem volt hajlandó bővebben nyilatkozni arról, hogy van-e jelenleg is kapcsolat a túszejtők és a válságstáb között, folynak-e az egyeztetések a két fél között, kapott-e Cotroceni választ arra a kérésre, hogy engedjék szabadon Marie Jeanne Iont.

A korrupcióellenes ügyészség nem indíthat vizsgálatot honatyák ellen – döntötte el az Alkotmánybíróság. E szerint az Országos Korrupcióellenes Ügyészség hatásköre többé nem terjed ki arra, hogy vizsgálatot indítson szenátorok és képviselők ellen, így az összes, honatyák elleni vizsgálattal kapcsolatos dokumentum átkerül a legfőbb ügyészségre. Az Alkotmánybíróság szerint nincs összhangban az alkotmánnyal a 43/2002-es sürgősségi kormányrendelet azon cikkelye, miszerint a szenátorok és képviselők által elkövetett, a 78/2000-es törvényben szereplő bűncselekmények kivizsgálása a korrupcióellenes ügyészség hatáskörébe tartozik. A 2003 októberében elfogadott alkotmány kimondja, hogy a szenátorok és a képviselők ellen csak a legfőbb ügyészség indíthat vizsgálatot és büntetőpert.

Az idén második alkalommal szervezték meg az iskolanapokat a Kolozsvári Református Kollégiumban, amelynek megnyitójára csütörtök délután 5 órakor került sor.

Az egyáltalán nem hagyományos megnyitó áhítaton Gede Csongor iskolalelkész hirdette az igét. Prédikációjában felhívta az ott tanuló diákok figyelmét a kollégiumban eltöltött négy év jelentőségére, hiszen a líceumi évek és a kollégiumi nevelés egyik alapköve az életüknek. Az igehirdetést Kiss János és Gergely Zoltán kollégiumi diákok tették színesebbé orgonajátékukkal, és egy, a témához kapcsolódó ifjúsági dal eléneklésével.

Az ünnepi istentiszteletet Székely Árpád iskolaigazgató beszéde követte, aki köszöntötte az egybegyűlteket, és elmondta, hogy az idei Kollégiumi napok alkalmából Szabó Sámuelre és fiára Szabó Imrére emlékeznek. Mindketten a régi Református Kollégium tanárai voltak és ezért esett rájuk a választás. Azonkívül, Szabó Ágnes, biológia tanárnő a kollégium tanári karának aktív tagja, aki Szabó Sámuel déd-, illetve Szabó Imre unokája.

Szabó Ágnes megemlékezett a száz éve elhunyt déd- és a nyolcvan éve elhunyt nagyapáról is. Beszámolt szakmai tevékenységükről, de személyes emlékeit is megosztotta a zsúfolásig megtelt díszterem hallgatóságával.

Ezután Kolozsvári József olvasta fel egy VI-os diák versét, akit Szabó Imre tanított, hogy mi is képet alkothassunk az egykori tanárról.

József Attila születésének 100. évfordulója alkalmából, a kollégium diákjai, Űr a lelkem című emlékműsorral készültek Rácz Melinda magyartanárnő segítségével. Az egyórás műsor mindenki feszült figyelemmel hallgatta végig. A diákok József Attila versein keresztül adtak hangot tehetségüknek, szavalataikkal lekötötték a közönség figyelmét.

Az első napot a kollégiumi néptánccsoport előadása zárta, akik vajdaszentiváni verbunkot, széki sűrűtempót, mérai legényest, felcsíki táncrendet, hejszát, kezest, valamint lassú és gyors csárdást adtak elő. A tánccsoportot Pop Levente és Dénes Imola készítette fel.

A Kollégiumi-napok rendezvényei a tegnap is folytatódtak. Az érdeklődők megtekinthették a képzőművészeti kiállítást, az ezredforduló Magyarországának tudományos kutatóiról és alkotóiról szóló kiállítást. Továbbá részt vehettek szónokversenyen, mitológiai vetélkedőn, angol-német nyelvű vetélkedőn, diák-tanár meccsen, számítógépes játékversenyen. De meghallgathatták a pályaválasztásról szóló előadást valamint megtekinthették Kosztolányi Dezső: Lucifer a katedrán című színdarabját és a néptánccsoport előadását is.

A többi rendezvényről is részletesen beszámolunk majd a Bonifáczban!

Május 9-én, Európa napjának alkalmából nyitott kapuk várják az érdeklődőket a Gyulafehérvári Európai Információs Központban. Mint minden évben, az idén is megünneplik ezt a napot, hiszen egyik alapszimbóluma az Európai Uniónak és az európai struktúra kiindulópontjának is tekinthető.

A PAEM Alapítvány és a gyulafehérvári helyi tanács szervezésében, a lakosság ebből az alkalomból betekintést nyerhet az európai témájú kommunikációba, és részletes tájékoztatásban részesülhet ebben a témakörben.

Nicolae Moldovan, a központ igazgatója leszögezte: az esemény minden Fehér megyei lakos figyelmét felhívja arra, hogy milyen lehetőségeket nyújt az Információs Központ. Továbbá megtekinthetik a könyveket és más publikációkat, valamint hozzáférhetnek az audiovizuális anyagokhoz is, amelyek témája az Európai Unió. Szabadon navigálhatnak az internetes portálokon és részt vehetnek általános európai kultúrával foglakozó interaktív tanfolyamokon.

Május 9–11-e között az Információs Központ, hosszabbított programmal 9-től 18 óráig működik.

Emellett az Újraegyesülés Katedrális előtti kereszt szomszédságában, ideiglenes információs irodát állítanak fel, ahol 11 és 18 óra között lehet érdeklődni. Ugyanakkor a PAEM Alapítvány épületében kerül sor egy tanfolyamra is, amelynek témája az Európai finanszírozású projektmenedzsment május 6–8-a között. Erre a tanfolyamra elsősorban a gyulafehérvári 1 Decembrie 1918 Egyetem hallgatóit várják.

Szeben városa május 9-én rendkívüli megyei konferenciát szervez Román identitások–Európai identitások címmel.

A szebeni EU Networking csapatának célja, hogy egy óra alatt üzenetet közvetítsen azon intézmények felé, amelyek részt vesznek a helyi és megyei közigazgatásban, valamint a civil szervezeteknek és a mass-mediák csatlakozását az Európai Unióhoz.

A rendezvény május 9-én, hétfőn 14 órától kezdődik a Kultúráért felelős Hivatal Tribunei utcai épületében.

Emellett minden szebeni lakost meghívnak, hogy vegyen részt az Újlenyomatokkal az integrációért elnevezésű projektben, amelynek célja a lakosság informálása. A résztvevők, tenyérlenyomatukért, cserébe egy fejezetet kapnak az Európai Uniós Alkotmány Projektjéből. Az akcióra 10 és 16 óra között kerül sor a Nicolae Bălcescu utcában a Nagypiac bejáratánál.

Egyik fő támogatónk, az Apáczai Csere János Líceum biztosította a helyszínét hagyományos sorsolásunknak, amelyen szerkesztőségünk a Szabadság negyedévi és egyhavi előfizetőit, valamint rejtvényfejtőit jutalmazta csütörtökön délután.

A második emeleti díszteremben több mint félszáz fős közönséget vonzott az előadással egybekötött sorshúzás, amellyel egyidőben több más esemény is zajlott a városban. A második negyedévi előfizetők fődíját – mint már korábban megírtuk – Balog Gertrúd (Kolozsvár, Széchenyi tér 1/8.) olvasónk nyerte, aki a Kopiernicus Kft. jóvoltából hétmillió lej értékű Premier 3306-os digitális fényképezőgéppel lett gazdagabb. Április-júniusi előfizetőink közül még a következők bizonyultak szerencsésnek: 2. Botár Erzsébet (Szentegyház/Maniu 5/8.) – szakorvosi vizsgálat vagy laboratóriumi kivizsgálás félmillió lej értékben; 3–7. Kürthy Katalin (Főtér 6.), Kelemen György (Descartes 31.), Nagy János (Ploieşti 29.), Fekete Mária (Magyar / 1989. December 21. u. 75/2.) és Lendek Pál (Dés, Ecaterina Teodoroiu 50A/35.) – gyógynövény alapú kozmetikumok (kamillás testápoló tej, nappali hidratáló, illetve kézkrém) a Cosmetic Planttól, 8–17. Kiss László (Dima 11/4.), Daróczy János (Donát 200/15.), Bihari Ferenc (Vasile Lupu 41.), Sztranyickzi Mihály (Unirii u. 27/5.), Eszes László (Kalányos/Primăverii 2/265.), Láng Emese Judit (Jobbágy/Arieşului 102/100.), Szarka Ilona (Mărăşeşti 53.), Batiz Ilona (Alkony/Veliciu 60.), Csepregi Jolán (Azuga 4.) és Pócs András (Bánffyhunyad, Budai Nagy Antal 49.) – CFR-Ecomax feliratos pólók, ifj. Pászkány Árpád és dr. László Attila jóvoltából; 18–19. Balla Borbála (Kismező/Crişan 2/8.) és Marton Gábor (Kolozs, Republicii 104.) – Kincses Kolozsvár képeslapos naptár 2005-re Fodor András képeslapgyűjtőtől.

Az áprilisi egyhavi előfizetők fődíját (akárcsak a negyedévi húzás második díját) a Promedical Center biztosította, Sógor Magdolna (Rovine 2/23.) szakorvosi vizsgálatot vagy laboratóriumi kivizsgálást nyert félmillió lej értékben. A további sorrend: 2–6. Lészai Lehel (Pap/Párizs u. 13.), Simon Gertrúd (Tulcea 14/9.), Benedek Julianna (Kossuth / 1989. December 21. u. 37/34.), Bagyi Pál Balázs (Rebreanu 23/37.) és Batiz Ilona (Alkony/Veliciu 60.) – gyógynövény alapú kozmetikumcsomag a Cosmetic Planttól; 7–16. Major Katalin (Bánffyhunyad, Budai Nagy Antal 28.), Szatmári László (Szászfenes, A. Iancu 187.), Bereczki Albert (Mehedinţi 34/36.), Máté Piroska (Herculane sétány 4/9.), Balázs Tibor (Haşdeu 91.), Lang L. László (Băişoara 3/21.), Tőkés Gergely (Detunata sétány 15/20.), Szántó Annamária (Egeresi-Gipszgyár 174.), Gál Árpád (Băişoara 13/125.) és Zsoldos Erzsébet (Pasteur 73/15.) – CFR-Ecomax feliratos pólók ifj. Pászkány Árpád és dr. László Attila jóvoltából; 17. Balázs Enikő (Alkony/Veliciu 53.) – Kincses Kolozsvár képeslapos naptár 2005-re Fodor András képeslapgyűjtőtől.

Ugyanott és ugyanakkor ejtettük meg a március havi rejtvénypályázatok sorsolását és a délelőtt folyamán kisorsolt január–februári pályázatok eredményhirdetését. A Corvina Nemzetközi Rejtvénymagazinnal közösen kiírt havi pályázatok során a már megszokott módon a Szabadságban megjelent háromfordulós rejtvények helyes megoldásával és a mellékelt szelvénnyel lehetett részt venni, vagy ráadásként a rejtvénymagazin támogatta Forog az idegen című lapból megoldott feladvánnyal.

A szerencsések névsora:

Január, 4 rejtvény megfejtői: 1. Réman Béla (Padin sétány 18/15.) – DVD; 2–5. Kiss Ildikó (Főtér 5.), Ferenczi Ilona (Vidraru 15/73.), Valea Anna (Magyar / 1989. December 21. u. 133.) és Kiss Irma (Detunata sétány 15/14.) – ajándékkönyv.

Január, 3 rejtvény megfejtői: 1–2. Balogh Eta (Gyár u. 1.) és Pál Irén (Békás 17.) – Szabadság-előfizetés; 3–10. Levey Ferenc (Árpád/Traian 91.), Török Mária Anna (Scărişoara sétány 4/14.), Moldován István (Donát XIII. tömbház/8.), Szász Gábor (Szentlélek/Fulicea 6/1.), Kalló Ildikó (Dózsa/Ferdinand 4/17.), Kis Ilona (Dragoş Vodă 18.), Hroch Petronella (Kalányos/Primăverii 6/112.) és Scrob Judit (Izlazului 2/93.) – ajándékkönyv.

Február, 4 rejtvény megfejtői: 1. Szőke Gyula (Bizuşa sétány 4/5.) – DVD; 2–5. Dózsa Sándor (Fürdő/Pavlov 63.), Balogh Eta (Gyár u. 1.), Csubirkay Sándor (Kőváry László u. 71.) és Kiss Ildikó (Főtér 5.) – ajándékkönyv.

Február, 3 rejtvény megfejtői: 1–2. Gossler Mária (Honvéd/Dorobanţilor 21.) és Malec Mária (Aurel Suciu 42.) – Szabadság-előfizetés; 3–10. Vér M. Éva (Egeres), Binder Mária (Herculane sétány 9/42.), Szőke Mária (Raktár u. 16.), Gálfi Márta (Snagov sétány 1/40.), Gálffy Gizella (Domide 7.), Csajkó Gizella Mária (Donát 105/54.), Zsigmond Béla (Jászai Mari/Mamaia 40.) és Pál Sarolta (Rákoczi/Grigorescu 72/5.) – ajándékkönyv.

Március, 4 rejtvény megfejtői: 1. Sándor Éva (Tache Ionescu 97/2.) – DVD; 2–5. Bíró József (Detunata sétány 5/165.), Szilágyi Katalin (Unirii u. 29/5.), Balogh Eta (Gyár u. 1.) és Lészai Tibor (Gr. Alexandrescu 28/7.) – ajándékkönyv.

Március, 3 rejtvény megfejtői: 1–2. Scrob Judit (Izlazului 2/93.) és Turi Teréz (Toduţă u. 16.) – Szabadság-előfizetés; 3–10. Bányász Ilona (Beszterce 20.), Lészai Orsolya (Pap/Párizs u. 13.), Császár Kinga (Donát 13/69.), Fischer Fodor Károly (Válaszút 341A), Tripsz Katalin (Teodor Mihali u. 2/47.), Nyerges Éva (Szeptember 13. u. 1/11.), Bayer Márta (Jobbágy/Arieşului 117/65.) és Zsoldos Sándor (Negoiu 2A/3.) – ajándékkönyv.

A Szabadságban megjelent rejtvények helyes megfejtései:

Január: 1. forduló: Arra gondolunk a legtöbbször, akit a legjobban szeretnénk elfelejteni. 2. forduló: – Nem! Mindent én csinálok egyedül! 3. forduló: Az elfogultság az ember képessége arra, hogy behunyt szemmel lásson.

Február: 1. forduló: Hol a tagadás a lábát megveti / Világodat meg fogja dönteni. 2. forduló: – Télen fáztunk és éheztünk, de nyáron csak éhezünk. 3. forduló: De futnak már a kiscsibék / Sárgás aranygolyók.

Március: 1. forduló: A pedagógia legelső feladata, megtölteni az agyat az alkotómunka gyönyörűségével. 2. forduló: A hízelgés a barátság legnagyobb ellensége. 3. forduló: Az önkritika alkotásra serkent, mások kritikája csak tanulságos.

A NYEREMÉNYEK, TÁRGYAK VAGY SZOLGÁLTATÁSOK, ELLENÉRTÉKÜKRE NEM VISSZAVÁLTHATÓK!

A sorsolás izgalmait oldandó, vidám zenés műsoros összeállítást is láthatott a nagyérdemű közönség, Marton János szintetizátoron slágereket adott elő. A nagysikerű előadást a művész főleg a májusi orgona témájára építette fel, több dal hangzott el Tamás Gábor repertoárjából.

Az újságíró-olvasó jelleget is öltött találkozón többek között Kerekes Edit főszerkesztő-helyettes, Ördög I. Béla és Póka János András szerkesztők, Bázsa-Pataki Ildikó gondnok és Egyed Tibor ügyintéző válaszolt lapunk részéről a közönség kérdéseire. Balló Áron főszerkesztő felvetésére, hogy esetleg megszakítanák az előfizetők és rejtvényfejtők jutalmazásának éppen tíz, illetve tizenhárom éves hagyományát, többen élénken tiltakoztak, és ragaszkodásukat fejezték mind a laphoz, mind pedig a hasonló találkozókhoz fűződően.

Az eseményt tombola zárta.

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

Több mint 1000 tordai lakás maradt melegvíz-szolgáltatás nélkül, miután bezárták a város hőközpontjait. A lakóknak maguknak kell megoldást találniuk következő télig a lakások fűtésére.

Torda a második Kolozs megyei település, Dés után, ahol a város megszünteti a hőszolgáltatást, a helyi tanács döntésének értelmében. Idén mindössze 1000 lakás maradt a városi hőközpontra csatlakozva, a korábbi évek 11 800 lakásával szemben. Ilyen körülmények között a 24 kilométernyi vezetékrendszer elszórtan elhelyezkedő épületekbe szállította a hőt, a rendszer egyre inkább veszteségessé vált, míg végül fenntarthatatlan maradt.

Ugyanakkor a helyi tanács biztosította a lakókat, hogy őszig megpróbál megoldást keresni a kényszerűségből lecsatolt 1000 család számára. A legjobb megoldásnak a saját hőközpont beszerelése tűnik.

A felszámolt városi hőszolgáltató rendszer 12 központjának egyes darabjait, például a kazánokat, iskoláknak és kórházaknak adományozzák, a területeket, amelyeken a központok álltak, kettő kivételével, a helyi tanács licitre bocsátja.

A helyi közművesítési vállalat a továbbiakban a város vízellátását és a csatornázást biztosítja.

Sokszínű kulturális rendezvények színhelye lesz két napon át Torda városa; pénteken és szombaton számos programot kínálnak a szervezők.

Kiállítások, színpadi műsor, árverés, divatbemutató és borkóstoló várja az érdeklődőket, ugyanakkor az Európai Unióval kapcsolatos információs és népszerűsítő előadásokra is sor kerül.

Nem utazik körösfői küldöttség Tiszavasváriba az Európa Napok rendezvénysorozatra, jelentette ki lapunknak Antal János, a település polgármestere. A tavalyi népszavazásra utalva az elöljáró kijelentette: – Nemre nemmel válaszolunk. Amúgy sem kaptunk testvértelepülésünk részéről meghívót, és ráadásul konfirmálás lesz nálunk – mondta Antal.

Május 4-i lapszámunkban arról számoltunk be, hogy küldöttség utazik a május 7–8-án megtartandó rendezvénysorozatra, amelynek meghívóját faxon juttatta el a Szabadsághoz a magyarországi település polgármestere.

Antal hozzátette: a kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt felhívást intéztek a testvértelepülés polgármesteréhez, hogy szólítsa fel a polgárokat, voksoljanak igennel a referendumon. – Nem válaszoltak nekünk – fejezte ki sajnálatát Körösfő polgármestere, aki többedmagával úgy érzi, hogy a negatív eredménnyel összetörték a település lakóinak lelkét.

A tiszavasvári polgármester a Magyar Szocialista Párt tagja.

Az országos és helyi kábítószer-ellenes stratégia megvalósító programjának keretében a jövő héten kerül sor Kolozs megyében Az én drogellenes üzenetem a színjátszás, zene és sport elnevezésű rendezvénysorozatra. Tegnap Marius Nicoară megyei tanácselnök, Călin Gavril Platon alprefektus és a megyei kábítószer-ellenes központ képviselői (Eugen Boie ezredes, Virgil Mureşan, Ioan Bocşe tanár) ismertették a sajtóval a tudnivalókat.

Az adatok ijesztőek: megyénkben a fiatalság körében a tavalyhoz képest 50%-kal nőtt a drogfogyasztók száma; több, mint 600 esetet tartanak nyilván, de nem tudni, hányan részesültek már kezelésben; sok a visszaeső fogyasztó (a fiataloknál 21%, a felnőtteknél 26%), és 139 személy ellen voltak kénytelenek jogi eljárást kezdeményezni. A jövő heti rendezvénysorozattal alternatívát próbálnak kínálni a fiataloknak a sporton keresztül, mivel a tapasztalat azt mutatja, hogy sokan unalmukban szoknak rá a drogokra. Szerencsére egyre több nem kormányzati szerv csatlakozik az önkormányzatok pozitív állásfoglalásához ebben a kérdésben, mert rádöbbentek, hogy a fiatalokban tudatosítani kell a kábítószerekben rejlő társadalmi veszélyt. A „fehér halálról" szóló felvilágosító-nevelő kampány során hétfőtől a következő programokat tűzték műsorra: május 9-én sportrendezvények (futball, kézilabda, kosárlabda, sakk, röplabda) döntői a Horea Demian sportcsarnokban (10-19 óra között) és a Constructorul sportbázison (10–14); május 12-én színjátszás és film a Hadsereg Házában (15–18), május 15-én zenei alkotói és előadói döntő (Hadsereg Háza, 11–13), tájékozódási verseny a Hójában (10–14).

A szervezők szerint rendezvényeik eddig több ezer fiatalt vonzottak, és a továbbiakban még többen élvezik majd a pedagógusok részéről is megmutatkozó receptív támogatást ebben a kérdésben.

A Román Ornitológus Társaság (SOR) tavaly novemberben hirdette meg a természetkedvelők számára a Mi és a gólyák elnevezésű vetélkedőjét, a franciaországi Madárvédő Ligával karöltve lezajlott Fehér gólya – az év madara program részeként. A vetélkedő Románia, Magyarország és Szerbia-Montenegró több mint 70 iskolájából 893 részvevőt mozgósított, akik több mint 1000 rajzot küldtek be.

A legsikeresebb munkákból ma délelőtt 12 órakor a Diákművelődési Házban a jövő hét végéig tartó kiállítást nyitnak meg, és díjazzák a környezetvédelem terén jeleskedő diákokat. A díjazottak: Jenei Gréta (Szatmárnémeti, SOR-díj), Ana-Maria Irimie (Prázsmár, nagydíj), Andreea Ştefan (Tulcea, a zsűri díja), Péter Zsuzsa (Kolozsvár, különdíj), Turi Renáta (Berettyóújfalu, I–IV. osztályosok kategóriája), Lorel Atomei (Bákó, V–VIII. osztályosok), Kelemen Csilla (Kolozsvár, IX–XII. osztályosok).

Hollandia bukaresti nagykövetét várják ma Aranyosgyéresre, a Hollandiában zajlott kertészeti tanfolyam résztvevőinek oklevélkiosztó ünnepségére. A hároméves hollandiai tanfolyamon tordai, aranyosgyéresi és detrehemtelepi fiatalok vesznek részt. A Drielanden elnevezésű projektet 2001-ben kezdeményezték, a holland külügyminisztérium és az Európai Bizottság együttműködésével. A tanfolyam végzősei az Európai Unióban elismert oklevelet kapnak, az első hét fiatal május 7-én, szombaton 11 órától, a helybeli munkásklubban veheti majd át a diplomát. Ludovic Moldvai, az Aranyosgyéresi Polgármesteri Hivatal európai integrációs ügyekkel megbízott irodájának a vezetője arról tájékoztatta a sajtót, hogy az oklevélkiosztó ünnepségre a holland nagykövetet is várják.

Csütörtökön a Báthory István Elméleti Líceum dísztermében gyűltek össze különböző iskolák diákjai a már hagyományos Mindennapok fizikája versenyre, amelyet a kolozsvári fizikatanárok szerveztek. Az idei év a fizika éve is, ezért a versenyen több diák vehetett részt. Tavaly egy osztályból csak egy csapat versenyezhetett, de az idén több csapat is indulhatott a versenyen. Az Onisifor Ghibu Líceumból, az Octavian Goga Általános Iskolából, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumból, a Brassai Sámuel Elméleti Líceumból, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumból és a házigazda iskolából összesen 219 gyerek vett részt a versenyen.

A három tagú csapatoknak különböző kísérleteket kellett elvégezniük a rendelkezésükre álló eszközökkel két óra alatt. Az eredményhirdetés ma délután 2 órától lesz.

Káptalan Erna aligazgatónő elmondása szerint ez a verseny erősíti a csapatszellemet és a diákok kreativitásérzékét is.

A Emlékek gyógyítása a romániai keresztény egyházak között címet viselő projektet az európai egyházi közösségek elöljárói indították el 2004 júniusában, egy hannoveri ülésen. Románia Észak-Írországot követte megvalósítási országként. Így lett Erdély, a keleti és nyugati kultúrák és vallások kereszteződésének területe, a május 5. és 7. között megrendezett konferencia helyszíne.

Az első interdiszciplináris előadás-sorozat csütörtök esti (lapzártánk utáni) megnyitóján az erdélyi keresztény felekezetek közül felszólalást nyert az evangélikus, a görög katolikus, az ortodox, a római katolikus, a református és az unitárius egyház egy-egy képviselője.

A szimpóziumon a református teológia rektora, Juhász Tamás dr. Papp Gézát idéző beszédében szomorú tényre világított rá: fájdalmas, ha széthull, aminek együtt kell lennie, s mindez abban a széteső világban, amelyben a vallás elvesztette fontosságát, az uniós törekvést az egyház kezéből a tudomány és az oktatás vette át. Beszédével mégis annak a hitnek adott hangot, hogy e program megvalósítása által mindennek jónak kell lennie.

Adorjáni Dezső Zoltán, evangélikus püspök beszédében kiemelte, hogy bár a múltbeli történések kiértékelése, felelevenítése fájdalmat okoz, erre az önazonosság céljából mindenkinek szüksége van. Erdélyiekként a múltba való visszatekintéssel egy időben a jövőt is megérthetnénk. Az egységet nem a lelkipásztorok, a hívek vagy a szervezetek jelentik: az élő, feltámadott Krisztus az egyház alapja.

A megbékélési projektet három év alatt szeretnék megvalósítani. 2007-ben a kiértékelő és átfogó jellegű, Harmadik Európai Ökumenikus Gyülekezetet Szebenben szervezik meg.

(7. old.)

Csütörtök kora délután halálos közlekedési baleset történt Erdőfeleken, az E60-as országút és a 103 M jelzésű megyei út kereszteződésénél. A 40 éves kolozsvári C. Titus Dorel Land Rover Defender márkájú gépkocsit vezetve Kolozsvár–Torda irányban figyelmetlenül, ráadásul túlzott sebességgel vezetett, és emiatt hátulról belehajott egy előtte közlekedeő, balra kanyarodás céljából fékező Mercedes Benz márkájú mikrobuszba. Az ütés következtében a szemből jövő sávra tolt mikrobusz felborult, egyik utasa, az 59 éves kolozsvári S. Emilia életét vesztette. A balesetben további 5 személy sérült meg, a vétkes gépkocsivezetőn kívül az 54 éves M. Maria, 55 éves C. Ana, 43 éves G. Maria – mindannyian kolozsváriak – és a 16 éves bányabükki C. Alina is orvosi kezelésre szorult. Az anyagi kár is jelentős, meghaladja a 200 millió lejt.

21 autót törtek fel
Folyó hónap 4-én a rendőrség két, több lopás elkövetésével vádolt tizenévest fogott el. A 17 éves K. Eugen és M. Liviu – mindketten Beszterce megyeiek és a bethleni agráriskola tanulói, utóbbi büntetett előéletű – a vád szerint 21 autót tört fel. Kettejüknek további két cinkosuk is volt, akik azonban jelenleg Olaszországban tartózkodnak. Ők négyen február–májusában az éj leple alatt 21 gépkocsit törtek fel, a zsákmányt pedig egy francia állampolgár két gépkocsijával szállították el anélkül, hogy bármelyiküknek jogosítványa lett volna. A négy tizenéves 13 autórádiót, 400 liter gázolajat (teherautók benzintartályából kilopva), 2 külföldi márkájú személygépkocsi akkumulátorát, több pótkereket, szerszámokat és egyéb autós kellékeket tulajdonítottak el. Az okozott kár értéke 76,5 millió lej. 19 napos előzetes letartóztatásba helyezték őket, minősített lopás és jogosítvány nélküli vezetés vádjával. A nyomozások tovább folynak a banda teljes bűnözői tevékenységének felderítésére.

Karambol a Tordai úton
Csütörtökön délután negyed kettőkor a Tordai út és a bükki menedékházhoz vezető út kereszteződésénél történt súlyos közlekedési baleset. A 18 éves, 2005-ben jogosítványt szerzett, tehát alig néhány hónapja vezető T. Ioana Opel márkájú személygépkocsiját a mellékúton vezetve nem vette figyelembe a jelzőtábla stop jelzését az útkereszteződéshez érve, és emiatt a 23 éves D. Răzvan Tudor által szabályosan vezetett Dacia Novával karambolozott, amely a Tordai úton Erdőfelek felé haladt. A balesetben a kezdő gépkocsivezető, valamint a Dacia két utasa, a 19 éves T. Corina és a 25 éves J. Ramona sérült meg.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

A Kolozsváron eltöltött pályakezdő évek után Daróczi Tamás a Budapesti Operaházhoz szerződött. Jó döntés volt, mert művészi pályája csak ott teljesedhetett ki. S hogy a pálya csúcsán Daróczi Tamás a Kolozsvári Magyar Operában ünnepelte meg negyedszázados karrierjét? Ez azt bizonyítja, hogy az a társulat, ahol pályáját kezdte, még mindig nagyon fontos számára, és a lelkes közönséget sem felejtette el.

– 1989-ben következett be Magyarországra való áttelepülése és a fényes anyaországi karrier. Mit tudtak Önről a Budapesti Operaházban?

– 1983-ban jelentem meg először próbaéneklésen a Budapesti Operaházban – véletlen folytán. Ott is a tenor-utánpótlás gondjával küszködtek. A Parasztbecsületre hívtak meg, majd a Rigolettóban és a Pillangókisasszonyban énekeltem. 1986-ban Németországban szerződtettek volna, viszont a romániai viszonyok miatt ez nem valósult meg. 1987-ben a Budapesti Operaház egy Rómeó és Júlia előadásra hívott meg, de ennek a meghívásnak nem tudtam eleget tenni a már említett okok miatt. Annyira bizonytalan volt a kimenetelem lehetősége, hogy még választ sem tudtam adni az operaház vezetőségének. 1988 végén úgy állítottam be: itt vagyok Rómeót próbálni. Petrovics igazgató felkarolt, és már 1989-től szerződtetett. Ekkor megnyíltak a kapuk nyugat fele is. Szakmai szempontból zökkenőmentesen folytatódott tovább a karrierem. Nehezebb volt gyökeret ereszteni, megszokni az ottani gondolkodásmódot, munkatempót.

– Volt-e olyan időszaka a budapesti éveknek, hogy elfogadott minden felkérést, hogy bizonyítson, és még nagyobb hírnevet szerezzen magának?

– A hírnévvel és a bizonyítással nem törődtem, de a felkéréseknek általában eleget tettem, ha volt időm, és ha úgy éreztem, meg tudok felelni az elvárásoknak.

– Melyik volt az a szerep, amelyet ott énekelt először, és különösen kedves, emlékezetes az Ön számára?

– Offenbach: Hoffmann meséi című operájának főszerepére gondolok, amelyet ugyan Kolozsváron is énekeltem, de az itteni előadás roppant lerövidített változat volt, szegényes rendezéssel, magyar nyelven. Budapesten 1991-ben mutatták be – igaz, nem tudom hányadszor – de francia nyelven, a teljes zenei anyagot. Ezért gondolom, hogy ez új szerepnek tekinthető. Nagyon szívesen énekeltem, annyira különleges szerepnek tartom. Érzelmi gazdagság jellemzi a színes egyéniségű Hoffmant. Olyan társasági ember, hogy amikor bemegy a kocsmába, mindenki körülötte tolong, szájtátva hallgatják történeteit, még ha részegre is issza magát. Flotow: Márta című operájának főszerepét is Budapesten énekeltem, Nyugaton viszont sokkal több új szereppel gazdagodott a repertoárom, így Cimarosa: Titkos házasság, Donizetti: Stuart Mária, Mozart: La finta giardiniera tenorszerepeivel, de még sorolhatnám.

– Már gyerekkorában kedvelte az operát, mint zenei műfajt?

– Amikor gyerekként elkezdtem a zene tanulását, az opera műfaja nem szerepelt a kedvenceim között. Később, amikor az énekes elér egy bizonyos szintet énektechnikai szempontból, és összpontosítani tud a színészi alakításra, az érzések átadására, akkor már nagyon meg lehet szeretni az opera műfaját.

– Az operaéneklés mellett mennyire vonzza a lied-éneklés vagy a vokálszimfonikus műfaj?

– A vokálszimfonikus műfajt is kedvelem. Számos felkérésnek eleget téve – értem itt első sorban az operaelőadásokat – nem volt időm és energiám, hogy külön műsorokat találjak ki.Verdi- és Mozart Requiem-jét, Liszt- és Haydn-műveket, valamint Kodály Psalmus Hungaricus-át és Bartók: Cantata Profana tenorszólamát szívesen énekeltem. Sok gálán, így operettgálán is felléptem. Például Tel Avivban Zubin Mehta dirigált egy operettgálán. A stuttgarti tévében és Hollandiában nagy lélegzetű operett-turnén vettem részt. Külföldön főleg a Psalmus Hungaricus és a Cantata Profana tenorszerepeit énekelve léptem fel. A Berlini Comische Opern-ben és más német városokban is gyakran énekeltem. Olaszorszában Livornóban, Firenzében énekeltem Traviatát, Bohéméletet. A budapesti operaházi turnék alkamával Barcelonában, Jeruzsálemben stb. léptem fel.

– Mit tud mondani a mostani gálaműsor összeállításáról, a szereplők kiválogatásáról?

– Eddig nem foglalkoztam gálaműsorok összeállításával. Ezévi kolozsvári fellépéseim alkalmával megbeszéltünk egy tágabb keretet, majd közös megegyezéssel véglegesítettük a műsort. Azokkal az aktív és nagyjából velem egyidős kollégákkal lépek fel, akikkel pályafutásomat elkezdtem, és egy ideig párhuzamosan haladtunk. De vannak fiatalabbak is. A társulat vezetőségére bíztam, hogy kiknek ad fellépési lehetőséget.

– Mit üzen a mai fiatal művészgenerációnak?

– Sajnálom őket. Ma nem annyira a lényegről, azaz a művészetről van szó, hanem a pénzről.

– Kollegialitás. Hányszor találkozott ezzel a pályáján?

– Sokszor. Eszembe jut Trenka Éva művésznő, aki, mikor elkezdtem énekelni tanulni, már nyugdíjas volt. A konzervatórium befejezése után, aktív énekesként ismerkedtem meg vele. Olyan bensőséges kapcsolat alakult ki közöttünk, hogy felajánlotta: szívesen átadja tapasztalatát – tandíj nélkül, szeretetből, a következő művészgeneráció érdekében. Annak érdekében, hogy segítsen egy általa tehetségesnek tartott pályakezdőn. De ellenpéldával is találkoztam, amikor megpróbáltak letaszítani a pályáról. A harc az életért, a karrierért más területeken is megtalálható, de itt „szebb a csomagolás"…

– Mi volt az, ami a zenén kívül is érdekelte?

– Elsősorban az irodalom. Gyerekkorom óta sokat és szívesen olvastam. A zenei és operaénekesi elfoglaltságomon kívül az időmet az építkezések és az élet gyakorlati kérdései foglalták el.

– A családi környezetben volt-e valakinek zenei hallása?

– Édesanyámnak szép hangja volt, édesapám pedig amatőr zenész volt. Szívesen hegedült.

– Támogatták a zenei pályán?

– Igen. Mondhatnám, hogy a zenei pályámat a kényszer szülte, ha arra gondolok, hogy hétévesen nem akartam elkerülni a szülői háztól. A későbbieket illetően én döntöttem, ők támogattak.

– Melyek azok az emberi kapcsolatok, amelyekre büszke, vagy amelyek örömmel töltik el?

– Konzervatív alkat vagyok. Azokat az értékeket, amelyek közepette felnőttem, szeretném viszontlátni a mostani emberi kapcsolatokban. Sajnos, egyre ritkábban találkozom ezekkel az értékekkel. Ilyen szempontból csalódott vagyok.

– A kolozsvári közönség nagyon örvendett annak, hogy ebben az évadban Ön többször fellépett a magyar opera színpadán...

– Erre a jövőben is lesz lehetőség, de konkrétumot nem mondhatok. Lehet, hogy ez az együttműködés még szorosabb lesz.

– Az önfegyelem és a mértékletesség mennyire játszott szerepet az Ön pályájában?

– Mindig egyensúlyra törekedtem. Talán az éneklés volt az, ahol nem voltam mértékletes. Az embernek ki kell használnia a lehetőségeit, mind a repertoárépítést, mind a szereplést illetően, mert csak akkor érezhetünk megelégedettséget, amikor úgy tudjuk belevetni magunkat a munkába, hogy nem gondolunk arra, hogy kíméljük önmagunkat. Soha nem gondoltam arra, hogy tíz vagy húsz év múlva is szeretnék énekelni. Arra törekedtem, hogy pályám tartalmas legyen. Mert csak így érdemes…

*

Már a hangverseny kezdetekor jóleső érzés töltött el, amely kitartott az előadás végéig. Ennek az előadásnak a jelentősége túlnőtt a bemutatók, vagy akár a legszínvonalasabb produkciókén is, – ez már társadalmi esemény volt. Ahogy a konferanszié, Dehel Gábor megjegyezte: örvend a sok régi arcnak – értve ezalatt a hűséges operába járókat –, és örvend az új arcoknak is. A műsor roppant változatos volt: opera- és operett-részletek, ismert- és kevésbé ismert zenei művek voltak hallhatók. Úgy látszik, mindegyik előadóművészt áthatotta az a magasztos érzés, amely a közönség soraiban is érezhető volt: Daróczi Tamás újra itt van közöttünk, nekünk énekel – színpadon innen és túl. Az a Daróczi, akit már az első fellépésétől kezdve a szívébe zárt a közönség, akinek ezelőtt huszonöt évvel fényes karriert jósoltak – és Daróczi beváltotta a hozzá fűzött reményeket, sőt, sokkal többet sikerült megvalósítania. Hallható és látható módon, volt pályatársai – és a fiatalabb művészgeneráció képviselői – szívesen vettek részt ebben a produkcióban. A zene- és az énekkar is remekelt: a két – kiváló – karmester (Hary Béla és Horváth József) fáradozása nem volt hiábavaló.

Az előadás természetesen zenekari művel kezdődött: Csajkovszkij: Polonaise-e után a Virágária hangzott el Bizet Carmenjéből az ünnepelt előadásában. A legkevesebb, ami elmondható: a kivételes hangi adottság mellé kiemelkedő színészi tehetséggel ajándékozta meg a sors Daróczi Tamást, aki negyedszázados pályája során jól sáfárkodott tehetségével. A következő szám Thomas: Mignon című operából Mignon románca volt, amelyet Molnár Mária adott elő telt, kiegyenlített hangon, finom eleganciával „fűszerezve". Hercz Péter egy Mozart-áriát adott elő (Don Giovanni – Regiszter-ária) ezúttal sem okozva csalódást. Puccini: Manon Lescaut című operából a szerelmi kettőst Jordán Éva és Daróczi Tamás adta elő. Jordán Éva muzikalitása gyönyörködtető volt. Georgescu Mária Ponchielli: Gioconda című operájából adott elő egy áriát kiváló hangi diszpozícióban. Fülöp Márton Renato III. felvonásbeli áriáját énekelte Verdi: Álarcosbál című operájából – európai operaházi színvonalon! Marton Melinda – és az énekkar – Liza belépőjét adta elő a primadonna-szerep által megkívánt temperamentummal és vitalitással. Ezt követően operett-részletek következtek: Daróczi Tamás illúziókeltően énekelte el a Vágyom egy nő után-t Lehár Ferenc: A mosoly országa című operettjéből. Az első felvonás fináléja következett a Denevérből, Marton Melinda, Molnár János és Szeibert István előadásában, majd Caramello szerenádja az Egy éj Velencében című operettből – Daróczi Tamás és az énekkar előadásában.

A műsor második része szintén zenekari résszel kezdődött: Bartók Béla: Magyar képek című alkotásával. Offenbach: Hoffman meséiből a Barcarola-t Kirkósa Júlia és Georgescu Mária adta elő, majd Kiss Domokos – és az énekkar – következett, aki Csajkovszkij: Anyegin című operájából énekelt egy áriát a romantikus zeneműhöz illő pátosszal. Bancsov Károly és Hercz Péter újból jól ismert és bejátszott részlettel, a Hadaró kettőssel (Donizetti: Don Pasquale) örvendeztették meg a közönséget, fokozva a jókedvű, örömteli hangulatot. A még mindig csodálatos hangú Kirkósa Júlia következett Tosca imáját énekelve. A hangverseny zárszáma Kalaf áriája volt, Puccini: Turandot című operájából Daróczi Tamás – és az énekkar - előadásában. Ezután Dehel Gábor, az opera igazgatósága nevében díszoklevelet nyújtott át az ünnepeltnek. Ráadásként Daróczi Tamás nápolyi canzonetta-t – O, sole mio – adott elő, majd a fellépő művészcsapat a Bordalt énekelte el Verdi: Traivata című operájából.

Végezetül újfent idéznem kell – és igazat is kell adnom – a konferanszié Dehel Gábornak: ez az este nagyon kellemes és – mindenekfölött – emlékezetes volt!

Kétszázhuszonegy évvel ezelőtt, 1784. május 11-én, Erdély egyik polihisztora, Gyarmathi Sámuel (1751–1830), furcsa kísérlettel lepte meg környezetét. A légtér meghódításának álma talán egyidős az emberiséggel, és ezen a téren a világon többen megelőzték földinket, mégis az ő kis lépése fontos láncszem volt kora társadalomalakító folyamatában.

Gyarmathi Sámuel filológusként vált halhatatlanná. Diplomája szerint azonban Bécsben végzett orvos volt, hosszasan működött mint „medicinae doctor", aztán mint zilahi rektorprofesszor. Idejének legjavát azonban a Bethlen családnál töltötte mint udvari orvos és nevelő, ebben a minőségében kísérte el Bethlen Elek grófot németországi tanulmányútjára.

Életének első öt évtizede a XVIII. században zajlott le, a felvilágosodás és természettudományi felfedezések nagy századában, mikor a tudósok a felfokozott érdeklődés légkörében, fényes királyi udvarok jelenlétében vagy az ámuló sokaság szemeláttára mutatták be vonzó kísérleteiket.

A felvilágosodás századának technikai találmányai sorában talán a leglátványosabb a repülés őse: a léggömb levegőbe emelkedése, melyet az akkori magyar nyelvhasználat „repülő golyóbis"-nak nevezett. Feltalálását a közvélemény a francia Montgolfier-testvérek nevéhez fűzi, valójában azonban az első eredményes kísérleteket nem európai ember végezte, hanem egy brazil. Neve Bartolomeo Lourenco vagy Gusmao (1685–1724). Santos városából érkezett Portugáliába, ahol a jezsuita rendbe lépett. Közelebbről érdekelték a természettudományok és a technikai kérdések. 1709-ben, Lisszabonban végzett kísérletei alkalmával kisméretű léggömbjét meleg levegő emelte néhány méter magasságba. Kísérletét a királyi udvar előtt is bemutatta. Mielőtt kísérleteit folytathatta volna, Gusmaot az inkvizíció száműzetésbe kényszerítette, ahol fiatalon halt meg. Így a feltalálás dicsősége a Montgolfier-testvéreknek jutott osztályrészül.

Gyarmathi Sámuel német földön nyitott szemmel figyelte a hazájában is hasznosítható gépeket, eszközöket és módszereket, így a fatönkök széthasítására szolgáló fúrót, a 60 orsójú gyapotfésülő és gyapotfonó masinát. Gyarmathit erős vágy fűtötte, hogy kicsiny és sokban elmaradott hazájának gazdasági téren is használjon: „nekem Feleségem, Gyermekem a haza, ezért élek, halok" – írta, és Erdélyország előrehaladására terveket szőtt, javaslatokat tett. Szerinte a természettudományok és a technika fogják az emberiséget és benne Erdély társadalmát átalakítani. Azért javasolta gr. Bánffy György gubernátornak a technika és a mezőgazdasági újítások, találmányok bevezetését. Levelében üdvösnek ítélte az új növényfajták közül a cukorrépa termesztésének bevezetését, valamint az ipari forradalom olyan vívmányainak meghonosítását, mint a fonó- és szövőgépek. Sajnos a gazdaságilag hátramaradott és tőkeszegény Erdély gondolkodói előtt csak elérhetetlen álomként lebegtek a hasonló elképzelések.

Kísérlete Pozsonyban szenzációként hatott, a helyi lap, a Magyar Hírmondó, így számolt be róla: „Doktor Gyarmathy Úr felbocsáta ezen holnapnak 11-dik napján egy repülő golyóbist itt Posonban, a kardinális Prímás ő Eminenciája, és sok értelmes nézők jelenlétében; ezen golyóbisnak nehézsége vala 1000 árpaszem nyomó; fért beléje 4900 cubicus újjnyi levegő. Minthogy pedig az ezen golyóbisba bocsátott gyuladó levegő tizenkétszer vala könnyebb a közönséges levegőnél, tehát annak könnyebbítő ereje által ötven ölnyi magasságra emeltetett fel a levegő égbe; azonban bizonyos, hogy ha minden szél nélkül való való időben bocsáttathatnék fel a golyóbis – 70 vagy 80 ölre is felhatolna; reményli is, hogy rövid időn belül nagyobb golyóbisokat még magasabbra bocsáthat."

A fentieket tisztázandó:

1) Mai mértékegységre átszámítva a léggömb átmérője 55,6 cm, súlya 0,5 kg lehetett. A köbujjat 1,95 cm-nek számítva, a ballonban 9355 cm³ gáz fért (azaz megközelítette az 1 m³-t).

2) A pozsonyi lap cikkéből kiderül, hogy Gyarmathi a léggömbje töltésére hidrogént használt.

3) Nálunk az akkoriban használt öl nagyságát 1,9 méternek vehetjük, ami azt jelenti, hogy a „golyóbis" 95 méter magasságra emelkedett fel.

Összegezve Gyarmathi léggömb felbocsájtását, ez a mi körülményeink között jelentős tudományos-technikai teljesítmény volt, és úttörő kísérletnek számít a magyar technikatörténetben. Csak sajnálni lehet, hogy a gazdaságilag-technikailag leszakadt hazájában Gyarmathi nem folytathatta ballonkísérleteit.

A mobiltelefonok által kibocsátott sugárzás egy újabb tanulmány értelmében laboratóriumi körülmények között ártalmas hatással van a génekre, de a kutatók maguk is sietnek hangsúlyozni, hogy csak újabb tanulmányok deríthetik ki, hogy árt-e, s ha igen, milyen körülmények között árt a mobil az élő szervezeteknek is.

A brit Nemzeti Sugárzásvédelmi Bizottság (NRPB) a kutatás alapján azt az ajánlást adta ki, hogy a kilenc évnél fiatalabb gyerekeket általában tartsák távol a maroktelefonoktól, és a felnőttek is a szükséges minimumra korlátozzák a telefonok használatát.

William Stewart, a bizottság elnöke hangsúlyozta: nincs ugyan bizonyíték arra, hogy a mobilok által kibocsátott sugárzás árt az embernek, de kizárni sem lehet károsító hatását.

Stewart egyebek között az úgynevezett Reflex Program eredményeire hivatkozott: az EU finanszírozta program keretében hét ország 12 kutatócsoportja keresett választ arra a kérdésre, hogy árt, vagy nem árt a mobil.

A programot már eleve azért hívták életre, mert már számos, egymásnak ellentmondó kutatási eredmény kapott nyilvánosságot, és végre egészen bizonyosan tudni akarták, hogy az elektromágneses sugárzás okoz-e biológiai elváltozásokat. Hugo Rüdiger bécsi professzor, a Reflex program résztvevője azt mondta: a kísérletsorozat módszertanánál fogva az eddiginél hitelesebb adatokkal szolgált.

Eszerint a maroktelefonok elektromágneses mezője az eddig véltnél sokkal csekélyebb dózisban is zavart kelt a sejtek genetikai állományában, és ez fokozhatja a rákos megbetegedés kockázatát, de nem tudni, hogy a laboratóriumban kimutatott károsodások élő szervezetekben is jelentkeznek-e. „Nagyon szeretnénk egy újabb kísérletsorozatba kezdeni ennek tisztázására, de Brüsszel hallgat" – mondta Rüdiger professzor.

Jelenleg a mobiltelefonok sugárzásának határértéke 2 watt/kilogramm, de a kutatók már 0,3 watt/kilogrammnál is megfigyeltek töréseket a gének DNS-láncában.

A fogyasztók is tehetnek valami egészségük védelmében, erre hívta fel a figyelmet a Német Sugárzásvédelmi Szövetségi Hivatal (BfS), s azt ajánlotta, hogy új maroktelefon vásárlásakor mindenki figyeljen oda a készülék sugárzásának intenzitását jelölő, úgynevezett SAR-értékre. A BfS szerint csekély sugárzásának tekinthető a 0,6 watt/kilogramm.

Az utóbbi években megszaporodtak a gyermekkori melanómás esetek, holott korábban a bőrrák e legveszélyesebb formáját kizárólag felnőttkori megbetegedésnek tartották. Korábban általánosan elfogadott nézet volt, hogy a melanóma az évek során a bőrt ért kártékony hatások „összegződéseként" alakul ki, ezért gyerekeknél vagy fiataloknál gyakorlatilag soha nem képződik e daganatféleség – olvasható a JNews című orosz nyelvű hírportálon.

Ennek megfelelően az orvosok általában nem foglalkoztak a fiatal páciensek pigmentált bőrelváltozásaival, gondolván, hogy azok teljesen ártalmatlanok. A legújabb adatok fényében gyökeres szemléletváltásra van szükség, ugyanis kiderült, hogy a gyerekek sincsenek bebiztosítva a melanóma ellen. Az eddigi legifjabb melanómás beteg mindössze nyolcéves volt.

A kutatók képtelenek magyarázatot adni a jelenségre, hiszen a kis betegeknél általában nem mutatható ki örökletes tényező, sem a mértéktelen napozásra való hajlam.

Napóleon gyomorrákban halt meg – erre a következtetésre jutott egy bázeli tanulmány, amely a száműzött uralkodó nadrágjaiból következtetett testsúlya alakulására, s amely ezzel az elmélettel ellentmond az eddigi feltevésnek, amely szerint Napóleont megmérgezték.

A franciák trónfosztott császára 1821. május 5-én hunyt el Szent Ilona-szigetén, s akkori kezelő orvosa, aki a boncolást is elvégezte, rosszindulatú gyomordaganatban jelölte meg a halál okát. A gyomorrák diagnózisát első ízben 1961-ben vonták kétségbe, mivel Napóleon hajában arzén nyomaira bukkantak, s mérgezésre gyanakodtak. A mérgezési elmélet támogatói azt is felhozták érvként, hogy halálakor Napóleon túlsúlyos volt ahhoz képest, amilyen a gyomorrák következtében lett volna.

Alessandro Lugli, a bázeli egyetemi klinika patológiai intézetének munkatársa két kollégájával most tisztázta a súly kérdését: kiderítették, hogy a 167 cm magas Napóleon halálakor mintegy 76 kilogrammot nyomott. Lugli a tanulmány bemutatásakor azt hangsúlyozta: a túlsúly önmagában nem zárja ki a gyomorrákot, hanem a testsúly alakulása a fontos mutató. A tudósok tanulmányozták, hogy milyen az átlagosa arány a férfiaknál a derékbőség és a testtömeg-index között, s ezen ismeretek birtokában megmérték Napóleon fennmaradt nadrágjait. A rekonstrukció arra derített fényt, hogy az egykori uralkodó 1804. és 1820. között 67,8 kilogrammról 90,7 kilogrammra hízott, ám életének utolsó hónapjaiban 14 kilogrammot fogyott.

Az amerikai űrrepülőgép-program – amit két ízben is tragikus végű repülés vetett vissza – heteken belül folytatódik. A most már startra kész Discovery minden szerkezeti elemét és kiegészítő egységét a lehető legalaposabban átvizsgálták és az űrrepülőgépet seregnyi újítással, változtatással tették az eddigieknél biztonságosabbá.

Két évnyi kényszerszünet után ismét amerikai űrrepülőgép, a Discovery F-31 startjára készülődnek. A tervek szerint a május 15–június 3. közötti időszakban, valószínűleg május 22-én hangzik fel a repülés megkezdésének engedélyezését jelentő parancsszó. A program hivatalos jele SST-114, s tapasztalt női parancsnok, Eileen Collins vezetésével hétfőnyi személyzet vesz részt az ellenőrző repülésen. A Discoveryt több éves munkával fejlesztették a korábban használtaknál biztonságosabbra.

Emlékezetes az amerikai Challenger űrrepülőgép 1986-os tragédiája: a start után robbant fel, a szintén amerikai Columbia pedig 2003-ban a leszálláshoz közeledve égett el, a légkörbe érkezése után. A két katasztrófa 7–7 űrrepülő életébe került. Azóta csak orosz űrhajókkal cserélhetik az űrben lévő ISS állomás személyzetét (és turistáit).

A megmaradt űrrepülőgépek repüléseit leállították, s szerkezeti elemeiket darabonként átvizsgálták, akárcsak a most már a Kennedy Űrközpont indítótornyában várakozó Discovery egészét. A Challenger tragédiáját az okozta, hogy egy tömítés megkopása miatt a nagy üzemanyagtartály mellé erősített egyik szilárd hajtóanyagú indító-segédrakéta felső kis, leválasztó robbanócsavarja idő előtt, még emelkedés közben működésbe lépett. Emiatt a még égő üzemanyagú segédrakéta belefúródott a nagy tartály oldalába, mire a hatalmas, folyékony fő-üzemanyagkészlet berobbant és szétvetette az egész szerkezetet. Most már ezeket a csavarokat egy speciális, méhsejt-szerkezetű védősapka védi.

A nagy üzemanyagtartályt (amelyet aztán kiürülése után, a felemelkedés befejeztéve leoldanak, s az valahol az Indiai-óceán feletti sűrűbb légkörben elég) rövid, fém tartórudak erősítik az űrhajóhoz. Azokat most már elektromosan melegítik, nehogy jég képződjék rajtuk. A Columbia esetében az indulás pillanatában az egyik ilyen kis tartórúd talpát a lefagyástól védő, mintegy 70 dekás bevonat jéggé fagyva levált, és visszacsapódva megtört néhány, az űrrepülőgép hasát borító hővédő kerámia-téglát. A légkörbe visszaérkezéskor ezek hiánya miatt hevült fel tragikusan az űrrepülő. A startot figyelő ipari kamerákon a felszálláskor ugyan észlelték a hibát, de nem gondolták, hogy annak végzetes következményei lesznek.

Az űrhajó hőálló kerámiakockákkal borított hasát figyelő foto-kamerákat digitálisokra cserélték, hogy az indítóközpontban folyamatosan ellenőrizhessék a kabinból nem látható részeket is. Az űrrepülőgépre felszereltek egy 15 méter hosszú, kinyújtható csuklós rudakból álló kamera-tartót is. Az arra szerelt kamerával a világűrben a személyzet a kabinból is a gép hasa alá nézhet. Ha valami veszélyes rendellenességet tapasztalnának, átszállhatnak az ISS űrállomásra, ahonnan egy orosz űrhajón, később pedig a már készülő űr-mentőhajón térhetnek vissza.

Az űrrepülőgép orrát, a szárnyai előre néző élét és a hasát borító hővédő kerámiakockákat komputer-tomográffal, röntgensugarakkal és hevítő termográffal ellenőrzik a felszereléskor, és a start előtt. A szárnyak előre néző élébe oldalanként 66 nyomás- és 22 hőérzékelőt építettek be. Ezek jelzik, ha a világűrben netán űrhulladék, a leszállás közben pedig valamilyen, a légkörbe került tárgy (esetleg madár) ütközik a gépnek.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

Néhány remekművének köszönhetően még életében klasszikusnak számított. Az elmúlt évszázad egyik legnagyobb hatású filozófusa, írója volt – nem csupán a francia kultúra fejlődésében. A maga teremtette egzisztencializmus a Létnek és a Semminek kiszolgáltatott individuum a maga és az emberi létezés korlátjai között. Sokoldalúságán, szellemi nyitottságán legfeljebb szenvedélyes bátorságával és vitatkozó hajlamával tett túl; a francia felvilágosodás, valamint a XIX. század irodalmi örökségének korszerű értelmezésére is vállalkozott. Drámái filozófiai tételeit művészi szinten magyarázták és összegezték, legjobb novelláiban és regényeiben – így gyermekkori visszaemlékezésében, A falban – pedig tömör drámaiság dominál. Világszerte olvasott és a színpadokon játszott szerző ma is. Drámáiban a konkrét történelmi helyzet realitásait áttételesen magas filozófiai régiókba emeli. A különböző szellemi-politikai áramlatok sodrásában, vagy többnyire velük szemben sikerült eredeti életművet létrehoznia, nemegyszer saját elméleti fejtegetéseivel szembenézve, és a bonyolult filozófiai tételeinek hatásától „önállósulva", zseniális megoldásokkal gazdagította az irodalmat. Tordai Zádor szerint Sartre-nak Az ördög és a Jóisten című színdarabja „valójában az egzisztencializmus cáfolata az életben, a valóságban".

Az individuumot a születés és a halál közt eltöltő egyedülvalóság érzést elemezve, Sartre a szorongást, az elidegenedést, az undort emeli ki. Az egzisztencializmus pesszimizmusát (az ember amikor megszületik: semmi!) ellensúlyozza az egyén szabad akarata és a tudat, hogy szabadságra vagyunk ítélve. A megtervezett és „totalizált" választásaival egyenlő tudat (amelyre a tudattalan sugallatai, az intuíciók hatnak) felelős létezéséért. Persze: abszurd dolog, hogy létezünk, s maga a halál is.

Az egzisztencializmus maradandó értékű művét írta meg Sartre Az undor című korai regényében (1938). Fiktív „naplójának" hőse undorral tekint környezetére és néz önmagába. Émelyítő ízt érez, midőn „feltárja a testet a tudat előtt". Az író a pszichoanalízis módszerét hasznosítja; akárcsak két változatban is megírt, több száz oldalas Freud című filmforgatókönyvének megírásakor, amely franciául is (a második változat töredékekben) csak a nyolcvanas években jelent meg.

Ebből közlünk részletet

Belép Doelnitz, valóságos óriás. Harmincöt éves lehet. Szakálla nincs, csak barkója. Pirospozsgás arc, zakója szinte feszül kidolgozott váll- és karizmain. (...)

FREUD (fagyosan): Doelnitz úr, én a feleségét vártam.

DOELNITZ (azonnal visszavág, de a válasza indulatosabb, durvább): Csak azt akarom a tudomására hozni, hogy a feleségem többé nem fog eljönni.

FREUD: Ezt megtette. Akkor távozhat is.

Doelnitznek esze ágában sincs elmenni, fog egy széket, és leül.

DOELNITZ: Egyet-mást azért tisztázni szeretnék, ha nincs ellene kifogása.

FREUD: Uram, amit most csinál, azt magánlaksértésnek hívják. Még a rendőrséget is kihívhatnám, hogy kitegyék innen a szűrét. De a felesége iránti tiszteletből, akit egyelőre a betegemnek tekintek, készségesen meghallgatom.

Doelnitz egyáltalán nincs meghatva. Ellenségesen néz Breuerra.

DOELNITZ: Ezt az urat nem ismerem.

FREUD: Breuer doktor, híres idegorvos, vagy hajlandó előt te beszélni, vagy távozik.

Breuer fel akar állni.

Nem, kedves Breuer, csak maradjon, nagyon kérem.

Az inas kinyitja a hátsó ajtót.

Breuer doktort keresik, azt mondják, sürgős ügyben.

Breuer feláll.

FREUD (Doelnitzhez): Szerencséje van.

Breuer kimegy. Doelnitz követi a tekintetével.

Hallgatom.

DOELNITZ: Uram, ön nem orvos.

FREUD: Hanem sarlatán vagyok. Tudom. Mást nem akart mondani?

DOELNITZ: Nem.

A hátsó ajtó kinyílik. Breuer jelenik meg, kalappal a fején.

BREUER: Beteghez hívnak. Félóra múlva itt vagyok.

Beteszi az ajtót.

FREUD (Doelnitzhez): Van fél órája.

DOELNITZ: Uram, a feleségem azóta beteg, hogy idejár.

FREUD: Azelőtt nem volt semmi baja?

DOELNITZ: Nem volt.

FREUD: Akkor miért küldte hozzám?

DOELNITZ: Beteg volt. De az állapota nem volt ilyen súlyos.

FREUD: Pontosan ugyanilyen beteg volt, mint most. Csakhogy a baja nem zavarta magát annyira.

DOELNITZ (megpróbálja megérteni): Engem nem zavart annyira… (Megértette.) Igen, nem zavart annyira. Hát aztán? Semmi kedvem idegeskedni miatta. Utóvégre én fizetek…

FREUD: Uram, az ön feleségének súlyos szorongásos neurózisa van. Ha annyira ragaszkodik a nyugalmához, kössön egy követ a felesége nyakába, és dobja a Dunába. (...)

DOELNITZ: Már nem a feleségem.

Freud kaján csodálkozással felvonja a szemöldökét.

Maga tiltotta meg neki, hogy kapcsolata legyen velem?

FREUD (mintha nem értené): Kapcsolata?

DOELNITZ: Tudja maga jól, hogy mit akarok mondani. Amit a feleségnek a férjével kell csinálni.

FREUD: Most értem. Hát igen, csakugyan megtiltottam neki ezt a … kapcsolatot a kezelés időtartamára.

Doelnitz megint felugrik a karosszékből, az íróasztalhoz lép, nagyot csap rá, majd azt sziszegi, szinte Freud arcába.

DOELNITZ: Vérmes természet vagyok, az orvosoktól tudom, nekem szükségem van erre a kapcsolatra…

FREUD: Ha ezt mondták magának az orvosok, kérjen nyugtatókat tőlük. Én nem magát kezelem, hanem a feleségét. Ezek a kapcsolatok, legalábbis egy időre, ártalmasak neki…

DOELNITZ (méltatlankodva): Ártalmasak! De hát ez a természet rendje, uram!

FREUD: Tudja jól, hogy a felesége ki nem állhatja ezeket az együttléteket.

DOELNITZ: (zavartan): Elmondta… Igen, nem nagyon kedvelte, de nem zárkózott el előlük. Ma viszont…

FREUD: Valahányszor engedett magának, szorongásos rohama volt tőle. Nem szégyelli magát, hogy olyasmit követel a feleségétől, ami…

DOELNITZ (elkeseredve): De hát nem bírom, uram. Ez valóságos tragédia.

FREUD (k ihasználva, hogy ő kerekedett felül): Szíveskedjék helyet foglalni.

Doelnitz leroskad a székbe, tehetetlenül.

Ha nem fogad szót nekem, a felesége három éven belül zárt osztályra kerül.

Úgy beszél, mint valami vizsgálóbíró.

Mellesleg akad magának más mulatsága.

DOELNITZ: Hogyan?

FREUD: A cselédek.

DOELNITZ: Ő mondta magának?

FREUD: Ő.

Szünet. Doelnitz összeomlik. Egyszerre feltámad benne a dúvad.

DOELNITZ: És maga úgy akarja meggyógyítani, hogy telebeszéli a fejét mindenféle disznósággal?

FREUD: Mindenféle disznósággal?

DOELNITZ: Tudom is én. Tele van vele a feje.

FREUD: A magáé is. Pedig magát nem én kezelem.

Doelnitz feláll. Fel-alá jár a helyiségben.

DOELNITZ: Két hete, valahányszor idejön magához, mindig az ő Hubert bácsijáról beszél odahaza, hogy Hubert bácsi így, hogy Hubert bácsi úgy. Nem akarom, hogy maga kérdezősködjék felőle, megtiltom.

FREUD: Miért?

DOELNITZ: Először is, mert meghalt.

FREUD (gúnyos mosollyal): Másodszor?

DOELNITZ: Mert disznóság.

FREUD: Disznóságnak tartja, hogy a felesége nagybátyjáról beszélünk?

DOELNITZ: Igen, annak.

FREUD: Nocsak, és miért?

Szünet.

DOELNITZ (hevesen): Sikerülni fog magának, sikerülni fog. Szinte látom.

FREUD: Hálás volnék, ha doktor úrnak szólítana. Mi fog sikerülni?

DOELNITZ: Hog y elhitesse vele: ez a Hubert megerőszakolta.

FREUD (felcsillan a szeme): Ó!

Szünet.

Miért, nem igaz?

DOELNITZ: De igaz, uram. (Helyesbít.) Igaz, doktor úr. De ő nem tudhat róla.

FREUD: Miért nem?

DOELNITZ: Mert letagadták előtte. Mindenki, az anyjával kez dve. És végül én is, amikor az anyja beavatott a titokba. (Kihívóan.) Bennünk van tapintat.

FREUD: Ha önt megerőszakolja valaki, azt hiszi, eltitkolhatnák ön előtt, akár tapintatból is?

Erre a feltevésre az óriás csodálkozása nem ismer határt.

DOELNITZ: M egerőszakolni? Engem?

Hátrahanyatlik a széken, homlokát törölgeti. De hát hatéves volt, doktor úr!

FREUD: És azt hiszi, semmit sem vett észre?

DOELNITZ: De igen. Csak elfelejtette.

FREUD: Mit jelent az, hogy elfelejteni?

DOELNITZ (egyre nagyobb zavarban van): Azt jelenti, hogy elfelejteni.

FREUD: Azt jelenti, hogy valaki semmi áron sem akar felidézni magában egy emléket.

DOELNITZ: Úgy is lehet mondani.

FREUD: És hol van ez az emlék? Netalán elszállt? Az még mindig megvan, uram, csak tudattalanul, elfojtva, és mindent tönkretesz maga körül. Ez az emlék okozza a szorongást! Ezért undorodik a felesége a szerelemtől.

Doelnitz szenvedélyesen figyel, nem kis erőfeszítéssel próbálja megérteni a hallottakat.

DOELNITZ: Azt akarja mondani, hogy nem éntőlem undorodik?

FREUD: Persze hogy nem magától, a gyermekkori megrázkódtatás vette el a kedvét a férfiaktól.

Doelnitznek felragyog a képe.

Maga attól félt, hogy az ön testi közelsége…

DOELNITZ: Igen. Megalázónak éreztem.

(Kitör.) Na, de mégis micsoda disznó!

FREUD (meglepve): Kicsoda?

DOELNITZ: Hubert bácsi!

Freud némán elfintorodik, így jelzi érzelmeit.

És amikor meggyógyítja, nem fog undorodni tőlem?

Kopognak az ajtón.

FREUD: Tessék!

Breuer az. Arca fakó, sötét tekintete neheztelően néz Freudra. De Freud, aki Doelnitzel van elfoglalva, visszamosolyog rá, észre sem veszi Breuer felindultságát. Majd ismét Doelnitzhez fordul.

Őszintén.

Nem, nem fog undorodni.

Doelnitz boldogan felpattan.

DOELNITZ: Köszönöm, doktor úr.

Freud is feláll, már nem feszült, de határozottsága a régi.

FREUD: Most maga miatt elveszített egy órát.

Kikíséri a férfit az ajtóig.

Mondja meg neki, hogy jöjjön el holnap este hétre.

DOELNITZ (mint aki mattot kap): Rendben, doktor úr.

Az előszobában visszafordul, és félénken ezt kérdezi Freudtól, akit valóság gal elnyom hórihorgas alakjával.

Doktor úr, néha azon tűnődöm, nem vagyok-e én is neurotikus. Nem akarna megvizsgálni?

Rejtélyesen, sokat ígérőn.

Ha hipnotizálna, olyasmit mesélnék magának… ami még álmában sem jut eszébe.

Freud ránéz, Doelniztől csak ú gy sugárzik a fizikai és morális egészség. Elneveti magát ironikusan, de minden ellenszenv nélkül.

FREUD (miközben becsukja az ajtót): Erről majd akkor beszélünk, ha a felesége meggyógyult.

*

Visszajön Breuerhoz.

A tizenharmadik eset.

Breuer felkapja a fej ét. Ő egészen másra gondolt.

BREUER: Hogyan?

FREUD: Ez a tizenharmadik eset, amikor megállapítom, hogy a neurotikus beteg gyermekkorában áldozatul esett egy felnőtt nemi agressziójának.

Breuer oda se figyel, teljesen eltölti annak az embernek a sötét boldo gsága, aki az igazság bajnokának szerepében tetszelegve elégíti ki gyűlöletét.

BREUER: Volt itt Magda ma délelőtt?

FREUD: Volt. Éppen…

BREUER: Az apja hívott. A lánya kivetette magát az ablakon.

Csönd. Freud végül megszólal.

FREUD (fájdalmasan): Meghalt?

BREUER (húzza az időt): Nem. Törés, zúzódás, ha nincs belső vérzés, azt hiszem, túléli.

Freud hátat fordít neki, lassan odamegy az íróasztalhoz. Feldúlt. Köhögni kezd.

FREUD (krákogva): Ma reggel bevallotta, hogy az apja meggyalázta, amikor hatéves volt.

BREUER (felháborodással): Az udvari tanácsos? Ez a lány alávaló módon hazudott, maga adta szájába a szavakat!

Freud hirtelen Breuer felé fordul. Nem heveskedik.

FREUD: Breuer!

Csönd.

Az apja jelen volt, sírt. Eszébe se jutott, hogy tiltakozzék.

BREUER (már-már komikus ámuldozással): Az udvari tanácsos!?

Breuer ámulatán érződik, hogy mindig is tisztel etben tartotta a hivatalos személyeket és hatalmasságokat.

Hihetetlen!

Ő is le van sújtva. Freud megkerüli az íróasztalt, és megtörve, csüggedten leroskad a székre. Kisvártatva, meggyőződéssel.

El kell vetni, Freud.

Freud maga elé mered, úgy válaszol.

FREUD (kedvetlenül): Micsodát?

BREUER: Mindent. Ezt az egészet.

FREUD: A módszer a magáé.

BREUER: Nem, én nem vagyok hajlandó a magaménak vallani.

FREUD: Maga szembesítette a betegeit tulajdon igazságukkal.

BREUER: Csak ha el tudták viselni.

FREUD (fojtott hangon, merev tekintettel, mintegy önmagának): Ezt az igazságot senki se tudja elviselni.

BREUER: Na látja!

FREUD: A mi feladatunk: feltárni az igazságot, és segítséget nyújtani az embereknek abban, hogy szembe tudjanak nézni önmagukkal. Ha segítünk nekik, meg tudják tenni. Kakasszóra elmenekülnek a kísértetek. Félnek a nappali világosságtól.

BREUER: Magda azért akart öngyilkos lenni, mert csaknem megőrült a szégyentől meg az iszonyattól. Vannak esetek, amikor a hazugság emberségesebb.

FREUD: Akkor nem v olt őrült, amikor hazudott önmagának?

BREUER: Nem volt annyira szerencsétlen.

FREUD: A kezelésnek még az elején járunk. Majd elmegyek hozzá, és…

BREUER: Maga oda nem teheti be a lábát.

FREUD (megütődve): Honnan tudja?

BREUER: Az apjától.

FREUD: De hát ez valóságos vétek! Ha most megszakítják a kúrát, mindennek vége!

BREUER: Így is, úgy is vége, bármit csinál.

Szünet.

Szerencséje, hogy életben maradt.

Szünet.

Mert ha meghal, nem szeretnék a maga bőrében lenni.

Freud összezavarodott, válasza inkább gyöngeségr ől árulkodik, mintha maga sem hinne már az igazában.

FREUD: Egyetlen orvos se kerülheti ki a kockázatot.

BREUER: A szigorúan kiszámított kockázatot nem. De az effélét igen. Az orvosok tudják, hová akarnak eljutni, de maga nem tudja.

Freudot szinte megsemmisíti Breuer kérlelhetetlensége. Barátságosan válaszol, az újra megtalált tisztelet hangján.

FREUD: Szorult helyzetben vagyok, Breuer… Nem tudna… segíteni rajtam?

Breuer megenyhül valamelyest a segítségkérés hallatán, mivel azokat az időket juttatja az eszébe, amikor még ő pártfogolta Freudot.

BREUER: Szívesen, de hogyan? Maga mindenütt csak a nemiséget látja, én már nem is tudom követni a gondolatait…

FREUD: Magda…

BREUER: Igen, Magda! Lehet, hogy az ő esetében igaz. De még… De nem minden esetben.

Tekintéllyel, de barátian.

Freud, maga fortélyosan átformálja a betegeit, erőszakot tesz rajtuk. Hagyja abba, amíg nem késő. Nekem elhiheti: én tudom, mi a lelkiismeret-furdalás.

Zavart hangon. Feltárja Freudnak a lelkét.

Találkoztam Loewenguthtal, ő kezeli Cecily anyját. Teljesen tönkrementek. Egy kis házban laknak a Prinz Eugen Gassén. Cecilynek sokat romlott az állapota.

Szünet.

Inkább meghalt volna.

Freud összeszedte magát, Breuer lelkiismeret-furdalása láttán ismét agresszív.

FREUD: Mivé lesz a tudomány, ha a tudósok nem mondhatják ki az igazságot? Bécs velejéig romlott város! Mindenütt csak szemforgatás, perverzió, neurózis.

Feláll, öles léptekkel járkál fel-alá.

Azt hiszi, szívesen turkálok ebben a pöcegödörben?

Szünet.

Udvari tanácsos. Azzal az aszkéta képével.

Kifakad.

Nyomorult disznó! Ha Magda meghal, ő ölte meg, nem én.

Odamegy Breuerhoz.

Barátian.

Mi majd kitakarítjuk ezt a várost. Vagy felrobbantjuk.

Mély meggyőződéssel.

Nem tudok elképzelni egészséges társadalmat, ami hazugságra épül.

Köhögni kezd. Fuldokló hangon:

Udvari tanácsos!

Iszik, majd indulatosan így szól:

Vannak napok, amikor irtózom az emberektől.

Közel tíz éve, hogy nagylélegzetű felmérési program indult erdélyi műemléktemplomok művészi értékeinek, közelebbről díszítőművészeti és képi ábrázolásainak számbavételére és bemutatására. A magyarországi Állami Műemlékhelyreállítási és Restaurálási Központ, valamint a Kolozsváron működő Transsylvania Trust Alapítvány munkatársai arra vállalkoztak, hogy mintegy 300 erdélyi templom falképeit és festett faberendezéseit feltérképezik, és egyben megállapítják a megóvásuk érdekében teendő lépések sürgősségi sorrendjét.

Igencsak összetett feladat ez. A program résztvevőinek nemcsak a medievisztikában (a középkortudományban) kell alapos jártasságot mutatniuk, hanem az értékeket felbecsülni segítő és a későbbi korokra (reneszánsz, barokk) kiterjedő művészettörténetben is otthonosan kell mozogniuk. Másrészt, az egyházművészetben való eligazodás is komoly próbatétel, mert a számításba vett magyar templomok református, római katolikus, evangélikus, unitárius közösségek kultikus otthona, vagy már elhagyott, omladozó háza.

A felmérések egyharmadáról ad számot az eddig megjelent két impozáns kötet, melyből az utóbbit csak nemrég vehettük kézbe.*

A szerzők, Lángi József és Mihály Ferenc, a szatmári és bihari tájaktól a Székelység legtávolabbi vidékéig járták be a területet. Térképükön a gyűjtőpontok sűrűsége már eleve érzékletesen mutatja, milyen tájegységek a leggazdagabbak a magyar műemléktemplomokban. Északnyugatról délkelet felé haladva a Szilágyság, Kalotaszeg, Marosmente, a Küküllők vidéke, valamint Csík-, Háromszék és Udvarhelyszék templomai jöhettek leginkább számításba.

A bemutatás módszertani egységet tükröz. A templom alaprajza után külső és belső felvételek következnek, majd a feltárt falképekről vagy azok töredékes maradványairól, mennyezetkazettákról, festett mellvédekről, padelőkről, szószékkoronákról, stallumokról és padokról készült fényképek szemléltetik a szöveget. Azzal a szerencsés esettel van dolgunk, hogy a két szerző maga készítette a felvételeket is, és ezeken a jó minőségű fényképeken a bemutatásra szánt tárgyak legexponáltabb részletei látszanak.

Végigolvasva a kiadványt, nagyon tanulságos, és műemlékeink állapotára nézve elszomorító dolgok tárulnak elénk. Még mindig igen-igen kevés az olyan erdélyi magyar műemléktemplom, amely az utóbbi tizenöt évben, az immár szabad lehetőségekkel élve, megnyugtatóan megújult volna. Nem az építészeti helyreállításokra gondolok elsősorban, mert e téren azért sok minden történt, hanem a belső terek művészi értékű tárgyaira, festett kazettáira, falképeire. Ezek helyreállítására és konzerválására – még ha a közösségben meg is van rá az akarat és támogatáshoz is hozzájuthatnak – akkor se nyílik mindig lehetőség. Annyira kevés a szakember, hogy ha a restaurátoroknak száz keze lenne, sem győznék a munkát. Még az olyan kiemelt fontosságú mű is, mint a kolozsvári Farkas utcai református templom szószékének helyreállítása több évet vett igénybe, és hazai, illetve magyarországi szakemberek együttműködésével történt meg.

Milyen mérvű és mennyire gyors a pusztulás, különösen akkor, ha egy gyülekezetnek már elfogytak a hívei, arra a Dés melletti Néma református templomának helyzete a legszomorúbb példa.

A templomot 1959–61 között Bágyuj Lajos irányításával helyreállították, újrafedték, statikailag megerősítették, s egyben műemléki értékeit is kibontották. Ma a templom, nem egészen 50 év után (!) az enyészet szélén álló, elhagyatott rom. (Itt jegyzem meg a pontosság kedvéért, hogy a címnek felírt „Kolozsnéma" megnevezés hibás és megtévesztő. A falu hivatalos neve a magyar helységnév-azonosító szótár szerint is – Néma. Van ugyan Kolozsnéma nevű helység, de az a Csallóközben, Komárom megyében található.)

A kiadványok, melyeknek folytatását várjuk, szakmabelieknek és érdeklődőknek egyaránt szólnak. Útikönyvnek is használhatók, mert jobb eligazítónk egy-egy műemléktemplom megtekintésénél nem is lehetne.

* Lángi József–Mihály Ferenc: Erdélyi falképek és festett faberendezések. 2. Budapest, 2004.

Nem beszélhetünk közvetlen olasz–magyar nyelvi érintkezésről, hiszen Olaszország viszonylag messze van. Mégis tudjuk, hogy az olasz–magyar kapcsolatok már a magyarság keresztény hitre térítésének idején kezdődtek, majd az Anjouk itáliai politikája folytán erősödtek, s a kapcsolatok Mátyás meg Nagy Lajos király idején ugyancsak jelentősek voltak. Ennek következtében már a magyar nyelvtörténet korai korszakában számos olasz szó honosodott meg a magyarban.

Már a XII. és XIII. század között több olasz eredetű szó fordul elő nyelvemlékeinkben. Ilyen a hajózás műszavai között a gálya, part, rév, a gyümölcsök neveként az egres, füge, mandula, narancs, olasz eredetű a saláta, a hadakozás szókincsében ilyen a bástya, lándzsa, pajzs, de fellelhetők a városi életre jellemző szavak is, például borbély, piac; szintén olasz eredetű ebből a korból az istálló, szamár, lugas, mankó, remete, szerecsen.

Bár a XVI–XVII. században az olasz–magyar kapcsolatok már nem voltak olyan élénkek, mint a korábbi időkben, a Magyarországon szolgáló olasz zsoldosok, itt szolgáló várépítő mérnökök, továbbá az Olaszországba látogató magyar főpapok, főurak, diákok lehetővé tették a nyelvi közvetítést. Olasz eredetű szavakkal gyarapodott a hadi élet nyelve: dárda, rondella; gazdagodott a szakácsmesterség szókincse: mazsola, osztriga, rizs, torta, de különböző fogalomkörbe tartozó szavakat is találunk, így egyebek mellett ekkor került a magyarba a furfang, gondola, korall.

A XIX. század végén munkát és megélhetést kereső olaszok szintén eljutottak Magyarországra, így lehetőség adódott közvetlen nyelvi érintkezésre is. E korban a magyarba bekerülő olasz jövevényszavak részben a művelődés, részben a mindennapi élet fogalomköréből valók. Ide tartozik a zene- és színművészet elemeként az ária, brávó, csemballó, rivalda, móka, pojáca. Olasz vándormunkások, illetőleg katonáskodó magyarok révén honosodott meg a bagó, digó, zsuga, kóstál. Több olyan szavunk van, amely az olaszból német vagy szerbhorvát közvetítéssel jutott a magyarba.

Az átvétel körülményeinek és módozatainak tisztázása nem kevés szófejtő munkát igényel. Itt van például a címbeli dús szavunk. Magyar szövegben 1519-ben tűnik fel: „a szent Gergoli pápa Római dúsnak nömös nemzettségéből támada." A szó eredeti jelentése ’dózse’, majd kialakul a szónak ’gazdag ember’, továbbá ’gazdag, bővelkedő’ értelme is. A szó olasz megfelelője doge: ’az egykori velencei köztársaság választott államfője’. A dús eredetében azonos a nyelvünkbe később szintén bekerült dózsé-val. A dús szócsaládjába tartoznak ezek a képzett formák: dúslakodik, dúsít.

A ’nagyjából megért’, illetőleg ’pedz, kezd megérteni valamit’ jelentésű kapiskál szavunk az olasz capisco ’értelem’ átvétele. A magyar szó s-ét az észak-olasz nyelvjárásokban hangzó š hang magyarázza. A magyarba a szó a Lombárdiában szolgáló katonák, tisztek révén kerülhetett be.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

VI. évfolyam, 29. szám

Nem akartam hinni a szememnek, amikor április 22-én reggel havat láttam az utakon. Már előre féltem a másnapra tervezett kirándulástól a cserkészekkel Szamosköblösre. De „valaki" nagyon szerethet minket, mert egész hétvégén nagyon szép idő volt.

A jubileumi találkozó első napi rendezvényei Kolozsváron zajlottak. A roverek lázasan készültek erre az eseményre, így sikerült mindennel elkészülni. Ötletes plakátokat és képeket tekinthettek meg a visszatért cserkészek a kiállításon, miután bejelentkeztek a recepción. Rövid megbeszélés után átmentünk a Farkas utcai templomba, ahol a „friss" és régi cserkészek fogadalomtételét kellett elpróbálni, hogy később minden rendben menjen.

A megnyitó áhítaton Sánta Imre csapatalapító hirdette az igét, majd a cserkészek ünnepélyes fogadalomtétele következett, amelyet Sebestyén Árpád kerületi csapatvezető vezetett le. Ezután visszamentünk a Református Kollégiumba, ahol a Márton Előd csapatvezető beszéde után meghallgathattuk, hogyan is alakult 1995-ben a 81-es számú Makkai Sándor cserkészcsapat magától a csapat alapítójától. Az ezt követő riportfilm amellett, hogy nagy vonalakban bemutatta a cserkészéletet, több szemszögből is megvizsgálta azt. Elmondták véleményüket a kollégiumi tanárok, jelenlegi cserkészek, roverek, de a rövidfilm egyházi szempontból is rávilágított a cserkészet fontosságára.

Közben megérkezett Székely Árpád iskolaigazgató is, aki egy Makkai Sándor arcképét ábrázoló emlékplakettel ajándékozta meg a csapatot.

A Magvető és Szikra együttes koncertje zárta az első napot, és persze a születésnapi torta felszeletelése és szétosztása.

Másnap korán reggel indult a csapat Szamosköblösre a cserkészotthonba, hogy rövid kirándulás során tovább nosztalgiázhasson a „nagy család".

A zászlófelvonást Bardocz Csaba rövid áhítata követte, de eközben is voltak olyanok, akik nem tétlenkedtek, hiszen meg kellett főzni a tábor lakóinak az ebédet. Amíg az ebéd elkészült, addig a cserkészek focizni és métázni mentek egy közeli füves területre. Mi csak a dombról nézhettük őket, mert a délutáni őrsi akadályversenyhez készítettük az akadálypályát. A finom ebéd után el is indulhattak a cserkészek őrsönként: a Vadrózsa őrs, a Csillag őrs, a Tavirózsa őrs, a Sólyom őrs és a roverek vegyes Bolha – Malac őrse.

A legügyesebbek a fiúk voltak, akik negyven perc alatt mentek végig a nem túl könnyű pályán, ami különböző feladatokat tartogatott számukra.

A vacsorát tábortűz követte, amelyen a falu lakói is részt vettek. Minden őrs ötletes előadással készült a tábortűzhöz, valamint a csapatvezető és a napos tiszt is különböző „játékokkal" fűszerezte a hangulatot. A tábortüzet záró ének eléneklése után mindenki kiszórakozhatta magát a bulin, persze ha nem volt már amúgy is halálosan fáradt.

A másnap reggeli ébresztő nem volt annyira kellemes egy ilyen buli után, de mindenki megreggelizett és elkészült, mire a helyi református templomba kellett indulnunk. Az istentiszteleten a falu református lakói is részt vettek, és velünk együtt ünnepeltek. Márton Előd igehirdetését úrvacsoraosztás követte, és végül a cserkészek ifjúsági énekekkel örvendeztették meg a helyieket.

Eközben a cserkészotthonnál zajlott az élet. Az otthon maradt cserkészek főzték a gulyást az éhes emberkéknek, meglepetésként pedig mindenki pudingot kapott az ebéd után.

Már csak a táborbontás és táborzárás maradt hátra és indulhattunk is hazafele. Otthagytuk a cserkészotthont üresen, de reméljük, hogy nemsokára visszatérünk.

Kicsit furcsa volt kívülállóként ott lenni. Nem ismerni a szabályokat, a nyakkendő használatát, a különböző hagyományos „rituálékat". De mindent összevetve, nagyon jól éreztem magam és remélem, hogy a csapat húsz éves születésnapjáról is írhatok majd.

2005. április 21-én, csütörtökön hét óra 45 perckor gyülekeztünk a Brassai Sámuel Eméleti Líceum előtt, ahol várt ránk Nagy Emese a VI. osztály és Dani Kinga az V. osztályosok osztályfőnöke, és még három VII-es. Összesen 29-en indultunk útnak. Délután 5 óra előtt pár perccel érkeztünk az Óbudai Nagy Lajos általános iskolába, ahol terített asztallal vártak a fogadó szülők és tanárok. Mindenki megismerkedett a házigazda szülővel, és el indultunk a szálláshelyünkre.

Másnap reggel állatkerti látogatáson vettünk részt, és ott a társaság szétoszlott, hogy az állatokat megcsodálhassák. Az állatkertben előadáson is részt vettünk a Noé arénában, ahol a zoológusok az állatokról tartottak előadást, és az állatokkal különféle mutatványokat végeztek. Egy órakor gyülekeztünk az állatkert előtt, és ezután mindenkinek szabad programja volt délutánig, amikor az óbudai iskola tanítványai tartottak előadást.

Szombat délelőtt is szabad program volt, délután a budai várban voltunk és a Mátyás-templomot látogattuk meg, ahol a koronázási ékszerek másolatát is megszemlélhettük. Az épületen ma is látszanak a golyónyomok, mint a világháború emlékei. Ezután a Mátyás királyt mint vadászt ábrázoló szoborcsoportot tekintettük meg. Egy másik alkotást is megnéztünk, amely Szavolyai Jenőt, a török elnyomás alól Budát felszabadító vezért ábrázolja.

Mindezek után a Jézus Krisztus szupersztár című rockopera megtekintése következett.

Vasárnap egésznapos kiránduláson vettünk részt Visegrádon. Visegrád vára arról is híres többek között, hogy Nagy Lajos király itt tartotta a magyar és lengyel koronát. A vár egy magas dombon épült, és büszkén „ül" a Duna-kanyar fölött. Mátyás király számára kedves hely volt Visegrád, szívesen időzött itt, de az ő idejében épített palota ma már sajnos romos állapotban van. A várban megtekintettük a viaszmúzeumban a kínzásmódokat, a lakomákat, a vadászatot, a halászatot és a bányászatot. A bátrabbak sólymot és szirti sast tarthattak kezükön, mások pedig lőhettek nyíllal. A vár meglátogatása után bobozni mentünk, és a játszótéren játszottunk.

A másnap délelőtt a csodák palotájáé volt, ahol jól szórakoztunk, majd a bevásárlóközpontban vásároltunk ajándékokat.

Délben kettőkor indultunk hazafelé, a hangulat derűs volt és mindenki jól érezte magát.

Az idei Báthory-napok háromnapos rendezvénysorozatát Tőkés Elek igazgató nyitotta meg beszédével, amelyben minden jelenlevőt üdvözölt, és hálás vol azért, hogy 2005-ben szabadon ünnepelhetjük a Báthory István Elméleti Líceum iskolaalapitásának évfordulóját.

Az igazgató beszéde után elkezdődött a Báthory-napok programsorozata a IX–XII. osztályos diákok rajzainak díjazásával. Ezt követte a József Attila emlékére rendezett műsor Rejtelmek ha zengenek címmel, amivel a száz éve született költőre emlékeztek.

Az idei Báthory-napok alkalmával számos versenyt rendezett az iskola tanári kara, amelyek közül szeretném megemlíteni a Magyar fizikusok című pályázatra készített legjobb dolgozatok bemutatását, hiszen az idei év a fizika éve is. A fizika katedra tanárai a számos dolgozat közül hatot díjazott, két első, illetve négy második díjat osztott szét, sőt még a lelkes közönség is részesült egy-egy kis csokiban. A verseny célja az volt, hogy megismertesse a diákokkal a magyar fizikusok legkiemelkedőbb alakjait, ami véleményem szerint sikerült is, sőt még a fizika tanároknak is újdonságnak számított egy-egy dolgozat.

A 2005-ös Báthory-napok alkalmával a tanárok és diákok változatos programot állítottak össze, amelyből nem hiányzott a hagyományos tanár-diák foci és kosárlabda mérkőzés sem. Ezenkívül a tanárok egy új versenyt szerveztek Voltunk, mint ti, lesztek, mint mi mottóval, amely abból állt, hogy a diákoknak rá kellett jönniük a tanárok fiatalkori képei alapján, ki kicsoda.

A Báthory-napok alkalmával a diákok kávéházakat is rendeztek, ahova szívesen vártak tanárokat és diákokat is. A rendezvénysorozatot a Báthory-bál zárta.

„ És vevé az Úr Isten az embert és helyezé őt az
Éden kertjébe, hogy mívelje és őrizze azt"

2005. április 22–24. között a Kolozsvári Református Kollégium második alkalommal szervezte meg a Regionális Környezetvédelmi Diákkonferenciát, mely lehetőséget teremtett a Kárpát-medencei egyházi és világi középiskolák környezetvédelmi érdeklődésű szaktanárai és diákjai közötti információcsere, kapcsolatteremtés és további együttműködés megalapozására.

Céljaink: településeink hulladékkezelési állapotának ismertetése; környezetünk rehabilitációjával kapcsolatos tervek (akár elképzelt, de megvalósítható, akár reális, jelenleg alkalmazott projektek) bemutatása; az oktatás, média, társadalom és az egyház szerepének ismertetése a környezetvédelmi tevékenységek kezdeményezésében és továbbfejlesztésében, valamint a civil szervezetek az állam szerepének ismertetése a környezetvédelemben.

A konferenciára érkeztek a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumból, a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskolából, a kolozsvári Onisifor Ghibu Líceumból, a marosvásárhelyi Református Kollégiumból, a szatmárnémeti Református Gimnáziumból, a zilahi Wesselényi Miklós Református Kollégiumból és a kolozsvári Apáczai Csere János Elméleti Líceumból.

A rendezvényre benevező diákok egyénileg vagy csoportosan elkészített pályamunkával jelentkeztek. A pályamunka részei: szakdolgozat és kiselőadás. A résztvevő diákok szabadon választott témakörben, saját megfigyelésein (kísérletein) alapuló dolgozatot nyújtottak be amelyek a Kolozsvári Református Kollégium könyvtárában tekinthetők meg. A konferencia napján maximum 10 perces kiselőadásban mutatták be munkájukat, melyhez demonstrációs eszközöket (dia-, írásvetítő, számítógép, videó) biztosítottunk.

Eredmények a IX–X. osztályosok szekciójában: I. díjat kapott Vass Balázs, Dohi Izabella, Megyesi Evelin, Boros Ákos (Szatmárnémeti Református Gimnázium) Nem bántja a szemét a szemét? című dolgozata, II. díjat nyert Banga Dalma Katalin, Czirjék Gabriella, Szathmári Kinga (Bolyai Farkas Elméleti Líceum) Marosvásárhely forrásainak múltja, jelene és elképzelhető jövője című dolgozata, III. díjat érdemelt Téglás Miklós (Kolozsvári Református Kollégium) Élet vagy halál vize- Kolozsvár illegális szeméttárolása című dolgozata, valamint Darvas Róbert (Kós Károly Építőipari Szakközépiskola) Csíkszereda város szennyező hatása az Olt folyóra című dolgozata.

A XI–XII. osztályosok szekciójában Kürti Brigitta, Papp Róbert (Wesselényi Miklós Református Kollégium) SOS, mentsük meg a békákat a pusztulástól című dolgozata kapta az I. díjat, Szávuly Blanka, Mag Emőke (Kós Károly Építőipari Szakközépiskola) A közlekedés levegő szennyező hatása című dolgozata nyerte a II. díjat, és Gödri Veronika (Apáczai Csere János Elméleti Líceum) Arany szemetesláda-díj című dolgozat kapta a III. díjat.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 191 lej (3,619 erős lej), 1 USD = 27 946 lej (2,794 erős lej), 1 magyar forint = 145 lej (100 Ft = 1,445 erős lej).

Egyetemista lány angol és román nyelvet tanít kisiskolásoknak. Telefon: 0744-531917.

Fiatal értelmiségi pár lakást keres a Grigorescu negyedben. Telefon: 0740-437785.

Miután a Bajnokok Ligájában a hosszabbításpercekben a vendégcsapat által elért gólt követően dőlt el a továbbjutás a PSV Eindhoven–AC Milan mérkőzésen, még drámaibb forgatókönyvet hozott a másodrangú európai kupa, az UEFA egyik elődöntője.

A szintén holland AZ Alkmaarnak egy gólt kellett ledolgoznia a Sporting Lisszabon ellenében, miután az első mérkőzés 2–1-es portugál győzelemmel ért véget. Ez megvalósulni látszott, amikor a 6. percben Perez megszerezte a vezetést a hazaiaknak, ám a vendégek az első félidő hosszabbításperceiben egyenlítettek, maguk javára billentve ily módon az összesített mérlegét. A hollandoknak azonban másodszor is sikerült vezetést szerezniük, alig 10 perccel a szabályos játékidő vége előtt, így egyenlő volt a két csapat az összesített eredmény tekintetében. A hosszabbítás második félidejének elején Jaliens gólja a mennyországba repítette a holland szurkolókat, ám a hosszabbítás – vagyis a hosszabbítás hosszabbításának – második percében a már kapusukkal és az időközben csereként beállt Marius Nicolaéval is támadó portugálok „visszahozták őket a földre", Miguel Garcia góljával. A maradék néhány másodpercben a hollandoknak nem volt már mihez kezdeniük, így két nap leforgása alatt a második holland csapat is eltemette döntős álmait.

A portugál csapat utoljára 1964-ben játszott valamelyik európai kupa döntőjében. Akkor az MTK-t győzte le, s most is jó esélye van a győzelemre, hiszen a döntőre éppen saját stadionjában kerül majd sor május 18-án.

A másik elődöntő a CSZKA Moszkva sikerével zárult, amely az olaszországi döntetlent követően hazai pályán háromgólos győzelmet aratott az AC Párma felett. Az olasz gárda amúgy ismét tartalékosait küldte pályára, hiszen alapembereit az olasz bajnokságban akarja maximálisan kihasználni, mivel a szebb napokat is megélt együttest továbbra is kiesésveszély fenyegeti. A mérkőzés nem volt incidensektől mentes: a 20. percben az olaszok kapusát, Luca Buccit megdobták egy petárdával, így az együttes elsőszámú kapusa, Sebastien Frey kénytelen volt beállni. Az olasz csapat óvást nyújt be a történtek miatt, így egyelőre még nem teljesen biztos, hogy a moszkvai együttes döntős. Az olaszok szerint ugyanis pont az történt, mint az Inter–Milan mérkőzésen, amelyet az UEFA 3–0-lal a Milan javára igazolt az Inter-szurkolók rendbontásai miatt. Az oroszok azzal védekeznek, hogy az eset csak véletlen volt. Egyébként a rendőrség 41 szurkolót állított elő rendbontás miatt, közülük 5-öt randalírozásért, a többit részegségért.

UEFA Kupa, elődöntő, visszavágók: CSZKA Moszkva (orosz)–AC Párma (olasz) 3–0 (Daniel Carvalho 2 – 10. és 53., továbbá Berezuckij – 60. perc, piros lap: Bonera – 92. perc, Párma), továbbjutott a CSZKA Moszkva 3–0-s összesítéssel; AZ Alkmaar (holland)–Sporting Lisszabon (portugál) 3–2 (Perez – 6., Huysegems – 79. és Jaliens – 109. perc, illetve Liedson – 45+3. és Miguel Garcia – 122. perc), továbbjutott: a Sporting 4–4-es összesítéssel, idegenben lőtt több góllal.

A teniszidény szenzációsan jól kezdődött a Kolozsvári Teniszklub sportolói számára, Boulogne Billancourt-ban, a 16. alkalommal kiírt vetélkedő 10–12 évesek számára szóló nyílt versenyét megnyerte Ciprian Porumb jr., (képünkön) a másik franciaországi megmérettetésen, Auray-ben a Super 12-ön pedig csak a fináléban maradt alul.

A folytatás is ilyen fényesre sikeredett, április végén Ciprian szintén Franciahonban, a Bressuire-ben rendezett TOP 10–12 bajnokságon megvédte címét, és így a torna több mint két évtizedes történetében ő a harmadik játékos, akik két egymás utáni évben győzni tudott. Ez egy olyan verseny, amelyen többek között olyan mai sztárok szerepeltek (sikertelenül), mint az orosz Marat Szafin, a francia Sebastian Grosjean, Arnaud Clement, Amélie Mauresmo, illetve a belga Justin Henin-Hardenne. A „franciák hóhéra" becenevet kiérdemelt játékos az utóbbi 11 hónapban 4 ETA (European Tenis Assosiation, Európai Teniszszövetség) versenyt nyert meg, egyszer volt döntős, az utóbbi háromnegyed évben Romániában a 11–12 éves korosztályos rangsor élén állt. Edzői (Ciprian Porumb senior, Alin Baciu és Tudor Bunea) hamarosan tervbe vehetik, hogy a jelenleg 12 éves és 3 hónapos teniszezőt magasabb korosztályú vetélkedőkre is benevezzék, majd a 14 éves korhatár betöltése után rögvest ITF, majd később ATP versenyekre is elküldjék (valószínűleg 2008–2009-ben).

A Teniszklub másik két, top 10-be tartozó gyerekversenyzője (8–10 éves korosztály), Bogdan Huber és főleg Székely András is sikert sikerre halmoz. Utóbbi a bukaresti Tache Caralulis és a nagyváradi Damaco trófeán diadalmaskodott, és minden esélye megvan arra, hogy javítson a rangsorban elfoglalt helyén (jelenleg 4. a ranglistán). Székely András készül az első külföldi tornájára, a horvátországi Smrikva Bowl-ban rendezett vetélkedőre, a 10 év alatti gyermekek legfontosabb európai versenyére. (Remélhetőleg túlhaladja Ciprian jr. 2003-as teljesítményét, aki ugyanezen a tornán az elődöntőig jutott).

Ehhez kapcsolódó hír, hogy a teniszklub a szabadtéri idény kezdetével újabb válogatást rendez, mind a kezdők, mind a haladók részére (további felvilágosítás a 0722-365340 telefonszámon).

Húsz percen keresztül nem hittek a szemüknek azok, akik kilátogattak csütörtökön a Horia Demian sportcsarnokba, a Kolozsvári Armătura U Agronomia–Bukaresti Steaua férfi kézilabda mérkőzésre. A találkozó elején a fővárosiak még az esélyesek „lazaságával" játszották át a kissé megilletődött kolozsváriak védelmét, ám ez az állapot csak nyolc percig tartott. Ekkor ugyanis magához tért az U, és kevesebb mint tíz másodperc alatt 4–2-ről, Burcă és Ferenţ révén emberhátrányban egyenlített.

Ezt követően megállíthatatlanok voltak a hazaiak. Negyedórai játék után két gólos kolozsvári vezetésnél a vendégek trénere időt kért, de ez nem törte meg a hazaiak lendületét, akik helyenként sziporkázó játékuknak, valamint kapusuk, a végig kiváló teljesítményt nyújtó Adam Raul parádés védéseinek köszönhetően, a 22. percben már hét góllal vezettek.

A félidő végén ismét a Steauáé volt a főszerep, négy pontra csökkentették a különbséget, sőt, a félidő utolsó másodpercében kapott „ajándék-hetessel" már csak három gólra álltak az egyenlítéstől (17–14).

A második félidőben néhány percig folytatódott a kolozsváriak remeklése, öt perc után újra hat góllal vezettek (21–15), ám ezután fokozatosan „ledolgozták" előnyüket. Ehhez nagymértékben hozzájárult az is, hogy igencsak úgy tűnt, a bukarestiek folyamatosan kettős emberelőnyben játszanak, ha odaszámítjuk a nagyszebeni Tâlvâc-Cândea játékvezetői kettőst.

Az igazságtalannak érzett ítéletek idegességet, kapkodást eredményeztek a kolozsvári csapat játékában, aminek egyenes következménye az lett, hogy a Steaua a 45. percben egyenlített (22–22), majd a meccs végére már öt góllal húzott el. Vereségével a diákcsapat továbbra is a kiesőzónában tanyázik.

Kolozsvári Armătura U Agronomia–Bukaresti Steaua 29–34 (17–14). A két csapat góljait Boancă (6), Burcă, Ferenţ, Raul Marian és Musteaţă (4–4), Ştef (3), Petraru (2), Dăncilă, C. Marian (1–1), illetve Coleşnic (8), Ciana (6), Mazilu (5), Stamate (4), Telehuz (3), Mihăilă, Tudor és Răpciugă (2–2), Preda és Vasile (1–1) szerezte.

*

A 25., utolsó előtti forduló további eredményei: Ploieşti-i Uztel–Szucsávai Bucovina 35–21, Karácsonkői (Piatra Neamţ-i) FKK–Konstancai MKK 18–31, Brassói Dinamó–Resicabányai Egyetem 36–29, Nagybányai Minaur KK–Târgu Jiu-i Lignit 33–26, Jászvásári Politechnika–Medgidiai MSC 23–22 és Temesvári Politechnika Izometal–Bukaresti Dinamó Baumit 20–27. A táblázaton:

1. Dinamó 25 21 1 3 868–701 43

2. Konstanca 25 19 4 2 805–627 42

3. Minaur 25 19 2 4 856–701 40

4. Steaua 25 16 5 4 786–727 37

5. Uztel 25 15 4 6 815–726 34

6. Tg. Jiu 25 13 1 11 726–710 27

7. Medgidia 25 10 2 13 719–712 22

8. Temesvár 25 9 4 12 703–697 22

9. Resicab. 25 9 3 13 738–814 21

10. Brassó 25 8 4 13 701–739 20

11. Kolozsvár 25 9 2 14 721–795 20

12. Jászvásár 25 5 2 18 629–724 12

13. Piatra N. 25 2 2 21 602–840 6

14. Szucsáva 25 1 2 22 601–787 4

Az utolsó fordulót május 11-én, szerdán játsszák, a következő párosítás szerint: Medgidia–Kolozsvár, Szucsáva–Temesvár, Dinamó–Jászvásár, Steaua–Minaur, Tg. Jiu–Brassó, Resicabánya–Piatra Neamţ és Konstanca–Uztel.

ATLÉTIKA

Szombaton 15 órától és vasárnap 10 órától a Ion Moina Stadionban: az Atlétika Világnapja verseny 10. kiírása és emlékverseny.

KÉZILABDA

Szombaton 13 órakor a tordai Kémiai Líceum sporttermében: Tordai Potaissa–Nagybányai Quartz – férfi A-osztály.

LABDARÚGÁS

Szombaton 11 órakor Aranyosgyéresen: Sodronyipar–Aradi UTA – B-osztály, 3. csoport.

Szombaton 17 órakor a Gépész utcai stadionban: Kolozsvári CFR-Ecomax–Jászvásári Politechnika – A-osztály.

A Nemzetközi Automobil-szövetség (FIA) motorsport bizottságának fellebbviteli bírósága csalás miatt kizárta az 56. Forma–1-es világbajnokság három futamából a BAR-Hondát. A büntetés az április 24-i San Marinó-i, illetve a vasárnap sorra kerülő spanyol és a május 22-i monacói nagydíjra vonatkozik.

A szankció azt jelenti, hogy az angol Jenson Button elveszítette imolai harmadik helyét, így az osztrák Alexander Wurz lett utólag a harmadik az idei első európai viadalon.

A BAR-Honda ezenkívül hathónapos eltiltást kapott, de azt egy évre felfüggesztették.

A San Marinó-i Nagydíj után a versenybírák hat órán keresztül vizsgálták, hogy Jenson Button harmadik helyen célba érkező autója eléri-e az előírt súlyhatárt, vagy sem. Többórás tanácskozás után az illetékesek úgy határoztak, hogy a BAR-Honda kocsija szabályos volt. Ezt a döntést később Charlie Whiting versenyigazgató felülbírálta, amit Max Mosley, az FIA elnöke is támogatott. A bizonytalanság oka az volt, hogy a BAR autója ugyan elérte az előírt súlyhatárt, de csak úgy, hogy a célba érkezéskor 11,5 liter üzemanyag volt benne, noha átlagosan 1,5 szokott maradni.

– Egyértelmű bizonyítékokkal rendelkezünk, tiszta az ügy. Imolában arra kérték a csapatot, hogy szívják ki az összes üzemanyagot a tankból, de 15 litert benne hagyva állították azt, hogy végeztek a művelettel. A körülményekhez képest enyhe büntetést kaptak – mondta Max Mosley, az FIA elnöke.

A Toyota ugyanakkor visszavonta fellebbezését Ralf Schumacher büntetése ellen. A német pilótát a versenybíróság boxutcai vétség – tankolás után veszélyesen hajott ki – miatt 25 mp-es időbüntetéssel sújtotta, így Ralf Schumacher elvesztette az egy pontot érő nyolcadik helyét, s a tizenegyedikre csúszott vissza.

A BAR tehát nem indulhat a vasárnap megrendezésre kerülő spanyol nagydíjon.

A világbajnokság ötödik, egyben második európai futamára a Circuit de Catalunyán kerül sor, ahol eddig 14 F1-es versenyt rendeztek. A futam „kérdése", hogy a német Michael Schumacher képes lesz-e Ferrarijával megismétleni az imolai teljesítményt, és ismét megszorítja-e az eddigi futamok legjobbját, a spanyol Fernando Alonsót, aki 4 futamból 3-at megnyert, a másikat pedig csapattársának, Giancarlo Fisichellának „hagyta". A Renault spanyol pilótájára plusz teherként nehezedik a hazai közönség előtt való szereplés és bizonyítási vágy, ám ez még akár motiváló hatású is lehet.

Az utóbbi négy évben különben egyformán Schumacher volt a győztes Spanyolországban, s a hétszeres világbajnok a két héttel ezelőtti teljesítménye, a Ferrari látványos teljesítmény-javulása után jogosan bizakodó.

Spanyolországban tér vissza Mercedeszébe Juan Pablo Montoya, aki vállsérülése miatt két GP-t hagyott ki. Természeseten ő is, valamint az Imolában edzéselső, majd élről kieső csapattársa, Kimi Räikkönen is bízik abban, hogy felállhat a dobogóra a spanyol nagydíján, így a BAR kiesése ellenére is éppen elegen vannak, akik dobogóról álmodoznak.

Úgy tűnik tehát, hogy Barcelonában rendkívül nagy csata és szoros küzdelem várható. Schumacher szavaival élve: érdekes nagydíj lesz.

A Button-ügy következtében módosult az április 24-i San Marinó-i Nagydíj végeredménye, amely a következő: 1. Alonso, 2. M. Schumacher, 3. Alexander Wurz (osztrák, McLaren-Mercedes), 4. Jacques Villeneuve (kanadai, Sauber-Petronas), 5. Jarno Trulli (olasz, Toyota), 6. Nick Heidfeld (német, Williams-BMW), 7. Mark Webber (ausztrál, Williams-BMW), 8. Liuzzi (olasz, Red Bull-Cosworth).

A pontversenyek állása a 4. futam után: versenyzők: 1. Alonso 36 pont, 2. Trulli 20, 3. Giancarlo Fisichella (olasz, Renault) 10, 4. M. Schumacher 10, 5. Heidfeld 9, 6. David Coulthard (skót, Red Bull-Cosworth) 9, 7. Ralf Schumacher (német, Toyota) 9, 8. Webber 9. Csapatok: 1. Renault 46 pont, 2. Toyota 29, 3. McLaren-Mercedes 25, 4. Ferrari 18, 5. Williams-BMW 18, 6. Red Bull-Cosworth 13, 7. Sauber-Petronas 7.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András