Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Csütörtöki ülésén a kormány módosította az Országos Lakásügynökség kritériumrendszerének bizonyos kitételeit. A lakásigénylési feltételek és az ezzel kapcsolatos pontrendszer Kolozs megyében élénk vita tárgyát képezte, az Országos Diszkriminációellenes tanács is jelezte egyes kritériumok törvénytelen voltát. Az eddigi rendszerben a magánvállalatoknál dolgozók például kevesebb pontot kaptak, mint a költségvetési alkalmazottak, mi több, a legnagyobb előnyben a „közösségi munkahelyek" részesültek. Borbély László középítkezési és területrendezési miniszter szerint ez a megfogalmazás egyértelműen a polgármesteri hivatalok alkalmazottaira vonatkozott.

A kormány ezúttal úgy döntött: nem bízza a helyi hatóságokra a pontrendszer kidolgozását, hanem rendeletben rögzíti azt. Eszerint a nagyobb családok a gyermekek számától függően legalább két, de akár öt pontot is kaphatnak. Tizenöt pontot ér a felsőfokú végzettség, ugyanannyit adnak az árvaházban nevelkedett, 18. életévüket betöltött igénylőknek is. A kérelmező lakóhelye, családi állapota és a kérvény benyújtásának időpontja továbbra is számít, de a jövedelem nagyságát a kritériumok közül kiiktatták.

A kabinet módosította az 1998. évi 152. számú Törvényt. Lehetővé tették az Országos Lakásügynökségnek a banktámogatások megpályázását, illetve a más jogi személyekkel való, közös finanszírozáson alapuló együttműködést. Ezáltal a vállalat a piaci törvények szerint működő, szokványos gazdasági egységgé alakul, amely helyi önkormányzatokkal, természetes- és jogi személyekkel partneri kapcsolatokat létesíthet. Ebből az az előny származik, hogy akár erre a célra előkészített, közművesített területeken is építhet. Tevékenységét ugyanakkor egyeztetheti a helyi hatóságokkal, az infrastruktúra kiépítésével és a közművesítés ütemtervével. A döntés értelmében az Országos Lakásügynökség nem részesül többé állami támogatásban, ellenben értékjegyeket bocsáthat ki. A döntés következtében az Országos Lakásügynökségnek módosítania kell stratégiáját: a fiataloknak épülő lakások és a vidékre költöző fiatalok támogatása előnyt kell élvezzen – véli Borbély László. A miniszter lapunknak elmondta: a programot az Európa Tanács Fejlesztési Bankja 140 millió eurós hitellel támogatja. Ezzel a pénzösszeggel a következő három év alatt összesen mintegy 15 ezer lakást lehet építeni. Ha sikerül betartani az évi 5500–6000 lakást előíró ütemtervet, ez lesz 1990 óta a legnagyobb lakásépítési akció Romániában – tájékoztatott a miniszter.

Eddig legalább 13 halálos áldozatot követelt az árvíz. A hatóságok több mint 12 ezer kitelepített személyt tartanak nyilván. Tegnap délelőtt Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök rövid megbeszélést folytatott az államfővel, majd a stratégiai fontosságú tárcák vezetőit szűk körű kabinetülésre hívta. Sürgős intézkedéseket hoztak a katasztrófasújtott lakosság megmentésére, és elemezték az ország 32 megyéjét pusztító árvíz nyomán keletkezett helyzetet.

Moldvát kettészakította az árvíz: a térség északi és déli megyéi között – a légi utat leszámítva – megszűnt minden fajta közlekedés, ezért a víz alatt álló dél-moldvai megyék sürgősségi élelmiszer-, ivóvíz- és gyógyszerellátására katonai szállítógépekből álló légi hidat létesítettek. Ugyanakkor az érintett moldvai települések felé kerülő utakon közlekedő gabonaszállító szerelvényeket indítottak. Ezzel egyidejűleg dolgoznak az árvíz által elmosott útszakaszok és vasútvonalak helyreállításán.

A nemzetvédelmi miniszter rendelete értelmében az egész román hadsereget, a felhasználható technikai eszközökkel együtt, bevetették a helyhatóságok megsegítésére, a lakosság és az anyagi javak mentésére.

Az államelnök és a kormányfő külföldi segélykérésével egyidejűleg a kormány felhatalmazta a külügyminisztert, hogy kérje a NATO fennhatósága alá tartozó katasztrófaelhárító struktúrák, illetve a nemzetközi segély- és civilszervezetek támogatását. A kormányfő intézkedett csaknem 360 millió dollár értékű költségvetési tartalék felhasználásáról a lakosság gyors segélyezésére és az árvízkárok csökkentésére.

Az ideiglenes mérleg szerint az országban víz alá került több mint 20 ezer ház és gazdasági épület, több mint 100 ezer hektár termőföld és kaszáló. Súlyos károkat okozott a természeti katasztrófa az áram- és gázellátási, valamint a távközlési hálózatban. Több helyen földgáz- és kőolaj-fővezetékeket szakított el az árhullám, a kőomlás vagy a földcsuszamlás.

Nagy károk keletkeztek a közlekedési útvonalakban. Több helyen elmosta, elsodorta az ár a Bukarestet Moldvával, illetőleg Temesvárral összekötő vasútvonalakat. Az árvíz elmosott, súlyosan megrongált 76 országutat és egy európai útvonalat, tönkrement 425 híd és 749 gyaloghíd. A meteorológusok kimutatásai szerint július 7. és 13. között 12 olténiai, havasalföldi, moldvai és erdélyi megyében négyzetméterenként 224 és 170 liter közötti csapadék hullott. A legsúlyosabban érintett dél-moldvai megyékben, de a Székelyföldön is, tegnap még mindig szakadt az eső.

Kolozs megyét sem kíméli az árvíz
Csütörtök este óta nem lehet közlekedni Kisbánya és Bányahavas között, a 107-es R megyei úton, mert az utat földcsuszamlás zárta el. A vízszivárgások miatt a hegy egyik része lecsúszott a völgybe, és most 60 méter hosszan föld és fatörmelék borítja az úttestet. Marius Nicoară megyei tanácselnök szerint a mintegy 10 ezer köbméter földet legfeljebb tíz nap alatt tudják eltakarítani. Szintén földcsuszamlás miatt kellett lezárni a 103-as J megyei utat a Vigyázó menedékház közelében, valamint négy községi utat.

A prefektúra adatai szerint az áradások megyeszerte 240 milliárd lejnyi kárt okoztak, ebből 55 milliárdot a kisbányai földcsuszamlás. Járavölgyében 50, Jára községben pedig további 33 milliárd lej a kár. A több mint 2 200 hektárnyi elöntött mezőgazdasági területen 15 milliárd lejre becsülik a kárt.

Súlyos a helyzet Nagyenyeden is
Nagyenyeden az áradások egyik oka az, hogy az egyik vasúti híd alatt több mint tíz éve nem volt kitakarítva a folyómeder. A kiöntött folyó vize a vasúti sínekre került, s lezárta a forgalmat Nagyenyed és Tövis között. Clement Negruţ Fehér megyei alprefektus szerint a felelősség a Vasúti Igazgatóságot terheli, mert az ő feladatuk lett volna a hídtól mindkét irányban 20–20 méter távolságban a folyómedret kitakarítani. A nagyenyedi városháza többször felhívta a vasúti igazgatóság figyelmét erre a gondra – eredménytelenül. A Fehér Megyei Vízgazdálkodási Hivatal két évvel ezelőtt az egész völgyben elvégezte ezeket a munkálatokat, kivéve a szóban forgó híd mellett, ahol a vasutasok megtiltották, hogy takarítsanak. Azzal érveltek, hogy a munkálatok megkárosíthatják az infrastruktúrát.

Fehér megyében 27 településen 300 lakást, 750 alagsort, illetve gazdasági épületet és csaknem 600 hektár mezőgazdasági területet öntött el a víz. A legérintettebb település Nagyenyed, ahol 200 lakásba ömlött be a víz. A városban 110 személy kényszerült ideiglenesen elhagyni lakhelyét.

Segélyfelhívást tett közzé az RMDSZ
Az ország számos települését sújtó természeti katasztrófa emberéleteket követelt, és felbecsülhetetlen anyagi károkat okozott, családok ezrei maradtak fedél nélkül, váltak nincstelenné. Ebben a súlyos helyzetben szükség van a társadalom minden tagjának összefogására. Senki sem maradhat közömbös – fejtette ki az RMDSZ közleménye.

A Markó Béla szövetségi elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök által aláírt felhívásban az érdekvédelmi szervezet arra kér minden romániai magyart, találja meg a módját, hogy lehetőségeihez mérten segítse a bajbajutottakat. A pénzadományok fogadására az RMDSZ a következő bankszámlákat nyitotta: Lejben: U.D.M.R. PREZIDIU EXECUTIV RO63BRDE130SV07880961300 B.R.D. CLUJ, Euróban: U.D.M. R. PREZIDIU EXECUTIV RO51BRDE130SU18265051300 B.R.D. CLUJ. Más jellegű adományok esetén az ügyvezető elnökség a 0264-593109 telefon- és faxszámon, vagy a szorvany@rmdsz.ro e-mail címen várja a felajánlásokat.

A Magyar Vöröskereszt segélyszállítmányt küld a károsultaknak
A segélyszállítmány vízfertőtlenítő-szereket, élelmiszert, ruha- és ágyneműt, takarókat, valamint olyan termékeket tartalmaz, amelyekre ilyenkor nagy szükség van – olvasható a vöröskereszt közleményében. A Magyar Vöröskereszt felhívással fordul Magyarország lakosságához és a magyarországi cégekhez, hogy további segítséget nyújthasson.

Zilah 1862 lakosának nincs érvényes személyi igazolványa, derül ki a Zilahi Polgármesteri Hivatal közleményéből. A helyzet ennél sokkalta bonyolultabb: a polgármesteri hivatal rendelkezésére álló adatok nem egyeznek a 2002-es népszámlálásban rögzítettekkel: Zilahon a két hivatal adatai között nyolcezres különbség van.

Amennyiben igaz, hogy közel kétezren nem rendelkeznek személyazonosságival, akkor a város több mint hetvenezer lakosának három százaléka pénzbírságot kockáztat. A büntetés akár elenyészőnek is mondható, az 1996/105-ös törvény szerint a hatóságok általában nem szabnak meg 150 ezer lejnél magasabb bírságot. A rendőrség sokkal inkább eltekint a büntetéstől, csakhogy az állampolgárok bepótolják a mulasztást, és elkészíttessék a személyazonosságijukat. A mulasztók egy része a közlemény szerint a 14. életévüket betöltő fiatalok köréből kerül ki, akik nem igyekeznek kiváltani életük első személyi igazolványát, másrészt sokan vannak olyan felnőttek, akik elfelejtik felújítani személyazonosságijukat.

A polgármesteri hivatal által megjelölt 70 368-cal szemben a 2002-es népszámlálás hivatalos adatai szerint Zilah lakossága 62 927 fő. Ezek szerint vagy a város lakossága növekedett közel tíz százalékkal az utóbbi három évben, vagy a lakossági nyilvántartó téved. Talán mégis a statisztikai igazgatóság adatai tekinthetők hitelesnek. Annál is inkább, hogy a szavazások alkalmával nemegyszer alkalmunk volt meggyőződni a rendőrségi nyilvántartó adatainak hitelességéről: családommal együtt két helyen is szerepeltem a választói jegyzékben, a régi és az új lakcím szerinti körzetnél egyaránt, ugyanúgy tíz éve Kanadában élő ismerősöm (és családja) is választópolgárként szerepelt a körzetemben. Az adatok egyeztetéséig marad a megkérdőjelezhető nyolcezres hiány.

Belső-Erdélyben, kábelhálózatokon keresztül is terjesztené műsorát a Magyar Televízió egyes csatornája – értesült intézményi, magát megnevezni nem kívánó forrásból az MTI.

A közelmúltban Romániában tárgyalt a témáról Fischer András üzleti és termékfejlesztési igazgató – mondta Csorba Mária pr-menedzser az MTI érdeklődésére. Az elképzelésről csupán annyit közölt, hogy a projekt nem jelent pluszkiadást a Magyar Televíziónak.

Az MTI más, szintén név nélkül nyilatkozó forrásból úgy tudja, a nemzeti főadó a tervek szerint októberben vagy novemberben kezdené meg az adást, amely a helyi kábelhálózatokon keresztül mintegy 150–200 ezer belső-erdélyi háztartásba jutna el; az M2 műholdvevővel fogható ezen a területen.

Több mint 48 ezren jelentkeztek a betöltetlen tanári állások miatt szervezett versenyvizsgára, amely hétfőn kezdődik, és két napig tart. A vizsga menetrendjét Bákó és Vrancea megyében az árvíz miatt megváltoztatták.

A tanügyminisztérium adatai szerint 13 256 végleges (négy évre szóló) és 28 656 ideiglenes tanári állást hirdettek meg, amelyekre összesen 48 609-en pályáznak. Nem jelentkezhetnek a vizsgára azok, akiknek jogerős bírósági határozat tiltja az oktatást és azok sem, akiknek nincs meg a véglegesítő vizsgájuk. A nyolc kísérleti megyében (Brăila, Kolozs, Dolj, Hargita, Iaşi, Neamţ, Szeben, Szatmár) az írásbeli vizsga ugyanazokon a napokon zajlik, mint az ország többi megyéjében. A kísérleti megyékben versenyvizsgázóknak az írásbeli vizsga mellett korábban szóbeli is nehezítette a helyzetét: órát kellett tartaniuk abban az iskolában, amelyben tanítani szeretnének. A május folyamán lezajlott szóbeli vizsgák lebonyolításához a megyei és fővárosi tanfelügyelőségek helyi bizottságokat jelöltek ki. A tanfelügyelőségek elégedettek az eredményekkel.

Szerdán zajlottak a kizáró jellegű szóbeli vizsgák és a román vagy idegen nyelvvizsgák. Olyan tanfelügyelőségi szabályzat szerint, amely alapján a speciális osztályok, a kétnyelvű vagy intenzív idegen nyelviskolák, a művészeti iskolák, a képzőművészeti és sport osztályok, a műszaki iskolák, valamint a sportklubok és a gyermekházak tanárait kiválasztják.

Az áradások miatt Bákó és Vrancea megyében a szóbeli vizsgák, a többi megyétől eltérően, csütörtöktől máig zajlottak.

Az írásbeli vizsgákra hétfőn és kedden kerül majd sor: hétfőn az óvónők és a tanítónők számára rendeznek anyanyelvű vizsgát, kedden pedig a pályázók a többi tantárgyból vizsgázhatnak. Az írásbeli tételeket a tanügyminisztérium országos vizsgáztató bizottsága állította össze, a tanügyminiszter által jóváhagyott program szerint. A hétfői versenyvizsga 177, a keddi pedig 25 vizsgaközpontban zajlik. A dolgozatokat egyetemi központokban javítják azok a bizottságok, amelyeknek tagjait előzetesen az egyetemi rektor vagy a tanfelügyelő nevezett ki.

Az eredményeket július 22-én teszik közzé, és eredményeiket július 23-25. között lehet megfellebbezni. Ugyanekkor zajlanak majd az újrajavítások is. Azokat, akik legalább a hetes átlagot elérték, számítógép segítségével nevezik ki a különböző iskolákba. Július 27–29. között nevezik ki azokat a tanárokat a végleges helyekre, akik legalább hetes átlaggal rendelkeznek, július 30–31. között pedig azokat, akik nem érték el a hetes átlagot, és csak ideiglenes állást vállalhatnak. Azok a pályázókat, akik megkapták a minimális jegyet, szintén számítógépes elosztással vagy nyílt ülésen kapják meg kinevezésüket. Augusztus 2. és 3. között számítógépes elosztással nevezik ki azokat a tanárokat, aki megkapták az ötöst, de áthelyezésüket kérvényezték, augusztus 4–5. között pedig azokat, akik csak helyettesítőként fognak dolgozni. Augusztus 8-án és 9-én a számítógépes elosztás után fennmaradt órákat nyilvános ülésen osztják majd el.

Ireny Comaroschit nevezte ki tegnap Románia új magyarországi nagykövetévé Traian Băsescu államfő. Az új budapesti román nagykövet korábban Románia varsói nagykövetségét vezette, azt megelőzően pedig a külügyminisztérium szóvivője volt. A tegnap aláírt elnöki rendeletek között van az is, amelynek értelmében Románia új oroszországi képviselete élére Ioan Donca nagykövet kerül. Donca legutóbb a pekingi nagykövetségünket vezette, azelőtt pedig Budapesten képviselte Romániát.

Nagy ember vagyok-e? Szent vagyok-e? És e kérdések érdekesek-e? Vagy a többiek igyekezete? Törekedjünk-e, és ha, mire?

NOSZTALGIA KIRÁNDULÁST szerveznek Létára július 23–24-én. Indulás 23-án reggel 10 órakor a Báthory-líceum elől. Este tábortűz! Attila bácsi szeretettel várja minden volt diákját. Részvételi szándékotok a Szülői Szövetség e-mail címén web@bathory-szuloi-szovetseg.ro, vagy a 0722-641301 telefonszámon Kocsis (Görög) Julinál jelezhetitek július 20-ig.

BORSEC PROJECT (DIGITAL ART) kiállítást rendez az ARTeast Alapítvány (Marosvásárhely) és a Tranzit Alapítvány a Tranzit Házban (Malom/Bariţiu u. 16.). Megnyitó július 18-án, hétfőn du. 6 órakor. A kiállítás július 22-ig tekinthető meg, naponta 11–13 óra között, vetítések minden nap 15, 17 és 19 órai kezdettel lesznek.

A JENŐKET KÖSZÖNTIK július 17-én, vasárnap du. 5 órakor a Nyugdíjasklub összejövetelén, amit a Karolina/Múzeum tér 3. szám alatti Fások klubjában tartanak.

A magyar vonatkozású épített örökség Erdélyben. Ez a címe a Gaudeamus Könyvesházban csütörtök délután bemutatott kötetnek. Az eseményt a Koós Ferenc Kulturális Alapítvány és a Transylvania Trust Alapítvány szervezte, kiegészítő fényképkiállítással egybekötve.

A kötetet Benczédi Sándor, Kirizsán Imola, dr. Kovács András, dr. Szabó Bálint, Furu Árpád és Weisz Attila szerkesztette. Csütörtöki méltató beszédében Benkő Samu akadémikus vázolta magyar építészeti örökségünk Szent István korabeli kezdeteit és folytatását a történelem során. Napjainkban ennek az örökségnek a fenntartása csak kemény piaci viszonyok között képzelhető el. Főként a világi jellegű épületeinkkel van baj, amelyek nem számíthatnak egyházi gondoskodásra. Ezért is hangsúlyozottan dicséretes, hogy ilyen munkára vállalkozott Erdélyben a Transylvania Trust, hazai és külföldi anyagi forrásokat mozgósítva. Számunkra nagyon fontos, hogy építészeti örökségünk fennmaradjon, de ehhez, első lépésként, szakemberekre van szükségünk. És a Transylvania Trust évek óta végez szakképzést, restaurálási munkálatokat Erdély több pontján. Benkő Samu személyesen ismerte Kelemen Lajost, akinek szellemiségét tovább kell vinni. Pozitív változás, hogy a kolozsvári főiskolákon már támogatják az építészeti örökségünk megőrzését szolgáló ráhangolódást a fiatalok számára. Remélhetőleg kialakul a kedvező állami trend a magyar múltbeli kulturális hagyaték pártolására. Az akadémikus dicsérte az új kötet képeinek minőségét, de kritizálta a könyv nyomdai kivitelezését, amely nem időtálló.

Dr. Szabó Bálint, a Transylvania Trust igazgatója megköszönte a szerkesztők munkáját, a méltató észrevételeit, és megígérte, hogy az ilyen jellegű kiadványaiknak lesz folyatásuk. A nagy alkotások mindig nagy gazdasági akciókat is feltételeztek. A közeljövőben kibontakozó EU-s felzárkózásunk azzal kecsegtet, hogy több pénzügyi fedezet jut épített örökségünk restaurálására, fenntartására – mondotta.

Tizenharmadik éve már, hogy két hétre, a világ különböző tájairól érkezett képzőművészek összegyűlnek, hogy Európa egyetlen olyan művésztáborában alkossanak, amelynek központi témája a ló. A 2005-ös Incitato Nemzetközi Művésztelep a Pegazus-téma jegyében zajlik, a korábbi évek tematikái: ló és lovas, nő és ló, táltos, koronázás, satöbbi voltak. A 13 év alatt neves alkotók vettek részt a tábor életében Indiából, Hollandiából, Szlovákiából, Németországból, Angliából és Ukrajnából, a hazai és magyarországi képzőművészek mellett. A művésztábor ideje alatt született munkákból összeállított tárlat vasárnap délelőtt nyílik a kézdivásárhelyi Céhtörténeti Múzeumban.

Vetró B. S. András, aki immár három éve a tábor művészeti vezetője, lapunknak elmondta: a nemzetközi művésztelep július 2-tól 17-ig tart, közel harminc hazai és külföldi képzőművész alkot a bálványosi műteremben. – A tábor ideje alatt méneseket látogattunk, többek között a szörcseit, ahol harminc lipicai ló található, a fogarasit, amely Kelet-Európa legnagyobb ménese, közel 300 fajlóval. Meglátogattuk a Csoma Emlékházat, a kovásznai képtárat, a gelencei és zabolai templomokat, továbbá kirándulást szervezünk a Szent Anna-tóhoz – mondta Vetró B. S. András.

Az idei tábor erőssége a többféle technikával készített munkák, ugyanis idén textileseket is meghívtak, a szobrászok, grafikusok és festőművészek mellett. A kézdivásárhelyi tárlat anyagából Kovásznára és Brassóba is elvisznek a munkákat, katalógus is készül, továbbá eljuttatják az alkotásokat nemzetközi lóversenyeken szervezett kiállításokra, tudtuk meg az Incitato nemzetközi művésztelep vezetőjétől.

Július 13-án ünnepelte fennállásának hétéves évfordulóját a dési Frézia Galéria. Az akkori megnyitóhoz hasonlóan most Teodor Botiş félreérthetetlenül egyedi stílusú munkáit csodálhatták az ünneplők. A művész vallomása szerint is, jelenléte szimbolikus. Minden hónap csütörtökén Dés központjában óramű pontossággal újabb és újabb művész mutatkozik meg az érdeklődik előtt. A Mureşan és dr. Boca családok által vezetett galéria 84 kiállításnak adott otthont, száznál több művész számára az ország minden szegletéből, igen magas művészi fokon. Ezáltal napjaink leghíresebb művészi alkotásait láthatták a désiek. A galéria vezetői elmondták: kezdetben attól tartottak, hogy kevesen lépik át a küszöböt, mára már tanórákat tartanak, törzsközönség látogatja a tárlatokat, és minden megnyitón jelen vannak.

Üde színfoltként hat tehát Désen a Frézia Galéria, esztétikai pihenőhelynek számít. Még számos hétéves évfordulót kívánunk és kívánunk sok-sok lelki, szellemi felüdülést nyújtó kiállítást a szervezőknek, és önmagunknak egyaránt.

A Magyarországért Alapítvány kuratóriuma 2005. június 25-én a 425 éves iskolát magyar örökségnek nyilvánította, és bejegyezte a nemzetünk szellemi, kulturális, tudományos és művészi értékeit nyilvántartó aranykönyvbe. Az örökséggé való nyilvánítás a lehető legdemokratikusabb és minden érdektől mentes: állampolgárok kezdeményezik, a döntést pedig a magyar közélet jeles képviselőiből álló testület hozza meg. Az ősi skóla magyar örökséggé való nyilvánításának kezdeményezői a Magyarországon élő és sikeresen dolgozó öregdiákjaink, anyaországi állampolgárokká vált tanítványaink voltak. Szép tettüket a hűség, a hála és a szeretet megnyilvánulásának tekintjük. Szigorú követelményeket állító iskolánkban a dicséretért mindig sokat kell tenni. Ebben az esetben Szakács Gusztáv öregdiákunk és társaik megérdemlik iskolájuk köszönetét.

Többen kérdezik meg tőlem, hogy mit jelent számunkra ez a megtisztelő elismerés. A válaszom meghökkentő, és szerénytelennek tűnik: természetes, hogy a magyar szellemi örökség hordozói és továbbvivői vagyunk. A teremtés érdeme Báthory István fejedelemé és az 1579-ben általa Kolozsvárra küldött tizenkét jezsuita atyáé, akik Lengyelországból érkezvén akadémiát kellett hogy alapítsanak Erdélyben hitük és egyházuk védelmében, a fejedelemség jövője érdekében. A jezsuitáktól hozott fegyelem és önfeláldozás, a tudomány tisztelete biztosította az intézmény fennállását folyamatosan – kisebb XVII. századi megszakításoktól eltekintve – az alapítástól fogva napjainkig. Ez a szellemiség nemcsak az intézményen belül él, hanem a tanítványok személyiségébe épülve kijut az életbe, a társadalomba. Hisszük és tudjuk, hogy végzettjeink közösségünk jobbik felét képviselik, akik sokszor névtelenségbe burkolózva is maradandó értékeket hoznak létre ott, ahol élnek és dolgoznak.

Hogy mit jelent a fent említett eredendő és áteredő szellemiségünk, elég ha első híres tanítványunkra, Pázmány Péterre gondolunk. A Szent László és Janus Pannonius városában, Váradon 1570. október 4-én született Pázmány Péter 1587-ben egyike volt a négy Kolozsváron beiratott növendéknek. Tudjuk, hogy szülővárosában Szántó István volt tanítómestere, aki Báthory István fejedelem és lengyel király megtisztelő barátságának örvendett, és aki Rómában megalapította a magyar papneveldét. Ez a kiváló tudós és szónok választotta tanítványának a kolozsvári skólát. Az utókor számára ismeretes, hogy milyen erőteljes egyéniséggé formálódott Pázmány, aki képes volt beszédei és írásai által a magyar nyelv első megújítójává válni, méltán lett kora egyik meghatározó tudós teológusa, majd Magyarország hercegprímása és királyi helytartója. A mi szempontunkból a legfontosabb: iskolánkból vitte magával az erős jellemet, a tudást, a népe iránti felelősségérzetet. Büszkék vagyunk arra, hogy tanítványunk hozta létre a nagyszombati egyetemet, mely a pestinek volt az elődje. A többezer tanítvány életútja, köztük a Pázmányé, csak egy példa: a jó iskola megsokszorozza önmagát tanítványaiban, képes a világ dolgain jó irányba változtatni.

Ősi skólánk immár 426. esztendeje az általános emberi, erkölcsi, nemzeti és tudományos értékek kiapadhatatlan forrása, bármilyen név és fennhatóság alatt működött is. A lényeg nem csupán a híres tanítványokban rejlik, hanem a mindennapok kitartó, aprólékos és lelkiismeretes munkájában is. Ma is és mindenkor érvényes a Báthory Istvántól származó mondat: „Most volna ideje a megmaradásnak." Mindenkori jelenünknek ez a parancsa a mindig jelenné váló jövő érdekében.

A Báthory Kollégiumnak szóló elismerés a jelenbeli Báthory István Gimnáziumot és a Római Katolikus Teológiai Líceumot illeti, hiszen a jezsuita, majd piarista, a kommunizmus alatt pedig tanítóképző, 11-es számú, 3-as számú iskola (líceum) örökösei. Tudjuk: nagy felelősség egy ilyen oklevelet átvenni egy olyan ünnepségen a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében, ahol hasonló elismerésben részesült a Tihanyi Apátság, a Magyar Állami Operaház, a Magyar Olimpiai Bizottság.

A kolozsvári Báthory István

Líceum igazgatója

Adjon az Isten
szerencsét,
szerelmet, forró
kemencét,
üres vékámba
gabonát,
árva kezembe
parolát,
lámpámba lángot,
ne kelljen
korán az ágyra
hevernem,
kérdésre választ
ő küldjön,
hogy hitem széjjel
ne düljön,
adjon az Isten
fényeket,
temetők helyett
életet –
nekem a kérés
nagy szégyen,
adjon ugyis, ha
nem kérem.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Lemony Snicket – A balszerencse áradása – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 13 órától, hétfőn egész nap.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Élve vagy halva – Osama Bin Laden nyomában – afganisztáni bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30, 22.310; kedden minden előadás kedvezménnyel.

GYŐZELEM – Gorilla bácsi – bemutató. – Vetítések ideje: 14, 16, 18, 20, 22.

FAVORIT – Constantine – A démonvadász – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – New York Taxi – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfőn egész nap.

TORDA

FOX – Fehér zaj – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 22.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A gépész – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Kung Fu Hustle – kínai–amerikai. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Agents Secrets – francia. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – XXX2 – A következő fokozat – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap: 22 órától kedvezménnyel és hétfőn egész nap.

(Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin)

Nagy-Britannia egy évszázaddal ezelőtt még a világ első számú nagyhatalmának számított, mára már csak egyik a több jelentős gazdasági, politikai és katonai erővel rendelkező hatalmak közül. Távolról sem örvend akkora publicitásnak a világsajtóban már manapság, mind az Amerikai Egyesült Államok vagy akár Kína, egy pár alkalmat leszámítva. Ilyen szomorú alkalom az elmúlt napok londoni robbantásai is.

A mindenkori brit külpolitika komplex és szerteágazó diplomáciai tevékenységet folytat, amely kiterjed a világ bármely olyan pontjára, ahol csak brit érdekek léteznek. Így a mai Nagy-Britannia is, habár már távolról sem nevezhető világhatalomnak, a nemzetközi élet több színterén is érdekelt. A brit diplomáciából hiányzik az a világmegváltó idealizmus, ami mind a mai napig jelentős része az amerikai külpolitikai gondolkodásmódnak, és amely olyan elnökök, mind Woodrow Wilson vagy Franklin Delano Roosevelt idejében érvényesült maximálisan. Helyette egyfajta sajátos konzervatív, Kissinger által „etikus egoizmusnak" nevezett politika érvényesül. Ennek jegyében a mindenkori angol diplomáciai gondolkodásmód egyrészt meglehetősen flexibilis, másrészt viszont merevebb, mind más népeké. Nagy-Britannia hagyományosan győztesen került ki legutóbb konfliktusából, amit elsősorban jó szövetségi rendszereinek köszönhetett az idők folyamán, ugyanis azok a szövetségek, amelyekben az angolok is részt szoktak venni, általában valami más, fenyegető erő ellen köttetnek, amivel szemben kényelmes túlsúlyt kell biztosítani. A pálfordulások, a száznyolcvan fokos fordulatok nem az angol külpolitika jellemzői. Nem igazán lehet megfigyelni az angol diplomácia esetében a hirtelen szövetségváltást vagy a kitűzött célok hirtelen történő feladását sem. Az egyszer maghatározott irányvonalakhoz pedig – legtöbbször kormányváltástól függetlenül is – hosszú időn keresztül ragaszkodnak. Napjainkban a brit diplomáciai három különböző téren érdekelt, ez a három nagy problémakör a Brit Nemzetközösséghez, Európához és az Amerikai Egyesült Államokhoz való viszonyulás kérdése.

Nemcsak az angol átlagember, hanem a politikus hozzáállása az európai kontinenshez meglehetősen Janus-arcú: Európa részének tartja magát, meg nem is. Minden földrajzkönyv Európához tartozónak sorolja fel a brit szigeteket, és ide kötik a kulturális hagyományok is. Másrészt azonban nincs közvetlen határa egyetlen európai országgal sem, ami egyrészt stratégiai szempontból jelentős fokú védettséget, másrészt azonban elszigeteltséget is jelent. Az angol királyság a százéves háborúban elszenvedett kudarc óta nem próbálkozott szárazföldi hódítások kivitelezével a kontinensen, ennek ellenére nem maradt érdektelen az itt zajló események iránt. A nagyhatalmi politika évszázadaiban két cél lebegett az angol monarchia és miniszterelnökök szeme előtt: az első, hogy egyetlen egy szárazföldi hatalom se legyen képes az angolokéval erőben rivalizáló flotta felállítására, a második pedig – amit általában egész Európa megérzett – hogy egyetlen európai hatalom se legyen képes hegemóniát kialakítani a kontinensen. Ilyen körülmények között Anglia a hatalmi erőegyensúly politikájának legbiztosabb támasza lett, és igaznak bizonyult az a mondás, hogy Anglia nem rendelkezik állandó barátokkal és szövetségesekkel, csak állandó érdekekkel. Így lehetett a fő ellenség hosszú időn keresztül a királyi, majd ennél sokkal nagyobb mértékben a napóleoni Franciaország. Napóleon leverése és a francia érdekek megnyirbálása azonban nem jelentette azt, hogy ne lehetett volna ugyanezzel a Franciaországgal szövetségben részt venni a krími háborúban a cári Oroszország ellen, mind ahogy a hagyományosan franciallenes angol–porosz szövetség sem jelenthette azt, hogy az egységesült Németország ellen ne lehetett volna francia–angol-orosz szövetséget létrehozni az Antant formájában. Ugyanakkor az első világháborút követő béketárgyalásokon Anglia volt az, aki nem kívánta Németország túlságos tönkretételét, megelégedve ennek az ártalmatlanná tételével. A németekkel szemben sokkal radikálisabb állaspontot képviselő Franciaország gyakran találta magát szemben a két világháború között azzal a ténnyel, hogy Németország elleni akcióihoz nem bírja az angolok támogatását, sőt sokkal inkább ezek rosszalásával kell szembenéznie. Hitler hatalomra jutása, a náci totalitarizmus azonban ismét a legnagyobb ellenséggé tette Németországot, és elsődleges céllá vált Hitler expanzionista terveinek meghiúsítása. A Winston Churchill nevével fémjelzett második világháborús angol vezetés ennek függvényében a végsőkig kitartott, és nagy áldozatokkal vett részt a nácizmus megsemmisítésében, ami végül Angliának harmadrangú hatalommá való süllyedését hozta magával.

Létszükséglet az európai egység
A második világháborút követően radikálisan új helyzet állott elő, ami egyben a hagyományos hatalmi erőegyensúly végét is jelentette. A világ addig három nagyhatalmi tényezője, a vesztes nagyhatalmak, teljesen lekerültek a nemzetközi küzdőtérről, de a legtöbb győztes hatalom, mint Anglia és Franciaország is, elveszítette addigi erejét és jelentőségét. A háború által leginkább elpusztított Európa gazdaságilag, katonailag és politikailag súlytalanná vált, és két állam, a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok ereje rendkívüli mértékben megnőtt. Habár a világ két új szuperhatalma közül egyikük sem számított európainak, mindkettőnek megvoltak a maga érdekei a kontinensen, és ezeket érvényesíteni is akarták. Ilyen körülmények között vált létszükségletté a nyugat-európai népek és államok számára egyfajta közös megegyezésen alapuló egységesülés, amely az amerikai tőke védelme alatt elsősorban a gazdasági versenyképesség és megélhetési szint helyreállítását, majd hosszú távon a minél jobb nemzetközi érvényesülést hozta volna magával. Ilyen gondolatok szinte egyidőben fogalmazódtak meg felelős francia, angol, német és olasz politikusokban, az angol vélemény annyiban térve el a többitől, hogy Nagy-Britanniát nem részeként, hanem sokkal inkább patrónusaként képzelte el ennek az új fajta egységnek. Ez a gondolat jelentkezik Churchill zürichi beszédében is. Nagy-Britannia nem vett részt a Schumann-terv gyakorlatba ültetésében sem, és az ötvenes évek során általában szkepticizmussal figyelte a nyugat-európai „hatok" egyezményeit, kísérleteit. Az ötvenhatos szuezi válság során elszenvedett kudarc egyik következménye az lett, hogy a brit vezetés átértékelte az Európához való viszonyát és megkezdődött a lobbizás az európai közösséghez való csatlakozás érdében. 1960-ban kérte először Nagy-Britannia felvételét az európai országok közösségébe, amit francia vétó akadályozott meg: de Gaulle tábornok ugyanis nem látta volna szívesen az Amerikai Egyesült Államok potenciális trójai falovát az egyre jobban működő rendszerben. Végül 1973-ban a felvétel megvalósult, és azóta Nagy-Britannia az Európai Közösség, majd az Európai Unió egyik legbiztosabb, mégha nem feltétlenül leglelkesebb tagja. Tony Blair jelenlegi miniszterelnök previziói szerint az Európai Unió rövid időn belül a világ legnagyobb gazdasági közösségévé válhat, amiből őrűltség lenne kimaradni; ugyanakkor sem az „euro-láz" időszakában, sem azt követően nem került sor Angliában az új, egységes pénznem bevezetésére. Az integrációs folyamat iránt tanúsított angol jóindulatú szkepticizmus azonban nem feltétlenül negatív hatású, sőt ellenkezőleg, az európai alkotmány körüli válságos hercehurca közepette ez a visszafogott álláspont mérséklő hatású lehet.

A Commonwealth
Egy másik fő iránya a mindenkori angol külpolitikának az egykori gyarmatbirodalom, vagyis a jelenlegi Commonwealth közösséggel és az ebben részt vevő államokkal való kapcsolat. A nagy földrajzi felfedezéseket követő gyarmatosítási folyamat, majd az ipari forradalom az addig meglehetősen periférikus helyzetben levő Angliát a világ első birodalmává emelte. A XIX század első felében ez a hatalom rendelkezett a legjobb ipari technológiával, a legnagyobb hajóhaddal, a legnagyobb gyarmatbirodalommal, és ennek következtében, a legtöbb erőforrással is. Az angol gyarmatosítás azonban több dologban is jelentősen eltért a többi európai hatalom gyarmatpolitikájától. Az angol gyarmatosítás sokkal inkább követett gazdasági, mind katonai érdekeket. A már függőségbe vont területek uralkodóinak szuverenitását ahol csak lehetett, meghagyták saját alattvalóik fölött, sőt megteremtették annak lehetőségét, is, hogy egy-egy gyarmat bennszülött arisztokráciaja akár a birodalom vonatkozásában is megtisztelő helyzetben legyen. Erre talán a legjobb példa India maharadzsái, akiket koruk közvéleménye a világ leggazdagabb emberei között tartott számon. Ott is, ahol nagymértékben vagy teljesen kiépítették az angol adminisztrációt, a bennszülött lakosság hagyományos életmódját lehetőleg érintetlenül hagyták, csak olyan praktikákat üldöztek könyörtelenül, mind például a rabszolgaság, kannibalizmus vagy rituális emberáldozat intézménye. Azokra a gyarmatokra, amelyek jó érvényesülési lehetőségekkel kecsegtettek, tömegesen érkeztek az óhazából, de Európa különböző más országaiból is, fehér bőrű telepesek, amelyek között az angolszász elem dominált, és amelyek kapcsot képeztek az anyaország és a gyarmat között. Az észak amerikai gyarmatok sikeres függetlenségi háborúját követően az angol vezetés rájött arra, hogy egyes gyarmatok hűségét sokkal könnyebb megtartani akkor, ha ezek bizonyos, többé-kevésbé szimbolikus előjogokat kapnak. Így alakult át a XIX század folyamán Ausztrália, Dél-Afrika, Kanada és Új-Zéland gyarmatok státusa, amelyeknek belső önrendekezése megnőtt. De így sem lehet azt mondani, hogy a Brit Birodalom keretén belül nem léteztek összeütközések az angol gyarmatosítók és a gyarmatosított bennszülöttek között, ezek azonban angol sikerrel végződtek és cseppet sem voltak véresebbek, mind más hatalmak gyarmati konfliktusai.

A második világháborút követően teljesen új helyzet állott elő, ugyanis megerősödtek, (legnagyobb mértékben saját kezdeményezésre, de sok esetben szovjet és amerikai erkölcsi biztatásra is) a függetlenségi mozgalmak, és felgyorsult a dekolonizáció folyamata is. A brit gyarmatbirodalom felbomlása ez esetben is lényegesen kevésbé véres módon ment végbe, mint mondjuk a franciáé. A Commonwealth keretein belül megmaradt egy bizonyos fokú együttműködés az anyaország és egykori gyarmatai között. A közösség egyaránt előnyös a volt gyarmatok és az anyaország számára. Az előbbiek számíthatnak az anyaország támogatására bizonyos problémáikban, az erkölcsiektől a fegyveres támogatásig. Másrészt viszont Nagy-Britannia is nagyobb hangsúllyal és erkölcsi megnyugvással tudja hallatni szavát a világon, tudva azt, hogy akármilyen kis mértékben és lazán is, de bizonyos fokig bírja egyes volt gyarmatainak támogatását. Az 1948-as állampolgársági törvény brit állampolgárságot biztosít azoknak a volt gyarmati területek lakósainak, akik ezt igénylik. Most, hogy a londoni terrorcselekmények megtörténtek, és elkövetőik feltehetően olyan, az iszlám kultúrkörhöz tartozó egyének, akik visszaéltek ezen jogaikkal, meglehet, hogy megjelennek bizonyos xenofób hangok, de különösebb következményűk ezeknek nem lesznek.

Angol–amerikai kapcsolatok
Egy harmadik irányvonal, ami az újságolvasó ember számára a legnyilvánosabb és legtöbb publicitást élvez: az angol–amerikai kapcsolatok, vagyis a stabil amerikai–angol egyűttműködés a világpolitika színterén. Egyfajta transzatlanti angolszász szolidaritás a két ország között főleg a XX században jelentkezett, és háborús helyzetekben vált igazán nyilvánvalóvá. A Brit Birodalom a XIX század végén és a XX század elején még veszélynek tekintette gyarmati érdekeltségeire nézve az Egyesült Államokat, de nem úgy, mint Franciaországot, Olaszországot, Japánt és főleg nem annyira, mint a császári Németországot. Az első világháborús nyugati győzelemben is döntő szerepe volt az Amerikai Egyesült Államoknak, majd ennél is nagyobb a második világháborúban. És az USA világhatalmi státusza még mindig a kisebbik rossz volt, a kommunizmus terjedéséhez viszonyítva, legalábbis a vezető angol politikusok szerint. A hidegháború során Nagy-Britannia alapító tagja volt a NATO-nak és általában véve az Egyesült Államok legstabilabb és legmegbízhatóbb szövetségesének számított. Ez a szerepe még hangsúlyosabbá vált a világ közvéleménye számára a kommunizmus bukását követően, aminek következtében ugyan az Amerika Egyesült Államok összehasonlíthatatlanul a világ legerősebb hatalma lett, a demokratikus világ közvéleménye azonban egyre kevésbé áll fenntartás nélkül ennek minden akciója mellé. Ilymódon úgy Koszovó, mind az arab világ esetében a beavatkozás során az Egyesült Államok legfontosabb partnerének Nagy-Britannia bizonyult. Léteztek ugyan kisebb-nagyobb vélményütközések a múltban a két hatalom között – mind az 1956-os szuezi válság esetében, majd a nyolcvanas években Grenada problémájában –, de ezek sohasem lépték át egymás között a diplomáciai megbeszélések, viták keretét. Ez vezetett a londoni terrortámadáshoz is, amellyel az Egyesült Államok szövetségesén akartak sebet ejteni.

Habár jelen pillanatban még tart a nyomozás a robbantások ügyében, néhány dolgot már előre lehet látni. Így például távolról sem valószínű, hogy a londoni robbantásoknak ugyanaz lesz a hatásuk, mint a madridiaknak, amelyek következtében Spanyolország kivonta katonáit Irakból. Nagy-Britannia nem fog meghátrálni, sőt mostantól a terrortámadásokat felhasználja majd az amerikabarát katonai akciók motivációjaként az ország és a világ közvéleménye előtt. Ugyanakkor azonban az sem túl valószínű, hogy a visszhang elcsendesedését követően bosszúvágyból, erején felül vetnék magukat bele a britek különböző megtorló akciókba.

Emil Boc kolozsvári polgármester – egyszersmind a Demokrata Párt betű szerinti elnöke – egyre dühösebb. Sajtóértekezleteinek második, politikai témákra szánt fele mind feszültebb hangvételű, a városgazda nem érti, hogy mi mit nem értünk, hiszen a helyzet nagyon is egyszerű. Az ingatag parlamenti többséggel rendelkező koalíciónak nincs megfelelő erkölcsi-technikai háttere az intézményekben megbúvó és reformot akadályozó SZDP-s „dinoszauruszok" megbuktatására, ezért a néphez fordul támogatásért – magyarázza a politikus.

Egy fejlettebb erkölcsi érzékkel rendelkező társadalomban Emil Bocnak alapjában véve igaza lenne. Mi azonban itt élünk Hátsó-Európában, és itt nehéz a pártelnök érveléséből kikövetkeztetni a megoldást. Errefele ugyanis, a demokrácia sajátos válfaját gyakorolják: a névtelen döntések és a kézen-közön eltűnő felelősségek által fémjelzett senki-uralmát, a nemokráciát. Kézenfekvő példa az Emil Boc által emlegetett „SZDP-s dinoszauruszok" esete. Beazonosíthatatlan, megnevezhetetlen, mondhatni arctalan tömeg, amelyre a Demokrata Párt alelnöke magától értetődő módon ragasztja a volt kormánypárt címkéjét, pedig régebbi rákfenéről van szó. Mondjuk ki nyugodtan: a tizenöt évvel ezelőtt letűnt rendszer, pártiskolákon nevelkedett, bőrfotelüket, luxusvillájukat és sokmilliárdos bankszámlájukat féltő inkompetens őslényeiről van szó. Hogy jelenleg melyik politikai alakulat színeiben tündökölnek, azt talán ne is firtassuk. Sokkal fontosabb a társadalomban betöltött szerepük. Az évek során kifejlesztették a fiók mélyére süllyesztés csúcstechnikáját: így tűnnek el nyomtalanul kérvényeink, beadványaink, az elképzeléseikkel ütköző munkatársi javaslatok, de az üzleti terveiket meghiúsító minisztériumi rendeletek, törvényes előírások is. Ők azok, akik megfizetik a törvény megalkotóit és végrehajtóit, akik mellényzsebükből kifizetik a jelöltlisták bejutó helyeiért kért összegeket, és akik rég megszokták, hogy – bár nem ők szerepelnek a tévé képernyőjén – valójában mindent ők diktálnak. A nemokrácia valamennyi gyeplője az ő kezükhöz vezet, csak sajnos nem lehet követni a hozzájuk vezető szálakat. A hatalom mögött nincs felelősség, tehát nincs erkölcs, jóérzés, belátás sem. Itt téved Emil Boc.

Bármi lesz is ősszel, bárki is nyerje meg a választásokat, ezen a téren nem fog megváltozni semmi. Nem kel életre a kövületek erkölcsi érzéke, és nem fognak a nép akarata nyomán lehajtott fővel távozni a porondról. Ez Románia sajátos betegsége, és miként a migrén, ez is csak az időtől múlik el. A kérdés csupán az: mi vajon megérjük-e?

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Az egyiptomi főváros közelében elfogták a félszáz emberéletet követelő múlt heti londoni robbantásos merényletek egyik fő gyanúsítottját – jelentette pénteken az ABC amerikai televízió.

A brit Scotland Yard megerősítette, hogy a londoni merényletekkel összefüggésben őrizetbe vettek egy személyt, az illető nevét azonban nem hozta nyilvánosságra.

Az ABC londoni tudósítása szerint a 33 éves Magdi en-Nasar vegyészhallgatót fogták el. A férfit az egyiptomi főváros egyik külvárosában vették őrizetbe – tette hozzá a tévé egyiptomi és nyugati hírszerzési forrásokra hivatkozva.

A hatóságok feltételezése szerint Nasar kulcsszerepet játszott a busz- és metrórobbantásokban használt robbanóanyag elkészítésében, s a merényletek előtt két héttel távozott Nagy-Britanniából.

Az őrizetbe vett férfit jelenleg Kairóban hallgatják ki, brit ügynökök jelenlétében – tette hozzá az ABC. A hatóságok nagyon szeretnék megtudni, hogy a merényleteknek „egynél több értelmi szerzője" volt-e, illetve (a londoni robbantásokban felhasználtnál) több pokolgépet állítottak-e elő, s azok esetleg az észak-angliai Leedsben felfedezett „bombagyárban" készültek-e.

Korábbi jelentések szerint Nasar 2000-ben az egyesült államokbeli Észak-Carolina szövetségi állam egyetemén tanult. A nyomozásba ezért az amerikai Szövetségi Nyomozó Irodának (FBI) az említett államban működő részlege is bekapcsolódott – fűzte hozzá az ABC.

A londoni metróban, illetve az egyik buszon múlt csütörtökön elkövetett négy robbantásban 54 ember vesztette életét.

Az al-Kaidára jellemző robbanószert használtak
Az al-Kaidára jellemző robbanószert használtak a múlt heti londoni merénylet elkövetői – tudta meg pénteken a BBC, amelynek a Scotland Yard főparancsnoka azt mondta: bizonyosra vehető a merénylők al-Kaida-kapcsolata, és nem csökkent az újabb támadás veszélye. A hatóságok figyelmének középpontjába az az egyiptomi vegyész került, aki az eddigi adatok szerint közvetlen kapcsolatban volt a robbantókkal.

A BBC rádió pénteki értesülése szerint az elkövetők leedsi lakhelyein e héten tartott átfogó razziák során ugyanolyan robbanószert találtak a rendőrség és a hadsereg alakulatai, amilyent a „cipőbombás" al-Kaida-terrorista, Richard Reid is használt.

A brit állampolgárságú Reid 2001 decemberében, nem sokkal a New York-i és washingtoni merényletek után, a cipőjébe rejtett robbanóanyaggal próbálta felrobbantani az American Airlines Párizsból Floridába tartó Boeing 767-es repülőgépet, de nem járt sikerrel, mert az utasok és a személyzet tagjai lefogták. Reidet azóta életfogytig tartó börtönre ítélték az Egyesült Államokban.

A BBC szerint a brit terrorelhárítást igencsak aggasztja ennek a rendkívül erős és instabil robbanószernek, a triacetát-triperoxidnak (TATP) a felfedezése, mert ennek összetevői szabadon megvásárolhatók, és bármely „tanult amatőr" bombát gyárthat belőlük.

A rádió másik, pénteken közölt értesülése szerint hetekkel a merénylet előtt beutazott az országba egy olyan személy, aki al-Kaida-kapcsolatai miatt rajta volt a brit biztonsági szervek listáján, de „nem elég magasan ahhoz", hogy elrendeljék állandó figyelését. Az illető néhány órával a robbantások előtt utazott el Nagy-Britanniából.

Sir Ian Blair, a Scotland Yard főparancsnoka pénteken, a BBC rádiónak adott interjúban azt mondta: a rendőrség várakozása szerint a vizsgálat során „egyértelmű al-Kaida-kapcsolat fog kiderülni", de a négy feltételezett elkövető, akik szavai szerint meghaltak a merényletben, csak „a talpasok voltak... azt kell megtalálni, aki rábírta őket (a merényletre) és kiképezte őket".

Arra a kérdésre, hogy a merénylők halála – ami tényszerűen, nem feltételes, hanem kijelentő módban egyébként most első ízben hangzott el a Scotland Yard valamely vezetője részéről – csökkenti-e az újabb terrortámadás veszélyét, a főparancsnok azt mondta: az semmivel sem kisebb most, mint korábban.

Sir Ian Blair szerint az a tény, hogy az elkövetők nagy-britanniai születésű muzulmánok voltak, „a terrorizmus egész paradigmájának változását jelzi".

A londoni rendőrség első embere szerint a Scotland Yard nem érti pontosan, miért tartották maguknál az elkövetők személyi okmányaikat. Ezeket a vizsgálat során szinte azonnal megtalálták a robbantások helyszínein, és így azonosították a feltételezett tetteseket.

Sir Ian Blair a múlt csütörtöki londoni merényletsorozatot „az újkori angol történelem legnagyobb tömeggyilkosságának" nevezte.

A főparancsnok megerősítette, hogy a bizonyított halálos áldozatok száma eddig 54. Közülük eddig 25-öt azonosítottak; kilenc sérült még mindig intenzív kezelésre szorul.

A muszlim közösségnek nem kell bocsánatot kérnie, de segítenie kell a szélsőség megtalálásában
A brit muzulmán közösségnek nem kell elnézést kérnie a múlt heti londoni merényletért, viszont segítenie kell a szélsőségesek megtalálásában, mert erre a rendőrség egyedül nem képes – mondta pénteken a Scotland Yard főparancsnoka.

Sir Ian Blair, aki egy kelet-londoni mecsetbe látogatott, a hívők és a közösség vezetői előtt tartott szenvedélyes beszédében azt mondta: Londonban 1 millió muzulmán él, viszont a londoni rendőrség állományában alig 300 muszlim rendőr van.

Sir Ian szerint ezért is elengedhetetlen, hogy a muszlim közösségek maguk szűrjék soraikból a gyűlöletet hirdető „őrülteket". „A merényleteket négy ember követte el egy olyan metróhálózatban, amelyet naponta 3 millióan használnak ... ez, csak rendőri módszerekkel, kivédhetetlen" – tette hozzá.

A londoni rendőrség első embere azt mondta: a brit muszlimok nem tartoznak bocsánatkéréssel, mert akik a múlt csütörtöki merényletet elkövették, nem tartoznak közéjük. Sir Ian szerint ami történt, az a brit muszlim közösség számára is „a legrosszabb lidércnyomás".

A Scotland Yard vezetője szerint nem az a baj, ha valaki „iszlám, zsidó vagy keresztény fundamentalista ... mert ez nem azonos a szélsőségességgel". Szélsőség minden vallásban előfordul, ennek megnyilvánulása például, amikor az Egyesült Államokban „abortuszt végző orvosokat lőnek agyon, Krisztus nevében" – mondta.

Merkel vádolja a német kormányt
Egy hatékonyabb terrorellenes törvény kidolgozásának akadályozásával vádolta meg a szociáldemokrata-zöld kormányt pénteken a német uniópártok (CDU/CSU) kancellárjelöltje, Angela Merkel. Egyúttal megerősítette mindazokat a követeléseket, amelyekkel ellenzéki politikusok hozakodtak elő a múlt heti londoni terrortámadás óta a német belbiztonsági törvények szigorítása érdekében. A Passauer Neue Presse című lapnak nyilatkozva Merkel kijelentette: az alkotmány módosításával végre szabaddá kell tenni az utat a Bundeswehr (a hadsereg) belföldi, terrorelhárítási célú bevetése előtt.

Franciaország elutasítja a radikális iszlámhívőket
A londoni merényletek után Nicolas Sarkozy francia belügyminiszter többek között az imámok országon belüli képzését és a fanatikus hittérítők Franciaországból való kiutasításának felgyorsítását tervezi – adta hírül pénteken a párizsi Libération című napilap. „New York után jött Madrid, és Spanyolország után London. Nem tudom, ki a következő a listán, de még ha semmilyen kockázat sincsen, az én feladatom a gyilkosok előtt cselekedni" – jelentette ki Sarkozy szerdán Brüsszelben. A francia baloldali lap szerint Sarkozy célja a radikális tanokat hirdető „tudatirányítók" ellen támadást indítani, akik párizsi kerületekben toboroznak fiatal terroristákat iraki harcokra.

Hibás volt az iraki háború indoklása
Az amerikai védelmi minisztérium távozó államtitkára szerint hiba volt az Irak elleni háborút azzal indokolni, hogy Szaddám Huszein tömegpusztító fegyvereket rejteget. Douglas J. Feith azon kevés számú magas rangú kormánytisztviselők egyike, akik nyíltan beismerték a kormány hibáját. A szakember azt mondta, hogy Washington tévesen túlhangsúlyozta a tömegpusztító fegyverek meglétét, és az érv végül nem igazolódott be, hiszen Irakban nem találtak tiltott fegyverkészleteket. Az államtitkár ugyanakkor egyértelműen helyesnek mondta az Irak ellen indított háborút.

Felhívás egységre és bizalomra
Az uniós egység és bizalom újjáélesztésére szólított fel közös felhívásában hét európai államfő. A La Republica című római napilap közölte Carlo Azeglio Ciampi olasz államfő, továbbá a portugál, az osztrák, a finn, a német, a lengyel és a lett elnök közös üzenetét, amely – elismerve a francia és holland népszavazási kudarcok utáni kiábrándultságot – az unióba vetett bizalom helyreállítását szorgalmazza. Az államfők elismerik az eurobürokrácia hibáit, azt, hogy az állampolgárok és az európai döntéshozó intézmények közötti réseket áthidaló mechanizmusokra van szükség. A gazdasági problémák megoldása mellett az európai politikai bizalom visszaszerzése az első számú feladat, s mindenkiben tudatosítani kell az integráció összes előnyét – mutat rá a felhívás.

A terrorizmus gyökerei: a berlini fal leomlása
A New York-i és azt követő európai látványos és kegyetlen merényletsorozatok mögött álló terrorizmus az újkori történelem új motorja, amely az 1945 és 1989 között érvényben lévő kelet-nyugati ideológiai ellentét helyére lépett, és amelynek gyökerei a berlini fal leomlásában keresendők – vallja Ali Laidi nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó kutató, több terrorizmusról írt francia kötet szerzője a párizsi Le Figaro című napilap hasábjain pénteken megjelent elemzésében.

A francia kutató szerint a berlini fal leomlása óta már nem ideológiai ellentétekről és területi hódításokról szólnak a világot meghatározó konfliktusok, hanem a népek gondolkodásmódjának kézbentartásáról, amely a kulturális normákat kívánja meghatározni a fogyasztói formákon keresztül, s a kutató véleménye szerint aki kontrolálja az értékeket, az határozhatja meg a társadalmi modelleket.

Laidi kiemeli, hogy a terroristák számára a vallás valójában csak ürügy: Oszama bin Ladennek nem létezik olyan alapvető szövege, amely teológiai vitát nyithatna a Korán, a Biblia vagy a Tóra között. Az al-Kaida nem egy vallási vitából, hanem egy politikai eseményből született. A Vörös Hadsereg Afganisztánból való 1989-es kivonulása után, a szovjet megszállás ellen harcoló szabadságharcos bin Laden nem fogadta el, hogy Arábia szent földjén amerikai csapatok állomásozzanak. Ekkoriban szakított a szaúdi királysággal – amely támogatta Szaddám Huszein Kuvaitból való visszaszorítását – és Szudánban terroristává képezte magát, mialatt leomlott a berlini fal, szétesett a Szovjetunió és lezajlott az Öböl-háború. Bin Laden követelései vallási köntösbe bújtatott szuverenitási problémák, így az igazi vita elsősorban politikai kérdéseket érint – foglalja össze a kutató.

Véleménye szerint a legtöbb terrorista alig konyít valamit a valláshoz. Manipulálják őket, de nem azzal a gondolattal, hogy Allah szava többet érne a keresztények Istenének tanításainál, hanem elnyomott boszniai, csecsenföldi, palesztin vagy iraki muzulmánok történeteinek példázatával. Néhány valódi fanatikust kivéve, az al-Kaida vezetőinek nagy része nem akarja az iszlám zászlaját a washingtoni Capitoliumra kitűzni, csak a nyugati befolyást szeretné az arab-muzulmán világban visszaszorítani egy bezárkózott és antidemokratikus teokratikus modell javára. Az arabok számára bin Laden mindenekelőtt a régió szuverenitásának és az általa képviselt értékeknek legfőbb védelmezője, amelyeket az iszlám szélsőségesek szerint a világon jelenleg domináló nyugati konkurencia fenyeget.

Ma a világot két ellentétes erő harca határozza meg Laidi elemzésében: az egyik a népek és nemzetek integrációját támogatja és határok nélküli uniformizált világról álmodik, a másik ennek ellentéteként a kultúrák különállását hangsúlyozza. A globalizált világban a harc az azonossági értékekről szól. A közel-keleti népek úgy érzik, hogy nincs beleszólásuk sorsukba, ezért követelik helyüket a történelemben, és hangoztatják, hogy ők szeretnék értékeiket és társadalmi modelljüket meghatározni. Bin Laden ezt hamar megértette, és az iszlámot szikraként használja a lőporos hordóhoz.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

A romániai mezőgazdaság számára nagyon fontos, hogy az uniós csatlakozás időpontjáig erős intézményi háttér épüljön ki – hangsúlyozta Pásztohy András, a magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium politikai államtitkára Csíkszeredában.

Pásztohy tárcája küldöttségének élén kereste fel Csíkszeredát a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) meghívására. Vendéglátóikkal együtt a magyar küldöttség tagjai megbeszélést folytattak székelyföldi mezőgazdasági szakemberekkel, szakmai és civil szervezetek képviselőivel.

– A magyar gazdák nem voltak az európai uniós csatlakozás vesztesei, éppen ezért itt sem kell riogatni a gazdálkodókat az Unióval – mondta az államtitkár –, hanem a szükséges információkat kell beszerezni, és a felkínálkozó lehetőséget ki kell használni. Pásztohy fontosnak tartotta azt, hogy két-három hektáron, javarészt önellátásra termelő gazdák is tudják igénybe venni a támogatási lehetőségeket. Amint mondta, Székelyföld számára fontos, hogy ki tudja használni adottságait, a szarvasmarha- és a juhtenyésztés kedvező feltételeit, valamint az idegenforgalomban rejlő lehetőségeket is.

A politikai államtitkár szerint áldozatokkal is jár a felzárkózás, de megéri, hiszen olyan rendszer keretében érvényesülhet a gazdálkodó, amely bár mércét emel, de biztonságot is nyújt – hangsúlyozta. E biztonság alapfeltétele a hatékony intézményrendszer kiépítése.

Rendkívüli ülésszakra hívták össze július 19–29. között a parlament alsó házát, hogy megvitassa és elfogadja a kormány által benyújtott sürgősségi rendeleteket jóváhagyó törvényeket. A rendkívüli ülésszakon a képviselőház a szenátustól továbbított rendelet-jóváhagyó törvénytervezeteket is megvitatja. A Szociáldemokrata Párt csütörtökön javasolta a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását egy költségvetés-kiegészítési törvény elfogadására, valamint az árvízhelyzet megoldásához szükséges költségvetési források azonosítására.

Traian Băsescu államfő elküldte az Alkotmánybíróságnak az igazságügyi és tulajdonügyi reformról szóló törvényeket, köztük a parlament által módosított előírásokat is.

Az elnöki hivatal pénteki közleménye szerint Băsescu kéri az Alkotmánybíróságot, hogy foglaljon állást a parlament által július 6-án módosított törvénycsomagról. A parlament szerdán 402 „igen", 38 „nem" szavazattal és egy tartózkodással elfogadta a jogi bizottságok jelntését az igazságügyi reformokról szóló törvényekkel kapcsolatban. Csak a Nagy-Románia Párt honatyái utasították el a jelentést.

Adrian Vlad Căşunean, a Szociáldemokrata Párt Kovászna megyei szervezetének elnöke tegnap kijelentette: előrehozott választások esetén az RMDSZ-nek nem sikerül elérni a parlamenti küszöböt, mivel a magyarokat „már nem lehet orruknál fogva vezetni" olyan témákkal, mint az autonómia.

Căşunean szerint az RMDSZ-ben pánikhangulat uralkodik, mivel a szövetség vezetői tudatában vanak annak, hogy előrehozott választások esetén az RMDSZ nem jut be a parlamentbe.

A Kovászna megyei SZDP elnöke szerint Markó Béla azért találkozott Orbán Viktorral, a Fidesz elnökével, hogy a magyarországi ellenzéki párt az Európai Néppárt tagjaként gyakoroljon nyomást a Demokrata Pártra, hogy az RMDSZ elérhesse a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot.

– A magyarok ugyanolyan rosszul élnek, mint a lakosság többi része, és természetes, hogy felteszik a kérdést: mit hozott nekik az RMDSZ – mondta Căşunean. Hozzátette, az RMDSZ vezetői meggazdagodtak, de ezenkívül semmit nem tettek.

Căşunean szerint a magyar választópolgárok nem fognak román pártokra szavazni, inkább távolmaradnak az urnáktól, ez fogja tükrözni az elégedetlenséget az RMDSZ tevékenységével szemben.

A szociáldemokrata politikus úgy gondolja, hogy az RMDSZ nem oszlik fel, ha nem jut be a parlamentbe, mivel „vezetői mekszokták a sok privilégiumot, amelyben a magyar közösségnek nem volt része".

Az utóbbi napokban történt árvizek nem „siklatják ki" a gazdaságot, de lehetséges, hogy a költségvetési hiány az előírt szint fölé emelkedik, jelentette ki tegnap Călin Popescu Tăriceanu kormányfő.

A miniszterelnök leszögezte: a kormány szándéka továbbra is az, hogy igazodjon az inflációval és a gazdasági növekedéssel kapcsolatban kitűzött célokhoz.

– Amikor a deficitről beszélünk, az importokat kell fügyelnünk, most azonban a kiadások az infrastruktúra gyors újjáépítésére elkerülhetetlenek. Ez a pénz nem az inflációt vagy egyéb negatív gazdasági hatásokat eredményező területre kerül – mondta a kormányfő.

A távközlés magánosításának folytatását segítik elő a kormány által a csütörtöki kormányülésen elfogadott határozatok.

Az év elején a kormány azt ígérte, növelni fogja a hazai IT&C szektor versenyképességét és hatékonyabban érvényesíti a piaci szabályokat, az elfogadott kormányhatározatok ezt az ígéretet teljesítik – nyilatkozta Nagy Zsolt távközlési és információs technológiai miniszter a kormányülést követően.

Az említett határozatok egyike a Romtelecom 46 százalékos állami részesedésének eladásához szükséges előkészítési folyamattal kapcsolatos. Ennek értelmében kerül sor a részvénycsomag tőzsdére vitelét előkészítő konzultáns kiválasztására. Ez a határozat kétszeres premiert jelent Románia számára, hiszen a Romtelecom lesz az első távközlési cég, amely a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzésre kerül, s ugyanakkor a Romtelecom válik az első hazai vállalattá, amelyet külföldi tőzsde is jegyezni fog.

További két állami vállalat magánosításának előkészítését végző konzultáns cégek kiválasztási eljárásáról is döntés született. Két olyan társaságról van szó, a Román Postáról és a Radiocom-ról (Romániai Rádiókommunikácós Társaság), amelyek 100 százalékos állami tulajdonban vannak. A kormányprogram jegyében született határozatok szerint a Romtelecom részvényei 2006-ban kerülnek jegyzésre, a Román Posta teljes privatizációja pedig 2008-ig zárul – összegezte a távközlésért felelős miniszter.

Mintegy kilencszáz erdélyi, magyarországi, felvidéki, vajdasági és kárpátaljai magyar pedagógus számára teremt továbbképzési lehetőséget a Bolyai Nyári Akadémia.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) által évente megszervezett képzés hivatalos megnyitója hétfőn lesz – jelentette be csíkszeredai sajtótájékoztatóján Lászlófy Pál, a szövetség elnöke.

A pedagógusszövetség elnöke tegnap elmondta: idén kevesebb pénzből kell gazdálkodni, mint tavaly, hisz a 2004. évi 18 millió forintos magyar állami támogatás idén 14 millió forintra csökkent, s ez az összeg is késve érkezett meg, megnehezítve a szervezők munkáját. A Bolyai Nyári Akadémia költségeihez hozzájárult idén a román kormány Etnikumközi Kapcsolatok Főosztálya is, 300 millió lejt (mintegy 2 millió forintot) különítve el erre a célra – mondta Lászlófy Pál.

Noha csak hétfőn tartják a továbbképző-sorozat hivatalos megnyitóját, már hat tanfolyamon, két turnusban mintegy 200 hallgató vett részt a tanfolyamokon. A harmadik turnus adja azonban a hallgatók zömét, hisz a 26 tanfolyamon, hat helyszínen több mint 600 hallgató vesz részt.

A hallgatók zöme Erdélyből érkezik, de a szervezők mintegy 130 résztvevőre számítanak Magyarországról, a Felvidékről, a Vajdaságból és Kárpátaljáról.

A 137 előadó 60 százaléka magyarországi felsőoktatási intézmények, szakintézmények munkatársai. A helyi előadók pedig a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem, valamint a Bukaresti Egyetem tanárai.

Az akadémia résztvevői számára a szervezők változatos kulturális programot és tanulmányi kirándulást kínálnak.

Tíz külföldi pénzintézet jutott el a Román Kereskedelmi Bank (BCR) privatizálásának végső fázisáig, került fel a „rövidlistára", és teheti meg kötelező érvényű vételi ajánlatát július 19-ig.

A listára az Erste Bank, a Fortis, a Banco Comercial Portugues, a National Bank of Greece, a Banca Intesa, a Deutsche Bank, a Dexia, a KBC, a BNP Parisbas és az ABN Amro került fel – közölte a román AVAS privatizációs hatóság pénteken a Rompres hírügynökséggel. Eredetileg az érdeklődők között volt a Texas Pacific Group és Citigroup Venture Capital International konzorciuma is.

A BCR a világ 332. legnagyobb bankja, mérlegfőösszege 6 milliárd euró, 317 fiókkal és 12 ezer alkalmazottal rendelkezik. A kormány az év végéig el akarja adni a BCR többségi tulajdonát egy külföldi banknak, vagy egy nemzetközi bankkonzorciumnak. Egy korábbi kísérlet meghiúsult 2003-ban elegendő érdeklődő híján.

Elemzők emlékeztetnek arra, hogy az eladás – ami 1,5 milliárd dollár bevételt hozhat – az utolsó lehetőségek egyike a külföldi bankok számára, hogy tovább terjeszkedjenek Közép-Kelet-Európában. A BCR piaci részesedése 26 százalék, országszerte 315 fiókkal. A bankok választhatnak: a BCR 50 százalékára, plusz egy részvényre, vagy 61,8 százalékára tesznek ajánlatot.

2003-ban Románia 25 százalék plusz egy részvényt adott el a BCR-ből 222 millió dollárért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és a Világbank befektetési részlegének, az IFC-nek. A kormány jelenleg a bank 36,8 százalékát ellenőrzi, az EBRD és az IFC részesedése egyenként 12,5 százalék. Öt román befektetési társaság együtt mintegy 30 százalékos, a BCR alkalmazottai pedig 8 százalékos tulajdoni résszel rendelkeznek a bankban.

Csütörtöki ülésén a kormány jóváhagyta a Letéti és Takarékpénztár (Casa de Economii şi Consemnaţiuni – CEC) részvényei 90,1 százalékos pakettjének eladási tervét. Közölték: egyetlen stratégiai befektetőnek, azaz valamelyik nemzetközi nagybanknak legfeljebb 75 százalékos részesedést engedélyeznek, 5 százalék mindenképp az alkalmazottaké, 9,9 százalék pedig az államé marad.

A kormány ezután kéri fel majd – egyelőre nem kötelező erővel – ajánlattételre a nemzetközi bankokat, amelyeknek lehetősége lesz a maximálisan megengedett 75 százaléknál kisebb részesedést is megpályázniuk.

Az illetékesek arra számítanak, hogy a francia-belga Dexia, az osztrák Erste és Raiffeisen, a holland Rabobank mellett a magyar OTP és a görög EFG Eurobank Ergasias is fontolóra veszi majd indulását a CEC-ért folyó versenyben, hiszen 1400 fiókkal és 1,1 milliárd euró összértékű aktívákkal rendelkező pénzintézetről van szó.

Július 17-én nyolc órától szünetel a román határszakaszon működő Ártánd–Borş átkelőnél a ki- és belépő teherforgalom a román vámszervek számítógépes nyilvántartó programjának szervizelése miatt.

A munkálatok minimum 6 órát vesznek igénybe, de akár a 36 órát is elérhetik. A szervizelés a személyforgalmat és más román határátkelőket nem érint. A határőrség Gyula/Varsánd, Nagylak/Nagylak (Nădlac), Méhkerék/Nagyszalonta (Salonta) (teherforgalomban csak 3,5 tonna összsúly korlátozással), Battonya/Turnu (teherforgalomban csak 3,5 tonna összsúly korlátozással), Csengersima/Pete átkelőket javasolja a teherautósoknak.

Az idén harmadik alkalommal szervezték meg az Aranyosszéki néptánc- és kézműves tábort Várfalván. A tábor résztvevői egy hét alatt számos tevékenység közül választhatnak, de legtöbben a tánctanulás miatt járnak vissza minden évben.

Az udvaron gyerekzsivaj fogadott bennünket, és nemsokára kiderült, hogy éppen a pihenőnapon látogattunk ki az egyhetes táborba. Az ebéd már rég véget ért, mindenki várja a népdaloktatást, amely e táborok szerves részévé vált.

– Én és a párom már másodszor vagyunk itt – mondta Pásztor József, az egyik táncoktató –, és örömmel tapasztaltam, hogy az idén kétszer annyi az érdeklődő, mint a tavaly. Valóban, mint később megtudtuk, első évben 75, a tavaly 100 és az idén már 150 gyerek jelentkezett a Várfalván megrendezett táborra. Mi a kisebbeknek oktatunk aranyosrákosi táncokat, de van még egy táncoktató pár, Könczei Csongor és Schwartz Annamária, akik a nagyobbakkal foglakoznak, és azokat gerendkeresztúri táncrendre tanítják. A gyerekeket korosztály szerint osztottuk csoportokra: vannak a 7–14 évesek és a 14–20 évesek. Természetesen, a kisebbek annyian vannak, hogy őket ennél is több csoportba kellett felosztanunk. Ilyenkor a délelőtti foglakozások párhuzamosan zajlanak. Vannak, akik az agyagozást vagy a nemezelést választják, míg a másik csoport néptáncpróbája folyik. Ebéd után a nagyobb korosztály próbájára kerül sor, majd ezt követi a népdaltanulás.

– Naponta két-három új népdalt tanulunk – mondta a tábor egyik 11 éves résztvevője –, de elsőként elismételjük azokat, amelyeket az azelőtti napokon tanultunk. Arra a kérdésemre, milyennek találja a tábort, mosolyogva válaszolta: nagyon szeret itt lenni, és minden évben szívesen jár vissza.

A környékbeli falvak (Aranyosrákos, Kövend, Bágyon, Aranyosszentmiháy, Sínfalva) fiatalságát gyűjtik össze ezekbe a táborokba, de vannak olyanok csoportok is, amelyek Magyarországról érkeztek, s testvértelepülések fiataljaiból állnak.

Átlagos napon délelőtt néptánc és kézműves foglalkozások vannak, délután a nagyobbakat tanítják táncolni, este pedig a helyi pedagógusok minden korosztálynak népdalokat tanítanak. Aztán különböző előadásokra kerül sor: szerdán Keszeg Vilmos néprajzkutató beszélt az aranyosszéki templomokban talált régi iratokról, csütörtökön pedig Sántha Attila és Sebesi Karen Attila mutatta be a nemrég megjelent székely–magyar szótárat.

A tábor szervezői minden évben beiktatnak egy pihenőnapot a heti programba, amelyen a gyerekeknek környékbeli kirándulásokat szerveznek. Az első két évben sikerült ezt megvalósítani, de az idén az árvíz sajnos meghiusította ezt az elképzelést. Az idei pihenőnapon különböző gyerekjátékokat szerveztek a helyi Művelődési Ház udvarán, amely egyébként a néptánc foglakozásoknak is helyszíne.

– Kiemelhető a tábor közösségépítő szerepe – mondta Szalma Annamária, a tábor egyik szervezője –, és a gyerekek évről évre növekedő száma is azt bizonyítja, hogy szeretnek ide jönni. Az idei tábor különlegessége az, hogy sikerült találnunk egy adatközlő cigányprímást, aki ismeri a régi aranyosszéki népzenét, és hajlandó volt elvállalni azt, hogy a helyi zenészekkel együtt játsszon a tábor idején.

A 70 éves Eötvös Makó Károly számára egyelőre még újdonság ilyen táborban zenélni, de megígérte, hogy jövőre sem hagy cserben minket – tette hozzá Kolozsi Ernő helyi RMDSZ elnök és az Aranyosszék Alapítvány tagja. – Első évben a polgármesteri hivatal szervezte a tábort, mi akkor csak jelentősebb pénzösszeggel támogattuk a rendezvényt. Tavaly már sikerült a polgármesteri hivatallal együttműködve dolgozni, az idén pedig a találkozót majdnem teljes egészében mi szerveztük. A polgármesteri hivatal ebben az évben felújíttatta a fazekasműhelyt és az illemhelyiséget, a rendezvény finanszírozását pedig az alapítvány vállalta el. Minden lehetséges alapítványnál pályáztunk, hogy összegyűjthessük a költségvetéshez szükséges pénzt, de néhány kivételtől eltekintve sajnos választ még nem kaptunk.

– A gyerekek a felújított kántori lakban és a falubeli családoknál vannak elszállásolva – folytatta Kolozsi Ernő –, és itt meg kell említenem a falu lakóinak példás hozzáállását. Amellett, hogy a táborban résztvevő fiatalokat elszállásolták, különböző adományokkal járultak hozzá ahhoz, hogy a táborban mindenki jól érezhesse magát. Az Aranyosszék Alapítványt három évvel ezelőtt alapítottuk, és azóta a kulturális események megszervezését és – lehetőségeink szerint – azoknak támogatását felvállalja. A faluban 50 fős néptánccsoport működik, amelynek tagjai most szintén itt vannak a táborban. Ezenkívül színjátszó csoportunk is van, amely az Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egyesület (ODFIE) keretén belül tevékenykedik. Ennek munkáját szintén támogatjuk.

Várfalván kincseket adnak át a fiatal nemzedéknek. Néphagyományainkat.

– A csecsemő még csak most kezd járni – mondta az RMDSZ elnök –, de reméljük, hogy néhány év múlva az Aranyosszéki néptánctábort is országszerte színvonalas rendezvényként ismerik majd el.

A hatósági hanyagság és a nemtörődömség nem ismer mértéket, különösen, ha városszéli gondokról van szó, és a látvány nem kerül a külföldi turisták szeme elé. Egyik olvasónk ilyen helyen lakik: a Gépész utcában. Szépen gondozott kertjében immár hat éve minden jelentős esőzés után kisebb tó keletkezik. Hasonló helyzetben van három szomszédja is, a hatóságok pedig a többszöri jelzés ellenére sem oldják meg gondjaikat.

A helyszínen járva meggyőződhettünk róla, hogy olvasónk egyáltalán nem túlzott. A kert végében, közel a vasúti sínekhez, valóságos tavacska éli életét, valamennyi „kellékével": békákkal, iszappal, vadrucákkal. A növényzet, a bokrok és a diófa derékmagasságig vízben áll. A helyzet okozója a Vasúti Társaság, amelynek alkalmazottai hosszú ideje nem tisztították ki a sínek mellett lévő elvezető árkot, illetve az aknát, amelyen keresztül az eső- és szennyvíz a csatornázásba, majd a Nádasba jut. Az eldugult árokból olvasónk és szomszédai alacsonyabban fekvő kertjébe ömlik minden. A városháza illetékesei nemrég kiszálltak a helyszínre, és június 30-án átiratban felszólították a Vasúti Társaságot, hogy sürgősen tisztítsa meg az eldugult, növényekkel benőtt árkot. A méteresre nőtt burjánok közt az elvezető csatornát csak nehezen lehet megtalálni, helyét egy földbe szúrt faág (!) jelzi. A vasutasok azóta semmit sem tettek, sőt – mint olvasónk beszámolt róla: a közeli mozdonyszínben és a műhelyekben dolgozó munkások gyakran hulladékot dobálnak a sáncba. A víz pedig egyre csak gyűl, dagasztja a kerti tavat, pusztulással fenyegetve a szép nagy diófát, fulladással a kertben néhány méterrel feljebb bóklászó szárnyasokat és – nem utolsósorban – veszélyeztetve a vasúti infrastruktúrát. A mocsárbűzt árasztó tócsa ugyanis egy ideje már a töltést is körülveszi. A Gépész utcát a vasúti sínekkel összekötő Tiberiu Brediceanu utcában újabb, mértéktelen hanyagságra valló kép fogad: az utca közepén egy aknafedő alól buzog az ivóvíz, amely – a környékbeliek szerint április közepe óta (!) folyik be a szemben lakó öreg, magányos nénike pincéjébe. Olvasónk elmondja: az épülő ipari park perspektívája reménnyel töltötte el az ott lakókat: megnövekszik a forgalom, javulni fog a szolgáltatások minősége, talán még az utcát is leaszfaltozzák. Ehelyett sajnos, azt tapasztalhatták, hogy a hatóságok cserbenhagyták őket. A látottakról a Szabadság értesítette a Polgármesteri Hivatal illetékeseit. Az Urbanisztikai és Ellenőrző osztály – miután a vasúti igazgatóság nem reagált az átiratra – felvette a kapcsolatot azzal a vállalattal, amely Kolozsváron megnyerte a csatorna- és ároktisztítási munkálatokkal kapcsolatos versenytárgyalást. A cég vezetői megígérték, hogy a lehető legrövidebb időn belül kitisztítják az árkot, hogy az érintettek kertjéből elfolyhasson a víz.

Három nemzetközi tábor zajlott az elmúlt héten Szilágycsehben. A három tábor – diákszínjátszó, néptánctábor és európai uniós tábor – érdekesebbnél érdekesebb programjai összefonódtak. A táborokat szombaton este gálaműsor zárja a helybeli művelődési házban.

A budapesti Zene-Tánc-Mozgás Egyesülettel közösen immár ötödik alkalommal rendezték meg a diákszínjátszó tábort. A már szilágyságinak számító Nagy István és Hatházi Áron költő itt készíti fel a diákokat a versmondás alapjaiból, a szövegtani, verstani és hangtani ismeretekből. A diákszínjátszók számára színésztréningeket szerveztek, jelenetek bemutatását gyakoroltatták velük. Újdonságnak számít, hogy ezúttal rendezőképzést is tartottak a diákszínjátszók számára, amelynek egyik alapeleme az önismeret. A táborban Bessenyei István és Gál Gyula szatmári színészek foglalkoztak a diákokkal.

Párhuzamosan zajlott a IV. Zsibai nemzetközi népzene és néptánctábor, ahol sok külföldi közreműködik az autentikus népi kultúra megismertetésében. Ebben segít Puskás László, Antal Roland, Antal Dóra, Sikentánc Szilveszter, Kontra Ágnes, Matyi István, Bodea Tímea és Szőke Norbert. Ezzel párhuzamosan a népi mesterségekkel is megismerkedhettek a fiatalok, bevezették őket a fazekasmesterség, a bőrfonás, az üvegfestés titkaiba.

A harmadik tábor jellege sokkal „nemzetközibb" volt. Ebben csehországi, lengyel, magyarországi és természetesen romániai diákok ismerkedtek az Európai Unióval, pontosabban a kisebbségek helyzetével. Az Európai Bizottság által támogatott rendezvény hivatalos nyelve az angol. A táborrádió angolul szólt, és a tábori híradó is angol nyelven jelent meg. Mindennap más nép vagy kisebbség helyzetéről volt szó. Ilyenkor az illető népek jellegzetes ételeit főzték, táncait, viseletét mutatták be az érdeklődőknek.

A táborszervezők ebben az évben jegyezték a legnagyobb részvételt. A „Zsibain" mintegy 105 bentlakó és 70 bejáró fiatal vett részt. Majdnem 60 résztvevő iratkozott a versmondó, illetve diákszínjátszó táborba, és több mint ötvenen a nemzetközi ifjúsági csereprogramba. A szervezők mintegy 250 fiatalt látnak el. A szilágycsehi táborok iránti széleskörű érdeklődés a rendezvény jelentőségét is jelzi. A helyiek mellett nagyon sokan vannak itt Zilahról (45 diák), Krasznáról (20 diák), Szilágysomlyóról, Varsolcról, Balláról, Sarmaságról, de temesvári és tasnádi résztvevőkkel is találkozhattunk.

A táborok programjai összefonódnak. A délelőtti szakmai előadások után a délután a műhelymunkáé, az ismerkedésé, a kerekasztal-vitáké. Este táncház, próbák, sporttevékenységek foglalják le a gyerekeket.

A szervezést a Berkenye Egyesület, a városi művelődési ház, az RMDSZ helyi szervezete meg a polgármesteri hivatal vállalta. A támogatók sorához csatlakoztak a város vállalkozói is.

A táborozási idényt szombaton este hét órakor zárják a szilágycsehi művelődési otthon nagytermében, amikor gálaműsor keretében mutatják be az itt tanultakat a diákok. A szervezők, Kocsis Attila matematikatanár, Bogya György és mindenki, aki részt vesz a táborok lebonyolításában, mindenkit szeretettel várnak a díszelőadásra.

Szamosújváron mintegy 720 cukorbeteget tartanak nyilván. A helyi kórház belgyógyászati osztályán külön kezelésben részesülnek. Többnyire a gyógyszerellátásuk is biztosított. A református egyházközség által létesített gyógyszertárban is kiszolgálják a cukorbetegeket. Az érintettek a Remény imaház közelében megnyílt patikában jutnak ingyen gyógyszerhez. Az ártámogatott gyógyszerek beszerzése már nem ilyen egyszerű. Sokszor heteket (esetleg hónapokat) kell várni míg a betegek kiválthatják azokat. Szamosújváron a cukorbetegeket a város is segíti: lakáskiutalás vagy szociális segély folyósítása esetén előnyben részesülnek.

Kiskorú lányait kényszerítette prostitúcióra
Nő kerítése kéjelgés céljára váddal indult nyomozás a kolozsvári P. Marius Francisc ellen. A 37 éves férfi a vád szerint 2003–2005 során prostitúcióra kényszerítette élettársát, D. Violetát, valamint saját három lányát, a 18 éves P. Loredanát, a 14 éves P. Violetát és a 16 éves D. Mariát.

Kerékpáros és motorbiciklis ütközött
Csütörtök este háromnegyed 10-kor a Méhes (Albini) utcában történt ritkább közlekedési baleset: egy biciklista és egy motoros ütközött. A Kawasaki márkájú motorkerékpáron jogosítvány nélkül közlekedő 23 éves helyi S. Sándor az 52 éves kerékpáros, P. Eugen előzésébe kezdett, amikor az éppen balra akart térni. Mindketten leestek, de csak a motoros sérült meg, ő is csak könnyebben.

Spanyolországi munkahelyet ígértek
Csalás és magánokirat-hamisítás vádjával indult nyomozás Désen a kolozsvári M. Claudiu Lucian és a nagysármási (Maros megye) 28 éves S. Géza ellen. A két egyetemista fiatal folyó év január–márciusában a spanyolországi, madridi székhelyű Ergola Kft. munkaszerződés-közvetítőjének adta ki magát, és 17 szerződést töltött ki fiktíven – vagyis 17 személyt csapott be, spanyolországi munkahelyeket ígérve nekik. A két „leleményes" fiatal ily módon 30,5 millió lejes jövedelemre tett szert. A kár megtérítése folyamatban van.

Autólopás ittasan, jogosítvány nélkül
Csütörtökön előzetes letartóztatásba került a 23 éves J. Ionuţ Sorin. A szucsávai fiatalt minősített lopással, személygépkocsi jogosítvány nélküli vezetésével és ittas vezetéssel vádolják, az ügy részleteit azonban nem hozták nyilvánosságra.

Súlyos baleset Tordán
Csütörtök éjjel 11 órakor Tordán, az 1989. december 22 úton történt súlyos közlekedési baleset. A helyi 37 éves C. Ovidiu Ioan egy 1310-es Daciával haladt, és nem adott elsőbbséget egy utánfutós teherautónak. Emiatt, a jogosítványát két éve megszerző férfi, beleszaladt a magyar állampolgárságú, 27 éves Kondor A. vezette MAN márkájú jármű utánfutójába. A gépkocsivezetőt súlyos állapotban szállították korházba.

Kiugrott az ablakon
Pénteken hajnali fél egykor az 1-es számú sebészeten vesztette életét az 50 éves margittai N. Francisc. A Bihar megyei férfi korábban a Horea út 66. szám alatti tömbház egyik emeletéről ugrott ki. Gyilkosság gyanúja nem merült fel; felboncolják.

Péntek reggel a Széchenyi téri piacon a következő árakat jegyeztük: tojás – 0,35/3500 lej/db, burgonya – 0,8–1/8000–10000 lej/kg, uborka – 1/10000 lej/kg, zöldpaszuly – 2–3/20000–30000 lej/kg, paradicsom – 2–2,5/20000–25000 lej/kg, zöldhagyma – 0,5 lej/5000 lej/kötés, hagyma – 2/20000 lej/kg, zöldpaprika – 3/30000 lej/kg, főzőtök – 1/10000 lej/kg, karfiol – 1,5/15000 lej/kg, káposzta – 0,8–1/8000–10000 lej/kg, murok – 2/20000 lej/kg, borsó – 2/20000 lej/kg, kukorica – 1/10000 lej/csöve, alma – 2,5–4/25000–40000 lej/kg., meggy –5/50000 lej/kg, kajszibarack – 4–4,5/40000–45000 lej/kg, őszibarack – 3/30000 lej/kg.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

(Folytatás július 9-i lapszámunkból)

Szőlő
Teljes értékű táplálék. Ha kizárólag gabonafélét és szőlőt fogyasztunk, szervezetünk mindenhez hozzájut, amire jó teljesítőképességéhez, egészségéhez szüksége van.

Igen nagy a vértisztító és az idegeket erősítő hatása, remek izomregeneráló táplálék: a belek betegségeit gyógyítja, a vese- és hólyagkövesedést megszünteti. Fokozza az epeelválasztást, és a nagy mennyiségben elfogyasztott szőlő a vizelet savasságát is jelentősen csökkenti. Igen jó hatású szamárköhögésnél és a daganatos betegségeknél is. Reuma, májbetegségek, vízkór esetén a fehér vagy zöldes színű szőlők a legjobbak, míg a sómérgezést, a savasságot, a hurutokat a fekete és kék szőlők oldják a leghatásosabban. Nem tanácsos viszont a szőlő fogyasztása szénaláz, asztma, tuberkulózis és tüdőgyulladás esetén. Ha a test súlyát akarjuk növelni és a bélműködést fokozni, célszerű édesszőlő-kúrát tartani. Hasmenésnél, reumánál a savanyú szőlő előnyös. Mivel teljes értékű táplálék, ezért nyomatékkal hangsúlyozzuk, hogy vissza kell nyernie a helyét táplálkozási rendszerünkben. A szőlő szezonjában minden étkezés előtt fél órával együnk szőlőt: elegendő energiát biztosít szervezetünknek fizikai, de különösen szellemi munka esetén. Az almához hasonlóan igen jól tárolható pincehidegben, szétterítve még januárban is kellemes őszi ízeket tud nyújtani. Másik tárolási formája a kötözés, melyre igen alkalmas fajtái vannak. Közismert a déli édes szőlők aszalt formában történő tartósítása, a mazsola. Egész évben kellemesen egészíti ki táplálékainkat, édesítésre is alkalmas. Mindig vizsgáljuk meg azonban, hogy nem kénes-e! Sajnos néhány lelkiismeretlen termelő és kereskedő a könnyebb eltarthatóság végett kénezi a mazsolát, ez azonban ártalmas az egészségre. A kénezett mazsolát meleg vízben alaposan mossuk át!

A szőlő a szervezet számára emésztés nélkül közvetlenül is felhasználható cukrot szolgáltat, ezért kúraszerűen különösen ajánlható vérszegénységre, idegbajra, fizikai gyengeségre, betegségből való lábadozás idején fő táplálékul, székrekedésre, aranyérre, mindenféle gyulladásos megbetegedés gyógyszereként, májpangásra, gyomorhurutra és női betegségekre.

A Szentírásban szereplő kenyér és bor fogalmát is tisztáznunk kell, mivel a keleti népeknél a bor fogalma a frissen préselt szőlőlevét jelenti, s ez tévesen értelmezve borként került át a köztudatba.

Szőlőt ne keverjünk más gyümölccsel, még a saját fajtáival sem! Mivel a fajták választéka igen nagy, változatos táplálkozást jelenthet, más-más ízharmóniákat produkálva. A szőlő fogyasztása csak akkor igazán hatásos, ha teljesen kiiktatjuk az étrendből az élesztővel készült kenyeret, a süteményféléket!

Végezhetők megfelelő rendszerességgel ún. szőlőkúrák is, de annyit jegyezzünk meg, hogy azt nem szabad szőlőlével végezni, csak teljes szőlővel, melynek a magját és héját is alaposan meg kell rágni.

A szőlőmag-olaj rendkívül értékes (és drága) olaj, javítja a látást is. Nagy kár, hogy a borászat alkoholt termel szőlőmag-olaj helyett. Értékesíteni is könnyű lenne a nyugati piacokon, így viszont a rengeteg szőlőmaggal nem tudnak mit kezdeni. Semmiképp se folytassanak szőlőkúrát a szoptatós anyák, a cukorbetegek és a bélhurutban szenvedők.

6-9 g fehérjét, 5 g zsírt; 180 g szőlőcukrot, 5 g szerves sót, 130 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Citrom
A legértékesebb oldó és méregtelenítő gyümölcs az érett citrom. Sajnos ilyen gyümölcs nálunk nemigen kapható, mert a bolti citrom erősen vegyszerezett, utóérlelő vegyszerekkel permetezett. A fentiek miatt a héja egyáltalán nem fogyasztható, ezért óvakodjunk attól, hogy a régi süteményreceptek alapján a reszelt citromhéjat felhasználjuk: ez a citrom nem az a citrom, amiről nagyanyáink annyi jót tudtak.

A citrom fontosabb tulajdonságai: a gyümölcs nagy mennyiségű citromsavat tartalmaz, ami természetes savként kettős hatást fejt ki a szervezetben, s mintegy szabályozó faktorként működik – a feleslegesen bekerült ásványi anyagokat, sókat, bomlástermékeket oldja, felold mindent, amit a szervezetből el kell távolítani. Ugyanakkor kivételes újjáépítő (regeneráló) tulajdonságánál fogva a hiányzó szerves sókat pótolja, segít azok megkötésében. Mindenkinek ajánlott a fogyasztása, kicsiny gyermektől az aggkorúig.

Fogyasztása reggel éhgyomorra, fél órával a déli és esti étkezés előtt ajánlott, öntsünk egy kevés forrás- vagy desztillált vizet pohárba, és sajtoljuk bele a citrom levét (bolti tartósított levek erre nem alkalmasak). Lassan, ízlelgetve, apró kortyonként igyuk meg. Ha tényleges méregtelenítést végzünk, akkor annyit együnk belőle, amennyit csak lehet, de víz és cukor hozzáadása nélkül, 6-9 citromot is meg lehet így enni naponta, fokozatosan növelve a mennyiséget.

Hurutos, náthás, influenzás esetekben együnk sült citromot: lassú tűzön tartott sütőben süssük meg világosbarnásra (ha sokáig sütjük, vagy nagy lángon, könnyen szétpukkad és nem használható). A sütés következtében enyhe szerves szalicilsav jön létre, amely igen erős tisztító, verejtékeztető hatású szer, erőteljesen oldja a húgysavakat, savtalanítja a vért. Az oldódási krízis esetleg fájdalommal, kellemetlen érzésekkel járhat, de nem szabad a kúrát abbahagyni, hanem vegetáriánus étrenddel, hashajtó teákkal segítsük a méregkiürítést!

A reggeli keserű tea helyett is fogyasztható, ilyenkor desztillált vízzel hígítva igyuk. Ha vegyszermentes - vagy saját termelésű - citromhoz jutunk, annak a héja is igen jó: a máj méreglerakódásait tisztítja, féreghajtó és puffadás-gátló hatása van. A citromlé fokozza a nyálelválasztást, csillapítja a szomjúságot, mivel oldja és eltávolítja a szervetlen sókat. A vízfelhalmozódás a szervezetben a sós, főtt, sütött, fagyasztott ételek fogyasztásának következménye: Ezért elsősorban azoknak kell citromkúrákhoz folyamodniuk, akik az átállás időszakában vannak. A citromlé hígított formában is elpusztítja a kolera-, a diftéria- és a tífuszbaktériumokat – szinte nincs olyan betegség vagy gyengeségi állapot, amikor a citrom ne segítene.

A bőrnek is elsőrendű fiatalítója és regenerálója, megelőzi a kopaszságot, erősíti a fejbőrt, a hajhagymákat. A citromlé jó bőrápoló mandula- vagy avokádó olajjal elegyítve, ha ezt erősen a fejbőrbe dörzsöljük, hamarosan megszünteti a haj korpásodását, megakadályozza a hajhullást.

A citrom préseléséhez csak üveg vagy porcelán prést használjunk, a műanyag és a fém prések tönkreteszik a citrom természetes értékeit.

4 g fehérjét, 58 g zsírt, 23 g szénhidrátot, 6 g szerves sót, 22 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Füge
Védettebb helyeken (épületrészek között), ha a napsütést hosszabb ideig kapja, helyenként nálunk is igen jól megél, a keményebb téli fagy megárthat neki, ez azonban könnyen kivédhető fólia- vagy vászonborítással. Érdemes lenne a termesztésével foglalkozni.

Semmi sem pótolja az igazi friss, érett fügét, sem ízben, sem jó tulajdonságaiban. Igen tápláló gyümölcs, rendben tartja a bélműködést, a benne levő cukorfélék különösen a gyermekek számára hasznosak. Segít a hörghurutoknál, a tüdőbetegségeknél, jelentős a friss füge méregtelenítő hatása is. Kúraszerűen fogyasztható 2-3 héten keresztül reggeli, illetve délelőtti gyümölcsként. Égési sebekre, kisebb méretű fekélyekre, fogínytályogra a felvágott és leforrázott füge gyógyhatású, a fügéből készített szirup (cukor nélkül) csillapítja a köhögést, gyógyítja a torok és a mandula panaszokat.

Óvakodjunk a szárított fügéktől, fogyasztásuk előtt alaposan vizsgáljuk meg azokat! Igen kedvelik a hasadó gombák, melyek mint fehér cukormáz vonják be a felületet. Ne vásároljuk meg az ilyen „cukros" fügéket, ha el akarjuk kerülni az általuk okozott kellemetlen fejfájásokat. Ha mégis ilyen fügét kapunk, akkor alaposan tisztítsuk meg forró vízben. Az éjszakára desztillált vízbe áztatott füge, amit reggel 15 percig párolunk, jó májgyógyszer.

Kivi
Kellemes ízű, kissé savanykás, sok apró magú gyümölcs, bársonyos héját nem tanácsos elfogyasztani. Magas a vitamin- és szervessó tartalma, élénkítő, frissítő gyümölcs. Ausztráliából származott át Európába, a mi éghajlati viszonyaink alatt is termeszthető, meghonosítható, értékei miatt jó lenne foglalkozni vele.

A téli vitamin- és szervessó-igényeket az alma és a citrom mellett igen jól fedezi a naponta elfogyasztott egy szem kivi.

10 g fehérjét, 6 g zsírt, 113 g szénhidrátot, 8 g szerves sót, 8 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Aszalt gyümölcsök
Csaknem valamennyi gyümölcs tartósítható aszalással, ez a legtermészetesebb tartósítási módszer, mert megőrzi az eredeti gyümölcs szinte valamennyi értékét. Természetes módon, tehát nem a tűző napon, hanem a száraz légáramban aszalt gyümölcsöket szabad csak elfogyasztani. A magas hőmérsékletű aszalás sajnos az eredeti enzim- és vitamintartalmat tönkreteszi, az értékes gyümölcsöt pusztán élvezeti cikké változtatja. Kerüljük el a mesterségesen kezelt, pasztörizált, sterilizált, karamellizált gyümölcsöket, mert ezek az eljárások a gyümölcs legjobb tulajdonságait tüntetik el. Ide tartozik a gyümölcsök sugárkezeléssel történő tartósítása is. Nem kevésbé káros a gyümölcs teljes életerejét, éltető és gyógyító hatását tönkretevő mélyfagyasztás, a mikrohullámú felmelegítés, párolás.

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

(Folytatás július 6-i lapszámunkból)

Németek pallója köz. A Malom utca közepe táján, jobboldalt nyíló, a Szamos fölötti Németek pallójához vezető rövid utca. A XVIII. század második felében, a Németek pallója építése után alakult ki. Az 1865. évi Pánczél-térképen név nélkül rajta van. P. Borteş az egykori III. kerületben említi, ugyanígy Orosz Ferenc 1933-ban, anélkül hogy helyét feltüntetné. Az 1914. évi cím- és lakásjegyzékből kiderül, hogy a Malom utca is a harmadik kerülethez tartozott, így világos, hogy a Német utca azonos az egykori első kerületi Német palló közzel. P. Borteş 1937-ben megjelent térképén megjegyzi, hogy a Szamos fölött, a Gh. Bariţ – vagyis a Malom – utca és az Albina-malom közti utcát megszüntették. Ez a pontatlan leírás a Német utcára vonatkozik, ami nem más, mint a Németek pallója köz. Az utca nagyjából ma is megvan, a Fellegvárról jól látszik, bal oldali házsora teljes egészében áll. Elejét két Malom utcai ház közötti kapu zárja le.

1888: Németek palloja (utca) [Kv88]; 1914: Német utca [Cim14 169.]; 1923: Str. Neamţului (neamţ h fn nép ’német’) [Br 89., 101.]; 1933: Str. Neamţului [OF31., 38.]; 1937: Str. Neamţului [Br37]; 1941: Fáy utca [Kvát41]; 1942: Németpalló-köz [Kvát]; Németpalló-köz [Kvutjegyz 14.]; 1945: Németpalló-köz; Pasagiul Nemţilor – Németpallóköz (pasaj s fn ’átjáró, köz’) [Kvut]; 1957: Pasagiilor – Németek pallója köz [Kv 188.].

Németpalló köz — Németek pallója köz.

Nép utca. A Külső-Monostor utcából jobboldalt nyíló, a Népkert mellett a Kisszamosig (Malomárok) vezető harmadik mellékutca. Az 1865. évi Pánczél-térképen név nélkül ugyan, de rajta van. Az 1869. évi térképen az utca végében, baloldalt az Olajgyár, a Külső-Monostor és az utca sarkán, baloldalt az Auguszteum, az utca jobb oldalán a Városi szegény ápolda látható [Bodányi]. — Népkert.

1869: Nép ut[cza] [Bodányi]; 1888: Nép utcza [Kv 87]; 1894: Nép utcza [Mach]; 1903: Nép utcza [Stein]; 1905: Nép utcza [Stief]; 1910: Bem utca [Kv910]; 1914: Bem utca [Cim14 167.]; 1917: Bem utca; 1923: Str. Gheorghe Coşbuc [Br 85., 95.]; 1933: Str. Gheorghe Coşbuc [OF 34.]; 1937: Str. Gheorghe Coşbuc [Br37]; 1941: Bem utca [Kvát41]; 1945: Bem utca; Str. Gh. Coşbuc utca [Kvut]; 1964: Str. Gh. Coşbuc utca; Str. Gh. Coşbuc.

Nevét az utca melletti Népkertről kapta.

Nép utcai híd. A Nép (Bem, Coşbuc) utca végében a Kisszamos (Malomárok) fölötti, kezdetben fa-, később vas, az 1960-as évek óta széles vasbeton híd. — Gyár utcai híd.

1896: „a nép utczai fahid javitására…" [KözgyJk I/96].

Népiskola. Egykori iskola a Magyar utca (1989. December 21.) mai 130. számú telkén. Itt létesítette 1831–1832-ben a báró Jósika Jánosné gróf Csáky Rozália által vezetett Katolikus Nőegylet az elemi népiskolát, ahol a szegényebb gyermekeket ingyen tanították. 1886-ban az öt kolozsvári katolikus elemi iskola közül ez volt a legkisebb, 30–35 gyerek tanult itt. 1888-ban új, nagyobb épületet emeltek. Ettől kezdve csak fiúiskola, a lányok a mai 75. szám alatt létesült iskolába jártak. 1912-ben a két iskolát egyesítették, a népiskola telkén új tantermeket építettek Az iskola neve ez időtől Magyar utcai római katolikus elemi fiú- és leányiskola. 1941-től 4. számú Katolikus Elemi Iskola. Az 1948. évi államosítás után 21. számú 7 osztályos vegyes magyar tannyelvű Általános Iskola. Az 1950-es évek végén egyesítették a néhány házzal fönnebbi volt református iskolával, ekkor 6. számú Általános Iskola lett, az épületet pedig lebontották [GaalM 150.]. — Nőegylet népiskolája, Városi iskola.

1888: Népiskola [Kv88].

Népkert. A Külső-Monostor utca jobb oldalán nyíló harmadik mellékutca, a Nép (Bem) utca jobb oldalán, a Külső-Monostor utcától a Kisszamosig (Malomárok) terjedő főúri kert, a gróf Haller család kertje. 1826-ban megvásárolta az asszonyi jótékony egylet és a szegények megsegítése végett dolgozóházat létesített itt és megnyitotta a kertet a város közönségének. A Külső-Monostor utca sarkán később inasotthon épült, mögötte a városi vízművek rendezkedett be, majd a kimért kis telkeken a Kisszamosig magánházak sorát építették föl. Így alakult ki a Nép utca jobb oldala [KvTel. 88.]. Néhány éve az utca elején, jobboldalt felépült a Társadalombiztosító székháza. — Nép utca.

1840: „Erdélynek munkás kormányzója gönczruszkai Kornis János ő ex[cellenciá]ja aug. 15e alkonyi órájiban, mikor a’ helybeli népkertben mulatoznék szélütve meghalt." [Sürg 1840.VIII.23., 16.]; 1844: Népkert [SJ 12.].

Népmozgó — Royal mozi.

Néprajzi park. A Törökvágás tetején balra nyíló út jobb oldalán, a vasút felé lejtő oldalon elterülő park. A város által 1928-ban a Néprajzi Múzeumnak adományozott 130 holdon Vuia Romul néprajzkutató terve szerint kezdték kialakítani. Az egész ország, de főképp Erdély érdekesebb néprajzi vidékeinek természetben való bemutatása volt a cél, templomaival, házaival és ezek környezetével, eredeti berendezésükkel idetelepített lakosaival együtt [OF 67.].

1933: Parcul Etnografic [OF térkép]; 1937: Parcul Etnografic [Br37].

Nicoară, Moise. A Tisztviselőtelep déli határán, a Ferencz József püspök utca elején, jobboldalt, délkeletre nyíló, a Popa Fărcaş (Fráter György, Martinuzzi) utcáig vezető utca. Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Str. Moise Nicoară [OF 31.]; 1937: Str. Moise Nicoară [Br37]; 1941: Nagy Károly püspök utca [Kvát41]; 1945: Nagy Károly püspök utca; Str. Moise Nicoară utca [Kvut]; 1964: Str. Moise Nicoară utca; Str. Moise Nicoară.

Nevét a helyhatóság adta.

Nicolae Bălcescu — 3. Wesselényi utca.

Nicolae Corcheş — Kis-Búza utca.

Nicolae Cristea — 1. Cristea, Nicolae (utca); 2. Gyulai Pál utca.

Nicolae Danu — Danu, Nicolae (utca).

Nicolae Filipescu — Kis-Kandia utca, Szent Lélek utca.

Nicolae Iorga — 1. Belső-Szén utca, Széna utca; 2. Mârzescu, Gheorghe.

Nicolae Ivan, episcop — Feleki út.

Nicolae Milescu — Milescu, Nicolae (utca).

Nicolae Pascali — Pascali, Nicolae (utca).

Nicolae Pascaly — Pascali, Nicolae (utca).

Nicolae Pătraşcu — Pătraşcu, Nicolae (utca).

Nicolae Popea, episcop — Popea, Nicolae, episcop (utca).

Nicolae Românul — Românul, Nicolae (utca).

Nicolae Romînul — Românul, Nicolae (utca).

Nicolae Şenchea — Şenchea, Nicolae, dr. (utca).

Nicolae Teclu — Teclu, Nicolae (utca).

Nicolae, Titulescu — Pata utca.

Nikos Beloiannis — Wilson utca.

Nirajului — Siretului (utca).

Nistrului (’Dnyeszter’). A Szamosfalvi út jobb oldalán dél-délkeletre nyíló egykor ötödik, később negyedik, azután harmadik, most második tóközi, a Tóköz déli széléig vezető utca. Az 1930-as évek elején kezdett kialakulni. Orosz Ferenc 1933. évi térképe név nélkül jelzi.

1937: Str. Nistrului [Br37]; 1941: Balaton utca [Kvát41]; 1945: Balaton utca; Str. Vasvári Pál utca [Kvut]; 1964: Str. Vasvári Pál utca; Str. Siretului (’Szeret’ [folyó]).

Nevét a helyhatóság adta.

Nora — Kolozsmonostor.

Nottara, Constantin. A Mikszáth Kálmán utca végén jobbra és balra nyíló, a Móra Ferenc (Trifoiului) mostani elejéig vezető utca. Az 1950-es években kezdett kialakulni.

1957: Str. Nottara Constantin utca [Kv 188., 198.]; 1964: Str. Nottara Constantin utca; Str. Constantin Nottara.

Nevét a helyhatóság adta.

Nouă — 2. Nagy utca.

Növénykert. A Füvész-, másképp Botanikuskert nevének kevéssé használt változata. — Füvészkert, Mikó-kert.

Nőegylet népiskolája. A Külső-Magyar utca jobb oldalán, az Alsó-Kereszt utcától nem messze, a mai 124. szám alatti telken álló épület elődje. A környékbeli, főleg a hóstáti gyermekek jártak ide, s minthogy többségük az iskola elvégzése után nem folytatta tanulmányait, tréfásan hóstáti akadémiának mondták. Egyes források arra utalnak, hogy a hitújítás idején előbb református, majd unitárius hitközség, az 1600-as évek végén, az 1700-as évek elején az unitárius mellett református iskola is létezett itt. Tény, hogy 1831–1832-ben báró Jósika Jánosné gróf Csáki Rozália vezetésével a katolikus nők több elemi iskolát létesítettek a városban, így a Külső-Magyar utcában is. Utóbbiba sok református gyermeket írattak. Ezt látva, Herepei Károly református lelkész beszédének hatására a református nők egy csoportja, gróf Bethlen Farkasné gróf Mikó Katalin, báró Huszár Károlyné gróf Nemes Anna és Paget Jánosné báró Wesselényi Polixéna vezetésével Iskolát Létesítő Nőegyletet alapított, és tevékenységüknek köszönhetően az iskola mai telkének nyugati részén 1832 februárjában megnyílt az elemi iskola [GaalM 147.]. Az 1832. évi, Herepei Károly jegyző által aláírt Köz hirré adás ismerteti az iskola rendszabályát [KHA]. 1842-ben a Nőegylet a református egyház közvetlen gondozásába adta az intézetet. A Bell–Lancaster-féle, akkor új, kölcsönös tanítási elvet alkalmazták sikeresen. Vagyis a nagyobb diákok tanítgatták a kisebbeket. Csak így oldhatta meg az egyetlen tanító az évi kétszáz gyermek oktatását. 1856 és 1858 között Pánczél Ferenc, a kiváló tankönyvíró tanított itt, akinek az elemi iskola számára írt könyve több kiadást is megért ( — Rövidítések). 1863-ban bővítették az épületet, felépítették a második tantermet. 1890-ben elkészült a harmadik tanterem. Szász Domokos, aki szintén tanított az iskolában, püspökké választása után a toldott-foldott épület helyébe Horváth Gyula és Lajos építésszel 1892-ben egy kilenctengelyes, emeletes, „palotaszerű tanodát" építtetett. Az udvari szárnyban 1894-ben óvodát létesítettek. Ez a második itteni kisdedóvó, az elsőt a Nőegylet alapította 1844. május 15-én. Annak idején ez a város második óvodája volt. 1896-ban, amikor Szentgyörgyi Lajos megírta az iskola történetét, 303 iskolás és 130 óvodás járt az intézetbe. 1937-ben tovább bővült, felépült a Moll Elemér által tervezett három tantermes udvari szárny. 1940-től 2. számú Református Elemi Iskola, 1945-től 1948-ig Egységes Gimnázium, ezután magyar tannyelvű Általános Iskola. 1981-ben az iskola megszűnt, helyébe napköziotthonos óvoda létesült [GaalM 147–148.]. — Városi iskola, Kőrözsi-iskola.

1832: „Köz Hirré Adás az Ev[angélium szerinti]. Reformata Méltóságos Aszszonyi-Egyesűlet által felállított K[ülső]. Magyar utszai fiu és leány oskoláról. […] Az elő-oskola¹ rövid rajza" [KHA]; 1888: Nőegylet népiskolája [Kv88].

Nucului (nuc h fn ’diófa’). A Bükkfa (Fagului) utca jobb oldalán északnyugatra nyíló, az A. Pumnul utcáig vezető utca. Az 1950-es években kezdett kialakulni.

1957: Str. Nucului – Diófa utca [Kv 184., 198.]; 1964: Str. Nucului – Diófa utca; Str. Nucului.

Nevét a helyhatóság adta.

Nuferilor — Tompa Mihály utca.

Nyárád utca — 1. Siretului.

Nyárfa utca — Plopilor (Szamosfalva).

Nyárfasor — Hegyalatti út (Kolozsmonostor).

Nyári fürdő. A Sétatér végén túl, a Kisszamos (Malomárok) és a Villamosmű utca felé vezető út közti területen lévő városi fürdőhely. Évtizedekig látogatott hely. Az 1930-as évektől az 1960-as évekig hétvégén, szép időben, minden jegy elkelt. Az 1970-es évek végén első részét felszámolták, itt épült fel a Sport szálloda. Leginkább Strandnak mondták, mondják. — Diána fürdő, Erzsébet fürdő, Flóra fürdő, Nádas fürdő, Neptun fürdő, Széchenyi fürdő, Torna fürdő, Uszoda.

1937: Baia de vară [Br37]; 1941: Nyári fürdő [Tel41 14.].

Nyári színház. A színkör, a mai Magyar Színház helyén állt. Egykori nagy, barnára festett faépület, homlokzatán fekete betűs építési éve, 1874 volt látható [Nagy 108.]. A Zimmermann Henrik által tervezett favázas épület 1874. június 13-án nyílt meg [GKv 216.]. Nyáron ide költözött ki a Farkas utcai színház. A színház belseje egyszerű volt. Tágas földszintjének mindkét oldalán ketrechez hasonló deszkapáholyok s ezek fölött faoszlopokon álló, szénatartószerű karzat volt. A színpad tágas és mély [Nagy 108.]. 1908-ban lebontották. Helyébe még abban az évben építeni kezdték tégla- és betonfalakkal, eternitpala és facement fedéllel az új Nyári Színkört. 1910. júliusában fejezték be. Július 18-án Erkel Ferenc Hunyadi-indulójával kezdődött az ünnepi megnyitó-előadás [Imre 54.]. — Nemzeti Színház, Színkör.

1893: Nyári Szinház [SAKcs]; 1894: Nyári szinház [Mach]; 1937: Teatrul Davila [Br37]; 1941: Nyári Színkör [Tel41 19.].

Nyári színkör — Nyári színház.

Nyehó. Az 1894-ben lebontott Nemzeti Szálló helyére Pákei Lajos terve szerint eklektikus ízlésben épített New York szálloda tréfás neve. „A Főtér déli sarkán nyílt a Bel-Torda-ucca, és itt a Jókai és Torda-ucca sarkán volt a nevezetes »Nyehó«, vagyis Nevijork, írva Newyork (a kutya nem ejtette nyujork-nak!) szálló és étterem és kávéház" [Laczkó Géza: Királyhágó, KKv II. 362.].

„A Nyehó teraszáról a tekintet körülszaladhatta az egész Főteret, amelynek nem is a közepén állt a templom, hanem kissé odább nyomva az Óvár felé, míg ezen a felén egy dísztelen négyszögű kőmicsoda állt, oldalán finom, de értelmetlen reliefekkel, tetején egy ismeretlen mellszoborral. Az úgynevezett »státova«², mint utóbb kiderült, Ferenc császár kolozsvári látogatását megörökítő emlékmű." [Laczkó Géza: Királyhágó, KKv II. 363.]. — New York szálloda.

Az angol kiejtést nem ismerő kolozsváriak nyelvén keletkezett tréfás név, a népi humor terméke.

Nyergesek tornya. Az egyetlen ismert adatból helye meghatározhatatlan. Talán a déli városfal egyik, a Tordakaputól keletre álló szíjgyártók tornya lehetett, amelyet – a nyergesek céhe a kisebbek közé tartozván – a két céh együtt gondozott és védett. A Szíjgyártók tornyaként ismert torony a kisebbek közé tartozott. — Szíjgyártók tornya.

1649: Nyerges Czeh[ek] Tornia [KvSzám 26.VI.573.].

Nyilvánosház — Kupleráj.

Nyomda. A Református Kollégiumnak a Farkas utca keleti végén, jobboldalt, a templom mögött álló épülete.

1888: Nyomda [Kv88].

Nyugati utca — Andreica, tribunul (Kardosfalva).

Nyugdíjas kávézó. Az Unió utcai Zöld cukrászda melletti talponálló kávézó. Az 1970-es, 1980-as években aki idejárt, azt mondta, „megiszunk egy feketét a nyugdíjasoknál". Itt a presszókávé évekig egy lejbe került, később 2 lej lett [Lőwy Dániel és Mester Gábor közlése].

Nyúl utca. A Györgyfalvi út elején, baloldalt, a Felső-Kövespadra kaptató negyedik, a Munkás és a Szántó utca közti rövid, néhány házzal szegélyezett sikátor. 1986-ban teljes egészében lebontották.

1899: Nyúl utcza [KözgyJk 1899. 111.]; 1914: Nyul utca [Cim14 169.]; 1917: Nyul utca [CsGK 28.]; 1923: Str. Iepure (iepure h fn ’nyúl’) [Br 88., 101.]; 1933: Str. Iepure [OF 38.]; 1937: Str. Iepure [Br37]; 1941: Nyúl utca [Kvát41]; 1945: Nyúl utca; Str. Iepurilor – Nyúl utca [Kvut]; 1957: Str. Iepurilor – Nyúl utca [Kv 188., 196.]; 1964: Str. Iepurilor – Nyúl utca; Str. Iepurilor; 1980: Str. Iepurilor [Cj80].

Nevét a helyhatóság adta.

¹ ’óvoda’

² másképp Státua

(Folytatjuk)

Asztalos Lajos

Hétfőn délután érdekes előadásra került sor a kolozsvári Caritas szervezésében: Péterffy Enikő tanárnő diavetítéses úti beszámolója kapcsán Oláh Dénes plébános három személyiségről mondta el, ami a Szentírásban, illetve a Római Katolikus Egyház szent hagyományában róluk fennmaradt. Szent Péter és Pál apostolról, illetve Páduai Szent Antalról volt szó, három különböző egyéniségről, akiknek küldetése és életútjuk sok hívő emberre gyakorolt mély benyomást. A kezdetben jelentkező műszaki gondok dacára a diavetítő végül beindult, és a jelenlévők képeken is megismerhették azokat az európai helyszíneket, amelyek e három szent életéhez, tevékenységéhez kötődnek. Oláh Dénes plébános az öreg kontinensen kívül eső helyekről is szót ejtett.

– Szent Péterről tudjuk, hogy Betszaidában született, és Kafarnaumban nősült. Jézus Krisztus meghívta őt apostolai közé. Ez közhely, ezt mindnyájan jól tudjuk, kiemelendő viszont az, hogy ő az egyetlen az apostoli testületben, akinek Jézus megváltoztatja a nevét. Korábban Simonnak hívták, Ő Kéfának vagy Kéfásnak, azaz Petrosznak, Péternek nevezi. Ennek Ószövetségi hagyománya van, korábban két ilyen esettel találkozunk: az Úr hívja Ábrámot és Ábrahámra változtatja nevét, majd hívja Jákobot, akit Izraelnek nevez. Az Ószövetség mentalitásában – és ez átszüremlik az Újszövetségbe is – a névváltoztatás teljes lefoglalást jelent. Tehát Jézus Pétert nem csak hogy meghívta, hanem le is foglalta magának. Ez a későbbiekben nyilvánvaló lesz, hiszen Péter nagyon érdekes, egyedülálló szerepet tölt be az apostoli testületben. Gondoljunk arra, hogy Jakab és János kíséretében jelen van a Tábor-hegyen, az Olajfák-hegyi agónián, azon kívül, míg Péter neve a négy Evangéliumban százhúszszor fordul elő, addig az összes többi apostol neve, együttvéve csupán nyolcvanegyszer. Ugyanakkor, a négy evangélista egymástól különböző apostoli névsorában Péter az első helyen van, a többi apostol változtatja a helyét. Ő indítványozza Mátyás megválasztását, ő mond ítéletet Ananiás és Szafira fölött. Ő feddi meg Simon mágust, ő veszi fel az első pogányt az egyházba, Corneliust. Pál is hozzá megy megtérése után, megbeszélni az evangéliumot, „hogy nehogy hiába fáradozzak". Ezenkívül, nekünk, katolikusoknak van három fontos igehelyünk, amire lépten-nyomon hivatkozunk, és amit nem lehet másképpen magyarázni, ha a Szentírást hitelesen olvassuk. Az első, Máté evangéliumának tizenhatodik fejezetében a híres jelenet, amikor Péter Jézust Messiásnak vallotta, akkor Jézus azt mondja: „És én mondom neked, te Péter vagy, én erre a sziklára építem egyházamat, és a pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Neked adom a mennyek országának a kulcsait, amit te megkötsz a földön, meg lesz kötve a mennyekben is, amit megoldasz a földön, meg lesz oldva a mennyekben is". A másik, a Lukács huszonkettedik fejezetének a harmincegy-harminckettedik verse, ahol Jézus azt mondja: „Simon, Simon, a Sátán kikért titeket, hogy megrostáljon, de én imádkoztam érted, hogy te egykor megtérve, megerősítsd testvéreidet". Nagyon fontos volt tehát Jézusnak a Péter hite, ami a többiek számára megerősítő kellett, hogy legyen. A harmadik a János evangéliumában a híres halfogás, amikor Péter jóváteszi háromszoros tagadását, de Jézus mindháromszor felszólítja: „legeltesd juhaimat, legeltesd bárányaimat". Ez a mondás a római Szent Péter-bazilikában, a kupola felső részében nagy öblös betűkkel van felírva. Pétertől két apostoli levél maradt fenn. Az apostolról a hagyomány úgy tudja, hogy Rómába került, ahol Néró császár idején halt vértanúhalált, a Vatikán dombon fejjel lefelé keresztre feszítették, erre a helyre már Nagy Konstantin császár idejében bazilika épült. Ezt az is bizonyítja, hogy láthatóan óriási földmunkákat végeztek az építkezés kedvéért, hogy középre kerüljön a sír, azaz az oltár. Az őskeresztények sírok fölött imádkoztak, ezért van a régi oltároknak koporsó-alakja. A II Gyula pápa-féle reneszánsz bazilika erre a régi templomra épült. Az egyház úgy tartja, ez a világ temploma, és nem a pápáé. A pápai templom a Lateráni-bazilika. Péter olyan egyéniségként áll előttünk a Biblia lapjain, hogy ha a curriculum vitae-ét beadta volna egy vállalkozónak, egészen biztos, hogy nem alkalmazták volna. Ingatag ember, ami azt bizonyítja, hogy az elhívás Isten részéről soha nem az alkalmasságot, hanem a küldő Isten kegyelmét jelenti. Sem a püspök, sem a pápa, de még jómagam sem azért töltjük be azt a funkciót, amit betöltünk, mert alkalmasak vagyunk, hanem mert a küldő Isten kegyelméből válunk alkalmassá.

– Péternek tulajdonítható a Szentírásban előforduló egyetlen tökéletes bűnbánat-pillanat is, háromszori tagadása után könnyezve látja be saját gyengeségét.

– Ő tudta, mit jelent mélyen lenni, és abból a mélységből felemelkedni. Ez nagyon fontos egy mai lelkipásztornak, mert alázattal kell, hogy eltöltsön, tudnunk kell, hogy gyarló emberek vagyunk, Isten kegyelméből vagyunk azok, amik vagyunk. Alázat nélkül nem működik semmi.

A másik, akiről szót ejtettem az előadásomban, Páduai Szent Antal. Ez kissé furcsa, profán kifejezéssel élve: „hogy kerül a csizma az asztalra" jellegű társítás. A körút azonban így hozta, hogy Páduában is járt a kedves tanárnő, és ennek a városnak a kapcsán róla is beszélnem kell. Megjegyzem, a páduai egyetemen Báthory István is tanult. Szent Antal 1195 augusztusában született, Portugáliában, Lisszabonban, és 1231 júniusában halt meg, Pádua közelében. Mindössze harminchat évet élt. Gazdag szülők gyermeke, aki ágostonos kanonokok között tanult, és úgy megszerette őket, hogy közéjük állt. Tizennyolc évesen már fogadalmas volt, aztán amikor Marokkóból hazahozták a ferences vértanúkat, őt is elkapta a buzgóság, vértanúhalált akart halni Krisztusért. Beállt ferencesnek és afrikai misszióba utazott, de nem bírta a klímát, megbetegedett, és haza kellett jönnie Európába. A gondviselés úgy hozta, hogy egy vihar miatt Szicíliában kötött ki, ahol találkozott a ferences rend nagy káptalanjával, és magával a rend alapítójával, Szent Ferenccel. Olaszországban maradt, és bár érdekes módon soha nem tanult meg olaszul, csupán portugálul beszélt, mégis hatalmas tömegek hallgatták és értették. Persze, latin nyelvekről lévén szó, valószínűleg nyolcszáz évvel ezelőtt még nem voltak annyira élesen elkülönülve. Nagy szónokként és nagy gyóntatóként tölt be jelentős szerepet, sok embert tud megvigasztalni. Csodák kísérik útját, és már halála után négy évvel IX. Gergely pápa szentté avatja. Az ilyenkor szokásos exhumáláskor a nyelvét épen találták. Ezt a páduai székesegyházban külön urnatartóban őrzik, ide járulnak a zarándokok. A szentek élete számunkra a megélt evangélium. Amikor egy szentre gondolok, azt vizsgálom, hogy miként élte meg az evangéliumot. A Szentírásban többször elhangzik az életszentségre való felhívás.

Ami Szent Pált illeti, ő úgy lett apostol, hogy földi élete során soha nem látta Jézus Krisztust, pedig kortársak. A leveleiben szereplő két dátum alapján valószínűleg Kr. u. 4–5 körül születhetett, és ha elfogadjuk a Dionésziusz Exédiusz tévedését, akkor Jézus nem az időszámításunk első évében, hanem körülbelül öt évvel korábban született. Ezek szerint tíz-tizenkét év korkülönbség lehetett közöttük. A magyarázat az, hogy amikor Jézus Jeruzsálem és Galilea útjait rótta, akkor Pál apostol mással volt elfoglalva. Ő szórványból származó farizeus családnak a gyermeke, ami azt jelenti, hogy öt éves korában már kellett tudnia a 136. zsoltárt, nyolc évesen pedig az összest, kívülről. Ezekbe a gyerekekbe a zsinagógai iskola beleverte a zsoltárokat. Zárójelben elmondom: a teológusok sokáig vitatkoztak azon, hogy a Zsoltárok Könyve az a salamoni templom énekeskönyve-e, vagy esetleg valami más. Mivel a rendszerbe foglalásuk a babiloni fogság idején történt, egyértelmű, hogy nem énekeskönyv, hiszen a templom korábban épült. A zsoltárok nem más, mint a zsidó hitvallás katekizmusa. Ugyanígy megfigyelhetjük, hogy a mi népénekeink is a katekizmusi igazságokat tartalmazzák, verses formában. Pál apostol ezeket a zsoltárokat mind tudta. Mint farizeusnak, tizenhárom pontból álló fogadalmat kellett tennie, és csak ezekbe a tételekbe beletekintve érthetjük meg, milyen nagy dolog volt életében a megtérés. A damaszkuszi út után Pál apostolnak három missziós útja volt, majd egy negyedik Rómába, de sokkal fontosabb az az út, amit ő megtett önmagában, Saultól Pálig. Ezt én öt pontban foglalom össze: először is eljutott a Törvénytől a kegyelemig. Farizeusként ismerte a 613 ószövetségi törvényt, és úgy tudta: ezt teljesítenie kell, és akkor kedves lesz Isten előtt. Másodszor: el kellett jutnia a körülmetélkedéstől a hitig. A harmadik pont: a test szerinti Izraeltől Isten Izraeléig. A kiválasztás büszke öntudattal töltötte el őket: vér szerint Ábrahámtól származnak. Az igazi Izrael azonban az, aki engedelmeskedik Istennek. Negyedszer: a kérlelhetetlen üldözőből fáradhatatlan apostollá lett, ötödször pedig: a feddhetetlen farizeusból, bocsánatot nyert bűnös. A „feddhetetlen farizeus vagyok, mindenből tizedet adok, hetente kétszer böjtölök – mi baja lehet velem Istennek" magatartástól eljutott az „én vagyok a bűnösök között az első" álláspontig. Utolsó útja Rómába vitte, ott fellebbezése kapcsán elmondta beszédét, majd vértanúhalált halt, a falakon kívül végezték ki, azon a helyen áll ma az úgynevezett falakon kívüli Szent Pál-bazilika.

Róma és Pádua nem csupán fontos zarándok-központ, hanem szép, látványos hely, amely látogatók hatalmas tömegét vonzza. Vannak azonban olyan helyek, amelyek fontosak ugyan a kereszténység számára, ennek ellenére meglehetősen jelentéktelen települések maradtak. A már említett Betszaidára, Kafarnaumra, vagy a Mária-Magdolna, avagy Magdalai Mária révén híres Magdalára gondolok.

– Magam is jártam ezeken a helyeken, 1994 januárjában. A helyzetért a történelem okolható. Miután Kr. u. 70-ben a rómaiak lerombolják a jeruzsálemi templomot, a zsidók még 132-ben Bar Kochba vezetésével megpróbálkoztak egy lázadással. Ezt vérbe fojtották, utána minden zsidónak el kellett hagynia az országot. Ekkor kezdődött el a világméretű diaspóra. Eközben ott új nép telepedik le, az arabok, akik magukat Ismáel révén szintén Ábrahám leszármazottainak tartják. A 620 körüli hitváltás nyomán az iszlám – az általa is tisztelt ószövetségi emlékeken kívül – mindent tűzzel-vassal pusztított. A Nagy Konstantin milánói ediktuma után volt egy körülbelül háromszáz éves fellendülés, amikor sok minden újjáépült, megpróbálták azonosítani, behatárolni a szent helyeket.

– Most Európa áll egy iszlám terjeszkedés előtt. Kérdés, hogy milyen hatással lesz ez a kereszténységre: kitér előle, megtanul együtt élni vele, védekezni fog, netalán megerősödik a támadás hatására?

– Elmondok egy érdekes dolgot: én 1997-ben jártam először Bécsben. Akkor már állott a Duna-szigetén a mecset. Mátyás király óta mi magyarok jelen vagyunk Bécsben, és nem voltunk képesek egy magyar templomot építeni. Jelenleg a katolikusok a német lovagrendnél miséznek, a protestánsokat nem tudom, hol fogadják be.

Azt hiszem, hogy Európának szembe kell néznie ezzel a kérdéssel, mert amit az iszlám nem tudott az Oszmán Birodalom idején elérni, Európa meghódítását, azt most el fogja érni. Először is azért, mert náluk van a „biológiai fegyver", a gyermekáldás, a pozitív népszaporulat. Emellett nagyon kötődnek a hagyományaikhoz, és én úgy látom, hogy ez őszinte dolog. A férfiak vallásossága szembetűnő, tréfásan azt szoktam mondani, hogy mi magunkat anyaszentegyháznak szoktuk nevezni, de olyan jó lenne már végre apaszentegyház lenni, ha a férfiak is nagyobb számban lennének jelen az egyház életében. A muzulmánokról el lehet mondani, hogy „apaszentegyház". Helsinkibe utazva egy alkalommal, meglepődve vettem észre: a repülőtéren a muzulmán hívő leterítette az imaszőnyeget, és Mekka felé fordulva imádkozott. Nem zavarta a körülötte nyüzsgő embertömeg. Félórával ezután zsidó fiúcskát láttam, aki felkötötte a tefilint, és szintén imádkozott. Keresztényt nem láttam ilyet tenni. Valami hiányzik nálunk.

Az ég óvjon a betegségtől – sóhajtunk fel olykor, ha valahol fáj, ha a betegség valamely jelét észleljük magunkon, ha az orvos kijelenti, hogy testünk vagy annak valamelyik része nem egészséges, hanem beteg. Boldog az ember, ha legyűri betegségét, de a szóval, az egészség ellentétét jelentő beteg szóval a szófejtő nyelvészek sokasága máig sem tudott megbírkózni, eredetét nem tudták megfejteni, bár egyeztették finnugor, iráni, mongol, török, szláv és német szavakkal, mégis e megfejtési kísérletek nem vezettek eredményre: a szó ismeretlen eredetű. Írásos feljegyzése már 1372-től adatolható: „Akarom... hogy ez betegnec szolgálattyára meg marady" – olvashatjuk a Jókai-kódexben. S nemcsak a betegség terjed, terjedt a „beteg" szó is, a magyarból átkerült több szomszédos szláv nép nyelvébe és a románba is.

Nem kell különösebben hangsúlyoznunk, hogy szókincsünkben a beteg szó származékaiban és összetételeiben is gyakori. Ilyen származékszó a betegség, beteges, betegeskedik. Előtagként ilyen összetételekben szerepel: betegágy, betegápoló, betegellátás, beteglap (őrizzen az ég a fisától!), betegnyilvántartás, betegpénz, betegpénztár, betegsegély, betegszabadság, betegszoba stb.

A betegség azonban nem egyforma, milyenségét a -beteg utótagú összetételekkel fejezhetjük ki, ezek a betegség pontosabb meghatározását adják. A beteg így lehet agybeteg, bőrbeteg, elmebeteg, epebeteg, érbeteg, gyomorbeteg, idegbeteg, kedélybeteg, szembeteg, szívbeteg, tüdőbeteg, vesebeteg stb. Több ilyen összetétel esetében a -beteg utótag helyett a bajos utótagú összetételekkel fejezzük ki a betegség mibenlétét, ezek gyakran párhuzamosan élnek egymás mellett, s a mindennapi beszédben az előbbieknél gyakoribb használatúak; így mondjuk, hogy valaki epebajos, gyomorbajos, idegbajos, májbajos, szívbajos, tüdőbajos, vesebajos stb. de a -bajos utótagú összetételek sora nem teljes, például az újabb érbeteg mellé nem alakult ki az érbajos kifejezés. Néha a -beteg és a -bajos utótagú összetételek között hangulati különbséget érzünk, ha valakire például azt mondjuk, hogy idegbeteg, mennyire tapintatosabb, mintha azt mondanók: idegbajos. Az elmebajos meg a szívbajos szónak kialakult egy átvitt értelmű, rosszalló jelentése is: az elmebajos = hülye, a szívbajos = gyáva, félénk. Gyakran mondjuk: odamondtam neki, nem vagyok szívbajos! Az agybajos kifejezésnek a mai szóhasználatunkban csak sértő jelentése van.

Végül említsük meg a -beteg utótagú kifejezések között a határozós összetételeket, ilyen a cukorbeteg, sugárbeteg. A tengeribeteg összetétel elvonás a tengeribetegség összetételből, és tulajdonképpen idetartozna a lelki beteg és a nemi beteg is, de ezeket különírjuk, s így nem sorolhatjuk a -beteg utótagú összetételek közé.

Júniusban 13 évi mélyponton, 5,5 százalékon állt a munkanélküliség, azonos volt a májusi szinttel, de jóval alacsonyabban, mint a múlt év júniusában mért 6,6 százalék – közölte a Foglalkoztatási Ügynökség.

Az elemzők a turizmus, az agrárszektor és az építőipar szezonális foglalkoztatásának növekedésével magyarázzák a helyzet javulását.

Ionuţ Popescu pénzügyminiszter a múlt hónapban azt közölte, hogy a személyi jövedelmekre az év elején bevezetett 16 százalékos átalányadó kezdi éreztetni hatását a „szürke gazdaság" kifehérítésében, és a foglalkoztatottak számának 153 ezres növekedéséhez vezetett az év első negyedében.

Romániában tovább tart az erőteljes gazdasági növekedés. Az idén várhatóan 6 százalék körüli GDP-növekedés várható a tavalyi 8,3 százalék után, vélik az elemzők, aki szerint ez a tartós növekedési trend javított a munkaerő-piaci helyzeten.

Az év egészében a munkanélküliségi ráta várhatóan 6 százalék körül mozog majd, a gyors gazdasági növekedés hatása ellensúlyozza a veszteséges bányaiparban és a közlekedési ágazatokban tervezett létszámleépítések hatását.

Az ingatlanokkal foglalkozó hazai szakértők szerint egymillió lakás hiányzik a piacról, euróban számolva is milliárdnyi összeget emésztene fel a megépítésük. Szociológusok által a hazai sajtóban idézett adatok szerint az EU-ban az egy főre jutó lakóterület 30 négyzetméter, Romániában pedig ennek kevesebb, mint fele, mindössze 14,2 négyzetméter.

– Románia ezen a téren messze elmarad az Európai Uniós országok mögött – nyilatkozta Adrian Dan, az élet minőségével foglalkozó intézet kutatója. Csehországban 25,5 négyzetméter lakható terület jut egy főre, Magyarországon átlagon felüli ez az adat, itt 32,1 négyzetméter jut egy lakosra, hasonló a helyzet Észtországban, 32 négyzetméterrel.

A lengyelek átlagosan 18,2 négyzetmétert mondhatnak magukénak, a lettek 20,9, a szlovákok 21,9, egy horvát 22,1 négyzetmétert. A románokat a bolgárok is megelőzik 16,7 négyzetméterrel. Európában csak az albánok laknak kisebb területre összezárva, ők átlagosan 8 négyzetméter lakható területet vehetnek igénybe.

Romániában a szociológusok új lakáskoncepciót, olyan hosszú távú stratégia kidolgozását sürgetik, amely ösztönözi az építőipari befektetéseket.

A világ legtekintélyesebb élelmiszeripari seregszemléjének, az október 8. és 12. között rendezendő kölni Anugának az előkészületeiről és a világ élelmiszeripari trendjeiről beszéltek a kölni vásár vezetői a múlt héten, a budapesti Gerbeaud-házban.

Az az élelmiszer, ami nem jelenik meg a kölni vásáron, nincs is – körülbelül így lehet összefoglalni az óriási kiállítás a lényegét. Amint Wolfgang Kranz, a vásár ügyvezető igazgatója elmondta, több mint 160 ezer látogatót várnak októberben és örülnek neki, hogy az elmúlt években megkétszereződött, mind a magyar kiállítók, mind a magyar látogatók száma.

A Magyarországról kiutazó kiállítók száma az idén 88 lesz, míg két éve csak 49 volt. Egyre nő a bolgár és a román részvétel is. Ebben jelentős szerepet játszik Magyarország belépése az Európai Unióba, ugyanakkor jótékony hatással bír a fapados légi járatok növekedése is.

Az idén hatezer gyártó és kereskedő mutatkozik be a világ öt kontinenséről, 150 országából, 286 ezer négyzetméteren. A vásár önmaga is kiállítások „gyűjteménye": külön mutatkoznak be a csemege áruk, a hűtött és fagyasztott élelmiszerek, a tej- és tejtermékek, pékáruk, sütemények, forró italok, húsfélék.

A németországi és a nemzetközi élelmiszeripari trendekről, gasztronómiai divatokról dr. Sabine Eichner Lisboa, a Német Élelmiszeripari Szövetség igazgatója szólt. Mint elmondta, növekszik a kis létszámú háztartások száma, egyre több a szingli, kisebbek a családok és mind kevesebbet fordítnak élelmiszerre, ugyanakkor egyre jobban figyelnek az adagok nagyságára és a minőségre.

Nő a biotermékek, az ételkülönlegességek, az egészséges élelmiszerek, a vegetáriánus ételek, a falatkák, a kóser élelmiszerek keresettsége és választéka.

Világtendencia, hogy az emberek mást és másképp vásárolnak és főznek, mint régen. Németországban mind több pénzt hagynak az állampolgárok az éttermekben és előnyben részesítik a nemzeti ételeket.

A környező országok közlekedési előírásairól, autópálya-díjairól és más hasznos tudnivalókról nem árt tájékozódnunk most, amikor a nyár megérkezett, és sokan külföldön töltik majd a szabadságukat. Íme, néhány adat a szomszédos országokból:

Horvátország:

Az autópálya díja Goricantól, a határtól Rijekáig (Fiume) 92 kuna, illetve július 1-től Splitig kb. 200 kuna – vagyis 1 kilométernyi autópálya mintegy 0,40 kunába kerül –, és mindenütt fizethető bankkártyával. Az Isztriai félszigetre vezető Ucka alagút használata további 27, a Krk szigetre vezető hídé 15 kuna. (1 euró kb. 7,3 kuna). Az autópályán a legnagyobb megengedett sebesség: 130 km/h. Alkoholt a vezetők egyáltalán nem fogyaszthatnak. A határon kérhetik a jogosítványt, forgalmi engedélyt és/vagy a zöldkártyát. Autópálya információk: www.hac.hr. Horvát autóklub: www.hak.hr.

Szlovénia:

Az autópálya díja Ausztria felől Krvavecen, Mariboron és Ljubljanán át Koperig, a tengerpartig kb. 2410 tolár. A Magyarország felől jövők Maribornál vagy Ptuj után térhetnek rá az autópályára. (1 euró = 2,40 tolár). Az autópálya-díj fizethető mindenütt bankkártyával, vagy euróval, de a visszajárót csak tolárban adják. Az autópályán a legnagyobb megengedett sebesség:130 km/h. Alkoholt a vezetők 0,005 ezrelékes határig fogyaszthatnak: ez egy pohár sörnek, vagy egy deciliter bornak felel meg. Szlovén autópálya információk: www.amzs.sl.

Ausztria:

Az autópályák használatához Magyarországhoz hasonlóan matricát kell vásárolni: Magyarországon is megvásárolható, 10 napra 7,60 euró, 2 hónapra 21,80 euró, egész évre 72,60 euró. Tanácsos vinni a zöld kártyát. Az autópályákon a legnagyobb megengedett sebesség 130 km/h. Alkoholt a vezetők 0,5 ezrelékes határig fogyaszthatnak: ez egy pohár sörnek, vagy egy deciliter bornak felel meg. Osztrák autópálya információk: www.oeamtc.at.

Szlovákia:

Az öt rövidebb-hosszabb autópálya használatához matricát kell vásárolni a határon, vagy a benzinkutaknál: ez egy hétre 150 szlovák korona, egy hónapra 300, 1 évre 1100 korona. (1 euró = 39 szlovák korona). Az autópályán a legnagyobb megengedett sebesség 130 km/óra. Alkoholt az autósok egyáltalán nem fogyaszthatnak. Szlovák autópálya információk: www.mototuristika.sk.

Ukrajna:

A Kijevtől Odesszáig vezető, mintegy 400 kilométeres autópálya használata díjtalan. (A nemzeti valuta, a hrivnya, 1 US dollár = 5,05 hrivnya, 1 euró = 7,25 hrivnya, s ajánlatos a pénzt a határ mentén, vagy bankokban váltani.) Az autópályán megengedett legnagyobb sebesség 120 km/h egyes szakaszokon, egyébként 90 km/h. Alkoholt a vezetők egyáltalán nem fogyaszthatnak. Ukrajnába turisták személyenként egyezer amerikai dollárt vihetnek be szóbeli bejelentés mellett. Az ezernél több, de tízezernél kevesebb dollárt írásban kell bejelenteni a vámőrségnél, tízezer dollárnál többet csak bankkártyán lehet bevinni.

Szerbia:

Újvidéktől Belgrádon, Nisen át Dimitrovgrádig, a bolgár határig vezet autópálya, ez a távolság kb. 1310 dinárba, mintegy 15 euróba kerül, és a kapuknál kell fizetni. (1 euró = 82 dinár). Szerbiában a határon az 500 eurónál több készpénzt be kell jelenteni, a fináncok az ország belsejében is tartanak ellenőrzéseket. Ajánlatos a határon váltani pénzt. Az autópályán a megengedett legnagyobb sebesség: 120 km/h. Az autósok 0,5 ezrelék erejéig fogyaszthatnak alkoholt, ez körülbelül egy pohár sörnek, vagy egy deciliter alkoholnak felel meg, de már a parlament előtt van az új KRESZ-törvény, amely teljes alkohol-tilalommal sújtja az autósokat. Fontos tudnivaló: a szerbiai beutazáshoz vízum szükséges a román állampolgároknak, köztük azoknak is, akik esetleg Magyarországon élnek, ha azonban csak átutaznak Montenegró felé, vízum nem szükséges, csak meghívó levél, vagy a szállodai foglalásról szóló dokumentum. Montenegróban nincs autópálya, az Adria hegyi utakon, 60–80 km/h sebességgel érhető el. Szerbiai autópálya információk: www.amsj.com.yu.

A kereskedelmi kapcsolatok példátlan ütemű bővülésével betörtek a világmárkák a kelet-közép-európai piacokra is, kiváltva a fogyasztók márkaőrületét. Ráerősít a jelenségre a média reklámözöne, amely adott márkák kiválóságát hangoztatva ösztönöz a sugalmazott választásra.

A hatvanas években a nevesincs bécsi orkánkabát és az olasz harisnya volt a sikk, Rakéta porszívó, Zenit fényképezőgép és Trabant hirdette az orosz, Practica a keletnémet ipar „felsőbbrendűségét". Ma már az igényesebb fogyasztó szóba se áll levitézlett márkájú, no name termékeket kínáló kereskedőkkel. Márkamánia hódít Romániában is.

A hajdanán Trapper farmerban feszítő, majd Jeans-re és Levi Strauss-ra váltó fiatalok gyermekei ma Devergo cuccokban járnak, a Clujana-cipő mindenhatóságát a Caterpillar bakancs váltotta föl. Az ásványvizet lekörözte a Coca-Cola, a négykerekűek között a Mercedes, az Audi, a Volvo a menő, – hol van már az ezerötös Lada?

A nyugati márkák előretörése Kelet-Európában ma már múlt idejű tendencia, s mint ilyen jól dokumentálható. Egy design-tanácsadó cég, a Landor Associates közvetlenül a Szovjetunió felbomlása után ezerötszáz kelet-európai véleménye alapján készített rangsort a leghíresebb és legismertebb nyugati márkákról. A Független Államok Közössége polgárai – az ex-szovjet-oroszok – között akkor a Sony végzett az élen, mögötte az Adidas és a Ford. E „dobogós" márkákon kívül rendre a Toyota, a Mercedes-Benz, a Fanta, a Pepsi-Cola, a Volvo, a Fiat és a Panasonic alkotta az első tíz helyezettet. A lengyeleknél a Sony, a Volvo és a Mercedes-Benz lett dobogós, a többi hét márka sorrendje pedig így alakult: Adidas, Toyota, Ford, BMW, Philips, Porsche és Honda. A magyar márkamánia-preferencia például így festett: Mercedes-Benz, Adidas, BMW, Sony, Porsche, Rolls-Royce, Jaguár, Ford, Philips és Opel. Miközben az orosz ajkúaknál lassanként minden márkás napszemüveg réjbani lett (nem csak a Ray Ban), a románoknál pedig minden sportcipő adidasz (nem csak az Adidas), a magyarokról 1999-ben azt állapították meg a piackutatók, hogy „nagyon alacsony náluk a márkahűség. A közép-kelet-európai térség országaiban a vásárlók 38 százaléka tart ki bizonyos márkák mellett, náluk csak 21 százalék". Tavaly viszont már minden negyedik vásárló választotta rendszeresen egy-egy adott üzlet saját márkás termékét, legyen az bár egy nagy bevásárló központ nevével márkásított, a hipermarket egyébként névtelen beszállítóival legyártatott termék.

Tesco-öltöny? Cora-cipő? Globalizálódó világunkban ez sem elképzelhetetlen, akárcsak a török Levi’s nadrág és a Koreában, Thaiföldön gyártott – eredetileg japán – Yamaha márka, netán az IKEA szlovéniai beszállítótól érkező „svéd" bútora.

Az internet e téren is tágra nyitotta a világot az érdeklődők előtt. A világhálón leggyakrabban szörföző fiatalok márkahűségéről azonban tudni kell, hogy az ő tetszésüket nem a klasszikus, hanem a legújabb divatmárkák nyerik el. Például a Chanel helyett a Max, vagy a Gabriella Sabatini-parfümöket választják – vagyis az illat „trendisége" számít elsősorban, és csak aztán a márkája. Hozzáértők meggyőződése az is, hogy a neves márkáknak újra és újra meg kell újulniuk a jövő fogyasztóinak megnyerése érdekében. A fiatalok szemében ugyanis inkább a divatos dizájn számít, a márka csak másodlagos.

Szakemberek szerint a marketingben nem az objektív valóság, hanem a márkáról a fogyasztók fejében kialakított kép a meghatározó: „Egy márkának lehetünk az ismerősei, a barátai, vagy egyenesen az imádói, és ez a kapcsolat sokban hasonlít embertársainkkal való kapcsolatunkhoz". Professzionális reklámügynökségek ezért a márkákhoz való érzelmi kötődésünk feltárásával igyekeznek irányt mutatni a hatékony márkaépítéshez. A márkák egyre kiélezettebb versenyében olykor már csak a szupermárka, az úgynevezett Superbrand számít, ezeket külön kiadvány listázza. E szerint, Magyarország vonatkozásában például, „A hagyományos magyar brandek közül a Pick és a Pöttyös Túró Rudi hódított meg sokakat, és mellettük olyan nemzetközi brandek voltak a kedvenceink, mint a Coca-Cola, a McDonald’s, a Nokia, a Sony vagy a Nivea".

A jól ismert nemzeti márkáknak a hagyományok őrzésében, a nemzeti egység erősítésében és a kultúrák közötti sokféleségben játszott szerepét ismerte fel és erősíti az Európai Márkaszövetség. Ezernyolcszáz tagszervezete azokat a márkákat képviseli, amelyek főként a mindennapi fogyasztásban játszanak szerepet. Ezek pedig – legyenek bár klasszikus, trendi, avagy még csak feljövőben lévő no name márkák – jobbá, egyszerűbbé és kellemesebbé is teszik életünket.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 3,5664 erős lej, 1 USD = 2,9470 erős lej, 100 magyar forint = 1,4446 erős lej.

Szerény, csendes, 197/75/29 fiú barátnőt keres. Email: felphar@yahoo.com. (0020)

Nemzetközi gépkocsivezetőket keresünk, magyarországi teleppel (Budapest mellett) nyerges szerelvényekre (csak EU-n belül). Telefon: 0036-26-367-218. (M)

TV service: hosszú sávú tunnerrek beépítése a Hálózat tévéadó vételéhez. Telefon: 460-065. (0017)

– Miért van az, hogy a férjeknek függőlegesen ráncos a homloka, a feleségeknek pedig vízszintesen?

– Mert a férj összeráncolja a homlokát és így szól: hol a pénz? A feleség pedig csodálkozva felhúzza a homlokát és így válaszol: milyen pénz?

Miután a baszk Athletic Bilbaót búcsúztatta az UEFA-Intertotó-kupa második fordulójában, a Kolozsvári CFR-Ecomax jutalma többek között az, hogy a Gépész utcai stadionba „hozta" Európa egyik rangos együttesét, a Saint Étienne-t. Igaz ugyan, hogy a francia csapat – amely a legtöbb francia bajnoki címmel büszkélkedhet – nem most éli virágkorát, de azért éppen hanyatlásról sem beszélhetünk, hiszen a legutóbbi idényt a 6. helyen zárta.

A franciák ráadásul – az Athletic Bilbaóval ellentétben – nem másodcsapatukkal szerepelnek a kupában, a kolozsvári együttes ilyen körülmények között pedig ismét csak második számú esélyese a párharcnak (amelynek visszavágóját a követlező hét végén, ugyancsak vasárnap játsszák Franciaországban). Dorinel Munteanu és csapata azonban, ha jó napot fog ki, ismét képes lehet meglepetést okozni. A jelek szerint vasárnap pályára léphet a CFR két új játékosa is, a Steauától érkezett Martin Tudor és a Brassói FC-től leigazolt Vasile Casian Miclăuş, s minden bizonnyal ismét pályára lép a valamivel korábban leigazolt Coroian is.

A vasutasok szurkolói viszont kifogásolhatják, hogy Dorinel Munteanu játékos-edző és Gheorghe Mihali másodedző részt vesz egy nappal korábban, azaz ma a temesvári jótékonysági mérkőzésen, amelyen Brazília és Románia 1994-es világbajnoki válogatottja méri össze erejét. Egyrészt a CFR játékos-edzője megsérülhet, s hiánya a vasárnapi mérkőzésen nehezen lenne pótolható, másrészt pedig néhány órára távol marad játékosaitól, kevesebb mint 24 órával, a fontos mérkőzés előtt.

A vasárnapi mérkőzés egyébként 17 órától kezdődik, míg a szombati jótékonysági mérkőzés – amelyen Romario több mint valószínű, hogy az előzetestől eltérően nem lép fel – 20.30 órától (ez utóbbit a Pro Tv élőben közvetíti).

• A Ferencváros hazai pályán 2–0-ás vereséget szenvedett a fehérorosz MTZ-RIPO Minszktől a labdarúgó UEFA-kupa selejtezőjének első fordulójában, a párharc első mérkőzésén, így a magyar fővárosi gárda rendkívül nehéz helyzetből várja a két hét múlva esedékes visszavágót. A gólokat Mkhitarjan (37. perc) és Tarascsuk (90. perc) lőtte, az első találat szabadrúgás, a második szöglet nyomán született.

Nagy lendülettel kezdett a Ferencváros, de a rohanás csak húsz percig tartott. A vendégek remekül megszervezték a védekezésüket, ráadásul a zöld-fehérek minden elképzelés nélkül próbáltak támadni.

A második félidőben sem találta a játék ritmusát az FTC, a hazaiak számos technikai hibával játszottak. A fehérorosz kupagyőztes rutinosan őrizte előnyét, amely a végén még nőtt is. Végeredmény: FTC–MTZ 0–2.

A második összecsapásra két hét múlva kerül sor a minszki Traktor Stadionban.

• A Bukaresti Rapid Andorrában vendégszerepelt, és nem akadt fel a Matecosa UE Saint Julía együttes amatőrjein. A találkozón Daniel Niculae mesterhármast ért el (a 10., 34. és 64. percben lőtt gólt), a gólsorozatot Felix öngólja (60. perc) és Vasilache (76. perc) egészítette ki. Végeredmény: Saint Julía–Rapid 0–5.

• A sportszerűségi versenyben szabadkártyát kapó, Bódog Tamást is foglalkoztató német FSV Mainz 05 hazai pályán kiütéses, négygólos győzelmet aratott az örmény MIKA Astarak együttese ellen.

További eredmények, UEFA-kupa, selejtező, első forduló, első mérkőzések: Banantsz Jereván (örmény)–Lokomotivi Tbiliszi (grúz) 2–3, FK Baki (azeri)–Zsolna/Zilina (szlovák) 1–0, Ekranas Panevezys (litván)–Cork City (ír) 0–2, Torpedo Kutaiszi (grúz)–BATE Boriszov (fehérorosz) 0–1, Allianssi Vantaa (finn)–CS Petange (luxemburgi) 3–0, SK Elbasani (albán)–Vardar Skopje (macedón) 1–1, Teuta Durres (albán)–Siroki Brijeg (bosnyák) 3–1, TVMK Tallinn (észt)–MyPa Myllykoski (finn) 1–1, Bashkimi Kumanovo (macedón)–Zepce (bosnyák) 0–0, Nistru Otaci (moldovai)–Lenkoran (azeri) 3–1, Etzella Ettelbrück (luxemburgi)–IBK (izlandi) 0–4, Esbjerg (dán)–Flora Tallinn (észt) 1–2, NSI Runavik (feröeri)–Metalurgs Liepaja (lett) 1–2, Omonia Nicosia (ciprusi)–Hibernians (máltai) 3–0, FC Vaduz (liechtensteini)–Dacia Kisinyov (moldovai) 2–0, Portadown (északír)–Viking Stavanger (norvég) 1–2, IBV (izlandi)–B36 Torshavn (feröer-szigeteki) 1–1, Mainz (német)–MIKA Astarak (örmény) 4–0, Longford Town (ír)–Carmarthen (walesi) 2–0, Rhyl (walesi)–Atlantas Klaipeda (litván) 2–1, Domagnano (San Marinó-i)–Domzale (szlovén) 0–5, Linfield (északír)–FK Ventspils (lett) 1–0 és Birkirkara (máltai)–APOEL Nicosia (ciprusi) 0–2.

A visszavágókat két hét múlva rendezik.

• Kínai tulajdonosának kétes ügyletei miatt kizárhatják a labdarúgó UEFA Kupából a finn Allianssi Vantaa együttesét, amely háromgólos győzelmet aratott a luxemburgi CS Petange ellen. Je Csö-jün a gyanú szerint egy futballra specializálódott fogadóirodát működtet a Távol-Keleten, ahol rengetegen fogadtak nagy összegben csapata múlt heti bajnokijára. Ezen a Vantaa hazai pályán 8–0-s vereséget szenvedett a Hakától. A távol-keleti üzletember felbukkanása óta valamennyi volt vezetőségi tag elhagyta az egyesületet, legutóbb csütörtökön Erkki Salo távozott „etikai okokból". Az UEFA vizsgálatot indított az ügyben, ítélet a jövő héten várható.

Vieira a Juventusé
Patrick Vieira, az Arsenal világ-és Európa-bajnok labdarúgója ötéves szerződést kötött az olasz Torinói Juventusszal. A 29 éves francia középpályásért – aki 1996 óta szerepelt a londoni együttesben – 20 millió eurót fizet a torinói gárda.

Szűcs Lajos hosszabbított a Fradinál
Szűcs Lajos, a Ferencváros labdarúgócsapatának kapusa meghosszabbította szerződését a klubnál. A 100 százalék Fradi című magazin értesülései szerint a 32 éves hálóőr egy plusz egy évet írt alá a zöld-fehérekhez.

Dárdai visszautasította a Bielefeld ajánlatát
Visszautasította az Arminia Bielefeld ajánlatát Dárdai Pál, az ugyancsak német élvonalbeli Hertha Berlin SC labdarúgója. „Nem tudnám teljes szívvel segíteni a csapatot" – indokolta döntését a berliniek magyar középpályása.

Meghalt egy szurkoló a Bayern felkészülési mérkőzésén
A pályán nem, a lelátón azonban – sajnos – hozott izgalmakat a német labdarúgó-bajnokság következő idényére címvédőként készülő Bayern München barátságos mérkőzése az alacsonyabb osztályú SVDessau 05 otthonában: egy szurkoló életét vesztette a találkozó közben.

A rendőrség szóvivőjének tájékoztatása szerint az 54 éves férfi halálát szívinfarktus okozta.

A Sao Paulo nyerte a labdarúgó Libretadores Kupa 2004/05-ös kiírását, miután a finálé visszavágóján – az egy héttel ezelőtti 1–1-es döntetlent követően – hazai pályán 4–0-ra legyőzte az ugyancsak brazil Atletico Paranaensét. A Sao Paulo 1993 óta először lett Dél-Amerika legjobbja, és ezzel kivívta a jogot, hogy szerepeljen a december 11. és 18. között Tokióban sorra kerülő klubvilágbajnokságon.

Libertadores Kupa, döntő, visszavágó: Sao Paulo (brazil)–Atletico Paranaense (brazil) 4–0 (gól: Amoroso – 16., Fabao – 52., Luizao – 70. és Tardelli – 90. perc) – a Sao Paulo 5–1-es összesítéssel nyerte a párharcot.

A francia David Moncoutie nyerte a Tour de France országúti kerékpáros körverseny 12. szakaszát. Az amerikai Lance Armstrong magabiztosan őrzi az összetettben élen állónak járó sárga trikót. A Briancon és Digne-les-Bains közötti 187 km-es szakasz nem tartogatottt komolyabb izgalmakat. Bodrogi László a 81. helyen ért célba. A Credit Agricole magyar kerekese összetettben a 114.

Eredmények, 12. szakasz, Briancon–Digne-les-Bains, 187 km: 1. David Moncoutie (francia, Cofidis) 4:20:06 ó, 2. Sandy Casar (francia, FDJeux) 57 mp hátrány, 3. Angel Vicioso (spanyol, Liberty Seguros) azonos idővel, 4. Patrice Halgand (francia, Crédit Agricole) a. i., 5. Jose Luis Arrieta (spanyol, Illes Balears) a. i., 6. Franco Pellizotti (olasz, Liquigas-Bianchi) a. i., ..., 41. Lance Armstrong (amerikai, Discovery Channel) 10:33 p. h., ..., 81. Bodrogi László (Crédit Agricole) a. i.

Az összetettben (sárga trikó): 1. Armstrong 46:30:36 ó, 2. Mickael Rasmussen (dán, Rabobank) 38 mp hátrány, 3. Christophe Moreau (francia, Credit Agricole) 2:34 p. h., 4. Ivan Basso (olasz, CSC) 2:40 p h., 5. Alejandro Valverde (spanyol, Illes Baleares) 3:16 p. h., 6. Santiago Botero (kolumbiai, Phonak) 3:48 p. h., ..., 114. Bodrogi László 1:36:36 ó. h.

Pénteken a Miramas és Montpellier közötti 173,5 km-es szakasz várt a mezőnyre.

Feladta a zöld trikós Boonen, Voigt sem folytathatja
Feladta a Tour de France országúti kerékpáros körversenyt a szerdán hatalmasat bukó Tom Boonen, a sprinterek pontversenyének éllovasa. A Quickstep belga versenyzője a 11. szakaszon, az első csúcs alján esett el, ekkor azonban még visszaült a nyeregbe, és eltekert a célig. Később alapos orvosi vizsgálatnak vetették alá bedagadt térdét, amely után a csapattal közösen a visszalépés mellett döntött.

Boonen búcsújával a legjobb sprinternek járó zöld trikó Bodrogi László klubtársára, a Credit Agri - cole-t erősítő norvég Thor Hushovdra került át.

Csütörtöktől a két napja még az összetett éléről kezdő – azaz sárga trikós – Jens Voigt sem tagja a mezőnynek, miután a 11. szakaszt nem sikerült a limitidőn belül teljesítenie, így kizárták.

• Kisgyörgy Gergely és Bardóczky Kornél játszotta a pénteki két egyest az ukrán teniszválogatott elleni Davis Kupa-mérkőzésen, Donyeckben.

A nyitó mérkőzésen Kisgyörgy Gergely Szergej Jarosenkóval találkozott, míg az ezt követő második összecsapáson Bardóczky Kornél Oreszt Terescsukkal játszott. A folytatásban szombaton a párosra kerül sor, amelyen a hazaiakat Terescsuk és Mihail Filima, míg a vendégeket Bardóczky és Kisgyörgy képviseli. Vasárnap két újabb egyessel fejeződik be a küzdelem. A párharc győztese a finn–bolgár összecsapás továbbjutójával csap össze a feljutásért.

• Románia a sorozat negyeddöntőjében érdekelt, Splitben Horvátország ellenében lép pályára a hét végén. Az első napon Andrei Pavel Mario Ancsics, Victor Hănescu pedig Ivan Ljubicsics ellenében játszott, ma a párosok mérkőzését (Pavel, Gabriel Trifu–Ancsics, Ljubicsics) bonyolítják le, vasárnap pedig az utolsó két egyesre (tervek szerint: Pavel–Ljubicsics és Hănescu–Ancsics) kerül sor.

LAPZÁRTAKOR: Jarosenko–Kisgyörgy 6:3, 6:4, 6:7, 6:3 – ezzel Ukrajna 1–0 arányban vezet Magyarország ellen. Az Ancsics–Pavel mérkőzésen a horvát fiú vezetett 2–1-es játszmaaránnyal.

A román szakszövetség úgy döntött, hogy országos olimpiai központot létesít Désen. Ide összpontosítják Románia legtehetségesebb ifi röplabdázóit, de helyi fiatalok is helyet kapnak itt. Az első lépseket már megtették a cél érdekében, a sétatéri sportterem szomszédságában lévő szállodát felújították, a szobákat rendbe tették, kicserélték a bútorzatot.

A dési olimpiai röplabdaközpontot a polgármesteri hivatal támogatja.

Lékó Péter világossal döntetlent játszott a francia Etienne Bacrot-val a dortmundi sakk szupertorna hatodik fordulójában.

Eredmények, 6. forduló: Lékó (2763 Élő-pont)–Bacrot (francia, 2729) döntetlen, Topalov (bolgár, 2788)–Szvidler (orosz, 2738) döntetlen, Adams (angol, 2719)–Nielsen (dán, 2668) 1–0, Naiditsch (német, 2612)–Kramnyik (orosz, 2744) döntetlen és Van Wely (holland, 2655)–Szutovszkij (izraeli, 2674) 1–0.

Az állás: Van Wely 4 pont, Lékó, Naiditsch és Adams 3,5–3,5, Szvidler és Kramnyik 3–3, Nielsen, Bacrot és Topalov 2,5–2,5, Szutovszkij 2.

A torna kilenc fordulós, az 1999-ben és 2002-ben győztes Lékó pénteken az orosz Peter Szvidler ellen ült asztalhoz és a sötét bábukat vezette.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András