Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Júliusban már az átszámított nyugdíjat vehetik fel mindazok, akik beleestek az intézkedés második szakaszába. Az összeg egyeseknek elégedettséget, másoknak kiábrándultságot okoz majd, hiszen nem minden esetben jelent járandóság-növekedést az újraszámolás. A nyugdíjpénztárak már megkezdték az átszámítás harmadik, végső szakaszát is, amelynek az év végéig be kell fejeződnie. Ezzel pedig véget ér a 2000/19-es törvény szerinti kiigazítás, amellyel hasonló szintre akarták emelni a régebbi és az újabb jogszabály alapján nyugdíjazottak járandóságát.

Sürgősségi kormányrendeletben döntöttek, még az év elején, azoknak a nyugdíjaknak az átszámításáról, amelyeket a 2001. április elseje előtt érvényben lévő törvények alapján állapítottak meg, az intézedésről azonban már a 2000. évi, 19. számú új társadalombiztosítási- és nyugdíjtörvényben rendelkeztek. A sokak által várt folyamat februárban kezdődött el, és a jogszabály értelmében 2006. január elsejéig véget kell érnie. Az első szakasz márciusig tartott, és azok esetében volt érvényes, akiknek nyugdíj-jogosultsága 1980. előtt, de legkésőbb 1980-ban kezdődött – magyarázta Georgeta Someşfălean, a kolozsvári nyugdíjpénztár sajtófelelőse. A második átszámítási hullámba azok kerültek, akik 1981–1990 között mentek nyugdíjba. Ezek esetében, ebben a hónapban kezdik meg az átszámolt járandóságok kifizetését. Georgeta Someşfălean elmondta, Kolozs megyében a második szakaszban közel 41 000 dossziét dolgoztak fel, a legtöbbet (több mint 26 000) Kolozsváron. Tordán 8800, Désen pedig 6100 nyugdíjat számoltak át. A mostani átszámításban érintettek 50,8%-a részesül összegnövekedésben, a többiek esetében megmaradtak a korábbi nyugdíjak. A harmadik átszámítási szakasz az 1991-ben nyugdíjazottakkal kezdődött, eddig már több mint 18 000 dossziét dolgoztak fel.

Az átszámítással egyidejűleg nagyon sok nyugdíjas számára megindult egy hajsza, amely nem minden esetben volt eredményes. Azoknak ugyanis, akiknek a munkakönyvében nem volt feltüntetve valamely időszakban a kereset összege, vagy az állandó jellegű pótlékok, be kellett szerezniük a megfelelő igazolásokat egykori munkahelyükről. Az utánajárás nagyon hálátlannak bizonyult, hiszen sok vállalatot időközben felszámoltak, átszerveztek, privatizáltak, és az iratok vagy eltűntek, vagy senki nem volt hajlandó azoknak utánanézni. Lehetőségként ezek után még megmaradt az állami levéltár, sokan azonban ott sem jártak sikerrel. Emiatt többen jöttek panaszkodni a nyugdíjpénztárhoz, az intézmény azonban ezen nem tud segíteni – mondta Georgeta Someşfălean. A jogszabályok értelmében ezekben az esetekben, az említett időszakokra az akkori minimálbérek összegét veszik alapul, a statisztikai hivatal által közöltek alapján. A nyugdíjpénztár szóvivője emlékeztet, hogy elegendő idő áll rendelkezésre az igazolások beszerzésére, ugyanis ezek még 3 évig benyújthatók, ilyenkor az átszámítási határozatot az érdekelt kérésére megváltoztatják. (Amennyiben valaki a 3 év letelte után mutat fel egy okiratot a pótlékokról vagy fizetésről, azt is figyelembe veszik, csupán már más kifizetési előírást alkalmaznak.)

Az átszámításnál azokat a pótlékokat, juttatásokat és fizetés-növeléseket veszik figyelembe, amelyek állandó jellegűek, részét képezték a korábbi törvény szerint a nyugdíjszámítási alapnak, és amelyet felhasználnak az új jogszabályban is, az évi átlagpontszám megállapításánál. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a jogszabály értelmében a vállalatoknak, munkaadóknak pontosan, a rendeletben előírt adatok feltüntetésével kell kiállítaniuk a pótlékokat vagy a keresetet igazoló iratokat. A vállalat felel ezeknek az adatoknak a hitelességéért.

Az átszámítással megnövekedett ugyan az intézmény munkája, de erre az időszakra és munkára plusz személyzetet alkalmaztak. A pénztár szóvivője cáfolta azt a híresztelést, miszerint nem iktatnának más típusú újraszámolást – például a nyugdíjazás után ledolgozott évek figyelembe vételét – igénylő kérést, hiszen a jogosultságokat a törvény értelmében a kérvényezést követő hónaptól kell megállapítani.

Az előrehozott választások perspektívája alaposan felborította a Megyei Ügyvezető Testület (MÜT) tegnap délutáni ülésének napirendjét. A térséget érintő gyakorlati gondok helyett a résztvevő polgármestereknek, alpolgármestereknek és tanácsosoknak arra kellett választ adni, mit lehet tenni a helyi közösségekért, hogy ősszel a szövetség ismét magáénak tudhassa a magyar lakosság szavazatát.

Az ülés kezdetén az RMDSZ Kolozs megyei elnöke László Attila, valamint a jelenlévő Eckstein-Kovács Péter szenátor, Kónya-Hamar Sándor képviselő, illetve Mátis Jenő megyei tanácsi frakcióvezető ismertette a résztvevőkkel a válsághelyzet elemeit, valamint a szövetség országos vezetésének álláspontját. Kifejtették, hogy – tekintettel, az ősszel sorra kerülő voksolásra, a kampányra való intenzív felkészülést már most el kell kezdeni. László Attila megyei elnök rámutatott: a tavalyi előválasztásokon nem hat hónapra szavaztak bizalmat a jelölteknek, hanem egy teljes mandátumra, ezért nem tartja szükségesnek újabb előválasztás megszervezését. Az így megspórolt pénzt inkább arra fordítsuk, hogy a választások napján gépkocsival, busszal, taxival, vagy bármi más módon urnákhoz vigyük mindazokat a magyar szavazókat, akik erre rászorulnak – fogalmazott László Attila.

A MÜT tagjai az ülés során kifejtették: köztudott, hogy az előrehozott választásokon mindig kisebb a részvételi arány, mint az idő szerinti voksoláson. A helyzetet súlyosbítja, hogy, a múlt őszi szavazás óta eltelt nagyon rövid idő nem nyújtott lehetőséget az RMDSZ helyi választottainak, hogy bizonyítsanak. Mi több, a helyi politikai játszmák a legtöbb településen megakadályozták, vagy legalábbis erősen késleltették a föld- és ingatlantulajdon visszaszolgáltatását. Ezért igencsak fogas kérdés, hogy mivel lehet a magyarságot rávenni, adja voksát ismét a szövetségre.

Több helyen beismerték: ha az MPSZ saját jelölteket indít, kétségessé teszi a sikert. A román pártok nem jelentenek különösebb veszélyforrást, annál inkább a távolmaradás, az érdektelenség. Nagyon sok múlik a vidéki lelkészeken, a történelmi egyházakkal való együttműködésen – hangzott el többször az ülés során. Fontos továbbá, hogy az RMDSZ különböző tisztségviselői által is segítsen megoldani mindazokat a közösségi gondokat, amelyek a választásokig hátralevő rövid idő alatt még számításba jöhetnek: az utak javítása, aszfaltozása, a csatornázási munkálatok, a közösségi érdekű építkezések. Az ingatlantulajdont visszaigénylőknek segíteni kell, hogy ügyüket – akár peres úton is – mihamarabb dűlőre vigyék. Több település képviselője elmondta: a választópolgárok jó néven vennék, ha a falunapok, vagy egyéb események alkalmával a megyei vezetőség, illetve a jelöltek ellátogatnának a településekre, hogy ne csupán a plakátról ismerjék azokat, akikre szavaznak.

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal közli az érdekeltekkel, hogy a városháza régi, főtéri épületénél esedékes javítási munkálatok miatt a házasságkötés a polgármesteri hivatal Mócok útja 1–3-as szám alatti székhelyén zajlik, a Petru Maior utcai bejárat felől megközelíthető első emeleti nagy gyűlésteremben. A változás csak a szertartásra érvényes, a házasságkötéshez szükséges okmányokat viszont továbbra is a főtéri épületben, az első emeleten kell benyújtani.

A görög OTE-csoporthoz tartozó CosmOTE mobiltársaság 120 millió euróért felvásárolta a CosmoRom állami mobiltársaság 70 százalékát, és gyakorlatilag újraindítja a céget. Az OTE-csoport már korábban 54,01 százalékát birtokolta az állami Romtelecomnak, amelynek leánycége a CosmoRom. A májusban aláírt vételi megállapodás szerint ügylet keretében rendezik, illetve tőkésítik a CosmoRom adósságait, és a CosmOTE vállalja a CosmoRom átszervezésének és újraindításának költségét is. A CosmoRom még az idén újra megjelenik a mobilpiacon. A kormány az év végén vagy legkésőbb a jövő év elején szeretné a tőzsdén privatizálni a Romtelecom még állami 46 százalékának egy részét.

Szombattól további háromszáz régi lejjel emeli a literenkénti üzemanyagárakat saját töltőállomásainál a Petrom. Ennek megfelelően a Petrom-kutak által forgalmazott üzemanyagárak úgy alakulnak, hogy július 9-től az eco premium minőségű benzinért literenként 34 500 régi, illetőleg 3,45 új lejt, az ólommentes premium és az euro premium minőségűért 34 200 régi, illetőleg 3,42 új lejt kell fizetni, a top premium 99+ -ért pedig 37 700, illetőleg 3,77 lejt kell fizetni. Szombattól ugyancsak 300 régi lejjel drágítja a Petrom a gépkocsik üzemeltetésre használt gáz árát is, amely 17 900 régi, vagy 1,79 új lejre alakul. A gázolajár viszont nem változik: a super euro dízel kategóriájú ezután is 32 500/3,25, az euro dízel minőségű pedig 31 500/3,25 lejbe kerül.

Reggel megismerni az igazságot és este meghalni.

A PÉCSI REFORMÁTUS KOLLÉGIUM VEGYESKARA 2005. július 10-én, a 18 órai istentisztelet után a Farkas utcai református templomban énekkari hangversenyt rendez. Orgonál Bódiss Tamás, szólót énekel Varga Zsófia, vezényel Hoppál Péter. Közreműködik a tordaszentlászlói énekkar, vezényel Tóth Guttman Emese.

KULTÚRÁNK ÉS HITÜNK GYÖKEREIT KERESVE EURÓPÁBAN címmel vetítéssel egybekötött előadást tart Péterffy Enikő tanár és Ft. Oláh Dénes plébános július 11-én, hétfőn du. 5 órától a római katolikus Szent Mihaly Caritas Szentegyház/I. Maniu utca 2. szám alatti előadótermében. Közreműködik Krejcik Ágnes (ének) és Tetrádé Sándor (zongora).

ÉRTESÍTIK A KOLOZSMONOSTORI REFORMÁTUS EGYHÁZKÖZSÉG (Bucegi u. 4/A) TAGJAIT, hogy július 10-én, vasárnap az istentisztelet kivételesen 11 órakor kezdődik, mivel a Kossuth Rádió élő adásban közvetíti.

Pályázati tanácsadás a Kolozsvár Társaság irodájában
A Kolozsvár Társaság július 8-tól kezdődően de. 10 és 14 óra között közvetlen segítséget nyújt civil szervezeteknek és magánszemélyeknek pályázatok kitöltéséhez különböző szakterületeken. Cím: Kolozsvár Társaság Emil Racoviţă 3. szám tel: 0264-434-166 e-mail: kolozsvar_t@freemail.hu

SZABADTÉRI VIGASSÁGOT szervez az RMDSZ kisbácsi szervezete július 10-én, vasárnap du. 2 órai kezdettel, a kisbácsi sportpályán. A gazdag programban gyerekeket szorakoztató játékok, idősek és fiatalok labdarúgó mérkőzése és még nagyon sok, meglepetést is tartalmazó foglalkozás szerepel. A szervezők részéről nem fog hiányozni az üdítő meg a sör, és a helyben, frissen sütött kiskolbászkák, valamint az elmaradhatatlan kürtöskalács. Sok szeretettel várnak minden vigasságot kedvelőt.

ZENÉS-TÁNCOS ÖSSZEJÖVETELT TART a Nyugdíjasklub július 10-én, vasárnap du. 5 órától a Karolina/Múzeum tér 3. szám alatti Fások klubjában.

Szép könyvet és különösen hasznosat adnak az olvasó kezébe a műemlékvédelemmel elkötelezett Transylvania Trust munkatársai: Benczédi Sándor, Kirizsán Imola, dr. Kovács András, dr. Szabó Bálint, Weisz Attila. A kiadvány címe kicsit bonyolultan hangzik – Magyar vonatkozású épített örökség Erdélyben* –, de a szerzők mindjárt meg is magyarázzák, miért ragaszkodtak a pontos körülíráshoz. Nem is olyan egyszerű éles határvonalat húzni, nemzeti alapon, Erdély műemlékeinek ide vagy oda tartozásában. Kisajátító szándékokat mi is bőven megtapasztaltunk, nem kell hát ugyanazt a hibát elkövetnünk. „Ne abban múljuk felül egymást – érvel dr. Szabó Bálint –, ki tudja a másik nemzetiség értékeit jobban rongálni, megsemmisíteni, de abban, ki tartja jobban karban, ki gondozza jobban Erdély közös kulturális örökségéből azt a részt, amely ma reá van bízva".

A szép kivitelezésű kötet több mint félszáz műemlékünket mutatja be, olyan válogatásban, amely nemzeti identitásunkat leginkább hivatott dokumentálni és erősíteni. A válogatás átfogja a történeti Erdélyt, a Bánságot és a Partiumot is. Kastélyok, templomok, jeles házak, iskolák, történelmi városközpontok sora került bemutatásra, melyeket magunkénak tudunk és kifejezetten „magyar vonatkozásúnak" határozunk meg. A szerzők folytatást ígérve „előválogatásnak" tekintik a bemutatott műemlékeket, melyekről – Weisz Attila fogalmazásában – úgy vélik, „a legmeghatározóbbak az erdélyi magyar gondolkodásban, kultúrában, és legnagyobb hatással voltak építészetünk alakulására". Jó minőségű fényképeken elevenednek meg helyszínek, épületek és épületegyüttesek.

Csak példaként: Kolozsváron a Farkas utca, a város középkori falai és tornyai, a Házsongárd, Déva vára és Vajdahunyad várkastélya, Bonchida, Gernyeszeg, Keresd, Bánffyhunyad, Alvinc, Nagyenyed, Gyulafehérvár műemléki együttesei vagy Torockó pompás házsorai.

Az írott részek módszertanilag átgondoltak, egységesek, áttekinthetőek. Rövid helytörténet, urbanisztikai leírás vezeti be az egyes objektumokat, azután a műemlék építészettörténeti leírása következik, majd az épület jelentőségének pár soros méltatása és jelenlegi állapotára, illetve a helyreállításra vonatkozó megjegyzések.

Örömmel tapasztaljuk, hogy a leírásokban a régebbi szakirodalmat meghaladva a legfrissebb kutatási eredmények is beépültek. Olyan adatokat ismer meg a nem szakmabeli olvasó is, melyek eddig szakfolyóiratokban vagy a helyreállításokkal párhuzamos, és szintén nem a nagyközönségnek szóló tanulmányokban láttak napvilágot.

Ugyancsak jó érzéssel vesszük tudomásul – e könyv kapcsán is –, hogy fél évszázad műemlékpusztító korszaka után, a gyarapodó művészet- és építészettörténeti kiadványok, az örökös pénztelenséggel küzdő helyreállítások mellett, a szemléletváltás biztos jelei.

(A kötet bemutatására július 14-én, csütörtökön délután 6 órakor kerül sor a Gaudeamus könyvesboltban – szerk.megj.)

* Utilitas Kiadó, Kolozsvár, 2005. A Nemzeti Kulturális Örökség és a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Dr. Murádin Katalin

Július 7-i, csütörtöki lapszámunkban a Híres születésnapok rovatban emlékeztünk meg János Zsigmond erdélyi fejedelemről. A világhálón talált történelmi áttekintés sajnos tévedéseket tartalmazott, ezt pótoljuk kedves olvasónk, Kovács Sándor segítségével.

Magyarország választott királya és Erdély első fejedelme 1540. július 7-én Budán a királyi palotában látta meg a napvilágot. Az újszülött királyi sarjhoz nagy reményeket fűzött az ország, és még ennél is nagyobbakat a boldog apa, Szapolyai János. Az „öreg" király nem sokáig örvendhetett fiának. Tizenegy nappal gyermeke születése után Szászsebesen meghalt anélkül, hogy fiát egyszer is látta vagy karjába vette volna. Az ifjú királynét és csecsemőjét megpróbáltatások hosszú sora várta, és hiába volt a sebtében összehívott királyválasztó országgyűlés, mert a Rákos mezején királlyá választott félárva csecsemő, nem űzhette el a Pannónia fölött gyülekező vészfellegeket. A fátum (sors) – melynek Izabella egész életében játékszere volt – igazgatta Magyarország és választott királya sorsát. Eszköze ezúttal is a török volt. Nagy Szulejmán 1541. augusztus 31-én évi tízezer forint adó fejében Erdély, a Tiszántúl és a Temesköz kormányzását Izabella királynőre és Fráter Györgyre bízta. Ezzel Magyarország három részre szakadt. Az özvegy anyakirályné fiával és udvarával Erdélybe költözött, és így a kormányzás súlypontja a keleti országrészbe került át, a „keleti magyar királyság" fővárosa pedig Gyulafehérvár lett. A tényleges kormányzás Fráter György kezében volt, és hiábavaló volt Izabella minden kísérlete, a barát kezéből nem tudta kiragadni a kormánypálcát. 1549 szeptemberében a nyírbátori egyezményben Fráter György felajánlotta a Habsburgoknak Erdélyt és a Partiumot. Kárpótlásul Izabella és János Zsigmond két sziléziai hercegséget és 1 00 000 forintot kapott. A megállapodás értelmében 1551 nyarán csekély számú Habsburg-hadsereg érkezett Erdélybe, hogy a kormányzást átvegye. Izabella a fátum ellen nem harcolhatott, és az „angyali" koronát zokogva adta át Castaldónak. Az egykori krónikás feljegyzése szerint János Zsigmond e szavakkal vigasztalta édesanyját: „Hallgass kérlek anyám s ne zokogj, őrizzük meg a korona e drága részét. S kebléből kivéve az ékszert így folytatta: Nem kell kétségbe esned édes anyám, mert kinél ez a kereszt van, ahhoz visszakerülnek azok a hiányzó részek is, melyek eddig e kereszt hatalmának alávetve hozzá tartoztak." Erdély Ferdinánd hatalma alá került, és György barát a Habsburg bizalmatlanság áldozata lett, 1551. december 17-én Alvinc várkastélyában Castaldo zsoldosai felkoncolták.

Izabella 1551 augusztusában mielőtt megvált volna országától a Meszes hágón még egyszer visszanézett, és egy tölgyfába belevéste latin jeligéjének kezdőbetűit S.F.V. Sic fata volunt (a sors akarta így). A kifürkészhetetlen sors azonban úgy hozta, hogy 1556-ban az erdélyi rendek hazahívták Izabellát és János Zsigmondot. Az özvegy királyné fordulatokban gazdag élete 1559. szeptember 15-én ért véget, testét a gyulafehérvári székesegyházban helyezték nyugalomra. Az anyakirályné halálára Csáky Mihály kanonok írt latin epitáfiumot.

A vészfellegek Izabella halála után sem vonultak el Pannónia fölül. A 19 éves János Zsigmond örökölte ugyan a hatalmat, de örökölte az országépítés gondját-baját is. Magyarország választott királya és Erdély első fejedelme megítélését felekezeti hovatartozása kedvezőtlenül befolyásolta. A középtermetű, szőke, vékonycsontú fiatalember szenvedélyes könyvbarát volt, nyolc nyelven beszélt, kiválóan lovagolt és rajongott a muzsikáért. Maga is neves orgonista és lantos hírében állt. Minden, amit felróhatunk: nem vitéznek nevelték. Ő nem is akart hadvezér lenni. Lelkét sokkal inkább foglalkoztatta a szent tudomány hogysem lóra kapva győztes csatákra vezesse hadseregét. János Zsigmondnak örök érdeme, hogy Erdély rendjeivel Európa szerte páratlan szabadelvű vallás és egyházpolitikai rendszert alkotott meg. Egyház és művelődéspolitikája tette és teszi őt igazán naggyá történelmünkben, nem megvívott csatái. Külső és belső ellenség szorításában azon fáradozott, hogy országának Szászsebesen egyetemet alapítson, hogy a reformáció során kialakult felekezetek békében éljenek egymás mellett, hogy ne a kard, hanem a szó hozzon megbékélést felekezetek és politikai pártok között. A fejedelem unitárius tanácsosaira és Dávid Ferenc udvari papjára hallgatva 1568 januárjában a tordai országgyűlésen olyan vallásügyi határozatot hozatott, amely békét és harmóniát teremtett az erdélyi fejedelemségben. A bevett felekezetek törvényesítésével helyreállt a belső rend, s az 1570. augusztus 16-án Speyerben megkötött szerződéssel a külső béke is megteremtődött. Az I. Miksával kötött szerződésben János Zsigmond lemondott a választott magyar király címről, és helyette fölvette az „Erdély és Magyarország részeinek fejedelme" titulust. A szerződésben azt is elismerte, hogy a Szapolyai-család kihalása esetén Erdély és a Részek a mindenkori magyar királyra szállnak. 1571. március 14-én János Zsigmond utód nélkül hunyt el. Testét a gyulafehérvári székesegyházban helyezték nyugalomra. Az első unitárius fejedelem s az utolsó választott magyar király fölött Dávid Ferenc és Johann Sommer mondott temetési beszédet.

Az 1901-ben épült kolozsvári Unitárius Kollégium homlokzatán, közvetlenül a főbejárat fölött két kagylódíszes bemélyedés látható. Az eredeti tervek szerint itt János Zsigmond és Dávid Ferenc szobra kapott volna helyet. Pénz hiányában a szoborállítás 1901-ben elmaradt. Százhárom esztendő elteltével Miholcsa József szobrászművész kivitelezésében készült el Magyarország választott királyának és Erdély első fejedelmének mellszobra, melyet 2004. március 15-én Marossárpatakon, a református templomkertben, Szent István király szobra szomszédságába helyeztek el.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – BATMAN 5 – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel 23 órától.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Gilles asszonya – francia bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30, 22.30; kedden egész nap kedvezménnyel.

GYŐZELEM – Hitler utolsó napjai. – Vetítések időpontja: 14, 19; Modigliani – bemutató. – Vetítések idpontja: 16.30, 22.

FAVORIT – Csillagok háborúja III. – Sith bosszúja – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; kedvezménnyel csütörtökön.

DÉS

MŰVÉSZ – XXX–2. – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, és hétfőn minden vetítés.

TORDA

FOX – A gépész – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Second Hand – román. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Hitler utolsó napjai – német. – Vetítések időpontja: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfőn.

DACIA B-TEREM – Júlia – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel kedden.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Walking Tall – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfőn egész nap.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

(Folytatás július 6-i lapszámunkból)
Báthory Gábor szándéka
Egyes források egybevetése viszont arra utal, hogy Báthory Gábornak szándékában állhatott az, amit az utókor Bocskai nevéhez kötött: a hajdúk Kolozsvárra telepítése. A fejedelem, akinek kétségtelen érdemei vannak az „ortodoxa", azaz kálvinista hit meggyökeresítésében a városban, Bocskai Istvánt követve – aki 1605 tavaszán úgy rendelkezett, hogy Kolozsvárt a reformátusok egyenlő jogokat bírjanak a város más vallású polgáraival – az 1608. szeptember 22–23-ai kolozsvári országgyűléssel mondatta ki ezt, majd erre a határozatra hivatkozva, azzal az indoklással, hogy a fejedelemségben mindenki szabadon gyakorolhatja vallását, 1609. március 20-án az óvári „kispiacon" levő egykori Domokos-rendi puszta templomot a kolozsvári „ortodoxa" hitet vallóknak adományozta. A birtokba iktatásra azonban nem került sor, de a bekövetkezett események ezt is meghozták. Ugyanis Forgách Zsigmond 1611-ben Báthory Gábor ellen indított támadása során a magára maradt város július 25-én megnyitotta kapuit Forgách hadai előtt. A hajdúk már augusztus 31-én visszafoglalták Kolozsvárt Báthory Gábor számára, aki aztán az ország fejedelemként példátlan módon megsarcoltatta saját városát. Ezzel a haragra gerjedt fejedelem túllépte azt a határt, ameddig az autokratikusan uralkodó erdélyi fejedelmek elmentek a hatalom gyakorlásában. Haragja megnyilvánulásaként több városbelit hűtlenségi perbe fogott, nótáztatott, következésképpen vagyonukat elkoboztatta és ezáltal javaik a fejedelemre szálltak. 1611 decemberében a királyi Magyarország képviselőivel folytatott tokaji tárgyalások eredményeként kötött megállapodásban a hajdúkról szóló II. articulus szerint Báthory Gábor kötelezettséget vállalt, hogy a hajdúk közé állt jobbágyokat kiadja, „ő magokat is pedig, úgymint az régi hajdúságot az tél elmúltán mindjárást az maga ditiújában szállítja és telepíti".

A hajdúk letelepítésére vállalt kötelezettséget a következő intézkedésekkel egybevetve nem kizárt, hogy ezek a város ellenállásának megtörését szolgálták. Hipotézisünket a következőkre alapozzuk. Nem sokkal a tokaji tárgyalások után a fejedelem vizsgálatot rendelt el a kolozsváriak magatartását illetően Forgách támadása idején. A vizsgálat kérdőpontjait 1612. március 7-én Debreczeni János kancelláriai deák kézbesítette. A kérdőpontokhoz eskümintát is csatoltak, és ez fejezi ki leginkább a fejedelem érzelmeit a város iránt. Ugyanis az unitárius városnak küldött esküminta szerint a kolozsváriaknak „az egy élő Istenre, teljes Szentháromságra" kellett esküdniük, ami hitük teljes semmibevételét fejezte ki. A város unitárius nótáriusa, ifjabb Heltai Gábor a teljes Szentháromságra szavakat alá is húzta. Ezt követően a fejedelem 1612. április 20-án ünnepélyes formájú oklevélben megerősítette előbbi adományozását, és beiktatta a reformátusokat az óvári templom birtokába. Ez az adomány kétségtelenül komoly támaszt jelentett a kolozsvári református gyülekezet számára, de a fejedelem 1613. október 27-én történt megöletése meghiúsította esetleges terveit a hajdúk betelepítésére. Az adókönyvekből ezekben az években nem is derül ki változás a hóstátok lakosságának összetételében. Ennek megfelelően hipotézisünk csupán egy meg nem valósított szándék lehetőségére vonatkozik.

Báthory Gábor feltételezett betelepítési tervével kapcsolatban meg kívánjuk jegyezni, hogy Kelemen Lajos – K. Kovács Lászlóval közölt szóbeli véleménye szerint – a Bocskai-hagyománnyal szemben valószínűbbnek találta az I. Rákóczi György általi betelepítést, s lehetségesnek tartotta azt is, hogy Báthory Gábor telepítette Kolozsvárra a kálvinista hajdúkat, mert így akart „az unitáriussá lett városi tanácsban nagyobb befolyásra" szert tenni. Sajnos, ezt a szóbeli közlését Kelemen Lajos írásban nem erősítette meg, így pontossága is vitatható, mint ahogy forrásaira sem utal, mert közlése pusztán szóbeli feltételezés volt.

Helytörténeti kutatásaiban Herepei János is megkísérelte tisztázni a Bocskai-telepítés hagyományának valóságát. Kutatásai ezt nem igazolták, viszont egy kolozsvári számadáskönyvi bejegyzés alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kálvinista hajdúkat esetleg Bethlen Gábor telepítette be Kolozsvárra. Azonban a város egyik sáfárpolgárának 1629. június 20-ai bejegyzése a számadáskönyvébe, miszerint „Payor Demeter urunk parancsolatját hozván […] a hajdúkatonák felől, hogy az Hoffstadban szálljanak kétszázan", nézetünk szerint nem igazolja a jeles helytörténész feltételezését. A kolozsvári „circumspectus" polgárok jószántukból sohasem engedtek be a falakon belüli városba katonákat, még a fejedelem katonáit sem, hanem a falakon kívül, a hóstátokban szállásolták és látták el őket. Ugyanakkor, mint az előbbi esetben, nincs nyoma a jegyzőkönyvekben nagyobb létszámú telepítésnek a városfalakon kívül.

K. Kovács László a hóstátiak kolozsvári megjelenésével kapcsolatos történetkutatói vélemények számbavétele során megemlíti azoknak a feltételezéseit is, akik I. Rákóczi Györgyöt vélik a hajdúk kolozsvári letelepítőjének. Közöttük van a már említett Kelemen Lajos, akinek ezúttal is pusztán szóbeli közlésére utal a szerző, valamint Biás István, aki állítólag a Teleki-levéltárban látott egy kiváltságlevelet a hajdúk kolozsvári letelepítéséről. Az említett oklevél azóta sem került elő, s hiteles forrás tanúsága nélkül nem tekinthetjük bizonyítottnak a Rákóczinak tulajdonított letelepítést sem.

Kutatásaink során az adókönyvek tételes átvizsgálásában csupán a XVII. század első évtizedéig jutottunk el. Nézetünk szerint a hóstáti kálvinista magyarok kolozsvári megjelenése bizonyításának kulcsát az adókönyvekben nyilvántartott adófizetők számbavétele adhatja meg. Éppen ezért véleményünk szerint az adókönyvek még nem kimerítően vizsgált adatai támpontot adhatnak a további kutatások irányához és módszeréhez

Ismeretes az a pusztítás, amelyet II. Rákóczi György 1657-ben indított lengyel hadjárata után az országra zúduló török–tatár seregek okoztak Erdélyszerte, így Kolozsváron is. A város ostroma rendszerint a hóstátok feldúlásával és felperzselésével kezdődött. Nem történt ez másként az 1658-as ostrom idején sem. A dúlás nem csupán anyagi kárt, hanem mind ez ideig fel nem mért emberveszteséget is okozott, hiszen hosszú menetekben hurcolták ki rabláncon az embereket is az országból. Kolozsvárnak is kijutott ebből a veszteségből. Egy emberölési perben így eleveníti fel az akkori romlást az áldozat özvegye: „Ez jelen való 1658. siralmas esztendőben 14. napján az jelenvaló Szent Mihály havának, az mely nap időtájban az istentelen, kegyetlen ellenségtől környülvéttettünk, sok külső atyánkfiaink elvitelekkel, siralmas rabságokkal nyomorgattattunk, illetlen harácsolásokkal sanyargattattunk." Az „erdélyi romlás" abban is megnyilvánult, hogy Kolozsvárt a veszélynek kitett és sokat szenvedett hóstátok elnéptelenedtek. Lakosai vagy behúzótak a városfalak mögé, vagy elhurcolták őket. Az adókönyvek, a lakosság összetételének legmegbízhatóbb forrásai tanúsítják ezt a helyzetet. Az adószedők részéről visszatérő mondat az, amit például az 1665. évi adókönyvekbe jegyeztek be a Longa extra, azaz a Magyar utcai fertály hóstátjának állapotáról: „Az egész ucca mind puszta lévén, mégis egy néhány emberen, kiket kaphattunk, az adót megvettük." De nemcsak a hóstátokban, hanem az egész szabad királyi város életében állt be kedvezőtlen változás. Várad 1660-ban történt eleste után helyébe Kolozsvárt nyilvánították végvárrá, ami azzal is járt, hogy a több mint 250 éve szabad királyi városi státust nyert Kolozsvár a települések hierarchiájában alacsonyabb státusba került, az erdélyi mezővárosok sorában nemes város (oppidum nobilium) lett. Alárendelték a végvár főkapitányának, aki egyúttal Kolozs vármegye főispánja is volt. Az önérzetes „polgári respublika" a vármegye joghatósága alá került. Kolozsvár történetében ezáltal teljesen új helyzet állt elő. Hóstátjai jórészt elnéptelenedtek, a város pedig elvesztette önálló joghatóságát, s ezáltal azt a lehetőséget is, hogy belső ügyeit az addigi önállósággal intézze.

Ezekben az években azonban a szomszéd nemes városban, Tordán a puszta telkeket Apafi Mihály Várad hontalanná vált védőivel kívánta benépesíteni. A váradi „exulok" viszont nem sokáig éltek ezzel a kedvezménnyel, ezért az 1668. évi besztercei országgyűlés kiterjesztette a letelepedési szabadságot a Partium más menekültjeire is. Feltételezésünk szerint ebbe a Partiumból Torda felé megindult sodródásba kerültek be olyanok is, akik a kolozsvári hóstátok puszta telkeire telepedtek. Ezek között lehettek Bocskai által letelepített hajdúk, esetleg a hagyománynak megfelelően Hajdúhatházról származottak, hiszen a hóstátiak között ma is élő név a Hatházi. További feltételezésünk szerint a letelepedés hosszabb folyamat volt, és ezalatt a betelepedettek együtt éltek a hóstátokban még megmaradt lakossággal, átvettek szokásaikból, szervezeteikből. A XIX–XX. században már egyértelműen a hóstáti magyarok szervezeteiként ismert kalandosokat szintén az eredeti hóstáti lakosságtól vették át, és idővel hozzájuk kerültek ezeknek az irományai is. Így a Kismezői kalandos temető 1587-es, német nyelvű adománylevelét tartalmazó hidelvei kalandosjegyzőkönyv is, amely végül a magyar kálvinista kétvízközi hóstáti kalandoshoz került. Azt a tényt viszont, miszerint a hóstátokban az unitárius magyar és szász lakosság helyébe a XVII. század második felében kálvinista magyar lakosság települt, az is bizonyítani látszik, hogy eddigi ismereteink szerint az első hóstáti kálvinista „orthodoxa" templom 1672-ben épült „az Magyaruczai kis ajtó előtt", tehát a Magyar utcai – Longa – fertály hóstátjában. A hóstát új benépesítése, a lakosság összetételének megváltozása, az, hogy hogyan és mikor váltották fel például az unitárius szász hóstátbelieket a magyar kálvinista hóstátiak, még újabb, hosszas, az adókönyvek adatain alapuló kutatásokat igényel. Véleményünk szerint a város adókönyveit kell alaposan, az 1660-as évektől tételenként átvizsgálni, és amint megjelennek az első ismert hóstáti családnevek, azokból kiindulva kell részben visszamenőleg, részben előre haladva a kutatást folytatni. Ezzel a módszerrel választ kaphatunk a hóstátok új lakosokkal történt benépesedésének idejére és folyamatára.

Ami pedig a Bocskai-hagyományt illeti, véleményünk szerint ezt azok a hajdúszármazékok hozták magukkal és éltették, akik Bocskai-telepítésű helyekről jöttek ide, és megtelepedésük után azzal kívánták megerősíteni jogaikat, hogy arra hivatkoztak, amit felmenőiktől hallottak származási helyükre vonatkozóan. A szénafüvek elosztásában, más közösségi ügyekben a Bocskai-telepítés rangot adott, az önérzetet erősítette. Ez nem előzmény nélküli Kolozsvárt. Diósy Gergely kolozsvári nótárius, aki tízévi munkával elkészítette és 1592-ben befejezte a város kiváltságleveleinek magyar nyelvű lajstromát, a kolozsváriak szabadságait nem a hospeseket elsőként letelepítő V. István királytól származtatja, hanem az ősiséget és tekintélyt inkább megtestesítő Szent Istvántól, amikor ezt írja a város alap-kiváltságleveleiről: „Carol kiral Ket original lewele, melliet eomaga confirmalt Coloswarnak zabadsagjrol, az o Eossinek zent Istwannak prilegiumitis raticalwan, ky ez varost fundalwan, amelj privilegiumokkal ékesittette volna."

A kérlelhetetlenül homogenizáló etatista rendszer a kolozsvári hóstátiakat beton háztömbökbe temettette. Az udvarral, kerttel, gazdasággal rendelkező hóstátok ma már jórészt eltűntek, az elpusztított gazdasággal együtt többen is a saját elpusztításukat választották. De az önérzet még mindig nem engedi, hogy ez utóbbit nyilvánossá tegyék. A Bocskai-hagyománnyal élt felmenőik öntudata és a közösségi együvé tartozás azonban, ahol még vannak hóstátiak, tovább él. Így a Kerekdomb alá kiszorult hídelvei hóstátiak tovább éltetik kalandosukat, és ha ma már nem is él bennük elevenen a Bocskai-hagyomány, de annak hatása a közösségi öntudatra megmaradt.

Amíg tegnap a nagyvilág a csütörtöki londoni terrortámadás, bombariadók rémületén igyekezett urrá lenni, Bukarest a Tăriceanu-bomba bénulatában ébredt. Az, ami néhány nappal ezelőtt még „nem volt napirenden" (idézet a miniszterelnöktől), ma már valóság: októberben előrehozott választásokra kerül sor. A kormányfő bejelentése letaglózta politikusainkat, hiszen köztudott: ennek a „kalózakciónak" a biztos nyertese elsősorban a Demokrata Párt és rajta keresztül a még nagyobb befolyáshoz jutó Traian Băsescu államfő, aki beiktatása óta megszállotként erőltette az előrehozott választásokat. Sem a liberálisok, sem az RMDSZ nem lehet biztos abban, hogy megismétli a tavaly ősszel elért eredményeket, a belső válság emésztette Szociáldemokrata Pártot és a Nagy-Románia Pártot is alaposan megtizedelheti október, a Konzervatív Párt pedig gyakorlatilag búcsút vehet a parlamenttől.

A legutóbbi közvéleménykutatások a D.A. Szövetséget 55, a Szociáldemokrata Pártot 23, a Nagy-Románia Pártot 10, az RMDSZ-t pedig 6 százalékra értékelik. (Voiculescu pártja a „futottak még" kategóriájában mélyen az 5 százalék alatt húzódik meg.) Az adatokból arra is lehet következtetni, hogy a D.A.-sok ázsiója – a tavalyi viszonyokkal ellentétben – most elsősorban a demokratáknak köszönhetően ugrott meg, akik viszont az ellentmondásos túszügyet is maximálisan javára fordító Traian Băsescu népszerűségéből táplálkoznak. Ellentétben a liberálisokkal, akiknek számláját – Tăriceanu okán – az alig fél éves, de a szó szoros értelmében is meglehetősen viharos kormányzás negatív következményeinek nagyrésze terheli. Ugyanakkor nem kellenek különösebb matematikai ismeretek ahhoz, hogy kiszámoljuk: október után az SZDP távolról sem jelent már olyan akadályt a jövendő kormány(koalíció?) számára, mint most, amikor mindkét ház elnöke ellenzéki. Geoanăék környékén a helyzet igencsak képlékeny: a tisztújítást követő, jelenleg elcsendesedőben levő vita ismét fellángolhat – további imidzs-károkat okozva – ha újraírják a parlamenti listákat, ahonnan könyörtelenül lekerülnek majd az Iliescu-kliensek. Dan Voiculescu konzervatívra keresztelt pártja van a legkényelmetlenebb helyzetben, hiszen a decemberi kormányalakításkor kisebb vivódások után végül mégiscsak cserben hagyta a szociáldemokratákat, akiknek a hátán jutott be a parlamentbe, és akiktől gyakorlatilag megvonta a kormányalakítás lehetőségét. Ilyen előzményekkel kevés a valószínűsége a visszaútnak, az viszont teljesen biztos, hogy a következő D.A. kormányban sem lesz helye, hiszen Băsescu éppen az ilyen „erkölcstelen kompromisszumok" elkerülése végett erőltette az erőviszonyokat tisztázni hivatott előrehozott választásokat. Az „áldozatok listáján" a következő a Nagy-Románia Párt, amely megérzi a Ciontu-féle szakítást, bár a közvéleménykutatások jelezte 10 százalék még mindig sokkal több, mint amennyit egy leszálló ágban levő párt érdemel. A jelek szerint az NRP törzsszavazóit a párt egyre tudathasadásosabb politizálása sem tántorította el. Nagy kérdés az RMDSZ, hiszen a Szövetség vezetői sem hajthatják gondtalanul párnára fejüket. Bár a legutóbbi felmérések és a választásokon elért 6,3 százalék közti eltérés a hibahatáron belül van, a magyar lakosság mobilizálása évről évre egyre nehezebbnek bizonyul. A kisebbségi törvény beterjesztése, amely magában foglalja a kulturális autonómia megvalósításának lehetőségét, olyan adu, amire viszont lehetne építeni ősszel. Dolgukat könnyíti az is, hogy a Magyar Polgári Szövetség az igért pártalapítás helyett belső konfliktusaival van elfoglalva és nem sikerül megjelenítenie az alternatívát.

A forgatókönyv világos: az Alkotmánybíróság döntésének ürügyén – néhány nappal korábban tett nyilatkozataival szöges ellentétben, vélhetően Băsescu „rábeszélésének" engedve - a kormány lemond. Lám, a kabinet nem tudja érvényesíteni reformtörekvéseit, a jelenlegi parlamenti erőviszonyok között képtelenség meghozni azokat az intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy Románia eleget tegyen az EU által megszabott integrációs feltételeknek, döntsön hát a nép, kell-e Romániának reform, integráció, vagy marad ez az egészségtelen, „elgazemberesedett" rendszer (idézet ismét Tăriceanutól). Van azonban néhány kérdés, ami továbbra is a felszínen lebeg. Sor kerül-e a kormányfő bejelentésére akkor is, ha Románia nem szimatolta volna meg, hogy az Unió mindenképpen halasztja a csatlakozást 2007-ről 2008-ra? Vagy így akarják elejét venni a novemberi országjelentésben várható bírálatoknak, amely konkrét kifogásokkal indokolja majd meg a védzáradék alkalmazását? (Ez a változat ugyanis sokkal kevésbé ront a D.A. népszerűségén, mintha a csatlakozás halasztásának bejelentése után kezdeményeznék az előrehozott választásokat.) Masszívabb kormánytöbbség esetén lesz-e szükség továbbra is az RMDSZ-re, és ha igen, milyen áron? Mennyire ront az RMDSZ alkupozícióin a reform iránt elkötelezett pártok megerősödése? Vajon a kisebbségi törvény elfogadása-elfogadtatatása magától értetődő kötelessége, hogy ne mondjam szívügye lesz egy olyan kormánynak is, amelyet nem tarkít RMDSZ-tulipán, vagy csak akkor születhet Romániában ilyen jogszabály, ha az éppen hatalmon levő párt(ok) ráfanyalodnak az RMDSZ támogatására? Végül pedig: reformokat elősegítő kormánytöbbséget, vagy csak egyszerűen nagyobb hatalmat akar pártjának Traian Băsescu?

Feltehetően időzített gyújtószerkezettel hozták működésbe azokat a robbanóanyagokat, amelyek a Londonban elkövetett merényletek során robbantak három földalattiban és egy emeletes buszon – vélekedett péntekre virradó éjjel egy amerikai, terrorellenes szakértő.

A nyomozásban részvevő, de neve elhallgatását kérő szakértő szerint minderre azok a nyomozati bizonyítékok utaltak, amelyeket a romok között találtak. A nyomozati szakértők egyébként azon a véleményen vannak, hogy a madridi terrortámadásoktól eltérően a robbanószerkezeteket Londonban nem mobiltelefon segítségével hozták működésbe, a mobiltelefonok ugyanis a földalatti alagutakban gyakran nem működnek – tette hozzá.

Az idézett amerikai nyomozó szerint mindeddig semmi nem erősíti meg azt a feltételezést, hogy öngyilkos merényletek történtek volna. Mindenesetre a brit kormány szóvivője kijelentette: egyelőre nem az az elsődleges, hogy a lehetséges okokról spekuláljanak.

A második világháború óta legsúlyosabb londoni merényletekben több mint ötvenen vesztettéke életüket és mintegy hétszáz a sebesültek száma. Tekintettel arra, hogy a sebesültek közül sokan válságos állapotban vannak, a hatóságok tartanak attól, hogy a halottak száma növekedni fog.

Jack Straw brit külügyminiszter csütörtök este azt állította, hogy a támadássorozat – mint fogalmazott – az al-Kaida „minden stílusjegyét magán viseli."

A londoniak felett nem múlt el nyomtalanul a csütörtöki terrormerényletek hatása, ám pénteken a brit főváros lakosságának többsége ismét felszállt a metróra és a buszokra, hogy eljusson a munkahelyére – még ha idegesebben és nyugtalanabbul is, mint a korábbi napokon.

A földalatti szerelvényeken a szokásosnál kisebb volt a zsúfoltság a reggeli csúcsidőben. A gyomoridegességet fokozta, hogy néhány metróállomást ki kellett üríteni a peronokon talált gyanús csomagok miatt. A metróvonalak túlnyomó többsége normálisan üzemelt, csupán kettőt zártak le teljesen, hármat pedig részlegesen a forgalom elől.

A piros emeletes buszokon kevesebben utaztak a megszokottnál, ám a londoni utcák legtöbbjén a jól ismert torlódások keserítették az autósok életét. A vasútállomások is nyitva álltak pénteken, kivéve a King’s Cross állomást, amely a legközelebb fekszik a véres csütörtöki merényletekhez.

A környékről a londoni belvárosba dolgozni járó ingázók közül néhányan elmondták: a jövőben nagyobb figyelmet szentelnek majd utastársaiknak, és felhívják az illetékesek figyelmét a buszon vagy a vonaton látott gyanús, gazdátlan csomagokra.

A legtöbb londoni dacosan fogadta a csütörtöki tragédiát. A britek csöndes büszkeségének forrása a „dunquerque-i szellem", egyfajta sztoikus hozzáállás a csapásokhoz. A nem lankadó bátorság a II. világháború egyik legdrámaibb epizódjáról kapta a nevét. (Dunquerque francia kikötőjéből kellett evakuálni az előrenyomuló német Wehrmacht harapófogójába került angol csapatokat 1940 nyarán.)

A véres londoni merényletek szemernyit sem csökkentik a brit főváros eltökéltségét arra, hogy 2012-ben sikeres nyári olimpiai játékokat rendezzen – hangsúlyozta a Brit Olimpiai Bizottság elnöke pénteken.

„Biztosíthatok mindenkit arról, hogy a csütörtöki szörnyűséges terrorcselekmények semmilyen mértékben nem csökkentik elszántságunkat arra, hogy 2012-ben kiváló olimpiai játékokat rendezzünk" – jelentette ki Craig Reedie bizottsági elnök a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Singapore-ban zajló ülésén, amely nemes vetélkedésben épp szerdán ítélte Londonnak a játékok megrendezésének jogát: „legrosszabb amit tehetnénk az, hogy bármilyen formában engedünk a terroristáknak" – hangoztatta a brit olimpiai vezető.

Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke egyperces csenddel emlékezett a bombamerényletek áldozataira a pénteki ülés nyitányán, majd külön nyilatkozatban hangsúlyozta: „a történtek bizonyítják, hogy nincs biztos hely a földön, s épp ezért a biztonság megszilárdításának továbbra is az olimpiai mozgalom középpontjában kell maradnia".

A terrorizmus elleni harc egyik nemzetközileg elismert, egyiptomi szakértője állítólag már korábban figyelmeztette a brit titkosszolgálatokat arra, hogy a közeli hetekben Nagy-Britanniában terrorcselekmények várhatók.

Minderről maga az idézett szakértő, Fuad Alam számolt be pénteken a berlini Tageszeitungnak adott nyilatkozatában.

Fuad Alam azt állította: két héttel ezelőtt egy kuvaiti biztonsági konferencián figyelmeztette a brit titkosszolgálatok képviselőit arra, hogy mindenekelőtt a közelgő G8 csúcskonferencia alkalmából Nagy-Britanniában terrortámadások várhatók.

Brit kollégái az egyiptomi szakértő szavai szerint nem vették komolyan figyelmeztetését, s azt hangoztatták, hogy teljes mértékben ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet.

Ezzel szemben a brit hatóságok, köztük Charles Clarke belügyminiszter azt állította, hogy Nagy-Britannia semmilyen előzetes figyelmeztetést nem kapott.

Londonban egyébként az al-Kaida nemzetközi terrorszervezetet gyanítják a merénylet mögött. Jack Straw külügyminiszter csütörtök este Gleneaglesben, a vezető ipari országok csúcsértekezletén azt hangoztatta, hogy a merényletsorozat az al-Kaida kézjegyét viseli magán.

Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön szenvedélyes hangvételben figyelmeztette a nyolcakat, hogy a nagyhatalmak közötti megosztottság miatt a terroristák kerekedhetnek felül – közölték Putyin környezetéből. A név nélkül nyilatkozó forrás pénteken ismertetett szavai szerint Putyin emlékeztetett, hogy már egy éve arra intette Blairt: a terrorizmus elleni harcot megosztottság hátráltatja, így például az, hogy a csecsenföldi lázadókat nem minősítik nemzetközi terroristának. A nyolcak megosztottságával ellentétben a terroristák viszont egy jól szervezett csoportot képeznek, amely képes egyes országok és azok állampolgárai ellen fellépni. Amennyiben ez így folytatódik, a terrorizmus valamennyiünket le fog győzni – fejtegette Putyin.

A londoni terrortámadások nem rettentik el Nagy-Britanniát és a többi nyugati országot a terrorizmus elleni harctól – jelentette ki csütörtök este Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter a BBC rádiónak adott nyilatkozatában. Condoleezza Rice meggyőződésének adott hangot, hogy nincs összefüggés a londoni merényletek és Nagy-Britannia iraki szerepvállalása között. A terroristák már hosszú idő óta a nyugati országokat tekintik első számú célpontnak – fogalmazott a külügyminiszter, elítélve a gyűlölet ideológiáját, azt az ideológiát, amely merényletek sorozatát eredményezi.

Oroszország nem tervezi Bagdadban dolgozó diplomatái számának csökkentését – jelentette be pénteken az orosz külügyi szóvivő. Teszi ezt annak dacára, hogy az al-Kaida kivégezte Egyiptom iraki nagykövetét, ráadásul vasárnap rálőttek az orosz nagykövetség két autójára.

Alekszandr Jakovenko elmondta, hogy a bagdadi orosz nagykövetségen minden szükséges erőfeszítést megtesznek a biztonság garantálása véget. Megerősítette, hogy Moszkva a nehéz munkakörülmények ellenére sem vette tervbe bagdadi diplomáciai jelenlétének csökkentését.

Egyiptom csütörtökön döntött úgy, hogy ideiglenesen bezárja iraki diplomáciai képviseletét és hazahívja annak személyzetét. A döntés hátterében az áll, hogy az al-Kaida nemzetközi terrorszervezet iraki csoportja megölte Egyiptom kijelölt bagdadi nagykövetét, Ihab es-Serifet, akit július 2-án, szombaton éjjel rabolt el az iraki fővárosban.

Vasárnap Bagdadban rálőttek az orosz nagykövetség két autójára: a repülőtérre vezető út legveszélyesebb részén érték lövések a két páncélozott autót. Az orosz külképviselet munkatársai közül senki nem sebesült meg.

Az orosz külügyi szóvivő közlése szerint Moszkvát mélységesen felháborította az egyiptomi nagykövet kivégzése. Oroszország határozottan elítéli ezt a barbár gyilkosságot, amelynek „tettesei két lábbal tiporják a nemzetközi jog alapelveit és az alapvető erkölcsi normákat".

Az utóbbi időben külföldi diplomaták ellen elkövetett terrorcselekményeket kommentálva Jakovenko rámutatott: Moszkva megérti az átmeneti időszak minden nehézségét, de a külföldi diplomaták biztonságát az iraki hatóságoknak és az Irakban állomásozó többnemzetiségű erőknek kell biztosítaniuk.

Vlagyimir Csamov, Oroszország iraki nagykövete jelezte: más külképviseletekhez hasonlóan tudomásul vették az iraki kormány kérését, hogy a diplomaták ne hagyják el az országot. A bagdadi vezetés ígéretet tett arra, hogy megvédelmezi a külképviseletek munkatársait. Közölte, hogy az iraki kormány már érzékelhető lépéseket tesz a biztonság fokozására.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Nem tartja feltétlenül szükségesnek az RMDSZ az előrehozott választásokat, de figyelembe véve a liberális-demokrata szövetség egyértelmű döntését, a szövetség támogatja a választások megrendezését célzó kezdeményezést – döntötte el tegnap az RMDSZ Operatív Tanácsa. Értesüléseink szerint az érdekvédelmi szervezet a parlamentbe jutás feltételeinek enyhítésével biztosítaná ismét kormányzati szerepvállalását, ugyanakkor az RMDSZ ellenzéke is aktivizálódott, amely a tárgyalások megkezdését sürgeti.

Az RMDSZ szerint Romániában elengedhetetlenül szükséges az igazságszolgáltatás átfogó reformja, hiszen e nélkül a korrupció felszámolása sem lehetséges. – Az Alkotmánybíróság döntése fékezi azokat az intézkedéseket, amelyeket ezen a területen az európai integráció és a belső demokrácia érdekében is mielőbb meg kellene hozni. Egyetértünk azzal, hogy erre a helyzetre sürgősen megoldást kellett keresni, ugyanakkor a liberális-demokrata szövetséggel szemben azt gondoljuk, hogy nem csak az előrehozott választások módszerével lehetett volna ezt a helyzetet megoldani, hiszen most is rendelkezünk azzal a többséggel, amely törékeny ugyan, de megfelelő fegyelemmel és szervezettséggel így is számos kérdésre választ találtunk, és ezután is képesek lennénk megkeresni a megoldásokat. Éppen ezért nem feltétlenül tartjuk szükségesnek az előrehozott választásokat, de egyetértünk azzal, hogy ezáltal valóban megerősíthetjük a mostani koalíciót és a tavalyi választások után kidolgozott közös programot, és egyúttal magyar nemzeti közösségünk célkitűzéseit is jobban érvényesíthetjük. Ugyanakkor úgy kell cselekednünk, hogy semmilyen módon ne lassítsuk le az integrációs folyamatot, és ne kerüljön veszélybe Románia európai uniós felvétele. Az RMDSZ álláspontja szerint továbbra is ez az elsődleges prioritás. Az RMDSZ fontosnak tartja a koalíciós partnereivel való szolidaritást, és figyelembe véve a liberális-demokrata szövetség egyértelmű döntését, támogatjuk az előrehozott választások megrendezését célzó kezdeményezést. Ha világos célkitűzésekkel hívjuk urnák elé a választókat ősszel, akkor éppen ily módon erősíthetjük meg Románia elkötelezettségét a demokrácia további kiszélesítésére és az európai integráció folytatására. Meggyőződésünk, hogy a romániai magyarság továbbra is támogatja az erős parlamenti képviseletet és a hatékony kormányzati jelenlétet, és ha előrehozott választásokra kerül sor, ismét közös érdekképviseletünk az RMDSZ mellé fog állni – áll az OT tegnapi közleményében.

Tőkés az összefogást sürgeti
Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök csütörtöki bejelentése után az RMDSZ ellenzéke is aktiválódott. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke a romániai magyarság összefogását sürgeti. A Debrecenben tartózkodó királyhágó-melléki református püspök pénteken az MTI érdeklődésére közölte: javaslata szerint az autonómia körül teremtődjön meg az a széles egység, ami biztosíték lehet a parlamentbe jutáshoz. Tőkés szerint a helyzet túlhaladta az RMDSZ-t, amely ellene volt az előrehozott választásnak. Emlékeztetett arra, hogy többen, így ő maga is már fél éve mondják, hogy fel kell készülni minden eshetőségre, mert nagy valószínűséggel előrehozott választások lesznek. A püspök úgy ítéli meg, hogy az RMDSZ nómenklatúra féltette a pozícióját, igyekezett bebetonozni magát, de törekvéseik kérészéletűnek bizonyultak. – Ráadásul az RMDSZ áttáncolt az ottani MSZP-től (Szociáldemokrata Párt – szerk. megj.), a posztkommunista oldalról a demokrácia oldalára, s elvtelen politikával próbált előnyökhöz jutni – mondta. Hozzátette: intő figyelmeztetés a mostani helyzet, hogy csak a szilárd, megbízható politizálás vezethet eredményre. Az utolsó esélye volt tavaly az RMDSZ-nek, hogy ebben a felállásban bejutott a parlamentbe – fogalmazott Tőkés László, aki az erdélyi magyarság összefogására szólított fel. Megítélése szerint a szükség rákényszeríti „a hatalmától megittasult RMDSZ-t", hogy átértékelje a helyzetet, s megkezdődjön a belső magyar–magyar viszonyok rendezése. Az EMNT elnöke szerint az autonómia körül alakulhat ki széles egység, amelynek megteremtésében számít a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az RMDSZ és az egyházak közreműködésére, támogatására. Tőkés László szerint, ha az RMDSZ ezt elutasítja, annak szomorú következményei lesznek az erdélyi magyarság számára. Szilágyi Zsolt, a Transindex hírportálnak nyilatkozva elmondta: a választáson való indulás előtt a szervezet el akarja érni a választási törvény diszkriminatív részeinek módosítását, melyeket több nemzetközi szervezet is elítélt. Hozzátette: korábban sem támogatta azt a megoldást, hogy román pártok listáján induljanak, reméli, hogy erre nem fog sor kerülni, de hozzátette: a politikában semmi sem kizárt. Gazda Zoltán, a háromszéki MPSZ elnöke szerint a két magyar szervezet vezetőinek tárgyalóasztalhoz kell ülniük, ezért kezdeményezni fogja, hogy az MPSZ országos vezetősége hívja meg a parlamenti érdekvédelmi szervezetet egyeztetésre. Kifejtette: szigorú feltételeket kell szabjanak az RMDSZ-nek, hogy közös listán indulhassanak, de elsőrendű fontosságú a romániai magyarság parlamenti képviselete. Gazda kizárta annak a lehetőségét, hogy saját vagy román párt listáján induljanak a megmérettetésen. Rámutatott: nem lenne idejük, hogy összegyűjtsék a szükséges aláírásokat.

Négy százalékos parlamenti küszöb?
Több hírforrás szerint is az RMDSZ-nek a kormányzó partnerei biztos helyet ígértek az új kormányban. A BBC információi szerint a Nemzeti Liberális Párt vezetősége ígéretet tett Markó Bélának, hogy az RMDSZ tagja lesz az új kormánynak. A Mediafax hírügynökség is megerősítette ezt az értesülést liberális forrásokra hivatkozva. A Demokrata Párt is csak a Konzervatív Párttal kötekedik, mint ismeretes Traian Băsescu már a fél évvel ezelőtt zajló kormányalakítási viták közepette „erkölcstelen megoldásnak" nevezte Dan Voiculescu alakulatát, azóta sem rejtette véka alá, hogy minél hamarabb meg akar szabadulni a 2004-ben a törvényhozásba, a Szociáldemokrata Párt „hátán" bekerült zsebpárttól. Radu Berceanu, a Demokrata Párt alelnöke tegnap úgy nyilatkozott, hogy, az RMDSZ is tagja lesz az új kormánynak, ha a liberális-demokrata szövetség megnyeri a választásokat. A KP-vel azonban „lesz egy kis gond". Kifejtette: ennek a pártnak a tagjai nem értették meg, hogy a politika nem hasonlít az üzlethez. Állandóan „a mérleg egyik serpenyőjéről a másikra repülő légy helyzetében voltak, így hol jobbra, hol balra mozdították el a mérleg nyelvét, de bármelyik pillanatban végezhet vele a légycsapó".

Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása előtt azonban a magyar érdekvédelmi szervezetnek be kell jutnia a parlamentbe. Markó Béla közölte: nem félnek az újbóli megmérettetéstől, mivel stabil a szervezet szavazótábora. Értesüléseink szerint az RMDSZ vezető testülete azért egyezett bele az előrehozott választások előidézésébe, mert ígéretet kapott a kormánypartnerektől arra is, hogy ötről négy százalékra csökkentik a parlamenti küszöböt.

Haladást ért el a kormány a reformok útján, de az országnak nincs vesztegetni való ideje – jelentette ki pénteken Jonathan Scheele, az Európai Bizottság bukaresti képviseletének a vezetője, aki szerint a bizottság továbbra is támogatja Romániát integrációs törekvéseiben.

A reformok terén elért eredményeket értékelve hangsúlyozta, hogy 2005. első hónapjaiban számottevő haladás volt tapasztalható a csatlakozási követelmények teljesítésében, különös tekintettel az igazságszolgáltatásra vonatkozó stratégia és intézkedések elfogadásával. Scheele szerint „eljött az ideje e reformok végrehajtásának, és Romániának nincs vesztegetni való ideje, ha 2007-ben csatlakozni akar az Európai Unióhoz".

A 16 évvel ezelőtti páneurópai piknik mintájára, augusztus 19-én partiumi piknik lesz a magyar–román határon – jelentette be Debrecenben Turi Gábor, Debrecen alpolgármestere és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. Turi Gábor emlékeztetett rá, hogy 16 évvel ezelőtt rendezték meg a páneurópai pikniket a magyar–osztrák határon, amikor is több száz NDK-beli turista léphetett át a szabad világba.

Május végén a román Versenyhivatal árkartell kialakítása miatt összesen 28,5 millió euróra büntette a három nagy cementgyártót: a francia Lafarge-ot, a svájci Holcimot és a német Carpatcementet. A hivatal példát akart statuálni, ugyanis az ezermilliárd lejt meghaladó büntetés rekord nagyságúnak számít: a három cég árbevételének 5,5–6,5 százalékát teszi ki. Egyúttal bizonyítani is akarták, hogy Románia betartja és betartatja az uniós csatlakozási szerződés egyik legvitatottabb kérdését, a szabad verseny szabályait.

Romániában a cementpiac koncentrációja 1997-ben kezdődött, amikor a Holcim és a Lafarge felvásárolta az első gyárakat. A ma harmadik szereplőnek tekintett német Heidelberg Cement, amely a román piacon Carpatcement néven van jelen, csak egy év múlva jelent meg. 2000-ig a kilenc működő romániai cementgyár közül nyolc jutott a három külföldi befektető tulajdonába. Az utolsó, még független piaci szereplő, a Fieni-i Romcif 2002-ben került a Carpatcement tulajdonába, s ezzel bezárult a kör. A cementgyárakat a három világpiaci óriáscég a következőképp osztotta el egymás között: a svájci Holcimnak jutott a tordai, az élesdi (Bihar megye) és a câmpulungi; a Lafarge a Romcimnek vásárolta meg a medgidiai és az olthévízi (Brassó megye) cementgyárat és a Târgu Jiu-i őrlőüzemet; a legkésőbb a romániai piacra belépő Carpatcementnek pedig be kellett érnie a békási (Neamţ megye) Moldocimmel, valamint a dévai Casiallal és a Fieni-i Romciffel. A gyárak nagyjából azonos termelési kapacitást biztosítottak a befektetőknek, s ezzel magyarázható, hogy a mintegy évi 5,2 millió tonnás cementpiacon 2004-ben a Lafarge 34, a Holcim 32, a Carpatcement pedig 31 százalékos részesedést mondhatott magáénak, míg az importcement a tavaly csak mindössze 3 százalékot tett ki. Az importcement hiánya a romániai piacról azzal magyarázható, hogy az értékesítési árát nagyban befolyásolja a szállítási költség, és gyakorlatilag a gyár 200 kilométeres hatókörzetében kifizetődő az értékesítés.

A Versenyhivatal szerint az árkartell 2001-ben lépett érvénybe, de igazából 2002-től, az utolsó kartellen kívüli termelő felvásárlásával kezdett hatékonyan működni. A hivatal szakértői egy feljegyzés kapcsán fogtak gyanút. Ez a feljegyzés Kurt Haberstattertől, a Holcim korábbi romániai igazgatójától származik, amelyben összehasonlította a három termelő árait. Feltűnt a felügyelőknek is, hogy a három nagyvállalat termelési kapacitás-kihasználása azonos, 60–62 százalék körüli, de a gyanút akkor látták megalapozódni, amikor a cement ára mindhárom gyártónál két év leforgása alatt mintegy 2,7-szeresre nőtt, miközben a kínálat folyamatosan a kereslet kétszerese volt. Az is nehezen magyarázható meg, hogy a gyárak a cement tonnáját 24 dollárért exportálták, míg a romániai piacon 80 dollárért vásárolt meg egy tonna cementet a fogyasztó. A Lafarge azzal védekezett, hogy az export veszteségeit próbálta a magasabb romániai árral kompenzálni. Az ármegállapodást látszik igazolni az is, hogy a Fieni-i gyár megvásárlása után az itt gyártott cement azonnal 38 százalékkal drágult. A Versenyhivatal számításai szerint az egy tonna cement előállításának önköltsége legfeljebb 45 dollár és 200 kilométerre való elszállítása is legtöbb 6 dollárral terhelte meg az árat. Hasonló volt a vizsgált időszakban a fogyasztói ár a térség más országaiban: Lengyelországban 50, Magyarországon 60, Csehországban 55 dollár. A Versenyhivatal állásfoglalása szerint a romániai cementgyártók ráadásul folyamatosan egyeztették áraikat a Cirom néven működő szakmai szövetség keretében. Végül az idén májusban úgy döntöttek, hogy súlyos bírságot szabnak ki a három cementgyártóra. A Lafargera kirótt bírság 377 milliárd, a Carpatcementre 313 milliárdot, a Holcimre pedig 343 milliárd régi lejt tett ki. Bár igazságtalannak tartotta a Versenyhivatal döntését, a Holcim mégis szinte rögtön befizette a bírság rá eső részét. A másik két gyártó jelezte: mindenképpen jogi úton kívánják megsemmisíttetni a bírságról szóló határozatot. Az ügy pikantériája az, hogy megtörténhet, hogy a vélt, vagy valós árkartellt nem a Versenyhivatal fogja felszámolni, hanem maga a piaci verseny tesz igazságot. A napokban ugyanis Bukarestben járt a Sabanci Holding törökországi cég vezetője, aki Codruţ Şeres gazdasági miniszternek jelezte: Romániában szívesen építenének új cementgyárat.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 3,5877 erős lej, 1 USD = 3,0117 erős lej, 100 magyar forint = 1,4487 erős lej.

Az 1-es, 5-es oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Az EU házhoz jön program szakértői és előadói immár harmadik éve járják Erdélyt, hogy a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és az RMDSZ között 2003 novemberében kötött megállapodás értelmében segítsék a helyi kis- és középvállalkozókat az uniós felkészülésben. A felmérések szerint ugyanis ez a vállalkozói réteg igényli leginkább azokat az információkat, amelyek tevékenységüket segíthetik Románia várható 2007. évi csatlakozása után. A program célja pedig valóban „házhoz vinni" az információkat, vagyis eljuttatni azt oda, ahol a vállalkozók tevékenykednek. A Magyarországon nagy sikert arató program Erdélyben is komoly eredményeket tud felmutatni: 2004-ben például 23 erdélyi színhelyen mintegy négyezer helyi vállalkozót mozgatott meg.

Az idén eddig öt helyszínen: május első napjaiban Székelykeresztúron és Régenben tartottak uniós felkészítőt, nemrég Bukarestben és Aradon tartottak konferenciákat, és a szerdai szentegyházai rendezvényt követően július 14-én, csütörtökön Tordára és Várfalvára érkezik az EU házhoz jön.

A program a vállalkozókat szinte „személyre szabottan" készíti fel az uniós helytállásra, figyelembe véve a térség sajátosságait, ágazat és szakma-specifikus igényeit. A vállalkozók a konzultációval egybekötött előadásokon szakavatott és nagy tapasztalattal rendelkező előadók segítségével ismerhetik meg mindazokat a szakmai követelményeket, amelyeknek a csatlakozás kapcsán feltétlenül eleget kell tenniük. Megtudhatják, milyen konkrét lépések megtételére van szükség, s ehhez milyen támogatást vehetnek igénybe. „Az átfogó felkészítő program célja, hogy a határon túli kis- és középvállalkozások, szakmai szervezetek, területi önkormányzatok uniós szakértői is megismerjék az egységes uniós piac működési feltételeit és mozgásterét. Számunkra is fontos, hogy szakmailag felkészüljenek az új elvárásokra és kihívásokra, hiszen ezáltal is erősödhetnek a román–magyar partneri kapcsolatok és a vállalatközi együttműködések. Fontos, hogy az EU ajánlásainak megfelelően a határon túli magyar vállalkozásokhoz is helybe vigyük a legjobban felkészült szakemberek révén az információt, így hozzáférhetővé váljanak az alapvető fontosságú uniós tudnivalók és gyakorlati ismeretek" – nyilatkozta Gérnyi Gábor, a magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium főosztályvezetője, aki Az EU házhoz jön program koordinátora.

A vállalkozók uniós felkészítéséből természetesen nem maradhatnak el a magyar szaktárca tájékoztató kiadványai sem, amelyeket a résztvevők a konferencián ingyenesen kézhez kapnak, így többek között a Kézikönyv, amely a kis- és középvállalkozóknak nyújt támpontot az uniós gyakorlati tudnivalókban való eligazodáshoz.

A tordai program helyszíne a Mihai Viteazul Líceum, időpontja július 14, csütörtök, 14.30 óra. Várfalván az érdeklődőket ugyancsak csütörtökön, délután 17 órára várják a Polgármesteri Hivatalba. A szekcióülések tematikája: kiskereskedelem, mezőgazdaság-állattenyésztés, falusi turizmus.

A Bilfinger–Berger cég jelentős összegeket fektetne be romániai projektekbe. Tervezik a csatornarendszer korszerűsítését, ökológiai hulladéktárolók felépítését és felszerelését, valamint kikötők, repülőterek és közutak felújítását.

Más országokhoz hasonlóan a felszereléseket és gépeket Németországból szállítanák, viszont a munkálatokat romániai munkások végeznék el, németországi szakemberek irányításával.

Pénteken reggel a Széchenyi téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: tojás – 0,35–0,38 lej/db, burgonya – 0,8–1 lej/kg, uborka – 1,5 lej/kg, zöldpaszuly – 2–3 lej/kg, paradicsom – 1,5–2 lej/kg, zöldhagyma – 0,5 lej/kötés, hagyma – 2 lej/kg, saláta – 0,5 lej/fej, zöldpaprika – 1,5–3 lej/kg, főzőtök – 0,8–2 lej/kg, karfiol – 2,5 lej/kg, káposzta – 1 lej/kg, murok – 2–3 lej/kg, padlizsán – 6 lej/kg, borsó – 1,5–2 lej/kg, kukorica – 1,5 lej/csöve, alma – 3–3,5 lej/kg, cseresznye – 3–4,5 lej/kg, kajszibarack – 4,5 lej/kg, őszibarack – 3 lej/kg, görögdinnye – 2,5 lej/kg, sárgadinnye – 3–4,5 ezer lej/kg, eper – 5 lej/kg.

A kilencvenes évek elején, miután a Funtineli Boszorkány című regényt olvasva először merültem bele Wass Albert világába, a Kossuth rádiót hallgatva arra figyeltem fel, hogy egy szomorú hangú úriember mennyire szeretne legalább még egyszer visszatérni szeretett szülőföldjére: Erdélybe. Akkor hallottam először a hangját. Hirtelen felmerült bennem egy gyerekes gondolat: meg kéne hívni a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumba, biztosan lenne hallgatósága a díszteremben. Akkor még nem tudtam, hogy ennek komoly akadályai vannak. Sajnos a hontalan floridai lakost még Magyarország sem fogadta vissza, egyesek szerint ez is okozhatta tragikus halálát. Azóta hazajött és békésen nyugszik a marosvécsi kastély parkjában, miközben egyesek támadják és száműzik a szobrait, mások pedig imádják, és rehabilitálni próbálják. De milyen kicsi a világ! Tegnapelőtt üzent Győri József, a Debreceni Református Kollégium igazgatója, hogy kis diákcsoporttal érkezik Nagyenyedre és örülne, ha bemutatnám nekik a kollégiumot. Megemlítette, hogy velük lesz Daniel Wass de Czege, az író unokája. Amikor a kis csapat megérkezett, kiderült, hogy nemcsak Daniel utazott ide Floridából, hanem az író fogadott lányának unokája Walt Drew Sanborn is. Mindketten középiskolások. Daniel korábban már járt szüleivel Erdélyben, Walt azonban most jött először, de kettőjük közül ő az, aki valamelyest tud magyarul. Figyelmesen hallgatták az iskola történetét, de láthatóan elfárasztotta őket az információözön, mert délelőtt Kolozsvárral ismerkedtek, délután pedig Gyulafehérvárral. Kérdésemre, hogy milyennek tűnik ez a vidék, Daniel magyarul válaszolt: „Erdély nagyszerű!" Innen Kolozsvárra tértek vissza, a következő napokban pedig Marosvásárhely és Holtmaros következik, ahol megtekintik az író örökösei által finanszírozott árvaházat, de szeretnének eljutni a Gyilkos-tóhoz is.

A június–júliusi érettségi szesszió írásbeli vizsgái hétfőn kezdődtek a román nyelv- és irodalom, majd kedden folytatódtak az anyanyelv-vizsgával. Szerdától a középiskolai szakosodásuknak megfelelően kiválasztott tantárgyakból vizsgáztak a diákok.

A humán osztályok tanulói és társadalomtudományi szakon végzett diákok választhattak Románia történelme és földrajza közt, a matematika-informatika és a természettudományi szakot végzettek pedig matematikából vizsgáztak. A szaklíceumok diákjai, függetlenül attól, hogy különböző szolgáltatóipari líceumokban, természeti erőforrások és környezetvédelem szakon vagy műszaki részlegen végeztek, mindannyian matematikából érettségiztek. A művészeti, pedagógiai, sport-, katonai és felekezeti iskolákban a vizsgázók szintén Románia történelme és földrajza közül választhattak.

Csütörtökön ismét főszerepet kaptak a különböző szakokat jelentősen meghatározó tantárgyak. A humán osztályokban végzett diákok egy, a líceumi évek alatt tanult idegen nyelvből, a társadalomtudomány szakos diákok történelemből, földrajzból vagy valamelyik társadalomtudományból vizsgáztak, a matematika-informatikát végzettek a fizika, kémia, biológia és informatika közül választhattak, a természettudományi osztályban végzettek pedig a fizika, kémia, illetve a biológia tantárgyak közül.

A szaklíceumok esetében már bonyolultabb a helyzet, hiszen a szolgáltatóipari, a környezetvédelmi és műszaki iskolákban nagyon sok szak van. A szolgáltatóipari líceumot végzettek választhattak marketinget, vállalatgazdaságot, könyvelést és postai gazdaságot is annak megfelelően, hogy előzőleg melyik szakon tanultak. A természeti erőforrások és környezetvédelem szakot végzettek választhattak az élelmiszeripari műveletek és felszerelések, a környezet tényezői, az ökológia és környezetvédelem, a tervek és felszerelések az ipari kémiában, a háziállatok anatómiája, az agro-talajtan, az erdészet, a bútorkészítés technikája, a telekommunikáció speciális mérései, technikai mérések és igények, az elektronikai kérdések, a mechanikus gépek és felszerelések, tervrajzok, az elsődleges textilanyagok, a bőrművesség elsődleges alapanyagai elnevezésű tantárgyak közül.

A művészeti líceumok diákjai a csütörtöki vizsgán választhatták a művészettörténetet vagy a rajzformák tanulmányozását, az építészet történetét, a balett történetét vagy klasszikus és modern táncot, a zenetörténetet vagy a hangszeren való játszást, esetleg zeneelméletet, illetve a színháztörténelmet vagy a színművészet tantárgyakat. A pedagógia szakos diákok könyvtár és pedagógia közül választhattak, a sportlíceum diákjai a sportelmélet és a sportművészet közül, a katonai iskolát végzettek a fizika, kémia, biológia, zenetörténet és hangszer közül, az egyházi iskolák diákjai pedig az egyháztörténelem és bibliaismeret tantárgyak közül.

Tegnap zajlottak az utolsó vizsgák az ország vizsgaközpontjaiban. A humán osztályok a matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, társadalomtudományok és testnevelés közül választhattak, míg a társadalomtudományokra szakosodott líceumok diákjai az idegen nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia és testnevelés közül. A matematika-informatika és természettudományi osztályok érettségizői az idegen nyelv, a történelem, a földrajz, a társadalomtudományok és a testnevelés között válogathattak.

A szaklíceumok végzettjei a fizika, biológia, történelem, földrajz, társadalomtudományok, vállalkozó-képzés és testnevelés között, a művészeti osztályt végzettek az utolsó vizsganapon idegen nyelvből, matematikából, fizikából, földrajzból, társadalomtudományokból és testnevelésből vizsgázhattak, hasonlóan a pedagógia szakon végzettekhez. A sportlíceumok érettségiző diákjai is ezek közül választhatnak csak az ő listájukról lemarad a testnevelés. A katonai iskolákban ezeken kívül vizsgázhatnak a diákok katonai képzésből és latinból. Az egyházi iskolák választható tantárgyak listája a következő volt: idegen nyelv, latin, matematika, fizika, kémia, biológia, történelem, földrajz, társadalomtudományok és testnevelés.

A vizsgaeredményeket július 11-én 16.00 óráig fogják kifüggeszteni, esetleges fellebbezéseket 20.00 óráig fogadnak el. Július 12–13. között újrajavítják az érintett dolgozatokat, július 14-én pedig közzéteszik a végleges eredményeket.

A sikertelenül érettségizők az őszi pótérettségin bizonyíthatnak. Az őszi vizsgaszesszióra augusztus 18–22. között lehet beiratkozni, augusztus 22–27. között zajlanak a szóbeli vizsgák, augusztus 29. és szeptember 2. között pedig az írásbelik. A eredményeket szeptember 5-én délután 4 óráig fogják kifüggeszteni, és este 8 óráig fogadják a fellebbezéseket. Szeptember 6–7. között fogják újrajavítani a vizsgadolgozatokat és szeptember 8-án függesztik ki az őszi érettségi vizsgaeredményeit.

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

Másfél hónapos szünet után július elejétől ismét működik a fűrészporos fűtőház Bánffyhunyadon.

A dán támogatással épült fűrészporos fűtőház ötszáz lakást lát el meleg vízzel és fűtéssel. A fűtőház tavaly májusban kezdte el működését, de már a télen különféle problémák adódtak abból kifolyólag, hogy a lakosság nem fizette időben számláit. Emiatt májusban kénytelenek voltak leállítani a fűtőház működését, így a lakosság másfél hónapig nélkülözte a vezetékes meleg vizet. A városi tanácsban született döntés eredményeként júliusban ismét elkezdte működését a fűtőház, amelynek hivatalos átadására a jövő héten kerül sor, tudtuk meg Szentandrási István alpolgármestertől.

Munkahelyek teremtése érdekében két kérelem ügyében döntött kedvezően a városi tanács. Az Eurolux Window 4,5 hektáros terület belterületté nyilvánítását kérte, Bánffyhunyad Kolozsvár felé vezető kijáratánál, hogy a területen csarnokot építhessen. A cég fakeretes hőszigetelő nyílászárókat termelne, kezdetben negyven alkalmazottat foglalkoztatna, majd három éven belül 150-et.

A Nagyvárad felé vezető kijáratnál a Connection Holgind kérte egy 10 ezer négyzetméteres telek belterületté nyilvánítását. Az ott épülő csarnokban a tehergépkocsiknak nyílna mosoda, parkingot létesítenének, ahol a gépkocsivezetők állomásozhatnának a törvény által előírt pihenőidő alatt. A csarnokban harminc munkahelyet kínálnak.

A kolozsvári polgármesteri hivatal tegnap indította útjára a Tiszta folyóvizeket egy tiszta Kolozsváron elnevezésű programot, melynek keretében kitisztítják a Malomárok és a Cigánypatak medrét. Emil Boc polgármester jelen volt a M ărăşti negyedi Liliom/Crinului és Pacsirta/Ciocârliei utcák kereszteződésében található árokszakaszban megejtette „első kapavágásoknál" . A vízmeder takarítási akcióra 100 ezer euró áll rendelkezésre, és a patakokkal párhuzamosan rendezik a Kis-Szamos partjait is.

A munkát nem véletlenül kezdték el ezen a ponton: szeretnék kijavítani a Malomá rkon átívelő, 1987-ben épült gyaloghidat , amelynek fémpallója annyira megrongálódott, hogy a gyalogosok lépéseit éktelenül felhangosítva veri vissza, a környék lakóinak nem kis bosszúságára. A polgármester ezúttal felhívt a a lakosság figyelmét arra, hogy őrizz e meg vizeink tisztaságát.

Egy hét áll az iklódi lakosok rendelkezésére ahhoz, hogy döntsenek azoknak a földterületeknek az ügyében, amelyeket kártérítés ellenében sem hajlandóak átadni egy átfogó árvízvédelmi projekt keretében tervezett gát megépítésére.

Kolozs megye prefektusa, Mihail Hărdău csütörtökön Iklódon megpróbálta enyhíteni a helyi polgármesteri hivatal és a lakosság közötti feszültséget, amely a Nagyiklódra tervezett gát kapcsán alakult ki.

A gát megépítése a Kis-Szamos Kolozsvár–Dés közötti szakasza árvízvédelmi projektjének része. Megépítését 2003 óta akadályozzák az iklódiak, akik nem kívánnak lemondani a folyóparton lévő földterületeikről, annak ellenére, hogy a Szamos-Tisza Vízigazgatóság hektáronként 40 millió lejt ajánlott fel. Az összeget 2002-ben, szakavatott bizottság értékelése állapította meg.

Az emberek úgy nyilatkoznak, sok évvel ezelőtt már lemondtak bizonyos földterületekről, de mindmáig nem kapták meg az akkor ígért kárpótlást. Mások azt nehezményezik, hogy a gát kettéosztja földjeiket.

– Fel sem merül, hogy a megígért pénzt nem kapják meg az emberek. Nem játszunk a lakossággal, sem tulajdonukkal, ám a gátnak meg kell épülnie, akár akarjuk, akár nem. Ez közügy, igen jelentős befektetés és nagyon fontos, amennyiben nem épülne meg a gát, a földtulajdonosok abba a helyzetbe kerülhetnek, hogy áradás esetén nem kaphatnak kártérítést éppen amiatt, hogy ellenezték a gát megépítését – mondta Mihail Hărdău, hangsúlyozva, hogy amennyiben a lakosok egy héten belül nem tudnak egyezségre jutni a polgármesteri hivatallal, a kérdéses földeket kisajátítják. Ebben az esetben a tulajdonosoknak a hivatalosan megszabott kártérítést fizetik ki.

A nagyiklódi gát 1,9 kilométer hosszúságú lenne. A munkálatokat 2002-ben elkezdték, ám a kialakult konfliktus miatt 2003-ban beszüntették, amikor mintegy negyven földtulajdonos megtagadta földjeinek eladását. A Kolozsvár–Dés szakasz árvízvédelmi projektjének összköltsége meghaladja a 90 ezer új lejt (900 milliárd régi lej).

Tizenévesek loptak
Egy tordai razzia alkalmával bukott le két tizenéves tolvaj. A 19 éves helyi M. Alexandru a vád szerint még június 20-án tört be a tordai I. Ioana lakásába, ahonnan 12 millió lej értékű javakat tulajdonított el – a kár megtérült. A 15 éves, szintén tordai M. Remus a rendőrök szerint többek között két autóba való hangfalat lopott el K. Annától, a kár 80%-a megtérült. A két gyanúsított szabadlábon védekezik a minősített lopás vádja ellen.

A razzián egyébként 38 pénzbírságot róttak ki mintegy 72 millió lej összértékben, és 20 millió lej értékű javakat koboztak el.

Kismotort lopott
Magánlaksértés és minősített lopás vádjával indult nyomozás az aranyosgerendi M. Gavrilă Gheorghe ellen. A 22 éves, visszaesőként számon tartott munkanélküli fiatal folyó hónap 2-áról 3-ára virradóan betört az aranyoslónai Covaci M. lakásába, s a ház halljából ellopott egy kismotort. A kár megtérült, a gyanúsítottat őrizetbe vették.

A román határrendőrség közleménye szerint csütörtökön délután három charter-géppel 260 román állampolgárt küldtek haza a spanyol és olasz hatóságok. A 150 Olaszországból, valamint 110 Spanyolországból kitoloncolt személy többsége törvénytelenül tartózkodott külföldön, vagy pedig feketemunkát végzett. A hazatoloncoltak az Aurel Vlaicu (Băneasa) reptéren landoltak, a 199 férfi és 61 nő közül összesen 90 személy nem tudott semmiféle személyazonossági iratot – így útlevelet sem – felmutatni. 21 személy ellen nyomozás indult, 11-et pénzbírsággal sújtottak. Útleveleiket legtöbb 5 évre függesztheti fel a román állam.

Ezen a nyáron is színesebbnél színesebb néptánctáborok várnak mindenkire, aki táncolni vágyik és érdeklődik a magyar népzene és néptánc iránt. Az alábbiakban a július 17–24. között szervezett magyarlapádi, válaszúti és sófalvi táncos hetekről tudhatják meg a legfontosabbakat.

I–VIII. osztályos gyermekeknek szól a népi játékok és kézműves tábor, amit a Kallós Alapítvány szervez Válaszúton. Nemezelés, agyagozás, gyöngyfűzés, batikolás, népi játékok, népdal- és néptáncoktatás vár minden gyermeket egy héten át. Kirándulási lehetőség a közeli bonchidai kastélyhoz! A Kallós Zoltán Alapítványnál lehet jelentkezni. Cím: 1989 December 21. út (Kossuth utca) 16. szám, 400105 Kolozsvár, Tel./fax: 0040/264-598-813, E-mail: zoltan@cluj.astral.ro. A részvételi díj 2 millió lej, ezért napi háromszori étkezést is biztosítanak.

Nyolcadik alkalommal tartják meg idén a Maros- és Kis-Küküllő menti Népzene- és Néptánctábort. Kiss István és csapata Kis-Küküllő menti magyar, román, cigány táncot tanít a haladóknak, magyarlapádi, magyarózdi (magyar) táncokat a kezdőknek és a gyerekeknek. A talpalávalót egy héten át a szászcsávási Mezei cigányzenekar, a Rojtos és a lapádi Pirospántlikás húzza majd. Minden nap lesz táncház reggelig. Küküllő menti népdalokat Szilágyi Hajnalka tanít. Népi hangszeroktatás is lesz (hegedű, brácsa, bőgő, furulya) Szőcs Levente irányításával. Adatközlő zenészek, Küküllő menti borkóstoló; kézműves foglalkozások (szövés, üvegfestés, fafaragás) várnak minden érdeklődőre. A gyermekeket népi játékokkal (gulya, picke, kamfer) szórakoztatja, tanítgatja majd Kiss Csongor. Kirándulás, szalonna- és ökörsütés is lesz Gizella királyné erdejében. A hetet gálaműsorral zárják.

A tábor költsége a nyugati vendégeknek 120 euró, a Kárpát-medencéből érkezőknek 18 ezer forint. Sátorozási lehetőséget ingyen biztosítanak a szervezők. Háznál, családoknál 3 eurót kell fizetni egy személynek éjszakánként. Az árban benne van a napi háromszori étkezés, akár repetával, igény szerint vegetáriánus kosztot is készítenek.

Megközelítés: vonattal Nagyenyedig, onnan (10 km) autóbusszal és gépkocsival. További információk: Szilágyi András: szia@bethlengabor.ro, Tel.: 00-40/ 258-875-165, Teszáry Miklós: bartoktancegyuttes@yahoo.com, Tel.: 06-30/475-5756, Bánffy Farkas: farkasbanffy@hotmail.com, Tel.: 06-30/610-4572.

Sóvidéki, nagybúni (udvarhelyszéki), balázstelki, forrói román (Kis-Küküllő menti) táncokat tanít kezdőknek és haladóknak a XI. Székelyföldi tánctábor egy hete alatt Brúgós Sándor, Imre Béla, Bodó-Bán János, László Csaba, és Mátéfi Csaba, táncos párjaikkal. Népdalokat László Anna Ildikó tanít majd. A vonós hangszerek és cimbalom tanítását Sinkó András vezényli. Muzsikálnak a székelyszenterzsébeti és a szászcsávási zenészek, valamint a Csalóka, a Palló zenekarok.

Tábori programok: tánccsoportok, zenekarok műsorai, egyéni előadók bemutatói; helyi kézműves foglalkozások megtekintése; videovetítés, film- és lemezbemutatók; esténként táncház. Mindennap adatközlők lépnek fel.

Kirándulási lehetőség Szovátára a Medve-tóhoz, a parajdi sóbányába, és Korondra (helyi kerámiaműhelyek látogatása).

Részvételi díj egész hétre 120 euró. A Magyarországról, Szlovákiából, Ukrajnából és a volt Jugoszlávia országaiból érkezőknek 70 euró. Erdélyieknek 150 új lej. 20 fős csoportok esetében egy, 35 személyes csoportoknál két személy díjmentesen vehet részt a táborban. 7 év alatti gyermekeknek 40%-os kedvezmény jár. A részvételi díj magában foglalja az ellátást (reggeli, ebéd, vacsora), az oktatási díjat, a tábor rendezvényein való részvételt, valamint a szállást (sátorhely). Külön igényre és díjazás ellenében családoknál való elszállásolást biztosítanak (3 eurónak megfelelő lej, fejenként egy éjszakára). A jelentkezéseket a szervezők július 15-ig a következő címre várják: László Csaba, 537323 Rugonfalva (Rugăneşti), 82. szám, Románia, Tel: 40-266-242-927 vagy 40-744-632-669, 40-740-354-949, E-mail: laszlo.csa@freemail.hu, Honlap: www.pipacsok.home.ro

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

(Folytatás július 6-i lapszámunkból)

Egres
Csak éretten ajánlott a fogyasztása, zölden erősen savas hatású, cukorral összeerjed. Többnyire csak élvezeti cikként ajánlott, kis mennyiségben. A héját és a magját távolítsuk el! Legfőbb gyógyértéke, hogy megszünteti a máj vérbőségét, de székrekedés elleni hatása is ismert. 6 g fehérjét, 14 g zsírt, 80 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 27 g növényi rostot tartalmaz kilogrammonként.

Eper
Két fő fajtája ismeretes: a faeper és a földieper (szamóca).

A faeper a vándorok eledele: az országutakat szegélyező eperfasorok hosszan tartó érési idejük alatt sok szegény ember számára tették elviselhetővé az életet, nyújtottak számukra táplálékot. Sajnos ma már zömében kiirtották őket, alig-alig lelhetők fel, éppúgy, mint az utak mellé telepített cseresznye- és szilvafák. Újra kellene őket telepíteni, mert értéktelen területen nyújtanának értékes gyümölcsöket. Néhány élelmes ember ma már felismerte pénzbeli értékét, és a piacokon árusítja ezt a gyümölcsöt. Egy-egy fehéreperfa szép lombkoronájával még a családi házak, kertek dísze is lehetne, nem beszélve hasznosságáról: gondozást szinte nem igényel. 4 g fehérjét, 113 g szőlőcukrot, 8 g organikus sót és 7 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.

A szamóca, illetve annak nemesített, termesztett változata, a földieper szintén igen értékes gyümölcsféle, sajnos melegházi változata kevésbé az, viszont sokkal drágább.

Üdítő, fiatalító gyümölcs, az első tavaszi gyümölcsök egyike, vértisztító hatása közismert: jó a májbajok ellen, feltehetően oldja a máj zsírlerakódásait (a koleszterint) is. Intenzív a sóoldó hatása, ez az oka annak, hogy a húsevők (a mindenevő életmódot folytatók) kiütéseket kapnak tőle. Túl gyorsan indítja meg a tisztító folyamatokat. Nem szabad ettől megijedni és a mérgeket különféle kenőcsökkel visszatessékelni a bőr alá! El kell viselni a bűnök büntetését, mert néhány nap alatt (folytatva a kúrát) megtisztul a szervezet, a kiütések elmúlnak. Az eperkúra igen eredményesen alkalmazható idült bőrbetegségek (psoriasis), ekcémák esetén. Fogyasztása javasolt a lábadozóknak; húgyhólyag-, vese-, májgyulladásban szenvedőknek, haszonnal fogyaszthatják a melankóliában, neuraszténiában szenvedők. Számukra azonban ki kell préselni a levét, mégpedig frissen, mert a magok problémát okozhatnak. Különösen jó hatást fejt ki a májgyulladásban, a fertőző májgyulladásban (hepatitis) szenvedő betegek szervezetében.

Szezonban délelőttre és estére elosztva egy-másfél kilogrammot is elfogyaszthatunk, ám cukorral, mézzel együtt könnyen erjed, tehát ne cukrozzuk! Ha mézzel édesítjük, akkor használjunk erjedésgátló fűszert, vaníliát vagy fahéjat! Különösen értékes az erdei szamóca, illetve a szántóföldi, a szabadban termő földieper. 9 g fehérjét, 6 g növényi zsírt, 72 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 8 g rostanyagot tartalmaz kilogrammonként.

Körte
Az alma után talán a körtéből a legnagyobb a választék: a fanyar vackortól a fölséges császárkörtéig számtalan változata terem hazánkban is.

Gyümölcskúrára kitűnően alkalmas, különösen az idült székrekedésben szenvedőknek jelent nagy segítséget, de ideggyengeségek kezelésére is alkalmas, mert kitűnő sóoldó, savtalanító hatása. Ezt ki is kell használnia a reumásoknak, köszvényeseknek, érelmeszesedésben szenvedőknek, vesebetegeknek, mivel a húgykősavakat, kristályokat kitűnően oldja. Az epebetegek számára fölöttébb jó hatású a körtekúra: 3–8 napon át körtén kívül semmit ne fogyasszon az epebeteg, abból viszont ehet, amennyit csak akar! A kúra ideje alatt igyon gyógyteákat (zsurló, csalán, gyermekláncfű), kombinálja azt talpmasszázzsal és szódás fürdőkkel, melyek igen jó hatást fejtenek ki idült esetekben is. A lédús, lágy és édes fajtáit keressük, a timsós, kemény, köves fajták nem túlzottan kívánatosak, nem hoznak jó eredményt. Kitűnően tartósítható, szárítható, de nyersen is tárolható, későn érő fajtáit egész télen fogyaszthatjuk almával, szőlővel felváltva. Igen jó gyógyhatása van a fagyott körtének!

4 g fehérjét, 120 g szénhidrátot, 4 g ásványi sót (nátrium, vas, foszfor), 26 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Paradicsom
Kitűnő tulajdonságokkal rendelkezik, sok az ellensége, mivel nem a helyén, nem a megfelelő módon fogyasztják, zöldségfélének tartják. Könnyű azonban ennek ellenkezőjéről megbizonyosodni magas savtartalma (a zöldségek lúgosak), és a zöldségfélékkel való összeférhetetlensége miatt. Elegendő a paradicsomos káposzta és a paradicsomos paprika (lecsó) nehezen emészthető voltára utalni.

Ha a savas gyümölcsnek megfelelő étrendi helyen fogyasztjuk, vagyis magában és délelőtt, akkor kiváló hatású. Keményítőtartalmú ételekkel, fehérjékkel összeerjed, és az alkoholos erjedés miatt a szervezetet savasítja.

Csodálatos gyógyító hatású gyümölcs. A citrom után a paradicsom tartalmazza a legtöbb vitamint, foszfort, szilíciumot stb. Magas oxálsav tartalma miatt félnek tőle, bár a maga helyén hasznos, az egyik legjobb természetes gyógyszer. Különösen ajánlható ízületi gyulladás, reuma, köszvény, gyulladásos betegségek, vékonybélhurut esetén, valamint a vese- és epekő oldására.

Húgykősav-kristályokat feloldó képessége, vértisztító hatása kiváló. A hibás összetételű étkezés miatt keletkezett gyomorsavtúltengés hatásos ellenszere. Magas víztartalma akadályozza a vér besűrűsödését, rothadás-gátló, hányinger elleni anyagokat is tartalmaz. Hányinger esetén azonban fel kell mérni, hogy a szervezet a korábbi szennyeződések ellen védekezik-e hányingerrel, vagy legutóbbi étkezéseink tartalmaztak nem megfelelő „tápanyagokat". Az utóbbi esetben nem szabad a hányingert leküzdeni, jobb kitisztulni. Mint böjtös „kúra-gyümölcs", igen jó szolgálatot tesz az érett, szabad földön termő paradicsom – ezt soha ne tévesszük össze az értéktelen „fóliás" paradicsommal, mert a várt eredmény az utóbbi esetén természetesen elmarad, pedig a pénztárca sokszorosan bánja hiszékenységünket.

Kiskorú gyermekeknek csak a teljesen egészséges, érett és vegyszermentes gyümölcsök adhatók – ez nem mondható el a fóliás termesztésről. A paradicsom vásárlásánál figyeljünk fel a foltosodásra! Sajnos az utóbbi években a termelők nyereségvágytól hajtva kitalálták a gyorsérlelő vegyszereket is, ezek alkalmazása arról ismerhető fel, hogy a gyümölcs foltosan pirosodik.

Gyermekünk egészséges táplálásának fontos alapanyagai: a paradicsom, a szőlő, az alma és a teljes kiőrlésű (fekete) kenyér.

10 g fehérjét, 2 g zsírt, 40 g szénhidrátot, 6 g szerves sót, 5 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Ribizli
A ribizli sok élettanilag értékes savat tartalmaz, széklethajtó, rothadásgátló. Igen jó lázcsillapító, magas láz esetén (39 Celsius fok fölött) hideg vizes borogatással együtt tartós hatást hoz, mivel a szervezet megtisztításában is segít, nemcsak a lázat viszi le. Nyelv- és torokszárazság ellen is kiváló, elősegíti a nyálképződést. Az orsógiliszta kiirtható a ribizlivel, ezért is szeretik a gyermekek, akikben gyakran megtelepszenek ezek a férgek.

Különösen magas gyógyhatású a fekete ribizli. Fogyaszthatjuk köszvény, vízkór, húgyúti panaszok, vérsavasodás és nemi problémák esetén. A sárgaságot egyedül képes leküzdeni, vörös változata a csontok és a fogak felépítését segíti, skorbut-ellenes hatású. Fogyaszthatjuk bátran a magját is, mivel a bélmozgást megindítja. A legjobb természetes vízhajtó szer a petrezselyemlevélhez és a gyermekláncfűhöz hasonlóan.

A vörös ribizli 6 g fehérjét, 12 g zsírt, 70 g szénhidrátot, 7 g szerves sót, 43 g rostot tartalmaz, a fekete ribizli 9 g fehérjét, 20 g zsírt, 95 g szénhidrátot, 6 g szerves sót és 38 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Szeder
A szeder egyike a legfrissítőbb gyümölcsöknek, kertekben is jól szaporítható és termelhető a lugasszerűen kiképzett fekete szeder. Desztillált vagy forrásvízzel hígítva kitűnő ellenszere a vashiányos vérszegénységnek, de egyben a hasmenés, az időskori idült hasmenés egyik legjobb gyógyítója is. Magjait a beteg ember ne egye, mert az emésztőszerveket nagyon igénybe veszi: A szederszörp jól eláll mézzel vagy zeolittal tartósítva, esetleg zselé formájában.

Magas a foszfor- és a vastartalma. 8 g fehérjét, 18 g zsírt, 60 g szénhidrátot, 5 g szerves sót és 40 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

Szilva
Számtalan fajtája ismeretes. A besztercei szilva, kékszilva, a magvaváló szilva, a ringló és a közős ős, a megvetett, de nagyon értékes mirebóna. A fajtán belül meglehetősen eltérő a gyümölcsök összetétele, hatása. Az ún. magvaváló szilva igen tápláló gyümölcs, bőven ehetünk belőle, ahányszor csak kívánjuk, nem fog megártani. Értékes tápláléka az agynak és az idegrendszernek, mert serkentő, frissítő hatása mellett méregtelenítő szerepe is felbecsülhetetlen. A túl sok szilva azonban renyhévé teheti az izmokat.

Kitűnően szárad, de sohasem szabad kemencében, sütőben szárítani, mert az értékei hő hatására elvesznek, szellős, hűvösebb helyen, esetleg szárítóállványokon aszaljuk. A szilva kitűnő székletszabályozó, és a belek karbantartása miatt a meghűléses betegségeknél is jó szolgálatot tesz a hurut megszüntetésével, a belek kitisztításával. Reggelente (nátha esetén) jót tesz 6–8 szem száraz aszalt szilva elrágcsálása: 1–2 napon belül megtöri a makacs náthát, ha más hurutképző anyagot nem kap a szervezet napközben (tojás, tejtermék, hús). Hosszan tartó, nagy igénybevételeknél hasznos a szilva: gyaloglásnál is segítségünkre szolgál az elemózsiás zsákban magunkkal vitt szilva vagy aszalt szilva, mert felfrissít és kitartóvá tesz bennünket. Jó hatása lehet a teljes kiőrlésű lisztből és szilvából készített gombócoknak is. A főzés, párolás jelentősen csökkenti az értékét.

7 g fehérjét, 5 g zsírt, 131 g szénhidrátot; 5 g szerves sót és 5 g rostot tartalmaz kilogrammonként.

A kék, vörös és sárga szilvák, melyek általában vékonyhúsúak is, és a hús erősen tapad a maghoz, kevésbé értékesek, mert erősen savasak. Fogyasztásuknál figyeljük meg, hogy jelentkezik-e kellemetlen hatásuk, s ha igen, akkor többé ne együk!

A ringlószilva kellemes, üdítő hatású, lédús gyümölcs, nem különösebben értékes, gyógyhatását a szakirodalom nem ismeri. Magas savtartalma miatt csak érett állapotban fogyasszuk, ilyenkor magas cukortartalma adja a frissítő-hatást!

8 g fehérjét, 8 g zsírt, 135 g cukrot, 5 g szerves sót és 6 g növényi rostot tartalmaz kilogrammonként.

(Folytatjuk)

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

A Képzőművészeti Egyetem és a Transilvania Expó közös rendezésében került sor a művészeti főiskola végzős diákjainak a bemutatkozására. Közel 2000 alkotás került a látogatók elé, bizonyítva tudásukat, tehetségüket, mindazt, amit az elmúlt évek alatt elsajátítottak, ellestek mestereiktől.

A megnyitó nagyszámú érdeklődő előtt zajlott, az egyetem rektora, George Sbârciu köszöntötte az egybegyűlteket, a sajtó képviselőit, az elhangzott gratulációk egyaránt szóltak végzősöknek és szülőknek. A díszoklevelek kiosztása után a rektor átadta a szót Roger Columbin szobrásznak, a Texas State University egyetem tanárának, aki két végzőst díjazott, Paul Kerekes design, és Cioca Radu szobrász szakos hallgatókat. A megnyitóbeszédek fonalát meg-megzavarta a kiállítással egy időben zajló lakodalom résztvevőinek csujogatásai, ovációi, üdvrivalgásai.

Kíváncsian vettem birtokomba a hatalmas csarnokban felállított munkák özönét. Már a bejárattal szemben egy óriási, embernagyságot meghaladó fekvő agyagszobor fogad, fejjel felénk, lábbal befelé. Cioca Radu munkája. Jobbra és balra a szobrász szakos diákok munkái láthatók, szemben pedig a kerámia szekcióé. A falakon, és az erre a célra felállított pannókon festmények, grafikák és fotók sorakoznak.

Az emberi természet, a régi és az új ember bemutatása, az anyag és a lélek közötti különbséget, az önrombolást, az emberi identitás elvesztését mutatja be Cioca Radu a nagyméretű alkotásban.

Nicodin Claudiu monumentális Múzsája nem figurális szobor, egy hatalmas csigában végződő, feltekeredő forma, nagyon merész formai törekvéssel. A fém-múzsa feszít, nem nyugtat.

Antal Annamária kerámia szakot végzett. A világítótestek, mint valami emberi alakzatok, nyúlnak, kapaszkodnak fölfelé. A fajanszból készült, rézoxiddal díszített fehér tárgyak a fény fontosságát vetítik elénk. Nevezhetnénk A világ kilenc csodájának is (mert kilenc darabból áll e csodalámpa kompozíció), mivel egy –egy ilyen padlólámpa letűnt kultúráink néhány pillanatát idézik. Két forma variációjából születtek ezek a munkák, a gömb és a csonka kúp felépítéséből.

Németh Katalin szintén keramikus, aki az ipari kerámiát részesíti előnyben. Egy összerakható kávéskészlettel mutatkozik be. Alapötletét a japán építészetből vette, ami a konvencióra és a dinamikára egyaránt épül. Szögletes „házak", amelyek nemcsak a virágtartó szerepét töltik be, hanem cukortartónak is lehet használni. E házak egymásba rakható, illeszkedő formák, meleg – vörös, narancssárga, sárga – színei a japán formavilágot tükrözi.

Baldea Cristina samottból és különböző oxidokkal festett kerámiái szinten a keleti, főleg az arab világot idézik: megnyúlt emberfejű minaretek királyi fejdísszel, amelyek különböző korok stílusaiból átvett talapzatokon állnak.

Császár Csilla kerámia obeliszk-oszlopai is a felemelkedést sugallják, a kiegészítő színek kontrasztja még hangsúlyozottabbá teszik –vörös-zöld, lila-sárga, kék-narancssárga.

Botezatu Ana samott munkái ugyancsak az ősi világot idézik. A félgömb alakú hajók istennőket, papnőket visznek át a „túlsó partra". Halfarkú hajók. A tenger istennője szigonnyal a kezében mutatja az utat. Ezek is egymásra, egymásba illeszkedő idomok, az apró részletek kidolgozásával vonják magukra a figyelmet. Miközben az istennők „haladnak", imát mormolnak magukban. A hajon különböző szimbólumok lelhetők fel, a kereszt, a kenyér, ami tulajdonképpen kő, egy levágott férfifej. Hogy ebben az elnőiesedett világunkban milyen szerepet kap a férfi, azt egy levágott férfifejjel fejezi ki a művész.

A csarnok labirintusában a más műfajban dolgozó egyetemisták munkáira is rátalálok. Şerban Tudor grafikái családi titkokat rejtenek magukban. A munkák címe is ezt sugallja. A szellemes, humoros ábrázolású családi csoportképeket aktok tömkelege veszi körül.

Szabó András rajzai a szuperhősök világába vezetnek. A kelet világából ihletett istennő lebegése, felemelkedése a karfiol-fák fölé, a négykezű fiú, vagy a szintén felszálló, repülő nagymama, egy rém(álom)világot idéz fel bennünk. Fekete alapon a finom, fehér vonalak nagyon mozgalmassá teszik a kompozíciókat.

Szinten ehhez a témához kapcsolódnak Maximencu Ana Maria rajzai. A két ember nagyságú figura egy-egy kollázs-kompozíció, részletesen megmutatva az emberi test jobb- és baloldalát. Az emberi testek csigákból, kagylók, moszatok és algák összességéből tevődnek össze, különböző állati csontokkal kombinálva: baloldalt tehénfej, a jobb oldalon ennek a koponyája, középen a tengeri csillagba kapaszkodó megnyúzott állat kiterítve. Izmok, csontok, vérerek. És a szív, amely lüktet, pontos anatómiai részletekkel megrajzolva. A szív, a szeretet, a lélek bárminél fontosabb…

Lazăr Olimpia nagyméretű pasztelljei a szellem, a lélek állapotát fejezik ki. A négy ősi szimbólumon keresztül mutatja be világunkat, a tűz, víz, föld és levegő elemeit a giliszta-tekervények, buborékok tömege teszi mozgalmassá, félelmetessé, a fojtogató érzések, sajnos, most sem hagynak nyugton.

A monumentális festészeten végzett Roşoiu Ionuţ Bogdan. Freskóterve hatalmas és mozgalmas is egyszerre. A mozaikháttér narancssárga, sárga, vörös és fekete négyzetek keverékéből áll össze, a vízszintesen tagolódó felületet a koncentrikus körök mozgása bontja meg. És mindezen három nagy, szénnel megrajzolt portré: ezek is különböző korok és társadalmak, kultúrák emberfejei, egy nepáli, egy hindu és egy arab (beduin) néz ránk. A kétféle stílusban, technikában megoldott felületek, felfogásukban és kivitelezésükben valahogy eltérnek egymástól. A nem mozaikból álló fejek elütnek, oda nem illőek. Mégis figyelemreméltó alkotással állunk szembe.

Gogea Teodora festészet szakos. Monumentális munkájának címe Az idő lovasa. A nagyméretű vásznon a barlangrajzok lova, a különböző letűnt kultúrák (perzsa, görög) lovai vágtatnak a mai kor felé. A rohanó időt, a meg nem állást közvetítik. Dekoratív, erőteljes színvilága mégis a harmóniát idézik.

Traistariu Silvia a halak világát meséli el. Munkájának címe A halak története (a halak vergődése talán kifejezőbb lenne). Ez a nagyméretű kompozíció nyolc képből tevődik össze, színeiben csaknem kirívó, a lila-vörös, sárga-zöld kontrasztok a román piktúra erősségét bizonyítják. Ez a latinos román kolorit jellemző a mai kolozsvári képzőművészeti egyetem festészet-piktúra szakára.

Elindult a képzőművészetben egy olyan divatos irányzat, amely mindenáron hatást és sikert akar elérni, amely hangos és harsogó, lerohanó és agresszív. Olyan képzőművészeti anyagokat keresnek, amelyek esetleg ellentmondanak egymással, ilyen például a cseresznyemintás viaszosvászonra festett képek, Olahuţ Ioana alkotásai. Míg az emberfejű lepkebáb lefelé néz, a bábruhát levető személy nem néz a szemünkbe.

Bíró Zsuzsanna három monumentális művel mutatkozik be. Ő a víz alatti világban érzi jól magát. A földön fekvő hatalmas fakeretek ablakokra vannak osztva, ezeken bepillantva jelennek meg a tengervilág lakói. Pompás csigák, kagylók vonulnak el előttünk, a szivárvány színeiben pompázva. Felállítva hangulatos elválasztó fallá válhatna.

Gheorghiţa Arina egy teljesen más világot tár elénk, a mesék világát. Kedvenc mesefigurái a lovak. A táltos ló, királyfival a nyeregben, legyőzi a sárkányt, és magához ragadja a királylányt, az orosz meseirodalom világába kalauzolva bennünket. Mozgalmas és lendületes, tréfás és humoros ábrázolásmódjával újabb színfolt a meseillusztrátorok birodalmában.

Visszatérve az iparművészethez, egy textil szakos végzős diák munkája keltette fel a figyelmemet. Chelemen Livia felfüggesztett térbeli tornya fóliából épült, lépcsőit színes fonatlan gyapjúval, (kék, zöld, sárga) és üvegcseppekkel „rendezi" be. Talán sír, könnyezik „Bábel tornya"?

Brate Viorica Corpusa a Dvera nevet kapta, igényesen megmunkált gyapjú falikép.

Figyelemre méltó az ipari formatervezők serege. Kerekes Paul – az egyik díjazott művészdiák – játékokat álmodott és alkotott meg. Nem mindennapi játékokról van szó, nem játszani kell velük, pedig mechanikai szerkezetük ezt lehetővé tenné. Vonat és tricikli, autó és tank makettjeival állunk szembe, az alaposan megmunkált, kifinomult részletek gazdagsága a letűnt századfordulót idézik meg. Pintea Ilarie Adrian székeket alkot. Van „zebra-szék", „páfrány-szék", „kőszék". A művész hagyja, hogy beszéljenek önmagukról. Elmesélik, bemutatják, hogyan is készültek. Nem kell tökéletessé válni – mondják a székek – egyezményt kell kötni azzal, aki őket megalkotta, valamint az Istennel.

A labirintusok útvesztőjében rátaláltam a fotó- és videoszakos diákok munkáira. Mihaela Vas fotói felnagyított részletek, az olaj és víz keveredése az össze nem illő anyagok hullámaihoz vezetnek. Felnagyított pókháló-levelek, tekervények rétegződései mögött ismert és ismeretlen alakzatokban találunk önmagunkra. Vakarcs Lóránd szintén megborzongat közelképeivel, hatalmas orr, száj, nyelv, szem és fül tátong reánk. Cristina Ruson munkáira egy eldugott kis teremben találtam rá. A „kockás" nő vonaglásait, kiemelkedését a „tengerből" mutatja be, az angyali és a démoni nőt egyaránt. A Tér címet viseli. A sakktábla-felület, a fekete-fehér kontraszt Vasarelly stílust kölcsönöz a képenek.

Leokadia Paşca bélyegsorozatot készített. Itt is a nő mutatkozik be a különböző korokból. ÉVA – ez a sorozat címe: Éva 1917-ben, 1950-ben, 1970-ben és 2005-ben. Míg az első a szecessziót idézi, a hatvanas évek romantikáján keresztül a hetvenes évek hippy mozgalmán át eljut korunk Évájához, a Sárkányhoz. A kínai maszkok mintájára a művész sárkányt fest Éva mezítelen felsőtestére, hogy aztán átrepüljön velünk a szomszédos szigetvilágra, Japánba. A gésákat megidéző nő rezdülésmentes arckifejezésével búcsúzunk egy olyan kiállítástól, amelynek várjuk a további folytatását.

Induló, fiatal művészeink neveit szeretném viszontlátni nemcsak megyei tárlatainkon, hanem egyéni bemutatkozásokon is. Akár országos szinten.

Nyári gyümölcsdesszert
Hozzávalók 4 adaghoz : 12 dkg málna, 2 érett körte, 1 őszibarack, 2 pohár joghurt, 3 kanál méz, esetleg fahéj

Elkészítése: A gyümölcsöket mossuk meg, a körtét és a barackot hámozzuk meg és kockázzuk fel. Kevés vízben pároljuk 5 percig. Hűtsük le, keverjük hozzá a mézet és a fahéjat, végül a joghurtot. (Felnőtteknek is kiváló desszert!)

Lekváros csiga
Előkészítés: 20 perc

Hozzávalók: 20 dkg tönkölyliszt, 1 dkg élesztő, 1 dl tej, 2,5 dkg margarin, 1 db tojássárgája, 20 dkg lekvár, 5 dkg cukor

Elkészítése: A langyos tejben felfuttatott élesztőhöz hozzákeverjük a cukrot, tojást, margarint, sót, lisztet, fűszerezhetjük ánizzsal, fahéjjal, jól kidolgozzuk és kelesztjük. A tésztát vékonyra nyújtjuk, elterítjük rajta a lekvárt és felcsavarjuk. A tészta tekercset kb. egy centiméterenként a szélétől a közepéig bevagdossuk és kifordítjuk. A csigák végét összenyomjuk, sütőlemezre helyezzük, és kelesztés után 180 fokos sütőben megsütjük.

Daraleves
Főzés: 10 perc

Hozzávalók: 5 dkg teljes búzadara, 3 dl tej, 7 dl zöldséglé, só

Elkészítése: A darát egy lábosban világosra pirítjuk, felöntjük a zöldséges alaplével, hozzákeverjük a tejet, sóval ízesítjük és kiforraljuk. Daralevest hasonló módon készíthetünk kukoricából, hajdinából vagy rizsből is.

Ha fél a fürdetéstől...
Ha baba megijed a fürdetéstől, vigyük át a kádat abba a szobába, ahol egyébként is tartózkodik. Próbáljunk fürdetés közben játszani vele, énekelni neki, adjunk a kezébe valamilyen játékot, és hagyjuk, hogy egyedül pancsoljon.

Hányás az autóban
A gyereket ne hagyjuk sokat mozogni az autóban, mert ez fokozza a hányingert. Ugyancsak ne hagyjuk a gyereket a hátsó ülésen hancúrozni. – Kerüljük a hirtelen megállásokat és újraindulásokat. – Autózás előtt ne etessük túl nehéz ételekkel, de kerüljük az éhgyomorral való utaztatást is. Az útra vigyünk magunkkal kekszet és vizet. – Gyógyszert, csak akkor adjunk, ha a rosszullétet más módon nem sikerült megelőznünk. – Autózás alkalmával legyen nálunk pelenka, törülköző, törlőkendő.

Szobatisztaság
Megoszlanak a vélemények arról, mikor esedékes a szobatisztaság. Ideje függ a gyermek testi adottságaitól, érettségétől, születési idejétől, egyéni igényétől, a körülményektől és természetesen attól is, hogyan nevelik a szülők, mikor látják elérkezettnek az időt. E tekintetben különböző felfogások uralkodnak. Ma általános elv, hogy a sürgetés rossz politika. Minden esetre a szobatisztaság elérése nagy mérföldkő a gyermek és szülő életében egyaránt. Nagy megkönnyebbülés a piszkos pelenkahegyek eltűnése, még inkább, hogy nem kell pelenkákat vásárolni. A gyermekek is tudatában vannak a dolog jelentőségének, büszkék rá.

Egyre gyakrabban hallani olyan szülőkről, akik megtagadják a kötelező védőoltások beadását gyerekeiknek. Általában értelmiségi, fiatal szülők esetében fordul elő a már-már jelenségszámba menő elutasítás, amely mára hozzánk is begyűrűzött.

A Világegészségügyi Szervezet (WHO) közleményében felhívja a nemzetközi egészségügyi szerveket, vessenek gátat a jelenségnek, hiszen aggodalomra ad okot a gyakorlatilag kihaltnak tekintett gyermekbénulás egyre gyakoribb előfordulása. Az ok éppen abban keresendő, hogy a kötelező védőoltásokat nem kapják meg a gyerekek. Félő, hogy régóta kihaltnak hitt, pusztító betegségek ütik fel fejüket, a következmények beláthatatlanok.

Az egyik ok, amiért a szülők elutasítják a védőoltásokat, éppen az, hogy ezen betegségekkel ma már nem találkoznak környezetükben, és nem tapasztalják pusztító erejüket.

Kovács Katalin családorvos a Szabadság kérdésére válaszolva elmondta: a világhálón rengeteg egészségügyi jellegű információ található, gyakorlatilag korlátlanul hozzáférhetők a gyakran megalapozatlan „orvostudományi igényességű" írások, gyakoriak a kötelező oltások mellékhatásait ecsetelő anyagok is.

Kétségtelen, hogy a vakcináknak vannak mellékhatásai, ezért van szükség az orvos hosszú évek alatt megszerzett szakmai tudására: az orvos mérlegel, felmérve a kedvező és kedvezőtlen hatásokat személyre szabott döntést hoz, amelynek következményeit maradéktalanul vállalja.

Laikusok, önjelölt orvosok néhány cikkre alapozott meggyőződései felelőtlenül veszélyeztetik saját gyerekük életét, közvetve azonban többekét is, hiszen az eltűnő-félben levő járványos gyermekbetegséges esetleges újjáéledése valóságos katasztrófát eredményezhet. Ezért az érvényes törvénykezés szerint jogilag felelősségre vonhatók azok a szülők, akik elmulasztják a kötelező védőoltások beadását.

A jelenleg rendelkezésünkre álló, bizonyos fertőzések elkerülését szolgáló védőoltásokat két nagy csoportra oszthatjuk. Vannak olyanok, amelyeket minden gyermeknek kivétel nélkül, meghatározott időben és sorrendben meg kell kapnia, illetve vannak olyan védőoltások, melyeknek beadása nem kötelező (pl. a bárányhimlő elleni védőoltás), azaz a szülő dönthet arról, igényli-e gyermeke számára a védettséget nyújtó vakcina beadását, avagy sem.

ingyenesek, a családorvos adja be őket

Közvetlenül szülés után:
- B típusú hepatitisz ellen AHB
- tuberkulózis ellen BCG

2 hónaposan:
- B típusú hepatitisz ellen AHB
- gyermekbénulás ellen VPO
- diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen DIP

4 hónaposan:
- B típusú hepatitisz ellen AHB
- diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen DIP

6 hónaposan:
- B típusú hepatitisz ellen AHB
- gyermekbénulás ellen VPO
- diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen DIP

1 évesen:
- gyermekbénulás ellen VPO
- diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen DIP

13-15 hónaposan:
- rózsahimlő ellen AR

30-35 hónaposan:
- diftéria, tetanusz és szamárköhögés ellen DIP

7 évesen (az iskolában):
- rózsahimlő ellen AR
- diftéria és tetanusz ellen DI

9 évesen (az iskolában):
- gyermekbénulás ellen VPO
- B típusú hepatitisz ellen AHB

14 évesen (az iskolában):
- tuberkulózis ellen BCG
- diftéria és tetanusz ellen DI

Fakultatív oltások
A családorvos beleegyezésével
- influenza elleni oltás
- A típusú hepatitisz elleni vakcina
- bárányhimlő elleni oltás

- hemophilus b elleni oltás (az 5 év alatti gyerekek agyhártya-gyulladásának 90%-áért felelős, továbbá torokgyulladást, fülgyulladást stb. okozhat)

Kengurumama lettem. Úgy tűnik, Marcinak és nekem sikerült végképp rászoknunk a bébihordóra, amit egyes zsargonokban hurcinak, illetve pereputtonynak is neveznek (utóbbi igen szemléletes elnevezés, hiszen az ember csak beleteszi a puttonyba a pereputtyát, és már mehet is). A csikorgó téli hónapokban, amikor minden nap legalább egy órácskát tologattam a Sétatéren a babakocsit, benne az én szendergő kisfiammal, arról álmodoztam, hogy amikor jön a tavasz, és Marci is eléri a négy hónapos kort, akkor előveszem a kengurut, és onnantól senki sem állíthat meg minket. Mert be kellett látnom: babakocsival közlekedni elég nehézkes. A kolozsvári utcák állapota közismert, ehhez hozzájönnek még olyan apró kellemetlenségek, mint az amúgy is keskeny járdán parkoló autók, vagy a régi típusú buszok és trolik, amelyekre képtelenség felpakolni a babakocsit. Ilyen körülmények között tehát meg kellett elégednem a Sétatérrel, de néhány hét után már kezdett nagyon unalmassá válni, megismertem minden bokrot és fát, és előre köszönt nekem az összes galamb. Szerencsére azonban elértük azt a kort, amikor már szabad kenguruzni, úgyhogy fogtam a hurcit, első alkalommal kicsit félve csúsztattam bele Zsebibabámat, elindultunk, és figyeltem a hatást. Marci arcán végtelen csodálkozás tükröződött, hamarosan azonban élvezni kezdte, hogy nyugodtan nézelődhet, ráadásul teljesen testközelben vagyunk, így azonnal meg tudtam nyugtatni, ha megijedt egy-egy erősebb hangtól. A sok új élmény azonban roppant fárasztó is egyben, így egy idő után Marci elfészkelődött a kenguruban, megtámasztotta fejecskéjét és elszunyókált. Mára már rutinos kengurusoknak számítunk, volt egy időszak az életünkben, amikor elromlott a babakocsink, akkor kizárólag hurcival közlekedtünk, átlagban naponta kétszer. Fiam, amint meglátja, hogy elkezdem magamra csatolni a bébihordót, azonnal széles vigyorgással és heves rikkantásokkal nyugtázza a közelgő kiruccanást. Azóta sokkal mobilisabbak vagyunk, ma már a lépcsőzés, buszozás sem jelent problémát, ámbár kicsit zavarba ejtő, hogy amint felszállunk, azonnal át akarják adni nekünk a helyüket (érdekes módon többnyire idős vagy középkorú hölgyek), és csak nehezen értik meg, hogy állva sokkal könnyebben tudom tartani a rajtam lógó gyermeket. Igaz, nem is túl könnyű vállalkozás huzamosabb ideig kenguruzni, tőlem már sokan kérdezték, nem féltem-e a hátgerincemet, mivel Marci nem épp pehelysúlyú. Egyelőre azonban bírom a hurcolást, és közben persze örülök a fiam jó étvágyának, még ha ez azt is jelenti, hogy szinte napról napra nagyobb súlyt kell hordoznom.

Kezdeti szorongásom a hozzátáplálástól csöppet sem enyhült, sőt inkább fokozódott. Szerencse, hogy a környezetemben található kismamákkal mindig adódik alkalom egy kis tapasztalatcserére, így lassacskán kialakul a fiam étrendje, még ha nem is olyan szabályszerűen, ahogyan azt a gyerekorvosok elképzelik. Persze a fő kritikusom maga Marci, aki eléggé félreérthetetlenül tudomásomra hozza, ha valami nem ízlik neki. A burgonya például szerinte emberi fogyasztásra alkalmatlan, ha önmagában kínálom neki, hallani sem akar róla. Répával vagy banánnal keverve azonban elfogadja, és képes akár egy teljes adagot is eltüntetni belőle. Gyümölcsleveket és vizet is iszik, mindez azonban természetesen nem szorította ki étlapjáról az anyatejet. Mert azért még mindig nincs annál jobb egy ilyen kislegény számára, mint anyához bújva szopikálni. Erről az élményről még sokáig nem is vagyunk hajlandók lemondani.

A kullancsok által terjesztett Lyme betegség ellen még nem védekezhetünk oltással, de a vírusos agyvelőgyulladás ellen már szerencsére létezik védőoltás. A tartós és biztos védelem több oltás után alakul ki. Akik elmulasztottak időben gondoskodni a védelemről, gyorsított oltással pótolhatják.

A télből hirtelen lett forró nyár. A kizöldülő bokrok leveleinek fonákján, a fűben, árnyas lombos területeken bőségesen találunk kullancsokat és egyéb kellemetlen ízelt lábúakat. A felnőtt állatok tojások ezreit rakják le, a fiatal alakok keresik áldozataikat, és vérszívás után megindul érési folyamatuk. Manapság már nemcsak az aljnövényzetben gazdag erdőkben, hanem városi parkokban is sok kullancsot lehet találni. Táplálkozási szokásuk igen jellegzetes: a bőrbe fúródva vért szívnak, közben, saját gyomornedvüket az áldozat vérkeringésébe juttatják. Sokféle betegséget terjeszthetnek, ezek közül azonban leginkább a Lyme-kórt okozó borreliák és az agyhártya-, agyvelőgyulladást okozó – kullancs-encephalitis - vírus jelent veszélyt Magyarországon. A kutyák között gyakori babesiosis emberben csak igen ritkán fordul elő. A Lyme-kór A Lyme-kór egy olyan betegség, mely sok szervet megbetegítve a tünetek széles skáláját tudja előidézni. A legjellegzetesebb tünet a csípés helyén kialakuló növekvő piros folt, mely a csípés utáni hetekben jelentkezik. A folt hónapokon belül magától elmúlik, de ez nem jelenti azt, hogy a betegség is elmúlt. Később jönnek elő az izületi és bőrpanaszok, de az idegrendszeri tünetek, akár évek múlva is megjelenhetnek. A betegséget a klinikai kép és a laborvizsgálatok alapján diagnosztizálják. Szerencsére megfelelő antibiotikus kezeléssel a Lyme-kór jól gyógyítható.

Tartós védelem
Azoknak, akiknek ősszel gondoltak a kullancsok által terjesztett vírusos agyvelőgyulladás megelőzésére, és már két injekción túl vannak, 6–9 hónap múlva jár a harmadik. Akik a nyár elején – most – vagy a nyár közepén akarnak védettséget szerezni, rövid időközzel ún. gyorsított oltási rend szerint kell oltatni magukat.

Kétféle oltóanyag van forgalomban, a gyorsított oltás szerint 0–14 napon vagy 0–7–21 napon kell beadatni az oltóanyagtól függően. Ismétlés 12–15 hónap múlva, majd háromévente szükséges. Ha valakit kullancs csípett meg és valószínűleg nem sikerült néhány órán belül eltávolítani az állatot, azaz van esély a fertőzésre, csak a csípés utáni 28 naptól kezdje meg védőoltásainak beadatását.

Ha valamilyen oknál fogva elmarad egy oltás, nem szükséges az egész sorozatot elölről kezdeni. Az oltásokat be kell íratni az oltási könyvbe, így könnyen ellenőrizhető a következő esedékessége.

Ádám az óvodásokkal színházi előadáson volt. Kíváncsian faggatom:

– Mi volt az előadás címe?
– Mátyás király és az ördög.
– Na, és mi tetszett a legjobban?
– Az, hogy a Bence felbukott a fogasban.

Kedves Olvasóink! Mai összeállításunkkal évadot zár lapunk színházi rovata is. Köszönöm, hogy figyelemmel követték írásainkat, remélem az őszi évadkezdéskor ismét érdeklődéssel olvassák majd Spektákulum-mellékletünket. Mai rovatunkban még egyszer visszatekintünk a júniusban Kisvárdán lezajlott Határon Túli Magyar Színházak Fesztiváljára. Ezúttal a Szűcs Katalin Ágnes színházkritikussal, a Színházkritikusok Céhének elnökével, a kisvárdai fesztivál művészeti tanácsadójával folytatott beszélgetést olvashatják, valamint a múlt szombati, Darvay Nagy Adrienne színháztörténésszel készült interjúnk befejező részét, aki szintén a fesztivál művészeti tanácsadója.

– Művészeti tanácsadóként hogyan látod az idei fesztivált, bejöttek-e az elvárások, illetve voltak-e csalódások?

– Alapvetően talán jobb volt, mint amire vártam, de igazából minden évben félek egy kicsit, hogy vajon jól átgondoltuk-e ezt a fesztivált, hogy ezek-e azok az igazán izgalmas, fontos előadások? Miközben persze, hogy meg vagyunk róla győződve, hogy igen, de hát a színházi életben nem biztos, hogy minden úgy sikerül, ahogyan mi várjuk. Hogy egy-egy társulat hogyan produkál, nagyon függ a pillanatnyi kondíciótól. Tehát miközben izgultam, hogy vajon el tudjuk-e érni az előző évi színvonalat, végül is úgy éreztem, hogy jobban sikerült, mint reméltem. Több igen-igen jó előadást volt, mint ahogyan eredetileg gondoltam, hiszen van olyan produkció, amely itt kifejezetten jobban sikerült, mint amikor az eredeti helyszínen láttam. Persze volt olyan is, mint mindig egyébként, amely nem tudta hozni a formáját, sokkal gyengébben mutatkozott meg, de összességében mégis jónak tekinthető az idei rendezvény. Volt négy-öt igazán fontos előadás, talán ugyanannyi izgalmas, és az „igazán nem szeretem" kategóriából is talán csak kettő volt. De ez abból a „törvényünkből" adódik, hogy végül is minden színház alanyi jogon megmutatkozhat egy előadással. Nem mondtunk tehát senkinek „nemet". A szakmai beszélgetéseken azért kiderül, mely előadásokról, mely társulatokról gondoljuk, hogy picit önmagunkba kellene nézniük, látva a többiek alkotásait is, hiszen itt fantasztikus erők jelennek meg. Egyébként örömteli dolognak tartom, hogy sok kifejezetten erős társulat épül a határon túli színházakban.

– Említetted a délelőtti megbeszéléseket. Mennyiben másak ezek, mint a Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) zajló beszélgetések, különböznek-e egyáltalán?

– Teljesen más. A pécsi megbeszélésnek a legnagyobb hibája, hogy nem szakmabéli vezeti. Ott újságírók, tévés személyiségek moderálják, akik óhatatlanul egyfajta műsorként fogják fel, tehát nincs türelmük kivárni a csöndeket, vagy ha valaki egy kicsit hosszadalmasabb, elvágják a gondolatmenetet. Azt gondolom, hogy egy beszélgetés akkor beszélgetés, ha szabadabbak az emberek, ha nem fojtják beléjük a szót, ha van türelmünk kivárni, hogy – óvatos terelgetés mellett – megszólaljon valaki. Szerintem a forma is nagyon meghatározó, én állandóan azért küzdök itt Kisvárdán, hogy körbe üljünk, ne frontális legyen az ülésrend. Pécsett viszont amolyan színpad – nézőtér helyzet alakul ki, a moderátor szemben ül, mindenki más pedig a nézőtéren. Itt mi törekszünk arra, hogy kör alakuljon ki, ne legyen az az érzése senkinek: „vannak, akik megmondják, hogy mi az igazság", és „vannak, akik tudomásul veszik". Ezt Pécsett nem tudják elérni, pedig ajánlottam nekik. A másik probléma, hogy ott mikrofonba beszélnek, ugyanis felvétel készül, amit föltesznek az internetre. Ehhez nagyon ragaszkodnak. Meggyőződésem azonban, hogy többet ér, ha egy beszélgetés őszinte és jó hangulatú, mint az, hogy az ott elhangzott vélemények fölkerüljenek a világhálóra. A mikrofon egyrészt feszélyező tényező, arról nem szólva, hogy szörnyű elolvasni a fölkerült szövegeket. Ugyanis nem szerkesztik meg, az élő beszéd pedig leírva elviselhetetlen. Minimális szerkesztés van, ráadásul, aki elvégzi, nem tudja, miről van szó, tehát még rosszabb, ha belenyúl a szövegbe. Ezek látszólag apró dolgok, de mégis fontosak.

– Mennyiben jó az, hogy egy színházi fesztiválra nem feltétlenül színházi területen tevékenykedő személy válogatja az előadásokat, és csupán egy személyre van bízva, mint például a POSZT-on?

– Amikor elkezdődött a POSZT, összehívtak sok szakmabélit, magam is ott voltam, ahol megvitattuk, hogyan történjen a válogatás. Bevallom őszintén, nagyon egyedül maradtam, amikor azt ajánlottam, hogy több kritikus válogasson. Hiszen a kritikus egyrészt hozzá van szokva ahhoz, hogy rengeteg előadást lát, természetes közeg számára az, hogy válogat, hozzátartozik a munkájához az előadásnézés. Másrészt hatalmas vállalkozás. Aki ugyanis elvállalja, és történetesen nem színházzal foglalkozó személy, egy csomó mindent föl kell függesztenie arra az időre. Egyszóval nem tartom jó megoldásnak. A szándék eredetileg az volt, hogy az az egy személy, éppen a szubjektivitás miatt, a saját szempontjából fölvállalja azokat az előadásokat, amelyeket meghív. És hát érdekesnek találták, hogy történetesen egy nem színházi ember hogyan látja a színházat. Persze elég nehéz találni olyan nem színházi embert, aki ráér ekkora intenzitással előadásokat nézni egy évadon keresztül. Időnként emiatt kompromisszumos megoldások is születnek. Másrészt meg én is úgy látom, nem kéne a szubjektív látószögnek ekkora teret adni. Volt is egy év, amikor nagy felháborodást váltott ki a válogatás eredménye, hiszen a nagyfokú szubjektivitás miatt megkérdőjeleződött az egész fesztivál értelme. De, mint mondtam, eléggé egyedül maradtam az ajánlatommal.

– Visszatérve Kisvárdára és a kritikánál maradva, lehet-e tapasztalni egyfajta elkülönülést a magyarországi szakmán belül, vagyis, hogy vannak kritikusok, akiket érdekel és odafigyelnek a határon túli előadásokra, és vannak, olyanok, akik nem „ereszkednek" le odáig, hogy például lejöjjenek Kisvárdára előadásokat nézni?

– Azért nem állítanám ezt ilyen határozottan – miközben tényleg vannak, akik minden évben itt vannak, és vannak, akiket öt évvel ezelőtt láttam itt, vagy soha –, mert sok előadás látható a Vendégségben Budapesten című sorozat alkalmával. Általában a fontos előadások ezen a rendezvényen előbb-utóbb megmutatkoznak, természetesen nem minden, Kisvárdán sokkal gazdagabb a kínálat. Valamennyire tehát képben vannak azok is, akik nem járnak ide. Némelyikük igen-igen lelkesen nyilvánul meg végül egy-egy látott előadás után. Szerintem nagy adag lustaság is közrejátszik ebben. Meg nem ismerik annyira ezt a közeget. Úgy vélem, hogy miután az ember elkezd megismerkedni az itteni hangulattal, a határon túli előadásokkal, nehéz abbahagyni a „Kisvárdára való járást". Ha valaki nem csak leszalad egy napra, hanem itt van együtt a társulatokkal, már visszavágyik.

– Az újvidéki Médeia-körök című előadás utáni megbeszélésen elhangzott, hogy míg a szerb kritikusi szakma mennyire lelkesen fogadta a produkciót, (hozzáfűzöm nálunk is többször elhangzik ez, „román kritikusok" változatban), a magyar szakemberek nem értékelik megfelelőképpen, sőt bírálják. Vajon létezik-e ekkora véleménykülönbség, vagy csupán kritikusa válogatja, hogy mennyire nyitott egy-egy előadás, illetve a másfajta színházi forma iránt?

– Azt hiszem egyértelműen kritikusa válogatja. Én is azt látom, hogy nagyon különbözőképpen közelítünk meg előadásokat, a magyarországiakkal is ugyanígy vagyunk. Van, aki gyűlöl egy-egy produkciót, van, aki rajongva szereti. Valóban megközelítés és nyitottság kérdése. Nem hiszem, hogy bármi köze lenne ahhoz a feltételezéshez, hogy a magyarországi kritikusok másként „veszik" a másfajta színházi nyelvet. Nálunk is vannak nagy vitát kiváltó előadások, például Kovalik Balázs rendezései. Vannak, akik rajonganak érte, vannak, akik ki nem állhatják, mert ő is szokatlan színházi nyelven beszél. Zsótér Sándort lassan kezdik megszokni, de az ő előadásai is rendszeresen vihart kavarnak. Ezek nehéz kérdések, hiszen az új formanyelvnél mindig felvetődik, hogy melyikünkben van a hiba: tényleg én vagyok kevéssé nyitott, vagy esetleg az előadásban mégsem működik valami, függetlenül attól, hogy izgalmas a formanyelve? Azon az általad említett beszélgetésen meg is jegyeztem, hogy olyan dolgokról kezdünk beszélni, ami bizonyíthatatlan, hiszen művészetről van szó, amelynek a befogadása alapvetően szubjektív. Miközben természetesen vannak objektív összetevői. Azt gondolom, az már a szakmai részéhez tartozik: meglátom-e, hogy milyen értékek jelennek meg az előadásban, függetlenül attól, hogy személy szerint szeretem-e az ilyen típusú produkciót, vagy nem?

– Művészeti tanácsadóként van-e beleszólási lehetőségetek abba, hogy miként fejlesszék tovább ezt a fesztivált technikai szempontból? Az az érzésem, mintha ugyanott tartanának 17 éve, miközben a város számára fontossá vált ez a rendezvény. Nem igazán látok előrehaladást ebben a tekintetben. Feltételezem viszont, hogy csupán művészi vonalon kérik ki a tanácsotokat.

– Tudunk javaslatokat tenni, nem tudom, hogy megfogadják-e. Idén annyival volt rosszabb a helyzet például szállás ügyben, hogy renoválják az egyik kollégiumot, tehát még kevesebb lehetőség volt. Viszont ez a kollégium-rekonstrukció az uniós szabványoknak fog megfelelni, nagyon korszerű lesz. Ez nyilván nagyot fog lendíteni az elszállásolási gondokon. Én magam javasoltam ezt a lehetőséget, hiszen Kisvárdán szállodát építeni nem érdemes. Ezt a tíz napot kivéve ugyanis nem hiszem, hogy nagy idegenforgalom lenne, tehát nincs rá nagy igény. Azt gondolom, hogy ha a kollégiumot fejlesztik olyan színvonalra, hogy az adott esetben hotelként is üzemelhet, jó út, mert évközben a diákoknak is nagyszerű, ha jobb körülmények között laknak. Persze nem hiszem, hogy én indítottam el ezt a dolgot, de mindenképpen találkozott a két elképzelés. Ami a színpadi lehetőségeket illeti, úgy néz ki, hogy 2007-re valóban megépül az új színház, amely Magyarország egyik legkorszerűbb terme lesz. Az a Bán Ferenc tervezte, aki a fel nem épült Erzsébet téri Nemzeti Színházat is. Nem lesz tehát gond a technikai igényeket kielégíteni.

(Folytatás lapunk július 2-i számából)

– Napjaink színházi életére leginkább a fluktuáció jellemző. Az erdélyi teátrumok is gyakorolják az évente megújított szerződéseket, és természetesen már nem életre-szólóan köttetnek együttműködések. Nem tudom megkerülni a kérdést, hiszen konkrét példa van rá idén: jónak látod-e, hogy anyaországi színházak elvonják a határon túli magyar színészeket? Nevezetesen a marosvásárhelyi esetre utalok, ahol az utóbbi években a társulat megerősödött, nagyrészt jó produkciókat hoztak létre, most pedig a pécsi színház magához csábított két alapembert.

– Nagyon nehéz kérdés. Nem is lehet tanácsot adni. Annak a fiatalnak, aki nagyon jó szakmai lehetőségeket kap, de átkozottul nehéz körülmények között él, nehéz azt mondani, hogy „édes fiam, maradj otthon Marosvásárhelyen, Újvidéken, vagy abban a városban, ahol éppen felhívtad magadra a figyelmet. Semmiképpen se gyere Magyarországra, ahol abban a pillanatban, ahogy átlépted a határt, és aláírtál egy állandó szerződést, vagy legalábbis nem egy szerepre szólót, akkor rögtön bekerülsz abba a húsdarálóba, amelybe a határon túli magyar színészek sorra bedarálódnak, és semmissé válnak. Hiszen attól kezdve már nem vagy érdekes, hanem veszélyt jelentesz az itt élő, mintegy 1800 diplomával rendelkező színész számára, már csak púp vagy a hátukon". Nem lehet azt mondani nekik: „hidd el, sokkal jobb, ha éhezel abban a városban, ahol a családod, az otthonod, a barátaid vannak, és nagyon rosszul fogod érezni magad az éppen ellenkező körülmények között, ahol főleg a ridegség fog ártani. Lehet, hogy ígérnek neked most két szerepet is, de lehet, hogy egy év múlva egyáltalán nem kapsz feladatot". Mindezeket tehát nem mondhatod el, akkor sem, ha tudod, vagy sejted, hogy így van. Bizonyos színházakhoz biztos nem szabadna elengedni ezeket az embereket. Nem tudok szebben fogalmazni, de undorító dolog, hogy egyes színházigazgatók ezt teszik. Ugyanakkor jól tudom, ezek olyan lehetőségek, amelyeket fiatalon kell kihasználni. Persze vannak olyanok, jelzem, nagyon kevesen, akiknek bejött ez a fajta váltás. Én nem látom, hogy eljővén egy-két ember – vagy akár a marosvásárhelyi színháztól nemrégiben egy egész osztálynyian, akik persze sehol sincsenek Magyarországon – a színházak működésében általában nagy vérveszteséget jelentene. Nem tudom, hogy a mostani esetben mi lesz a képlet, (mondjuk ki, Zayzon Zsoltról és Darabont Mikoldról van szó), hogyan lehet őket behelyettesíteni, hiszen két nagyon tehetséges emberről van szó, de azt tudom, hogy például Újvidéken, ahol annyira meg voltak rémülve tavaly, amikor három alapemberük, plusz a dramaturgjuk elment a budapesti Bárka Színházhoz, nem lettek nagy bajok. Az újvidéki főiskola olyan embereket adott ennek a színháznak, hogy igazából a hiányukat nem igazán lehetett észrevenni. Persze más dolog az, ha az újvidéki színháztól eljönnek, kipróbálni magukat Magyarországon, aztán nyugodtan visszamehetnek oda játszani.Tehát nem szántják fel maguk után a határt. De hallottam már olyat is, első lelkesedésre annyira bele élte magát az adott színész, hogy felemelt fejjel nehéz visszamenni ahhoz a társulathoz, abba a közegbe, amelyet elhagyott. De ez intelligencia kérdése is, hogyan változtatok az életemen.

– Elégedett vagy az idei fesztivál mérlegével?

– Azt gondolom ez a fesztivál tükörképe volt az idei szezonnak. Nem volt sok kimagasló, korszakos előadás, mint például az említett 1998-as évben, de mégis egyenletes színvonalon több kitűnő előadás született. A színházakban nagyszerű együttesek vannak, fiatalodtak, hihetetlen generációváltás zajlott. Ha egy-egy előadás hagy is maga után olyan értelemben kivetnivalót, hogy a szakma ide-oda vesézi, tagadhatatlan, hogy jó együttesek vannak és izgalmas műhelymunka zajlik. A fesztivál is ezt tükrözte, még akkor is, ha nagyon szélsőséges véleményeket váltottak ki idén az egyes előadások. Ilyen értelemben tehát betöltötte a hivatását, az időjárásról meg sajnos nem tehetünk. Ezért is kellene az a bizonyos kőszínház, többek között. El lehet azon gondolkozni, hogy jövőben, ha esetleg még mindig mi alakítjuk ki a művészi arculatát a fesztiválnak, nem kellene-e kevesebb előadást hozni, hogy az ilyen jellegű vis maior helyzeteket egyszerűbben meg lehessen oldani, és ne sérüljön se a néző, sem az előadás. De mindig elhatározzuk, hogy kevesebb előadást válogatunk, többet játszatjuk a stúdióelőadásokat, hogy mindenki láthassa, aztán a bőség zavarával küszködünk, hál’Istennek, és nagyon nehéz válogatni.

Az oldalt írta és szerkesztette: Köllő Katalin

Keresek ket- vagy háromszobás kiadó lakást hosszú távra. Telefon: 0742-653228. (0021)

Az európai vadász elutazik az északi-sarkra jegesmedvére vadászni. Megkér egy eszkimót, hogy segítsen neki megtalálni a medvét. Úgy is tesznek, még egy óra gyaloglás után megpillantják a medvét. Az eszkimó felkiált és elkezd visszafelé szaladni, utána a medve. Az európai vadász megvonja a vállát, előkapja a fegyverét és mielőtt az eszkimó bármit is szólhatna, lő. A medve elterül, az eszkimó meg égtelen káromkodásba kezd:

– Na, akkor most te húzod majd egész hazáig, jó?

Ma este román idő szerint este 10-kor kerül sor az UEFA-Intertotó Kupa második körének visszavágói keretében a Kolozsvári CFR-Ecomax mérkőzésére az Athletic Bilbao ellen.

A vasutasok tegnap reggel utaztak el Spanyolországba egy charter-géppel, s Dorinel Munteanu játékosai abban bíznak, hogy sikerül túljutniuk a baszk együttesen, amely a kolozsvári első találkozó előtt még a párharc egyértelmű esélyese volt. A szenzációs kolozsvári győzelem után azonban a kolozsváriak esélye jelentősen megnőtt, s a vasutasok edzőjátékosa abban reménykedik, hogy sikerült annyira motiválnia játékosait, hogy idegenben is gólt szerezzenek, ami, ha képesek lesznek (elsősorban taktikalig) állni a Bilbao ostromát, akár a továbbjutáshoz is elég lehet, még akkor is, ha amúgy kikap a csapat.

Munteanu – önmagán kívül – 18 játékost jelölt a keretbe, Ţurcaş és Ştef kapusokat, valamint Panin, Bálint, Goşa, Jula, Milosevics, Mijin, Toma, Văsâie, Kis, Aştilean, Oncică, Coroian, Vlajics, Vintilă, Tilincă és Anca. Bemutatkozhat tehát a vasutasok két legutóbbi szerzeménye, a brassóiaktól érkezett László Bálint hátvéd és a besztercéről hazatérő Cristian Coroian, aki valószínűleg középpályási feladatokat kap majd, hiszen a középpályán az edző a műtétre készülő Radu Mărginean és a sérüléséből felépült Dan Florin játékára nem számíthat Bilbaóban, ahová a szintén sérült Turcu sem utazott el.

A mérkőzést, amelyet az Antena1 élőben közvetíti 22.00 órától, portugál bíró vezeti.

Végül még csak annyit, hogy a vasutasok a szintén Glória-játékos Alin Minteuannal is tárgyalásban vannak, a leigazolás egyetlen akadálya az lehet, hogy a beszterceiek 100 ezer dollárt kérnek érte. A CFR felvette a kapcsolatot a szerb Dejin Pesics kapussal is.

Holnap délután Besztercén a helyi Glória a horvát Slaven Belupót fogadja, s ha a vendégek nem szereznek találatot, beszterceieknek mindössze egyetlen gólra van szükségük a továbbjutáshoz, hiszen az első mérkőzés 3–2-es horvát sikerrel ért véget. Ugyanez az eredmény volt látható egy hete, pontosabban múlt vasárnap a Lombard Pápa–IFK Göteborg mérkőzés végén, sajnos a svéd csapat javára. A kupában még egyedüliként érdekelt, s most idegenben szereplő magyar csapat továbbjutásához így kisebb csoda kellene.

A napokban eldőlt, hogy a B osztályban szereplő Dési Egyesülés lett a CFR-Ecomax második csapata. A kolozsvári klub ezentúl nemcsak, hogy támogatja a Szamosok találkozásánál található város együttesét, de tartalékjátékosait is ott fogja szerepeltetni.

Miután korábban a vasutasok a Tordai Aranyos FC-vel tárgyaltak másodcsapat-ügyben, szokásos keddi sajtótájékoztatóján Iuliu Mureşan klubelnök már jelezte, hogy szerdán vagy csütörtökön Désre utazik, hogy a helyi csapat vezetőivel is beszéljen az ügyben, hogy aztán azt követően hozza meg a döntést a Tordai Aranyos és Dési Egyesülés között. A látogatás során a kolozsvári küldöttség helyben meg is kötötte a szerződést, Ioan Ungur dési polgármester jelenlétében.

A csapat edzője továbbra is Tătăran Ioan lesz, de nincs kizárva, hogy munkájában a vasutasok valamelyik mestere is segíteni fogja.

Július 11–13. között egyébként a dési stadion pályáján több ellenőrző mérkőzésre kerül sor, amelyeken jelen lesz Dorinel Munteanu, a CFR-Ecomax edzője is. A désiek már lejátszották az idei nyáron első barátságos mérkőzésüket: az elsőosztályban és UEFA-Intertotó kupában szereplő besztercei Glória ellenében 3–0 arányban maradtak alul.

Keddi kijelentését megváltoztatva Steven Gerrard az FC Liverpool labdarúgója akar maradni.

A jelek szerint Gerrard elfogadja az FC Liverpool ajánlatát a 2007-ben lejáró szerződésének meghosszabbítására, így heti 100 ezer fontot keres majd.

Az FC Liverpool kedd délelőtt utasította vissza a Chelsea által felkínált – brit csúcsot jelentő – 32 millió fontot. Néhány órával később Gerrard kijelentette: megszakította tárgyalásait a klubbal és távozni akar.

Miután a magyar Országgyűlés a hétfői ülésnapon nagy többséggel támogatásáról biztosította a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság megrendezésére irányuló közös magyar-horvát pályázatot, csütörtökön a partnerország parlamentje is ugyanígy tett. A hét év múlva sorra kerülő kontinenstornát Magyarország és Horvátország mellett Lengyelország és Ukrajna is közösen rendezné, továbbá „szólóban" Görögország, Oroszország, Olasz-ország, Törökország és Azerbajdzsán jelentkezett. A helyszínt 2006 decemberében jelölik ki.

A Ferencváros pótolta az iratokat
A Ferencváros eleget tett iratpótlási kötelezettségének, melyre az MLSZ elnöksége kötelezte, így a fővárosi gárda elindulhat az élvonalbeli labdarúgó-bajnokságban. Az iratok között szerepelnie kellett a tartozások átütemezéséről szóló megállapodásnak, valamint egy olyan felsorolásnak, amely tartalmazza azoknak a játékosoknak és alkalmazottaknak a nevét, akikkel nem sikerült megállapodnia a klubnak a későbbi kifizetésről, illetve közölni kellett az utóbbiakkal szemben fennálló hátralék összegét, s mellékelni kellett még egy szándéknyilatkozatot, amely a következő bajnoki év költségvetésének lefedettségét bizonyítja, valamint a 250 millió forintról szóló hitelszerződés másolatát.

A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tegnapi döntése értelmében a baseball és a softball kikerült a 2012-es londoni nyári játékok műsorából. A magyar sikersportágak – a legveszélyesebb helyzetben közülük az öttusa volt – továbbra is a programban maradtak.

A szervezet szingapúri kongresszusán a tagok külön-külön szavaztak a jelenlegi 28 sportágról, a programban maradáshoz egyszerű többség szükségeltetett. A testület a jelentésben 33 szempontot – többek között a népszerűséget, az elterjedtséget és a médiaérdeklődést – vett figyelembe.

A NOB a szövetségek korábbi kérésére nem hozta nyilvánosságra a voksolás pontos végeredményét, csupán azt közölte, hogy mely sportágak nem maradhatnak a programban.

A Nyári Olimpiai Sportágak Nemzetközi Szövetsége (ASOIF) egyébként június elején a jelenlegi műsor megtartása mellett tette le a voksát.

A NOB programbizottsága még 2002-ben javasolta a baseball, a softball és az öttusa levételét, az az évi novemberi, mexikóvárosi kongresszuson azonban elhalasztották a döntést. Alapelvként fogalmazódott meg: a 10 500-as versenyzői létszámot és a 301 versenyszámot nem lehet túllépni, ami aztán magával vonta, hogy egy sportág csak úgy kerülhet be a műsorba, ha egy másikat kivesznek onnan.

Pillanatnyilag a karate, a görkorcsolya, a golf, a fallabda és a hétfős rögbi reménykedhet abban, hogy olimpiai sportág lesz, a kandidálásukról a kongresszus – az AFP francia hírügynökség szerint – szombaton dönt. A felvételhez a NOB-tagok kétharmadának a támogatása szükséges.

A baseball 1992 óta szerepelt az olimpiákon. A sportág női változata, a softball 1996-ban került fel az ötkarikás játékok műsorába.

A versenyszámokat illetően a NOB végrehajtó bizottságának van döntési joga. E bizottság októberben, Lausanne-ban alakítja ki álláspontját.

Vasárnap délután fokozott biztonsági intézkedések közepette kerül megrendezésre Silverstoneban az F–1 világbajnokság soron következő nagydíja, a Brit Nagydíj.

A futamon újabb nagy csata várható a világbajnokság három fő esélyese között, akik közül a leginkább a spanyol Fernando Alonso áll közel a világbajnoki címhez. A Renault spanyol pilótája, amely a legutóbbi futamot is megnyerte, újabb győzelem esetén már csak csodával határos módon veszítheti el év végi összetettbeli elsőségét. Az egyik „csodát" Kimi Räikkönennek hívhatják, aki legutóbb úgy lett második, hogy motorcseréje miatt nem a megszerzett 3., hanem a 13. helyről volt kénytelen indulni. Ám kérdés, ki lett volna a győztes, ha közvetlen harcot vívott volna akét fenegyerek?

Silverstoni versengésükből a címvédő Michael Schumacher húzhat hasznot, ám ahhoz, hogy megszoríthassa két trónkövetelőjét, az is kell, hogy most – vagy az elkövetkezendő futamokban – azok pont nélkül zárjanak.

A szurkolók több előzést akarnak
Száznyolcvan ország 93 ezer szurkolója válaszolt arra a körkérdésre, amelyet a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA) a Forma–1 jövőjével kapcsolatban tett közzé.

Az eredmény alapján a nézők leginkább azt szeretnék, hogy a mostaninál több előzés történjen a futamokon (94 százalékuk voksolt erre a lehetőségre), de sok szavazatot kapott a pilóták vezetési képességeit jobban megmutató lebonyolítás (74 százalék), a jelenleginél több csapat részvétele (69) és a szezononkénti 18 verseny számának emelése (84) opció is.

Ma a Bükkben kerül sor a Napoca Kupa mountain-bike versenyre a Napoca Klub szervezésében.

A 10. alkalommal kiírt cross-country verseny rajtja és a befutó a Monostor-végi sportpályáknál lesz, és nem csak profiknak szól, hiszen külön kategóriában indulhatnak kortól függetlenül a kétkerekű szerelmesei.

Az egész országból érkezett profi kerékpárosok délelőtt 11 órakor rajtolnak, több korosztályban, és 3–5 kört kell, hogy megtegyenek a több mint 5 kilométer hosszú és 250 m szintkülönbségű, több nehéz szakasszal rendelkező pályán.

Az amatőrök esetében a gyerekek – ugyancsak korosztályok szerint – 13:30-kor rajtolnak, természetesen jóval rövidebb és könnyebb pályán versengenek majd. Az 5 kategóriába sorolt felnőttek versenye – szintén a profikénál könnyebb pályán – 14:00 órakor kezdődik. Beiratkozni a helyszínen lehet, a rajt előtt legalább fél órával; a részt venni kívánóknak sisakkal és jó állapotban lévő kerékpárral kell rendelkezniük.

A verseny 16:00 órakor ér véget, a díjazási ünnepséggel.

Az oldalt szerkesztette: Balázs Bence