Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Nem valósítható meg a verespataki bánya az eredeti elképzelés szerint, hiszen ez nagyon veszélyes projekt, amely a legnagyobb környezeti és társadalmi károkat elsősorban Romániának fogja okozni – mondta Persányi Miklós magyar környezetvédelmi és vízügyi miniszter pénteken Kolozsváron. Sulfina Barbu román kollégája óvatosabb álláspontra helyezkedett, kifejtette: nem tudnak a terv támogatása mellett vagy ellen nyilatkozni addig, amíg nem készül el a terv hatástanulmánya, és nem kerülnek az összes ezzel kapcsolatos információ birtokába.

Kolozsváron tegnap az ENSZ és a román kormány által szervezett nemzetközi konferenciát rendeztek. Persányi szerint a kolozsvári konferencia nagyon jelentős, mert a világ bányászati hulladékának legkiválóbb szakértőit irányította Kolozsvárra az ENSZ. A résztvevő román és magyar szakértőknek tapasztalatszerzése mellett a szimbolikus jelentősége sem elhanyagolandó, mert szombaton Verespatakra is ellátogatnak. Ez tükrözi azt a figyelmet, hogy a tervezett ércbánya ügye nem csak román–magyar kérdés, a világ más részében is figyelemmel követik azt.

A konferencián a résztvevő tizenkét közép-kelet-európai ország képviselője elfogadott egy közös nyilatkozatot, amelyben lefektettek néhány elvet. Ezek alapján megvizsgálják, melyek a környezetre veszélyt jelentő bányák. A résztvevők elfogadták az ENSZ környezetvédelmi testülete által elkészített dokumentumot is, amely feltérképezi, hogy a régió országaiban melyek a potenciális környezetszennyező bányatelepek. Megállapították, hogy a régióban lévő mintegy 150 bánya több mint egyharmada komoly veszélyt jelent az emberek egészségére. Megegyeztek, hogy öt mintaprojektet hajtanak végre, amely során megpróbálják megszüntetni az ilyen telepek környezetre és társadalomra kifejtett káros hatását.

Az eseményen részt vevő Klaus Toepfer, az ENSZ környezetvédelmi főtitkár-helyettese elmondta: az öt mintaprojekt elkészítése révén gyakorlatban is megvalósíthatóak azok az elvek, amelyekben megállapodtak. Hangsúlyozta: mindent meg kell tenni, hogy a 2000-es tiszai ciánszennyezéshez hasonló katasztrófa ne ismétlődhessen meg. Ehhez azonban a Kárpát-medencében lévő országoknak együtt kell működniük. Toepfer szerint ez az együttműködés létezik, amit a közös nyilatkozat elfogadása is bizonyít.

Az esemény után szervezett sajtótájékoztatón Persányi elmondta: a hatástanulmány híján egyelőre csak a Roşia-Montana Gold Corporation-tól származó részinformációkat ismeri, és ennek alapján a magyar fél úgy ítéli meg, hogy a terv nem valósítható meg. Persányi emlékeztetett, hogy a környezeti hatástanulmányra vonatkozó tartalmi javaslatokat még februárban elküldték a román partnernek, és kérték, hogy a szempontrendszer összeállításánál ezeket vegyék figyelembe. A két miniszter találkozóján Sulfina Barbu megerősítette, hogy figyelembe veszik a magyar fél javaslatait a hatástanulmány elkészítéséhez szükséges útmutató összeállításakor, amelyen jelenleg még dolgoznak a román szakemberek. Persányi hangsúlyozta: méltányolják, hogy a román kormány ebben a magyar felet partnernek elfogadta. A román miniszter közölte: csak akkor döntik el, hogy támogatják-e vagy sem a tervet, ha elkészül a hatástanulmány.

Persányi Miklós az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének vezetőivel is találkozott. Az ezt követő sajtótájékoztatón Persányi kifejtette: nem árnyékolhatják be a javuló román–magyar viszonyt az árvíz sújtotta Temes megyébe küldött magyar segítség ügyében született ostoba és korlátolt romániai nyilatkozatok. Persányi szerint ezek csupán politikai manipulációt akarnak szolgálni, de nem hiszi, hogy befolyásolhatnák a két ország kapcsolatait. – Szomszédok között természetes, hogy ha az egyik bajban van, akkor a másik segít – mondta, majd hangsúlyozta: – A bánsági árvíz következményeinek elhárításában Magyarország nem azért segített, mert ezt kamatostul akarja visszakapni, hanem egyszerűen a bajban levő emberek helyzetén akart könnyíteni.

A Szabadság kérdésére a miniszter elmondta: a két szaktárca között nem volt nézeteltérés egy pillanatig sem. Emlékeztetett a szakértők és a két minisztérium között lezajlott egyeztetésekről. Elmondta: a magyar szaktárca a román környezetvédelmi minisztérium vezetőjétől, Sulfina Barbutól is kapott megkereső levelet, amelyben azt kérte, a magyar fél biztosítson a védekezéshez szükséges szivattyúkat.

A tiszai ciánszennyezést okozó nagybányai Transgold vegyesvállalat és a magyar állam között zajló perben született végzés kapcsán elmondta, hogy a jogi eljárás független bíróság előtt zajlik. Hozzátette: a pert nem kell összekeverni a román–magyar környezetvédelmi kapcsolatok egyéb kérdéseivel, mert az eljárásban nem részes fél a román állam. Arra a kérdésre, hogy a román állam mégis 46 százalékos részvényt birtokol a vegyesvállalatból, Persányi kifejtette: ennek ellenére a cég önálló jogi személyként áll a perben. A szaktárca vezetője szerint nem a román és a magyar miniszternek kell értelmeznie a Fővárosi Bíróság végzését, hanem a jogászoknak, Persányi azonban úgy tudja, hogy a végzés indoklásából egyértelműen kiderül a végzés tartalma. Rámutatott: tudomása szerint a Transgold jelenleg is a kapacitásának a töredékével működik, és ez jelenleg a 15 százalék alatt van. Ugyanakkor nagyon komoly aggodalommal tekintenek Nagybányára, ahol történtek kedvező lépések 2000 óta, de ezeket ellentmondásosan ítélik meg a szakemberek. – Örülnénk, ha nagyobb lenne az a garancia, amit a Transgold és a román hatóságok biztosítani tudnak egy esetleges ökológiai katasztrófahelyzet elkerülésére – mondta.

– Óvatosságból megfellebbezi a nagybányai Transgold (volt Aurul) vállalat a tiszai ciánperben hozott budapesti bírósági ítéletet, tekintettel a bírósági döntés magyarországi jogászi értelmezésére – jelentette ki Májai László ügyvéd, a romániai vegyes vállalat jogi képviselője pénteken. Korábban, a budapesti bírósági döntést követően Májai László csíkszeredai ügyvéd még úgy nyilatkozott, hogy a Transgoldra nézve nem vészes a budapesti ítélet, ezért meg sem fellebbezik azt. „A budapesti bíróság mindössze azt tiltotta meg a nagybányai üzemnek, hogy az elkövetkező időszakban 15 százalékkal növelje ipari termelési kapacitását. Ebben az értelmezésben mi nem tartjuk katasztrofálisnak az ítéletet, nem is tartjuk fontosnak megfellebbezni azt" – mondta a lapnak az ügyvéd, aki szerint ugyanis a Transgold Rt. üzemének és zagytározójának kapacitása jelenleg 2,5 millió köbméter színesfém-termelésére van engedélyezve, amit 2007-ig a vállalat nem is akart módosítani. Ezzel szemben Szecskay Andrásra, a felperes magyar állam jogi képviselőjére hivatkozva az MTI a bírósági döntés után azt közölte, hogy a ciánkatasztrófa miatt beperelt nagybányai Transgold Rt.-nek – a bíróság vasárnapi ítélete szerint – azonnali hatállyal 85 százalékkal vissza kell fognia termelését.

Több mint ezer európai múzeumhoz csatlakozik ma 19–24 óra között a Kolozsvári Művészeti Múzeum a Múzeumok éjszakája – Fény az éjszakában rendezvény megszervezésével, amelynek célja a nagyközönség becsalogatása a kiállítótermekbe.

A francia művelődési minisztérium kezdeményezésére létrejött esten a hazai képzőművészet remekeivel ismerkedhetnek meg szombat este 7 órától az érdeklődők, akik szakemberek vezetése mellett tekinthetik meg Theodor Aman, Nicolae Grigorescu, Ştefan Luchian, Nicolae Tonitza és más neves művészek alkotásait.

A belépés ingyenes, sőt, meglepetéssel is kedveskednek a szervezők. Amint azt a kolozsvári Francia Kulturális Központ képviselője, Manuele Debrinay-Rizos elmondta, az elképzelés az, hogy a múzeumot az átlagember számára is kellemes hellyé tegyék. Rendszerint a múzeumok napközben vannak nyitva, míg a szórakozóhelyek éjszaka. Miért ne lehetne a múzeum is olyan létesítmény, ahová kedvvel, „önszántából" lép be az ember, és kellemesen eltölt pár órát? Végre megdőlhetne az a tévhit, hogy a múzeum kizárólag a kulturális elité – fogalmazott Debrinay-Rizos.

A kolozsvári múzeum nagy pompával készül a rendezvényre, a rendkívüli művészeti alkotások mellett a látványszerűségen lesz a hangsúly: vörös szőnyegen vonulhatnak végig a látogatók, a Bánffy-palota bíbor drapériákba öltözik – a színházak életszerű világát idézve –, fényágyú csalogatja majd az egész városból a közönséget.

A Múzeumok éjszakája a Múzeumok tavasza fesztivál utódja, amelyet harmadízben rendeznek meg Kolozsváron, ám a korábbi években szakmai előadásokkal és hasonló rendezvényekkel inkább a szakmabelieket, illetve a rendszeres múzeumlátogató közönséget vonzotta, idén ellenben a széles közönségnek szól.

Május 16. hétfő estig kell a postahivatalban feladni vagy személyesen a pénzügyi hivtalokban benyújtani a tavalyi összevont személyi jövedelmeket tartalmazó adóbevallást. A Kolozs megyei pénzügyi igazgatóság közölte: hivatalai május 12–16. között reggel 8-tól este 7 óráig nyitva tartanak. Tájékoztatást a 0264-599626, az 551970 (194-es és 201-es mellék), illetve az 598883 telefonszámon nyújtnak.

– Kétségtelen, hogy a 2007. évi januári csatlakozás után jóval nehezebb lesz a beilleszkedési folyamat, mint a jelenlegi csatlakozási felkészülés, emiatt pedig jól kidolgozott stratégiára van szükség, amely kötelezően magába foglalja a humánerőforrást – jelentette ki tegnap Valer Bindea államtitkár, aki több bukaresti minisztériumi képviselővel látogatott Kolozsvárra, hogy ismertesse a Phare 2003 – gazdasági és társadalmi kohézió program részét képező „Humánerőforrás-fejlesztés" finanszírozási tervet. A prefektura dísztermében tartott megbeszélésen részt vettek a helyi és az Észak-nyugati Fejlesztési Ügynökséghez tartozó önkormányzatok küldöttei, a munkaerő-hivatal, szakszervezetek, civil szervezetek képviselői. Valer Bindea kifogásolta a szerinte hiányos jelenlétet és gyenge érdeklődést, mondván, hogy a többi fejlesztési régióknál történt program-ismertetéseken sokkal többen vettek részt, mint Kolozsváron. A pályázat területi ismertetése premiernek számít, mondta az államtitkár, és rendkívül fontos területre, a humánerőforrásra, a munkanélküliekre, munkavállalókra vonatkozik.

A román gazdaság továbbra is képtelen arra, hogy elegendő munkahelyet teremtsen. Sok cég szembesül azzal a problémával, hogy nem tud számára megfelelő személyzetet alkalmazni, vagy nem tud eleget tenni egy jó szakember igényeinek. A munkanélküliségi adatok azt mutatják, hogy a fiatalok között jóval több az állástalan, és ez az arány sajnos növekedőben van, mondta Valer Bindea. Ennek az a magyarázata, hogy képtelenek beilleszkedni, sokszor nem találnak felkészültségüknek megfelelő állásajánlatot, érthető módon nagyobbak az igényeik. Éppen ezért összhangot kell teremteni a munkaerőpiacon a kereslet, kínálat, és a felkészültség között. A Phare-program révén emberekbe „fektetett" vissza nem térítendő kölcsön összértéke 7,47 millió euró, az unió hozzájárulása 5,6 millió. Egy pályázatra 15 ezer és 75 ezer euró közötti összeget hagynak jóvá, a projekteket június 27-ig lehet benyújtani.

A finanszírozási terv adatai megtalálhatók az európai integrációs minisztérium honlapján (www.dru.mie.ro), az európai bizottság információs központjának honlapján (www.infoeuropa.ro), de felvilágosítás kérhető az észak-nyugati fejlesztési ügynökségtől, valamint a munkaerő-hivataltól is.

A Kolozsváron megrendezett május 13–14-ei hagyományos Szabédi-napokat a József Attila erdélyi kortársai és az utókor téma határozta meg.

A péntek délelőtti megnyitón az Unitáris Püspökség dísztermében Szabó Árpád püspök köszöntötte az emlékrendezvény részvevőit, arra hívva fel a figyelmet, hogy nincs értelmes élet cél nélkül, aminek feltétele pedig az elkötelezettség valamely jó ügy iránt. Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke arra emlékeztetett, hogy az eddigi Szabédi-napokon a szórvány-magyar vidékekről is jelentkeztek részvevők, ami a magyar kultúra oszthatatlanságára utal, függetlenül a napi politika pillanatnyi alakulásától. Ezt a szellemiséget kell a továbbiakban megőrizni, félretéve a kirekesztősdit, a szekértáborok építését.

Az előadásokat Horváth Andor vezette le. Pomogáts Béla anyaországi irodalomtörténész, az erdélyi magyarság régi támogatója, Magyarság és Európa (Három költői mű) címmel tartott értekezést. Babits Mihály, József Attila és Dsida Jenő költői és emberi hitét hasonlította össze, azok jellemző egy-egy költeményével, melyekben a „Trianon" okozta nemzeti trauma utáni új magyar helyzetből való kilábalás keresése tűnik fel vezérfonalként. A magyar írók sosem viszonyultak gyűlölettel a szomszédos népek kultúrájához, mint ahogy rokonszenv és bizalom jellemezte Európa más népei felé is. Főként 1920 után a Nyugattól várták a megbékéltetést, miközben Európa hűvös közönnyel viseltetett irántunk. Akkor a kizárólagos sérelmi magatartásforma helyébe kezdett a nemzeti szolidaritás, a közösségi (nem földrajzi és állami) sorsvállalás, a közös kultúra, történelem és hagyomány értékeinek ápolása lépni. A magyar sorskérdés megoldását az 1930-as évek elején sokan a közép-európai kis népek összefogásában remélték, a két totalitarista nagyhatalom szorításában. Ezért kapott egyeseknél a transzszilvanizmus európai orientációt.

Kántor Lajos irodalomtörténész József Attila és Szabédi László (Egy emberben két ember?) című előadásában a két költő munkásságában fellelhető rokon vonásokat vette számba. Kezdetben Szabédi a magyar jövőben gondolkodott, úgy, hogy nem szolgált semmilyen ideológiát. Az 1950-es években azonban, megfélemlítve a kommunista rendszer módszereitől, újságcikkeiben József Attilát a szocialista-realizmus szellemében, osztályharcosként, fasizmusellenesként, proletárdiktatúra-hívőként állította be. Mégis, ebben a korszakban is, a tanár Szabédi László olykor tiszteletre méltó álláspontra helyezkedett közösségi magyar kérdésekben. Feltételezhető, hogy akárcsak József Attila, nem tudva, ki a barát és ki az áruló, magára maradt.

A továbbiakban más előadások hangzottak el, a Györkös Mányi Albert Emlékházban pedig felolvasó estet tartottak. Szombaton a Házsongárdi temetőben megkoszorúzzák Szabédi László sírját.

...nem csak a szerencse vak, többnyire azokat is elvakítja, akiket kegyeibe fogad.

A BRETTER GYÖRGY IRODALMI KÖR összejövetelén Szántai János: Sziszüphosz továbblép című kötetét Papp Attila Zsolt mutatja be. Helyszín: a Bulgakov Kávéház tetőtere, időpont: május 16., hétfő este 8 óra.

PÜNKÖSDI BATYUS ÖSSZEJÖVETELT tartanak a Nyugdíjasklub tagjai május 15-én, vasárnap du. 5 órától a Karolina/Múzeum tér 3. szám alatti Fások klubjában. Marton István muzsikál.

AZ APÁK SZEREPE A NEVELÉSBEN a témája a hétfői Kismamaklubnak. Amíg a kicsinyekkel a Bolyhos zeneóvodában Nistor Krisztina és Pintyucza Andrea foglalkozik, a klub meghívottja, Berszán Lídia családterapeuta beszélget a szülőkkel a fentemlített témáról. A szervezők sok szeretettel várják ezalkalommal (is) nem csak az anyukákat, nagymamákat, hanem az apukákat is. A Kismamaklub találkozó helye az Unitárius óvoda (bejárat a líceum és a templom közötti részen), időpontja május 16, hétfő du. 6 óra.

DUMITRU SORIN BACIU művészfotó-kiállítása május 16-án 19.30 órakor nyílik meg a Román Bank (Banca Româneasca) Széchenyi/Mihai Viteazul tér 14–20. szám alatti székhelyén.

DR. WÉBER T. MÁRIA Színek szimfóniája című grafikai tárlata május 17-től június 30-ig tekinthető meg a Főtér 24. szám alatti Excelsior Galériában.

HIVATÁSOS TÁNCEGYÜTTESEK TALÁLKOZÓJÁT rendezik meg május 18–19-én, Sepsiszentgyörgyön. Ez a találkozó az egyetlen olyan rendezvény, amely mind az öt erdélyi hivatásos néptáncegyüttes közös fóruma. A Háromszék Táncegyüttes fennállásának tizenötödik évét tölti az idén, ezért a szervezők úgy gondolták, hogy a találkozónak Sepsiszentgyörgyön való megrendezése méltó ünnepe lesz ennek az évfordulónak is.

A május 14-re, szombatra meghirdetett Luigi Pirandello: Öltöztessük fel a mezteleneket című előadás BETEGSÉG MIATT ELMARAD. Ugyancsak betegség miatt elmarad a május 15-re, vasárnapra meghirdetett Carlo Goldoni: Velencei terecske c. előadás! A színház köszöni a közönség megértését.

Amikor száz évvel ezelőtt az orgonaillatú májusi délutánon Huszka Jenő (1875 – 1960) zeneszerző nemzedéktársával és jó barátjával, Martos Ferenccel, a kitűnő operett szövegkönyvíró – minisztériumi kollégájával beszélgetve elsétáltak a Rózsadombon álló Gül Baba türbéje mellett, megállapították: „ ...milyen jó operett téma lenne a szent öreg török története, körítve némi magyar ízzel..." Az ötletet tett követte: a török világot felelevenítették – úgy, ahogy az álom idézi a valóságot – megjelenítve basákat, háremhölgyeket, kontyos janicsárokat, lanttal és karddal vándorló szegénylegényeket. E mesevilág édes hangulatát át- meg átjárja a magyaros hang, a hazai szín, a múlt századi magyaros dalkultusz legszebb hagyománya. A vegytiszta dallamok és az irodalmi értékű szöveg célba talált a mű még ma is él, és hódít mindnyájunk örömére.

A kolozsvári magyar opera színpadán május 12-én, csütörtök este fél 7 órától látott, valamint május 14-én, szombaton délelőtt 11 órától (ifjúsági bérlet) sorra kerülő közkedvelt három felvonásos operett szereposztása a következő: Gül Baba, a rózsák atyja – Szeibert István, Leila, a lánya – Kele Brigitta (debüt), Kucsuk Ali, budai basa – Veress László, Gábor, magyar lantos diák – Fülöp Márton, Mujkó, muzsikus cigány – Ádám János, Zulejka – Mányoki Mária (debüt), Mujkóné – Gombár Annamária, Fatimé – Sándor Gyöngyi (V. 12.), Pataki Enikő (V. 14.), Zülfikár, főeunuch – Szabó József m. v. (V.12.), Madarász Lóránd (V. 14.), A budai bíró – Sipos László, Börtönőr – Kovács Ferenc, Müezzin – Venczel Péter, Fő szpáhi – Varga Attila (debüt). Vezényel Hary Béla, a Magyar Opera örökös tagja, karbantartó rendező Gy. Tatár Éva, díszlettervező Ovidiu Sturza, jelmeztervező H. Roşescu Lya.

Előadásainkhoz kellemes szórakozást kívánunk.

Kétnyelvű versantológia jelent meg a Tinivár könyvkiadó gondozásában, a városi tanács és polgármesteri hivatal támogatásával. A kötet a Kolozsváron élő és alkotó román és magyar költők verseinek gyűjteménye – eredetiben és fordításban egyaránt.

A csütörtöki, Phoenix könyvesboltban tartott második bemutatón – a román közönség már korábban megismerkedhetett a kötettel –, Molnos Lajos szerkesztő, a válogatás összeállítója elmondta: több szempontból is nagy jelentőségű ez a kötet, remélhetőleg az önkormányzat a továbbiakban is támogatni fog hasonló kezdeményezéseket, hiszen a prózagyűjtemény is „megérett már a kiadásra".

A Pohárnyi fény 68 szerző 204 versét tartalmazza, a 28 magyar szerző nem először bizonyítja tehetségét – az antológia versei sokféle hangulatot, életérzést közvetítenek, gazdag, változatos művészi eszköztárat soroltatnak fel, pontosan tükrözve a jelen kor emberének életérzését.

Akár a kötet létjogosultságának bizonyítékaként is felfogható, hogy alig félmaroknyi érdeklődőt vonzott Andrei Oişteanu kötetének ismertetője, amelyet a Könyvtavasz keretében tartottak az Egyetemi Könyvesboltban csütörtök délután.

A Kriterion Kiadó képviseletében Jakab Márta, a kötet szerkesztője elmondta: Oişteanu több évtizeden át gyűjtötte az anyagot az „imagológiai tanulmányok" alcímet viselő könyvhöz, amely egyértelműen hézagpótló - megjelent már németül, jelenleg készül az angol változat, az 1999-es eredeti, román kiadáshoz képest sajnos megkésett a magyar verzió.

A könyv tulajdonképpen a nem zsidókról szól, arról, hogy bennünk milyen hiedelmek, sztereotípiák élnek, ezek ok-okozati összefüggéseit és súlyos következményeit tárja fel a szerző.

A szöveget Hadházy Zsuzsa ültette át magyar nyelvre, elmondta: olvasmányos, izgalmasan megírt könyvvel dolgozhatott, amelyből rengeteget lehet tanulni. A zsidóságnak a köztudatban élő fizikai, szakmai, erkölcsi-szellemi, vallási portréját, mitikus és mágikus arcképét rajzolja meg – fejezetenként – a közel 500 oldalas kötet.

„Kevés olyan alkotás van, amelyik egyszerre az angol irodalom klasszikusa és ugyanakkor a 17. század végétől kezdve egyik legnépszerűbb hitépítő olvasmány is keresztények körében. A „vallási képzelet népi eposzának" nevezett mű missziós kiadványként még a muzulmánok, az amerikai indiánok körében is nagy hatást gyakorolt", írja előszavában dr. Fabiny Tibor egyetemi tanár a Koinónia Kiadó által két nyelven, magyarul és románul frissen megjelentetett kötetéhez. John Bunyan A zarándok útja, (a román változat címe Călătoria pelerinului) című műve csupán néhány napja hagyta el a nyomdát, bemutatására a Francia Kulturális Központ által szervezett Kolozsvári Könyvek Tavasza rendezvényen került sor csütörtökön délután. A Koinónia részéről Daray Attila ismertette a kiadó munkásságát, majd Ailisha O’Sullivan, az intézmény munkatársa beszélt John Bunyan művéről. Nemzetközi könyvnek lehet tekinteni a kiadványt, hiszen angol szerző alkotása jelent meg román fordítók közreműködésével (Voicu Bojan, Anton Horvath), magyar kiadó által megjelentetve, bolgár képzőművészek illusztrációjával (Magardich és Krikor Kassapian), bemutatására ír származású személy vállalkozott egy francia kulturális központ által szervezett rendezvényen.

A két rendkívül igényes kötetet a bolgár képzőművész ikerpár munkái gazdagítják.

Újabb öt fiatal képzőművész élvezheti egy évig a Communitas Alapítvány idei szakmai ösztöndíjait. Az eredményhirdetésre tegnap került sor Marosvásárhelyen, amikor a tavalyi díjazottak alkotásaiból, immár hagyományosan, eredményfelmérő kiállítás nyílt. Jakobovits Miklós és Márton Árpád szakbizottsági tagok ajánlásai alapján idén Kiss Melinda kolozsvári keramikus elmélyült, újat hozó kerámia munkáiért, Debreczeni Botond kolozsvári festő érzelemteli festői törekvéseiért, Részeg Botond csíkszeredai grafikus rézkarcaiért, akvatintáiért, lendületes, anyagba álmodott grafikai lapjaiért, Márton Katalin papírművészettel foglalkozó nagyváradi alkotó a nálunk alig ismert merített papírtechnika elmélyítéséért és művészi felhasználásáért, Baász Orsolya sepsiszentgyörgyi grafikus pedig eredeti látásmódú szürrealista akvarell és tempera lapjaiért kapott Communitas-ösztöndíjat

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Mennyei királyság – amerikai. – Vetítések időpontja. 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés. Május 16–18-án, de. 10 órától. Moara cu noroc – román.

MŰVÉSZ–EURIMAGES – A hiúság vására – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 18. 21; kedvezménnyel kedden minden vetítés. Május 16–19-én, 12 órától: Ultima noapte de dragoste, întâia noapte de război – román.

GYŐZELEM – A randiguru – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 22. Álmodozók – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30.

FAVORIT – Nagy Sándor, a hódító – amerikai. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20; kedvezménnyel csütörtökön minden vetítés.

DÉS

MŰVÉSZ – Bujócska – amerikai. – Vetítés 17 órától, hétfőn kedvezménnyel. Pókember 2 – amerikai. – Vetítések: 19, kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfőn minden vetítés.

TORDA

FOX – A texasi láncfűrész – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Vejedre ütök – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Beépített szépség 2 – Csábítunk és védünk – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától, hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – Sistemul nervos – román. – Vetítés 17 órától; kedvezménnyel kedden; Anakonda 2 – A véres orchidea – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától, kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Out of Reach – The Rescue – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezményesen, és hétfőn minden vetítés.

MAGYAR OPERA

Ma, május 14-én, szombaton de. 11 órakor: Huszka Jenő: Gül baba. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Gy. Tatár Éva. – Ifjúsági-bérlet.

ROMÁN OPERA

Május 16-án, hétfőn este 7 órakor: Puccini: Tosca – olasz nyelvű előadás.

Május 20-án, pénteken este 7 órakor: Verdi: Traviata. Alfredo Germont szerepében Pataki Adorján.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Május 16-án, hétfőn este 8 órakor: Georg Büchner: Woyzek – stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu m. v.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Ma, május 14-én, szombaton este 7 órakor: Hristo Boicev: Colonelul şi păsările.

Május 15-én, vasárnap este 7 órakor: G. B. Shaw: Pygmalion.

Ma, május 14-én, szombaton 12 órától: A falu csúfja meg a falu szépe – magyar tagozat.

Május 15-én, vasárnap 11 és 12.30 órától: Vasilache és Marioara – román tagozat.

FARKAS UTCAI TEMPLOM

Ma, május 14-én, szombaton este 7 órakor: A Magyar Rádió énekkarának előadása a IV. Pünkösdi hangversenysorozat keretében. Karnagy: Strauss Kálmán.

SZENT MIHÁLY-TEMPLOM

Ma, május 14-én, szombaton du. 6 órától: A Consort (Gheorghe Musat – trombita; Béres Melinda – hegedű; Mihaela Maxim – szoprán; Horea Haplea – zongora) együttes hangversenye. Műsorukon Scralatti, Vivaldi, Corelli, Bach, Handel és Clarke művek szerepelnek.

ZENEAKADÉMIA

Május 15-én, vasárnap este fél 7 órától a hangversenyteremben: Az I–II. éves hallgatók hangversenye.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Mi tagadás, a pünkösd ünnepének igazi tartalma és értelme még keresztények számára is kevésbé „fogható", mint a két központi egyházi ünnepünké: a húsvété és a karácsonyé. Bár a hagyományos egyház és az egyházi közösségek mindenképp pirosbetűsként tartják számon a pünkösdöt, a köztudatban érezhetően egyre homályosodik a jelentése, a népi „paraliturgiák" emléke hovatovább túlnövi, és vidékünkön, lássuk be, mindinkább a pünkösd-szombati csíksomlyói búcsújárással kapcsolódik össze, amely igen lazán kötődik a pünkösdi üzenet élményéhez és teologikumához – hiszen a hivatalos egyházi törekvések dacára is jószerével a nemzeti identitás szimbolikus megnyilatkozása, az unitáriusok részéről váltig sérelmezetten a Tolvajos-tetői csetepaté emléknapja, illetve sajátos somlyói-ferences Mária-ünnep.

Ezért talán nem fölösleges belepillantanunk a pünkösd eredeti jelentésébe.

Nyilván nem hat az újdonság erejével, hogy a pünkösdnek is ókori héber kiindulópontja van. A zsidó „pünkösd", a Hetek ünnepe a gabona betakarításának kultikus napja, majd az évszázadok teltével – metaforikusan – a „lelki aratás" ünnepe volt. Ha az Egyiptomból való, Mózes vezette kivonulást közismerten húsvétkor (Niszán hónap 14-én) ünnepelték Izrael fiai, a Sínai-hegyi szövetségkötést – késői, csupán a Kr. u. 2. századból származó rabbinikus írások szerint – „pünkösdkor". A Törvény két kőtáblájáról nevezetes történet azonban nem pusztán a korábbi, Noé-féle, majd ábrahámi szövetségek megújítását, hanem – hitértelmezési perspektívából – a messiási ígéret előkészítését is jelenti. Ennek az ígéretnek a beteljesedését hozta az az esemény, amelyet egy jeles görög orvos, az evangélistaként számon tartott Lukács jegyzett le Az apostolok cselekedeteinek második részében valamikor az 1. évszázad utolsó harmadában.

Az ismert bibliai pünkösd-történet kevésbé cselekményes, mint a jól „díszletezhető" karácsony és a kiválóan filmbe fogalmazható szenvedéstörténet és feltámadás. Az első pünkösd története „vékonyabb", bár kétségkívül csodás jellegű. Az apostolok cselekedetei e részének is szinte a felét Péter nevezetes beszéde teszi ki. Szinte hihetetlen, hogy a pár bekezdésnyi epikus elbeszélésre teológiák egész rendszere épült rá, végső soron – számos egyéb bibliai hely értelmezése révén is – jelentős mértékben gazdagítva a Szentháromság-hitű kereszténység sajátos vallását. E rendszer lényege szerint az isteni személyekhez sajátos „munkamegosztás" rendelhető hozzá: az Atyaisten teremtette és létben tartja a világmindenséget; fia – a történeti Jézus, egyszersmind a hit Krisztusa – megtestesülésével, áldozati kínhalálával és feltámadásával „tisztára mosta" a gőgje miatt eladósodott emberiséget; a kettejük szeretetkapcsolataként értelmezett Lélek pedig vigasztalóként és megerősítőként áll mellettünk a végidők ítélete felé tartó utunkon.

A pünkösd közismerten Isten Lelkének ünnepe. Ez a Lélek pedig – Az apostolok cselekedeteinek leírása szerint – részben látható, hallható adományok formájában „áradt ki" az első pünkösd aktív (és közvetve passzív) szereplőire. Előbb a tanítványok, majd a körvonalait fokról fokra elnyerő egyház részesedett ezekben az adományokban, zsidók, majd pogányok egyaránt. Ezeknek az adományoknak a „csomagja" tehát egyfelől érzékelhető jeleket (tüzes „nyelvek", a különféle nyelveken való beszéd képessége), másfelől isteni segítő erőt – vagyis kegyelmeket – foglalt magában, olyanokat, mint a hiterősség, a bátorság, a bölcsesség.

A pünkösdi adományokra épp azért volt szükség, hogy a Lélek-ünnep a régi szövetségkötés viszonylag elvont jelentéstartalmát újszövetségi, „keresztény" tartalmakkal konkretizálja, hogy ráébresszen a módjában egészen másféle, nem-etnikai gyökerű nép – vagyis egyház – létrejöttére. Ennek értelmében szokás ellentét-párhuzamba állítani a Bábel-torony ószövetségi történetét a pünkösdi nyelvcsodával. A „bábeli" mitikus nyelvzavar: a határait elismerni nem akaró ember büntetése kivagyisága miatt. A Népből egymást nem értő népek lettek. Pünkösd e szétzilálódás fordítottja. A Lélek kiáradásának egyik érzékelhető jele ugyanis a nevezetes glosszolália, vagyis a nyelveken-szólás csodája. Az evangéliumi leírás szerint az első pünkösd napján a Kis-Ázsiából, Mezopotámiából, Egyiptomból, Görögországból, Rómából a Hetek ünnepére Jeruzsálembe érkező, sokféle nyelvet beszélő szórvány-zsidók egyaránt megértették Jézus tanítványainak magával ragadó prédikációját. A jeruzsálemi ősegyház „keblében" ugyanazt a jelentést fogadhatták be mindannyian. Ez pedig kétségkívül a keresztény egyetemesség (katolicitás) jelévé vált.

Húsvétjaink után ötven nappal évente ünnepeljük az „általános" pünkösdöt. Az egyházias keresztények életében azonban általában elkövetkezik egy „személyes" pünkösd is: a Lélekben való megerősödés (confirmatio) „érettségijének" beavató aktusa. Ezt katolikusul bérmálkozásnak, protestánsul konfirmációnak hívjuk, de egyaránt azt a valóságot jelöljük vele, hogy egyfelől az egykori Jézus-tanítványok elemi erejű hittapasztalatának eksztatikus pünkösdi „feltörése" tovább él az egyházban, másfelől egymáshoz rendelődik a törvény és a Lélek (ezért is volna jó, ha a hittanítás „kikérdezése" több volna pusztán szimbolikus, kegyes szokásnál).

A pünkösd következésképpen a keresztény lelkesültség és tudatosság napja kellene hogy legyen. Ünneplésünk tartalma pedig: a Lélek által szavatolt hitbeli erősség, az egyetemesség tudata, a Vigasztaló hívása és dicsérete.

Azoknak volt igazuk, akik nem hittek különösebben a Ion Iliescu körül repdeső vészmadaraknak: a kilépéssel fenyegető pártalapító, aki csúfos kudarcot vallott az elnökségért folytatott küzdelemben, mégis marad. Annyit azonban hozzátett bejelentéséhez: nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyszer amellett dönt, sutba vágja 1-es számú pártkönyvét. Addig is azonban a párttisztségeiről (szenátusi frakcióvezető) való lemondást, az önkéntes belső számüzetést vállalja.

Nem volt váratlan ez a bejelentés. Iliescu – felülkerekedve az elmúlt évek során több alkalommal is diagnosztizált beteges hatalomszomján, híúságán – számolhatott azzal, hogy a pártszakadás, bármennyire is elegáns visszavonulási lehetőséget kínált a helyzetét megalázónak érző politikusnak, nem a legkézenfekvőbb megoldás. (Még akkor sem, ha Mircea Geoană bejelentésével, miszerint eszük ágában sincs tiszteletbeli elnöki tisztséget létrehozni Iliescu kedvéért, az utolsó döfést jelentette a volt elnök büszkeségének.) Iliescu pontosan tudja: 2005-ben távolról sem lehet megismételni azt a bravúrt, mint 1992-ben. Emlékezhetünk, az önkormányzati választások után, alig pár hónappal a parlamenti választások előtt, hasonló pártszakadásra kerül sor a Nemzeti Megmentési Frontban. A viszály oka: az elnökjelölt személye körüli nézeteltérések. Míg a Frontban az Iliescu-vonal a párt alapítóját-mentorát akarta elnökjelöltnek, Petre Roman és csapata egy bizonyos Caius Traian Dragomirt jelölte erre. A két csoport közötti feszültségek odáig fokozódtak, hogy az addig egységes Front kettévált. Az akkor első államfői mandátumát töltő Ion Iliescu nevével fémjelzett csoportosulás kilépett, és létrehozta a Nemzeti Demokrata Megmentési Frontot, amelynek elnöke Oliviu Gherman lett, és amely megnyerte a parlamenti választásokat, Ion Iliescu pedig második elnöki mandátumát. A csonka-Front, Petre Romannal az élen, Demokrata Pártra változtatta nevét és ellenzékbe vonult.

Jelenleg azonban távolról sincsenek meg a feltételei annak, hogy egy, az Iliescu-szárny által bejegyzett új párt valaha is komolyan labdába rúghasson a román politikában. Annak ellenére, hogy a kispártoknak felértékelődött a szerepe (lásd a humanistákat – pardon! „konzervatívokat" – és a 6,3 százalékkal ismét kormánytag RMDSZ-t, amelyek több alkalommal is a mérleg nyelvét jelentették), egy Iliescu-párt legalább annyira szalonképtelen, ami a potenciális politikai szövetségeket illeti, mint a Nagy-Románia (Nép)párt. Nem vitás, az SZDP-ből kiváló új politikai formáció megoszthatná a szociáldemokraták szavazóbázisát alkotó Kárpátokon túli, alul- iskolázott, idős választókat. ( Az elemzők körülbelül 15 százalékra taksálják az új párt népszerűségi indexét, vagy leglábbis maximum ennyire tornázhatja fel magát a következő választásokig.) Egy olyan párt azonban, amely mögött nem áll a területi szervezetek komoly hálózata, és nem jelent húzóerőt az államelnöki mandátumait felemésztő Ion Iliescu, legfennebb csak a nosztalgiázókat tömörítheti maga köré, de távolról sem jelenthet figyelemre méltó alternatívát a baloldali szavazókat megkörnyékező szociáldemokraták számára. Ezért talán nem túlzás kijelenteni: amit Geoanăék vesztettek volna Iliescuék kilépésével, megnyerték volna a „vámon": a kommunista vonal kilúgozásával „megtisztuló" SZDP lényegesen könnyebben el tudta volna hitetni, hogy szakított múltjával, mint holmi látszatreformokkal. Természetesen, ez a forgatókönyv csakis abban az esetben lehetett volna életképes, ha a poszt-Iliescu korszakben, az új imázsépítés közben a jelenlegi hatalom időközben nem darálja be a pillanatnyilag meggyengült, erőre még nem kapott szociáldemokratákat.

De Iliescu egyelőre marad, és minden bizonnyal maradni is fog az idők végezetéig. Talpeşsel, Cozmâncăvel és Dan Ioan Popescuval együtt. (Ha jól értettem, a nagy túlélő, az örök szavazat- és kártyakeverő Hrebenciuc máris integrálódott az új struktúrákba). Elvonulnak sértődött, de nem passzív ellenzékbe, ahonnan egyáltalán nem kizárt a visszaút a párt élére, az „agyalágyult" Geoană és a megalkuvó Năstase kijátszásával.

Ha Iliescu irányából az SZDP nem is szakad tovább – „máma már" semmiképpen – nem lehet kizárni más rések keletkezését, amely legalább annyira fenyegetheti a párt egységét, mint a duzzogó Iliescu és csapata. Ez pedig inkább a decentralizációt, gyökeres megújulást követelő Kolozsvári Csoport részéről képzelhető – várható – el, akik számára, különösen itt, Erdélyben, az SZDP-n kívül is kínálkoznak lehetőségek. Sőt!

(Folytatás lapunk május 13-ai számából)
Az örmények Erdélyben is, mint máshol Kelet-Európában, kereskedelemmel és kézművességgel, ezen belül főleg bőrfeldolgozással foglalkoztak. Az erdélyi örmény társadalomban volt egy elég szűk, gazdag és sikeres kereskedőréteg, egy jelentős, főleg tímárokból és kalmárokból álló középréteg, a családfők egy része pedig szerény körülmények között űzte az ipart vagy kereskedést. Gyakori volt a kettős vagy hármas foglalkozás is, hiszen a tímár és mészáros szakmák szoros kapcsolatban állnak az állat- és bőrkereskedelemmel.

Elsősorban azonban a marhakereskedelemre specializálódtak; Erdélyből, de jelentős számban Moldvából és Havasalföldről vásárolták fel a szarvasmarhát, hogy aztán felhízlalva adták tovább Pest, és főleg Bécs piacain, jelentős szerepet töltve be Bécs húsellátásában. A 18. század első feléből Erdély külkereskedelméről fennmaradt hézagos adatok azt mutatják, hogy az állatexport képviselte a teljes kivitel több mint felét és ennek 90 %-át az ökörexport tette ki, ezt pedig jórészt az örmények monopolizálták. Erdély akkori elég fejletlen, és főleg a külkereskedelemre specializálódott kereskedőrétegének jelentős hányadát tették ki az örmények. Tőkeerőre nézve is legalább ilyen súlyt képviselnek a 18. század folyamán, hiszen már röviddel a betelepedésük után, 1700-ban ugyanannyi adót fizettek, mint a szebeni, és háromszor annyit, mint a brassói görög kompánia.

Nem csoda, ha az örmény kereskedők konkurenciája ellen próbál védekezni a 18. század második felében a kormányzó, Samuel von Brukenthal, aki ellenzi, hogy a Gubernium tagjai saját „házi-örményt" tartsanak Nagyszebenben, és meghiúsítja Mária Terézia tervét, hogy a vagyonos örmények polgárjogot kapjanak a szász városokban.

Jól rávilágít kereskedelmi módszereikre egy múlt század eleji szerző, aki leírta, hogyan vásárolták fel az örmények a szarvasmarhát Moldvában, hogyan hízlalták fel, bérbe vett vagy saját legelőiken Erdélyben és az Alföldön, majd nagyobbrészt Bécsben értékesítették rövidlejáratú váltók és kötvények ellenében, és ezekre aztán árut vásároltak. Azok, akik kizárólag csak a marhakereskedésre szakosodtak, átadták a váltókat más örmény kereskedőknek, akik Bécsben bevásároltak, majd otthon eladták áruikat, ebből kifizették a marhakereskedőket, akik aztán ezt új állatokat beszerzésére fordították, és kezdődött a körforgás elölről.

A kiskereskedelemben betöltött szerepük a vidék életében legalább ilyen fontos. A szegényebb örmények vándorkereskedőként járták az országot a Pestről és máshonnan beszerzett portékával. 1755-ben báró Kemény Ádám kéri a szamosújvári főbírót, hogy hirdesse ki az új pusztakamarási vásárt, „minthogy az örménységből szokott a sokadalmak lelke állani".

Az örmények hamarosan megtelepedésük után szétrajzottak, ahogy Orbán Balázs írja „szétterjedtek ők az ország minden városába; mivel pedig a magyar földművelő, kereskedéshez nem értő s azt balul lenéző nemzet volt, ők a kereskedést csaknem mindenütt kezeikbe véve felgazdagodtak, meglépesedtek". Az örmény kereskedők már a 18. századtól béreltek az Alföldön állathizlalásra alkalmas pusztákat, gyakran meg is vásárolják ezeket, és ezek a gazdag kereskedők nemességet is szerezenek maguknak. A 19. század elejétől pedig egyre többen telepednek át oda, ezáltal az örménység éppen a leggazdagabb és legmobilisabb rétegét veszti el.

Az örmények másik fő tevékenységi ága a bőrfeldolgozás volt. Az örmény tímárok már korán társaságba tömörültek; 1709-ben említik az örmény tímárcéhet Erdélyben, amely egy lengyelországi örmény társaság mintájára alakult, és bár szabadalomlevél híján, de teljesen az igazi céhek mintájára működött. 1759-ben tanúkihallgatást rendeltek el a gyergyószentmiklósi örmény tímárcéh ügyében, a főkormányszékhez felküldött anyagból megismerhetjük a céh működését. A tanúk elmondják, hogy „amennyi örmény vagyon itten Sz. Miklóson egy néhányon kívül mind Timár mester emberek", és úgy „folytattyák mesterségeket mintha valóságos Privilégiumok volna, egymást büntetik, Táblát mint a Privilégiumos hellyen jártattnak a Dékányok által", vásárokra csak bizonyos számú kordovánt vihetnek, a céhmestert évente választják; mikor faluról árut hoznak be "a mint az első az árut kéri, fellyebb a másik közüllök nem kérheti, meg sem vásárolhattya, míg az első le nem mond róla, mert másként meg büntetik egymást".

A gyergyószentmiklósi örmények nagy része tehát tímár volt, ezért is versenyezhettek a szamosújváriakkal, 1760 táján több mint százan űzték ezt a mesterséget, a század végén pedig már 160-an. 1800 körül a tíz vagy több munkással dolgozó „tímárfabrikák" száma meghaladta a húszat, ezen kívül még volt több kisebb műhely. Számuk azonban a 19. században egyre csökkent, 1820-ban már csak tíz műhelyt találunk. A hanyatlás fő oka a divat megváltozása, az hogy „az egész világ megpapucsosodott" –, ahogy ezt szemléletesen írják a Mercantil Forum jegyzőkönyvében.

A marhakereskedelem mellett, és ennek visszaesésével fokozottabban kezdenek az örmények rátérni a fakereskedelmre. A Keleti-Kárpátok erdőségei erre jó lehetőséget biztosítottak. A Maroson való tutajozásra már a fejedelemség korából vannak adataink, a 18. század végétől aztán a gyergyói fakereskedelem mindinkább az örmények kezébe kerül. Saját vagy bérelt fűrészmalmokon vágatják a deszkát. Nagy mennyiségben vásárolnak a parasztoktól is, és vagy a Maroson úsztatják le Aradig, Soborsinig, vagy a Kis-Besztercén Moldva felé, majd a Szereten és a Dunán Galacig, ahol értékesítették, sokszor görög, török vagy román kereskedők közreműködésével.

Gazdasági tevékenységükből következően az örmények voltak a modern pénzforgalom egyik meghonositói a nagyrészt természeti gazdálkodást folytató Erdélyben, főként pedig a székely székekben. 1803-ban a gubernium arra inti a gyergyószentmiklósiakat, hogy „a Könyörgő Örmény Társaságot és annak Tagjait mint akik azon Székben a pénznek forgását nem kicsin mértékben segítik mindennemű nyomorgatásoktól az igazság sinórmértékéig oltalmazni igyekezzenek". 1834-ben a gyergyószentmiklósi Mercantile Forum fordul egy beadványban a székely közösséghez, amelyben kifejezik reményüket, hogy a közönség „meg fogja ösmerni, hogy az Örménységnek itten való megtelepedése nincsen a helybéli birtokos lakosoknak károkra, hanem inkább hasznokra: mert akármi eladója légyen is a Ns. Közönségnek, azt leginkább a tiszta pénzen élő Örmény Lakosok szokták megvásárolni".

Végezetül, ha össze szeretnénk foglalni, hogy mit jelentettek az örmények Erdély gazdasági életében, azt hiszem ezt legjobban Michael Lebrechtnek XVIII. század végén írt jellemzése érzékelteti: „A görögök és az örmények olyanok az erdélyi államszervezetben, mint az érverés az emberi testben. Bővérűségét éppen úgy jelzik, mint a lázat. Arckifejezésükről egész pontosan le lehet olvasni, hogy az állam egészséges-e vagy pedig sorvadás emészti."

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Megszavazta az európai alkotmányt a Bundestag. A szükséges kétharmados többséget messze túlszárnyaló eredmény született: 569 képviselő igenjével szemben csupán huszonhárman szavaztak nemmel az alkotmányra, ketten tartózkodtak. A németországi ratifikációs folyamat ezzel ugyan még nem ért véget, mivel az alkotmányról május 27-én a felsőháznak (Bundesrat) is szavaznia kell, de a kétharmados többség az előrejelzések szerint ott sem forog veszélyben. A németek ezzel igyekeznek jó példát mutatni a franciáknak, akik május 29-én népszavazáson döntenek az európai alaptörvényről, de a referendum kimenetele több mint kétséges.

Franciaországban viszont a helyzet igen kényes. Amint azt a Budapesten megjelenő HVG is megállapítja: politikai válságba, elhúzódó bizonytalanságba sodorhatja az EU-t, ha a május 29-ére kiírt franciaországi referendumon elvetik az európai alkotmányt. A kudarcnak nagy az esélye: a népszavazási kampányra teljesen rátelepedett a belpolitika, a francia választót a népszerűtlen jobboldali kormányzat megbüntetésének a szándéka mozgatja. Az uniós partnerek lélegzet-visszafojtva szemlélik a franciaországi belpolitikai csetepatét, amelynek a párizsi sajtó egyöntetű megítélése szerint a referendumot követően – annak kimenetelétől függetlenül –- a hét végén megműtött Raffarin is áldozatul esik. Az Európa-szerte tapasztalható nyugtalanság és a francia politikai eliten, kormányzó jobboldalon és ellenzéki szocialistákon egyaránt elhatalmasodott pánikhangulat csak valamelyest enyhült azután, hogy május első napjaiban három olyan közvélemény-kutatás is napvilágot látott Párizsban, amely az EU-alkotmány támogatóinak a győzelmét jósolta. Előzőleg ugyanis másfél hónapon keresztül egy híján két tucat felmérés azt mutatta, hogy az elutasítás hívei vannak stabil többségben. Elemzők szerint a francia társadalom valójában teljesen megosztott, és az utolsó pillanatban bármelyik oldalra billenhet a mérleg nyelve.

Pedig a franciáknak igazán van vesztenivalójuk. Az alkotmányos szerződés körüli egyezkedés során Párizs jól tudta érvényesíteni érdekeit, a szövegbe számos francia „rögeszme" beépült. Az „igen" mellett kampányoló párizsi politikusok jellemző módon rendre arra hivatkoznak, hogy az alkotmány úgymond megvédi a franciák szívéhez oly közel álló európai szociális modellt az új tagállamok belépésével egyre nagyobb teret nyerő ultraliberalizmussal szemben. Ami a dolog praktikus részét illeti, az alkotmányos szerződés megnövelné Franciaország, illetve az Európai Gazdasági Közösséget 1957-ben létrehozó Hatok súlyát, Párizsnak ugyanis a jelenlegi 9 helyett 13,35 százaléknyi szavazata lenne, a Hatoknak pedig a mostani 36 helyett 50, ami a döntések befolyásolása szempontjából korántsem mindegy. Ha viszont az alkotmány papíron marad, Franciaország elszigetelődik, befolyása meggyengül az unión belül. Az új tagállamok egy angolszász vagy amerikai tengely felé fordulhatnak.

A francia „nem" súlyos, már-már katasztrofális hatásaival riogató nyilatkozatoknak se szeri, se száma. Ha a hagyományosan az európai integráció egyik motorjának tekintett Franciaország nemet mondana a tavaly júniusban kínkeservesen tető alá hozott, majd október végén aláírt alkotmányos szerződésre, az kétségtelenül komoly csapás lenne az EU-ra nézve. Ha a franciák tényleg leszavazzák az alkotmányt, az EU-ra legalábbis stagnálás vár. Meggyengülnek Brüsszel nemzetközi pozíciói, megnehezül az unió hétéves költségvetési tervének elfogadása, a pénzpiacokon nyomás alá kerülhet az euró, és lelassulhat vagy akár le is zárulhat az uniós bővítési folyamat, aminek a csatlakozási tárgyalások őszi megkezdésére váró Törökország lehet az első szenvedő alanya.

Sajátos láncreakciót is elindíthat a francia népszavazási fiaskó, hiszen Franciaország Spanyolország után csak a második annak a tíz EU-tagállamnak a sorában, amelynek kormánya úgy döntött, referendumot rendez az alkotmányos szerződés jóváhagyásáról. Három nappal a francia voksolás után járulnak a szavazóurnákhoz a hollandok, majd júliusban jönnek a luxemburgiak, szeptemberben pedig a dánok. Előreláthatóan még az idén megtartják a referendumot Lengyelországban, Portugáliában és talán Írországban is, míg a csehek és a britek jövőre nyilvánítanak véleményt.

A Vatikán megkezdi az április 2-án elhunyt II. János Pál pápa boldoggá avatásának folyamatát – jelentette be XVI. Benedek pápa a római klérus tagjaival tartott találkozón a lateráni Szent János-bazilikában, Rómában. A bajor pápa a találkozó résztvevői előtt kijelentette, hogy felfüggeszti azoknak a szabályoknak az érvényét, amelyek értelmében a halál után öt évnek kell eltelnie ahhoz, hogy megkezdődhessen valakinek a szentté avatási folyamata.

Alaptalannak bizonyult az amerikai hatóságoknak az a gyanúja, hogy terrorista juthatott fel az Air France Párizs–Boston járatára. A CNN televízió csütörtökön este arról számolt be, hogy az Egyesült Államok hatóságai a Bostontól északra lévő Maine állambeli Bangor repülőterére irányították át a francia légitársaság 332-es számú járatát, mivel az egyik utas rajta van a terrorista gyanús személyek amerikai éberségi listáján.

A bangori repülőtéren az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) ügynökei várták az Airbust, amelyet átkutattak, a gyanús utast, feleségét, valamint egy kisfiút és egy csecsemőt őrizetbe vette. Személyi adataik ellenőrzésével azonban tisztázták őket, és beengedték a családot az Egyesült Államokba. A gép és 169 utasa másfél óra után folytathatta útját Bostonba.

A téves riadót az okozta, hogy a férfinak megegyezett a születési dátuma egy veszélyes terroristával és a nevükben is csekély volt az eltérés. A repülőgép már felszállt Párizsban, amikor az amerikai hatóságok felfigyeltek a gyanús utasra.

Felkelők vonták ellenőrzésük alá péntekre virradóra Andizsán kelet-üzbegisztáni város közigazgatását. A felkelést az a per váltotta ki, amelyben 23 iszlám üzletembert vádolnak alkotmányellenes tevékenységgel, bűnszövetkezéssel és szélsőséges szervezet létrehozásával. Emberjogi aktivisták szerint az ügy mögött a kormány széles körű megtorló offenzívája áll az iszlám körök ellen.

Egy andizsáni emberjogi aktivista beszámolója szerint egy szigorúan őrzött fegyintézetből körülbelül kétezer rabot szabadítottak ki. Fajdzsahon Zajnobidonov, az Appelacija nevű jogvédő szervezet szóvivője közölte: nem tudni ki irányítja jelenleg a várost. Lángba borult egy színház és egy moziépület.

Szemtanúk szerint Andizsánban kaotikus a helyzet. A helyszínről lövöldözésekről számoltak be, valamint arról, hogy a hadsereg gépesített egységei jelentek meg a város utcáin, ahol több, a központba vezető utat autóbuszokkal és teherautókkal torlaszoltak el.

Meg nem erősített hírek szerint a lázadók megtámadták a hadsereg egyik laktanyáját is. Az Interfax orosz hírügynökség, a helyi hatóságokra hivatkozva azt jelentette, hogy riadókészültségbe helyezték Andizsánban az összes biztonsági erőt.

A rendfenntartó erők a város két pontján feltartóztatták a szökött rabokat. Ugyanakkor az üzbég külügyminisztérium illetékese telefonon úgy nyilatkozott, hogy Andizsánban a helyi hatóságok urai a helyzetnek, a közhivatalok normálisan működnek. Egy helyhatósági illetékes ezzel egybehangzóan telefonon nyilatkozatában azt állította, hogy a városi és a tartományi közigazgatási épületek továbbra is a kormányszervek ellenőrzése alatt állnak.

A lázadók a helyi kormányépületben rendezték be főhadiszállásukat, miközben a felfegyverzett tömeg a város két kerületében is körbezárta a rendőrkapitányságot.

Az üzbég elnök a helyszínre tart
Andizsánba repült helyi idő szerint pénteken reggel több más magas rangú vezető társaságában Iszlam Karimov üzbég elnök, hogy felmérje a kialakult helyzetet – közölték az üzbég kormány és rendőrség névtelenséget kérő illetékesei. A lázadás hírére sürgős tanácskozást hívtak össze a taskenti védelmi minisztériumban.

Iszlam Karimov üzbég elnök hivatala szerint megkezdődtek a tárgyalások a lázadók és a helyi hatóságok között.

Az andizsáni lázadók pénteken délelőtt túszul ejtettek tíz rendőrt, közölték a szemtanúk. Az összecsapásokban, hivatalos adatok szerint eddig kilencen haltak meg és 34-en megsebesültek.

A túszszedők vezetője, akinek kiléte egyelőre ismeretlen, a tartományi kormány elfoglalt épületében bejelentette: Vlagyimir Putyin orosz elnök személyes közvetítését követelik, hogy megállítsák a fenyegető vérontást.

Merényletkísérlet Izrael taskenti követségénél
– Öngyilkos pokolgépes merényletet hiúsítottak meg pénteken a taskenti izraeli nagykövetség előtt, egy őr agyonlőtte a merénylőt – jelentette egybehangzóan a taskenti amerikai nagykövetség és az izraeli közszolgálati rádió. A rendőrség lezárta az izraeli nagykövetség utcáját, de tagadta, hogy bármilyen incidens történt volna.

Az amerikai nagykövetség saját honlapján sürgős figyelmeztetésben számolt be az öngyilkos merénylő lelövéséről, de esetleges további áldozatról nem tett jelentést. Az izraeli közszolgálati rádió szerint a követség egyik üzbég őre agyonlőtte a merénylőt, még mielőtt felrobbanthatta volna pokolgépét.

Mark Regev izraeli külügyminisztériumi szóvivő is megerősítette, hogy történt incidens, de részleteket nem árult el. Később a helyi rendőrség arról számolt be, hogy egy korábban elmegyógyintézetben kezelt és börtönviselt orosz munkanélkülit lőttek le, aki terepszínű katonazubbonya alatt robbanóanyagnak látszó fából készült tárgyakat rejtegetett, és azért lőtték le, mert nem volt hajlandó a földre feküdni a biztonságiak felszólítására.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Nem szakad a Szociáldemokrata Párt: Ion Iliescu szenátor az SZDP Országos Tanácsának ülésén, pénteken kijelentette ugyan, fel sem merül, hogy betöltsön-e valamilyen tisztséget a pártvezetésben, azonban még nem döntötte el, hogy tagja marad-e vagy sem a Szociáldemokrata Pártnak.

– Tárgytalan a vita azzal kapcsolatban, hogy legyen-e valamilyen vezetői tisztségem. Nem kértem és nem is fogok ilyen tisztséget kérni. Azt kell még eldöntenem, hogy az SZDP-ben maradok-e vagy sem, noha testileg-lelkileg kapcsolódom a párthoz – mondta Iliescu. Beszédében Ion Iliescu keményen bírálta az SZDP jelenlegi vezetőit, akik szerinte korruptak, gyanús körülmények között gazdagodtak meg és „elintézték", hogy átvehessék a párt vezetését.

– A kongresszuson alkalmazott sötét praktikák az SZDP-ben éveken át alkalmazott klientúra-politika eredményei, amelyekért a párt 2000-2004 közötti vezetőit terheli felelősség – fogalmazott az SZDP exelnöke. Iliescu szerint a 2004 őszi választási kudarc oka „a pártmunka gyengülése, a túlzott bürokrácia, a gyenge kommunikáció, a klientelizmus támogatása, a párt alárendelése a kormánynak és bizonyos vezetők arrogáns viselkedése" Ioan Rus, Kolozs megyei SZDP-elnök, a Ion Iliescu párton belüli „mindenható" szerepét először, és leghangsúlyosabban megkérdőjelező Kolozsvári Csoport vezetője kijelentette: nagyrészt egyetért azzal, amit Iliescu a párt válságáról beszédében felvázolt. Azt viszont túlzásnak tartja, hogy a pártelnöki tisztségre pályázó volt államfő mindenféle háttéregyezmények, árulás áldozata. Az erdélyi szervezeteknek nem adták ki az ukázt, hogy kire szavazzanak, annyit azonban elmondhat, ne áltassa magát senki, a változás nem (elsősorban) az erdélyiek műve – hangzott el.

Elegánsan válaszolt Iliescu vádjaira Adrian Năstase, a párt ügyvezető elnöke is, aki igyekezett minimalizálni az Iliescu által felvázolt válságot, különösen ami a korrupciós eseteket illeti. A szegény és becsületes imázsára sokat adó Iliescu megjegyezte: elsősorban azért jutott az SZDP ebbe az áldatlan helyzetbe, mert sokan csak eszköznek használták fel a párttagságot arra, hogy különböző előnyökhöz jussanak, hogy személyi vagyonukat gyarapíthassák. Mircea Geoană pártelnök beszédében határozottan visszautasította a pártot ért vádakat, kijelentette: „Iliescu több bírálata is alaptalan, itt az ideje azonban, hogy a szociáldemokraták komolyan nekilássanak a munkának".

Mona Muscă kulturális miniszter és az RMDSZ vezetői megállapodtak a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. A kormánykoalícióból származó források szerint Mona Muscă csütörtökön este találkozott Markó Béla kormányfő-helyettessel, Márton Árpád képviselővel, a törvénytervezet egyik kezdeményezőjével, valamint Kötő Józseffel, a kisebbségügyi kormányhivatal vezetőjével.

A megbeszélésen a felek megállapodtak a törvénytervezet végleges formájáról, miután az RMDSZ képviselői beleegyeztek, hogy a szövegen bizonyos módosításokat eszközölnek, amelyeket a kulturális miniszter kért. A módosítások az autonómiatanács hatáskörére vonatkozik, amelyről Mona Muscă úgy értékelte, hogy „túl kedvező" az RMDSZ számára. Márton Árpád megerősítette, valóban találkoztak csütörtökön. –Megállapodtunk abban, hogy a törvénytervezet bizonyos előírásai esetében más megfogalmazást kell találnunk, amelyet mindkét fél elfogadhat – mondta az RMDSZ-képviselő.

A megfogalmazás esetében körvonalazódó egyezség ellenére a koalíció tagjai még mindig nem jutottak egyezségre, hogy melyik tervezetért vállalnak felelősséget a parlament előtt. Eckstein-Kovács Péter szenátor a Szabadságnak elmondta: a liberálisok és a demokraták azt szeretnék, ha a tulajdonkérdést rendező törvénycsomag mellett az igazságszolgáltatás reformját előíró jogszabályt is egyezerre így fogadnák el. Az RMDSZ azonban kifogásolja, hogy utóbbi esetében nem történt széles körű egyeztetés. A törvényhozó szerint ha már két jogszabályt is felelősségvállalással fogadják el, akkor a kisebbségek jogállását szabályozó tervezetet is hozzá kellene csatolni. A politikus cáfolta, hogy az RMDSZ ezért cserében a közszolgálati televízió és rádió működéséről szóló jelentésnek a liberálisok és demokraták által óhajtott szövegváltozatát támogatnák. A felelősségvállalás azt jelenti, hogy a parlamenti vitán az ellenzék nem módosíthat a szövegen.

Egy, a nevének elhallgatását kérő erdélyi diák több száz aláírással támogatott levélben kérte Dávid Ibolya jelölését az államfői posztra a Fidesztől és az MDF-től. A 185 aláírást tartalmazó lista feladó megjelölése nélkül érkezett az MTI címére csütörtökön. Az íveket tartalmazó borítékon feladó nincs, a postai bélyegző azonban magyarországi feladást jelez. Szintén a feladó megjelölése nélkül, magyarországi postai pecséttel érkezett másik 108 erdélyi aláírását tartalmazó négy ív, melyhez csatolták azt az Orbán Viktornak szánt levelet, melyben a kezdeményező indokolja tettét.

Az MTI-nek sikerült elérnie az erdélyi gimnazistát, aki közölte: kizárólag a Fidesz és az MDF címére adta fel a két levelet ajánlott küldeményként Marosvásárhelyen április 28-án. A tanuló neve elhallgatását kérte, arra hivatkozva, hogy a küldeményeket kizárólag a Fidesz elnökének és az MDF-nek szánta. Az Orbán Viktornak címzett levelében a szerző a Fidesz szimpátiaszavazásra bocsátott listájával kapcsolatban azt írta: „Elképedve néztük, hogy Mádl Ferencen kívül egyetlen – magát keresztény-konzervatívnak valló politikus neve sem szerepel a listán. (...) Mi tudjuk, ki maradt ki a listáról: Dávid Ibolya!" A Fidesz elnökének szánt, április 26-i keltezésű levélben ezután az „aláírók nevében" az erdélyi tanuló az MDF elnökének államfői jelölését mellett érvel. A 185 aláírást tartalmazó íveket kísérő fedőlapon az áll: „Mi, alulírott erdélyi magyarok tájékoztatjuk Önöket, hogy aláírásgyűjtésbe kezdtünk az alábbi cél érdekében"; az ívek fejlécén pedig az olvasható: „javasoljuk, hogy Dr. Dávid Ibolya – évek óta Magyarország legnépszerűbb és a határon túliak által is tisztelt politikusa – legyen a magyar nemzet köztársasági elnök-jelöltje".

Hock Zoltán, az MDF elnökségi tagja az MTI-nek elmondta: az MDF Országos Hivatalába csütörtökön érkezett meg a küldemény. Mint mondta, nem meglepő, hogy a levél feladói Dávid Ibolya jelölését támogatják a köztársasági elnöki posztra, hiszen az MDF elnökének közismert az elkötelezettsége a határon túli magyarok támogatásával kapcsolatban, valamint 2000 óta a legnépszerűbb pártpolitikus Magyarországon.

– Dávid Ibolyának minden személyes adottsága megvan a köztársaságielnök-jelöltségre, de az MDF-nek az az álláspontja, hogy aktív pártpolitikus nem lehet jelölt – mondta el Hock Zoltán. Emellett emlékeztetett rá: korábban kezdeményezték, hogy a Fidesz, az SZDSZ és az MDF közösen állítson államfő-jelöltet, és az MDF Sólyom Lászlót javasolták e posztra. A Fidesz sajtóosztálya az MTI-nek azt mondta, hogy nincs tudomásuk a levélről.

Oka-fogyottnak tekinti Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke a szervezet éléről való lemondását azt követően, hogy az SZNT Álladó Bizottsága (ÁB) két határozatot is elfogadott. Az egyik szerint megerősítette azt a korábbi határozattervezetét, amely az SZNT és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács partneri kapcsolatának rendezésére vonatkozik. A testület tagjai emellett közös megegyezéssel egyetértettek abban, hogy az ÁB tagjai feloldják azokat az átfedéseket, amelyek más szervezetekben is vállalt vezető tisztségek révén adódtak.

Kolozs megye prefektúrájának felhívására a lakosság közel 550 millió lejt adakozott az árvíz sújtotta települések megsegítésére létrehozott külön bankszámlára. Több, mint 2,4 milliárd lej értékben gyűjtöttek össze lábbelit, ruhaneműt, iskolai felszerelést, építőanyagot, bútort, elektromos készülékeket. A Kolozs megyei polgármesteri hivatalok 30 tonnányi építőanyagot, fűrészárut, gabonát és élelmiszert, ugyanakkor különböző egyesületek, alapítványok, nem kormányzati szervezetek és közintézmények 6,4 milliárd lejre gyógyszert, 471 millió lej értékben pedig élelmiszert, tisztítószert, fertőtlenítőszert és egészségügyi termékeket gyűjtöttek össze.

Az 1-es és 5-es oldalakat szerkesztette: Borbély Tamás

A Beszterce-Naszód megyei RMDSZ megvonta politikai támogatását a kisebbségi oktatásért felelős tanfelügyelőtől, de a megyei tanfelügyelőség sincs megelégedve a jelenlegi vezetőség munkájával.

Mihai Cazacu főtanfelügyelő sajtótájékoztatón elmondta, hogy Balázs Dénes munkájában azt kifogásolja, hogy nem foglakozik kellőképpen a roma kisebbség tanügyi problémáival, de a német kisebbség ügyeit is szélsőségesen kezeli.

A megyei tanfelügyelőség vezetősége megbeszéléseket folytatott az RMDSZ elnökével és Szilágyi János prefektussal, amelyből kiderült, hogy a párt egyáltalán nincs megelégedve Balázs Dénes munkájával és helyére Székely Dávidot javasolta, aki tanárként dolgozik az Andrei Mureşanu Kollégiumban. Az új kisebbségi oktatással foglakozó tanfelügyelőt a 2004–2005-ös tanév lezárása, június 15-e után fogják kinevezni.

Mihai Cazacu kijelentette, hogy az új tanfelügyelőt a magyar közösség tagjai közül fogja kiválasztani, mert a megye területén többségben él a magyarság.

A kisilvai 1-es számú általános iskolában vizsgálatot folytatnak a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség szakemberei, mert az ott dolgozó tanárok számos esetben panaszkodtak a kialakult helyzetről.

Mihai Cazacu főtanfelügyelő elmondta, hogy a tanfelügyelőségre nagyon sok panaszlevél érkezik a tanári kar részéről, amelyben az iskolaigazgató munkáját kifogásolják, de olyan észrevétel is érkezett, ahol tanár kifogásolja tanárkollegája szakmai tevékenységét. A volt iskolaigazgató szerint a jelenlegi iskolavezető nem a törvényes előírások szerinti didaktikai normáknak megfelelően tevékenykedik, míg a jelenlegi igazgató azzal védekezik, hogy ezek a normák az ő vezetése alatt alakultak.

– Nem tudjuk, hogy mihez kezdjek velük. Mindenesetre az kiderült, hogy nagyon feszült a hangulat, és nem értik meg egymást sem a tanári kar, sem a vezetőség tagjai – mondta Cazacu. – Egy tanfelügyelőkből álló csoportot küldtem oda, amely néhány napot ott tölt, majd visszatérve megbeszéljük a kialakult helyzetet, és megoldást keresünk a problémára. Ha szükséges lesz, akkor a jelenlegi igazgató leváltását fogjuk kérvényezni – jelentette ki a tanfelügyelő.

Az egyik tanár – mert nem kapott kedvező választ a benyújtott panaszára – beperelte a Beszterce-Naszód megyei tanfelügyelőség volt vezetőségét.

Beszakadhat egy százméteres híd a Beszterce folyón Oroszborgó térségében, ha nem újítják fel, mert nagyon rossz állapotba került.

Tudorel Ciotmonda, Alsoborgó község polgármestere elmondta, hogy a hidat ezelőtt négy–öt évvel építették a Közmunkálatok és Területrendezés Minisztériumának segítségével, főleg azért, hogy biztosítsák az ott működő katonai alakulatok kivonulását Aszúbesztercéről. Három héttel ezelőtt a tartósszerkezeten repedések jelentek meg, mert a víz szintje 70–80 centiméterrel kisebb, mint amikor a hidat építették. A helyzet elég súlyos, mert a hidat használták Oroszborgó, Aszúbeszterce és Kusma lakói is. Ha beszakad, akkor a környékbeli lakosság nem szigetelődik el, hiszen van egy másik híd Jádnál. – A nehéz katonai járművek és az eső miatt a híd nem bírja már sokáig – mondta a polgármester, és hozzátette, hogy aki mostanáig ezt a hidat használta, annak 7–8 km-t kell kerülnie majd.

Eddig nem történtek intézkedések a hídon áthaladó forgalom korlátozásában, és nem értesítették még a Sürgősségi Esetekért Felelős Hivatalt sem. A tegnap azonban a helyi tanácshoz fordultak, hogy közösen megoldást találjanak a problémára.

A Beszterce-Naszód megyei iskolák takarítónőinek tanfolyamra kell járniuk, hogy megtarthassák munkahelyüket. A Közegészségügyi Hivatal azért hozta ezt a határozatot, mert az iskoláknak nincs anyagi fedezetük a személyzet továbbképzésére.

Mihai Cazacu főtanfelügyelő a sajtónak elmondta, hogy semmi esetre sem tudják megvalósítani a takarítónők továbbképzését, mert az iskoláknak nincs erre elegendő pénzalapja.

Egy alkalmazott tandíja eléri az 1,5 millió lejt, amit a takarítónők fizetésükből sem tudnak fedezni, ezért a megyei tanügy szakszervezethez fordultak. A szakszervezetekkel folytatott megbeszélések után úgy döntöttek, hogy az iskolák jövő évi költségvetéséből fognak pénzt kiutalni ezekre a tanfolyamokra. A kötelező kurzusokra 2006. január 1-je és december 31. között kerül sor.

A Beszterce-Naszód megyei iskolákban 534 nő dolgozik takarítónőként, akinek a 2003-as szeptember 29-i törvényhatározat értelmében kell elvégeznie ezt a higiéniai tanfolyamot. A főtanfelügyelő azt is elmondta, hogy csak azoknak fizetik a továbbképzést, akik már alkalmazottak. Azok pedig, akik ezután szeretnének takarítónőként dolgozni, az alkalmazásnál fel kell mutatniuk az oklevelet, amelyet a tanfolyam elvégzése után kapnak.

Az Amerikai Egyesült Államok nagykövetsége szervezésében országszerte előadásokat tart Derek Davis professzor, az egyesült államokbeli hitfelekezeti problémák szakértője. Az előadások témái: a vallásszabadság, felekezeti türelem, felekezetközi kapcsolatok, valamint az egyházak és az állam viszonya.

Az amerikai professzor megosztja tapasztalatait a jelenlevőkkel, és minden kérdésre szívesen válaszol. Derek Davis a Vallás- és Hitszabadság Nemzetközi Akadémiájának az igazgatója, amely a J. M. Dawson Intézet keretében foglalkozik az egyház és állam közötti kapcsolat vizsgálatával. Emellett egyetemi professzor a Baylor és Texas Egyetemeken is Dallasban.

Országjáró körútján május 17-én Nagyszebenbe érkezik, ahol az Andrei Şaguna Görögkeleti Teológián (Mitropoliei utca 20. szám) tart előadást délelőtt 11 órától.

A tegnap délben került sor a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban a Bethlen-napok ünnepélyes megnyitójára az iskola udvarán. A megnyitón köszöntötte az egybegyűlteket Szőcs Ildikó iskolaigazgató, valamint a város polgármestere, alpolgármestere, de jelen volt Kötő József oktatásügy államtitkár és Lászlóffy Pál a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnöke is, valamint Bárócz Huba református esperes.

A megnyitót szavalóverseny követte József Attila élete és költészete címmel, amelyet, mint minden évben, az idén is Horváth Vilmos támogatott. Délután 5 órától az iskola dísztermében az elemi iskola ünnepi műsorának keretén belül fellépett a kollégium táncegyüttese, majd este 8 órai kezdettel táncházat szerveztek a tornateremben.

A mai nap során is számos program várja az érdeklődőket. Nanszákné dr. Cserfalvi Ilona tart előadást A gyerekközpontú pedagógia címmel a díszteremben szülőknek és pedagógusoknak egyaránt. 9 és 13 óra között a diákok vetélkedőn vehetnek részt Bocskay István és kora témakörben. Ebéd után városnézést szerveznek a vendégek számára, majd délután 5 órától a Collegium Gabrielense fellépésére kerül sor a Vártemplom udvarán. Előadásuk címe: Csipkerózsika. Este 7 órától Bethlen Gábor álma címmel irodalmi műsort mutatnak be az iskola dísztermében. Vasárnap az iskolanapok programja a 10 órakor kezdődő istentisztelettel ér véget, amelyet a református Vártemplomban tartanak.

– Célunk elsősorban az volt, hogy bevonjuk a szülőket az iskola életébe, és jobban megismertessük velük az iskolán kívüli tevékenységeket – nyilatkozta a Szabadságnak az igazgatónő.

A Fehér megyei Paul Tomiţă Golfklub a hónap végén házigazdája lesz egy golfbajnokságnak, amelyen részt vesznek az ország legfontosabb játékosai.

A rendezvény az Alba Golf Challenge nevet viseli és a megyei tanács, a helyi polgármesteri hivatal, a helyi tanács, a golfklub vesz részt a bajnokság megszervezésében.

Ion Dumitrel, a megyei tanács elnöke elmondta, a verseny szervezői azt szeretnék, hogy ez a rendezvény hagyományossá váljon, és minden évben sor kerüljön a megszervezésére.

– Alsópiánon van a legjobb golfozásra megfelelő terület az országban, ezért szeretnénk ezt a kihasználni Fehér megye javára. Egy ilyen nagyságú esemény szervezése nem lett volna lehetséges a megyei tanács segítsége nélkül – mondta Dumitrel.

A golfjátékosok az üzletemberek köreiből kerülnek ki, és az ő jelenlétük kedvező környezetet teremt ahhoz, hogy a megye ismertté váljon az üzleti lehetőségek és beruházások szempontjából is.

Csütörtökön került sor az új Fehér megyei rendőrparancsnok, Tudor Grindean hivatalos kinevezésére, amelyen részt vett Gheorghe Popa, a Romániai Rendőrség Parancsnokságának vezetője is.

Az új rendőrparancsnok elmondta, hogy célja nagyobb közbiztonságot teremteni, javítani a rendőrségről eddig kialakult közvélekedésen, és megfékezni a szervezett bűnözést. Továbbá fontos a rendőrségi ügyek átláthatósága a Fehér megyei rendőrparancsnokság tevékenységében, valamint a sajtóval tartandó jó kapcsolat, – mondta Grindean.

Az új igazgató 39 éves, nős és két gyerek apja. Tanulmányait a bukaresti Alexandru Ioan Cuza Rendőrakadémián végezte, de különböző tanfolyamokon is részt vett, amelyeken jogot, jogi pszichológiát, informatikát és angolt tanult. Eddig a gyulafehérvári kábítószer-ellenes bűnözéssel foglakozó területi központot vezette sikeresen. Az ő parancsnoksága alatt több alvilági bűnbandát lepleztek le Gyulafehérváron és Déván. A bandatagokat zsarolás, védelmi pénzek behajtása, kerítés vétsége, lopás vagy gyilkossági kísérletek miatt fülelték le. Az elmúlt napokban megrendezett versenyvizsgára Tudor Grindeanu mellett beiratkozott a gyulafehérvári rendőrparancsnok, Gheorghe Pavelescu és Nicolae Drăgoi, a szászsebesi közrenddel foglakozó hivatal igazgatója, aki később visszalépett. A versenyvizsgát két fordulóban rendezték meg, mert az első sikeres pályázót, Ioan Nicolae Căbuleát kinevezték a Maros megyei Rendőrkapitányság élére. Gheorghe Popa azzal magyarázta Căbulea kinevezését, hogy ő már kellő tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy vezetője legyen egy nagyobb megye rendőrkapitányságának, ahol a felmerülő problémák összetettebbek.

A termőföldek mellett egy utat is elöntött és egy házat lakhatatlanná tett a víz Fehér megyében az elmúlt három napban.

A megye Sürgősségi Esetekért Felelős Hivatal nyilatkozata szerint Szépmezőn majdnem 130 hektárnyi búzával, zabbal, kukoricával bevetett termőföld került víz alá. 35 hektárnyit pedig Küküllővár környékén lepett el a víz.

Az utóbbi napok esőzései okozták a forgalmi dugót is Telek és Táté között, ahol a víz kiöntött az útra és lezárta egy időre a forgalmat 20 méteres körzetben. Silviu Dogaru, az említett hivatal szóvivője elmondta, hogy tudnak még két elárasztott házról Metesd községben. Egy helyi egység az ott lakó családok kiköltöztetésén dolgozik.

Tiberiu Bratu műépítész tervei szerint, két év alatt épült fel, és csütörtökön délután avatták a Tordai úti DaimlerChrysler székházát. A Mercedes Benz, Chrysler, Smart, Jeep és más gépkocsi-márkákat forgalmazó cég romániai képviselője az RMB Inter-Auto, a létesítmény az ő nevükhöz fűződik. Az épület létrehozása 6 millió euróba került, ebből kettőt az RMB Inter-Auto, négyet pedig Ion Ţiriac, az ismert romániai üzletember állt. Az emeletes üvegpalota 21 ezer négyzetméteren terül el.

A 12. születésnapját ünneplő cég nevében Ioan Rus üdvözölte az egybegyűlteket, az eseményen beszédet mondott Emil Boc kolozsvári polgármester, Marius Nicoară, a Kolozs megyei tanács elnöke és Ion Ţiriac. A Mercedes-Benz képviseletében a német autógyár közép-európai eladási igazgatója, Wolfgang Müller-Thein is beszélt. Az ünnepélyt a szalagátvágást (négyen végezték el a műveletet: Boc, Nicoară, Rus és Müller-Thein) követően a Transilvan Quartet komolyzenei előadása zárta.

A Városi Közszállítási Vállalat május 16-tól beindítja rendszeres buszjáratát Jósikafalva és Kolozsvár között (oda–vissza), hétköznapokon (hétfőtől péntekig), a következő program szerint:

Jósikafalváról (Beliş) indul 6.30 órakor a polgármesteri hivatal elől – Feketehegy (Dealu Negru, 6.35) – Kiskalota (Călăţele, 6,45) – Nagykalota (Călata, 6,50) – Bánffyhunyad (7.00) – Kolozsvár (8 óra, a Sétatéren).

Kolozsvárról visszaindul a Sétatérről 15.30 órakor – Bánffyhunyad (16.30) – Nagykalota (16.40) – Kiskalota (16.50) – Feketehegy (17.10) – Jósikafalva (17.20).

Egy út ára: Hunyadig 75 ezer lej; Kiskalotáig (Călăţele) 105 ezer lej; Jósikafalváig (Beliş) 135 ezer lej; Bánffyhunyadtól Jósikafalváig 60 ezer lej.

Jegyek a Malom/Bariţiu utcai jegyárusnál vagy a buszvezetőnél kaphatók.

Péntek délután a Diákművelődési Ház mögött található Kharma szórakozóhelyen adta át a kolozsvári sajtó azokat a díjakat, amelyeket a különböző sajtóintézmények olyan személyeknek ajánlottak fel, akik tevékenységükkel a leginkább hozzájárultak a közösség szolgálatához, a város és megye hírnevének az öregbítéséhez az elmúlt év során. Az Amprenta-Advertising reklámügynökség és a Token Media Alapítvány rendezte Kolozsvári Sajtódíjak Gáláján a Szabadság napilap díját Balló Áron főszerkesztő Balázs-Bécsi Attilának, a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány elnökének nyújtotta át. Lapunk olvasói előtt nem idegen, hogy alapítványa élén Balázs-Bécsi Attila jelentősen hozzájárult Szamosújvár művelődési élete felvirágoztatásához egy sor olyan tevékenységgel, amelyeknek a Téka Művelődési Ház nyújt otthont. A teleház, felnőttoktatási programok, szabadidős klub, irodalmi és informatikus klub és különböző tanfolyamok műkötetése mellett az alapítvány tevékenysége elsősorban a népi hagyományok felkarolásához kötődik. A Kaláka, Kiskaláka és Kenderkóc együttesek a Sóvirág zenekarral együtt évente számos fesztivál rendezői. Jelentős fegyvertény, egyben a mezőségi magyar gyerekek anyanyelvi oktatásának egyik biztosítéka az idén tető alá hozandó Téka Szórványkollégium is.

Az elkövetkező időszakban felgyorsítják a nyugdíjak átszámítását: a hivatalnokoknak egy óra leforgása alatt meg kell oldaniuk egy iratcsomót. Ilyen ütemben a Megyei Nyugdíjpénztár munkatársai naponta több mint 1200 dossziét értékelnek újra.

Az újraszámolási akció még tavaly október elsején kezdődött. Idén márciusig összesen 7900 kolozsvári nyugdíjas járulékát elemezték újra. A Megyei Nyugdíjpénztár igazgatója, Iacob Moholea a sajtónak azt nyilatkozta, hogy az elkövetkező időszak zsúfoltnak bizonyul majd, mivel pár ezer nyugdíjas igazoló iratot hozott hajdani munkahelyéről.

Az intézményvezető elmondása szerint máig a 43 000 nyugdíj 66 százalékát már átszámolták. Ez az újraértékelések második fordulójának a tárgyát képezi, és előreláthatóan június tizedikén ér véget és az 1980 és 1990 között nyugdíjba vonultakat érinti. Moholea megjegyezte: a nyugdíjazás feltételei a decemberi eseményeket követő évben módosultak, ezért 1980–1990 között az idősek 44 százaléka éppen tizenöt évvel ezelőtt nyugdíjaztatta magát.

Az első fordulóban 7900 nyugdíjat számoltak át, s ezek csupán 44 százalékát növelték átszámítások után.

Mint ismeretes, Gheorghe Barbu munkaügyi miniszter az átszámítások határidejét 2005. december 31-ben határozta meg. Mivel még 100 000 iratcsomó vár az újraszámításra, megemelték a munkanormákat. Száz hivatalnok két váltásban dolgozik, és óránként elemez egy dossziét.

Désen több mint 200 helybeli lakos jogosult a szociális segélyre. Az idei év eddig eltelt időszakában minden hónapban kézhez kapták a pénzt, és ha meg is történt, hogy a hatóságok nem tudták idejében biztosítani a megfelelő pénzalapot, az összeg 80 százalékát mindenképpen megkapták az illetékes személyek. Pugna Marius a helyi önkormányzat vezetője lapunknak elmondta, az érintett személyek, nap mint nap dolgoznak a város utcáin, terein és parkjaiban. Szorgoskodásuknak köszönhető többek között az is, hogy a tartós eső ellenére a legutóbbi B. osztályos labdarúgó-mérkőzésre megfelelő minőségű talajon kerülhetett sor. Máskülönben, a Szamos parti sportkomplexum karbantartását is a szociális segélyt élvező állampolgárok végzik – tette hozzá.

Az elmúlt napokban a dési városgazdák hozzáláttak az utcai zöldövezetek rendbetételéhez, de az útburkolat javítására is nagy hangsúlyt fektetnek. Sajnos ezen a téren még sok a tennivaló a Szamosok találkozásánál fekvő municípiumban.

A kolozsvári prefektúra fogadóórát tart ma a Polgármesteri Hivatalban. Eddig mintegy 20 személy iratkozott fel erre Torda és Aranyosgyéres környékéről, de a létszám még növekedhet, mert a listára még ma is lehet iratkozni. Kolozsvár prefektusa, Mihail Hărdău holnap 14 órai kezdettel várja a tordai Polgármesteri Hivatalban a panaszosokat. Eddig a havonta megtartott fogadóórákon Tordáról és környékéről érkeztek az ügyfelek.

Ahét elejétől kezdődően a hazai egészségügyi segédanyag-forgalmazók egyesülete felfüggesztette a szállításokat a kórházak felé, minthogy azok a megígért határidőig sem egyenlítették ki tetemes adósságaikat.

Az Egészségügyi Minisztérium ezzel párhuzamosan vizsgálatot kezdeményezett annak megállapítására, kik a felelősek az egészségügyben beállt krízisért. Azon kórházigazgatók, akik esetében visszaéléseket tapasztalnak, elbocsátásra számíthatnak, jelentették be az illetékesek.

A kórházigazgatók egy része ezzel szemben a szállítmányok ellenértékének ki nem fizetését azok rendkívül rossz minőségével, használhatatlanságával indokolta, mondván: amennyiben azokkal az anyagokkal dolgoztak volna, elsősorban a betegek jártak volna rosszul.

Köztudott, hogy a kórházak kizárólag nyilvános versenytárgyalás meghirdetésével vásárolhatnak bármiféle felszerelést, törvény kényszeríti őket arra, hogy a legolcsóbb ajánlatot fogadják el. Így talán nem meglepő az előállt helyzet. A kolozsvári kórházak sincsenek kivételes helyzetben, a dési és a bánffyhunyadi városi kórház is panaszkodik egyes forgalmazókra.

Azok a forgalmazók, amelyek esetében bebizonyosodik: rossz minőségű árut szállítottak, végérvényesen elvesztik a liciten való részvétel jogát.

Tegnapelőtt délben az amerikai állampolgárságú, de kolozsvári lakhellyel rendelkező G. Victoria emelt panaszt a rendőrségen, azt követően, hogy ismeretlen tettesek délelőtt 10–11 óra között felfeszítették lakásának bejárati ajtaját, és 155 millió lej értékű elektronikai cikkeket loptak el a házból.

A rendőrségnek még aznap sikerült elcsípnie a tetteseket: egy járőr felfigyelt két cipekedő személyre, akik ellenőrzésekor előkerültek a lopott javak. A tett elkövetésével a 29 éves S. Istvánt és a 31 éves B. Cristian Adriant vádolják, a két kolozsvári férfi ellen minősített lopás vádjával indult nyomozás. Őrizetbe vették őket.

Gyilkossági kísérlet Fejérden
Két idős személyt támadott meg lakásában egy betörő május 11-én éjjel. Az idős házaspárra 11 órakor támadt rá az ablakon bemászó férfi, és az egyik felet hason szúrta. A házaspár ellenállása azonban megijesztette, és végül elszaladt. A kórházba került áldozat állapota stabil. A nyomozások során a rendőrség 12-én elfogta a fő gyanúsítottat Z. Aurel Alin személyében, akit őrizetbe vettek, majd előzetes letartóztatásba helyeztek, mivel nem igazolódott be az alibije. Gyilkossági kísérlet és lakhelysértés vádjával indulhat eljárás ellene.

Nyolc betörést követett el
A tordai és aranyosgyéresi rendőrök közös erővel buktatták le több betörés vélt elkövetőjét. A 28 éves K. Remus Iuliut azzal vádolják, hogy folyó év január–áprilisában az említett két városban nyolc lakást tört fel vagy rabolt ki miután bemászott a nyitott ablakokon. Az okozott kár 162,5 millió lej, 15%-a megtérült. A gyanúsítottat őrizetbe vették, minősített lopás vádjával indult nyomozás ellene.

Újságíróknak horgászati versenyt szervez ma a Csürülye községben levő tavon a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kolozsvári szervezete. A rossz időjárás miatt több ízben elhalasztott eseményre számos kolozsvári szerkesztőség iratkozott fel. Korábban lapunk munkatársai megkímélték az élőlényeket.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

…a budapesti Új-Lipót-város műveltséget szerető kispolgárságából indult útjára. Korán elárvult fiú volt, rokonok segítségével tanult és verselt gyermekkorától kezdve (tizenöt éves korában már nyomtatásban is láthatta költeményeit). Rokonsága kereskedelmi vagy ipari pályára szánta. Érettségi után el is küldték Csehszlovákiába textilipart tanulni. De külföldön is irodalmi érdeklődése növekedett, és legszívesebben irodalmat tanított volna. Amikor tehát már huszonegy éves fővel hazaérkezett, beiratkozott a szegedi egyetemre magyar-francia szakra. Ott találkozott össze a nagy hírű professzorral, Sík Sándorral. (…) Hatása igen erős volt tanítványaira, így Radnótira is, tőle kapta korai költői korszakának expresszionista ízeit és csapongó szabadvers-formáit, talán tőle kapta életútjának olykor fellángoló vallásos hangulatait, amely idővel a katolizálásig vezetett, de tőle kapta óriási irodalomtörténeti és esztétikai műveltségét, és fokozta benne az érzékenységet a haladó eszmék iránt, ami idővel elvezetett a szocializmushoz.

A másik fontos hatást a Szegedi Fiataloktól kapta. Ezek a haladó szellemű egyetemisták izgatott érdeklődéssel fordultak az elnyomott nép felé, tanulmányozták a falvak életét, a népi mozgalmak legbaloldalibb szárnyához tartoztak; idővel sok jutott el közülük a kommunizmusig.

Ilyen körben fejlődött Radnóti lázongó szellemű, hamar eredeti hangú költővé. Mire eljut a tanári diplomáig, már ismert költő, doktori disszertációja, amelyet Kaffka Margitról írt, feltűnt az irodalomtörténet körében. És még közvetlenül diplomája előtt meg is nősült: szerelmi házassága meghitt, harmonikus magánéletet biztosított számára. A hitvestársi szerelem megfogalmazása az ő költészetében érte el századunk magyar irodalmában a legmagasabb színvonalat.

Diplomája után azonban sehogyan sem tudott tanári állást kapni. Hiába volt már neves költő, elismert irodalomtörténeti szakember – zsidó családból származott, és a harmincas évek derekán a rendszer egyre nyíltabban volt fasiszta. (...) Az ellenforradalmi rendszert eleve ellenségesnek tudta, egy ízben már bíróság elé állították vallásgyalázás miatt (méghozzá egy lényegében vallásos érzelmű verse miatt); a Szegedi Fiatalok körében megismerte a falusi nyomorúságot is; egyre jobban értette a munkásmozgalmat; külföldi útjain nemcsak a világirodalom tárult elébe, hanem a gyarmati népek elnyomatása is. (…)

Formakincsét nagymértékben csiszolta műfordítói gyakorlata. Bravúros fordító volt: klasszikusoktól szürrealistákig tudott bármiféle költészetet bámulatos formahűséggel tolmácsolni. A szabad versek mesterének hamarosan kezéhez simult az alexandrin is, a hexameter is. Műfordításai kötetnyi terjedelműek; a legtöbb verset a XVII. századbeli Lafontaine-től és a szürrealista Apollinaire-től fordította, mintegy jelezve is irodalmi érdeklődésének széles látóhatárát.

Babitscsal idegenkedtek egymástól (Babits félt a politikától, Radnóti félt a politikátlanságtól), de azért a Nyugat is teret adott a Radnóti-verseknek. Sőt az egyik verseskötete is mint a Nyugat kiadása jelent meg. Kötetei minden nehézség ellenére 1940-ig egymás után jelennek meg, 1940-ben Válogatott versek című kötete is napvilágot láthat. Ettől kezdve azonban már rettegés és szakadatlan megpróbáltatás az élete. A „munkaszolgálat" olyan látszólag katonai behívás volt, amely lényegében rabságot jelentett, majd 1942-től kezdve lényegében halálraítéltséget. 1940-től 1944-ig Radnóti javarészt munkaszolgálatos. Néha hetekre, olykor hónapokra hazaengedik, majd újra jön a behívóparancs. ( … )

…összes verseit csak akkor lehetett kiadni, amikor évek múltán a közös sírból kikerültek a legvégsők: a bizonyos halál tudatának szívszorongató vallomásai. Ezekkel teljes a költői kép.

Most már tudjuk, hogy délről, a jugoszláviai Bor felől terelték a menekülő tömeggyilkosok az áldozatokat Németország felé. Közben öldösték őket. Így lőttek agyon a Sopron megyei Abda község határában huszonkét, útszélre állított áldozatot. Köztük volt Radnóti Miklós is.

Holtteste fölött nemsokára összeomlott az a régi világ, amely megölte.

Huszonkét éves vagyok. Így
Nézhetett ki ősszel Krisztus is
Ennyi idősen; még nem volt
Szakálla, szőke volt és lányok
Álmodtak vele éjjelenként!
1930. október 11.

Felcsillan az alkonyi kéken a Vénusz
s máris jön a hold.
Hintázik az alma sötéten az ágon,
szél söpri a port.
Készülj. Egyedül, egyedül esel át
a halálon.

A világot már nem érted,
s nem tudod, hogy téged itt ki értett.
Esni kezd s a sarkon egy
kövér asszonnyal trécsel egy
kisértet.

Szirom borzong a fán, lehull;
fehérlő illatokkal alkonyul.
A hegyről hűvös éj csorog,
lépkednek benne lombos fasorok.
Megbú a fázós kis meleg,
vadgesztenyék gyertyái fénylenek.

Franciaországban forradalom volt, Magyarországon forradalomról ábrándozókat végeztek ki. (…) A költészetben pedig Kisfaludy Sándor volt a divatos, az ünnepelt poéta, mert ő nem igényelt olvasóitól politizálást, és amennyiben mégis hitvallásra kellett kényszerülni, akkor a Himfy költőjéről azonnal kiderült, hogy a nemesi maradiság híve, sőt később szószólója. Aki nála haladóbb volt, gyanússá vált a hatalom és a nemesi többség szemében, mint a börtönviselt Kazinczy vagy az éhenkórász Csokonai. Pedig közben éledt és gazdagodott a magyar irodalom, népesedett az olvasók tábora, már szellemi közszükséglet volt az a zengő pátosz, az az emelt lelkű múltidézés, a tettekért való felelősségnek az a hatásos kimondása, az emberi nagyságnak az az ünneplése, amely a romantikában talál ez idő tájt Európa-szerte új kifejezésre. És egyszerre csak megszólal Berzsenyi Dániel olyan erőteljes dübörgéssel, olyan fenséggel, s hozzá olyan újmódi nyelven, amelyet első olvasásra nem is mindenki értett – hogy az egész irodalmi élet elámult, és ellentétes indulatokkal válaszolt reá. De akárhogy válaszolt, nem lehetett nem észrevenni, hogy valami rendkívüli van jelen.

Amikor Berzsenyi versei 1813-ban kötetben megjelentek, az 1776-ban született költő már harminchét éves. Szilaj, szertelen ifjúság volt mögötte. Az iskolai kötöttséget nem tudta elviselni, apjával összekülönbözik, hol katonának szökik, hol otthagyja a fegyelmével azonnal rémítővé váló katonaságot; irtózatos testi erejű, első szeretője elájul az ölelésétől; huszonnégy éves korában feleségül vesz egy tizennégy éves leányt, akit tervszerűen kulturálatlanságban tart, miközben ő magánszorgalomból egyre nagyobb léptekkel halad előre a klasszikus és a modern műveltségben. Saját bevallása szerint a nők megítélésében keleti ízlése és gyakorlata van. Hanem amikor feleségével jelentékeny birtokhoz jut, egyszerre kiderül, hogy rendkívül okos és hozzáértő gazda, aki felvirágoztatja a gazdaságot, és miközben igen szerény falusi életet él, a Dunántúl gazdag középbirtokosai közé töri fel magát. És közben szakadatlanul olvas, és gyermekkorától fogva versel. Ugyanúgy elragadja Horatius antik formafegyelme és klasszikus szemléletessége, mint az akkoriban igen divatos osztrák Matthisson szentimentalizmusa. (…) Gőgösen büszke a nemességére, és szorongva látja ennek a nemességnek történelmi túlhaladottságát és erkölcsi hanyatlását. (…) Kazinczy és még néhány irodalmi férfi már tudta, hogy Berzsenyi a végre megjelenő nagy költő – de csak a harminchét éves Berzsenyiről vehette tudomásul az irodalmi élet, hogy megszólalt az új hang. Mi ma úgy is mondhatjuk, hogy az előkészítő mozzanatok után megszólalt a romantika. (…)

Berzsenyi olvastán el kell ámulni. Vagy védekezésül azt kellett mondani, hogy érthetetlen. Hiszen aki merőben újat mond merőben új kifejezési formákkal, az először is az érthetetlenség vádjával találkozik. Már az a Mondolat nevű gúnyirat, amely elsősorban Kazinczyt támadta, mellette Berzsenyi ellen intézi rohamát. De még Kazinczy köre sem értette egészen Berzsenyit. Túl erőteljes volt a finom szentimentálisoknak. Amikor a Mondolatra Kölcsey és Szemere válaszol, egy oldalvágással ők is kifogásolják Berzsenyi parlagiasnak ízlelt erőteljességét. (…)

…ez időben még fejlődik is költészete. A dübörgő ódák után következnek az episztolák. Ezekben a sima jambusokban írt költeményekben már döntött: legyőzte magában a visszahúzó nemesi múltat, és a felvilágosodás egyértelműen haladó eszmevilága mellett tesz hitet. Még maga ellen is. Ő, aki otthon műveletlenségben tartja feleségét, az egyik episztolájában a nők művelődését sürgeti. Egyébként is a polgári fejlődés látomásai bontakoznak ki ezekből a költői levelekből.

Költészetének fénykora összesen négy év. 1817-ben éri Kölcsey kemény kritikája. Ma már érthetetlen, hogy a nagy műveltségű, finom ízlésű és olyan emelkedett lelkű Kölcsey hogyan is lehetett olyan süket a végre jelenlevő nagy költészet hangjaihoz. De Kölcsey Csokonaihoz is süket volt. (…) Az amúgy is egyszerre érzékeny és indulatos Berzsenyi nemcsak megsértődött, de el is keseredett. Az első indulatban írt goromba válaszát maga azonnal visszavonta, de azután évekig fogalmazta elméletileg megalapozott válaszát a méltatlan támadásra. Elmélyült a költészet elméleteinek tanulmányozásában. Ennek eredménye a saját költészetét elvi alapon védő kitűnő költészettudományi tanulmány, a Poétai harmonisztika. Verset azonban ettől kezdve alig-alig írt, elvették a kedvét. Holott végső ódáinak hangja és mélysége tehetségének legjobb színvonalára vall. (…)

Amikor 1836-ban – tehát hatvanéves korában – meghalt, bár alig-alig írt az utóbbi időben verset, az irodalom, az akkor már diadalmas romantika úgy vette körül a sírját, amint az rangjánál fogva megillette. Kölcsey mondott fölötte önváddal teljes gyászbeszédet. Akkor már Kölcsey is tudta, milyen tragikus elvétés volt az az ifjúkori kritika. Az a kritika Berzsenyi életét keserítette meg, és tehetsége teljében törte ketté a költői utat, örök példát adva a kritikus felelősségére. Hanem azon, amit Berzsenyi megalkotott, mit sem változtatott vagy módosított a meg nem értés. Az ódák és az episztolák nagyszerű költészetünk kincsestárának legnagyobb kincsei közé tartoznak.

Emeld fel bíbor képedet,
Csendes Esthajnal!
Enyhítsd meg a természetet
Harmatillattal.
Hozd alá a fáradt szemnek
Kívánt álmait,
Fedezd bé a szerelemnek
Édes titkait.
Titkon nyílnak az életnek
Legszebb rózsái,
Mély titokban csörgedeznek
Legszebb órái.
Ah, nékem is van egy titkom
Szívembe rejtve!
Nem szabad azt kimondanom:
El van temetve.
Nem szabad kijelentenem,
Mely boldog vagyok;
S hogy ki az én egyetlenem,
Kiért hervadok.
Csak a néma hold mosolyog
Rám szemérmesen,
Mikor az örömcsepp ragyog
Forró szememen.
[1797–1799 között]

Század hanyatlik. Már küszöbén vagyunk
Bámult korunknak, századok Istene!
Buzgó örömmel feltekintek,
S titkaidat huraim csudálják.
Népek születnek, trónusok omlanak
Lehelleteddel, s a te szemöldöked
Világokat ronthat s teremthet,
A nagy idők folyamit vezérlvén.
Hány századoknak szélveszes ostromin
Harcolt szerettem nemzetem ekkorig!
Hány száz Charybdis s mennyi örvény
Várta nemes remeked halálát!
Már sírba szállott hajdani nagy nevünk,
Már-már lecsüggött győzni szokott karunk,
Mikor hatalmas szárnyaiddal
Béfedezéd lebegő vitorlánk.
Megszántad e nagy bajnoki nemzetet,
Mely annyi harc közt vívta ki hantjait,
S véráldozattal kérte vissza
Ősei szent viadalma bérét,
Révpartra hoztad: Trézia karjain
Köztűnk Perikles napjai nyiltanak;
Saturnus áldott lelke jött fel,
S vérbe merült mezeinkre szállott.
Dicső szabadság temploma lett hazánk,
Nem dúltak ádáz, pártot ütő hadak,
A szent rokonvér nem kiáltott
A babonák tüze közt az égre.
Áldás virágzott a Duna partjain,
Áldásba’ ferdett a Tisza síkjain,
Áldásba’ a vad Dráva berkin
S Fátra kopár farain lakó nép.
S már mast Ferencnek títusi trónusa
Fénylik közöttünk: jer, magyar, e napon
Nyisd meg dicsőült szent királyid
Templomait, s leborulva áldozz.
Nézd, mely hatalmas népeket eltörült
Körülted e nagy s ritka időszakasz!
Nézd, mely viszontság kénye játszott
A legerősb szegeletkövekkel.
Téged megőrzött őseid Istene.
Trajánok s áldott Marcusok álltanak
Kormányodon, kiknek királyi
Homlokokon ragyogott az erkölcs.
Mindenható kar méri ki sorsodat,
Kar, mellyen ég s föld sarkai forganak,
Kar, mely dicsőűlt őseidnek
Rettenetes hadait vezette.
Bízzál, s virágzóbb századokat remélj!
Eldődeidnek szép kora visszatér;
Csak lelkeden tartsd, mennyi sok szent
Vérbe került az igaz dicsőség.

Azzal kezdtük, hogy eltévedtünk. Érthető, hiszen a Kismamaklub az a hely, ahová az újságíró csak akkor megy, ha már van gyereke, ezt megelőzően pedig nem érdeklődik iránta túlságosan. Így aztán azt sem tudtuk, pontosan hol is kell bemenni az Unitárius Óvodába. Szerencsére azonban a Brassai-líceum portása azonnal kapcsolt, amikor meglátta a két tanácstalan kismamát a kenguruban hordott babákkal, és útba igazított minket. Mondanom sem kell talán, hogy kis csapatunkat Papp Annamária kolléganőm és az ő Borcsikája tette teljessé, és bár Marci fiam képviselte öntudatosan a férfinemet, az eltévedést azért mégsem úsztuk meg.

Mégis megérte az a néhány perces tanácstalanság, hiszen a Kismamaklubba jó megérkezni. Még akkor is, ha mi, azaz gyerekeink voltak a legfiatalabbak, hiszen a többi jelen lévő apróság már bőven elérte a tipegős kort. Mégis szeretettel és érdeklődéssel fogadtak minket, és jól megszemlélték kisbabáinkat. Öthónapos csecsemővel útnak indulni elég merész vállalkozás, mégis úgy gondoltuk, ideje kicsit közösségbe vinni babáinkat, hadd szokják a nagyobb társaságot, bár sokat még nem értenek a zeneóvodából. Néhány percet azért ők is kibírtak, természetesen ölben, amíg Nistor Krisztina és Pintyucza Andrea óvó nénik a nagyobbacskákat és a mamákat kolomppal, csörgővel és dalocskával szórakoztatták. Nekünk persze jól esett látni, hogy a gyerekek közül elsőnek Alpár bátorodott fel, aki szülei révén szintén a Szabadságot képviselte. De a többiek is hamar magukra találtak, hiszen az óvodateremben rengeteg szemet gyönyörködtető játék csalogatta őket, a facsúszda pedig különösen népszerűnek bizonyult. Veressné Silay Zsuzsanna védőnő előadására a mamák kivonultak a másik terembe, miközben a picinyek bent játszottak, ámbár időnként azért ki-kinéztek, meggyőződni arról, hogy anya tényleg ott van. Az én babám közben enni kívánt, aztán pedig szunyókálni az ölemben, így nyugodtan végighallgathattam a szakértő véleményét arról, hogyan is történik majdan a gyerek önállósodása. Nem árt erre idejében felkészülni, még akkor is, ha az ember gyereke egyelőre hallani sem óhajt ilyesmiről, mivel számára még csak a mamával teljes az élet. A többiek azonban, nagyobbacskák anyukájaként, pontosan tudták és értették a védőnő által elmondottakat az öltözködésről, evésről és bilire szoktatásról. Mi pedig levontuk a következtetést, hogy mindez nem lesz könnyű, de azért átesünk majd ezen is. Mindenesetre megszívlelendő a védőnő tanácsa: mindent a gyerekért, de semmit helyette.

A Kismamaklubban az embernek folyton mosolyognia kell. Bizonyított tény, hogy a felnőttek önkéntelenül is mosolyognak, ha csecsemőt, kisgyereket látnak. Itt pedig állandóan jöttek-mentek a szebbnél szebb apróságok, akik kikövetelik maguknak a mosolyt és a kedves tekinteteket. Ami nem is olyan nagy baj, ebben a mai zord világban.

Egészében véve, első látogatásunk a Kismamaklubban sikeresnek nevezhető, babáink remekül állták a sarat. Búcsúzóul Herédi Zsolt főszervező még felhívta a figyelmünket arra, hogy jövő hétfőn ne felejtsük el magunkkak vinni az apukákat is, hiszen a meghívott előadó az apák gyereknevelésben betöltött szerepéről fog beszélni. Nosza, rajta, akkor jövő héten találkozzunk a Kispapa (pardon: Kismama) Klubban.

Aszalós János díjat kapott Herédi Zsolt, a kolozsvári Kismamaklub programvezetője, aki Nistor Krisztina és Pintyucza Andrea zenepedagógus munkatársaival együtt vehette át a kitüntetést a marosvásárhelyi Aszalós Lajos Alapítványtól.

László Bakk Anikó zenetanár laudációjában mindenekelőtt a Kismamaklub új és hiánypótló jellegére hívta fel a figyelmet, amely elsőként mutatott utat arra nem csak Kolozsváron, hanem Erdély szintjén is, hogyan lehet „nemzetmentő, családápoló" demagóg szövegek helyett e nemes cél érdekében tenni és közhasznúan tevékenykedni. A Kismamaklub olyan, a minőség jegyében működő modellértékű nonprofit civilszerveződés, amely úttörőnek számít a nálunk még alig létező szociális háló megteremtésében is a karitatív segélycsomagok szétosztása révén. A tanácsadásra meghívott szakemberek a pszichológia, szociológia, pedagógia és a pediatria kiválóságai. A zene pozitív transzferhatása jegyében a Bolyhos zeneóvoda rendszeresen vezeti rá a szülőket, hogyan lehet és kell szervesen beépíteni a kicsinyek harmónikus testi-lelki fejlődésébe a muzsikát. A kezdeményező Herédi Zsolt szociológus legfőbb érdeme kiváló szervezői tevékenysége, aki a csodával határos módon működteti, teljesen önkéntes alapon a kezdeményezést, hangzott el a méltatásban.

Néha olyan kevés kell a boldogsághoz! Nekem például most az is elég lenne, ha egyszer sikerülne átaludnom egy éjszakát. Erre azonban az én öthónapos Marcim mamájaként körülbelül annyi esélyem van, mint, teszem azt, megmászni a Himaláját.

Gyakorló anyukák nyilván átérzik a problémámat. A gyerek ugyanis eszik. Az enyém állandóan. Éjszaka is. Szerencsére szép lassan a feledés homályába vész a porosz rendszer, amely szerint szigorúan négy óránként szabad enni adni a kisbabának. Az én fiam élete első két hetében még ehhez tartotta magát, teljesen a saját jószántából, de azóta felborult a rend, illetve belépett életünkbe az igény szerinti szoptatás fogalma. És gyakorlata. Ha Marci éhes, enni kér. Ha éjszaka éhes, felébred, és diszkrét nyöszörgéssel jelzi nekem, hogy ideje lenne, ha ez az anya fedőnevű interaktív elem gondoskodna arról, hogy némi tejecske kerüljön a babapociba. És akkor biza’ nincs mese: szoptatni kell. Néhány hónap után persze besokall az ember, főleg, ha lassan eljut abba a stádiumba, hogy napközben képes akár állva is elaludni. Ilyenkor aztán elkezdjük keresni a mindentudó babakönyvekben, hogy mit mondanak erről a jelenségről. Az egyik azt mondja, háromhónapos kora körül abbahagyja, mert akkor már képes annyit enni napközben, hogy ne éhezzen meg éjszaka. Szóval akkor az én fiam gyári hibás, mert ő már öthónapos, és még mindig nem képes. A másik könyv szerint éjszaka gyorsan kell megetetni, közben pedig nem szabad villanyt gyújtani, tisztába tenni, szórakoztatni. Csakhogy Marci éjjel nem szórakozni akar, hanem enni! A harmadik könyvet messzire hajítom, és belenyugszom abba, hogy én már soha nem fogom tudni kialudni magam.

A helyzet azért nem mindig ennyire drámai. Sőt, többnyire egészen kellemes. Mert az ember naponta látja, hogyan fejlődik a kisbabája, hogyan lett abból a tehetetlenül szuszogó kis csomagból, akit a kórházból hazahoztunk, derűs, kiegyensúlyozott, kacagó kis macsó. Merthogy a fiam már most sikeresen levesz a lábáról minden nőt, és még nőni fog!

Néha azért kicsit sok is a jóból, meg a kéretlen jóindulatból is. Az például roppant mód bosszant, ha vadidegenek véleményt nyilvánítanak arról, hogyan bánok a gyerekemmel. Egy példa: sétálni indulunk éppen, odakint nincs túl szép idő, fúj a szél, kicsit csepereg az eső, de egész télen mindennap, hóban, fagyban is kimentünk, és Marci sosem volt beteg. A lépcsőházból kifelé igyekvő hölgy jó hangosan megjegyzi: ilyen hidegben kiviszik azt a szegény gyereket! A választól csak jólneveltségem tartott vissza. Néhány nappal ezelőtt pedig az utcán hívta fel a figyelmemet valaki, hogy húzzam rá a sapkát a gyerek fülére, mert hideg van. Kár, hogy az efféle fogadatlan prókátorok nem gondolnak arra, hogy egyrészt semmi közük hozzá, másrészt meg én vagyok az anyja, és ha tanácsra van szükségem, akkor majd kérek. De nem tőlük.

No, igen, akkor mostmár bevallom: az anyatigrisek fajtájába tartozom, és nehezen viselem, ha bírálják a módszereimet. Az a véleményem, pusztán azért, mert fiatal vagyok, még egyáltalán nem biztos, hogy ne tudnék bánni a saját gyerekemmel. Például sikeresen meg tudtam birkózni a körömvágás embertpróbáló feladatával, a titok nyitja mindössze annyi, hogy manikűrözés közben tizenötször el kell énekelnem Marcinak a Fürge rókalábak című, méltán népszerű világslágert. Szóval, mindenre találok valami megoldást.

Telnek a napjaink Marcival. Növekszik, okosodik, kacag, sikongat. Hamarosan hathónapos lesz. Keresztanyukája szerint a hónap végén kaphatna fél tortát fél gyertyával. Hát, talán. Ha keresztanyu megsüti.

Minden szülő azt szeretné, hogy kisbabája a lehető legjobban érezze magát. A kismamák tapasztalhatják, hogy alighogy hazaérkeznek az újszülöttel, mindenki a jó tanácsok özönével látja el őket. Megszólal a rokonok, ismerősök kórusa: „Nem kell mindig babusgatni a gyereket, szíre-szóra felvenni, mert csak elkényeztetik"; „ha bömböl meg se rezdülj, hagyni kell, legfeljebb erősödik a tüdeje" stb.

Napjainkban teljesen megváltoztak a babaápolással kapcsolatos ismeretek. A Bild, Európa legnagyobb példányszámú napilapja hasábjain dr. Katrin Siepert hamburgi szakértő osztotta meg az olvasókkal nézeteit: – Ha a baba felsír, mindig figyeljünk fel rá, biztosan nem érzi jól magát. Amíg el nem érte a 9 hónapos kort, addig mindig meg kell nyugtatnunk. Ennek technikáját a szülők nagyon hamar elsajátítják. Idővel a gyerek sírása is megfejthető, másként sír fel ha éhes, ha álmos vagy ha valamilyen fájdalma van. – A fürdetésre vonatkozó régi tévhitek megdőlni látszanak. Eddig a piciket naponta bedugták a kádba, a fürdetés része volt a napi rituálénak. A kádban mindenféle ápolószereket kevertek a vízhez. A legújabb verzió: fürdetés csak egy héten egyszer! Szegény anyukák már hallják is lelki füleikkel a rokonság szemrehányásait: piszkosan akarod hagyni a gyermekedet?! Többéves kutatás eredménye bizonyítja, hogy a kevesebb többet ér. Egyéves korig elég a babát tiszta melegvízzel – minden hozzáadott baba-ápolószer nélkül – hetente egy alkalommal megfürdetni. A gyakoribb fürdés tönkreteheti a kisbaba finom bőrének természetes savas védőrétegét. Felmerül azonban a kérdés, mi legyen a többi napokon? Cicamosdás – szól az ajánlat. Elegendő, ha egy szivaccsal lemossuk a pofikáját, a nyakát és a kezecskéket. – Korábban minden pelenkaváltásnál szokás volt a babapopsit olajjal kenegetni, amelyhez krémeket és púdert is adagoltak. Nincs mit csodálkozni, ha a gyerek popsija kisebesedett. Ma inkább a természetesség került előtérbe. Amikor teli, vizes pelenkát cserélünk, csupán meleg vízzel mossuk le utána. A leglényegesebb, hogy mindig tökéletesen szárazra töröljük a baba bőrét. E célból akár egy nem túl erős fokozatra beállított hajszárító is alkalmazható. – Új szempontok érvényesülnek a baba fektetésénél is. Az eddigi gyakorlattal ellentétben ne fektessük hasra a csecsemőt. A kiságyban vagy a babakocsiban oldalára vagy a hátára fordítsuk. – Az étkezés tekintetében a 70-es években uralkodó felfogást, amely idejétmúltnak tekintette a szoptatást, mára kedvező változáson ment keresztül. A mai anyák már megértik, hogy az anyatej a legfontosabb táplálék, segíti az immunrendszert, véd a fertőzések hatásától. – Mára a fiatal generáció szemlélete is változóban van. A kismamák felkészítő tanfolyamokon, terhes-tornákon vesznek részt. A legpozitívabb változás, hogy az apák is tevékeny részt vállalnak. Ezek a fiatal szülők a gyermekvárás, szülés és nevelés élményét együtt akarják átélni.

Május 15-ét az ENSZ 1994-ben a Család Nemzetközi Napjává nyilvánította. A család az emberi élet legfontosabb közössége. A fejlett országokban a család szerepe átalakulóban van, s a könnyen felbontható házasság következtében a család már nem nyújt olyan biztonságot, mint korábban. Erre utal a válások, a házasságon kívüli kapcsolatokból születendő gyermekek magas száma. Ám a család – mint társadalmi intézmény – a történelem minden viharát túlélte eddig, bár számos változáson ment keresztül. Mai tudásunk szerint a család a gyermeki fejlődésnek alig pótolható körülménye. A családi mikromiliő nevelő hatását a születés pillanatától érvényesíti. A család nemcsak gondozza a gyermeket, hanem itt történik a normák, értékek, magatartási és viselkedési minták, az adott kultúra szokásainak átadása is, az úgynevezett szocializáció. A gyermek itt tanulja meg először, hogyan viszonyuljon a többiekhez, itt tapasztalja meg először, mit jelent szeretni, és szeretve lenni, és itt találkozik először azokkal a korlátokkal, amelyek majd felnőttként is megszabják élete kereteit.

Előkészítés: 5 perc

Főzés: 15 perc

Hozzávalók: 1 fej saláta, 1 hagyma, olaj, liszt, joghurt

Elkészítés: A hagymát kevés zsiradékon dinszteljük meg, adjuk hozzá a laskára vágott salátát, és főzzük kb. 5 percig. Adjunk hozzá kevés lisztet. Ízesítsük joghurttal vagy tejföllel, végül pépesítsük.

Előkészítés: 5 perc

Főzés: 20 perc

Hozzávalók: 4 adaghoz: 15 dkg szép karfiol, 3 dkg vaj, 25 dkg hámozott és összeaprított paradicsom, 3 dkg reszelt sajt, só

Elkészítése: Pároljuk meg a karfiolt enyhén sós vízben. Közben olvasszuk fel a vajat, futtassuk meg rajta a felkockázott paradicsomot, majd keverjük hozzá a megpárolt karfiolt. Turmixoljuk össze az egészet, végül keverjük hozzá a reszelt sajtot.

Előkészítés: 5 perc

Főzés: 20 perc

Hozzávalók: 2 adaghoz: 2 szép krumpli, 5 dkg gomba, fél fej hagyma, fél citrom leve, kevés tejszín, só

Elkészítése: Hámozzuk meg, kockázzuk fel a krumplit, és enyhén sós vízben főzzük puhára a felszeletelt hagymával és a gombával. Szűrjük le, turmixoljuk össze. Ízesítsük citromlével, majd adjunk hozzá 2–3 evőkanál tejszínt.

Tengeri nyaralásra készülve akkor közel négyéves unokámat kértem:

– Aztán majd hozz nekem kagylót!

– Hozok mama, kettőt: egyet a konyhába és egyet a fürdőszobába.

(Beküldte: Vass Irén, Kolozsvár)

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

Az erdélyi biedermeier művészet szorosan kapcsolódik Kolozsvárhoz, hiszen e város volt az akkori Erdély művészeti központja. Itt lakott a legtöbb arisztokrata, így a táblabíróvilágban – ahogyan Lyka Károly nevezi – divatos arcképfestészet itt hozhatta a legnagyobb jövedelmet a kor művészeinek, s esetleges mecénásokat is könnyebben lehet találni itt, mint vidéken, annak ellenére, hogy ezekben az időkben – a XIX. század első felében – korántsem beszélhetünk pezsgő művészi életről még Erdély fővárosában sem.

Kolozsvár és az erdélyi biedermeier azonban nemcsak azért kötődik egymáshoz, mert a kor legtöbb erdélyi festője hosszabb-rövidebb ideig megfordult a városban. A kapcsolatnak ennél sokkal konkrétabb szálai is vannak: a kolozsvári Normál Rajzodában tanított ugyanis a kor egyik legelismertebb magyar festője, Kissolymosi Simó Ferenc, akinek a keze alatt néhány később ismertté vált festő is nevelkedett, s akinek komoly érdemei voltak abban, hogy a helybeliek művészi ízlése, más városok polgáraiéhoz, kifinomultabbnak bizonyult.

A Normál Rajzoda
Az 1800-as évek elején Kolozsvárnak két rajziskolája volt, mindkettő felekezeti: az egyik a református kollégiumhoz, a másik a katolikus líceumhoz tartozott. Ez utóbbi a kolozsvári Normál Rajzoda, amelynek fontos szerepe volt abban, hogy a század közepére felkeltette a társadalom érdeklődését a művészetek iránt, és hogy a kolozsvári iparosok országos szinten elismertté, keresettekké váltak. A Normál Rajzoda valamikor még rajziskolaként működött, kezdeteiről alig tudunk valamit. Az viszont már ismert, hogy II. József császár 1781. április 18-án csatolta a római katolikus líceumhoz, s ezt követően kapta a Normál Rajzoda nevet¹. A rajzoda első 20 évébe mintalapok, rajzok, névsorok és egyéb iratok nyújtanak betekintést, legrégibb emléke egy műszaki rajzgyűjtemény, az 1787–1795-ös időszakból, amely a Budai Rajzoló oskola mintalap-sorozatáról készült.

A biedermeier időszakban, azaz 1800–1850 között a rajzodának két rajztanára volt, mindkettejük a művészet elkötelezett híve. Így érthető, hogy az ebből a periódusból fennmaradt rajzok helyenként már művészi törekvésekről is tanúskodnak, néhányuk nem csupán a minta szabadkezű másolása, hanem valóban alkotás. A ránk maradt rajzok javarésze azonban pusztán üres technikai tudásról, kínosan gondos, aprólékos rajzolásról árulkodik, amellyel a növendékek a mintalapokról mereven másoltak, olykor rajzi hibákkal is.

A fennmaradt lapminták közül sokról nem tudni, hogy ki készítette. Kezeket, lábakat, fejeket és egyéb testrészeket ábrázolnak, de akad köztük néhány, a mai szemlélő szempontjából sokkal érdekesebb és értékesebb is: kocsi- és szántervrajzok, hídtervek vagy bútorok részleteinek rajzai. Ezek Erdély és Kolozsvár iparának történetéhez értékes forrást képeznek. Közöttük például megtalálható a nagyszebeni rajziskolában tanító Neuhauser Ferenc több kőrajza – ezek virágokat, állatfejeket, antik szobrokat ábrázolnak, magas technikai kivitelezésben – és egyéb műve is. Előkerültek a Simó Ferenc által készített mintalapok is.

A rajzodába járó növendékek számáról sokáig nincs adat. A legrégebbi névsor – 1851–52-ből való – alapján azonban következtethetünk a korábbi években rajzolni tanulók számára is. Az említett tanévben a tanítás három csoportban folyt: a gimnázium növendékei rendkívüli tárgyként tanulták a rajzot, ezenkívül pedig létezett egy „hétköznapi", valamint egy „vasárnapi oskola". Az előbbiben általában fiatal iparosok és műkedvelők tanultak rajzolni, az utóbbiba pedig olyanok jártak, akik nem értek rá a rendszeres hétköznapi rajzolgatásra, de kedvelték e kikapcsolódást. 1851–52-ben a hétköznapi iskolában 76, a vasárnapiban 48 személy végzett rajzi tanulmányokat, a gimnázium tanulóinak száma pedig, akik rendkívüli tárgyként tanulták a szabadkézi rajzolást, meghaladta a 60-at². Később újabb csoportot is szervezett a festő: az elemi iskolásokét. Így Kolozsvár akkori népességéhez képest a rajzórákat látogatók száma viszonylag magas volt.

A Simó korából ránk maradt névsorokban kevés olyan személyt találunk, akinek foglalkozása kapcsolatos lett volna a művészettel. Egy-két szépíró, kőfaragó, „képfaragó" (azaz szobrász), mellett volt köztük esztergályos, ács, asztalos, kerékgyártó, szabó, pléhes, kesztyűs, zsemlyés, szobafestő, szobrász, tímár, csizmadia, harangöntő, kőműves, kardműves, üveges, lakatos, fényképész, aranyműves, takács, kézműves, cukrász és könyvkötő. De nem hiányoznak a Normál Rajzoda növendékei közül az erdélyi arisztokrácia képviselői és a fiatal értelmiségiek sem. Hátramaradt rajzaik a kor jellegzetes modorosságát mutatják, amely messzemenően nem a kolozsvári rajziskola sajátossága. Minél távolabb állt ugyanis valamely rajziskola a művészeti élet központjaitól, annál jellemzőbb volt rá a modorosság, a szigorú szabályok uralma. Ráadásul a növendékek természet utáni tanulmányokat nem folytattak, így kizárólag a mintalapokra voltak utalva: fehér vagy szürke papíron, vörös krétával rajzolták alakrajzi tanulmányaikat, pontosabban másolták azokat vonalról vonalra. A lendületesnek tűnő vonaltechnika pedig valójában nem más, mint üres, lélektelen, uniformizált technikázás.

A kolozsvári rajzoda növendékei között azért találunk néhány tehetségesebbet is: Gyergyai Mihály, Bája István, Ugrai László, egy bizonyos C. Bergman³, stb. Közülük Bája festő is lett, igaz, csak kedvtelésből festegetett, nem hivatásos festőként, Ugrai pedig építészként tűnt ki. Az erdélyi rajzodákban tanuló növendékek közül azonban igazi festők nemigen kerültek ki, s úgy tűnik, e szabály alól a Normál Rajzoda sem képezett kivételt.

A Rajzoda első ismert rajztanára Neuhauser Gottfried⁴ volt. Ő a századforduló tájékán vette át az iskola vezetését, erre vonatkozó pontos adat nincs. Neuhauser a nagyszebeni művészcsalád egyik sarja volt. Jellemző, hogy a festőcsalád tagjai nemcsak festéssel, hanem rajzoktatással is foglalkoztak – 1825-ben például Neuhauser Ferencnél vett délutáni rajzleckéket a fiatal Barabás Miklós. Festőként egyik Neuhauser, így Gottfried sem tett szert különösebb elismerésre, hírnévre.

Kissolymosi Simó Ferenc
A rajzoda másik oktatója ebben a korban Kissolymosi Simó Ferenc volt. Ő 1836-ban, Neuhauser halála után került a rajzoda élére.

Simó 1832-ben telepedett le Kolozsváron, 31 éves korában, miután több évig tanult a bécsi akadémián. A mintegy hétéves bécsi tartózkodást követően Simó Budán élt egy ideig, és már itt hírnévre tett szert. 1826-tól vezetett jegyzékében, amelybe felírja, hogy mit, kinek, és milyen méretben festett, 257 képére vonatkozó adatokat találunk, amelyekből kiderül, hogy az akkori Buda és Pest minden fontos emberét lefestette⁵. Ez egyértelműen tanúsítja elismertségét, és azt, hogy valóban hivatásos festőként élt, a megrendelésre készített képek, miniatűrök árából. A 30-as évek elején azonban egyre kevesebb megrendelést kapott, így hazatér Erdélybe, előbb szülővárosába, Székelyudvarhelyre, majd Kolozsvárra. Itt is eleinte csak arcképeiből élt, ám a szükség arra kényszerítette, hogy cégtáblák festését is elvállalja⁶. Ezt követi a „megváltás", a rajztanári állás, amely biztos kereseti lehetőséget jelentett a művésznek. Ez azonban egyben művészi pályafutásának a végét is jelentette: a rajztanítás lekötötte idejét, az élete derekán lévő festő kinevezése után alig vett már ecsetet a kezébe.

Simó képei a kortársakéhoz képest egyszerűek, nem híve a túlzott részletezésnek. Műveinek többsége – a kor igényének megfelelően – arckép. Ezek nagyon pontos technikáról, alapos megfigyelőképességről, finom ecsetvonásokról, szinte fotográfiai pontosságról tanúskodnak. Kompozíciói – csak néhányat festett – romantikus tárgyúak: gerlicével játszadozó leány, holdvilágos táj, függöny mögül előbúvó Ámor stb. Minden jellegzetesen biedermeier, a képekben kevés a szabadon engedett fantázia, az egyedi vonalvezetés. Akár száraznak is nevezhetjük ezeket a műveket, amelyek többsége különben olajfestmény – de néhány akvarellt is találunk közöttük. Érdekesség: arcképeinek árát azok mérete után szabta meg, és nem aszerint, hogy kit ábrázolnak.

Gyakorlatilag Simó Ferenc, „a bájecsetű magyar képíró"⁷ az első erdélyi művész, akinek neve ismertté válik az 1800-as években. Ennek ellenére nem tud megélni a festészetből, s a művészsors reménytelenségét látva, hitét vesztve válik a tehetségesnek tartott festőből rajztanár. Ezt követően már csak családtagjairól fest arcképet, lányának portréja és saját önarcképe említésre méltó alkotás ezen időszakából. Cserében viszont kis túlzással mondhatni, hogy egész nemzedékeket tanított a szabadkézi és műszaki rajzolás titkaira. Keze alatt későbbi festők is megfordultak – a rajzoda padjában vagy akár magánórán. Nála kezdte tanulmányait az ismertebb magyar festők közül Dósa Géza, az idősebbik Bardócz Lajos, valamint Székely Bertalan – anekdotába illő történet: míg ez utóbbi tájképvázlatokat készített, mestere csendesen horgászgatott a Szamosban⁸…

Simó egyébként nemcsak ellenőrizte, hanem osztályozta is növendékei munkáit, de kevesen kaptak nála kiváló osztályzatot. A legjobbakat azonban év végén jutalmazta⁹.

Simó halála – a rajzoda halála
A rajzoda, miután Simó idejében virágkorát élte, a 60-as években szűnt meg. Az öregedő festő órái valószínűleg unalmasakká válhattak, hiszen a Simó által rendszeresen vezetett névsorok szerint egyre kevesebben jártak hozzá, a vasárnapi és hétköznapi csoportban 1865–66-ban például már csak mindössze 21-en voltak. Ez a rajzoda végét jelentette: 1866-ban megszűnt. Három évvel később Simó Ferenc is eltávozott az élők sorából.

A művészettörténész Bíró Béla – aki az 1940-es években kissolymosi Simó Ferenc és a kolozsvári Normál Rajzoda címmel készülő könyvéből részleteket is közöl az Erdélyi Helikonban (a kézirat sohasem látott napvilágot, jelenleg talán a szerző Amerikában élő leszármazottjainak tulajdonában van) –, így emlékezik meg Simó Ferencről: „Egyszerű közkatonája a táblabíró-korban kibontakozó magyar festészetnek, de azok közül való, akiknek az úttörés legnehezebb feladatát kellett elvégezniök s akiknek férfias helytállása teremtette meg úgyszólván semmiből a mai magyar művészetet"¹⁰.

A Normál Rajzoda közel egy századon keresztül állt a művészetek szolgálatában. Sajnos nem mondhatjuk róla, hogy művészeket nevelt, de az bizonnyal állítható, hogy a helyiek műízlését sokat fejlesztette, és nagy lépést jelentett a város iparostársadalmának nevelése terén is – a században országszerte elismert iparosok nagy valószínűséggel ott szerezték meg azt az ismerettöbbletet, amely őket az átlag fölé emelte. A rajzműveltségen túl a szép szeretetét ültette el Kolozsváron, a kolozsváriakban, így teljesítve hivatását, amely, mint sokan tévesen gondolnák, nem annyira a művésznevelés volt, mint a társadalom érdeklődésének felkeltése a művészetek iránt.

Balázs Bence

¹ Bíró Béla: A kolozsvári Normál Rajzoda. Erdélyi Helikon, 1943/7., 391. old.

² Bíró: A kolozsvári…, 395. old.

³ Bíró elképzelhetőnek tartja, hogy arról a Bergmanról van szó, akiről Kazinczy később mint jónevű arcképfestőről ír.

⁴ Bíró Béla Gottfried kapcsán felveti, hogy vajon nem volt-e azonos az egyik Neuhauser Ferenccel, Lyka Károlynál viszont ez a kérdés nem merül fel.

⁵ Bíró Béla: Kis-solymosi Simó Ferenc. Erdélyi Helikon, 1942/8., 525. old.

⁶ idem, 526. old.

⁷ Bíró Béla: Erdélyi biedermeier művészet. Erdélyi Helikon, 1944/8., 423. old.

⁸ Bíró: Kis-solymosi…, 526. old.

⁹ Bíró: A kolozsvári…, 395., 397. old.

¹⁰ Bíró: Kis-solymosi…, 522. old.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

KI ENNYI MINDENT ELMOND MAGÁRÓL
MINT SIVATAG A GYOMRÁT KIÖNTI
BUGYRAI HADD LEBEGJENEK

Ki ne ismerné a csodát? Zizeg a levegőég, zengő, táncos, már-már ritmikus szédület. Részegülve fürj palattyol, s hajnali órán a mocsári nép is hangosabban kuruttyol. Körülkerített udvarban rezgő inakkal lépeget a kakas. Virít a jácint, reszket a gyöngyvirág fuvallat-árnya, nem üvegből fröcskölt mesterséges parfüm, bársonyos szirmoké. Csókok ingere. Repedezik az elárvult, omlatag hajlék, hull a rút habarék. Recsegő régi világ; ódon koponyára hulló fénylő vízcseppben (vagy a Földgömbön?) óceáni delfinek tánca – hökken a képzelet is! Vérbuzogásban őserő. Életöröm. Kérkedő, birkózó játék. Rikkantsz – ki tudná befogni a csuszalesőd?…

Hát még a friss, üde zöldre zuhogó záporeső! Fénylik a járdasziget, és a tetők. S ha megrázkódik az orgonalomb, Istenem, és szárnyal a fecske a magasban?!…

A májusi eső áldása; „majálisruhás gyümölcsösök". A vadnyúl bajusza kackiásabb lesz tőle, s a fácán tolla fényesebb. „Mint egy egész boszniai hadjárat" – mondták volt a májusi esőről, még Krúdy Gyula emlékezetében, a régi magyarok.

A majálisok habzó söre, savanykás bora, mustáros szafaládéra, szalonnára meg zöldhagymára. A gyönyörűséges villámlások és mennydörgések. S a zuhé után a tiszta levegő. (Este utána még Az ember tragédiáját is telt szívvel hallgatod.)

Illatos végtelenség. Mint az együgyű állat a falu félnótása nyüszítve rohan, repesve, bűntelenül.

De a május maga a „muzsikáló romlás" is. (Lám, ha József Attila lelke kószál előttünk.) Hogyan lehetséges, hogy tíz-tizenöt százalékkal többen lesznek öngyilkosok májusban, mint mondjuk a ködös, nyálkás, köhögtető őszi hónapokban?…Idegen vérben fogant méreg. Titkon kúszik bennünk a gyújtózsinór. S „mint megdöföttek, hirtelen / majd mi is lerogyunk"?

Ennyi volna a májusok öröksége?

A májusban született Páskándié, akit ugyancsak e hónap vitt el; s „tüdőárnya tündöklő semmi" az örökkévalóságban.

A májusi zápor illatának és haragoszöldjének „lehet valami mélyebb titka is".

*A költő tíz éve halt meg

A ló szót nyelvünk olykor az összetételek első tagjaként a nagyság kifejezésére használja.

Elsőként hadd említsük a lódarázs szavunkat. Az összetétel világos: a szóban forgó rovar a közönséges darázshoz hasonló, csak jóval nagyobb, csípése veszedelmesebb. Tudományos neve: Vespa crabro. Elsőként a szó írásban 1525-ben Calepinus szótárában bukkkan fel: Scubrones: Lodaras. A kertészeti növények, a vetemények ellensége a lótetű. E kártékony rovart a szaknyelv ezen a néven tartja számon: Gryllotalpa vulgaris. A hőségben a lovakat bántó, bőrüket csípő kékes szárnyú nagyobb légy neve egyes nyelvjárásokban lólégy. Ez a neve olykor a lovak bőrét csípő bögölynek is. Eképp jegyzi 1604-ben Szenczi Molnár Albert szótára is: „Asilus: Lolégy, Bögöly."

De a ló- előtaggal nyelvünk nemcsak egyes rovarok hanem bizonyos növényeknek a szokottnál nagyobb voltára is utalhat. A vadon tenyésző nagyobb mentafaj neve: lómenta. Nevét már 1500 körül is így jegyezték fel. Erdélyi nyelvjárásainkban – a regionális köznyelvben szintén – a bab neve paszuly vagy fuszulyka, de Kalotaszegen a nagyszemű bab neve: lóbab (másutt bivalypaszuly). De ki ne ismerné az ehető sóskához hasonló, nagylevelű gyomnövényt? Neve: lósóska Minthogy Aranyosszéken a sóska neve sósdi, sósgyi, a lósóska is itt lósósgyi. A XVIII. századi iratainkban hasonló szerkezetű, de ma már többnyire kihalt, több ilyen elnevezést is találunk: lógesztenye, lóborsó, lódió, lópetrezselyem, lótorma, lókapor.

Mint már említettem a ló- előtagú összetett szavakban az előtag legtöbbnyire az így jelölt állatok, illetőleg növények nagyobb voltára utal, van eset azonban, hogy a ló- előtag a nagyság mellett vagy helyett inkább a kérdéses növény fogyasztásra nem alkalmas, értéktelen voltára utalhat.

Előfordul, hogy az összetétel nem a lóra (vagy más állatra), mint a nagyság kifejezőjére, hanem a ló vagy más állat valamely más testrészére vonatkozik. Ilyen a lószemű szilva, más vonatkozásban a kecskecsicsű szőlő.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 187 lej (3,6187 erős lej), 1 USD = 28 631 lej (2,8631 erős lej), 1 magyar forint = 144 lej (100 Ft = 1,44 erős lej).

Eladó Peuget 206-os SW 1.9 HDi, dízel, full option, 52 ezer kilométerrel, színe metálpiros, gyártási év 2002 december. Érdeklődni a 0746-976886-os telefonon lehet. (0017)

Sürgősen eladó 10 ár telek Györgyfalván, Kolozsvártól 8 kilométerre, víz, villany a telken, gázcső a kapu előtt, utcafront 30 m, gyönyörű kilátás. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni a 0746-630723-as telefonszámon. (0008)

Komoly vevő első osztályú, 54–60 négyzetméteres (2–3 szobás) lakást vásárolna Kolozsváron (Hajnal, Györgyfalvi, Grigorescu), 35 000–38 000 euróig. Ügynökségek kizárva. Telefon: 0742-033617, 0740-562240, 16 óra után. (M)

Kft. alkalmaz könyvkötőt, munkakönyvvel. Telefon: 0745-361455, 0740-230181. (0009)

Ajándékozok körülbelül 6 hetes, nagyon játékos leány kiskutyát, (oltva, féregtelenítve, egészségügyi könyvvel). Telefonszám: 0740-078689, (Oana Chira).

A Magyar Labdarúgó Liga versenybizottsága újabb két pontot levont az Arany Ászok Ligában sereghajtó és már kiesett Előre FC Békéscsabától, mivel továbbra sem rendezte adósságát az MLSZ, illetve annak tagszervezetei felé.

– A Békéscsaba semmilyen módon nem szerezheti vissza a most levont pontokat, sőt, fordulónként újabb két-két pont levonására számíthat, amíg nem fizeti ki a tartozását – nyilatkozta Kunya György, a versenybizottság elnöke.

A Békéscsabától már a május 4-i forduló után is levontak két pontot, most pedig hét végi játéknap után járt a büntetőpont.

Az Arany Ászok Liga módosított állása:

1. Debrecen 27 17 5 5 48–21 56
2. FTC 27 15 5 7 51–27 50
3. Újpest 27 13 9 5 52–31 48
...........................................................
14. Pápa 27 7 6 14 37–39 27
15. Nyíregyh. 27 5 10 12 34–52 25
16. Békéscs. 27 4 7 16 23–52 15

• A Cagliari hazai pályán 1–1-es döntetlent ért el az Internazionale ellen a labdarúgó Olasz Kupa elődöntőjének első mérkőzésén: a két találat egy percen belül született, Zola góljára (50. perc) Martins válaszolt (51. perc.

Olasz Kupa, elődöntő, első mérkőzés: Cagliari–Milánói Internazionale 1–1; szerdán játszották: AS Róma–Udinese 1–1 – a visszavágókat május 18-án és 19-én rendezik.

• Az Atlético Madrid hazai pályán csak gólnélküli döntetlent ért el az Osasuna ellen a Spanyol Király Kupa elődöntőjének visszavágóján, így a pamplonai kiscsapat lesz a Real Betis Sevilla ellenfele a fináléban.

Király Kupa, elődöntő, 2. mérkőzés: Atletico Madrid–Osasuna 0–0 – továbbjutott: az Osasuna 1–0-s összesítéssel; szerdán játszották: Athletic Bilbao–Real Betis Sevilla 0–0, tizen-egyesekkel: 4–5.

Újabb szép sikert könyvelhetett el a Kolozsvári Clujana női bajnokcsapata, amely a Román Kupa fővárosban rendezett tornáján az elődöntőben 6–0 arányban legyőzte a Târgu Jiu-i Pandúrokat (gól: Teodora Albon 2, Florentina Spânu, Rodica Striblea és Alina Lazăr), majd a fináléban 2–1-re a Bukaresti Smartot (a Clujana góljait Albon és Striblea lőtte).

A Román Atlétikai Szövetség közgyűlésén leváltották elnöki tisztségéből Balázs Jolánt. A szövetség új elnöke – két választási fordulót követően – Ilie Floroiu lett. A 25-szörös román és 21-szeres Balkán-bajnok, 13-szoros román csúcstartó (az 1500, 3000, 5000 és 10 000 m-es távon) váratlanul került a vezetői tisztségbe, ami sokak szerint annak köszönhető, hogy politikai támogatásnak örvend. Az új elnök, aki a szövetség főtitkári tisztségére az eddigi Nicolae Mărăşescu helyett Traian Badeát kívánja kinevezni minél hamarabb, az első körben 82 szavattal lett első Ion Sandu (53), Balázs Jolán (49) és Doina Melinte (18) előtt. A szakszövetség alelnöki tisztségét Szabó Gabriella nyerte el 119 szavazattal, de vezetői tisztségekbe került Beregszászy István, Ion Sandu és Doina Melinte is.

A 69 éves Balázs Jolán négy mandátum során vezette a szövetséget.

A 37. alkalommal Brassóban megrendezett Európa-bajnokságon a szamosújvári Express-klub tehetséges sportolója (aki civilben testnevelő tanár), Alexa Angelo második helyen végzett párosban. Angelo a vetélkedőn a kolozsvári Alina Popával együtt vett részt, egyébként sokszoros országos és Balkán-bajnok, a kolozsvári Mister Napoca testépítő verseny sztárja.

A kiváló sikernek gratulálunk.

2007-től a Forma–1-ben szeretne versenyezni Valentino Rossi, a gyorsaságimotoros-világbajnokság MotoGP kategóriájának címvédője – jelentette be csapata, a Yamaha igazgatója. Az olasz klasszis jelenlegi szerződése az idény végén jár le az istállónál, de a vezetők már most megegyeztek vele, hogy még egy évig folytatja. Azután azonban tervei szerint négy kerékre vált.

Rossi korábban már tesztelte a Ferrari egyik autóját, s az olasz média időről időre előszeretettel játszik el azzal a gondolattal, hogy ő lehetne a hétszeres világbajnok Michael Schumacher utódja a csapatnál. A 26 éves versenyző előbb vb-győztes lett a 125 és a 250 cm³-esek között, majd a királykategóriára váltott, ahol 2001 óta négy vb-címet szerzett, előbb az akkor még létező 500 cm³-ben, majd háromszor az azt felváltó MotoGP-ben.

Döntetlennel kezdte szereplését Polgár Judit a XX-as kategóriájú, 300 ezer euró összdíjazású szófiai nemzetközi sakktornán.

A magyar nagymester sötéttel remizett az angol Michael Adamsszel.

A hat résztvevő kétszer játszik egymással. A szervezők által bevezetett különleges szabály szerint tilos kölcsönös megegyezéssel döntetlenre adni a partit.

Erdemények, 1. forduló: Viswanathan Anand (indiai)–Veszelin Topalov (bolgár) döntetlen, Michael Adams (angol)–Polgár Judit döntetlen és Vlagyimir Kramnyik (orosz)–Ruszlan Ponomarjov (ukrán) 1–0.

Polgár pénteken Ponomarjovval játszott, és ugyancsak a sötét bábukat vezette.

Gura Humorului-on bonyolították le a bajnoki idény utolsóelőtti felvonását: a bronzéremért a Kolozsvári U BT Agressione és a Nagybányai Remin küzdött. Sajnos, az egyenletesen jó bajnoki teljesítményt nem sikerült dobogós helyezéssel zárni. Mindhiába szerzett vezetést a diákcsapat, a nagybányaiak fordítani tudtak, és végül 13–8 (10–3) arányban nyertek. A pontokon Voicu (cél és büntető), illetve Bălan (cél) és Buduşan (jutalomrúgás és 2 büntető) osztozott.

Ştefan Ionescu tanítványai a következő összeállításban szerepeltek: Manci – Voicu, Ciobanu, Cantor, Teodorescu – Hâmpea, Eva – Lupu, Andronic, Boiţă – Mariş, Popean – Cerceş, Gheţa, Boar (cserék: Zup, Bâlc, Taloş, Vasiliu, Uţiu, Gál és Hojbotă).

A címvédő kanadai válogatott óriási csatában legyőzte a 2002-ben aranyérmes szlovák csapatot az Ausztriában rendezett 60. jégkorong-világbajnokság negyeddöntőjében. A fordulatokban gazdag találkozót végül Joe Thornton hatalmas bombagólja döntötte el négy és fél perccel a vége előtt.

A másik ágon a csehek kétgólos hátrányból egyenlítettek az utolsó negyedben. A felzárkózásért mindent el is követtek, a rendes játékidőben ugyanis közel ötvenszer lőttek kapura. A hosszabbítás nem hozott gólt, így megismétlődhetett a tavalyi cseh-országi világbajnokság negyeddöntőjének koreográfiája, azaz következtek a büntetők. A zárószakaszban egyedül Martin Rucinsky volt eredményes, így a csehek jutottak a négy közé az után, hogy tavaly a tengerentúliak örülhettek.

A svéd válogatott lesz a cseh együttes ellenfele a vb elődöntőjében, miután a negyeddöntőben a vártnál jóval nehezebben ugyan, de legyőzte a svájci csapatot.

A másik ágon óriási küzdelmet hozott az orosz–finn párharc: a skandinávok már két góllal is vezettek, ezt azonban ki tudták egyenlíteni az oroszok. A rendes játékidő, valamint a hosszabbítás sem hozott döntést, így következtek a büntetők: ebben a műfajban az orosz „cselgépek" kamatoztatták jobban tudásukat, így ők jutottak az elődöntőbe, ahol a címvédő kanadai válogatott vár rájuk.

Eredmények, negyeddöntő: Kanada–Szlovákia 5–4 (2–2, 1–1, 2–1) – gól: Heatley – 6., Smyth – 17., Gagne 2 – 25. és 49., továbbá Thornton – 56. perc, illetve Gaborik – 1., Handzus – 9., valamint Demitra 2 – 35. és 44. perc; Csehország–Egyesült Államok 2–2 (0–1, 0–1, 2–0, 0–0), büntetőkkel: 1–0 – gól: Zidlicky – 42. és Spacek – 50. perc, illetve Modano – 10. és Parrish – 26. perc: büntető: Rucinsky; Oroszország–Finnország 3–3 (2–3, 1–0, 0–0, 0–0), büntetőkkel: 3–2 – gól: Ovecskin – 17., Guszev – 18. és Dacjuk – 32. perc, illetve Pakaslahti – 8., Hentunen – 13. és Timonen – 19. perc; Svédország–Svájc 2–1 (1–1, 1–0, 0–0) – gól: Kronwall – 7. és D. Sedin – 24. perc, illetve Pluss – 2. perc).

Pénteken szünnap következett.

A további program: szombat, elődöntő (Bécs): Csehország–Svédország és Kanada–Oroszország; vasárnap (Bécs): a 3. helyért és a döntő.

Megkezdődött a rájátszás végső szakasza, Kolozsvár férfi és női csapata a bronzcsatában érdekelt.

A Kolozsvári ACSA Terapia ESK már el is kezdte a küzdelemsorozatot, szerda délután Râmnicu Vâlcean játszott a házigazda Govorai CET-tel és 73:62 (23:15, 12:19, 14:10, 24:18) arányú vereséget szenvedett, a második találkozót Kolozsvárott bonyolítják le, szerdán, május 18-án a Horia Demian Sportcsarnokban 17 órától. A kolozsvári siker esetén szükséges döntő találkozót május 22-re tervezik, szintén a havasalföldi együttes otthonában.

A férfi együttes, a Kolozsvári BU Poli-Mobiltelco Carbochim ellenfele a Konstancai Farul KK lesz, az első két összecsapást a tengerparti gárda otthonában bonyolítják le. Az elsőt pénteken játszották, a találkozó lapzárta után ért véget. A második szombaton lesz, majd a jövő hét végén, szombaton és vasárnap Kolozsvárott játsszák a harmadik és ha szükséges a negyedik találkozót.

Továbbra is veretlen a Miami Heat az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) rájátszásában, miután a floridai együttes a Keleti-főcsoport elődöntőjének harmadik mérkőzésén is – ezúttal idegenben – legyőzte a Washington Wizards csapatát. Nyugaton a Seattle SuperSonics hazai pályán szépített a San Antonio Spurs ellen az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharcban.

Eredmények:

Keleti-főcsoport, elődöntő:

Washington Wizards–Miami Heat 95:102 – az egyik fél negyedik győzelméig tartó párharc állása: 0–3.

Nyugati-főcsoport, elődöntő:

Seattle SuperSonics–San Antonio Spurs 92:91 – a párharc állása: 1–2.

• Ápr. 11.: Mint ismeretes, tornában több mint egy évszázada, egészen pontosan 1903. augusztus 14–18. között a belgiumi Atnwerpenben rendezték az első férfi torna-világbajnokságot (érdekességként: mindössze csapatversenyből és férfi összetett viadalból állott az első vb; csapatban Franciaország, Belgium, Luxemburg volt a sorrend, egyénileg a francia Joseph Martinez győzött honfitársa, Joseph Lux, valamint a belga Geroges Wierinckx előtt). Ilyen előzmények után szinte hihetetlenül hangzik, hogy az I. Európa-bajnokság kiírásáig több mint fél évszázadot – 52 évet! – kellett várni. 1955-ben a nyugat-németországi Majna-Frankfurtban mérték össze tudásukat az öreg földrész legjobb tornász legényei. Vetélkedőjükön csak egyéni versenyszámok szerepeltek, 6 szeren és egyéni összetettben hirdettek eredményt. Az érmek szám pedig így oszlott meg: a 7 számban a holtversenyek következtében 9 arany-, 9 ezüst- és csak 4 bronz-érem. Volt olyan szám is, mint például a korlát, amelyben hárman is aranyérmet kaptak, és az ezüstöt és bronzot nem is osztották ki. Az első Eb nyertesei: gyűrűn: Albert Azarjan (szovjet), lólengésben és nyújtón, valamint összetettben: Borisz Sahlin (szovjet), talajon: Vlagyimir Prorok (csehszlovák), lóugrásban: Adalbert Dickhut (nyugatnémet), korláton: Azarjan, Sahlin és a nyugatnémet Helmut Bantz. A legendás Sahlin győjtötte a legtöbb érmet, a négy aranyérem mellé gyűrűn ezüstöt is szerzett.

• Ápr. 12.: Egygólos, 3:2 arányú győzelmet aratott 45 éve, 1960-ban Románia Férfi teniszcsapata Csehszlovákia válogatottja ellen. Az akkor 21 éves Ion Ţiriac volt a találkozó hőse. Az országos egyéni bajnokságot egy évvel korábban Kolozsvárott megnyert brassói ifjú, később a jégkorong-válogatottal olimpiai résztvevő mindkét egyes mérkőzésén győzött, a harmadik pontot a páros győzelme jelentette.

• Ápr. 13.: Sikeres szereplés után érkezett haza Budapestre 45 éve, 1960-ban Zágrábból a II. asztalitenisz Európa-bajnokságon részt vett magyar küldöttség. A csapatbajnokságok során mind a férfiak, mind a nők megszerezték a földrészünk bajnoka címét, majd az egyes és páros számokban további 3 számot nyertek meg. Ber-czik Zoltán a férfi egyes döntőjében 3:0-ra győzte le a fiatal, akkor 18 éves román Radu Negulescut. A női egyes magyar döntőjében Kóczián Éva ugyancsak 3:0-lal nyerte a Kerekesné Sólyom Ilonával szembeni házi döntőt, míg a férfi páros viadalának végjátékában a Ber-czik–Sidó Ferenc kettős 3:0-ra nyerte a szovjet Rimas Paskiavicius–Algimantas Saunoris párossal vívott mérkőzést. A fennmaradt két további számot a román sportolók nyerték. Női párosban az Angelika Adelstein-Rozeanu–Maria Golopenţa-Alexandru kettős a döntőben 3:1-re győzött a magyar Kóczián–Máthé Sára kettőssel szemben. A vegyes páros román házi döntővel zárult, ebben: Golopenţa-Alexandru, Gheorghe Cobârzan–Adelstein-Rozeanu, Negulescu 3:2.

• Ápr. 14.: Hatvanöt éve, 1940-ben ezen a napon játszották a két világháború közötti időszak utolsó zöld-fehér (Ferencváros) és kék-fehér (Hungária, volt MTK) közötti örökrangadót. Ugyanis a kék-fehér csapatot az akkori, úgynevezett zsidótörvények nyomán a bajnokság végén feloszlatták (és csak a háború befejeztével alakult újra). A szóban forgó bajnoki mérkőzésen a Fradi 2:0-ra győzött Finta és Gyetvai góljával, és jobb gólarányával éppen a Hungária előtt megnyerte a bajnokságot.

• Ápr. 15.: Három Európa-csúcsot hitelesítettek a férfi dobószámokban 35 éves, 1970-ben az Európai Atlétikai Szövetségnél. Az új csúcsok: súlylökés: Rothenburg (NDK) 20,49 m; diszkoszvetés: Danek (csehszlovák) 66,48 m; gerelyhajítás: Kinnunen (finn) 92,70 m.

• Ápr. 16.: Ugyancsak 35 éves, 1970-es emlék: ekkor temették el nagy részvét mellett Budapesten a kétszeres olimpiai bajnok nehézsúlyú birkózót, a Picinek becézett Kozma Istvánt.

• Ápr. 17.: Negyed évszázada, 1980-ban a lengyel Henryk Jaskula sikerrel fejezte be vállalkozását: vitorlás csónakjával 178 nap alatt körbehajózta a Földet, anélkül, hogy valahol is kiszállt volna!

Az oldalt szerkesztette: Póka János András