Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

– Ezerötszáz erdélyi magyar jutott álláshoz az elmúlt egy évben az RMDSZ által indított E-meló munkaközvetítő hálózaton keresztül – tájékoztatott Farkas Katalin programvezető. A közvetítő-hálózat statisztikája szerint, többek között, informatikusokat keresnek leginkább a cégek. A lakosság erre ráérzett, hiszen egy országos felmérés szerint Romániában a legtöbben számítógép-kezelők akarnak lenni.

Az E-meló 2004 áprilisában jött létre, tavaly májustól a szolgáltatás két formában áll az érdeklődők rendelkezésére: egyrészt a világhálón, másrészt a központi irodák tanácsadás, toborzás és szelekció szolgáltatásain keresztül segít az álláskeresőknek a legjobb munkát és a munkaadóknak a legjobb szakembert megtalálni. A tizenöt erdélyi nagyvárosban irodával is rendelkező internetes közvetítőhálózat az elmúlt évben több állásbörzét szervezett. 2004 decemberében az E-meló karrier-tanácsadási programot is indított, amely pályaválasztás előtt álló iskolásoknak és fiataloknak szól.

Farkas Katalin elmondta: jelen pillanatban az E-meló adatbázisában 1900 munkavállaló és 450 munkaadó szerepel, a világhálón keresztül egy év alatt megközelítőleg 1250 állást tettek közzé, hetente átlagosan 25 állást hirdettek meg. – Megközelítőleg 2000 munkahelyet közvetítettünk a mintegy 3000 érdeklődőnek és a visszajelzésekből ítélve a cégek, szervezetek által meghirdetett állások 75–85 százalékát a hálózaton keresztül töltötték be. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 1500 erdélyi magyar fiatal szerzett tavaly munkát az E-meló segítségével – közölte Farkas Katalin.

Kedden indult a Fórum elnevezésű on-line tanácsadás, ahol az érdekeltek kérdéseket intézhetnek a szakembereknek, és tanácsot is kérhetnek szakmai elhelyezkedésükkel kapcsolatban. Az e-melósok magyarországi cégeknek is toboroznak munkavállalókat, összesen 42 magyarországi befektetőnek szereztek alkalmazottat. A jövőben magyarországi szakmai gyakorlatot is bevezetnének, ez abból állna, hogy romániai fiataloknak lehetőségük nyílna magyarországi cégek képzésein részt venni. Így a résztvevők tájékozódhatnak az uniós munkaerő-piaci viszonyokról. A közvetítőhálózat működtetői Diák-meló program beindítását is tervezik, ami lehetővé tenné, hogy a diákok részmunkaidős állást vállalhassanak.

Az érdeklődők átlagéletkora 20–35 év. Farkas Katalin felhívta a figyelmet egy új jelenségre, miszerint már a 30–35 év közötti romániai magyarok is hajlandóak munkahelyet, de akár szakmát is váltani. Hasonló változást jelent, hogy az álláskeresők eredeti lakóhelyükről is lemondanak, ha más településen jó állást találnak. A közeljövőben az E-meló munkaközvetítő hálózat a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Kht (ITDH) segítségével Brassó és Sepsiszentgyörgy vidékére kíván összpontosítani, ahol várhatóan számos gyár zárja majd be kapuit. Az elképzelés szerint a vidékre magyar érdekeltségű cégeket kellene csábítani, hogy állásajánlataikkal kimozdítsák holtpontról a munkaerőpiacot.

Farkas Katalin elmondta, a kimutatások szerint a közgazdász végzettségűek a legkeresettebbek, őket a számítógép-kezelők követik. Az E-meló statisztikája szerint irodai munkát végző személyeket is elég gyakran keresnek. A kereslet által meghatározott trendhez látszólag a lakosság is igazodik, hiszen az egyik legnagyobb állásközvetítő-honlapon készített közvélemény-kutatás szerint a lakosság többsége számítógép-kezelő akar lenni. A fordítói és a közönségkapcsolatot érintő szakmák sem fognak humánerőforrás-hiányban szenvedni, hiszen a szakmák népszerűségi listáján ez a két mesterség is előkelő helyen szerepel.

– Nem tudják betölteni szerepüket a civil szervezetek, mert a politikum rájuk telepszik, a kisebbségi törvénytervezet pedig ráadásul megerősíti ezt az egyenlőtlenséget – így fogalmazta meg aggodalmait Egri István, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) ügyvezető igazgatója a tegnap sorra került Civil Kerekasztal nevű rendezvényen.

Egri István azt is nehezményezte, hogy az RMDSZ csupán öt napot – ebből kettő hétvégére esett – adott a szervezeteknek, hogy megtehessék módosító javaslataikat. A megfogalmazódó kérdésekre, kételyekre Veress Emőd jogász, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke reflektált. Elmondta: azt szeretnék, ha már a tavaszi ciklusban a parlament elé terjesztenék a tervezetet, emiatt kellett siettetni a javaslattételeket. Hozzáfűzte azonban, hogy az új változatot a módosító javaslatok alapján készítették el, és a határidő rövidsége ellenére sok megjegyzés érkezett be.

Emlékeztetett: egyes miniszterek kifogásolják a megalakítandó autonómiatanács közhatósági jellegét, és csak konzultatív szerepet szánnának neki. A kérdezők leginkább az említett tanács összetételén és annak megválasztási módozatain vitatkoztak. A résztvevők szerint az RMDSZ kizárja a civilek részvételi lehetőségeit, hiszen egyik szervezet sem rendelkezik olyan infrastrukturális háttérrel és kampánylehetőséggel, mint az RMDSZ.

A vita hatékonyságát azonban csökkentette, hogy a felek nem hasonló szövegváltozat alapján ismertették álláspontjukat, emiatt érezték egyesek, hogy nem vették figyelembe a módosító javaslatokat. A beszélgetés során kiderült: 91 tagú autonómia tanácsot hoznak majd létre, közösségen belüli belső választás alapján.

Kérdésre válaszolva, az ügyvezető alelnök kifejtette: területi autonómiát alkotmánymódosítás nélkül nem lehet létrehozni, ezért egyelőre a kulturális autonómiát szorgalmazták.

Befejeződött a magyar Szabaddemokraták Szövetsége (SZDSZ) küldöttségének bukaresti látogatása. A kisebbik magyar kormánypárt politikusai Kuncze Gábor pártelnök vezetésével Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnökkel, az RMDSZ minisztereivel, valamint a Nemzeti Liberális Párt (NLP) vezetőivel találkoztak.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke az észak-erdélyi autópályával kapcsolatban kifejtette: az autópálya megépítése rendkívül fontos, Erdély gazdasági, sőt stratégiai helyzetét több évtizedre meghatározná, összekötő kapcsot jelentene Románia és Magyarország, illetve az Európai Unió között. Markó szerint nagy segítség lenne, ha a magyar fél kiépítené az autópálya magyarországi szakaszát Debrecenig, mert az összekapcsolódhatna az észak-erdélyi autópályával. A sztráda kiépítése a Székelyföldet is érintené, ez pedig a régió infrastrukturális, gazdasági fejlődése szempontjából nagy jelentőséggel bír. A Szülőföld Alap programról szólva a szövetségi elnök kifejtette, hogy konkrét tervekre van szükség. Ezek között említette a dévai szórványkollégium mielőbbi befejezésének fontosságát, rámutatva, „jó lenne, ha már szeptemberben sor kerülhetne ennek felavatására". – Rendkívül jól fejlődik a román–magyar informatikai együttműködés, ami mindkét ország közös érdeke, további konkrét programokat kell beindítani – állapította meg Kuncze Gábor és Nagy Zsolt hírközlési és informatikai miniszter.

A küldöttség tagja volt Eörsi Mátyás is, aki úgy vélekedett, hogy az SZDSZ-nek, mint magyar liberális pártnak kulcsszerep jutott a két ország közötti kormányközi kapcsolatok alakításában. Emlékeztetett: Romániában hatalomra került az RMDSZ, ugyancsak kormányon van az NLP, az SZDSZ is liberális párt, amely Budapesten koalíciót alkot a szocialistákkal, fejtegette Eörsi, aki szerint pártja e kötődések miatt képes a leghatékonyabb kommunikációs híd lenni a két kormány között.

Szerinte a magyar–román kapcsolatok ma sokkal jobbak, mint ezelőtt bármikor, persze ez nem jelenteni azt, hogy ne lennének még viták, félreértések e viszonyban. De most már mindkét országban megvan a legjobb szándék arra, hogy ezeken túllépjen, hangsúlyozta.

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás utáni RMDSZ–SZDSZ viszonyt érintő kérdésre Eörsi leszögezte: e két szervezet között kiváló a kapcsolat, még akkor is, ha eltérő volt a véleményük az említett kérdésben. Ami az Eörsi Mátyás ellen korábban Kolozsváron szervezett tüntetést illeti, e kérdésre a politikus azt felelte: természetesnek tartja, hogy vannak olyan magyarok, akik nem értenek egyet más magyarokkal. „Nagyon nagy bajban van az a nemzet, amelynek tagjai mindenben egyetértenek" – mondta, utalva példaként arra, hogy a Ceauşescu-rendszer idején nem volt vita magyar és magyar között. Eörsi emlékeztetett arra, hogy a magukat radikálisnak hívő magyarok a magyar miniszterelnök üzenetét kifütyülték március 15-én, a román kormányfő üzenetét pedig megtapsolták. Eörsi szerint ezzel végül is igazi liberális politikát valósítanak meg, hiszen tudomásul veszik: nincs ellentmondás aközött, hogy ők a romániai politikai nemzet tagjai, miközben kulturálisan magyar az önazonosságuk.

Az egészségügy krónikus alulfizetettsége az oka a rendszerben kialakult kritikus helyzetnek, jelentette ki tegnapi első sajtóértekezletén dr. Mircea Moroşan, a Kolozs megyei egészségügyi biztosító pénztár új elnöke. Amint lapunkban korábban már megírtuk, Moroşan, Emilia Groza lemondása után foglalta el a megüresedett tisztséget A biztosító új elnöke önkormányzati képviselő, a megyei tanács egészségügyi szakbizottságának vezetője.

Az elmúlt évben elfogadott költségvetés jóval elmarad a kolozsvári pénztár elvárásaitól, emellett nagyon szigorú feltételeket szabtak: nem csak negyedévekre, hanem hónapokra pontosan beosztották a pénzt. Emiatt szinte lehetetlen a sokszor változó igényeknek megfelelően alakítani egy-egy költségvetési fejezeten, és döntésképtelenekké válnak a központi biztosító pénztár jóváhagyása nélkül. Az elnök szerint mindenekelőtt nagyobb önállóságra lenne szüksége a helyi pénztárnak.

Annak ellenére, hogy a vártnál kevesebb bevételhez jutott, többet kellett fizetnie az egészségügyi szolgáltatásokra a Kolozs megyei egészségügyi biztosító pénztárnak, mondta Daniel Horvath szóvivő. Bár a az előirányzott havi bevétel 219,26 milliárd lej, az eddig feldolgozott adatok szerint márciusban csupán 203,32 milliárd lej folyt be. Az év első negyedében az összjövedelem 684,61 milliárd lej volt, a biztosító pénztár pedig 741,4 milliárd lejt fizetett különféle egészségügyi szolgáltatásokra. A biztosító részéről ez átlagban 247,13 milliárd lej havi finanszírozást jelent, 228,2 milliárd lej havi átlagú befizetés mellett.

Kolozs megyében az egészségügyi szolgáltatások költségének legnagyobb részét, 63,88%-át a kórházi ellátás képezi, ezt a kompenzált gyógyszerekre fordított kiadás (20,58%), és az elsődleges orvosi ellátás (4,02%) követi. A kórházak adóssága a szolgáltatókkal szemben március végén meghaladta a 92,84 milliárd lejt, ebből a legnagyobb tartozást – 58,85 milliárdot – a gyógyszereknél és egyéb egészségügyi kellékeknél halmozták fel. A legsúlyosabb adóssággal a kolozsvári szívkórház küszködik (23,84 milliárd), ezt követi a megyei kórház (15,68 milliárd), az onkológiai intézet (9,41 milliárd), a felnőtt-kórház (9,05 milliárd lej), a járványkórház (5,63 milliárd) és a városi kórház (3,95 milliárd).

A vasutas szakszervezetek elhalasztották a május 12–14-ére tervezett sztrájkot. Erre azért került sor, mert a vasutasok úgy döntöttek, hogy nem kívánják tovább nehezíteni az árvizek miatt amúgy is nehézkes vasúti szállítást.

A közlekedési minisztérium 100 millió eurós hitelfelvételt tervez az amerikai Exim Bank garanciáival a Bechtel társasággal szembeni 72 millió eurós adósság kifizetésére, és a Brassó-Bors autópálya építési munkálatainak folytatására. Borbély László területrendezési miniszter elmondta, hogy a Brassó-Bors autópálya költségvetését mintegy 100 millió euróval csökkentik, a Bechtel pedig mintegy 2 millió dolláros késedelmi kamatot számíthat fel az elvégzett, de nem kifizetett munkákért.

Május 15. helyett május 16-ig lehet benyújtani vagy postán elküldeni a globális jövedelembevallást. Akik nem tesznek eleget eme kötelezettségüknek legkésőbb hétfőig 100 ezer lejtől 1 millió lejig terjedő büntetést kell majd fizetniük.

A nők életében vannak olyan jelentéktelen események, amelyeknek azért nem tulajdonítanak különösebb fontosságot, mert nincsenek érdekelve a szívükkel.

MONOSTOR MENTÁLIS (TÉR)-KÉPEI címmel Pásztor Gyöngyi tart előadást május 12-én, csütörtökön du. 6 órától a Szociológia Nyílt Esten, a Max Weber Szociológiai Kutatóközpont székházában (Tipografiei 12/A., szemben a tűzoltó toronnyal).

A NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK ELMÉLETE ÉS TÖRTÉNETE címmel dr. Jeszenszky Géza tart előadásokat a BBTE Jelenkor Története és Nemzetközi Kapcsolatok Tanszékének és a Sapientia Alapítvány–Kutatási Programok Intézetének közös szervezésében. Az előadások helyszíne: a BBTE Echinox épülete, Brătianu terem (I. em.). Időpont: május 13-án, pénteken 17–20, május 14-én, szombaton 9–12 és 14–17 óra között.

VIDÉK ÉS KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN témakörben Tóthné dr. Szita Klára egyetemi tanár (Miskolc) tart előadás-sorozatot a Sapientia–Kutatási Programok Intézetének vendégtanári programja keretében, a BBTE Közgazdaságtudományi Karán (Teodor Mihali út 58–60., 210-es terem). Időpontok: május 13-án, pénteken 17.30–20.20, május 14-én, szombaton 9–17, május 16-án, hétfőn 17.30–20.20 óra között.

TUNÉZIÁBAN JÁRTAM címmel Goger Ferenc tart úti beszámolót május 13-án, pénteken du. 5 órától, az RMDSZ belvárosi kerületének közgyűlésén, a Kossuth Lajos/December 21. út 18. szám alatt.

ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor május 13-án, pénteken 13–15 óra között tart fogadóórát a Malom/Bariţiu utca 16. szám alatti szenátori irodában.

ANDREI OIŞTEANU: A KÉPZELETBELI ZSIDÓ A ROMÁN (ÉS KELET–KÖZÉP–EURÓPAI) KULTÚRÁBAN című legújabb kötetét mutatja be a Kriterion Könyvkiadó május 12-én, csütörtökön du. 4 órakor az Egyetemi Könyvesboltban (Egyetem/Universităţii utca 1.). A kötetet a fordító, Hadházy Zsuzsa és a szerkesztő, Jakab Márta mutatja be. A könyvbemutatóra a Könyvtavasz keretén belül kerül sor.

AGYKONTROLL–KLUBTALÁLKOZÓT tartanak május 13-án, pénteken du. 6 órától az állatfiziológiai amfiteátrumban (Mikó/Clinicilor utca 5–7., szemben az Állattani Múzeummal).

A PRÁGAI NEMZETKÖZI CIRKUSZ szerepel május 12–22. között Kolozsváron, a Városi Stadionban. Hétköznapokon egy előadást tartanak, este 7 órától, szombaton és vasárnap kettőt, délután 4 és este 7 órától. Jegyeket a cirkusz pénztáránál lehet vásárolni 10–19 óra között.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Kémia Szakosztálya a 2004–2005-ös tanévben is meghirdette a kémia iránt érdeklődő VII–VIII. osztályos tanulóknak az immár hagyományossá vált Hevesy György Kémiaversenyt. A második forduló – erdélyi döntő – megrendezésére 2005. május 7-én került sor a gyergyóalfalusi Sövér Elek Szakközépiskolában.

A jelenlévő 22 diákot dr. Majdik Kornélia, az EMT Kémia Szakosztályának elnöke, a Sövér Elek Szakközépiskola részéről Gál János, igazgató és Kiss Arnold, kémiatanár köszöntötte. Az ünnepélyes megnyitó után, az iskola diákjainak szavalatait hallgathatták meg, majd bemutatták Gyergyóalfalut és környékét.

Az elméleti és gyakorlati verseny után a diákok és tanárok közösen látogatták meg a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt.

A díjkiosztásra délután 6 órakor került sor a díszteremben, ahol a legjobb eredményeket elért 8 diákot az erdélyi Versenyszervező Bizottság díjazta a következő kategóriákban: VII. osztály: I. díj: Sipos Lehel, Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó Kollégium, (felkészítő tanár Újfalvi Irma); II. díj: Török Tamás, Marosvásárhely, 2-es számú Általános Iskola, (Makkai Márta); III. díj: Szőke Árpád, Margitti Általános Iskola, (Floruncuţ Erika); Dicséret: Kölcze Katalin, Marosvásárhely, 2-es számú Általános Iskola, (Makkai Márta);

VIII. osztály: I. díj: Aczél Tímea, Brassó, 10-es számú Általános Iskola, (Rákóczi Mária); I. díj: Szerző Péter, Sepsiszentgyörgy, Székely Mikó Kollégium, (Manases Zsuzsa); II. díj: Bába László, Sepsiszentgyörgy, Mikes Kelemen Elméleti Líceum, (Balogh Deák Anikó); III. díj: Szász Zsigmond, 15-ös számú Általános Iskola, (Gál Mária).

Mindkét kategóriából az első két helyezett (Sipos Lehel, Török Tamás, Aczél Tímea, Szerző Péter) jutott tovább a Hevesy György Kémiaverseny magyarországi döntőjére, melynek időpontja és helyszíne 2005. május 27–29., Szombathely.

Köszönetet mondunk a Sövér Elek Szakközépiskola vezetőségének és a kémia szakos tanárainak, név szerint Kiss Arnoldnak és Kiss Lorándnak, valamint Kiss Rozáliának, hogy megfelelő környezetet biztosítottak a versenynek, a javító tanároknak a jól összehangolt munkáért, és nem utolsó sorban támogatóinknak, akik nagymértékben hozzájárultak az erdélyi döntőn résztvevő diákok díjazásához.

Külföldön is jól ismertek a Kis- Szamos-völgyi folklór képviselői. Miután az elmúlt években összejárták fél Európát, a napokban Luxemburgban is megfordultak az örmény kisváros műkedvelői. Az Európai Unióhoz való csatlakozás alkalmával lezajlott ünnepségek keretében megtartott művészeti rendezvényeken ott volt a szamosújvári kultúrház Erdély elnevezésű népi zenekara is. Az Emil Mikai, Pusztai Aladár és Urszuly Kálmán összeállítású trió főleg erdélyi népdalokból összeállított műsort mutatott be a luxemburgi szabadtéri színpadon. A programból nem hiányoztak a Szamos-menti, illetve mezőségi magyar népdalok, de sok tapsot kaptak a cigánydalokból válogatott egyveleggel is.

Május végén a németországi Forchheim testvérvárosban lép fel a szamosújvári Erdély együttes, majd franciaországi meghívásnak is eleget tesznek a kolozsvári tájak gazdag népművészetének követei.

„Az expresszivitással sohasem csupán az expresszionizmus irányába lépek, hanem mindig úgy újítok, hogy egyben igyekszem a szép törvényei szerint alkotni. Nem megdöbbenteni, mellbe vágni, hanem varázsolni, hódítani akarok. A művészetnek hatalmas vonzereje van, de ezt meg kell teremteni. Kívánatossá kell tenni a munkát. A szépség pedig olyan, hogy kívánatossá teszi magát, felébreszti a birtoklásvágyat. Hát ilyen a jó mű" – vallja Lövith Egon, az örök újító, a 82 évesen is meglepő intenzitással munkálkodó kolozsvári művész, a főiskola nyugalmazott tanszékvezető tanára, az avantgárd lelkes híve és az ötvenes évektől kezdődően művelője is. A rendkívül sokoldalú művész – szobrász, festő, grafikus és keramikus – festményeiből nyílik kiállítás május 14-én, de. 12 órakor a Nagy-Szamos/Iaşilor utca 14. szám alatti Korunk Galériában.

Bevezetőt mond: Németh Júlia. Kántor Lajos ismerteti Németh Júlia Lövith Egonról írt monográfiáját. Kányádi Sándor Erdélyi jiddis népköltészet című kötetéből Hatházi András színművész olvas fel. A zenei műsorban közreműködik a MAZEL TOV klezmer zenekar. A kiállítás munkanapokon de. 10–14 óra között tekinthető meg.

Tavalyelőtthöz képest, amikor szeptemberben szervezték meg Gyergyószentmiklóson a Kisebbségi Színházak Kollokviumát, idén május 20-án startol a rendezvénysorozat. Szabó Tibor fesztiváligazgató a Szabadság kérdésére így indokolta meg a változtatást: szeptemberben Gyergyóban már esősre és hidegre fordul az idő, sok résztvevő panaszkodott emiatt. – Azonkívül a társulatok egyrészt a kisvárdai Határon Túli Színházak Fesztiválja című rendezvény „utóérzésének" tartották, másrészt pedig többnyire mindenütt az évad eleji első produkciók próbáit tartják már, vagy felújítások zajlanak, emiatt nehezen tudnak eljutni a kollokviumra. Bíztunk tehát a májusi periódusban, a szép időjárásban, ehhez képest szakad az eső, és hideg van. De remélem jobbra fordul az idő – fűzte hozzá Szabó Tibor.

– Ilyen körülmények között a kisvárdai fesztivál válik majd „utóérzéssé"?

– Az ottani fesztivál szervezői ittlétünk alkalmával szintén megkérdezték, miért helyeztük át az időpontot, többnyire a kisvárdai fesztiválra válogatást végző két kritikus elégedetlenkedett emiatt, de nincs különösebb gond emiatt. A kollokvium egyébként csupán a romániai kisebbségi színházakat tekinti át, a kisvárdaira pedig minden határon túli magyar színház hivatalos. Azonkívül a mi rendezvényükre nem válogatás alapján történt a bejelentkezés, hanem a színházakra bíztuk, milyen produkciót hoznak el. Jelen van a bukaresti Zsidó Színház, valamint a két német társulat, a temesvári és a szebeni. Részt vesz a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház is.

– Milyen akadályokba ütköztek a szervezésnél?

– Főleg anyagi gondjaink voltak, de még most is van egy-két olyan tétel, amire nincs fedezetünk, például a zsűri munkáját nem tudjuk, miből fogjuk honorálni. A díjakra is nagyon nehezen gyűl össze az alap, bár van néhány felajánlás különdíjra is. Akadnak vállalkozók, a napokban adnak választ. De más gondunk is van. A város részéről mit sem változott a fesztiválhoz való hozzáállás. Tavaly óta új vezetősége van a városnak, de sajnos ez még annyira sem kultúracentrikus, mint a korábbi. Egyetlen példával illusztrálnám csupán: habár múlt év őszén jeleztük a kollokvium megszervezését, kértük, hogy különítsenek el a költségvetésből legalább egy minimális keretet, amellyel a város hozzájárulhatna a rendezvényhez. Ehhez képest nulla lejjel támogatják a fesztivált, a két héttel ezelőtti Koós János koncertre viszont 20 millió lejt adtak.

– Kik a zsűri tagjai?

– Alice Georgescu (kritikus), Zsehránszky István (kritikus), Kovács Levente (rendező), Boros Kinga (kritikus) és Sőregi Melinda (kritikus). Mivel a tavalyelőtt a férfinem túltengett a zsűriben, idén több hölgyet kértünk fel zsűrizésre.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Égi királyság – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfőn minden előadás. Május 9–11-én de. 10 órától: Felix és Otilia – román.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Fellegekben járva – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 18, 21; kedvezménnyel kedden minden előadás. Május 9–12-én 12 órától: A fejsze – román.

GYŐZELEM – Nói, az albinó – bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 19.30; Millió dolláros bébi – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 22.

FAVORIT – Trója – amerikai. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20; csütörtökön minden előadás kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Constantin – amerikai – vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfőn minden előadás.

TORDA

FOX – A fűrész – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Az idegrendszer – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Bújócska – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától és hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – Aaltra – francia–belga. – Vetítés 17 órától; kedden kedvezménnyel. Alien v. Predator – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30; 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Hitch – Utolsó első csók – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap: 22.30; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22.30 órától, hétfőn minden előadás.

MAGYAR OPERA

Ma, május 12-én, csütörtökön 18.30 órakor: Huszka Jenő: Gül baba. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Gy. Tatár Éva.

Május 14-én, szombaton de. 11 órakor: Huszka Jenő: Gül baba. Vezényel: Hary Béla. Rendező: Gy. Tatár Éva. – Ifjúsági-bérlet.

ROMÁN OPERA

Május 13-án, pénteken este 7 órakor: Bizet: Carmen – balettelőadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Május 13-án, pénteken este 8 órakor: Ionesco: Jaques vagy a behódolás – stúdióelőadás. Rendező: Tompa Gábor. – CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

TRANZIT HÁZ

Ma, május 12-én, csütörtökön du. 6 órától: Mrožek: Károly. Rendező: Tompa Gábor.

Ma, május 12-én, csütörtökön este 8 órától: Mrožek: Károly. Rendező: Tompa Gábor.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Ma, május 12-én, csütörtökön este 7 órakor: G. B. Shaw: Pygmalion.

FARKAS UTCAI TEMPLOM

Ma, május 12-én, csütörtökön este 7 órakor: Gabriel Pozdărescu (trombita) és Horváth Zoltán (orgona) előadói estje a IV. Pünkösdi Hangversenysorozat keretében.

UNITÁRIUS PÜSPÖKSÉG

Ma, május 12-én, csütörtökön du. 6 órakor: Lászlóffy Réka (zongora) és Márkos Albert (hegedű) előadói estje. Műsoron: Bach-, Beethoven-, Schubert-, Saint-Saëns-, Márkos-művek.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Május 13-án, pénteken este 7 órakor: A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarának hangversenye. Közreműködik: Florin Croitoru. Műsoron: Mozart: 5. Hegedűverseny; Sosztakovics: 5. d-moll szimfónia.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

Április 22-én Kisinyovban az öt GUUAM-tagország államfői közül négyen – Üzbegisztán elnöke az utolsó pillanatban mondta le részvételét – aláírták A demokrácia, a stabilitás és a béke nevében elnevezésű nyilatkozatot. A dokumentum állást foglal „a demokratikus intézkedések aktivizálása mellett a tagországokban",valamint közös erőfeszítésekre szólít fel a térségben lévő megoldatlan konfliktusok rendezésére. A csúcstalálkozón, amelyen megfigyelőként részt vett a román és a litván elnök is, Traian Băsescu, feltehetően elsősorban a Dnyeszter-melléki helyzetre gondolva, úgy nyilatkozott, hogy a konfliktusokat „Oroszországgal konszenzusra jutva" kell megoldani. „A Grúziát, Ukrajnát, Üzbegisztánt, Azerbajdzsánt és Moldáviát magába foglaló GUUAM az európai integráció útjára lépő új demokratikus államok szervezetét jelenti", amelyek közül „egyiknek sincs szándékában egy Oroszország elleni szövetséget létrehozni." – nyilatkozta Mihail Szaakasvili grúz elnök a Moldova elnökével, Vlagyimir Voronyinnal való korábbi találkozója után.

Az elemzők, az orosz és a nemzetközi sajtó egy része azonban, kétkedéssel fogadta a bejelentést, s kételyei vannak az államcsoportosulásnak a nyilvánosság előtt kinyilvánított politikai céljaival szemben is. Bizonyos, hogy a néhány esztendeje még lassan kimúló geopolitikai kuriózumként elkönyvelt államszövetség, a grúziai és az ukrajnai politikai fordulat után, fontos szerepet játszik az Európától a Kaukázuson keresztül Ázsiáig terjedő térségben. 1997. október 10-én Strasbourgban, az Európa Tanács csúcstalálkozóján négy ország, Ukrajna, Grúzia, Moldávia és Azerbajdzsán államfői közös nyilatkozatot írtak alá. A dokumentum aláírói azt a szándékukat fejezték ki, hogy országaik, szervezetbe tömörülve (GUAM) a szuverenitás, a területi egység, a határok sérthetetlensége, az emberi jogok tiszteletben tartásának elveit szem előtt tartva törekszenek az európai stabilitás és biztonság megerősítésére. A szervezet további bővítésére, Üzbegisztán felvételére 1999. április 24-én Washingtonban az Euroatlanti Partnerség Tanácsának csúcstalálkozója idején került sor. Az itt elfogadott Washingtoni Nyilatkozat értelmében a GUAM Üzbegisztánnal kibővülve GUUAM elnevezéssel működik tovább. Az ázsiai ország belépésével fogalmazódott meg az Európa-Kaukázus-Ázsia közlekedési folyosó létrehozásánakszükségessége. A GUUAM a Kucsma elnök által irányított Ukrajnában tulajdonképpen az egyetlen pislákoló reménysugár volt a nyugati integráció hívei számára. A ma már Brüsszel és Washington támogatását maga mögött érző, Moszkvától egyre távolodó Kijev a régió vezető hatalma kíván lenni. Ez a törekvés érthető, hiszen az Ukrajnát is magában foglaló posztszovjet integrációs intézmények, a Független Államok Közössége, vagy az Egységes Gazdasági Térség egyértelműen Oroszország érdekeit szolgálják. Következésképpen ellentétesek Ukrajna gazdasági és politikai céljaival, s a politikai prioritássá emelkedett európai integrációs szándékaival. (Az EU-ba való közeli, vagy távolabbi időben való belépés iránti ukrán eltökéltség hamarosan a köznapi jelképekben is megjelenik: az európai integrációért felelős ukrán miniszterelnök-helyettes bejelentette, hogy a közintézmények homlokzatain a nemzeti lobogó mellé ezután az EU zászlóját is kitűzik.) Ukrajnában egyre több szó esik a FÁK működés-képtelenségéről, esetleges megszűnéséről. Hivatalos ukrán vélemény szerint az államközösségnek, ha nem találják meg az összes tagállam érdekérvényesítésének mechanizmusait, mostani formájában nincs jövője. Szerhij Terjohin, gazdasági és európai integrációs miniszter még egyértelműbben nyilatkozott a Moszkvában április elején az Egységes Gazdasági Térség megalakításának szentelt találkozón: bejelentette, hogy a FÁK olyan rendszer, amely befejezte funkcióinak teljesítését, nincs semmi remény arra, hogy a továbbiakban fejlődőképes legyen. A miniszter egyedül az Egységes Gazdasági Térségen belüli szabad gazdasági övezet létrehozását támogatja. Ukrajna érdekeinek tehát az Oroszország nélküli, a Moldáviától a Kaukázuson át Közép-Ázsiáig terjedő együttműködési rendszer megerősödése felelne meg. Ez egyezik az EU és az Egyesült Államok azon szándékával is, hogy az euroatlanti térség kiterjesztése érdekében a függetlenné vált posztszovjet országokat, közöttük elsősorban Ukrajnát, erősíteni kell, nyugati integrációs politikájának véghezvitele érdekében. E szándékokat erősítették meg Juscsenko egyesült államokbeli tárgyalásai. Ukrajna ígéretet kapott arra, hogy az EgyesültÁllamok támogatja belépését a WTO-ba. A tárgyalásokon szó esett arról, hogy Ukrajna kész aktívabb szerepet vállalni a térség stabilitásának növelésében, egyebek között a Dnyeszter-melléki konfliktus rendezésében. A tárgyalásokat értékelve Juscsenko kijelentette, hogy új korszak kezdődött a két ország stratégiai partnerségében. Az új, Ukrajnával kapcsolatos politikáját még ki sem építő Oroszországot éppen az ilyen jelenségek és nyilatkozatok aggasztják. (Moszkva elbizonytalanodására utal, hogy Putyin elnök országa „közelkülföld" politikáját újraértékelendő létrehozta a „Külföldi országokkal fenntartott regionális és kulturális kapcsolatok hivatalát.") A La Stampa című olasz lap azt állítja, hogy Moldávi, Ukrajna és Grúzia április első napjaiban az ún. „fekete lyukak" felszámolása érdekében Putyin-ellenes szövetséget kötött. A lap értesülései szerint aláírták a „Fekete lyukak térképe" elnevezésű dokumentumot, amely együttműködést irányoz elő a Dnyeszter-melléki, az abháziai és a dél-oszétiai konfliktusok rendezésére. Köztudott, hogy Moldáviában és Grúziában orosz katonai kontingens állomásozik, s ukrán–orosz viszonylatban nem teljesen rendezett a fekete-tengeri orosz jelenlét sem. Az ukrajnai elnökválasztás után életre keltett GUUAM további működése nem közömbös az Egyesült Államok számára sem. Az USA geopolitikai doktrínájában a GUUAM olyan övezetként szerepel, amely gátolhatja Oroszország déli és délnyugati politikájának zavartalan mozgását. A doktrína a Kaspi-tengeri olaj Európába irányuló útvonalának kijelölésekor vált hangsúlyossá Washington számára az azeri és a kazak olajipari konzorciumokban vezető szerepet vállaló amerikai társaságok gazdasági érdekei miatt. A Tbiliszit is érintő, a Baku és a törökországi Ceyhan közötti, 1770 km hosszúságú olajvezeték építése azóta elkezdődött, üzembe helyezése az idén esedékes. A NATO a Partnerség a békéért programba az összes GUUAM-tagországot bevonva egyfajta védőhálót font az amerikai társaságok ügyletei köré. A GUUAM-ot a régi, uralkodói pozícióból irányítani kívánó Oroszországgal szembeni ellenállás, az egymást erősítő politikai és gazdasági érdekek, valamint az önérdekre alapozott nyugati támogatás, s korántsem a „baráti népek szövetségének" gondolata működteti. A történelmében, vallási hagyományaiban, mentalitásában egymástól erősen elütő országok együttműködése rövid távon bizonyosan sikeres lesz. Ám a nyugati, főleg az egyesült államokbeli támogatóknak – éppen saját érdekeik végett – számolniuk kell azzal, az ezekben országokban megtapasztalt, friss szabadság élménnyel, amely lehetetlenné teszi a „standardizált amerikai demokrácia" exportjának sikerét. Kérdés, hogy a nemzeti alapokon építkező, jelenleg feltétlenül Amerika-barát kormányok a jövőben hogyan tudnak együttműködni a globalizációban érdekelt Washingtonnal. A szomszédos Oroszországnak pedig létszükséglete, hogy új, a szomszédok érzékenységére és érdekeire is figyelemmel lévő doktrínát alakítson ki az államszövetséggel, s külön-külön annak országaival.

Új jaltai konferenciát javasol Mihail Szaakasvili grúz államfő az új európai demokráciák részvételével a szabadság kiterjesztése céljából a The Washington Post keddi számában. A grúz elnök írásában emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és a Szovjetunió jaltai megállapodása a második világháború után emberek millióit vetette a kegyetlen zsarnokság igájába. Jalta hatvan éven át árulást és cserbenhagyást jelentett, írta a szerző.

A Jaltában teremtett európai megosztottság és a vasfüggöny ma már a múlté. 1989 óta a Sztálinnak átengedett területek nagy részén demokráciák jöttek létre. A szerző szerint most az új demokráciákon a sor, hogy hozzájáruljanak az egységes, szabad és békében élő Európa megvalósításához. Traian Băsescu román és Victor Juscsenko ukrán elnökkel folytatott megbeszélései után a grúz vezető úgy hiszi, eljött az ideje az új európai demokráciák önkéntes társulásának, amelynek három fő célja lenne. Az első cél az együttműködés a demokrácia megszilárdításáért ezekben az országokban. Második célnak nevezte a szabadság kiterjesztését a Fekete-tenger térségében és mindenütt a szélesebb értelemben vett Európában. A harmadik cél a szabadság határainak kiterjesztése messze a Fekete-tenger térségen túlra. „Üzenetünk az elnyomóknak és alattvalóiknak világos: a szabad népek nem nyughatnak, amíg virul a zsarnokság. (…) A szabadság szele most már Közép-Ázsia sztyeppéit fújja és a libanoni cédrusok ágait rezegteti. Itt az ideje visszatérni Jaltába, de most nem titkos diplomácia céljából, amely lejáratja az értékeket és ártatlanokat dönt rabszolgasorsba. Jaltát a remény jelképévé tesszük"

A víz az úr. És megfékezhetetlen. Akárcsak a fejetlenség és kapkodás azok részéről, akiknek feladata lenne a védekezés. A pusztító ár megfékezése, s az egyik pillanatról a másikra otthontalanokká, nincstelenekké vált ezrek megsegítése. Ha mással nem, hát legalább jó szóval. Mert elképzelhető, hogy a kormány nagy hirtelenjében, egyik pillanatról a másikra ne tudja teljes mértékben megoldani az árvíz sújtotta területek lakóinak problémáit. Az viszont már elképzelhetetlen, hogy egy ekkora méretű katasztrófa esetén a miniszterelnöknek kisebb gondja is nagyobb legyen, minthogy a kérdéssel érdemben foglalkozzon, merthogy kitüntetéseket kell osztogatnia, meg hasonlók. S amikor napok múltán végre leereszkedik az égből a temesi tengerre, s szembesül a kegyetlen valósággal, olyannyira idegessé váljék, hogy a legelemibb emberi tulajdonságról, az együttérzésről is megfeledkezzen.

– Mit akar, hogy szállodát emeljünk maguknak? – förmedt rá a nehéz sorsát panaszoló asszonyra. Majd a sajtóban azonnal elhíresült mondását enyhítendő, az elkeseredett ember kifakadását politikai propagandának minősítette.

Nem ezt vártuk a jó modoráról ismert, s eddig úgy tűnt, kitűnő diplomáciai érzékkel rendelkező, a lakosság nagy részének rokonszenves államférfitől.

De úgy tűnik, amilyen a főnök, olyan a beosztottja is.

– Nem taxik ezek, hogy egyfolytában sétafikáljanak vele –, mordult az omladozó házakból valamicskét csónakokon kimenteni próbáló szerencsétlen emberekre Temes megye prefektusa.

Hát mit mondjak? Nagy-nagy empátiára vallanak az effajta kedves szavak.

Ami pedig a másik illetékest, a környezetvédelmi miniszter Sulfina Barbut illeti, ilyen érzelmileg kifogásolható elszólásai mintha nem lettek volna – talán női mivoltából adódóan is –, hozzá nem értése és kapkodása viszont annál nyilvánvalóbb. Elődei viselt dolgai, amelyekkel oly sokat foglalkozott – a gátépítés –, megerősítés helyett magáncélokra fordított közpénzek – lehet, hogy igaznak bizonyulnak majd, egyébirányú, megbocsáthatatlan tájékozatlansága viszont már annál kevésbé. Amikor például a magyar környezetvédelmi minisztérium küldte szivattyúk megérkeztek Temes megyébe, azt nyilatkozta, hogy Románia nem rendelkezik ugyan hasonló segédeszközökkel, de mindent megtesz majd annak érdekében, hogy mielőbb beszerezzék azokat. Hogy másnapra kiderüljön: Romániában négyszer nagyobb teljesítőképességű szivattyúkat gyártanak, méghozzá Bukarestben, az Aversában. S a vállalat még időben fel is ajánlotta az illetékeseknek a megoldást jelentő gépeket, de mind a fővárosban, mind pedig a Temes megyei vízügyi szerveknél süket fülekre talált. Talán nem is éppen véletlenül, hiszen a Realitatea tévé értesülései szerint mindössze Maros, Iasi és Olt megyében tölti be szakember a vezetői posztot. Egyébként megbízható pédés és liberális könyvelők, gépészmérnökök, vegyészek és újságírók foglalkoznak legmagasabb szinten a vízügyi kérdésekkel.

Vajon megérjük-e egyáltalán, hogy a politikum csupán a politikával törődjék, s egy-egy kormányváltást követően ne kezdődjön el immár szabályszerűen a vezetőségcsere a gazdasági egységekben, művelődési intézményekben? Mert mit ér például egy politikailag maximálisan megbízható újságíró a vízügyi szervek élén? Mondhatnám, hogy annyit, amennyit egy vízügyi szakember a főszerkesztői székben. De nem mondom, mert ismerek egy kitűnően író szakmérnököt. Inkább azt mondanám: annyit, amennyit az idei katasztrófát kísérő káosz igazolt.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Lemondását helyezte kilátásba Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter, ha Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök úgy értékeli: helytelen döntést hozott a víz alá kerülő Temes megyei falvak helyzetének rendezése ügyében.

A szakemberek és a sajtó többször is megkérdőjelezte a miniszter asszony hozzáértését, elsősorban a Magyarországról kölcsönkért szivattyúk miatt, vélik többen is úgy, fölösleges kiadásokkal terheli meg az árvízkárok enyhítésére kiutalt segélyalapot. Gheorghe Matei, a hasonló felszereléseket gyártó legnagyobb román cég igazgatója szerint ők is felajánlották a kormánynak a segítséget, ingyen 15 nagyformátumú szivattyút bocsátottak volna a hatóságok rendelkezésére. Ezért érthetetlen, hogy mégis a magyarországi gépek igénybevétele mellett döntöttek válasz nélkül hagyva a hazai ajánlatot. Matei elmondta: a magyar felszerelés nagy része különben is román gyártmányú, erről pontos információik vannak, hiszen éppen az Aversatól importálták.

– A mi cégünk háromszor nagyobb teljesítményű szivattyúkat gyárt, amelyeket sokkal rövidebb idő alatt lehetett volna üzembe helyezni. Már rég el lehetett volna kezdeni a munkát, ha figyelembe veszik ajánlatukat – mondta Matei, aki már két héttel ezelőtt értesítette a Temes megyei és a bukaresti illetékes szerveket. A román lapok úgy tudják, a Temes megyeiek „azt hitték", pénzre megy a dolog, ezért ejtették az ajánlatot. Sulfina Barbu pedig azt nyilatkozta: nem voltak információi arról, hogy a magyarországiakhoz mérhető felszerelések lennének Romániában, noha – Matei állítása szerint – ezeket a 2000-es árvízkor is használták.

Matei nyilatkozata ellentmond Călin Popescu Tăriceanu megállapításainak, aki hidrotechnikus mérnöki tapasztalataira hivatkozva kifejtette: a magyarok felszerelése sokkal hatékonyabb, mint a románoké, sokkal gyorsabban fel lehet ezeket szerelni.

Lapértesülések szerint a magyar szivattyúk üzembe helyezése legkevesebb 20 000 euróba kerül a román kormánynak, hiszen már a szakemberek napidíja – 40 euró – is jelentős költség, tekintettel arra, hogy minden szivattyú mellé 15–20 személy érkezett Magyarországról.

Kedden az Országos Korrupcióellenes Ügyészség kihallgatta Leontina Iliet, Aurel Ilie volt környezetvédelmi miniszter nejét. Az egykori tárcavezető ellen az a vád, hogy 2000–2004 között meglehetősen előnyösen juttatta különböző állami pénzekből finanszírozandó árvízvédelmi munkálatok elvégzéséről szóló megbízatásokhoz azt a céget, ahol a felesége főrészvényes.

Időközben napvilágot láttak olyan információk is, miszerint 2000–2004 között Ioan Talpeş volt elnöki tanácsos javaslatára 80 milliárd lejt utaltak ki különböző falusi SZDP-s polgármesterek számára, hogy Nubira gépkocsikat vásároljanak, de arra nem volt pénz, hogy a különböző gátakat megerősítsék.

Dinu Zamfirescut, a román kulturális minisztérium államtitkárát, a romániai demokratikus mozgalom neves személyiségét a Magyar Köztársaság Érdemrend Középkeresztjével tüntették ki Bukarestben.

Dinu Zamfirescu nevét a szűkebb magyarországi közvélemény is megismerte, amikor a romániai magyar felsőfokú tanintézmények felszámolását bírálta.

A kilencvenes években Zamfirescu a Horia Rusu Alapítvány elnökeként folytatta munkáját, melynek elmaradhatatlan része volt a magyar–román párbeszéd folytatása.

– Demokrácia, stabilitás és felvirágzás nélkül nem lehet szó regionális szolidaritásról – hangoztatta Traian Băsescu államelnök a dél-kelet-európai együttműködési folyamat (SEECP) állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján, amely szerdán ült össze Bukarestben.

Az Albániát, Bulgáriát, Görögországot, Macedóniát, Horvátországot, Romániát, Szerbia-Montenegrót, Bosznia-Hercegovinát, Moldáviát (2004 októberétől megfigyelői státusú) és Törökországot tömörítő regionális testület ülésén a résztvevők együttműködésük problémakörét vitatják meg, s a térség országainak EU- és NATO-integrációs esélyeit mérlegelték.

A tömörülés vezetői véleményt cserélnek egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról, tárgyalnak integrált energiapiacuk megteremtéséről, és áttekintik a gazdasági kapcsolataik szorosabbra fűzésének lehetőségeit.

Megnyitó beszédében Băsescu hangsúlyozta: a térség országainak ki kell építeniük a regionális szolidaritást és közösen kell kiaknázniuk erőforrásaikat, hogy jobban meg tudjanak felelni az új nemzetközi politikai környezetnek. Ez az egyik oka annak, hogy a térség országainak európai partnerei oly nagy fontosságot tulajdonítanak a balkáni regionális integráció olyan folyamatainak, mint például az egységes villamosenergia-piac, vagy a térségbeli szabadkereskedelmi egyezmények.

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

A Városi Közszállítási Vállalat értesíti utazóközönségét, hogy 2005. május 12-től a következőképpen változnak a buszjegyek és buszbérletek árai:

A városon belül egy utazás 11 000 lej.

Városon kívül: – 49-es (Szászfenes) – 25 000; a Metróig 20 000; Metró–Szászfenes között 20 000 lej.

• 51-es (Apahida) – 30 000; Szamosszentmiklósig 25 000; Szamosszentmiklós és Apahida között 20 000 lej.

• 53-as (Dezmér) –25 000 lej.

• 39 B (Kajántó) – 30 000 – 30 000; Kajántóvölgyig 25 000; Diósig 35 000 lej.

• 54-es (Magyarlóna) – 30 000 lej.

• 56-os (Pata) – 30 000; Kolozsbósig 35 000 lej.

A buszban, a jegy nélkül felszálló utasok 200 000 lejt fizetnek, a büntetés a jegy nélkül utazóknak 1 000 000–1 500 000 lej.

A bérletek ára a város területén:

• egy vonalra – egy hónapra 330 000 (kedvezményesen 165 000 lej); egy hétre 90 000 lej;

• két vonalra – egy hónapra 495 000 (kedvezményesen 247 500 lej); egy hétre 180 000 lej.

• minden vonalra (névre szóló) – egy hónapra 715 000 (kedvezményesen 357 500); egy hétre 230 000 lej.

• minden vonalra (névtelenül), egy hónapra: 968 00 lej.

• a névre szóló, minden vonalra érvényes egynapos bérlet 60 000 lej.

Bérletek ára városon kívül:

• 49-es: Szászfenesig 530 000; a Metróig: 400 000; Szászfenes–Metró: 360 000 lej.

• 51-es: Apahidáig 690 000; Szamosszentmiklósig 520 000, Apahida–Szamosszentmiklós: 360 000 lej.

• 53-as: Dezmérig 560 000 lej.

• 39 B: Kajántóig 660 000; Kajántóvölgyéig 500 000, Diósig 860 000 lej.

• 54-es: Magyarlónáig 720 000 lej.

• 56-os: Patáig 660 000, Kolozsbósig 830 000 lej.

A régi jegyek május 21-ig még érvényesek, utána érvényüket vesztik. A május 11-ig megváltott bérletek lejártukig érvényesek.

Tegnap a Rimini szállóban, a Connex, Econoler, Energobit vállalatok, valamint a Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében a környezetkímélő energiaipar jövőjéről tartottak szakmai tanácskozást. A Kanada Napja elnevezésű rendezvényt Franco D. Pillarella, az észak-amerikai ország bukaresti nagykövete nyitotta meg. Utána előadások következtek kanadai és román energetikusoktól, akik az iparág globális és hazai kilátásait mérték fel, amelyek a két ország kereskedelmi kapcsolatainak bővítését teszik lehetővé. A fenntartható gazdasági növekedés egyik fontos feltétele a környezet fokozott kímélete, amivel számolnia kell minden felzárkózási tényezőnek Romániában.

Az alsóborgói helyi hatóságok attól tartanak, hogy a Beszterce partjának beomlása miatt kiönt a folyó, ezért gyors közbelépésre volna szükség. Tudorel Citmonda polgármester elmondta, hogy a víz szintje az esőzések miatt megnövekedett és ez okozta a folyó partjának megrongálódását 150 méteres hosszúságban. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy föltétlenül szükséges a gyors közbelépés, de a nagy vízhozam egyelőre minden ilyen jellegű munkálatot megakadályoz. A helyi hatóságok a Vízművektől kértek segítséget, de pénzhiány miatt elutasították.

Óvintézkedésként, a lakosság és a hatóságok nagy betontömböket szállítottak a folyópartra. A Mediafax hírügynökségnek adott nyilatkozatában a polgármester elismerte, hogy a part az elmúlt időszakban többször is beomlott, és a mostani erőteljes esőzések miatt fokozottabb az árvízveszély. A legnagyobb veszélyben a folyó közelében lévő házak vannak. Ha a napokban a vízhozam nem csökken, a polgármester szerint buldózerek segítségével kell majd a betontömböket a megrongálódott parthoz szállítaniuk, hogy megakadályozzák a folyó kiöntését.

Ezzel ellentétben, Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa a Szabadságnak azt nyilatkozta, hogy a megye területén nincs árvízveszély. – Csak a Meles-folyó okozott eddig gondot Oroszfaluban, ahol a víz elöntött néhány kertet. De nagyobb gondok még nem voltak ilyen téren a megyében – mondta a prefektus.

Tordán egyelőre nem megoldható a szelektív hulladékgyűjtés. A Közterület-fenntartó Vállalat tavalyi kezdeményezésére a polgárőrséget is bevonták a városi szemétszállítás folyamatának megszervezésébe, ettől azt remélték, az illetékkel adós személyek és cégek eleget tesznek kötelezettségeiknek. A kezdeményezéshez fűzött remények nem váltak be, az ügyfelek száma nemhogy nőtt volna, hanem közel ötezerrel csökkent. A polgárőrség együttműködésének köszönhetően sikerült kiszűrni az ügyfelek listájáról az elhunytakat, külföldre távozottakat, így 42 ezerről mintegy 37 500-ra csökkent az ügyfelek száma. Ilyen körülmények között a vállalatnak még a létező szeméttárolók javításához szükséges fémlemezeket sem sikerült megvásárolnia, nemhogy a szelektív hulladékgyűjtéshez szükséges speciális tárolókat.

A hét végén avatták fel Bánffyhunyadon a városi kórház mosodáját. A svájci Hans Peter Adank már tíz éve támogatja a városi közintézményeket, az idén a kórházra került a sor. Eddig segítséget nyújtott az iskola felújításához, a kórházi konyha felújításához és a polgármesteri hivatal tatarozásához is. Az idén Urdorf város polgármestere, Werner Gutknecht is támogatta a mosoda korszerűsítését. Szentandrási István alpolgármester elmondta, hogy a kórházi mosoda felszerelésének 70%-át kicserélték. Korszerű, uniós normáknak megfelelő gépekkel szerelték fel, amelyek hivatalos átadására a hét végén került sor. A rendezvényen részt vett a város és a kórház vezetősége, valamint a kolozsvári megyei egészségügy vezetősége is.

Olasz cégcsoport nyerte a 288 kolozsvári utca útburkolatának javítására kiírt pályázatot. A gödröket a Garboli Conicos és Tirena Scavi cégek tömik be, akár már jövő hónappal kezdődően. A felújítási-javítási munkálatok 4 évig tartanak majd, és 51,2 millió eurójába kerülne a városnak – áfa nélkül.

Mint ismeretes, a Kolozsvári Polgármesteri Hivatal idén februárban írt ki pályázatot az utak javítására, s a munkálatokért 4 cégkonzorcium versengett a PricewaterhouseCoopers auditáló cég közvetítésével. A „versenyt" 84 ponttal nyerte a két együttműködő olasz cég, másodikként az izraeli Roichmann „futott be" 76,5 ponttal. A munkálatokra egy török és egy román–magyar cégcsoport pályázott még. Bár a munkálatok 4 évig tartanak majd, azok ellenértékét 8 éven belül kell kifizetni. Adrian Popa alpolgármester a javítások kapcsán elmondta, évi 72 utca kerül javításra: új alapot öntenek, leaszfaltozzák és új járdával is ellátják őket. Az olaszok két év garanciát vállaltak a feljavított utakra, és már júniusban elkezdhetik a munkálatokat.

A kolozsvári Református Kollégium adott otthont az idén a a Kolozs Megyei Pedagógusok Szövetsége által szervezett ünnepségnek, ahol az érdemes oktatói-nevelői díjakat osztották ki.

Ezen a napon azoknak a pedagógusoknak a munkásságát díjazták, akiket az egykori tanítványok és pedagógus kollégák javaslatai alapján erre a kitüntetésre méltónak talált a Kolozs Megyei Pedagógusok Szövetségének választmánya. A Református Kollégium felújított dísztermében bensőséges keretek között került sor a laudációk felolvasására és a díjak átvételére.

Virág Erzsébet alelnök beszédében elmondta, hogy a kitüntetettek áldozatos pedagógusi munkájának szerény köszöntése ez az alkalom, és Németh László gondolatával méltatta az ünnepelteket:

„Szent az, aki megadja magát a jelennek. Azaz nincs benne sem törekvés, sem ragaszkodás; egyik teendője sem fontosabb, mint a másik; ha emberbaj kerül elé, azt nem kell egy más bajért otthagyni, s minthogy magának semmit sem akar, mindenre egyformán rászentelheti magát. A jó tanár az ilyen féle modern értelemben vett szenttől abban különbözik, hogy ő boldog is közben. Nem a szenvedés neveli rá az örökös önmaga átadásra, hanem a kárpótlást nem váró ajándékozás enyhe mámora vezeti végig az életen."

Ezt a kárpótlást nem váró ajándékozást viszonozta a szombati ünnepség. Kolozs megye idei érdemes oktató-nevelő okleveles pedagógusai: Bálint Árpád tanító; Bálint Józsefné Bíró Margit tanító; Bara Zita tanító; Bote Lidia tanár; Buzás Pál tanár; Buzdugán Magda tanár; Dumitriu Anna tanár; Gáspár Béla tanító; Gáspár Mária tanító; Jakab Berta tanító; Jakó Zsigmondné Barabás Margit tanár; Lendvai János tanár; Papp Tibor tanár; Ricci József tanár; Soós Zoltán tanár; Vandra Margit tanár és Vezsényi Ágnes óvónő.

A Kolozs Megyei Pedagógusok Szövetsége nevében

Felavatták tegnap Kolozsváron azt a vegyesvállalatot, amely a helyi EnergoBit és a Quebec tartománybeli Econoler International cégek közötti megállapodásból született. Az új kolozsvári cég elnevezése EnergoEco, és főleg ipari célokat szolgáló, az elektromos energia Esco-elvének (energiaipari társaság szolgáltatásai) romániai térnyerését elősegítő terveket és megoldásokat kínál az érdeklődőknek. A módszer lényege az energia-megtakarítás, alacsony önköltséggel elért, eredményes és környezetbarát munka révén. Az ünnepélyes ceremónián jelen volt Franco D. Pillarella, Kanada bukaresti nagykövete, Pierre Langlois, az Econoler International elnöke, Ştefan Godola, az EnergoBit alelnöke, Marius Nicoară megyei tanácselnök, Boros János alpolgármester és sok más hivatalosság. Valamennyien egyetértettek abban, hogy ez egy fontos lépés a kanadai–román gazdasági kapcsolatok elmélyítésében. Az EnergoEco öt alkalmazottal indult, de év végéig tizen lesznek, és remélik, hogy a bővítés tovább folytatódik.

Milliárdos csalás
Csalás vádjával indult nyomozás két brassói férfi ellen, akik egy kolozsvári céget csaptak be közel egymilliárd lejjel. A 72 éves C. Alexandru és a 43 éves Crişan A. – mindketten büntetetlen előéletűek – két brassói kft. ügyvivőiként vásároltak tavaly április–májusban újságpapírt egy kolozsvári cégtől, 932 millió lej értékben. Az árú ellenértéke fejében egy-egy csekket hagytak hátra, annak ellenére, hogy tudták: cégük bankszámlája üres. A kár nem térült meg, a vádlottak más kétes ügyeik miatt vannak előzetes letartóztatásban.

Razzia Désen
Kedden razziát tartott a dési rendőrség. Az akció során a rendőrök két bűncselekményre derítettek fényt, 6 személyt részesítettek írásos figyelmeztetésben, és 46 büntetést róttak ki – összesen több mint 33 millió lej értékben.

Kölcsön hamis papírokkal
Csalással, okirat-hamisítással és azok felhasználásával vádolják a 25 éves Mureşan C-t. A sinfalvi, visszaesőként számon tartott férfi, tavaly áprilisban, hamis munkakönyvet, jövedelmi igazolást és hitel-kérvényt felhasználva becsapott egy kolozsvári kereskedelmi bankot, amelytől sikerült 70 millió lejes kölcsönt felvennie. A kár nem térült meg, a gyanúsított szabadlábon védekezhet.

Cigarettát lopott
Lopással vádolják a kolozsvári Georgiu G.-t. A 24 éves fiatal folyó év március 8-án, kihasználva a bánffyhunyadi Palimex cég eladóinak figyelmetlenségét, két bála LM márkájú cigarettát lopott el, 32,5 millió lejes kárt okozva.

Eltüntette a baleset nyomait
Apjával közösen tüntette el az általa okozott baleset nyomait egy mezőcsáni férfi. A 25 éves P. Alexandru ellen baleset színhelyének elhagyása, és baleset nyomainak eltüntetése vádjával indult nyomozás. A fiatal, folyó év április 15-én, éjjel fél 12-kor okozott balesetet 1310-es Daciájával, amikor a 161-es jelzésű megyei úton, nagy sebességgel haladva, elvesztette uralmát a jármű fölött, és egy villanyoszlopnak ütközött. A balesetben a 22 éves mezőcsáni C. Gabriel Nicolae és a 17 éves C. Gavrilă könnyű sérülést szenvedett. A baleset okozója kórházba szállította őket, majd visszament a baleset színhelyére, és apjával együtt egy mellékútra tolta a kocsit anélkül, hogy a rendőrséget értesítette volna.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 278 lej (3,627 erős lej), 1 USD = 27 148 lej (2,714 erős lej), 1 magyar forint = 144 lej (100 Ft = 1,4 erős lej).

Sürgősen eladó 10 ár telek Györgyfalván, Kolozsvártól 8 kilométerre. Víz, villany a telken, gázcső a kapu előtt. Utcafront 30 m, gyönyörű kilátás. Ár megegyezés szerint. Érdeklődni a 0746-630723-as telefonszámon. (0008)

(8. old.)

Az utóbbi időben kénytelenek vagyunk minduntalan azt számolgatni, hogy kiesik-e vagy sem az élvonalban újonc Kolozsvári CFR-Ecomax. Az őszi idény meglepetéscsapatának minden várakozáson aluli tavaszi szereplése, sajnos, a tabella második felébe sodorta az együttest, amely tavasszal 10 mérkőzésből 6 pontot szerzett a maximális 30 helyett, egy győzelemmel és 3 döntetlennel, és sereghajtó a tavaszi tabellán.

Az enyhén szólva szerény tavaszi szereplés okait sokáig lehetne firtatni. Talán a játékosoknak fejébe szállt volna a dicsőség az őszi sikerek után? Esetleg az edző és a játékosok között merültek fel nézeteltérések – amit több újságíró tudni vélt, de a klub vezetősége tagadott? Netalán néhány alapember sérülése és az ősszel bevált felállás gyökeres kényszer-megváltoztatása nem feküdt a csapatnak? Túl nagylelkűek lettek volna a klubvezetők, és a megszokott plusz-juttatások miatt – amelyeket soha nem követett vereségeknél bármilyen csekély anyagi büntetés – elkényelmesedett volna a játékosok többsége?

Nem tudni, és ezt nem is nekünk, újságíróknak vagy szurkolóknak, hanem a csapat vezetőinek, játékosainak, edzőjének kell kielemeznie minél hamarabb. A kérdés csak az: mire ez megtörténik, még élvonalban lesz a tavaly feljutott együttes?

A kiesés elkerüléséért folyó harcban sok függ attól, hogy milyen műsora van a maradék 5 fordulóban a kiesőjelölteknek, s köztük a CFR-nek.

A kolozsvári együttes szombaton idegenben a Steaua ellen játszik, majd ugyancsak idegenben lép pályára a Galaci Oţelul ellen, amely az elmúlt fordulóban éppen a Steauát verte meg. Ezt követően a Bukaresti Naţionalt fogadja a Gépész utcában, s e három fordulóban nehezen képzelhető el, hogy legalább egy pontot is szerezne. Az utolsó előtti fordulóban a vasutascsapat Bákóba látogat, itt a derűlátóbb számítás szerint legalább 1 pontot begyűjthet. Végül az utolsó fordulóban éppen az egyik kiesőjelölt, a Brassó ellen játszik idehaza, s a Brassó addigi eredményeinek függvényében még az is elképzelhető, hogy amelyik csapat veszít, kiesik. Így tehát egyáltalán nem vár könnyű sors a CFR játékosaira, de a szurkolókra sem, akiknek bizonyos körülmények között akár az utolsó percig aggódniuk kell a kiesés miatt.

A szurkolók egyetlen vigasza az lehet, hogy a többi kiesőjelöltre is nehéz mérkőzések várnak. Az említett Brassó szombaton a Farul otthonában szerepel, és valószínűleg kikap, tehát azt jelenti, hogy ahhoz, hogy a CFR-t beérhesse, a következő (27–29.) fordulók mindhárom mérkőzését meg kell nyernie, majd pedig – ha a CFR a hátralévő öt mérkőzésből bár egyetlen pontot is szerez – meg kell nyernie a CFR elleni mérkőzést is az utolsó fordulóban. A Brassónak tehát 12 pontra van szüksége ahhoz a maradék 5 fordulóban, hogy a CFR elé kerülhessen, viszont a Farul mellett még a Steauával és a Sportullal is játszik (mindkettővel hazai pályán), tehát a 12 pont megszerzése kissé sci-fi-szerű.

A másik már szinte biztos kieső, a Krajova 11 pontot kellene hogy ledolgozzon azért, hogy a CFR-t beérje. Ha akár egyetlen pontot is szerez a CFR a maradék játéknapokon, akkor a különbség már 12-re nő, miközben az oltyán együttes még a Dinamóval, a Rapiddal és a Galaci Oţelullal játszik, tehát a CFR minden bizonnyal előbbre végez a krajovaiaknál.

Így már csak az Apullummal marad versenyben a CFR a 13. helyért folytatott harcban (hiszen a 14–16. helyezettek esnek ki). A gyulafehérvári együttes szombaton a Galaci Oţelult fogadja, majd egy hét múlva a Dinamót. Aztán a kiesőjelölt Krajova otthonába látogat, majd a Piteşti-i Argeşt fogadja, végül pedig idegenben zár a tengerparton. Így ha semmi meglepetés nem történik, jó esetben 9 pontot gyűjthet, és 32 ponttal zár. A jelenleg 30 pontos CFR tehát egy győzelemmel a hátralévő öt mérkőzésből megmarad az A-ban.

Mindez persze, csak latolgatás. Matematikailag még semmi sem biztos, hiszen ha váratlan csoda történik, és valamelyik fő kiesőjelölt maximálisan teljesít, akkor bizony még kénytelen pontokat gyűjteni a CFR. A jelenleg legjobban álló gyulafehérváriak 15 ponttal 38-nál zárnának, ami azt jelentené, hogy a vasutasoknak 8 pontra van szükségük ahhoz, hogy semmilyen körülmény között ne essenek ki. Ha ezt nem is gyűjti össze, a helyzet még akkor sem vészes: a CFR-nél közelebb áll a kritikus 14. helyhez a Jászvásári Poli és a Besztercei Glória is.

A CFR-Ecomaxnak tehát komoly esélyei vannak ahhoz, hogy megmaradjon az élvonalban. Ám sajnálhatja, hogy a jelenleg mögötte álló Besztercét és Jászvásárt egyszer sem verte meg a bajnokságban, pedig itthon mindkét csapat ellen vezetett. Öt pontot veszített így (csak a tavaszi idényben!), amelyek most azt jelentenék, hogy nem a 11., hanem a 7. helyen állna a bajnokságban, és a kiesésre még csak elméletileg sem kellene gondolnia...

A vasutasok azonban az idén más taktikával játszottak: a nagy csapatoknak rendre megnehezítették a dolgát, a kis csapatok ellenében pedig rendszerint vesztettek. Ezzel pedig gondoskodtak arról, hogy szurkolóiknak emlékezetes perceket okozzanak, hol a mennyekig emelve őket, hol homokot szórva a szemükbe. Izgalom miatt tehát nem panaszkodhatnak a szurkolóik – bár sokkal szebb lett volna azért izgulni, hogy a táblázat felső felében végezzen kedvenc csapatuk...

Ám ne feledjük, a kezdeti cél csak annyi volt: a kiesés elkerülése. Persze, ezt sokkal szebben, fölösleges izgalmak nélkül is lehetett volna teljesíteni...

Éllovasváltást hozott a B-osztály tegnapi hétközi, 25. fordulója: az éllovas Petrozsényi Zsil saját pályáján kapott ki a Nagyváradi FC-től, miközben a Medgyesi Gázmetán ugyancsak saját pályán győzött a Nagyszentmiklósi Egyesülés ellen, s ezzel megelőzte riválisát.

Városunk csapata, az U FC ismét zárt kapus mérkőzést játszott, ezzel lejárt a stadion kétmérkőzéses felfüggesztése. Úgy tűnik, az üres lelátók előtt jobban megy a csapat, mint szurkolói előtt, hiszen ezt a mérkőzését is könnyen megnyerte, második félidős remek játéka után. Jula a 49. percben szerzett vezetést csapatának, amit Székely a 61. percben duplázott meg. A végeredményt Giurgiu állította be a 74. percben, s győzelmével a diákegyüttes a tabella 6. helyére jött fel. Egyébként a csapat néhány szurkolója a napokban az együttes egyik labdarúgóját, Opriceană-t verte meg, a szélsőségeseknek a CFR-játékosok elagyabugyálása után ez a második labdarúgók elleni, utcai „megmozdulása".

Fontos három pontot szerzett a Dési Egyesülés is, amely Goga 9., Gegő 39. és Roman 90. percbeni góljaival (utóbbi 11-esből) ugyancsak 3–0-ra nyert hazai pályán, a Borosjenői Tricotajét győzve le.

Végül megyénk 3. csapata, az Aranyosgyéresi Sodronyipar idegenben szenvedett minimális arányú vereséget. Eredmények: Avasfelsőfalui Avas–Aranyosgyéresi Sodronyipar 1–0, Aradi UTA–Nagyszalontai Liberty 1–1, Petrozsnyi Zsil–Nagyváradi FC 1–2, Dévai SK–Aradi EAC 1–0, Medgyesi Gázmetán–Nagyszentmiklósi Egyesülés 2–0, Dési Egyesülés–Borosjenői Tricotaje 3–0, Kolozsvári U–Szatmárnémet Szamos 3–0; a Zilahi Armătura szabadnapos volt.

A sorrend:
1. Medgyes 23 16 4 3 40–17 52
2. Zsil 23 15 5 3 48–17 50
3. Nagyvárad 24 12 6 6 33–20 42
4. Olimpia 23 12 4 7 31–18 40
5. Zilah 23 8 11 4 37–23 35
6. Kolozsvár 24 10 4 10 37–30 34
7. Liberty 24 8 9 7 28–30 33
8. Sodronyip. 24 8 7 9 24–33 31
9. UTA 23 8 5 10 24–28 29
10. Borosj. 23 8 4 11 32–45 28
11. Déva 23 7 6 10 25–30 27
12. Nagysz. 23 6 7 10 20–28 25
13. Dés 23 7 4 12 25–35 25
14. Avas 23 6 1 16 17–42 19
15. EAC 24 1 9 14 13–38 12

Cenzúrát jelezhet a német labdarúgás történetében a vasárnap ténnyé vált aggály: a Hansa Rostock bizonyossá vált kiesésével keletnémet egyesület nélkül kezdődnek szeptemberben újra a Bundesliga első osztályának a küzdelmei.

A két német állam egyesülése 1990. október 3-án ment végbe, vagyis olyan időpontban, amikor már javában zajlott a keleti (Oberliga) és a nyugati (Bundesliga) labdarúgó bajnokság. A két szövetség úgy határozott, hogy a megkezdett sorozatokat végigjátsszák, és 1991 nyarán egyesítik a keleti és a nyugati országrész bajnokságait, az élvonaltól a járási ligákig. Az utolsó önálló Oberliga pontvadászat eredményét figyelembe véve a bajnok Hansa Rostock és a második helyezett Dynamo Drezda jutott be a (20 fősre bővített) Bundesliga első osztályába. Az Oberliga 3–6. helyezettje (Erfurt, Halle, Chemnitz, Jéna) a másodosztályban folytathatta a küzdelmet, míg a többiek a regionális ligákban (Észak vagy Dél) vitézkedhettek 1991 őszétől.

Az első évadban ragyogó rajt (3 mérkőzésből 3 győzelem) után a balti-tengeri klub 1992 júniusában búcsúzni kényszerült az első osztálytól. Három évvel később aztán fordult a kocka: a Bundesliga II. osztályában diadalmaskodó rostockiak ismét feljutottak az élvonalba, míg a Dynamo Drezdát – kellő pénzügyi háttér hiányában – a liga elnöksége visszaminősítette a másodosztályba.

A Hansa tíz éven át bírta a versenyt az anyagi lehetőségek és játékosanyag szempontjából sokkal erősebb nyugati klubokkal, stabil középcsapattá nőtték ki magukat. A 2004–2005-ös szezonban viszont már ősszel megroggyant a gárda: olyan mértékű ponthátrányba került a többi klubbal szemben, hogy azt egy fényesebb tavaszi szereplés sem tudta ellensúlyozni. Így ősztől a Hansa Rostock is csak a másodosztályban szerepelhet. „Utódra", vagyis az élvonalba feljutó keletnémet együttesre nincs kilátás. A második Bundesligában futballozó négy keleti klub legjobbika, az Erzgebirge Aue is csak a 8. helyen áll...

A Hansa Rostock kiesése a labdarúgó Bundesliga első osztályából a sport területén nyújt példát a 15 éve végbement német egyesülés egyenlőtlen feltételeire, az akkori kancellár által beígért „virágzó keleti tájak" elmaradására.

1990 óta több mint egymillió ember hagyta el a volt NDK területét, hogy a nyugati tartományokban keressen munkahelyet és boldogulást magának. A pár tucat focista tehát csupán csepp a tengerben – ám távozásukkal éppen a labdarúgás szenved jelentős vérveszteséget keleten. Az a szektor, amely a klubok révén fontos összetevője a helyi és regionális azonosságtudatnak. Az egyesületek vergődése és hanyatlása pedig tovább erősíti a keletnémetekben azt a lappangó érzést, hogy ők 15 évi állami egység után is csupán másodosztályú polgárai a közös német hazának.

• A már bajnok Chelsea két góllal nyert a Manchester United otthonában, az angol labdarúgó Premier League elhalasztott rangadóján. Eredmény: Manchester United–Chelsa 1–3, a bajnokság élcsoportja: 1. Chelsea 94 pont, 2. Arsenal 80, 3. Manchester United 74, 4. Everton 61.

• Az esélyeknek megfelelően az Auxerre jutott be elsőként a labdarúgó Francia Kupa fináléjába, miután az elődöntőben legyőzte a harmadosztályú Nimes együttesét. Eredmény: Auxerre–Nimes (III.) 2–1.

Véget értek az ausztriai világbajnokság középdöntőinek mérkőzései, amelyek során kialakult a mai negyeddöntők párosítása: Svédország–Svájc, Oroszország–Finnország, Kanada–Szlovákia, Csehország–Egyesült Államok.

Eredmények: középdöntő: E–csoport (Bécs): Csehország–Fehéroroszország 5–1 (1–0, 2–1, 2–0), Szlovákia–Kazahsztán 3–1 (1–1, 1–0, 1–0). A végeredmény: 1. Oroszország 8 pont, 2. Csehország 8, 3. Szlovákia, 7, 4. Svájc 5, 5. Fehéroroszország 2, 6. Kazahsztán 0 – azonos pontszám esetén az egymás elleni eredmény döntött: Oroszország–Csehország 2–1; F–csoport (Innsbruck): Svédország–Lettország 9–1 (3–0, 2–0, 4–1), Kanada–Ukrajna 2–1 (1–1, 0–0, 1–0). A végeredmény: 1. Svédország 8 pont, 2. Kanada 7, 3. Egyesült Államok 6, 4. Finnország 5, 5. Lettország 3, 6. Ukrajna 1.

• A bennmaradásért: Dánia–Németország 3–2 (1–1, 1–1, 1–0); az állás: 1. Dánia 4 pont/3 mérkőzés, 2. Németország 3/3, 3. Szlovénia 2/2, 4. Ausztria 1/2 – az utolsó két helyezett búcsúzik az élvonaltól.

Nem teljesen sport, de mégis az: kerékpáron indult a csíksomlyói búcsúra Horváthné Raffai Pálma és fia, Horváth Csaba. A Kalocsán élő zarándokok tegnap érkeztek Kolozsvárra, ahol meglátogatták szerkesztőségünket, amelyben többek között afelől is érdeklődtek, hogy hol van a legközelebbi kerékpáros üzlet. Az út során ugyanis – eddig mintegy 450 kilométert tettek meg – 11. alkalommal kaptak durr-defektet, így kénytelenek voltak új belsőket vásárolni.

– Papi áldást kaptunk, de abban szó sem volt gumidefektről – viccelődött Horváthné saját pechén.

A magyar zászlót vivő zarándokokkal a hideg idő sem bánt csínján, többször eláztak, a kamionok rendre nyakig felspriccolták őket, ennek ellenére nem vesztették el hitüket és remélik, hogy péntek estére megérkeznek a Hargitára.

A Horváth család figyelemre méltó kerékpárosai még szombaton indultak el, és terveik szerint visszafelé is karikázni fognak, idő közben azonban Csíkban találkoznak a családfővel is, aki semmi pénzért nem ülne biciklire…

Az oldalt szerkesztette: Balázs Bence