Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Sólyom László, az ellenzék jelöltje, a magyar Alkotmánybíróság volt elnöke nyerte a magyarországi államfőválasztást, miután a kedd délután tartott harmadik fordulóban megszerezte a szavazásban résztvevő parlamenti képviselők többségének a támogatását – jelentette be Mandur László, az Országgyűlés alelnöke. Az eredmény meglehetősen szoros volt, Sólyom mindössze három szavazattal kapott többet az MSZP jelöltjénél, mivel az SZDSZ kitartott korábbi döntése mellett, és egyik fordulóban sem voksolt.

A Fidesz kivonulása a hétfői első fordulóról maradt végül a magyarországi államfőválasztás egyetlen váratlan fordulata, mivel egyik párt sem engedett álláspontjából. Az előzetes találgatások során felmerült annak a lehetősége, hogy az MSZP is Sólyom Lászlót támogatja majd, nem lehetett kizárni azt sem, hogy a szocialisták menet közben váltanak majd jelöltet. Végül ezekből a forgatókönyvekből egyik sem valósult meg, és az első fordulóról való fideszes távolmaradás miatt még fölényes előnyre szert tevő Szili Katalin az utolsó két menetet hajszálnyi különbséggel elvesztette. A sovány hátrány a harmadik fordulóban végzetesnek bizonyult, mivel a törvényes előírások értelmében a harmadik fordulóban már az egyszerű többség is elegendő.

Már délelőtt kiderült, hogy harmadik forduló megtartása szükséges, hiszen a két jelölt egyike sem kapta meg a második megmérettetésben a képviselők legalább kétharmadának szavazatát. Sólyom László 185 szavazatot kapott, Szili Katalin házelnöknek pedig csak 178 voksot sikerült összegyűjtenie. A szavazólapok felvételét aláírásával egy gyerekneve- lési szabadságon lévő képviselőt leszámítva az összes törvényhozó igazolta. A szavazólapot 19 képviselő felvette ugyan, de visszaadta, így ők nem szavaztak.

A harmadik forduló a tervezetthez képest egy órát csúszott, így romániai idő szerint nem kettőkor, hanem három órakor kezdődött. A döntő megmérettetés eredménye sem hozott meglepetést Sólyom László a második fordulóhoz hasonlóan 185 szavazatot kapott. Szili Katalinnak közben sikerült 178-ról 182 szavazatra tornáznia eredményét, azonban három voks különbséggel így is alulmaradt az Alkotmánybíróság volt elnökével szemben.

Ez elsősorban azzal magyarázható, hogy az SZDSZ frakciója elsöprő többséggel úgy döntött, hogy nem változtat korábbi álláspontján, és a harmadik fordulóban is felvették a szavazólapot, de visszaadták. A szabaddemokraták nem engedtek az MSZP nyomásának, noha Gyurcsány Ferenc többször is találkozott az SZDSZ politikusaival. Először a liberálisok képviselőcsoportjának ülésén jelent meg a miniszterelnök. Kuncze Gábor, az SZDSZ elnöke közölte: Gyurcsány Ferenc jelöltjük támogatását kérte a liberálisoktól. – Nem üzleti megállapodásra jött a miniszterelnök – kommentálta azt a kérdést, hogy a kormányfő mit ajánlott a házelnök támogatásáért cserébe a szabad demokratáknak. Gyurcsány négyszemközti megbeszélést is folytatott Kunczéval, de ez után sem változtattak a kormánypártok álláspontjukon. Az SZDSZ elnöke hangsúlyozta: a koalíciós szerződés erre a parlamenti ciklusra szól, és abban az államfőválasztás nem szerepel. – Az SZDSZ érzi a felelősségét, támogatja a kormányt és végre akarja hajtani a kormányprogramot, ez nem változik meg attól, hogy most a koalíciós partnerrel vitánk van a köztársasági elnök megválasztását illetően – mondta.

Az ellenzéki pártok között sem volt azonban felhőtlen a viszony. A Fidesz hétfői döntése után Dávid Ibolya kedd reggel találkozott Áder Jánossal, a Fidesz frakcióvezetőjével, és közölte vele: kérjen bocsánatot Sólyom Lászlótól és az MDF-től. – Az egyeztetés első lépésének azt javasoltam, hogy kérjen bocsánatot Sólyom Lászlótól és kérjen bocsánatot az MDF-től a hétfői méltatlan Fidesz viselkedés miatt – mondta a pártelnök. Áder a nap folyamán azzal vádolta meg a kisebb ellenzéki pártot, hogy összefogott az MSZP-vel, és a Dávid Ibolyáék is Szili Katalint támogatják.

A szavazás szabályosságát több párt is megkérdőjelezte, hiszen több jel is arra utalt, hogy a képviselők nem tartották tiszteletben a voksolás titkosságát. A törvényes előírások értelmében, ha ezt a rendelkezést nem tartják tiszteletben, akkor a választás akár érvénytelenné válhat. A házbizottság rendkívüli ülése egyhangú állásfoglalást adott ki ebben az ügyben. A testület arra szólított fel, hogy az Országgyűlés képviselői maradéktalanul tartsák be az Alkotmányban és a házszabályban a titkos szavazásra vonatkozó rendelkezéseket és az eddig kialakult gyakorlatot. – A házbizottság felhívja a képviselőket arra: tartózkodjanak attól, hogy titkos szavazatukat bárki, bármilyen módon ellenőrizze. A kijelölt szavazási területen a képviselő szavazatát semmilyen technikai eszközzel nem lehet senkinek rögzíteni és a képviselő erre alkalmat se adjon – mondta Mandur László. Szavait az MSZP és a Fidesz oldalán egyaránt taps fogadta.

– Az MSZP-frakció három bejelentést tett az Országgyűlés jegyzőinek, mivel az államfőválasztás harmadik fordulójában megsérült a szavazás titkossága – mondta Burány Sándor, az MSZP frakcióvezető-helyettese. Burány szerint egy fideszes képviselő, Láyer József Szili Katalin házelnökre szavazott, de ezt egy fideszes képviselőtársa észlelte, és új szavazólapot kéretett vele. Hozzátette: a szavazóurnában többen is boríték nélkül dobták be szavazólapjukat, hogy az ott lévő jegyző, aki frakciótársuk, ellenőrizhesse. Mint mondta, néhányan úgy voksoltak titkosan, hogy a szavazófülkében többen tartózkodtak egyszerre. – Úgy gondoljuk, hogy ezek a durva szabálysértések egyértelművé teszik, hogy a Fidesz minden eszközt bevet annak érdekében, még törvénytelen eszközöket is, hogy azokat a képviselőket, akik szívük szerint Szili Katalinra szavaznának saját soraikból rákényszerítsék arra, hogy Sólyom Lászlóra szavazzanak – jelentette ki Burány Sándor. – A Fidesz nem ellenőrizte, hogy képviselői hogyan szavaztak az államfőválasztás keddi, második fordulójában – közölte az MTI-vel Révész Máriusz, a Fidesz szóvivője, aki cáfolta a nagyobbik kormánypárt vádjait.

Egyértelmű szabálysértésnek tűnik azonban nyolc független parlamenti képviselő magatartása, akik második fordulóban megmutatták kitöltött szavazólapjukat a fotósoknak.

Nyilatkozatok
A győztesen kikerülő és augusztus ötödikén hivatalába lépő Sólyom László szerint megválasztását egyetlen párt sem érezheti kudarcnak. Hozzátette, hogy az ország javára válhat, ha a politikai pártok és a civil szervezetek együttműködnek. Ugyanakkor a nemzet egységének megőrzése mellett a megválasztott elnök a nemzet sokszínűségét is meg kívánja őrizni.

– Gratulálok Sólyom Lászlónak. Nem kudarc, ami történt, hanem nemes vetélkedés volt, a harmadik forduló bárhogyan alakulhatott volna – mondta Szili Katalin a köztársaságielnök-választás eredménye után. A láthatóan csalódott Szili Katalin kérdésre válaszolva közölte: a történtek után a koalíciós partnereknek elemezniük kell a helyzetet és hozzá kell látni a szükséges következtetések levonásához. Gyurcsány Ferenc kifejtette: az alkotmány betűje és szelleme szerint a köztársaság kormánya együttműködik a köztársaság elnökével, annak érdekében, hogy közös céljaikat, a nemzet szolgálatát és felemelését teljesíthessék. Horn Gyula volt miniszterelnök kedden az államfőválasztás után kételyének adott hangot abban a tekintetben, hogy helyreállítható-e a bizalom az MSZP-ben az SZDSZ iránt. – Az SZDSZ visszaélt a gyengeségével – értékelte a történteket a szocialista politikus.

A Fidesz szerint az emberek jelöltje győzött. Orbán Viktor szerint Sólyom László minden korábbinál nagyobb támogatottsággal, szélesebb háttérrel és elfogadottsággal kezdheti a munkáját. Mint mondta, örülnek annak, hogy a köztársasági elnök nem csak a parlamenti képviselők bizonyos számát tudja maga mögött, hanem azokat az embereket is, akik a Fidesz szimpátiaszavazásán rá voksoltak. – Az MDF sikerként értékeli azt, hogy jelöltjük, Sólyom László a Magyar Köztársaság elnöke lett – jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. Nemcsak az MDF, hanem az egész magyar társadalom sikerként könyvelheti ezt el, hiszen olyan személy lett a köztársasági elnök, aki az elmúlt 16–17 éves múltjával is bizonyította, hogy az alkotmánynak olyan őre, akire ma Magyarországnak nagy szüksége van – mondta Dávid Ibolya.

Tőkés László, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspöke szerint az új elnök személye Mádl Ferenc örökségét követve begyógyíthatja a nemzetpolitikán tavaly december 5-én ütött sebeket. A határon túli magyarság szemszögéből úgy ítéli meg, Sólyom Lászlóra fel tudnak nézni, akinek alkotmánybírói szerepe kifogástalannak minősíthető.

Mintegy harminc Bechtel-alkalmazott vonult tegnap a Kolozs megyei prefektúra elé az észak-erdélyi autópálya építésének lelassulása, és kényszerű szabadságra küldésük ellen tiltakozva. A zuhogó eső ellenére az Alfa Kartell szakszervezethez tartozó munkások megtartották tiltakozó akciójukat. Gheorghe Dobre közlekedési miniszter tegnap bejelentette, hogy az általa vezetett szaktárca újratárgyalja az előleg kérdését a Bechtellel. A 2004-ben kötött autópálya-építési szerződés záradékainak részleteiről szóló megbeszélések a múlt héten kezdődött el. Egyebek között az előleg kérdését vizsgálják meg. Dobre nem közölte, mekkora összeget kellett volna a román vezetésnek előlegként kifizetni, de elmondta, „túl sok pénzről van szó".

Az ellenőröket, pénztárosokat, forgalomirányítókat tömörítő szakszervezet után újabb szakszervezeti csoportosulás gondolta meg magát, és úgy döntött, hogy nem szünteti be a munkát. Ennek ellenére a vonatok nem fognak közlekedni, mivel a mozdonyvezetők nem tettek le a munkabeszüntetés gondolatáról. A vasutasok a június 8–15. közötti időszakra tervezett sztrájkkal 10,7 százalékos fizetésemelésben reménykednek, emellett ebédjegyeket is kérnek. Gheorghe Dobre, közlekedési miniszter tegnap nem ígért semmi konkrétat a dolgozóknak, de arra kérte őket, hogy ne növeljék sztrájkkal az állami társaság veszteségeit.

Rengetegen jelentkeztek a Szilágy megyei prefektus fogadóóráin, és a kérdések 90%-a földtörvény és a tulajdonjog visszaállításával volt kapcsolatos. A problémák hatékonyabb megoldása érdekében az elöljáró ezentúl kihelyezett lakossági ügyfélfogadással igyekszik dolgozni. Tekintettel arra, hogy készül a tulajdonjog visszaállításáról szóló új törvénycsomag, a tisztázatlan helyzetek még bonyolultabbá fogják tenni a már eddig is kusza képet.

A lakosság bajainak orvoslására dr. Andrei Todea prefektus eredeti ötlettel kíván mindenki rendelkezésére állni. Átiratban kérte minden város, illetve község polgármesteri hivatalát, hogy június 15-ig az előcsarnokban postaládát helyezzen el a prefektus intézménye számára, amelybe bárki elhelyezheti panaszát, észrevételeit, anélkül, hogy a megyeközpontba kelljen utaznia.

Ezenkívül kihelyezett fogadóórákat tart a prefektus minden községközpontban, mert az idős vagy beteg emberek számára meglehetősen körülményes a megyeközpontba utazni.

A kihelyezett fogadóórákon jogászok és szakemberek is részt vesznek majd, hogy minél gyorsabban és hatékonyabban tudjanak megoldást találni a felmerült kérdésekre. A prefektus reméli, hogy ezzel a módszerrel a számukra eddig még ismeretlen ügyekre is fény derül. Végh Sándor alprefektussal felosztják egymás között a megyét, és remélhetőleg 3–4 hónap alatt mind az 56 községbe eljutnak. Természetszerűen Végh Sándorra jutnak a magyarlakta települések, a prefektus inkább a Szamos-völgyi helységeket vállalta.

A tegnap közölt menetrend szerint Végh Sándor alprefektus egy hét múlva, június 15-én szerda délelőtt tizenegy órától Varsolcon a községházán fogadja a falu lakóit. Egy hét múlva, június 22-én ugyancsak tizenegy órától Perecsenben lesz. Június 27-én hétfőn Szilágyszeg község lakóit fogadja a polgármesteri hivatalban, szintén tizenegy órától július hatodikán pedig Krasznán fogadja a panaszosokat (az időpont és a helyszín azonos).

Dr. Andrei Todea prefektus június 16-án csütörtökön Krasznahídvégen fogadja a lakosságot (szintén 11 órától a polgármesteri hivatalban), ide várja a községhez tartozó somlyóújlakiakat is. Utána Szurdok (június 23-án) és Náprád (június 30-án) következik. A kalotaszegi ketesdiek az alsófüldi községházán találkozhatnak a prefektussal július 7-én délelőtt 11 órától.

A Kolozs Megyei Területi Munkaügyi Felügyelőség kivizsgálást folytat a dési papírgyárban történt robbanás ügyében, csütörtökön kihallgatják a fővárosi kórházban kezelt négy sebesültet. Mihail Hărdău, Kolozs megye prefektusa arra szólította fel a lakosságot, adjanak vért, hogy az orvosok segíthessenek a robbanásban megsérült személyeken.

Marian Ciplea igazgató a felügyelőség képviseletében elmondta: a munkásoknak nem lett volna szabad a forró cellulózpasztával teli tartály közvetlen közelében tartózkodniuk, így elkerülhetők lettek volna a súlyos égési sérülések. A berendezéshez nem szabad volna közelíteniük mindaddig, amíg a rendellenességet jelző piros lámpa kialszik és felgyúl a kék színű, minthogy a 2001-ben felállított rendszer számítógépes vezérléssel működik.

A kivizsgálás első eredményei szerint az egyetlen, aki az előírtaknak megfelelően járt el, Viorel Ilieş lakatos, aki az eset kulcsszemtanúja. A hét elején kihallgatták a két, Kolozsváron ápolt könnyebb sérülést szenvedett munkást is, de a gyár vezetőségét is felelősségre vonják az eset kapcsán, hiszen kötelességük lett volna meggyőződni arról, hogy a munka a törvényes előírások szerint zajlik. A vizsgálat következtetéseit jövő hét végéig összesítik, az iratcsomó ezután az ügyészségre kerül.

Kolozs megye prefektusa felhívást intézett a kolozsváriakhoz, hogy véradással segítsék a múlt heti robbanás során megsebesült dési papírgyári munkásokat. A bukaresti plasztikai sebészeten kezelt négy munkás közül kettőnek aggasztó a helyzete: egyikük rendkívül súlyos állapotban van, és B3-as, RH pozitív típusú vérre van szüksége. A vérátömlesztésen múlhat a munkás élete, ezért kérik különösen azokat, akik ebbe a vércsoportba tartoznak, vegyenek részt a véradási kampányban.

Pénteken reggel fél kilenctől kezdődően a Kolozs Megyei Közegészségügyi Igazgatóság a dési cellulóz-és papírgyár orvosi rendelőjében szervez véradást, a vért az ellenőrzések elvégzése után sürgősen Bukarestbe szállítják.

Összesen hat munkás sebesült meg a múlt csütörtöki robbanásban, négyen súlyosan: másod- és harmadfokú égési sebeket szenvedtek testfelületüknek több mint felén, őket jelenleg a fővárosban kezelik, állapotuk stabil, ám valószínűleg bőrdonorra is szükség lesz a súlyos égési sebek ellátásához.

Kolozsvár polgármesteri hivatala más kelet-európai városokkal száll versenybe két–eurószázmilliókra rugó befektetés megszerzéséért.

Emil Boc polgármester elmondta: a külföldi befektetésekért felelős hivatal értesítette a város vezetőségét, hogy a neves Hewlett-Packard cég szeretne kétéves projektet lebonyolítani, amelynek célja a felsőfokú végzettséggel rendelkezők képzése európai, afrikai és távol-keleti ügyfelekkel való kapcsolattartás céljából. Boc szerint a Hewlett-Packard 500 végzős egyetemistát vonna be a projektbe, amelynek költségvetése évi 50 millió dollár.

A másik befektető egy indiai cég lenne, amely a világ CD és DVD-gyártói között a harmadik helyet foglalja el. Az indiaiak 150 millió dolláros befektetéssel indítanának Kolozsváron üzemet. A cégnek tavaly 335 milliós forgalma és 4000 alkalmazottja volt.

Emil Boc biztosította Marius Nicoară Kolozs megyei tanácselnököt, hogy támogatni fogja a befektetők számára megfelelő terület kijelölését, és mindent meg fog tenni azért, hogy azok Kolozsvárt válasszák.

… lassan és remegve játszani kezdtem a melódiát, amit régen-régen hallottam egyszer zengeni és zokogni szívemben

CSÉP SÁNDOR Áldás, népesség című filmjét mutatja be az Erdélyi Magyar Ifjak szervezete június 8-án 18 órakor a Protestáns Teológiai Intézet (Bocskai Tér 13.) Bethlen-termében. A vetítést követően a film készítője, az Áldás, népesség konferencia-sorozat kezdeményezője előadást tart.

A KERTBARÁTOK TÁRSASÁGA rendezvényére június 9-én, csütörtökön du. 5 órakor kerül sor a Báthory-líceum 4-es termében. Közreműködik: Dan Magdun és Székely Lenke.

A HOFI TÜKRE (II. rész) című videó filmet június 9-én, csütörtökön du. 4 órakor vetítik a Párizs utca 17. szám alatti, alsóvárosi RMDSZ-székházban. Mindenkit szeretettel várnak.

AZ RMDSZ HAJNAL NEGYEDI KERÜLETÉNEK VÁLASZTMÁNYA minden hétfőn és pénteken 16–18, valamint szerdán 11–13 óra között tart szolgálatot. A felmerült kérdések megvitatására és a tagdíjak befizetésére is ekkor nyílik alkalom.

BESZÉLGETÉSEK ANDREI ŞERBANNAL a címe annak a rendezvénynek, amelynek keretében a kolozsvári közönség június 10-én, pénteken 19 órakor a Tranzit Házban és 14-én, kedden 12 órakor a Bölcsész Kar épületében találkozhat a neves rendezővel, a Columbia University tanárával.

MINDSZENTY JÓZSEF bíborost, esztergomi érseket, Magyarország utolsó hercegprímását idéző jubileumi emlékestet szervez a kolozsvári Szent Mihály Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael Köre és a Piaristák Romániai Rendtartománya június 8-án, szerdán du. 6 órától. Bevezetőt Jakab Gábor pápai káplán mond, Fodor György piarista konfráter pedig Devictus Vincit–Legyőzetve győz címmel tart előadást. Közreműködik Borsos Edith, Jancsó Miklós és a Szent Mihály-templom énekkara (vezényel Potyó István). Helyszín: Szentegyház/I. Maniu utca 2., I. emelet.

A SZABÓ DEZSŐ EGYESÜLET IGAZGATÓTANÁCSA felkéri mindazokat, akik szívesen adományoznának Szabó Dezső műveiből a Református Kollégium könyvtárának, vegyék fel a kapcsolatot az iskola titkárságával.

GRAFFITI – MŰVÉSZET, NEM VANDALIZMUS címmel először nyílik Kolozsváron a polgármesteri hivatal engedélyével, belvárosi középületen ilyen jellegű tárlat. Június 9-én, csütörtökön, a Farkas utcai Akadémiai Könyvtár nyugati falán, a Carion Románia Rt. és a Gh. Şincai Líceum szervezésében graffitik kerülnek közszemlére, az előcsarnokban pedig jövendő hasonló munkák vászonra vitt terveit állítják ki.

A CSEMETE ZENEÓVODA nagycsoportjának június 8-án, szerdán du. 5 órától, a kiscsoportnak du. 6 órától lesz évzáró ünnepélye és órája. Nistor Krisztina és Maksay Júlia zenetanárnők kalauzolásával a gyermekek meghódíthatják a zene birodalmát.

„A KIS HERCEG ÉS A RÓZSÁJA. ANYA–GYERMEK KAPCSOLAT VIRÁGNYELVEN" címmel drs. Vörös Éva lelkipásztor, mentálhigiénés szakember tart előadást az anyukák és csetlő-botló csemetéik találkozóján. Az alkalomra június 9-én, csütörtökön délután 5 órától kerül sor a Párizs utca 13. szám alatti Csemete Református Óvodában. Házigazda Lészainé dr. Csernátoni Emőke óvónő. Utána kötetlen beszélgetés következik. A találkozó alatt a gyermekekre felügyelnek. Minden érdeklődőt szeretettel várnak.

A kolozsvári bábszínház magyar társulata hétfő délutáni Piroska és a farkas előadása minden várakozást felülmúlt: észre sem vettük, mikor telt el az az óra 5-től 6-ig. Bár szokatlan időpontban, hétköznap került sor az évad utolsó bemutatójára, a magyar társulat előadása ezúttal is telt házat vonzott. Üdítően tarka ruhákba öltözött bábszínészek hihetetlen jókedvvel (legalábbis ez sugárzott róluk, hogy az előadás minden mozzanatát igencsak élvezik) játszották a vadászt, a lusta kutyát, a bájosan mókás nagyit, aki szülinapjára veszély esetén elsápadó piros sapkát ajándékoz Piroskának, az anyukát, és a hatalmas piros nyelve, összevissza nőtt fogai ellenére is szimpatikus figurát, a fityegő orrú rokonszenves farkast. Három félénk, butus nyúl is felbukkan a színen, akik összekuszálják a dolgokat, de végül ők azok, akiknek köszönhetően Piroska és a nagyi megmenekül.

Venczel Péter kellő bőséggel adagolt, fülbe-talpba-tapsikoló, tenyérbe búvó zenéje nagyot lendített a hangulaton. Kíváncsian vártam a mese eléggé-el-nem-ítélten véres végét, de a megoldás csodálatosan egyszerű: sem hasfelmetszés, sem kövek, sem összevarrás – megkönnyebbülésünkre a farkas a büntetés elengedését kéri, a társaság pedig könyörületesnek mutatkozik.

Tréfás előadásmód, amolyan valódi vidám beleéléssel, ahol minden mozdulat, dal, gesztus, tréfa pont a helyén van – egy ilyen előadás csábíthatja bábszínészkedésre az ember fejét. Sajnálhatjuk, hogy éppen évadzáráskor került bemutatásra, de őszig ne feledkezzenek meg róla. Ez a produkció akkor sem unalmas, ha több alkalommal is megnézzük.

Dramaturg: László Noémi; zene: Venczel Péter; bábok/díszlet: Epaminonda Tiotiu; szereplők: Ambrus Tünde, Giriti Réka, Takács Enikő, Csortán Márton, György László, Kötő Áron, Urmánczi Jenő; rendező: Varga Ibolya.

A FUEN Kongresszus alkalmával Bukarestben járt a Magyar Televízió forgatócsoportja. Kovács Gábor szerkesztőriporter és Árva Tibor operatőr azonban nemcsak a kongresszus eseményeit dolgozta fel, hanem egy 25 perces riportfilmet is készített a bukaresti magyar jelenlétről. Felkeresték azokat a helyszíneket, ahol a magyar politika, oktatás, művelődés, egyházi élet zajlik. Jártak a Victoria Palotában, a Parlamentben, a Hungarológián, a Szabadalmi és Találmányi Hivatalban, a Petőfi Házban, a Calvineumban, de megfordultak a kedvenc értelmiségi találkozóhelyen, a Sanyi kocsmában is. Többek közt megszólaltatták Markó Bélát, Nagy Zsoltot, Niculescu Tónit, Gáspárik Attilát, Ágoston Hugót, Varga Gábort. A Józsa Márta szerkesztette riportfilm – Bukarest magyarul címmel – a Magyar Televízió 1-es műsorán június 6-án, hétfőn, 23 órai kezdettel került adásba és június 11-én, szombaton, 19 órakor újra látható lesz az MTV 2-es csatornáján.

Hétfőn este mutatták be Zsidó Ferenc Csigaterpesz című novelláskötetét a Bulgakov kávéház tetőterén, a Bretter György Irodalmi Kör keretén belül.

Elsőként a szerző olvasott fel novellái közül néhányat, hogy azok a résztvevők is ízelítőt kaphassanak belőlük, akik még nem vették kézbe a szerző legújabb művét. Majd a szórakoztató felolvasás után Bréda Ferenc fejtette ki véleményét a szerinte „kitűnő" novellákról. – Amikor olvastam a novellákat – mondta Bréda – rögtön a magyar irodalom legnagyobb prózaírói jutottak eszembe, mint Móricz Zsigmond vagy Mikszáth Kálmán. Zsidó Ferenc szerintem az a prózaíró, aki ma már fehér holló számba megy, hiszen kevés olyan mai írónál fedezhető fel, hogy írásainak alapja egy történet, amelyen végigvezeti az olvasót. Elbeszélő művészetében fellelhetők a híres prózaírók által használt klasszikus szabályok és éppen ezért írásai ahhoz a prózaíráshoz hasonlíthatók, amelyet 1945 után elfelejtettek.

– A kötet nyelvezete és világlátása is sajátos színfoltnak számít. A mai magyar mentalitásból építkezik és a beszélt magyar köznyelvet használja. Ha a vágáns irodalmat megpróbálnánk revitalizálni, akkor Zsidó Ferencnek mindenképpen helye lenne benne – tette hozzá Bréda. Miután megemlítette néhány jellemzőjét a szerző új kötetének, felolvasta vitaindítóját, amelyben Zsidó Ferencet frappánsan a parittyás Dávid Ferencnek nevezi, aki harcol az óriás Góliát ellen.

A könyvbemutatót kötetlen beszélgetés követte, a jelenlévők feltehették kérdéseiket a szerzőnek, aki készséggel válaszolt minden érdeklődőnek.

Az irodalmi lap interjút közöl Lászlóffy Aladár költővel és Márkus-Barbarossa Jánossal, az Erdélyi Magyar Írók Ligája új elnökével. Prózát olvashatnak Mészáros Sándortól, Csaplár Vilmostól, Ferdinandy Györgytől, Farkas Zsolttól. Vizinczey István Heinrich von Kleistről írt esszét, Mann Lajos fordította magyarra.

Verssel Faludy György, Szentmártoni János, Farkas Wellmann Éva, Király Farkas, Makkai Ádám, Bálint Tamás, Lászlóffy Csaba, Márkus-Barbarossa János, Kupcsik Lidi, Mogyorósi László, Muszka Sándor, Bordy Margit, Nagyálmos Ildikó jelentkezik, szonettkoszorúval Böszörményi Zoltán.

Orbán János Dénes Elővázlatok a Magyar Fausthoz című eposzából közöl részletet az irodalmi újság. Puskel Péter a 105 éve elhunyt Munkácsy Mihályra emlékezik, Oberten János pedig a pár hete elhunyt Kacsir Máriának állít emléket.

Karácsonyi Zsolt írása a Színháztól a drámáig – és vissza címmel látott napvilágot, Varga Anikó a Budapesti Krétakör Színház előadásáról jegyez kritikát, Lepedus Péter a Film.doc román–magyar dokumentumfilm-fesztiválról tudósít.

Könyvkritika Kukorelly Endre, Alexa Károly, Füzi László, Gömöri György, Nagy Pál, Sarusi Mihály, Demeter Szilárd és Ligeti Ernő könyveiről született. Sándor vagyok én is! címmel új rovat indult.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Finding Neverland – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn egész nap.

MŰVÉSZ–EURIMAGES – A pilóta – amerikai. Vetítések időpontja: 17.30, 21.

FAVORIT – Elektra – amerikai. – Vetítések időpontja: június 6–9.: 17, 19 órától; kedvezménnyel csütörtökön.

DÉS

MŰVÉSZ – The Punsher – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától és hétfőn minden vetítés.

TORDA

FOX – Millió dolláros bébi – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18,15, 20.30.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Az átok – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Millió dolláros bébi – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától és hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – A hiúság vására – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21,45 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Sky Captan and the World of Tomorrow – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától és hétfőn minden előadás.

ROMÁN OPERA

Június 13-án, hétfőn este 7 órakor: Rossini: Hamupipőke – olasz nyelvű előadás. Fellép Hercz Péter, a Magyar Opera énekese.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Június 10-én, pénteken este 7 órakor: Szimfonikus hangverseny. Vezényel: Alexandru Lăscae (Hollandia). Közreműködik: Liviu Prunaru (Svájc), Audrey Michael (Svájc). Műsoron: Brahms: D-dúr hegedűverseny; Mahler: 4. Szimfónia.

MŰVÉSZETI MÚZEUM

(Toniţa-terem)

Június 11-én, szombaton du. 5 órakor: A Transilvania Barokkegyüttes és meghívottai: Dorina Mangra, Mihaela Maxim, Ilse L. Herbert.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Bevallom, nem követtem megfeszített figyelemmel és érdeklődéssel a magyarországi államfőválasztás körüli vitákat. Ezek a többnyire pártindíttatású akciók, amelyek fő célja az ellenfélre mért csapás, a pillanatnyi győzelem és az imázsalakítás, már jó ideje nem tudják az érdeklődésemet felkelteni. S ezzel bizonyára nem egyedül én vagyok így.

Az anyaország határain kívül élő magyarságnak sem elsőrendű prioritása a budapesti országgyűlésben zajló pártpolitika árnyalatainak figyelemmel kísérése. Tévedés lenne azonban ebből azt leszűrni, hogy a magyar határokon kívül élő magyarságot hidegen hagyja, ki lesz Magyarország államelnöke a következő években.

Egyik jelöltet sem ismerem személyesen ugyan, s bár mindkettőről tudom, hogy a maga helyét megállta, egyikért sem voltam oda az utcára is kivitt kampány időszakában. Mint ahogyan a választás napjaiban sem drukkoltam egyiküknek sem magamban.

Jobban szerettem volna, ha politikailag független jelöltek közül lehetett volna választaniuk a magyar honatyáknak, olyan jelöltek közül, akiket jobb- és baloldal egyaránt el tudna képzelni az államfői bársonyszékben. Mivel a „független politikus" aberráció, a magam részéről inkább el tudtam volna képzelni az ország élén egy olyan személyiséget, aki a tudomány házatájáról érkezik, aki saját szakterületén tekintélynek örvend, de távolról sem szakbarbár, hanem széles látókörű ember. Aki filozófus is a maga módján, önállóan gondolkodó személy. Glatz Ferencre és Hankiss Elemérre illett rá ez az eszménykép – szubjektív meglátásomban. Más kérdés, persze, a preferencia, mert mindenkinek lehet ilyenje is, s e szemszögből nézve a dolgokat, pillanatig sem tagadom, Hankiss vagy Glatz – ez lett volna nálam a sorrend.

Belátom, hogy nem könnyű ezt felfogni a határon túl (számunkra tulajdonképpen a magyarországiak a határon túliak), s azt sem, hogy bárki is lenne a budapesti elnökválasztási kötélhúzásnak (választásnak ugyanis nehezen nevezhető) a nyertese, az anyaországon kívül élő magyar erős késztetést érez majd arra, hogy felnézzen rá.

Göncz Árpádra – akit közelebbről is megismerhettem – fel lehetett nézni hihetetlen népszerűségéért, közvetlenségéért, de a bölcsessége mögött rejlő kemény börtönszenvedések tapasztalata okán is. Mádl Ferencet – őt is végigkísértem néhányszor romániai útjai során, így szintén alkalmam adódott közelebbről megismerni – szaktudásáért lehetett tisztelni, körültekintő modoráért és visszafogottságáért. Kettőjük viszonylatában is volt preferenciám, de a személyes benyomások differenciái eltörpültek, amikor azt láttam, hogy erdélyi körutjaik során a magyarság mekkora szeretettel néz fel rájuk.

Ilyen alkalmakkor jöttem rá, hogy nekünk, kisebbségi sorban élő magyaroknak, az a magyar államfő a megfelelő, a legjobb, a legalkalmasabb, akire fel tudunk nézni. Hogy mit kellene tennie az új államelnöknek annak érdekében, hogy ez az érzésünk vele szemben is kialakuljon? Felnézésre méltónak kell lennie, s ha úgy érzi, nem az, akkor azzá kell válnia. Ez a legtöbb, amit értünk tehet. Ha pedig nem az, s nem is válik azzá, elnézzük majd neki. A magyar államfőben ugyanis a határon innen mindig a nemzet összetartásának a letéteményesét látták elődeink is, ezt fogjuk tehát majd mi is tenni.

Megtörte a csendet az államfő. Ahogyan azt két héttel ezelőtt megígérte a nyilvánosságnak, amikor az Irakból kiszabadított román túszok megérkeztek Bukarestbe, Traian Băsescu hétfő este naplószerű részletességgel ecsetelte a mikrofonok és tévékamerák kereszttűzében a kémsztori-ízű fura történetet anélkül, hogy feltárta volna az ország előtt a teljes igazat, hanyag eleganciával szökkenve át a lényeges pontokat.

Emlékezhetünk, az esetet eleinte szinte senki sem vette komolyan Romániában. A jelek egyre inkább arra utaltak, hogy a forgatókönyvet nem a Tigris, hanem a Dâmboviţa-partján dolgozták ki. Annyira eltért az addig ismert túszejtési módszerektől, annyira kilógott már akkor a lóláb... Aztán, amikor komoly fordulat következett be, a romániai hatóságok és a közvélemény is érezhetően tanácstalanná vált, felkészületlenül érte, hogy ezúttal hamisítatlan terrorista csoport „nyúlta le" az áldozatokat.

Nyugati országokban ilyen esetekben az államfők legfennebb csak háttérből próbálnak mozdítani a megoldás érdekében. Traian Băsescu azonban – „átlagnál aktívabb" elnök lévén – , kockáztatott: mindent egy lapra tett fel, és titkosszolgálati, kommandós úton oldatta meg a kérdést! Vagy legalábbis ezt állítja... Miután pedig a számítása bejött, maximálisan kihasználta a politikai tőkekovácsolás lehetőségét. Persze, végződhetett volna ellenkező eredménnyel is a dolog, akkor pedig a tragédia agyonhallgatása érdekében törhették volna a fejüket Bukarestben egy újabb, immár hagyományos taktikának mondható figyelemelterési manőveren.

Băsescu hétfőn nem is tagadta, hogy bizonyos kérdéseket elhallgatott. Tegyük gyorsan hozzá, éppen a leglényegesebbeket: milyen előzmények után utazott a három román újságíró Bagdadba, és főleg, miért? Ha a román titkosszolgálatok figyelték Hayssamot, hogyan szervezhetett az ilyen horderejű akciót az orruk alatt, miért nem léptek idejében közbe? Milyen áron, minek a cseréjében valósult meg a túszok kiszabadulása? Ha a román kommandósok érdeme a siker, hogyan lehet mégis teljesen békés úton lezajlott akcióról beszélni?

Tény, hogy ezzel az iraki kalanddal az államfő tüntetőleg a román titkosszolgálatok megbízhatóságát kívánta reflektorfénybe helyezni, amelyek, képesek megvédelmezni állampolgáraikat a Föld bármely pontján. Ugyanakkor az Omar Hayssam és Mohamad Munaf bűnősségének bebizonyításával főként ezek szoros üzleti partnereinek, a romániai szociáldemokratáknak, azaz saját politikai ellenfeleinek akart betalpalni. Nem kevés sikerrel – tehetnénk hozzá.

A sajtó elmarasztalását illetően – Băsescu ismét leteremtette a médiát a sok hírkacsa felröppentése miatt – az államfő azonban melléfogott. Tekintettel az elnöki hivatal által elrendelt hírembargóra, nem csoda, ha a sajtó megpróbálta újraírni az Ali baba és a negyven rabló mesét, mai román változatban. Az államfő hétfő esti „nagyvonalú" beszámolója után pedig félő, hogy a továbbiakban is hasonló amatőr nyomozgatás folytatására kényszerül.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

A besztercei polgármesteri hivatal adatai szerint több mint 150 lakóházat fenyeget árvízveszély, mert fokozottan veszélyeztetett területre épültek. Vasile Moldovan polgármester azzal védekezett, hogy amikor az építési engedélyeket kibocsátották, még nem tudták, hogy azokon a területeken áradásveszély áll fenn.

Mihai Ruşti, a polgármesteri hivatal szóvivője egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy csak akkor derült ki, hogy ezek az épületeket árvízveszély fenyegeti, amikor a prefektúra vizsgálatot rendelt el ebben a kérdésben. Egy szakemberekből álló csapat egy hónapig dolgozott a helyszínen, megvizsgálva az épületeket a 1996/107 és 2004/310-es törvény előírásainak figyelembe vételével.

Miután megkapták a vizsgálat eredményeit, a lakókat felszólították arra, hogy nyilatkozatokat töltsenek ki, amelyekben tudomásul veszik a kialakult helyzetet és beleegyeznek abba, hogy házaikat a közeljövőben lebontsák.

A százötven háztulajdonos közül csak hetvenen írták alá a hivatalos okmányt, a többieket vagy nem találták otthon, vagy pedig nem voltak hajlandóak aláírni a házuk lebontását engedélyező nyilatkozatot.

– A célunk az volt, hogy tájékoztassuk a lakosságot arról, hogy a vezetőségnek nem áll módjában szabályozni a folyóvizeket – mondta Ruşti.

Egy másik sajtótájékoztatón a polgármester nem tudott válaszolni arra az újságírói kérdésre, hogy miért adtak építési engedélyeket erre a fokozottan veszélyeztetett területre. – Azt hiszem, hogy tájékoztattuk őket az esetleges árvízveszélyről, de nem tudok arról, hogy olyan hivatalos okmányt írtak volna alá, amelyben saját felelősségükre vállalnák ezt a kockázatot – nyilatkozta Moldovan.

A polgármesteri hivatal vezetősége nem tudta tájékoztatni a sajtót arról sem, hogy hány épület van ilyen helyzetben, és hány család maradhat otthon nélkül. Arra hivatkoztak, hogy még nem összesítették a szakemberek által rendelkezésükre bocsátott adatokat.

Felavatták a megyei kórház legújabb részlegét, ahol több mint 130 tüdőbeteget tudnak majd ellátni.

Gelu Buta, a kórház igazgatója elmondta, hogy a felújítási munkálatok 6,8 milliárd lejbe kerültek, de sikerült teljesen modernizálni az épület „B" részlegét. A felújításra szükség volt, mert az épületet még az osztrák hadsereg építette 1891-ben, és azóta sokat romlott az állapota.

Az Egészségügyi Minisztérium támogatásával sikerült befejezni a falak külső és belső vakolását. Ezen kívül hőszigetelő ajtókat és ablakokat szereltek fel, valamint padlócsempét raktak le a részleg összes helyiségében. Az új bútorok, amelyekkel be fogják rendezni a kórtermeket, külföldi adományokból származnak.

A három éve elkezdett munkálatok nemrég fejeződtek be, miután a kórház vezetősége számos esetben fordult az Egészségügyi Minisztériumhoz különböző pénzalapokért.

Ugyancsak a megyei kórházban felújítják a „C" részleget is, amelyre eddig 7 milliárd lejt költöttek. Az „A" szárnyat ezelőtt két évvel újították fel, ahol egy speciális laboratóriumot is berendeztek, amelyek 1,7 milliárd lejbe kerültek.

Dr. Doina Petri, a Közegészségügyi Hivatal igazgatója elmondta, hogy a megyében több mint 200 olyan tüdőbeteg van, akik nem szorulnak kórházi ápolásra, ezért otthon kezelik őket.

Az elmúlt hét végén újra üzembe helyezték a forgalomból már rég kivont vízgőzzel működő kisvonatot Fehér megyében.

A gőzmozdonnyal ellátott szerelvényt egy brádi cég által szervezett rendezvény alkalmából indították újra, hogy elősegítsék ezzel a turizmus fellendülését az Aranyos folyó völgyében.

A kisvasút Abrudbányától Topánfalváig közlekedik, a jegy ára néhány tízezer lejbe kerül.

Georg Hocevar, a brádi Kisvasút cég adminisztrátora elmondta, hogy az 1957-ben gyártott szerelvényt üzembe helyezése előtt felújították több hasonló mozdonnyal és vagonnal együtt. – Azt szeretnénk, ha az emberek nem felejtenék el a gőzmozdonyokat – tette hozzá Hocevar.

A befektető azt is szeretné, ha újra menetrendszerinti járatokat indíthatnának, amelyek ugyanakkor turisztikai látványosságként is közlekedhetnének.

A kisvasút Zalatna és Abrudbánya útvonalon közlekedett, mielőtt kivonták volna a forgalomból. Számos helyen a vasúti sínek az illegális ócskavas-kereskedők martalékává váltak, akik ezek jelentős részét eladták a gyűjtőközpontoknak.

A Dévai Napok keretében avatták fel Déva várában a siklóját. A történelmi épülethez vezető sikló 80 milliárd lejébe került a városnak. A 2002-ben elkezdett munkálatokat egy osztrák cég végezte el.

A szerelvény két sínen gurul 280 méteres távon két m/s sebességgel. Egy út körülbelül két és fél percig tart. A felvonó 1200 kilót képes a magasba emelni, azaz kb. 12 személy szállítására alkalmas.

Egy „utazás" ára 40 000 lej, nyugdíjasoknak 20 000, gyerekeknek pedig 10 000 lej.

A felvonó naponta 8 és 22 óra között működik.

A várban a dévai polgármesteri hivatal vezetősége sörös bódéval várta a látogatókat.

A Nagyszebeni Német Főkonzulátus tájékoztatása szerint a Bukaresti Német Nagykövetség révén hozzáférhető Deutschland című újság legújabb szolgáltatása, egy úgynevezett Médiasarok, amely ingyenes információkkal szolgál újságíróknak és publikálóknak egyaránt a www.magazine-deutschland.de/mediakcorner honlapon. Fényképek és szövegek állnak mindenki rendelkezésére német, angol, francia, spanyol és portugál nyelven.

Nemrég került sor a tizenegy napig tartó színházi fesztivál záróünnepségére Nagyszebenben, ahol tűzijáték, zene és tánc tette emlékezetesebbé a finálét. A kritikusoktól elkezdve az egyszerű nézőkig mindenki együtt ünnepelt.

A tizenkettedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat az idén a Jelek témakörben gyűjtötte össze a színház összes műfajának „krémjét".

Constantin Chiriac, a fesztivál igazgatója elmondta, hogy azért választották ezt a témát, mert szerinte az embernek egy életen keresztül azért kell dolgoznia, hogy jeleket hagyjon maga után a következő generációknak. „Azért harcolunk, hogy ránk figyeljenek, hogy maradjon valami utánunk. Az idén azzal szerettünk volna jelet hagyni magunk után, hogy ebben a híres városban rendeztük meg a fesztivált" – mondta az igazgató.

A szervezők elérték céljukat, hiszen a 2005-ös rendezvény rányomta bélyegét Nagyszeben, sőt egész Európa kulturális életére.

– A város ebben az évben jelentős anyagi támogatással járult hozzá a rendezvény megszervezéséhez a Nagyszeben, a kultúra városa 2007 program keretén belül. Mindenki azt kérdezi, hogy sikerül-e megvalósítanunk ezt a projektet, de azt hiszem, hogy éppen a város lakói válaszolhatják meg ezt a kérdést. A minden évben megrendezésre kerülő színházi fesztiválon több ezren vesznek részt, ami azt jelenti, hogy az érdekelődés a kultúra iránt nagyobb, mint amire számítottunk. Ezért úgy gondolom, hogy ebben a történelmi városban, ahol románok, magyarok, németek és más kisebbségek tudnak harmóniában együtt élni, képesek leszünk ezt a programot megvalósítani. Büszkék lehetünk erre a fesztiválra, hiszen a zene és tánc világnyelvén szól hozzánk – mondta a záróünnepségen Klaus Johannis polgármester.

– Egyik évről a másikra nő a résztvevő országok és előadások száma. Már most készülünk a 2007-es fesztiválra, amikor Nagyszeben európai művelődési központnak számít majd. Összehasonlítva más európai színházfesztiválokkal, értékelni tudom a szervezők munkáját. Amellett, hogy a rendezvény ízelítőt ad az európai kultúra változatosságáról, rengetek színes eseménnyel várja az érdeklődőket és alkalmat teremt a színészek és a közönség találkozójára is – mondta Jonathan Sheele az Európai Bizottság Bukaresti Állandó Küldöttségének vezetője.

A 2500 résztvevő közül mindenki nagyon jól érezte magát, és megígérték a közönségnek, hogy még visszatérnek.

Rodica Gordon, Izrael bukaresti nagykövete is megtisztelte jelenlétével az izraeli színtársulatok előadását a Nagyszebenben megrendezett Nemzetközi Színházfesztiválon.

– Látogatásomnak tudatos célja van – mondta a nagykövet –, elsősorban látni szerettem volna az Izraelből érkezett színtársulatok fellépését a fesztiválon, emellett egyeztetni kívántam a rendezvény igazgatójával a 2007-es fesztiválon való részvételünkkel kapcsolatosan, amelynek megszervezésére akkor kerül sor, amikor Nagyszeben már európai kulturális központ lesz. Mindennel igen elégedett vagyok, ami a színészeket és a szervezést illeti – tette hozzá Rodica Gordon Radian.

Az izraeli nagykövet meglátogatta a Mária királynőről elnevezett iskolát is, ahol a diákok a holokausztról szóló előadással kedveskedtek neki.

– Örülök annak, hogy Romániában szeretnének minél többet megtudni a holokausztról és arról, amit az az emberiség számára jelentett – mondta a diplomata.

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

A napokban ismét megnyitotta kapuit a szamosújvári nyárikert. A sétatéri vendéglátóipari egység valamikor az örmény kisváros „gyöngyszeme", a helybeliek kedvenc szórakozóhelye volt. A korszerűen felújított kerthelyiség több mint kétszáz vendég befogadására alkalmas, szomszédságában a gyermekeknek játszóteret létesítettek. A nyárikertben hétvégenként diszkót szerveznek. Idővel rendeznék a kerthelyiség közelében lévő csónakázó tavat is, amely szintén évek óta elhanyagolt állapotban van. Nemrég nyílt meg Szamosújváron az iparnegyedben lévő Fiesta étterem is, ahol 300 személyes terasz várja a vendégeket.

Újraásták a sáncokat, legyalulták az utat a mákófalvi letérőtől a falu végéig, ugyanakkor rendezték a mákófalvi református templom és az iskola felé vezető utakat. Pálffy Zoltán megyei tanácsosnak hálásak a mákófalviak azért, hogy közbenjárásával lehetővé tette az utak rendezését, amely ily módon kisebb költséget is jelentett az egeresi költségvetés számára.

A szeretet jegyében zajlott Jézus szíve ünnepe a kidei katolikus templomban vasárnap, amelyen a helybeli katolikusok mellett a református lelkész is részt vett híveivel együtt, továbbá más felekezetű helybeliek és idegenek imádkoztak közösen a virágba–zöld ágba díszített templomban. Igét hirdetett Szemák Ferenc magyarláposi plébános. Istentisztelet után a templomból kijövőket kaláccsal, borral fogadták, majd a közös ebéd alkalmat adott ismerkedésre, örömteli újratalálkozásra, emlékezésre.

A szombat délután és vasárnap délelőtt a gyerekeké volt Kidében. Ambrus András fiatal református lelkipásztor játékos délutánt szervezett a nagyszülőkhöz többnyire csak hétvégén hazalátogató gyerekeknek. Volt bicikliverseny, kötélhúzás, egyensúlyozás, sok-sok taps, kacagás, öröm. Vasárnap délelőtt ugyanez a hét gyerek szüleiknek, nagyszüleiknek és az istentiszteleten résztvevőknek szeméből örömkönnyeket csalt elő énekkel, versmondással. Mi más lenne ez, mint az apró közösségben is a helytállás, odafigyelés, de főleg a szeretet megnyilvánulása azoktól, akiknek kötelességük példát mutatni: elsősorban papok, lelkészek, tanítók, szülők.

A Temes megyei árvízkárosultak javára szervezett gyűjtést májusban a Kolozs Megyei Magyar Gazdák Egyesülete Aranyosszéken, Kalotaszegen és a Mezőségen, illetve Kolozsváron. Az egyesület elnöksége arról tájékoztatott, a segélyekkel színültig telt 20 tonnás teherszállító gépkocsi május közepén megérkezett az újszentesi (Dumbrăviţa) gazdakörhöz – áll Vákár István, a KMGE elnöke által szerkesztőségünkbe eljuttatott közleményben. A Kolozs megyei gazdák egyesületének elnöksége köszöni Bakó Béla lelkes hozzáállását, valamint Toma Istvánnak, Ádám Istvánnak, Póka András Györgynek, Debreceni Józsefnek, Fekete P. P. Jánosnak, a Kalandos Társaságnak, Gaia-Bio-Sistems-nek, Signon-nak, Aichinger családnak, és sok más kedves támogatónak a segítséget, illetve a bonyolult szervezési és tárolási folyamatban vállalat szerepüket. Szintén májusban a gazdaegyesület támogatóktól származó 900 kilogramm Kiskun kukoricavetőmagot és zöldségvetőmagot küldött a Bánsági Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesületének, amely vállalta azok kiosztását az árvíz sújtotta magyarlakta területeken.

A Temes Megyei Kórházban két hét leforgása alatt végrehajtották a második többszörös szervátültetést: egy 51 éves, agyvérzésben meghalt páciens családja beleegyezett az elhunyt egészséges szerveinek adományozásába.

A vizsgálatok elvégzése után a veséket és a hasnyálmirigyet átültetésre váró, kompatibilis betegek szervezetébe ültették be. A hasnyálmirigyet és az egyik vesét kolozsvári beteg, a második vesét egy 48 éves temesvári nő kapta, aki 15 éve járt vese-dialízisre. Sajnos, az országban a szervadományozás még igencsak ritka dolog, bár egy agyhalált szenvedett beteg egészséges szervei több ember életét is megmenthetik.

Vasárnap délután dühös kutyaugatásra figyelt fel a mérai Várhegy oldalán legeltető juhász. A nyája körül (immár sokadszor) ismét farkas ólálkodott. A kutyáktól körülvett ordas csak a völgybe, a falu irányába menekülhetett, ott viszont többen is botokkal várták, s rövid úton végeztek vele. A környéken már jóideje háromtagú falka garázdálkodik, márciusban, már az első kihajtáskor elragadtak egy bárányt. Pár nappal ezelőtt a csordalegelőn megellő bivaly alig néhány órás kisborját falták fel. A Nádas-völgy alsó szakasza kisvadakban igen szegény, nyúl már alig van, az őzek igen ritkák, a régebben igencsak szapora vaddisznókkal, legalábbis a helyiek szerint, néhány esztendeje sertéspestis végzett. Ezzel is magyarázható a farkasok nappali merészsége, a legelőre a fejéshez igyekvő szekerek körül is gyakran szimatolnak, a lovak már messziről megérzik őket. A Mérán vasárnap agyonvert farkas tetemét óvatosságból állategészségügyi laboratóriumban is megvizsgálják.

Hatvan dési fiatal utazott Székre a hétvégén, gazdag és tartalmas programot kínálva a helybelieknek: a kultúrotthonban a széki gyermek tánccsoportot követően kalotaszegi táncrenddel fellépett a dési Aranyeső, azután a dési Regősök ének- és furulyaelőadása került színre, majd a dési katolikus fiatalok műkedvelő színjátszócsoportja Karinthy Frigyes Visszakérem az iskolapénzt című darabját adta elő. A produkció az Aranyeső felcsíki táncrendjével zárult. Az előadást követően a vendégek „zenekaros" vacsorát kaptak, amelynek költségeit Váncsa Pál megyei tanácsos fedezte. A székiek hozzáállása legalábbis furcsának minősíthető, csak a vendégek fiatalságán múlt, hogy nem keseredett meg a vacsorafalat szájukban: a változatos műsort kínáló produkcióra, sajnos, alig néhányan voltak kíváncsiak.

A kolozsvári ortopéd kórház ügyeletes orvosa június 6-án, hétfőn délután 6 órakor értesítette a rendőrséget, hogy aznap egy baleset áldozatát utalták be. A nyomozás megállapította, hogy fél egykor a 37 éves Emilian P. a Gârbău utcában a CJ–08–UHT rendszámú Opel Vectrát vezetve elgázolta a figyelmetlenül és szabálytalanul átkelő 71 esztendős Axenia M-t.

Baleset a Malom utca sarkán
A villanyrendőr piros jelzésén haladt át a CJ–25–EXI rendszámú Dacia gépkocsi, és elgázolta a 34 éves P. Attilát, aki szabályosan közlekedett egy Piaggio típusú motorbiciklin. Az eset június 6-án reggel hatkor történt a Horea és a Malom utca sarkán. A gépkocsit a 21 éves Rareş Traian vezette, az áldozat kisebb sérüléseket szenvedett.

Ötvenmillió lejes csalás
A tordai rendőrség kivizsgálta a 36 éves Ileana C-t, adócsalás és üzleti tevékenység engedély nélkül való folytatásának alapos gyanújával. Az ellenőrzés kiderítette, hogy a gyanúsított 2003–2004 között engedély nélkül kereskedelmi tevékenységet folytatott, amelynek során több mint 50 millió lej haszonra tett szert. Mindezt az adóhivatalnak sem jelentette be, és tudatosan elmulasztotta kifizetni az államnak az ehhez kapcsolódó illetékeket.

Villámellenőrzések a megyében
A rendőrség a hét végén számos razziát foganatosított. A bánffyhunyadi rendőrőrs alkalmazottai 141 gépkocsit ellenőriztek, 39 esetben bírságoltak (32,5 millió lej értékben), 4 alkalommal csak figyelmeztetésben részesítették a sofőrt, 2 forgalmi és 14 jogosítványt vontak be (mindegyiket ittas vezetés miatt). Egyúttal négy kihágást is jegyzőkönyvbe foglaltak, mindegyik esetben engedély nélküli áruszállítás volt a tárgy. A bonchidai razzián 56 bírságot róttak ki (a büntetés összértéke közel 26 millió lej), ezenkívül ittas vezetés miatt két hajtásit vontak be. A rendőrség hasonló szamosújvári akciója során 17-szer büntettek (több mint 10 millió lej értékben), 32 személyt igazoltattak, 5 kereskedelmi egységet és 8 magántermelőt ellenőriztek.

Riadógyakorlatot tartanak ma délelőtt 10 órai kezdettel, amelynek célja a helyi hatóságok, illetve a civil lakosság felkészítése egy esetleges katasztrófahelyzetre. A lakosságnak ismernie kell a vészjelzéseket, illetve a megfelelő eljárást légitámadás vagy kémiai támadás esetén. További információk a főtéri ortodox katedrális mögött felállított központnál igényelhetők.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

A kormány június 14-én vállal felelősséget a parlamentben a kommunizmus ideje alatt elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatásáról és az igazságszolgáltatás reformjáról szóló jogszabályokat tartalmazó törvénycsomagért. Titu Gheorghiof, a képviselőház állandó bizottságának jegyzője szerint a honatyák június 10-ig, péntekig módosító javaslatokat nyújthatnak be a törvénycsomag kapcsán. Hozzátette, ha a meghatározott időpontig egyetlen módosító indítványt sem regisztrálnak, a törvénycsomag módosítások nélkül kerül a június 14-i együttes plenáris ülés elé. A házbizottságok keddi összevont ülésén arról is döntés született, hogy június 14. után az ellenzéknek három napon belül kell bizalmatlansági indítványt benyújtania. Ha ez nem történik meg, a törvények elfogadottnak minősülnek. Ellenkező esetben a bizalmatlansági indítvány bemutatására június 20-án, vitájára pedig június 22-án kerül sor, mondta Gheorghiof.

Az új restitúciós törvénnyel azt a célt tűzték ki, hogy minél több károsultnak juttassák vissza az egykor elkobzott ingatlanját. A restitúció azonban nem lesz teljes mértékben sikeres, hiszen a kormány nem vállalta az 1996/112-es törvény felülbírálását. Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök a törvény kapcsán szervezett szemináriumon hangsúlyozta, a törvényesen eladott ingatlanok az új tulajdonos kezében maradnak. – Az egykori tulajdonosok, akiknek a házát a polgármesteri hivatalok eladták, nem kaphatják már vissza vagyonukat, ezért anyagi kárpótlásban részesülnek majd, míg a törvényes vásárló az ingatlanban maradhat – fejtette ki a miniszterelnök.

E vitatható törvény miatt számos per indult, ami megterhelte az igazságszolgáltatást, a folyamat lassúsága pedig számos keserű percet okozott a volt tulajdonosoknak. Az új törvény sem vállalta, hogy megoldja a kilenc évvel ezelőtti erkölcsileg vitatható jogszabály okozta gondokat. Bogdan Olteanu, a parlamenttel való kapcsolattartásért felelős megbízott miniszter közölte: az érvényben lévő adás-vételi szerződések érvényessége felől továbbra is csak az igazságszolgáltatásnak van joga véleményt mondani. Közölte: a romániai bíróságokon körülbelül 12 ezer ilyen tárgyú per zajlik.

Két román katona megsebesült, miközben egy diplomatát kísértek a bagdadi repülőtérre és a konvojukra lázadók támadtak – jelentette be Traian Băsescu államelnök. Az előző napi merénylet során az egyik katona könnyebb sérüléseket szenvedett, a másikat kórházba szállították, ahol megműtötték. Románia iraki katonai szerepvállalása óta először fordult elő, hogy a bagdadi román nagykövetség konvojára támadnak. Jelenleg több mint 800 román katona teljesít szolgálatot Irakban.

Az utóbbi időben megszaporodtak az erőszakos cselekmények Irakban. Hét perc alatt négy pokolgépes merényletet követtek el kedd reggel a lázadók Irak északi részén, a támadássorozatban a merénylőkkel együtt 22 ember vesztette életét, a sebesültek száma közel negyven. Közvetlenül ezután három öngyilkos merénylő robbantotta fel magát a hadsereg ellenőrző pontjainál a közeli Bagara és Dibisz városokban, illetve a Havidzsába vezető egyik út mentén. Az észak-iraki merényletsorozatban kórházi források szerint a négy merénylőn kívül összesen tizenöt polgári személy és három katona halt meg, harminckilencen megsebesültek. A dél-iraki Bászrában megöltek egy szunnita muzulmán papot – közölték az áldozat hozzátartozói kedden. Szemtanúk szerint a papot vasárnap hurcolták el otthonából rendőregyenruhát viselő fegyveresek. A múlt héten egy síita mecset imámját gyilkolták meg Bászrában. Iraki politikai vezetők szerint a felkelő csoportok vallási konfliktust kívánnak kiprovokálni Irakban. Az iraki kormány kedden úgy foglalt állást, hogy az erőszakos cselekményekért felelős csoportokat nem győzik le kiütéssel, de a rendfenntartó erők fellépésének következtében „lassú halál" vár rájuk. Keddi bagdadi sajtótájékoztatóján Lejsz Kubba kormányszóvivő közölte: a helyzet javulása ellenére sem kell a biztonsággal kapcsolatban hamis reményeket táplálni, mivel a terrorhálózatok általában a nyugodtabb időszakok után ismét akcióba lépnek, hogy hallassanak magukról.

Traian Băsescu az ottani bizonytalan biztonsági állapotok miatt arra kérte az újságírókat, hogy ne menjenek Irakba. Ennek ellenére a Naţional Tv két munkatársa Băsescu szerint ott tartózkodik. A tévéadó vezetősége is Băsescutól tudta meg, hogy két munkatársuk elutazott a konfliktusos övezetbe.

Simona Marinescu, Közel-Kelet szociálpolitikájának regionális koordinátora visszautasítja Traian Băsescu vádjait, miszerint az újságírók elrablását követően folyamatosan félretájékoztatta a román hatóságokat. – Soha nem kértek tőlem információkat a túszejtéssel kapcsolatban, csak az iraki helyzetről kellett tájékoztatnom, nem volt alkalmam tehát hamis adatokat szolgáltatni. Hétfő este Băsescu elnök az Antena 1 (Mile Carpenisan riporter az első napokban biztos forrásokra hivatkozva azt állította, tudomására jutott, hogy az újságírókat már néhány nap után szabadon engedték) és az OTV tévéadók mellett a volt demokrata politikust, majd szociáldemokrata szenátort, Simona Marinescut nevezte meg, mint a félretájékoztatás egyik fő forrását.

Szintén cáfolta az elrabolt újságíróknak szegezett vádakat Ovidiu Ohanesian is. Az államfő azon kijelentésére, miszerint az újságírók felelőtlenek voltak, hiszen semmibe vették a biztonsági szabályokat, a România Liberă riportere elmondta, ha Băsescu azt hiszi, lehet úgy riportot írni, hogy a szerző megelégszik a nyilvános információkkal, téved. Erre éppen Mile Carpenisan a példa, aki különböző katonai forrásokra hivatkozva vonta le hamisnak bizonyuló következtetéseit.

Tegnap a sajtóban napvilágot láttak a bagdadi letartóztatásban levő személyek nyilatkozatai is, akiket azzal vádolnak, hogy közük volt a három román újságíró elrablásához. Ezekből egyértelműen az derül ki, hogy a románok és a Romániában élő muzulmánok közti viszony javítása „érdekében" rendezte meg Mohammad Munaf az újságírók elrablását. A forgatókönyv a következő lett volna: Munaf – testvérével és sógorával együtt – megrendezi a három újságíró elrablását, majd Omar Hayssammal együtt felajánlják a román hatóságoknak, hogy kapcsolataik révén kiszabadítják őket. Ezzel olyan „hőstettet" visznek végbe, amitől a románok örökre szívükbe zárják az országban élő arabokat, állították. A tervre akadtak partnerek, amikor azonban kiderült, hogy Munafék váltságdíjat is követelnek, rájöttek, hogy becsapták őket és bosszút álltak.

A Románia csatlakozásának fő bírálói közé tartozó német kereszténydemokrata vezetője, Markus Ferber árnyalta álláspontját Románia uniós csatlakozásával kapcsolatban. Közölte: az Európai Bizottság országjelentésének kedvezőnek kell lennie ahhoz, hogy Románia 2007 január elsején csatlakozhasson az EU-hoz. Ferber elismerte, hogy az EU jelenleg nincs felkészülve a 27 tagállam befogadását eredményező bővítésre.

Az Európai Parlament német kereszténydemokratáinak vezetője márciusban kérte Románia felvételének elhalasztását egy évvel, valamint a csatlakozási tárgyalások fejezeteinek megnyitását. A Deutsche Welle-nek adott interjúban Ferber elmondta: a novemberi országjelentésben meg kell jelennie annak, hogy az ország „nem csupán formálisan, hanem ténylegesen teljesítette a csatlakozási feltételeket", és „a politikai helyzet kedvezően alakult". Markus Ferber szerint az előző bukaresti kormány idején semmiféle előrelépés nem történt, az európai képviselő ugyanakkor „aggodalmának" adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az új kormánynak esélye lesz minden szükséges reformot időben elvégezni. Ferber szerint ehhez a román kormánynak szüksége van a romániai közvélemény széleskörű támogatására, ha ezt megszerzi, akkor Romániának, és Bulgáriának is, valós esélye van 2007-ben csatlakozni az EU-hoz".

Az 1-es és 6-os oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

I. fejezet

Meghatározások és elvek
1. cikk – Jelen törvény a romániai nemzeti kisebbségek jogállását szabályozza.

2. cikk – A nemzeti kisebbségeket elismerik a román állam államalkotó tényezőjének.

3. cikk – (1) Nemzeti kisebbség minden olyan román állampolgárokból álló közösség, amely a modern román állam megalakulása óta Románia területén él, a többségi lakosságnál kisebb létszámú, saját etnikai önazonossággal rendelkezik, amelyet kultúrája, nyelve vagy vallása fejez ki, és ezt meg akarja őrizni, kifejezésre akarja juttatni és fejleszteni akarja.

4. cikk – (1) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek román állampolgárok, akik szabadon és senkitől sem kényszerítve kinyilvánítják valamely nemzeti közösséghez való tartozásukat, vagy azok a kiskorúak, akiknek a nemzetiségi hovatartozását szülei, illetve törvényes gyámjai jelentették be, a törvénynek megfelelően.

(2) A közhatóságok kötelesek elfogadni ezeket a nyilatkozatokat.

5. cikk – Az állam elismeri és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát, hogy megőrizzék, fejlesszék és kinyilvánítsák etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságukat.

6. cikk – A törvény előtt minden személy egyenlő, és minden személynek megkülönböztetés nélkül egyenlő mértékben joga van ennek védelmében részesülni.

7. cikk – (1) Az állam ösztönzi a tolerancia szellemében létrejövő interkulturális párbeszédet, és konkrét intézkedéseket tesz az állampolgárok közötti kölcsönös tisztelet, megértés és együttműködés elősegítéséért, különös tekintettel az oktatásra, a kultúrára és a tömegtájékoztatásra, az állampolgárok etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási hovatartozásától függetlenül.

(2) A közhatóságok megfelelő intézkedésekkel védik azokat a személyeket, akik etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk okán fenyegetések, diszkrimináció, ellenségeskedés vagy erőszak áldozatai lehetnek.

8. cikk – (1) Minden nemzeti közösséghez való tartozás alapján történő diszkrimináció vagy ilyen diszkriminációra való uszítás a vétkes személy szabálysértési felelősségét vonja maga után, amennyiben tette nem tartozik a büntető törvény hatálya alá.

(2) Nem számítanak diszkriminációnak, a törvény szerint, a közhatóságok vagy a magánjogi jogi személyek által foganatosított, személyek, személyek csoportjának vagy közösségek javára szolgáló intézkedések, ha azok célja természetes fejlődésük és az esélyegyenlőség tényleges megvalósítása más személyekhez, személyek csoportjához vagy közösségekhez viszonyítva, valamint azok a pozitív intézkedések, amelyek célja a hátrányos helyzetben lévő csoportok védelme.

9. cikk – (1) A nemzeti kisebbségek közösségeinek önazonossága a román állam törvény által elismert és védett alapvető érték.

(2) Jelen törvény értelmében az önazonosság összetevői: a nyelv, a kultúra, a történelmi műemlékek, az ingó kulturális vagyon, a hagyományok és a vallás.

(3) Ezeket az összetevőket oktatási intézmények, kulturális intézmények, köztájékoztatási eszközök valamint a törvény által elismert vallási felekezetek intézményei révén őrzik meg, fejezik ki és fejlesztik.

10. cikk – (1) Az állam elismeri és szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát, hogy a politikai, társadalmi, tudományos, kulturális és gazdasági élet minden területén szabadon kinyilvánítsák nemzeti önazonosságukat.

(2) A nemzeti önazonosság szabad kinyilvánítása, illetve a jelen törvényben előírt jogok gyakorlása vagy nem gyakorlása nem okozhat semmilyen hátrányt vagy semmilyen kárt valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személynek.

(3) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyek szabadon kifejezésre juttathatják gondolataikat, véleményüket, hitüket, közzétehetik műveiket élőszóban, írásban, képi, zenei illetve más nyilvános közlési formában.

(4) Semmilyen jogszabály nem tilthatja meg az anyanyelv használatát a (2) bekezdésbe foglalt jog gyakorlásakor.

11. cikk – Az illetékes hatóságok kötelesek, a nemzeti kisebbségek jogaira vonatkozó minden kérdésben, figyelembe venni az adott nemzeti kisebbség képviselőinek akaratát.

12. cikk – (1) Tilos a nemzeti, faji vagy vallási gyűlölet szítása, valamely kisebbség elleni diszkriminációra vagy erőszakra való uszítás.

(2) Az (1) bekezdésben megnevezett cselekmények elkövetése a vétkes személy szabálysértési vagy büntetőjogi felelősségét vonja maga után, az esetnek megfelelően, a törvény szerint.

13. cikk – (1)A közhatóságoknak tilos olyan politikát vagy gyakorlatot folytatni, amelynek célja vagy lehetséges eredménye a kisebbségekhez tartozó személyeknek akaratuk ellen történő közvetlen vagy közvetett asszimilálása.

(2) – Egyetlen közhatóság sem igényelheti egy személytől valamely nemzeti kissebséghez való tartozásának bejelentését írásban vagy szóban, a törvény által kimondottan meghatározott estek kivételével.

14. cikk – (1) Az állam elismeri és szavatolja a nemzeti kisebbségeknek és a hozzájuk tartozó személyeknek azt a jogát, hogy szabadon éljenek Románia területén, hogy megőrizzék a történelem folyamán kialakult hagyományos etnikai és területi viszonyaikat az általuk lakott területeken.

(2) Tiltottak azok a közvetlen vagy közvetett, normatív vagy közigazgatási intézkedések, amelyek a hagyományosan valamely nemzeti kisebbség által lakott régió etnikai összetételének megváltoztatására vezethetnek.

(3) Tilos a területi-közigazgatási egységek, valamint a választókörzetek határainak megváltoztatása a hagyományosan ott élő nemzeti kisebbségek részarányának hátrányára.

(4) Az állam biztosítja a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek számára a feltételeket a kapcsolatok és a hagyományos kötelékek megőrzésére, különösen a kultúra, oktatás, szakmai képzés és a folyamatos képzés területén, olyan személyekkel, akikkel közös az etnikai, kulturális, nyelvi vagy vallási identitásuk, és akik törvényesen más államokban élnek.

(5) Az állam elősegíti a határokon átnyúló együttműködést a helyi közigazgatási hatóságok között azokban a térségekben, ahol ugyanazt a nyelvet azonos vagy hasonló formában használják.

15. cikk – A nemzeti kisebbségek, valamint a hozzájuk tartozó személyek használhatják nemzeti szimbólumaikat, és saját nemzeti és vallási ünnepeket szervezhetnek, a törvény feltételeinek megfelelően.

II. fejezet
A nemzeti önazonosság megőrzése, kinyilvánítása és fejlesztése
1. alfejezet – Az oktatás

15. cikk – (1) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van anyanyelvükön tanulni, állami tanintézményekben anyanyelvű nevelésben és oktatásban részesülni minden szinten, formában és típusban.

(2) A nemzeti kisebbségekhez tartozó szervezeteknek és egyesületeknek joguk van anyanyelvükön oktató magán tanintézményeket létrehozni, szervezni és azok működését biztosítani, amelyek a törvény előírásai szerint állami vagy helyi költségvetési támogatásban részesülhetnek.

(3) A vallási felekezeteknek joguk van a híveik anyanyelvén oktató egyházi vagy világi tanintézményeket létrehozni, szervezni és azok működését biztosítani, amelyek a törvény előírásai szerint állami vagy helyi költségvetési támogatásban részesülhetnek.

(4) A gyermeknek, a szülőnek vagy törvényes képviselőnek jogában áll, hogy szabadon megválasszák kiskorú gyermekeik oktatási nyelvét és típusát.

(5) A nemzeti kisebbségek nyelvén működő egyetem előtti oktatási intézményekben anyanyelven tanulhatnak minden tantárgyat, a román nyelv és irodalom kivételével.

(6) Tekintetbe véve minden nemzeti kisebbség sajátos szükségleteit, az állam köteles az egyetem előtti oktatás egész időszakára megfelelő tanterveket és tankönyveket biztosítani a román nyelv hatékony elsajátítása céljából.

17. cikk – Az állam kötelessége szavatolni az állami oktatás keretében:

a) az anyanyelv oktatását minden oktatási szinten, formában és típusban, a törvénynek megfelelően;

b) az iskola előtti anyanyelvű oktatást, az igényeknek megfelelően önálló óvodákban vagy óvodai csoportokban;

c) az esetnek megfelelően az anyanyelvű elemi iskolai, gimnáziumi, művészeti iskolai és szakiskolai, líceumi és líceum utáni oktatást a kifejezett igények szerint önálló iskolákban, tagozatokon, osztályokban vagy csoportokban;

d) az esetnek megfelelően az anyanyelvű egyetemi oktatást a kifejezett igényeknek megfelelően önálló egyetemeken, karokon, főiskolákon, tanszékeken és csoportokban;

e) az anyanyelvű egyetem utáni illetve posztgraduális oktatást;

f) a szakvizsgák, a megüresedett állásokért kiírt versenyvizsgák, az oktatói és szakmai fokozatok elnyeréséért kiírt vizsgák, a tudományos címekért kiírt vizsgák anyanyelven való letételét minden szinten, a minden szintű kisebbségi nyelvű oktatási intézményekben vagy részlegekben, szükség esetén biztosítva a fordítást;

g) az oktatási szakemberek folyamatos anyanyelvű képzését;

h) intézmények, szakosztályok vagy részlegek létesítését a nemzeti kisebbségek hagyományainak, kultúrájának, nyelvének, történelmének, életének és sajátos társadalmi kérdéseinek tanulmányozására a meglévő kutatóintézetek keretében, vagy új intézetek létrehozását ezeknek a feladatokkal;

i) igazgatók, aligazgatók kinevezését a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek közül azokban az oktatási intézményekben, amelyekben a nemzetiségi kisebbségek nyelvén is működik tagozat, a törvény feltételeinek megfelelően.

18. cikk – (1) A nemzeti kisebbség anyanyelvén működő állami oktatási egységek és intézmények létesítésével, megszüntetésével, működtetésével kapcsolatban és az oktatási kínálat megállapításakor kötelező módon konzultálni kell az illető kisebbség törvényes képviselőivel, és az összes intézkedés kizárólag az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának beleegyezésével hozható meg.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állami oktatási egységek és intézmények vezetőségének kinevezése vagy leváltása kizárólag az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának beleegyezésével történhet meg.

(3) Az anyanyelv és irodalom valamint az illető nemzeti kisebbség történelme és hagyományai tantárgyak tantervének elfogadása és az anyanyelvű tankönyvek kiválasztása valamennyi tantárgy számára csak az (1) bekezdésben meghatározott feltételek szerint történhet.

(4) Azokban az állami oktatási intézményekben, amelyekben anyanyelven működő alegység van, ennek az alegységnek a létesítésére, megszüntetésére vagy átszervezésére vonatkozó valamennyi döntést csak az (1) bekezdés feltételei szerint lehet meghozni.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott alegységekkel rendelkező állami oktatási intézetek vezetőségének kinevezése vagy leváltása esetében kötelező a konzultáció az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsával, illetve a nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetével.

(6) A nemzeti kisebbségeknek jelen törvény szerint meghatározott reprezentatív szervezetei jogosultak arra, az esetnek megfelelően országos vagy megyei szinten, hogy kezdeményezzék az illető nemzeti kisebbség anyanyelvén működő oktatási egységek létesítését vagy oktatási alegységek létrehozását a meglévő oktatási intézményekben minden oktatási szinten és az összes szakterületen, ha ezt az igényt az érvényben lévő törvények által előírt, megfelelő számú lehetséges tanuló vagy egyetemi hallgató meglétével támasztották alá.

(6) Az (1)–(6) bekezdések alkalmazásánál az Oktatási és Kutatási Minisztérium eljárási rendjét veszik figyelembe.

19. cikk – (1) Az egyetem előtti állami oktatási rendszerben, kérésre, önálló jogi személyiséggel rendelkező iskolai egységek, törvényesen előírt létszám alatti osztályok és csoportok is működhetnek, amennyiben, az illető településen nem működik más elemi vagy általános iskola az ott élő nemzeti kisebbség nyelvén, vagy az esetnek megfelelően, nem biztosítják az anyanyelvű oktatást egy közeli településen.

(2) Az előző bekezdésben szereplő oktatási egységek, osztályok és csoportok megfelelő működése céljából a tanuló számára országos szabályozás szerint megállapított normatív finanszírozás megfelelő arányban kiegészül, a hatályos jogszabályoknak megfelelően.

(3) A tankönyvekhez való hozzájutás terén való esélyegyenlőség megvalósítása érdekében a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás számára az állam a közbeszerzési eljárás során biztosítja a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás számára szükséges tankönyvek külön kiválasztását.

2. alfejezet – A nemzeti kisebbségek művelődése

20. cikk – (1) A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek az állam biztosítja kulturális örökségük védelmét és megőrzését, valamint kortárs alkotótevékenységük fejlődését.

(2) A nemzeti kisebbségeknek joguk van közjogi kulturális intézményekhez.

(3) A nemzeti kisebbségekhez tartozó természetes személyeknek vagy jogi személyek joguk van ahhoz, hogy saját magánjogi művelődési intézményeket alapítsanak, adminisztráljanak, fenntartsanak és támogassanak.

(4) A központi és a helyi közhatóságok, a törvényeknek megfelelően, ezeket a művelődési intézményeket pénzügyi támogatásban részesítik.

21. cikk – (1) A nemzeti kisebbségek nyelvén működő, azok kulturális értékeinek kutatása, megőrzése és fejlesztése céljából létesített közjogi művelődési intézményeknek vagy alegységeknek alapítását, megszüntetését, szervezetét és működtetését illetően kötelező módon konzultálni kell az érintett nemzeti kisebbség képviselőivel, és minden erre vonatkozó intézkedést csak a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának belegyezésével lehet meghozni.

(2) A fenti közjogi kulturális intézmények vezetőségének kinevezése vagy leváltása az (1) bekezdésben előírt feltételek szerint történik.

(3) Abban az esetben, ha a vezető tisztséget versenyvizsgával töltik be, a versenyvizsgára beiratkozó jelöltek kötelező módon kizáró jellegű vizsgát tesznek az illető nemzeti kisebbség nyelvének és kultúrájának ismeretéből.

(4) A (3) bekezdésben előírt vizsgára a vizsgabizottságot az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa nevezi ki.

22. cikk – Az illetékes központi és helyi közigazgatási hatóságoknak, a nemzeti kisebbségek képviselőivel együttműködve, kötelessége megőrizni és hasznosítani a nemzeti kisebbségek műemlékeit és ingó kulturális vagyonukat.

23. cikk – Az állam és a helyi közigazgatási hatóságok, a nemzeti kisebbségek szervezeteinek közvetítésével, támogatják az illető nemzeti közösségek kulturális programjait, művelődési értékeik, népköltészeti örökségük megismertetését, népszerűsítését és terjesztését, az inter– és multikulturális kapcsolatokat, az anyanyelvű irodalmi alkotások, tudományos munkák létrehozását, az illető közösség irodalmának és történelmének kutatását.

24. cikk – (1) A nemzeti kisebbségek kultúráját előmozdító közjogi intézmények, valamint a nemzeti kisebbségek által létrehozott magán kulturális intézmények céljaik elérése végett kapcsolatokat létesíthetnek és tarthatnak fenn más államokban működő, hasonló célú és tevékenységű intézményekkel és szervezetekkel, saját céljaik megvalósítása érdekében.

(2) Az állam a román kulturális központok által támogatja a nemzeti kisebbségek kultúrájának terjesztését külföldön, legalább minden nemzeti kisebbség részarányának megfelelő szinten.

3. alfejezet – A tömegtájékoztatási eszközök

25. cikk – A nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van ahhoz, hogy az állam támogatásával anyanyelvükön terjesszék és cseréljék az információkat, illetve hozzájussanak az információkhoz. Az állam a hatályos jogszabályok keretei között pénzbeli támogatást nyújt a tömegtájékoztatási eszközöknek.

26. cikk – (1) A közszolgálati rádió- és televíziós adóknak megfelelő sugárzási időben országosan vételezhető műsorokat kell biztosítaniuk a nemzeti kisebbségi adások számára.

(2) A közszolgálati rádió- és televíziós adók keretében a nemzeti kisebbségek szerkesztőségeinek vezetőségét kizárólag az illető nemzeti kisebbség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának beleegyezésével, illetőleg az adott nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetének egyetértésével nevezik ki.

(3) Az illető régióban jelentős számban élő nemzeti kisebbségeknek, megalapozott kérésükre, a közszolgálati adók egész napos regionális rádió– és televíziós adásokat biztosítanak. Az ezen műsorok biztosításával kapcsolatos kérdéseket speciális szabályok rendezik.

27. cikk – Az esélyegyenlőség elvének megfelelően az állam illetékes szervei révén lehetővé teszi a nemzeti kisebbségek számára, hogy magánrádió– és televíziós adókat létesítsenek és működtessenek, valamint azt, hogy a nyelvükön más országokban sugárzott rádiós és televíziós adásokat közvetlenül vehessék.

4. alfejezet – A kisebbségekhez tartozó személyek vallásszabadsága

28. cikk – Az állam szavatolja a vallási felekezetek egyenlőségét, valamint azok intézményi és működési autonómiáját.

29. cikk – (1) A nemzeti kisebbséghez tartozó személyeknek joguk van vallásuk gyakorlására, mint önazonosságuk alapvető tényezőjére, illetve arra, hogy az egyházi szertartásokból anyanyelvükön vagy az illető közösség által szabadon választott nyelven részesüljenek, hogy beszerezzék és használják a kegytárgyakat, hogy az anyanyelvükön működő vallási és világi tartalmú felekezeti oktatást hozzanak létre és működtessenek, a törvény feltételei szerint.

(2) Vallási meggyőződéséért senki sem szenvedhet megkülönböztetést.

30. cikk – A vallási felekezetek egyesületeket és alapítványokat, valamint kulturális-nevelő, illetve szociális-jótékonysági intézményeket hozhatnak létre amelyeknek a tevékenységét az állam a törvény szerint támogatja.

5. alfejezet – Az anyanyelv használata

31. cikk – Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol jelentős számban élnek nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek, a 2001. évi 215. helyi közigazgatási törvény feltételeinek megfelelően, biztosítani kell:

a) az anyanyelv használatát írásban és szóban a helyi közhatóságokkal, valamint a dekoncentrált közszolgálatokkal való kapcsolatokban;

b) a településneveknek, utcanevek és a közintézmények neveinek kiírását az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

c) a normatív közigazgatási akaratnyilatkozatok közzétételét az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

d) az egyedi közigazgatási akaratnyilatkozatok közlését, kérésre, az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

e) az anyanyelv használatát a megyei és helyi tanácsok ülésein;

f) továbbképző tanfolyamok szervezését az illető nemzeti kisebbség nyelvén is;

g) tanfolyamok és vizsgák szervezése a gépkocsivezetői jogosítvány megszerzéséért az illető nemzeti kisebbség nyelvén is.

32. cikk – A reprezentatív nemzeti kisebbségi szervezet kérésére a központi közhatóságok a törvény értelmében biztosítják a közérdekű jogszabályok közzétételét az illető kisebbség nyelvén is.

33. cikk – (1) Az anyakönyvi iratok készítésekor az illetékes közhatóságok a családneveket és a keresztneveket annak a nemzeti kisebbségnek a nyelvén vezetik be, amelyikhez a személy tartozik, és tiszteletben tartják az illető nyelv helyesírási szabályait.

(2) Tilos a családnév és a személynév lefordítása vagy más helyesírás szerinti átírása az illető személy beleegyezése nélkül.

34. cikk – (1) A törvény értelmében az állam szavatolja a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogát, hogy anyanyelvüket használják az igazságszolgáltatási hatóságok előtt.

(2) Az állam a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek számára szavatolja azt a jogot, hogy az anyakönyvvezető előtt anyanyelvükön kössenek házasságot.

35. cikk – A börtönökben fogvatartottak egymás közötti és látogatóikkal való beszélgetésben használhatják anyanyelvüket, és anyanyelvükön folytathatnak levelezést.

36. cikk – (1) Annak érdekében, hogy a 30–34. cikkekben előírt jogok szavatolva legyenek és azokat gyakorolni lehessen, az állam gondoskodik azoknak a köztisztviselőknek, a rendőrségi állomány tagjainak, igazságszolgáltatási jegyzőknek és engedélyezett fordítóknak a megfelelő képzéséről, akinek a törvények értelmében ismerniük kell egy nemzeti kisebbség nyelvét.

(2) Annak érdekében, hogy a rendőrségnél a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket alkalmazzanak, biztosítják a megfelelő beiskolázást.

37. cikk – Azokban a területi-közigazgatási egységekben, ahol jelentős számú nemzeti kisebbségekhez tartozó személy él, az egészségügyi intézményekben, öregotthonokban, menhelyeken, társadalmi gondozókban és árvaházakban olyan orvosi és szakszemélyzetet is alkalmaznak, amely ismeri az illető nemzeti kisebbség nyelvét.

38. cikk – A központi és a helyi közhatóságok, kulturális intézmények, a nemzeti kisebbségek nyelvén működő oktatási intézmények, a törvényesen elismert vallási felekezetek kiállíthatnak iratokat, bizonyítványokat, okleveleket, jegyzőkönyveket, illetve bármilyen gazdasági jellegű iratot a nemzeti kisebbség nyelvén úgy, hogy az adatokat román nyelven is feltüntetik. Az így kiállított okiratokat az illetékes hatóságok érvényesnek tekintik.

III. fejezet
A nemzeti kisebbségek szervezetei
39. cikk – (1) A nemzeti kisebbségek szervezetei a következő módon jöhetnek létre:

a) a 2000. évi 26. számú, egyesületekről és alapítványokról szóló módosított és kiegészített kormányrendeletnek megfelelően, a Kormányrendeletben előírt jogok és kötelezettségek alanyaiként, amely szervezetek nem vehetnek részt a parlamenti választásokon, az államelnök-választásokon illetve a helyi választásokon;

b) jelen törvény szerint, a Románia Alkotmánya 62. cikkének (2) bekezdésében meghatározott kisebbségi szervezetek esetében, amelyek részt vesznek a parlamenti választásokon, az államelnök-választáson és a helyi választásokon.

(2) Jelen törvény az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kisebbségi szervezeteket szabályozza.

40. cikk – (1) Valamely nemzeti kisebbséghez tartozó személyek szervezete az a jogalany, amelyet teljes cselekvőképességgel rendelkező személyek hoznak létre, akik kijelentik, hogy az illető nemzeti kisebbséghez tartoznak, és akik megegyezés alapján anyagi hozzájárulásukat, ismereteiket és/vagy munkájukat közösen és visszavonhatatlanul a szervezet rendelkezésére bocsátják annak a tevékenységnek a véghezvitelére, amelynek célja az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosság megőrzéséhez, kinyilvánításához és fejlesztéséhez való jog szavatolása, valamint az illető kisebbség ezen közösségi érdekének megvalósításához szükséges intézményi és törvényes keretek létrehozása, bővítése és védelme.

(2) A nemzeti kisebbségi szervezet alapító tagjainak száma nem lehet kevesebb a legutóbbi népszámláláskor magukat az illető nemzeti kisebbséghez tartozónak vallók összlétszámának 10 százalékánál.

(3) Abban az esetben, ha a legutóbbi népszámláláskor az illető nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok összlétszámának 10 százaléka 25 000 fő vagy annál több, az alapító tagok listája legalább 25 000 személyt kell hogy tartalmazzon úgy, hogy ezek lakóhelye az ország legkevesebb 15 megyéjében legyen, megyénként legalább 300 taggal.

(4) A nemzeti kisebbségi szervezet tagja lehet olyan személy is, aki nem tartozik az illető nemzeti kisebbséghez, de ezen tagok számaránya sem helyi, sem pedig országos szinten nem haladhatja meg a tagok összlétszámának 25 százalékát.

(5) Egy a személy nem lehet tagja ugyanazon kisebbség jelen törvény alapján bejegyzett két szervezetének.

41. cikk – (1) A nemzeti kisebbségi szervezet bejegyzésére vonatkozó kérvényt a Bukaresti Törvényszékhez kell benyújtani a következő iratokkal együtt:

a) alapszabályzat, közokirati formában;

b) alapító okirat és az alapító tagok aláírásai;

c) a székhelyre és a szervezet vagyonára vonatkozó bizonyító okiratok;

d) a 49. cikkben megállapított feltételeket bizonyító okiratok.

(2) A bejegyzési kérvényt a szervezet vezetőjének és legkevesebb három alapító tagjának kell aláírnia.

(3) A jelen törvény alapján létrejött kisebbségi szervezeteket bejegyzik a Bukaresti Törvényszéken vezetett, erre a célra létrehozott Nemzeti Kisebbségi Szervezetek Jegyzékébe.

(4) A kisebbségi szervezet attól kezdve, hogy a Nemzeti Kisebbségi Szervezetek Jegyzékébe bejegyezték, jogi személlyé válik.

(5) A bejegyzési kérvény és az (1) bekezdésben előírt okiratok benyújtása után eltelt 3 napos határidő alatt a Törvényszék elnöke által kinevezett bíró ellenőrzi az okiratok törvényességét és végzéssel elrendeli a szervezet Nemzeti Kisebbségi Szervezetek Jegyzékébe való bejegyzését.

(6) A bejegyzési kérelem tárgyában hozott jóváhagyó vagy elutasító végzés csak felfolyamodással támadható meg. A felfolyamodási határidő 5 nap, amely a közlés időpontjától folyik. A felfolyamodást a felek írásos idézésével, sürgősségi eljárással és soron kívül oldják meg.

(7) Az ügyész részvétele a tárgyaláson kötelező.

42. cikk – (1) Az alapító tagok aláírását tartalmazó lista minden oldalán fel kell tüntetni a készítés időpontját, helyét és célját, valamint tartalmaznia kell az alapító tagok családnevét, keresztnevét, születési dátumát, lakcímét, személyazonossági igazolványának típusát, betűsorozatát és számát, személyi számát, állampolgárságát, nemzetiségét, valamint aláírását.

(2) A listához mellékelni kell a listát készítő személy saját felelősségére tett nyilatkozatát, amelyben a Büntető Törvénykönyv 292. cikkében előírt büntetés terhe alatt tanúsítja az abban foglalt aláírások hitelességét.

(3) Minden lista csak az egyazon településen lakó személyek nevét tartalmazhatja.

(4) A listákat települések és megyék szerint csoportosítják, hogy ellenőrizni lehessen, megfelelnek-e a 40. cikk (2)–(4) bekezdéseiben foglalt feltételeknek.

43. cikk – (1) Az alapszabályzatot, az abszolút semmisség terhe alatt, közokirati formában állítják ki, a szervezet vezetőségének aláírásával.

(2) Az alapszabályzat, az abszolút semmisség terhe alatt, tartalmazza:

a) a szervezet nevét;

b) a szervezet székhelyét;

c) működésének – meghatározott vagy meghatározatlan időszakra terjedő-időtartamát;

d) a szervezet vagyonát, amelynek minimális mértéke a megalakulás időpontjában számított 50 bruttó minimálbérnek megfelelő összeg, amelyet természetben és/vagy pénzbeli hozzájárulás formájában bocsátanak rendelkezésre;

e) a szervezet céljának és célkitűzéseinek kifejtését;

f) a tagsági viszony keletkezésének és megszűnésének módját;

g) a tagok jogait és kötelezettségeit;

h) a szervezet vagyonforrásainak kategóriáit;

i) a szervezet vezető, ügyintéző és ellenőrző testületeinek feladatköreit;

j) a szervezet vagyonáról való rendelkezést, megszűnés esetére.

44. cikk – Az alapító okirat, az abszolút semmisség terhe alatt, tartalmazza:

a) a társulási akarat kinyilvánítását és a kitűzött célt;

b) a szervezet nevét;

c) a szervezet székhelyét;

d) működésének – meghatározott vagy meghatározatlan időszakra terjedő – időtartamát;

e) a szervezet vagyonát, amelynek minimális mértéke a megalakulás időpontjában számított 50 bruttó átlagbérnek megfelelő összeg, amelyet természetben és/vagy pénzbeli hozzájárulás formájában bocsátanak rendelkezésre;

f) az első vezető, ügyintéző és ellenőrző testületek név szerinti összetételét;

g) az alapító tagok aláírásait tartalmazó listát, a 42. cikk előírásai szerint kitöltve.

45. cikk – A Közgyűlés vagy a Kongresszus a legfőbb vezető szerv, amely az alapszabályzat értelmében a tagok összességéből vagy azok, alapszabályzatban megállapított feltételek között megválasztott küldötteiből áll.

46. cikk – Jelen törvény értelmében, a nemzeti kisebbségi szervezetek jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező területi szervezeteket hozhatnak létre, alapszabályzatuktól függően, jelen törvény előírásai szerint.

47. cikk – Minden kisebbségi szervezet, amely az ebben a fejezetben meghatározott tevékenységet kíván folytatni, köteles újra bejegyeztetni magát, jelen törvényben előírt módon, legkésőbb 6 hónappal annak hatálybalépését követően, ellenkező esetben az említett szervezetek csak a 2000. évi 26 számú, módosított és kiegészített kormányrendeletben előírt jogaikat és hatásköreiket gyakorolhatják

48. cikk – Azok a kisebbségi szervezetek, amelyekre a 39. cikk (1) bekezdése b) pontja vonatkozik a következő jogokkal és illetékességekkel bírnak:

a) a hatályos jogszabályok szerint a politikai pártokkal azonos feltételekkel vehetnek részt a parlamenti, az államelnöki és a helyhatósági választásokon, és mind a helyi közigazgatásban, mind pedig a parlamentben kedvezményesen mandátumot szerezhetnek a 49. cikk szerint;

b) képviselhetik az illető kisebbséget a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában;

c) kezelhetik az állami, illetve helyi költségvetésekből a 40. cikk (1) bekezdésében előírt célok elérése érdekében nekik juttatott alapokat;

d) éves rendszerességgel támogatást kapnak az állami költségvetésből, a törvény feltételei szerint;

e) speciális törvények értelmében javasolhatják képviselők kinevezését olyan állami intézményekbe, szervekbe és közhatóságokba, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának kifejezése, megőrzése és fejlesztése terén fejtik ki tevékenységüket, illetve ha külön törvény nem ír elő ilyen képviseletet, e struktúrák vezetőinek kinevezésekor konzultálni kell az említett kisebbségi szervezetekkel;

f) megbízottat küldenek a Románia és az illető nemzeti kisebbséggel nyelvi és kulturális közösséget alkotó országok között megkötött kétoldalú megállapodások végrehajtása céljából létrehozott, nemzeti kisebbségi problémákkal foglalkozó kormányközi vegyes bizottságokba;

g) az országos és a nemzetközi igazságszolgáltató hatóságok előtt képviselhetik azokat a személyeket vagy csoportokat, amelyeknek az érdekeit nemzeti hovatartozásukkal kapcsolatosan megsértették;

h) abban az esetben, ha az általa képviselt nemzeti kisebbséghez tartozó személyek ellen diszkriminációt követnek el, az Országos Diszkriminációellenes Tanácshoz fordulhatnak.

49. cikk – (1) A nemzeti kisebbségek szervezetei részt vehetnek a helyhatósági, parlamenti illetve az államelnök-választásokon, amennyiben az etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosság védelmében kifejtett tevékenységük alapján megfelelnek a módosított és kiegészített 2000. évi 26. számú kormányrendelet 38. cikkében meghatározott, a közhasznú egyesületek és alapítványok számára megállapított feltételeknek.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala ellenőrzi és igazolja.

50. cikk – A helyhatósági, parlamenti illetve az államelnök-választásokon részt vevő kisebbségi szervezetek esetében a pártokra vonatkozó szabályozást kell alkalmazni, a pártokról szóló 2003. évi 14. törvény jogorvoslatra, a tevékenység megszűnésére, vagy más e fejezetben nem szabályozott esetekre vonatkozó előírásai a kisebbségi szervezetekre is megfelelően alkalmazandóak

IV. fejezet
A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa (NKT) és az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága
51. cikk – (1) A Nemzeti Kisebbségek Tanácsa, a továbbiakban NKT, a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezetekből álló testület, amelyen keresztül ezek együttműködnek a romániai nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási azonosságuk kifejezésére, megőrzésére és fejlesztésére vonatkozó joguk szavatolása érdekében.

(2) Amennyiben egyik nemzeti kisebbség egyetlen szervezete sem nyerte el a parlamenti mandátumszerzéshez szükséges szavazatszámot, akkor az NKT-ban az illető kisebbséget az a szervezet képviseli, amely a legtöbb szavazatot szerezte a legutóbbi parlamenti választásokon.

(3) Amennyiben több nemzeti kisebbség közös szervezet által képviselteti magát a Parlamentben, ez a szervezet lesz az NKT tagja.

(4) Az NKT magánjogi jogi személyként bejegyezhető, az általános szabályoknak megfelelően.

52. cikk – (1) Az NKT a Kormány konzultatív szerve, amely kormányhatározattal jóváhagyott saját szabályzata szerint szerveződik és működik.

(2) Az NKT plénumban és szakbizottságokban fejti ki tevékenységét.

(3) Az NKT negyedévenként tartja rendes plenáris üléseit, és tevékenységét tagjai többségének jelenlétében fejti ki.

(4) A szakbizottságok a nemzeti kisebbségi szervezeteknek az NKT-ba delegált tagjaiból alakulnak.

53. cikk – Az NKT feladatköre a következő:

a) támogatja a nemzeti kisebbségi szervezetek tevékenységét;

b) intézkedések megtételét javasolja a Kormánynak a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek társadalmi és kulturális életének javítása érdekében;

c) elemzi és javasolja a Kormánynak olyan intézkedések meghozatalát, amelyek a nemzeti kisebbségi oktatás optimális körülmények között történő megvalósítását szolgálják;

d) intézkedések meghozatalát javasolja a közszolgálati tévé- és rádióadók igazgatótanácsának, a nemzeti kisebbségek nyelvén sugárzott adások javítása érdekében;

e) véleményt alakít ki azokról a jogszabálytervezetekről, amelyek a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának kinyilvánítását, megőrzését és fejlesztését érintik;

f) véleményt alakít ki a kisebbségvédelem tárgyában kötött nemzetközi szerződések végrehajtásáról Románia által készített jelentésekről;

g) a kormánynak és a nemzeti kisebbségek parlamenti csoportjainak olyan jogszabályok kezdeményezését javasolja, amelyek a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának kinyilvánítási, megőrzési és fejlesztési módjára vonatkoznak;

h) határoz a nemzeti kisebbségi szervezetek működésének finanszírozására szánt költségvetési alapok elosztásáról a törvényi rendelkezésekkel összhangban, és ennek elfogadására javaslatot tesz a kormánynak, az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága útján.

54. cikk – A nemzeti kisebbségi szervezetek tevékenységének finanszírozása költségvetési, illetve saját forrásokból történik, a törvény feltételeinek megfelelően.

55. cikk – (1) Jelen törvény értelmében létrejön az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala újjászervezésével, a kormány saját apparátusának keretében, a miniszterelnök alárendeltségében, jogi személyiséggel rendelkező közintézményként, amelynek fő célja a romániai nemzeti kisebbségek védelme.

(2) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága feladatainak ellátása során önállóan működik.

(3) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának vezetője másodlagos költségvetési hitelutalványozó, akin keresztül az NKT döntésének megfelelően az etnikumközi és intolerancia-ellenes programok és projektek, valamint a nemzeti kisebbségi szervezetek állami költségvetési finanszírozása történik, illetve kezeli az NKT működéséhez szükséges költségvetést, illetve más, az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága számára az állami költségvetésben megállapított tételeket.

(4) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának költségvetése a kormányfőtitkárság költségvetésének részét képezi.

(5) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának feladatköre a következő:

a) kidolgozza a működési területéhez kapcsolódó törvénytervezeteket és más jogszabálytervezeteket;

b) véleményezi a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogait és kötelezettségeit érintő törvénytervezeteket és más jogszabálytervezeteket;

c) figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek védelmével kapcsolatos belső- és nemzetközi jogszabályok alkalmazását;

d) figyelemmel kíséri a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó törvényi előírások állami hatóságok általi egységes alkalmazását;

e) az állami hatóságoktól kéri, illetve hivatalból megkapja feladatai ellátásához szükséges adatokat és információkat, a törvényes előírásoknak megfelelően;

f) állandó kapcsolatot tart fenn és együttműködik a helyi közigazgatás hatóságaival a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek sajátos problémáinak azonosítása, valamint ezek megoldása érdekében;

g) kapcsolatot tart fenn a NKT-val, feladatainak ellátása végett;

h) biztosítja az NKT működéséhez szükséges infrastruktúrát, és koordinálja annak tevékenységét;

i) az NKT határozata alapján pénzügyi támogatást nyújt a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezeteinek;

j) a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási önazonosságának megtartását, kifejezését és fejlesztését célzó programokat támogat és szervez;

k) támogatja az etnikumközi viszonyokkal foglalkozó tudományos kutatásokat;

l) kapcsolatokat hoz létre és tart fenn hazai és külföldi kormányzati és nem kormányzati szervekkel, valamint olyan nemzetközi szervezetekkel, amelyeknek feladata a nemzeti kisebbségek jogainak betartása kapcsán felmerülő problémák orvoslása;

m) ellát bármilyen más, törvény által előírt vagy a miniszterelnök rendelkezése által meghatározott feladatot.

(6) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságának szervezését és működését kormányhatározat szabályozza.

(7) Az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága normák, szabályzatok és utasítások elfogadása, valamint rendeletek, rendelkezések, döntések, igazolások és véleményezések kibocsátása révén gyakorolja jogosítványait.

V. fejezet
A kulturális autonómia
56. cikk – Az állam elismeri és szavatolja a nemzeti közösségek kulturális autonómiához való jogát.

57. cikk – (1) Jelen törvény értelmében a kulturális autonómia valamely nemzeti kisebbség azon képességét jelenti, hogy a tagjai által választott tanácsok révén döntési jogkörrel rendelkezzék kulturális, nyelvi és vallási identitását érintő kérdésekben.

(2) Az így létrehozott tanácsok döntéseinek végrehajtását saját struktúráik, vagy, az esetnek megfelelően, más illetékes közhatóságok biztosítják.

58. cikk – A nemzeti kisebbségek kulturális autonómiája a következő illetékességi kategóriákra vonatkozik:

a) a nemzeti közösségek anyanyelvű oktatására vonatkozó stratégiák és prioritások kidolgozása;

b) a magán oktatási intézmények esetében az anyanyelvű oktatás szervezése, adminisztrálása és igazgatása, vagy az állami oktatási rendszerhez tartozó oktatási intézmények esetében ezen feladatok megvalósításában való részvétel, partnerségben az illetékes közhatóságokkal;

c) az anyanyelvű magánjogi kulturális intézmények és a saját kultúrát kutató vagy fejlesztő intézmények szervezése, adminisztrálása és igazgatása, a törvényes feltételeknek megfelelően, vagy a közjogi intézmények esetében ezen feladatok megvalósításában való részvétel, partnerségben az illetékes közhatóságokkal;

d) saját tömegkommunikációs eszközök létrehozása és adminisztrálása, vagy részvétel a közszolgálati rádió- és televíziós társaságok esetében adóállomások, részlegek, szerkesztőségek vagy műsorok megszervezésében, partnerségben az illetékes közhatóságokkal;

e) az illető nemzeti kisebbség történelmi műemlékeinek és ingó kulturális vagyonának megőrzését és hasznosítását célzó stratégiák kidolgozásában való részvétel;

f) a nemzeti kisebbségek kulturális, nyelvi, vallási önazonosságának megőrzését, fejlesztését és kinyilvánítását szolgáló speciális alapok adminisztrálása, vagy az esetnek megfelelően, az illetékes hatósággal való partneri kapcsolatban az adminisztrálásban való részvétel, vagy az adminisztrálás folyamatos ellenőrzése, kivéve az 54. cikkben szabályozott alapokat;

g) az anyanyelvű oktatást nyújtó magán oktatási intézmények, valamint a magánjogi kulturális intézmények vezetőségének kinevezése;

h) a vezetőség kinevezésének véleményezése anyanyelvű oktatást nyújtó állami oktatási intézmények, valamint a az illető nemzeti kisebbség kulturális közintézményei esetében, a törvény feltételeinek megfelelően;

i) a vezetőség kinevezésére történő javaslat benyújtása azon állami oktatási intézmények esetében, amelyekben kisebbségi nyelvű alegységek működnek;

j) a nemzeti kisebbséget képviselő személyek kinevezésére történő javaslat benyújtása a Művelődési és Vallásügyi Minisztériumnak és az Oktatási és Kutatási Minisztériumnak azokra a részlegekre, amelyeknek hatáskörébe tartozik a nemzeti kisebbségek kultúrája illetve a nemzeti kisebbségek anyanyelvén folyó oktatás;

k) kulturális és tudományos ösztöndíjak és díjak alapítása és odaítélése;

l) különleges illeték megállapítása a nemzeti kisebbséghez tartozó személyek esetében a kulturális autonómia intézményei működésének biztosítására, a törvény feltételei között.

59. cikk – (1) Az 58. cikkben rögzített hatáskörök és jogkörök gyakorlása érdekében a nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok szervezetei kezdeményezhetik a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának a létrehozását.

(2) Abban az esetben, amelyben egy nemzeti kisebbség nem kezdeményezi a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának a létrehozását, a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok szervezetei gyakorolhatják a kulturális autonómiához kapcsolódó, az 58. cikk a), d), e), g), i), j) és k) pontjában előírt a feladatköröket és hatásköröket, és javaslatokat fogalmazhatnak meg az 58. cikk b), c), f) és h) pontjainál előírt hatásköröket gyakorló közhatóságok irányába.

60. cikk – Az 58. cikkben előírt feladat– és hatásköröket a döntési hatáskörök decentralizációja és a szubszidiaritása elvei szerint gyakorolják.

61. cikk (1) A jelen törvény értelmében létrehozott Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsai jogi személyiséggel rendelkező autonóm közigazgatási hatóságok.

(2) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsait a jelen törvény rendelkezései és jelen törvény szerint plenáris ülésen elfogadott saját szervezési és működési Szabályzat szerint alapítják meg, szervezik és működtetik.

62. cikk (1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát belső választáson, a Tanácsot létrehozó nemzeti kisebbséghez tartozó személyek titkos, közvetlen, egyenlő és szabadon kifejezett szavazatával hozzák létre.

(2) A belső választás szabályzatát kormányhatározattal állapítják meg, melyet az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága kezdeményez, miután egyeztet a Tanácsot létrehozó nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek reprezentatív szervezetével.

(3) A (2) bekezdésben megjelölt kormányhatározatnak megfelelően a belső választást a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek reprezentatív szervezete szervezi meg és bonyolítja le.

(4) A belső választásokat és ezek eredményét az Állandó Választási Hatóság felügyeli és hagyja jóvá.

(5) A belső választásokon jelöltethetők a 39. cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjaiban előírt, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek szervezeteinek tagjai.

(6) A jelöléseket az Állandó Választási Hatósághoz kell benyújtani, legkésőbb 30 nappal a kormányhatározatban megállapított belső választási időpont előtt.

(7) A belső választással kapcsolatos költségeket az állami költségvetésből fedezik.

63. cikk – Azon nemzeti kisebbség, mely belső választásokat akar szervezni a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának létrehozására, reprezentatív szervezete révén beadványt nyújt be Románia Kormányának, amely kormányhatározatban a nemzeti kisebbség reprezentatív szervezetével közös megegyezéssel megállapítja a választás időpontját, illetve ennek lebonyolítási költségeit, a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül.

64. cikk – (1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának létszáma a következőképpen alakul:

a) 7 tag azon nemzeti közösség esetében, amelyiknek létszáma a népszámláláson 5000 személy alatt volt;

b) 9 tag azon nemzeti közösség esetében, amelyiknek a létszáma a népszámláláson 5000 és 15 000 között volt;

c) 11 tag azon nemzeti közösség esetében, amelyiknek a létszáma a népszámláláson 15 000 és 30 000 között volt;

d) 15 tag, azon nemzeti közösség esetében, amelyiknek a létszáma a népszámláláson 30 000 és 100 000 között volt;

e) 25 tag, azon nemzeti közösség esetében, amelyiknek a létszáma a népszámláláson 100 000 és 500 000 között volt;

f) 45 tag, azon nemzeti közösség esetében, amelyiknek a létszáma a népszámláláson 500 000 és 1 000 000 között volt;

g) 91 tag azon nemzeti közösség esetében, amelyiknek a létszáma a népszámláláson 1 000 000 fölött van.

(2) A Tanács megválasztott tagjai mandátumának időtartama 4 év.

65. cikk – (1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa tevékenységét plenáris üléseken és szakbizottságokban végzi.

(2) A Tanács plenáris ülésszakokra saját Szervezési és Működési Szabályzata alapján hívható össze.

(3) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa keretében kötelezően legalább a következő szakbizottságokat kell létrehozni:

a) Tanügyi és Oktatási Stratégiák Bizottsága;

b) Művelődési és Kulturális Örökség Bizottság;

c) Tömegkommunikációs Eszközök Bizottsága.

(4) Más bizottságok is létrehozhatók a Szervezési és Működési Szabályzat előírásainak megfelelően.

(5) Egy közösség Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát egy elnök, és a szabályzatnak megfelelően alelnökök és titkárok vezetik.

66. cikk – A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa és a szakbizottságok döntéseit rendszerint a jelenlévő képviselők többségével hozzák, kivéve a következőket:

a) oktatási stratégiák jóváhagyása;

b) a saját szervezési és működési szabályzat elfogadása;

c) az elnök, alelnökök és titkárok megválasztása.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban előírt döntéseket a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa képviselőinek többségének szavazatával hozzák.

67. cikk – A 66. cikk (2) bekezdése szerint elfogadott döntéseket közzéteszik Románia Hivatalos Közlönyének I. részében.

68. cikk – (1) A belső választás eredményeinek az Állandó Választási Hatóság által történő hivatalos jóváhagyását követően, a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsát az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága 30 napon belül összehívja első ülésére, amelyen megválasztja vezetőségét és kidolgozza saját szervezési és működési szabályzatát.

(2) A szervezési és működési szabályzatot a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa képviselői többségének szavazatával fogadják el, és közlik az Etnikumközi Kapcsolatok Hatóságával.

(3) A helyi hatóságokkal való együttműködés érdekében a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsai területi képviselőket jelölhetnek ki.

69. cikk – (1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa mellett Állandó Titkárság működik, adminisztratív és ügyviteli feladatokkal, amely szervezési, működési és személyzeti fizetési költségeit az állami költségvetés fedezi.

(2) Az Állandó Titkárság szervezeti felépítését a Tanács javaslatára az Etnikumközi Kapcsolatok Hatósága által kezdeményezett kormányhatározattal hagyják jóvá.

70. cikk – A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsai kötelesek éves tevékenységi jelentést bemutatni a Parlamentnek.

71. cikk – (1) A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsának javaslatára a parlament, Románia kormánya illetve a választott helyi közigazgatási hatóságok olyan jogszabályokat fogadhatnak el, amelyekkel a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi önazonosságának megőrzésére, kinyilvánítására és fejlesztésére való jogok gyakorlására vonatkozó saját hatáskörüket a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsára ruházzák át.

(2) Azokban a közigazgatási-területi egységekben, ahol valamelyik kisebbség részaránya eléri legkevesebb az 1 százalékot, és a helyi tanácsban egyetlen képviselője sincs az illető kisebbségnek, ott a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa javasolhatja a helyi tanácsnak egyes olyan kérdések megvitatását, amelyek a jelen törvényben foglalt jogokkal kapcsolatosak. Az erre a területre vonatkozó határozatok meghozatalának folyamatában kötelező módon konzultálni kell a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsával.

72. cikk – A Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsa és az állami hatóságok közötti jogvitákat, a törvénynek megfelelően, a közigazgatási bíráskodás útján rendezik.

73. cikk – (1) Jelen törvény értelmében az állam a kulturális autonómia gyakorlását illetően azt a kisebbségi szervezetet tekinti reprezentatívnak, amelyik részt vett és mandátumokat szerzett a parlamenti választásokon.

(2) Amennyiben az illető kisebbség egyik szervezete sem részesült egy mandátumban, azt a szervezetet tekintik reprezentatívnak, amely a legtöbb szavazatot kapta.

VI. fejezet
Záró és átmeneti rendelkezések
74. cikk – Jelen törvény értelmében, Romániában nemzeti kisebbségek a következő közösségek: albánok, örmények, bolgárok, csehek, horvátok, görögök, zsidók, németek, olaszok, macedónok, magyarok, lengyelek, orosz-lipovánok, romák, ruténok, szerbek, szlovákok, tatárok, törökök, ukránok.

75. cikk – A jelen törvényből eredő jogok és szabadságjogok gyakorlásával, a valamely nemzeti kisebbséghez tartozó bármely személy tiszteletben tartja a hatályos jogszabályokat és a többiek, különösen a többséghez vagy más kisebbséghez tartozó személyek jogait.

76. cikk – Jelen törvény kiegészül a hatályos jogszabályokkal.

77. cikk – Jelen törvény a Románia Hivatalos Közlönyében való megjelenéstől számított 6 hónap múlva lép hatályba.

78 cikk – A hatálybalépés időpontjában bármely jelen törvénnyel ellentétes rendelkezés hatályát veszti.

Az RMDSZ kisebbségi törvénytervezetének egyik kidolgozója és reklámozója szerint „közel kilencven éve adós a térség majdnem minden állama a nemzeti kisebbségek léthelyzetét számukra és a többség számára megnyugtatóan rende ző jogszabályi keret me galkotásával".

A sommás állítást megelőzően többen is kifejtettük és a törvénytervezetből vett idézettekkel bizonyítottuk, hogy például az anyanyelvhasználat terén, a törvénytár szerint ma is hatályban levő 1945. februári, a kommunista hatalomátvételt megelőző legutolsó román demokrata kormány által szentesített Nemzetiségi Statútum a jelenlegi kisebbségi törvénytervezetnél sokkal kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz.

Miután a fentieket közzétettük, az érdekvédelmi szövetség illetékesei ahelyett, hogy ezeket a rendelkezéseket beemelték volna az új törvénytervezetbe, azzal érvelvén, hogy 2005-ben, az Európai Unió küszöbén nem szabad visszalépni 1945-höz képest, egy olyan megoldást választottak, amelyet Gheorghiu-Dej és Nicolae Ceauşescu kommunista, illetve Ion Iliescu posztkommunista rezsimje se mert megtenni. Vagyis kiegészítették az eredeti törvénytervezetet egy újabb szakasszal (78), miszerint minden azzal ellentétes rendelkezés hatályát veszti.

A 2005. évi törvénytervezet az anyanyelvi jogok terén nem csak 1945-höz, hanem 1868-hoz képest is visszalépést jelent! A magyar Országgyűlés mindkét háza által elfogadott 1868:XLIV. törvénycikk a nemzetiségi egyenjogúság tárgyában a 2.§.-ban kimondja azt, hogy a törvényhatóságok jegyzőkönyvei „vitethetnek mindazon nyelven is, amelyet a törvényhatóságot képviselő testület vagy bizottmány tagjainak legalább egyötöde jegyzőkönyvi nyelven óhajt", a 6.§ szerint „a törvényhatósági tisztviselők saját törvényhatóságaik területén a községekkel, gyülekezetekkel, egyesületekkel való hivatalos érintkezéseikben a lehetőségig ezek nyelvét használják", a 7.§. szerint: „az ország minden lakosa azon esetekben, amelyekben ügyvéd közbejötte nélkül kér felperesi, akár alperesi, akár folyamodó minőségben, személyesen vagy megbízott által veszi és veheti igénybe a törvény ótalmát és a bíró segélyét:

a. saját községi bírósága előtt anyanyelvét,

b. más községi bíróság előtt az illető község ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét,

c. saját járási bírósága előtt saját községének ügykezelési vagy jegyzőkönyvi nyelvét,

d. más bíróságok előtt (…) azon törvényhatóság jegyzőkönyvi nyelvét használhatja, amelyhez az illető bíróság tartozik. A bíró a 7.§ eseteiben a panaszt vagy kérelmet a panasz vagy kérelem nyelvén intézi el."

Összehasonlításként: az RMDSZ tervezet 34. szak. szerint a bíróságok előtti anyanyelvhasználatot „a törvény által szabályozott módon" biztosítják. Vagyis a büntető eljárásban az állam költségén, a polgári eljárásban pedig a felek (!) költségén lehet a kisebbségi nyelvet – tolmács segítségével – használni. A román bírói jogállásról szóló törvény külön előírja a román nyelv kötelező ismeretét, pedig a jogászképzés kizárólag románul folyik; a kisebbségi nyelvek ismerete pedig, mint követelmény, nem szerepel a törvényben. A törvénytervezet kimunkálóit az identitás megőrzésében oly fontos anyanyelvhasználat terén nemcsak 1945, hanem 1868 sem inspirálta a jobbításra.

A tervezet második szakasza a román állam alkotó tényezőiként határozza meg a kisebbségeket. Sokak szerint ez a kétségtelenül pozitív, deklaratív rendelkezés ütközik az Alkotmány Romániát egységes nemzetállamként meghatározó első szakaszának rendelkezéseivel. Az egységes nemzetállami meghatározást kellett volna töröltetni az Alkotmány módosításakor, és akkor bizonyosan az ilyen aggályok nem merülnének fel.

A 14 szak. (2) bek. megfogalmazza az etnikai összetétel megváltoztatásának a tilalmát, de az nincs meghatározva, milyen közigazgatási- vagy jogszabályok számítanak etnikai összetétel módosítónak, vagy hogy mit lehet tenni a katonaság, az ortodox egyház és intézményei stb. terjeszkedése ellen.

A 16. szak.(6) bek. fontos új lehetőséget kodifikál, a román nyelvnek a kisebbségek sajátosságainak figyelembe vételével való tanításáról. Meg kellene viszont határozni, ki az illetékes a kisebbségi sajátosságok elbírálásának a kérdésében.

A kisebbségi szervezetekre vonatkozó harmadik fejezet súlyosan diszkriminál, nem csak a többségi román néppel szemben (20 millió román 25 000 aláírással alapíthat választási részvételre jogosító pártot, ugyanezért a másfélmillió magyar szintén 25 000 aláírást kell hogy összegyűjtsön), hanem a nemzeti kisebbségek között is.

Az egész kisebbségi törvény kulcsa a 40. paragrafus, amelyik a helyhatósági és parlamenti választási részvételt oly módon fogalmazza meg, hogy a magyarság ügyét gyakorlatilag csak egyetlen egy szervezet intézheti. Jelen esetben ez az RMDSZ, amelyik ilyen rendelkezések mellett leválthatatlan. A tavaly a Velencei Bizottság által kifogásolthoz hasonló választási részvétel szabályozása a romániai magyarságon és a többi kisebbségen belül meglévő demokrácia deficitet tovább konzerválja. Ráadásul a választási részvételi jogosultságot az eddigiektől eltérően nem a Bukaresti Törvényszék, hanem az RMDSZ által létrehozott Interetnikus Kapcsolatok Hatósága kell hogy elbírálja (49 szak., 2 bek.). Tehát a bíró és a játékos ugyanaz a személy. Ennél etikátlanabb, jogellenesebb és cinikusabb szabályozást nemigen olvastam! (Megjegyzem, a Velencei Bizottságnak a véleményezésre kiküldött változat szerint a választási részvételt a Bukaresti Törvényszék és nem az Interetnikus Kapcsolatok Hatósága kell hogy elbírálja). Jogtechnikai szempontból a választási részvételt nem a kisebbségi kerettörvény, hanem a választójogi törvény kell hogy szabályozza.

A legtöbb fejtörést az ötödik fejezet, a kulturális autonómia okozhatja. Az 57 szak. (1) bek. elég jól határozza meg a kulturális autonómia fogalmát. A hatáskört és illetékességet szabályozó paragrafusokból azonban kiderül, hogy e törvénytervezet alapján a valódi kulturális autonómia létrehozása lehetetlen, hiányzik belőle a tartalom! Olyan üres frázisokat olvashatunk, hogy a kulturális autonómia az anyanyelvi oktatás stratégiájának és prioritásainak a kidolgozását jelenti. A Nemzeti Autonómia Tanács (Consiliul Naţional al Autonomiei Culturale) pompázatos elnevezés, ennél jóval szegényesebb viszont a hatásköre. A gyakorlati teendőket továbbra is a román állam látja el!

Ne feledjük, hogy a kulturális autonómia elengedhetetlen feltétele lenne az, hogy a kormány bocsássa a nemzeti kisebbség tagjai által demokratikusan jelölt (pl. kopogtatócédulákkal) és megválasztott Autonómia Tanács (AT) rendelkezésére a költségvetésből kulturális és oktatási célokra elkülönített összeg arányos részét és hagyja, hogy az AT tetszése, illetve szükséglet szerint – természetesen tiszteletben tartva a vonatkozó törvényeket – rendelkezzék ezzel az összeggel. Pl. a szórványvidékre több pénzt fordítson, mert lehet, hogy mondjuk Hunyad megyében iskolabuszt is kell venni, hogy több faluból szállítsa egy közös iskolába a tanulókat. Ez a magyaroklakta városokban nem szükséges.

Az RMDSZ politikai egyeduralmát akarja megerősíteni a 71. szak. (1) bekezdése is, amely szerint a parlament, a kormány, a helyi hatóságok egyes jogosítványokat tetszésük szerint átruházhatnak az Autonómia Tanácsokra, vagy azok bizottságaira. Ezt nyilván azért fogalmazták be, hogy a kis lépések stratégiáját támasszák alá. Az RMDSZ az Autonómia Tanács égisze alatt újabb paktumokat köthet, anélkül, hogy valódi eredményeket, igazi autonómiát csikarna ki a román hatalomtól.

Következtetésképpen elmondható: a törvénytervezet szövege bonyolult, nehezen áttekinthető, azt a cinikus meghatározást példázva, hogy a beszéd arra való, hogy elrejtsük vele gondolatainkat. A kulturális Autonómia Tanácsoknak csak a magyar magánjogi státusú oktatási és kulturális intézmények kordában tartásában biztosit valódi hatalmat. Oda jutunk, hogy a magyar magánintézmények sokkal kevesebb önállósággal fognak rendelkezni, mint a hasonló román intézmények s visszatérnek azok az idők, amikor a szakmai karrier feltétele ismét a párt (az RMDSZ) tagság lesz.

A kisebbségi törvénytervezet másik negatív következménye, hogy autonómia törekvéseinket („Együtt az autonómiáért"!) kizárólag az ún. kulturális autonómiában rögzíti, de oly módon, hogy a mindenkori román hatalomnak más autonómia formák elutasításához hivatkozási alapot biztosit. Félő, hogy a kulturális autonómia törvénybe iktatásával a romániai magyar érdekképviselet fogja megakadályozni a területi önkormányzatiság (autonómia) megvalósítását.

Ezt a nemkívánatos következményt csak egy módon lehet elkerülni: a törvényben utalni kell az időközben meghozott Európa Parlament Külügyi Bizottságának időközben elfogadott ajánlásra. Idézem a határozat lényegét: „a magyar kisebbség védelmének biztosítása érdekében kiegészítő intézkedésekre van szükség, a szubszidiaritás és az önkormányzás elveinek tiszteletben tartásával". Felettébb sajnálatos, hogy a nagyfontosságú ajánlásról a törvénytervezet kidolgozói egyszerűen tudomást sem vesznek.

Álláspontomat, miszerint a papíron hatályos 1945. évi Nemzetiségi Statútum törvény sokkal kedvezőbb, mint a mostani, az eredetileg közzétetthez képest a kétségtelenül módosított, bővített törvénytervezet sem változtatta meg. Az előzmények nélkülinek nem nevezhető törvénytervezet jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy a romániai magyarság sorsát érdemben javítsa.

Romániát két nemzetközi szervezet kötelezi a kisebbségi kérdés rendezésére: az Európa Tanács és az Európai Unió. A sorrend szándékos, ugyanis az Európa Tanács több ideje és mélyebben foglalkozik a kérdéssel.

Az Európa Tanács keretei között készült el a Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló Keretegyezmény. Románia a Keretegyezménybe foglaltakat formailag teljesíti. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Kartája szintén az Európa Tanácshoz kötődik. Románia ezt az egyezményt aláírta, de egyelőre nem ratifikálta. Akár meg is tehetné, ugyanis a belső jogban (az oktatási törvényben, a helyi közigazgatási törvényben, a rendőrök jogállásáról szóló törvényben, a köztisztviselőkről szóló törvényben, az igazságszolgáltatás szervezetéről szóló törvényben) meghatározott nyelvi jogok lehetővé teszik a problémamentes ratifikációt. A ratifikáció a kormányprogramban is szerepel (25. fejezet). Igaz viszont, hogy a nyelvi jogok teljes gyakorlati megvalósulásáért még tenni kell.

Az Európai Unió a csatlakozási kritériumok közé sorolta a kisebbségi jogok tiszteletben tartását. Az Európai Bizottság országjelentései (legutóbb 2004-ben) elismerik, hogy Románia teljesíti ezt a csatlakozási kritériumot. Problémaként a roma kisebbség helyzetét jelöli meg.

Románia a 90-es évek második felétől teljesíti a kisebbségi jogok biztosításának minimális, nemzetközileg kikényszeríthető szintjét. A továbblépés lehetőségeit nemzetközi szinten legfeljebb jelentések, ajánlások jelzik, de ezek a jogszabályi formától még nagyon messze állnak, noha fontosságuk megkérdőjelezhetetlen.

Ilyen körülmények között hogyan lehet továbblépni a nemzetközileg követelt minimális szinteken túlra? Párbeszéddel: többség és kisebbség között. Kompromisszummal: többség és kisebbség között. Megértéssel, toleranciával: többség és kisebbség között.

A kisebbségi törvény tervezete, és az, hogy a kormány ezt kezdeményezte a parlamentben ennek az – egyáltalán nem könnyű – párbeszédnek, kompromisszumnak, megértésnek az eredménye.

A tervezetet lehet dicsérni is, kritizálni is. A megalapozott kritikát, komoly javaslatot a tervezetet kidolgozó és módosító bizottság figyelembe vette. Ez világosan követhető a tervezet szövegváltozatain. Néhány alaptalan kritikára szeretnék csak itt kitérni:

a) Alaptalan kritika: ha államalkotó tényezőnek tekintjük a nemzeti kisebbségeket, akkor megsértjük az Alkotmányt, amely Romániát nemzetállamként határozza meg. Válasz: a román Alkotmány valóban Romániát egységes és oszthatatlan nemzetállamnak tekinti. Az oszthatatlanság eszméje még a XIX. században megjelent, amikor a két egyesült fejedelemség egységét kellett biztosítani. Az egységes nemzetállam az első világháború után került az alaptörvénybe. A rendszerváltás után Románia, a volt szocialista államok közül egyedül, saját magát nemzetállamként határozta meg. Azonban az Alkotmány sem következetes a fogalmak használatában. A nemzet fogalma mellett azonban az Alkotmányban megjelenik a nép fogalma is, amely a kisebbségeket is magába foglalja. A nép jelenik meg a szuverenitás alanyaként. Ha a kisebbség államalkotó tényező, az pontosan ezt jelenti: a kisebbség, egyenlően a többséggel, részese a szuverenitás gyakorlásának.

b) Alaptalan kritika: a kisebbségi törvény tervezete nem épít a korábbi szabályozásokra, például a Nemzetiségi Statútumra. Válasz: a Nemzetiségi Statútum több szempontból meghaladott szöveg, például a nyelvhasználati jogokat 30%-os küszöbhöz köti, és nem 20%-hoz, mint a jelenlegi szabályozás. A kisebbségi törvény tervezete sokkal modernebb, túlhaladja az 1945-ös valóságot tükröző szöveget.

c) Alaptalan kritika: nem tartalmazza a Bolyai Egyetem újraalakítását. Válasz: az egyetem kapcsán a tervezet törvényi szinten biztosítja az önálló állami egyetem megalakításának a lehetőségét.

d) Alaptalan kritika: diszkriminál a kisebbségi szervezetek között, ugyanúgy, mint a választási törvény, amelyről ezt a Velencei Bizottság is megállapította. Válasz: a Velencei Bizottság általános jogelveket szögezett le 2004-ben, amelynek a tervezet megfelel. A választásokon való részvétel tekintetében nem tesz különbséget a parlamentbe jutott és a parlamenti képviselettel nem rendelkező szervezetek között. A tervezet a parlamentben jelen lévő kisebbségi szervezetek esetében is előírja az újrabejegyzést, azonos feltételek szerint, amelyet a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezeteknek is teljesíteniük kell. Bukarest nem szerepel azon területi-közigazgatási egységek között, ahol kötelező módon szükséges a bejegyzéshez előírt aláírásgyűjtés. Az bejegyzés feltételei egyébként teljesen természetesek. A választások alkalmával a kisebbségek pozitív diszkrimináció alapján, a képviselői hely elnyeréséhez szükséges szavazatszám töredékével parlamenti képviselethez jutnak. Ennek a mandátumszerzésnek a feltételeit a törvény szabályozhatja. A romániai magyarság helyzete sajátos, mert a kisebbségek közül egyedül volt képes a választási küszöböt átlépni, és így arányos parlamenti képviseletet biztosítani.

e) Alaptalan kritika: a tervezet csak látszatautonómiát hoz létre. Válasz: amennyiben a tervezetet elfogadják, a Kulturális Autonómia Nemzeti Tanácsai autonóm közigazgatási hatóságok lesznek. Igen fontos döntési kompetenciákkal fog rendelkezni, és demokratikus belső választásokkal jön létre, amelyben jelöltállítási joga nem csak a politikai tevékenységet folytató kisebbségi szervezeteknek van, hanem a civil szférának is. A végrehajtó hatalom meghatározott részét – a kisebbségi oktatás és kultúra területén – ezek a Tanácsok gyakorolhatják. A tervezetnek ez a fejezete a kulturális autonómia európai modelljeinek felhasználásával készült el.

A kisebbségi törvény kidolgozása, kezdeményezése fejlődési folyamat része, jelzi a Romániában folyamatban levő jelentős átalakulásokat, a kisebbségek helyzetének pozitív változásait.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

A napfény gyógyító hatását évezredek óta ismerjük és élvezzük. Az ultraibolya fény elősegíti a D-vitamin képződését, fokozza a vérképző szervek működését, a szervezet védekezőképességét, serkenti az anyagcserét és növeli a vitalitást. A mértékletes napozás a bőr legtermészetesebb szépítője. Megszabadít a pattanásoktól és mitesszerektől és megszűnik a bőr olajos csillogása. A lebarnult test ugyanakkor karcsúbbnak tűnik.

A sugárérzékenység és a hajszín között a tapasztalat szerint létezik bizonyos kapcsolat. Legérzékenyebbek a vörös hajúak és a világosszőkék, legkevésbé pedig a fekete hajúak. A fehér bőrűek fényérzékenysége kb. tízszer nagyobb mint a kreoloké.

Hogyan napozzunk?
A napozásra a kora délelőtti, valamint a délutáni órák alkalmasak. Ne napozzunk 11 és 16 óra között. Nagyon fontos a mértékletesség, eleinte egy-másfél óránál hosszabb időt nem célszerű a napon tölteni. A napfény erősségétől és az egyéni tűrőképességtől függően a napozási idő fokozatosan emelhető. Lehetőleg ne teljesen fehér bőrrel utazzunk a vízparti nyaralásra. Készítsük fel a bőrünket az utazás előtti hetekben. Hetente kétszer néhány percre menjünk szoláriumba, vagy ücsörögjünk egy kicsit az erkélyen.

Érdemes sok béta-karotin tartalmú élelmiszert, sárgarépát, sütőtököt, narancsot fogyasztani, ezektől bőrünk sárgásbarna színt kap, amely bizonyos mértékig véd a leégéstől is.

Napozás előtt mindig alaposan tisztítsuk meg arcunkat a sminktől, így elkerülhetjük, hogy barna foltok jelenjenek meg a bőrön. A fényvédő ajakrúzs használata megengedett. A napozószert (fényvédő krémet) fél órával a napozás előtt kenjük fel, ugyanis ennyi időre van szükség, hogy az összetevők a bőrön védő réteget képezzenek. Ne a napon, hanem árnyékos helyen, vagy a szállodában kenjük be magunkat, különben a pórusaink kitágulnak és bőrünk egyenetlenné válik. Fokozattan védeni kell ajkunkat, fülünket, orrunkat, mellünket.

A napfény elősegíti az anyajegyek szaporodását, illetve azok rosszindulatú módosulását. Tizenegy és négy óra között semmiképpen nem, egyébként pedig magas faktorszámú fényvédőkrémmel ajánlott a napozás.

Az első napokban célszerű fényvédő kozmetikumokat használni. A napozótermék dobozán feltüntetett SPF-érték azt mutatja meg, hogy bőrünk saját védelmi idejét mennyivel sokszorozhatjuk meg, ha a terméket használjuk. Minél nagyobb ez a szám, annál erősebb a fényvédő hatás. Kezdetben a nagyobb faktorszámú (15–20-nál nagyobb) napozószert használjuk, azután már elegendő a 10-esnél kisebb is. A fényvédők nem bőrrokon anyagokból készülnek, mert nem a jó felszívódás a cél, hanem éppen ellenkezőleg: a bőrön vékony réteget kell képezniük, amely részben visszaveri, illetve elnyeli a károsító UV-sugarakat. Napozás után a fényvédőt le kell mosni, és a bőrt nappali krémmel, illetve testápolóval vékonyan be kell kenni.

Ne feledkezzünk meg a kalap és az UV-szűrős szemüveg viseléséről, illetve a rendszeres folyadékfogyasztásról sem.

Hogyan válasszunk fényvédő krémet?
–védjen az UV-A és UV-B sugárzás ellen is;

–fontos, hogy az útmutatásban szerepeljen a „fotostabil" kifejezés, ami azt jelzi, hogy a termék nem bomlik el fény hatására;

–vízálló legyen. Azonban ne feledjük, hogy fürdés után a törülközővel, vagy a testünkre került homokszemcsék ledörzsölésével eltüntetjük bőrünkről a fényvédőt is, ezért rendszeresen kenjük magunkat a nap folyamán;

–óvakodjunk a különböző „bronzosító" olajoktól! Nemhogy védenének, inkább megerősítik a káros UV-B sugarak behatolását, így azok még mélyebbre jutnak a bőrben.

–az önbarnító krémek használata az utóbbi időben igen elterjedt, ezek a készítmények a szaruréteget színezik el, és hatásuk közel két hétig tart.

–hosszas napozás után bőrgyulladás jöhet létre, amely könnyebb esetekben néhány napon belül hámlás kíséretében gyógyul, súlyosabb esetekben hólyagos bőrgyulladás léphet fel. Az égés után a vállakon óriás szeplők jelenhetnek meg, amelyek télen sem halványodnak el. Aki túlzásba viszi a sütkérezést, annak számolnia kell napozás utáni szédüléssel, heves szívdobogással, hányingerrel, nehéz légzéssel, fejfájással, lázzal, amelyek a napszúrás tünetei. Ha érzékeljük ezeket, azonnal vonuljunk árnyékba és minél előbb keressünk fel egy orvost.

Napszúrás a fedetlen fejet érő közvetlen és erős napsugárzástól alakul ki. Első jelei a vörös, forró fej, hűvös bőr, fejfájás, nyugtalanság, szédülés, émelygés, gyakran hányás és eszméletvesztés. Súlyos esetben a napszúrás halálhoz is vezethet. Különösen a gyermekek veszélyeztetettek, mivel a hajuk még alig nyújt védelmet és a fejbőrük is vékony. Ha egy kisgyerek sokáig marad a napon, a későbbiekben a láza magasra szökhet és ezzel egy időben feltűnően sápadt lesz. A hőguta napszúrás nélkül is előfordul, és akkor lép fel, amikor a hosszantartó melegbehatás miatt a szervezet hőháztartásában zavar áll be, és hőfelesleg jelentkezik. A hőgutát a vörös fejről, a forró, száraz bőrről, élettelen arckifejezésről, tántorgó járásról, megemelkedett pulzusról és igen magas testhőmérsékletről (az érték elérheti a 43–44 C°-ot is) ismerhetjük fel. Eszméletvesztés is bekövetkezhet, mely állapot kezelés nélkül akár halálhoz is vezethet.

Leggyakoribb kiváltó okok:
– túl hosszú napon töltött idő,

–túl meleg öltözet,

–jelentős folyadékveszteség: erős izzadás és hasmenés során kevés folyadékfelvétel,

–forró környezetben végzett fizikai erőfeszítés,

–a levegő szokatlanul magas páratartalma vagy kismértékű levegőcserélődés,

–egyes gyógyszerek (allergia ellenes szerek) növelhetik a hőfelesleg miatti hőguta kialakulásának veszélyét.

Mit tehet Ön:
Hűvös helyen feküdjön le megemelt felsőtesttel! Hideg vizes kendővel végezzen borogatást (különösen a fejét hűtse) és biztosítsa a megfelelő levegőcserélődést. Az érintett igyon folyadékot, ha tud. Elegendő lehet a hűvös szobában való tartózkodás és sótartalmú víz ivása, a víz- és a sóveszteség kiegyenlítésére (1 teáskanál só 1 liter vízhez), súlyosabb esetben azonban hívjunk orvost.

Megelőzés:
Napsütésben hordjon fejfedőt! Ez különösen gyermekek számára fontos. Mondjon le a túl hosszú napozásról! Izzadás esetén mindig gondoskodjon a megfelelő folyadékpótlásról: vizet, teát, gyümölcslevet fogyasszon, az alkoholos italok az ellenkező hatást váltják ki!

Kánikulában ne hordjon vastag ruhát! Szokatlan fizikai megerőltetésről mondjon le! Ne űzzön megerőltető sportot a déli órákban!

A nap éltető sugarai nélkül nem lehetne élet. A napozás egyrészt pozitívan befolyásolja hangulatunkat, másrészt pedig nélkülözhetetlen a D vitamin-szintézishez. Az elmúlt évtized divatirányzatai a napbarnított bőrt favorizálták, amelyre a szépségipar a szoláriumok kifejlesztésével válaszolt.

Ibolyántúli (ultraibolya vagy röviden UV) sugarak mesterségesen is előállíthatóak a szolárium segítségével. Az ibolyántúli sugarak áthatolnak a lámpa falán, mivel az nem közönséges üvegből, hanem tiszta kvarckristályból készül. A közönséges üveg ugyanis nem bocsátja át az ibolyántúli sugarakat, ezért nem lehet például ablak mögött lebarnulni. Szoláriumozás előtt a krémektől, sminktől az arcbőrt meg kell tisztítani. A krém elnyelheti az UV sugarak jó részét, a rúzsban, kölniben lévő anyagok és egyes gyógyszerek viszont fokozzák a bőr érzékenységét a besugárzással szemben. A szemre speciális védőszemüveget vagy vizes vattát kell helyezni. A besugárzás ajánlott időtartama és a lámpa távolsága a készülék sugárzóerejétől függ, ezért új lámpa használata előtt mindenképpen tájékozódjunk, hogy mennyi ideig tartó besugárzás idéz elő a bőrön kivörösödést, gyulladást. Az első kezelést mindig csak ennél rövidebb idővel szabad megkezdeni, mely után fokozatosan növelni lehet a kezelési időt.

Tippek és tanácsok: A szoláriumozás elősegíti a bőrben a D-vitamin képződését, így egyik eszköze az egészséges kalcium-anyagcsere és csontképzés elérésének. A kozmetikai célból végzett ultraibolya sugárzással bőrpigmentációt lehet létrehozni. Az UV sugarak csíraölő hatását fertőtlenítésre is fel lehet használni és hatásos néhány kórokozó baktériummal szemben. Vitatott, de leírt hatás még a hormontermelés fokozása, a vérképző szervek működésének serkentése és a harántcsíkolt izmok erejének növelése is.

A szoláriumozás a szervezet általános erősítésén kívül számos betegség vagy panasz esetén lehet fontos kezelési eljárás. Használható a zsíros pattanásos bőr, a korpás fejbőr, a pikkelysömör gyógyításában és az arcüreggyulladás kezelésében is.

Ha nem tartjuk be az előírásokat, a szemben égő fájdalom, később színlátás-zavar és szürkületi látászavar léphet fel. A bőr túlzott ultraibolya sugárzása hólyagosodáshoz vezethet, hosszú távon pedig növeli a bőrrák kialakulásának kockázatát. Lázasan vagy gyulladt bőrrel semmiképpen ne szoláriumozzunk! – Győződjön meg a gép, illetve a szalon higiéniájáról, tisztaságáról. A nem teljesen tiszta gép vagy törülköző használata bőrfertőzéseket okozhat. Ma már egyre több helyen egyszer használatos fóliát tesznek a szoláriumpadra. Ez a megoldás a legbiztonságosabb. – Szoláriumozás előtt ne használjon parfümöt, mert a benne lévő illatanyag a hő hatására bomlani kezd, és gyulladást idézhet elő a bőrön. A sminket hasonló okokból szoláriumozás előtt mindig törölje le az arcáról. – Az érzékeny szeműek használjanak védőszemüveget. – Ha allergiája van, vagy valamilyen gyógyszert szed, mindenképpen kérdezze meg a szoláriumozás előtt az orvosát. Több fájdalomcsillapító gyógyszer is fényérzékennyé teszi a bőrt. – Egyre elterjedtebbek az álló szoláriumok. Ezekben gyorsan, egyenletesen lehet barnulni. De vigyázat: ezekben a gépekben kevesebb idő szükséges a barnuláshoz, mint a hagyományosakban.

Az oldalt szerkesztette: Farkas Imola

Ha valaki felhúz, az arcodon 42 izom rándul össze. Ahhoz viszont, hogy kinyújtsd a kezed, és pofán vágd, elég 4 izom is.

Az alábbiakban a neten előforduló, szessziós blogok után kutatgattunk. Találtunk is párat, kiemelve néhány közülük:

djuri.freeblog.hu/
2005. június 3., péntek

Az első éles hét

A vizsgaidőszak első hete (múlt hét) végig linal-tanulással telt, épp ezért némiképp rosszul érintett, amikor most, hétfőn megbuktam. Miután megláttam a bukási arányt (75%), ismét nyilvánvalóvá vált számomra, hogy biztos sok uv-csekket nyomtattak, és, hát ugye, kár lenne, ha kárba veszne az egész.

Aztán következett két és fél nap mikrotanulással, s parázás egy esetleges újabb bukás miatt. Csütörtökön mikro vizsga, 4-es, 4 pontra az ötöstől, ez jó!!!! :) Viszont dicséretes, hogy a matektanszéken elolvasták a mikrokönyv Profitmaximalizálás című fejezetét. Most ez irányú fejtegetés jön, vigyázat! Szóval: ha profitmaximalizálás, akkor első lépésben költségminimalizálás, második lépésben, pedig meg kell keresni az optimális kibocsátást! Na, mármost, a profit: p = S p_iy_i– S w_ix_i bevételek–kiadások! A tanszék minimalizálta a költségeket, mert még piszkozatlapot sem adtak, így a költség diákonként egy lap, aminek mindkét oldalára nyomtatnak. Ugyanakkor a bevétel: uv-csekkenként 1000 forint. A bukásarány elég magas, vagyis „elég sok"*1000 forint – „elég soknál egy kicsivel több"*„egy lap + egy kis tinta" = sok-sok pénz!

(Nem is volt rá rossz hatással a sok tanulás...)

prohardver.freeblog.hu
2005. május 18., szerda

Holnap vizsga, és még mindig mintha semmit se tudnék Komolyan mondom, minden vizsgaidőszak levon 1 évet az életemből. Mire elvégzem az egyetemet (na, jó, „HA" elvégzem), addigra megőszülök (és remélem nem a korom miatt).

(Kész életfilozófia. S jövőbelátási adottság.)

De, íme, egy optimista kicsengésű webnapló. Bár kicsit régebbi, témában azért ideillő. A vizsgaidőszak erre is felnyomta pecsétjét:

speeder.freeblog.hu
2004. május 25., kedd

Vizsgaidőszak

Még jó, hogy nincs jó idő. Így annyira nem nyomasztó a négy fal között a tanulással vesződni. Bár az biztos, hogy nem igazán viszem túlzásba, rá kéne egy kicsit kapcsolni. Túl fogom élni. Eddig mindig túléltem. Egy évben két hónapot az általam annyira gyűlölt tevékenységre kell fordítanom. Nem nagy ügy. Tegnap éjszaka megint rémálmom volt. Most éppen Statisztika előadásom voltam, ahol kiderült, hogy a tantárgy nem kollokviumos. Ez fura, mert már rég leszigorlatoztam belőle. Vajon meddig kergetnek még a régi borzadalmak ???? De túl fogom élni ...

Lassan kinövünk az osztálykirándulások korszakából, már csak elrohanunk egymás mellett két óra között, s kevesen vannak, akik lustaságukat és érdektelenségüket, valamint a millió „egyéb" tennivalóikat félretéve belevágnak egy közös kalandba alig ismert évfolyamtársaikkal.

Most is kevesen voltunk. Nyolctagú társaságunk (ők képviselték az újságírószakos elsőéveseket) ásító szemekkel kapaszkodott fel szombat reggel a Sztána felé tartó vonatra. Szabó Zsolt tanárunk önkéntesen felajánlotta, hogy egy vizsga ürügyén kiruccanhatnánk a kalotaszegi faluba, ahol bizony van mit megismerni... Kapva az alkalmon, éjszakai tábortüzes-kocsmázós-focimeccs nézős-ismerkedős terveket fontolgatva indultunk neki a (számomra) teljesen ismeretlen tájnak.

Az embertömeggel való birkózás és rögtönzött tájismertető történetecskék meghallgatása közben egy óra alatt meg is érkeztünk Sztánára, ahol a vasút feletti üdülőtelepre indultunk, a Szentimrei-házhoz. Útközben derült ki számomra a Szabó Zsolt és a lelkes „Kós-buzik" dialógusaiból jövetelünk miértje: itt élt és alkotott neves építész-írónk, Kós Károly, a maga tervezte Varjúvár falai közt; itt létesített egy kisebb nyomdát és pezsgő irodalmi életet maga körül, olyan „résztvevőkkel", mint Tamási Áron, Nyírő József, Márton Áron és Dsida Jenő. Utunk a Varjúvár mellett vezetett el, alaposan meg is csodáltuk az építményt, majd a közelében lévő Szentimrei-házba vonultunk. Ez is Kós tervezte tornácos-emeletes épület, a sűrű bokrok és fák takarásában és egy háromlábú barátságos „védővel" ellátva.

Miután kellőképpen kielégítettük táplálkozási, valamint nézelődési szükségleteinket, lemálháztunk, s el is indultunk egy „rövidke sétára" az almási vár romjaihoz: röpke 20 kilométeres teljesítménytúra! Hogy ez mit jelent? Bandukolsz a vidéken, mezők, kopár mész domboldalak között. Erdős bozót, kitartóan pergelő nap, történetek és információk tonnával, amíg a cipőből kibújtatott talpad boldogan süpped a lóherék közé, és egyre jobban esik elfáradni. Emberekkel vagy, és foglalkoztok egymással, de igazán csak az önmagad és a természet csendje között keresed azt az ősi valamit, amit már a hipermodernizált szállodákban kiránduló blokklakó nem ért.

Ebben a hangulatban közeledtem a cél fele, egyre kevesebb lelkesedéssel, hiszen nehéz feladatot kellett végrehajtanunk: a „nézz a lábad elé, fiam" tanítást kellett alkalmaznunk, hacsak nem akartunk másfél óra alatt elpusztulni egy heverésző viperának köszönhetően. Legyőztük a gyenge idegzetet és az omladozó meredek talajt, felkapaszkodtunk a Dezső-várnak is nevezett romhoz. Az ilyen pillanatokban mindenki megszűnik önzőnek, magányosnak és gonosznak lenni, most először dereng egy igazi csapathoz tartozás érzete.

A visszafele út már könnyebb és másabb. Újra betérünk Kispetri faluba, ahol a vár fele mendegélés közben is megcsodáltuk a kommunista „mágázin júniverszál" maradványt a sok pávás és „tapíros" díszítésű lakóház között; majd bevonultunk Sztána faluba is. Néhány percig még féken tartottuk a sörivási vágyat, így az üzlet lerohanása előtt még kiültünk a Kós tervezte ortodox templom elé, a „főtérre". Óriási itató, gyermek ruhát mos benne, minden vakító és tiszta, a népművészet gyökereiben botladozunk.... Van az egész tájnak egy magába szippantó ereje, ami maradásra kényszerít.

Mikor már azt hiszed, hogy több adatot és szépséget már nem tudsz befogadni, s már csak elnyújtózni szeretnél, jön a spontán ötlet: nézzük meg a vízi alagutat! Vállvonogatás, szavazás, morogva bukdácsolás az avarban és a Sztána patak medrében, majd következik a kockaköves alagút a völgyben, apró cseppkő-oszlopok lógnak a mennyezetről.... Megérte bemászni ide, ahogy megérte az egész mai kirándulás a leégést, izomlázat és a sűrű izzadtságcseppeket.

A háznál este óriási tábortüzet reccsentettünk (ízelítő az összehordott tájnyelvi bolondériákból), ami leolvasztotta rólunk a kezdeti fagyos hangulatot, és igencsak nótás kedvünk kerekedett, mert megmenekültünk a beígért, írói tevékenységünket kiértékelő „vizsgától", és nem döntötték romba a pályakezdői magabiztosságunkat. És azt hiszem, senki sem nehezményezte, hogy ez nem egy olyan kirándulás, amikor a fiúk-lányok megrészegednek, s a tanár reményvesztetten elvonul, hogy legalább ne lássa a sok mocskot….

A vasárnapi ébredés nehézkesre sikeredett, ráncolt homlokkal gondoltunk a mára beígért újabb kirándulásra, az eső is eleredt, de a túravezetőnk már megérkezett, nincs menekvés… A reggeli felerősítette egyesek fanatizmusát, így csak nekivágtunk a Csiga-domb felé vezető útnak, megtekintve Kós tanyájának hűlt helyét, mert már csak a gyümölcsös árulkodik arról, hogy itt 1944 előtt „munkatanya" létezett. A Csiga-domb, sajnos, meghazudtolta a nevét, mert alig találtunk rajta őskori meszesedett csigavázat, holott a domb ilyenekből épül fel.

A sikertelen csigakeresgélés után a Riszegtetőt tűztük ki úticélul, ami a táj fölé magasodik, és kitekintést nyújt az egész Kalotaszegre. Útközben Tóthpál Tamáson, mai kalauzunkon volt a sor a helyismertetésben, akárcsak a tegnap Szabó Zsolt, most ő is szakadatlanul mesélt. Legjobban talán a fagyöngy-legendának örültem és annak, hogy egy kicsit az életét is megmutatta nekem. Az általa kijelölt útvonal bejárása egyben főpróbaként is szolgált, ugyanis az idén, augusztus 13-án második alkalommal megrendezendő (természetesen „elöljáróink" a szervezői) Kós Károly teljesítménytúra utolsó szakaszát tettük meg, a Nádasi nyereg és a Riszegtető közt. Már sokat hallottunk erről a túráról, így nagy meglepetésnek és megtiszteltetésnek számított, amikor Szabó Zsolt fülig érő mosollyal kijelentette, hogy ezt a szakaszt elnevezik utánunk me-diak (médiák) szakasznak! Na, ezután egyből gyorsabban kezdtük taposni a kilométereket, azzal a megnyugvással, hogy ha másként nem, de legalább ezen mód leszünk híresek …

A Riszegtetőről csodálatos kilátás nyílott a tájra, annak ellenére, hogy köd borította a hegyvonulatokat, az eső újból eleredt, de most aztán igazán! Amíg az ünnepi sörünk tartott, meghúztuk magunk a tv-torony aljában pár percre, utána nagy visítozások közepette csörtettünk le a tetőről a szakadó esőben, keresztül a virágmezőkön, a sűrű erdőn és a füves domboldalakon. Mire már a zoknik tocsogtak a cipőkben, az eső is elállt. Még csak egy utolsó akadály állta utunkat, vagyis képezte azt: néhány nem túl bizalomra gerjesztő, csúszós gerenda a folyócska fölött. Hiába húzódoztunk, csak be kellett vetni néhány akrobatikai cselt, mint például a négykézláb-mászóst virággal a fogak közt. Miután mindenki sikeresen átvészelte a mai „expedítúrát", visszatértünk a táborhelyre és összedobtunk gyorsan egy pityókatokányt, majd a csomagjainkat is, mert hát minden jónak vége szakad egyszer….

A vonatozás rettenetes volt, de a parasztbácsis, románul káromkodós diszkócicás és izzadt punkeres egyórás zsúfoltság után mégis megtörtént az évfolyam első olyan búcsúzása, amikor még valamit szerettünk volna mondani egymásnak, csak még nem tudtuk, hogyan.

Amúgy igazad volt, Bence: tényleg minden, ami kicsit fontos, az itt egy helyen volt, és nagyon jó, hogy megtörténtünk…

Kétlem, hogy valaki nem hallhatta a múlt hét hírét, hiszen elég nagy dobra verték: a famózus ausztrál énekesnő, Kylie Minogue melléből sikeresen eltávolították a golflabdányi rákos daganatot. Az orvosok szerint a sztár kitűnően érzi magát, lelkileg nem viselte meg a műtét, így Kylie elindulhatott a teljes gyógyulás útján.

Viszont mindannyiunkban megfogalmazódik a kérdőjeles mondat: vajon csak az operációnak köszönhető az a bizonyos gyors felgyógyulás? Vagy díva mivolta miatt néhány „bónusz" is jár a művi beavatkozáshoz? Mert, gondolom, nyilvánvaló, hogy az orvosok már startból nem ms. Minogue-ként, hanem a híres-neves Kylie-ként kezelték a harminchat éves énekesnőt, s nem átalltak olyan megoldásokhoz folyamodni a felépülése érdekében, amelyeket az egyszerű betegért semmiképp nem tennének meg.

A színterápia megszállottjaként a betegágyán fekvő csillag arra kérte a melbourne-i kórház alkalmazottjait, hogy fessék betegszobája falait rózsaszínűre, mert a pink szín jó hatással van egészségére, s elősegítheti gyógyulását. A rózsaszín falak mellett Kylie nem ölt magára színben harmonizáló gúnyán kívül más nüánszot, sőt még barátaitól is ilyen színű ajándékokat vár el.

Azonban megengedhetetlen, hogy számos szívbajjal küzdő ápoltat kényszeríttettek arra, hogy elhagyják betegágyukat a kisasszony kedvéért. A 18 betegszobát számláló kórházból nyolcat kiürítettek, hogy a megasztárt semmi ne veszélyeztethesse, vagy netán zavarja pihenésében. A kórház bennmaradó, szerencsésebbnek mondható betegeiről pedig meggyőződtek, hogy mindannyian egy bizonyos korhatár felettiek, s semmiképp nem képesek testi sértésben részesíteni a nyolc szobát fenntartó pácienst. Viszont az utóbbiak sem mentesültek bizonyos megszorítások alól: az ő látogatásaikat szabályozták. De legalább megadatott nekik az a nagy tisztelet, hogy a világ egyik legismertebb énekesnőjével feküdhettek egy épületben...

S akkor most kérdem én, miért kellett ez az egész hepaj? Ennyi pénzből, gondolom, egy külön kórházat érdemesebb lett volna felépíttetni, ahol az énekesnő kényére-kedvére mázolja a falakat, rámolja ki betegtársait a szomszédos szobákból, s igazgatja a dolgokat saját óhaja szerint. Amikor valaki beteg, miben különbözik hasonló kórban szenvedő embertársaitól? Az egészségnek nincs ára. Mitől féltek az orvosok? Ők is megilletődtek tán ilyen nagy megtiszteltetéstől, hogy nem tudtak nemet mondani a sztár nem mindennapi vágyának? Hiszen ugyanazon a szinten társalog mindenki a kórteremben, nincs negatív vagy pozitív megkülönböztetés a doktor részéről. Hipokrátesz eskütétele után az orvosok egyikének sem szabadna ilyesmit tennie, ugyanúgy kellene kezelniük a dívát, mint a mellette haldokló anyókát.

Röhög, röhög a társadalom az ilyesmin. De nem hinném, hogy akkor is hasát fogná a nevetéstől, amikor perfúzióstól, élet és halál között lebegve szállítanák kifele a kórházból, mert a miss pihenésre szorul. Ugyanúgy abban sem vagyok biztos, hogy az én kívánságomra a melbourne-i kórház igazgatója megengedné, hogy almazöld falak között töltsem azt a néhány, felépülésre szánt sebészeti beavatkozást követő napot.

A 12. Diáknapokat követő hétfő reggel azon elhatározás által vezérelve tápászkodtam ki az ágyból, hogy lesz, ami lesz, én aznap a rózsaszín szoknyámat öltöm magamra. Azt a babosat, amelyiket még születésnapomra kaptam a tavaly dédnagymamámtól. Csak akkor kaptam észbe, hogy valami nem kóser, amikor rájöttem, hogy, egy: nekem már nincs is meg a rózsaszín pettyezett szoknyácskám. Kettő: ki nem állhatom a pinket, főleg fehér pöttyös szoknya változatában, s ahogy megkaptam, túl is adtam rajta (odaajándékoztam a szivárvány bármely színében tündökölni imádó barátnőmnek). Mi történik? Rózsaszín szoknya? Hol jár az eszem? Atyaisten, lázban égek, nem bírok nyelni sem. Hurrá! Nem megyek vizsgára!

A hétre beígért négy vizsgából valójában végül csak egy írásbeli lett, de a harminckilenc fokos lelkesedésem határt szabott ám a cikkírási felindultságomnak, s a számítógép felé vett utamban megtorpanva dőltem vissza az ágyba.

Így, egy hét távlatából visszagondolva, persze, nem tudok mindent átfogóan leírni, de azért egy próbálkozást megér. Legalább azok olvassák, s tudják, hogy milyen buli volt múlt hétvégén Kolozsváron, akik nem merészkedtek közelébe, így a 2006-os esztendőben, az Európai Unióba való belépésünk előtti végső esztendőben esetleg ők is élvezni fogják a szesszió előtti utolsó hétvégét.

A rendezvény méretéhez képest a picike zöld plakátok már hétfő óta hirdették a banzájt, őrjöngést, vadulást kifulladásig, szerdán este pedig már 15-nél több bejegyzett csapat szerepelt a megmérettetésen részt venni vágyók listáján. Mindez, akárhogyan számolom, máris négyszázötven résztvevő, amihez aztán még hozzájárult a maradék, hogy kitegye a tizenkilencet, vagyis a kvázi ötszázötvenet. Most képzeld el, milyen, amikor ez az ötszáz ember, ki-ki a csapatának színében, egyenruhájában masírozva, zászlaját lobogtatva, nem kis ricsajt csapva végigvonul a Monostorról a Bükk fele vezető úton... Az Erzsébet-kút közelében lehorgonyozó sereg egymás után mutatkozott be lehetőségeikhez mérten, majd az estébe nyúló első fellépéseket követően minden nő csapattagot hazaküldték lábszárvédőkért és szeges talpú cipőkért: esti tizenegytől női foci! Drukkolja magát csak rekedtre a férfisereg! Természetesen a Fak-Anál csapata került ki győztesként a hajnalig tartó, sérülésektől sem mentes labdarúgásból. Voltak olyanok is, akik egyenesen a Babeş-park fele vették az irányt, ahol hajnali kilenckor folytatódott is a sportprogram két-két foci és két-két kosárlabdapályán. A tűző nap egyik csapatnak sem kedvezett, a pályaszélen drukkolóknak viszont annál jobban segített a minél természetesebb bőrszín elérése érdekében.

Mindazoknak, akik a City Touron is részt szerettek volna venni, igen fel kellett kötniük az egyenruhát, hiszen a fél öttől kezdődő hajsza éjjeli tizenegyig tartott: információért rohantunk a bentlakásokig, a színház rácsos ablakait számoltuk, Mátyás-ház emléktábláján helyesírási hibákat kerestünk, rágógumit és aprópénzt koldultunk, ordibáltattunk, buliztattunk, manikűröst játszottunk, mindezt aktív lepkefing-vadászat, kötött férfitanga-szerzés és prostituált-öltöztetés követett. Akárcsak az éjjeli lepkénél, itt sem volt megkötve a szállítási eszköz: ki lábbusszal, ki biciklivel, ki járgánnyal csapott neki a célpontnak, hogy aztán vagy a megfelelő helyen, vagy elvétve a célt, még a fűgyökér alatt is lepkét keressen.

Éjjeli három volt a lepkék beszolgáltatásának határideje, utána mindenki mehetett, amerre a szeme látott. Szerintem mindenki csőlátásának köszönhetően hazafele igyekezett, hiszen szombat reggel folytatódtak a sportesemények, amelyek azért sokszínűségüknek köszönhetően nem kis energiát követeltek. A városi rendezvényekkel párhuzamosan zajló események viszont összekuszálták a KMDSZ által eltervezetteket, így a tenisz- és a kosárlabda-bajnokság csak egy pályán folyt, a röplabdásoknak pedig órákat kellett várniuk, amíg sorra kerültek. A kézilabda-mérkőzések csak négy után rajtoltak, ebben a kategóriában nyertes Diszkópatkányok elmondottai szerint sötétben is játszottak, bár még azt sem látták, hogy hol a labda. Az egyetlen, ami időben bekövetkezett, az atlétika volt, s a nyolc órától éjfélig tartó Kultúr-maraton a Bulgakov manzárdjában. „Jó kis átverés!" – mondhatták azok, akik a becsapós kérdések esetében nem vették a lapot. De attól függetlenül, frissen, üdén jelent meg mindenki a vasárnap reggeli találkozón a Monostor végállomásán, bográccsal, belevalóval, métaütővel, fürdőrucival felszerelkezve, s természetesen nem feledkeztünk meg az egyenruhákról sem.

Volt ott aztán minden, ami szemnek-szájnak ingere, mindenki kapott magának megfelelő elfoglaltságot: ki-ki csapat körüli területet díszített, ki-ki Ádám-kosztümöt font virágból, volt, aki métához melegített, vagy bográcsot főzött, vagy később sörivó-versenyen oltotta szomját, avagy az üres sörösládát próbálta minél messzebbre elhajítani. Az est fénypontját azért, be kell ismernünk, mindenképp a lányok iszapbirkózása jelentette, ahol nem az számított, hogy sovány, vállas, rövidnadrágos vagy nincs rajta melltartó, hanem, hogy mennyire technikásan fogta meg ellenfelét, s teremtette földre, azaz sárba. Muris volt. Főleg a mérkőzést követő mosdatás.

Este a bulin leleplezték a nyertes csapatok nevét: a legjobban szereplő sereg, amint azt már az első pillanattól a szereplésükből tudni lehetett, a fekete pólót viselő Fak-Anál, a második a sportos Kacsasza, akik narancssárga pólóikkal 103 pont híján maradtak az elsők mögött, s az elszámolás miatt a No-Name kapta meg a Rómáknak dukáló harmadik díjat. A tisztázás zárt ajtók mögött folyt, mi közben akkorát buliztunk, amekkorát még sose a Tutankhamon szobrai között!

Meg is ittam a levét keményen...

A Klagenfurti Egyetem Információs napja a Managementof Protected Areas mesteri képzésről

Management of Protected Areas címen a Klagenfurti Egyetem 2 éves, nemzetközi jellegű mesteri képzést indít. Ez alkalommal Kolozsváron is sor kerül a bemutatkozásra.

Időpont: 2005. június 10., péntek

10.30–13.30 „IPAM Toolbox project"; 13.30–14.00 – ebédszünet; 14.00–17.00 MSc program Management of Protected Areas – felvétel, szaktantárgyak, pénzügyi részletek.

Helyszín: Heltai Gáspár Alapítvány, Mikó (Clinicilor) utca. 18.

Az angol nyelvű bemutató előadás után kötetlen beszélgetést terveznek, amelynek során bármilyen, a szaktantárgyakkal, a felvétellel, illetve a pénzügyi részletekkel kapcsolatos kérdésre válaszolnak. Az eseményt állófogadással zárják.

Bővebb információkért tekintsék meg a www.mpa.uni-klu.ac.at vagy www.ipam.info honlapokat, illetve forduljanak a szervezőkhöz: Lészai István: 0742 -462765 E04LEI01@student.ceu.hu vagy leszaiistvan@yahoo.com

Van egy jó öreg, bejáratott, Trianon feliratú lemez, ami a borgőz áldatlan hatására előkerül, s minden újdonság nélkül rákezd, hogy: „Igen mert, Trianonban a nagyok leültek, s szétosztották Magyarországot." Esetleg ugyanez zenei aláfestéssel: „Lesz, lesz, lesz, csak azért is lesz, miénk lesz még Kassa, Pozsony, Eperjes"– kontrázás gyanánt meg: „Vesszen Trianon!" Legyen a helyszín egy koncert, egy kocsma, vagy egy meccs június negyedikén, sokan ezt a szlogent fújják.

Maximum az új szekus bácsiknak szerez örömet ez a trianonozás, legalább van, mit jegyzetelniük. Pedig Trianon csak egy kastély, amelyet a franciákon és a magyarokon kívül édes kevesen ismernek, pont úgy, ahogy a trianoni döntés okát is kevesen ismerik, pedig nagyon egyszerű ok volt. Az Osztrák–Magyar Monarchia Németország és az Orosz birodalom közt amolyan kiegyensúlyozó szerepet töltött be, amelyet az 1917-ben aláírt Német–Osztrák–Magyar vám-unió felrúgott, német érdekek alá helyezve ezzel a monarchiát.

A francia és angol politikusok levonták a következtetést, hogy a monarchia nem képes meghatározó szerepet játszani a nyugat és Oroszország közti egyensúlypolitikában. Talán nem árt kihangsúlyozni, hogy nem a magyarok ellen irányultak a következmények, hanem a monarchia ellen. Vae victis. Jaj a legyőzötteknek – akik maguk is hozzájárultak keserű sorsukhoz. Sajnos, Tisza István nem volt képes – vagy talán nem mérte fel, hogy mivel járhat – megfékezni a belépést a vámunióba. Trianon igazi vesztesei nem mi vagyunk, akik ma élünk. Hanem azok, akik a döntés következményeképpen elvesztették otthonukat, megélhetésüket – függetlenül minden politikai, történelmi nézettől. Közel fél millió magyar hagyta el Erdélyt, rájuk is emlékeznünk kell – hisz érezzük hiányukat. Számomra erről szól Trianon.

Azok pedig, akik a határok újrarajzolásán gondolkodnak, reménytelenül fölösleges ábrándok után futnak. Tény, hogy minden magyarnak egészen a mai napig összerándul a gyomra a Trianon szóra – de ezt Koltai már megmutatta filmjében, csak épp azt nem tette hozzá, hogy ez semmiben sem segít. Az egész nemzetben élő frusztrációt csak nehezen lehet levezetni – ezt mi, Magyarországon kívül élők, ma jobban érzzük. Fölösleges felhoznunk érvnek, hogy a Gyulafehérváron egyoldalúan kimondott egyesüléskor tett ígéretek elmaradtak. Különben is jobb, ha mi mondjuk meg, mit akarunk – ellenkező esetben megtörténhet, hogy azt halljuk: Romániában megoldották a kisebbségi kérdést. Akkor tényleg lenne okunk a kocsmaasztalt támasztva sóhajtózni, szitkozódni.

Azonban vigyázni kell a stresszió különösen agresszív mellékhatásaira is: az alábbiban kicsin múlt, hogy kivédhette a megpróbáltatást...

trychydts.freeblog.hu
2005. május 31. kedd

Ahogy látszik, a motivációs faktorom épp a metróval randevúzik, nincsen kedvem semmihez se. Ez azért a vizsgaidőszakban nem egy nagy előny.

Ma azért számottevően javult a hangulatom, amikor sikerült lenyomnom egy tudományfilozófia vizsgát. Baluval fegyvertisztogatás közben meg is beszéltük ma délután, hogy az ilyen trükkös-rutinos kettesekhez kell az a gyakorlat, ami nem sokaknak van meg – szerencsére időben ismertem fel, hogy nulla esélyem van arra, hogy formába hozzam magam. Így aztán jó előre megáshattam az alagutat a küszöb alatt. Amúgy cinkes is volt egy leheletnyit a dolog: a férfi vizsgáztató simán belelátott az agyamba, vizsga után a lépcsőházban el is mondta, mi az ábra, miközben lasszójával a következő vizsgázót próbálta megcsípni. A hölgy viszont – nevét fedje jótékony homály, a bennfentesek kedvéért meg közlöm, hogy arról van szó, aki négy nyelven beszél szakfordítói szinten – a szokásos „varangy" formáját hozta. Azért nagy nehezen sikerült megállnom, hogy ráborítsam az asztalt, és lerúgjam a fejét.

Amúgy nagyon adekvátan öltözködtem: egy kopott farmer és egy aprókockás ing volt rajtam, és akkor még köszönjék meg, hogy nem a Nyúzos pólómat vettem fel. Még mit nem, ilyen hülyeségekért nem fogok gutaütést kapni.

zsombe.freeblog.hu
2005. február 25., péntek

Már megint hanyagolva van szegény naplóm. Pedig történik velem egy-két ügy, meg gyakran elgondolkodom és megbotránkozom bizonyos dolgokon. Csak az baj, hogy a vizsgaidőszak alatt összegyűlt és elmaradt projekteket csinálom. Szerencsére jól haladok velük, sőt már lassan amit elterveztem be is fejezem, csak mindig jönnek újabb és újabb ötletek, tennivalók, amelyeket el kell végezni, nincs mese. De azért igyekszem rendszeres(ebb)en blogolni. Hiszen az jó, mégha nem is gondolja mindenki így. Ha már a jó/nem jó blogoknál tartunk, múltkor egyik ismerősöm a fejemhez vágta, hogy az utóbbi időben nem olvassa a blogomat, mert még depressziós lesz tőle. Valószínű, hogy a vizsgaidőszak izgalmai és megpróbáltatásai a naplómon is mély nyomot hagytak.

S vannak, akik még mindig a fiatalságukat siratják.

mangrove.blogol.hu
2005. május 28., szombat

Nem tudok mit írni mostanában, a vizsgaidőszak kikészít. Inkább leérettségiznék még hatszázszor minden tárgyból, mint ezt a szart minden félévben végigcsináljam.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 193 lej (3,6193 erős lej), 1 USD = 29 411 lej (2,9411 erős lej), 1 magyar forint = 145 lej (100 Ft = 1,4512 erős lej).

Kezdeményező, csapatirányító személyeket keres nemzetközi, terjeszkedni szándékozó vállalat. Telefon: 0745-421986, 0722-238183; office@mail2life.com.

(16. old.)

A címvédő németek győzelemmel kezdték meg szereplésüket az Angliában zajló női labdarúgó Európa-bajnokságon, miután Warringtonban 1–0-ra nyertek a norvégok ellen. A B-csoport másik találkozóján a franciák könnyedén múlták felül az olaszokat.

Eredmények, B-csoport, 1. forduló: Németország–Norvégia 1–0 és Franciaország–Olaszország 3–1.

Szerdai vb-selejtezők
Szerdán 13 mérkőzéssel folytatódik a 2006-os labdarúgó-világbajnokság európai selejtezősorozata.

Matematikailag még egyik csapat sem biztosíthatja helyét Németországban, ám Ukrajna hatalmas lépést tehet a részvétel felé, amennyiben idegenben legyőzi az Európa-bajnok Görögországot. Sevcsenkóék az esetleges sikerrel – a törökök meccsének függvényében – minimum hétpontos előnyre tesznek szert három körrel a kvalikáció vége előtt. Ugyanakkor a hazai diadal ismét nyílttá tenné a küzdelmet a csoportban.

A magyarok szextettjében is rendeznek egy mérkőzést, bár annak eredménye érdektelen a továbbjutás szempontjából, hiszen a Matthäus-csapat által szombaton legyőzött Izland a sereghajtó Máltát látja vendégül.

A „román-csoportban" Konstancán lép pályára a Piţurcă-legénység, a 20.30-tól kezdődő mérkőzésen Örményoroszág az ellenfél. Ezen az összecsapáson kívül még cseh–macedón és finn–holland mérkőzést rendeznek az 1. csoportban.

Az 1. csoport állása: 1. Hollandia 19 pont/7 mérkőzés, 2. Csehország 18/7, 3. Románia 13/8, 4. Finnország 9/6, 5. Macedónia 8/8, 6. Örményország 4/8 (5–17), 7. Andorra 4/8 (4–25).

A 8. csoport sorrendje: 1. Horvátország 16 pont/6 mérkőzés, 2. Svédország 15/6, 3. Magyarország 10/6, 4. Bulgária 8/6, 5. Izland 1/6, 6. Málta 1/5.

Ugyancsak szerdán a 15. fordulóval folytatódik a 2006-os labdarúgó-világbajnokság dél-amerikai selejtezősorozata, melynek keretében a listavezető Argentína az ősi rivális Brazíliát fogadja, s a győztes már mindenképpen tagja lesz a 32-es mezőnynek. Ettől függetlenül a presztízsen kívül nem lesz különösebb tétje a derbinek, hiszen a vesztes is szinte biztosan kijut a világfutball németországi csúcseseményére.

A francia kiadású Twelwe magazin petícióval szeretné meggyőzni az európai labdarúgás döntéshozóit arról, hogy a Bajnokok Ligája legutóbbi győztesének, az FC Liverpoolnak ott a helye a következő sorozatban.

Az angol alakulat hazája bajnokságában csak ötödik lett, így hiába bizonyult a legjobbnak a BL-ben, legközelebb még a selejtezőben sem próbálhat szerencsét, mivel sem az angol, sem a kontinentális szövetség nem kívánja megváltoztatni jelenlegi szabályozását.

„Szeretném, ha a Liverpool FC megvédhetné ötödik BEK-, illetve BL-címét, ezért arra kérem az UEFA végrehajtó bizottságát, hogy a június 17-i manchesteri ülésén hívja meg a csapatot a Bajnokok Ligája 2005–2006-os idényére" – áll a petícióban, amelyet már a hét végén több mint ezren írtak alá a párizsi Galaxy foot elnevezésű rendezvényen.

Az európai szövetség jelenlegi szabályzata alapján a címvédő nem indulhat automatikusan a következő sorozatban, s egyelőre az angol döntéshozók is tartják magukat a leírtakhoz, vagyis csak a bajnokság első négy helyezettjének a részvételét támogatják.

A címvédő Detroit Pistons hazai pályán fölényesen legyőzte a Miami Heat együttesét az észak-amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) Keleti-főcsoportjának döntőjében, így kiegyenlített az egyik fél negyedik sikeréig tartó párharcban. A következő találkozón idegenben legyőzte a Heatet, így 3–2-ről fordítva harcolta ki, hogy a fináléban megküzdhessen a San Antonio Spursszel.

Eredmények, Keleti-főcsoport, döntő, 6. mérkőzés: Detroit Pistons–Miami Heat 91:66 és Heat–Pistons 82:88 – a párharc végeredménye 4–3 a Detroit Pistons javára.

Nagy László három gólt szerzett a kézilabda Világválogatott színeiben a házigazda Spanyolország 42–30-as győzelmével zárult madridi jótékonysági mérkőzésen. A Bajnokok Ligája-győztes FC Barcelona magyar átlövője kezdőként lépett pályára. A találkozó bevételét a decemberi délkelet-ázsiai szökőárban elhunytak hozzátartozóinak megsegítésére fordítják.

A női világelső, Polgár Zsuzsa, vasárnap a róla elnevezett fesztiválon népszerűsítette a sakkot a gyerekek, elsősorban a lányok között.

Az egész napos eseményt színes programmal töltötték meg a szervezők: előadásokat, szimultán partikat és külön bajnokságot is szerveztek, valamint a kicsik találkozhattak az 1996-ban világbajnok nagymesterrel.

„Szeretném, ha még közkedveltebb lenne ez a játék. Minden egészséges gyerekből lehet jó sakkozó, csak fel kell kelteni az érdeklődésüket, ezért is fontosak az ilyen rendezvények. Amikor én kezdtem sakkozni, akkor még szinte csak férfiak űzték ezt a sportot. Ezért rengeteg előítéletet, nehézséget kellet leküzdenem, hogy érvényesülni tudjak" – mesélt céljairól és múltjáról a már amerikai állampolgársággal rendelkező Polgár.

A nagymesteri címet első nőként 1991-ben elnyerő klasszis 2002-ben hozta létre alapítványát, amelynek segítségével az Egyesült Államokban ismerteti meg a gyereket a sakkal.

A várakozásoknak megfelelően a francia nyílt bajnokságon győztes belga Justine Henin-Hardenne javított a legtöbbet pozícióján az élcsoportban a női teniszezők világranglistáján.

A rangsor korábbi éllovasa diadalának köszönhetően a 12-ről a hetedik helyre ugrott. A párizsi torna legnagyobb vesztese – akárcsak a pályán – ebből a szempontból is az orosz Ansztaszja Miszkina volt: a Roland Garros tavalyi bajnoka, aki idén már az első fordulóban búcsúzott, közel 1100 pontot veszítve a tizedik pozícióba csúszott vissza.

A magyarok közül Czink Melindát jegyzik a legelőkelőbb helyen, ő jelenleg a 135., míg a párizsi juniorversenyt egyesben és párosban is megnyerő Szávay Ágnes a 278.

Ami a romániai teniszezőket illeti, a legjobban továbbra is Gallovits Edina áll (igaz, 21 pozíciót vesztett előző heti helyezéséhez képest), míg Szávay döntős ellenfele, Raluca-Ioana Olaru 34 helyet nyert.

A WTA-világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Lindsay Davenport (amerikai) 5247 pont, 2. (2.) Marija Sarapova (orosz) 4986, 3. (3.) Amélie Mauresmo (francia) 4285, 4. (4.) Serena Williams (amerikai) 3783, 5. (7.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 3212, 6. (5.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 3087, 7. (12.) Justine Henin-Hardenne (belga) 3067, 8. (9.) Nagyezsda Petrova (orosz) 2610, 9. (8.) Alicia Molik (ausztrál) 2469,75, 10. (6.) Anasztaszija Miszkina (orosz) 2287, ..., 130. (119.) Gallovits Edina 285,25, ..., 135. (131.) Czink Melinda 270,75, ..., 157. (159.) Delia Sescioreanu 221,75, ..., 175. (167.) Gubacsi Zsófia 194, ..., 182. (177.) Magda Mihalache 179,75, ..., 197. (193.) Nagy Kyra 167, ..., 200. (180.) Németh Virág 161,25, ..., 218. (233.) Kapros Anikó 142,50, ..., 225. (220.) Kuti Kis Rita 136,75, ..., 252. (255.) Mandula Petra 113,75, ..., 278. (279.) Szávay Ágnes 98, ..., 707. (673.) Raluca-Ioana Olaru 15,50.

Férfi világranglisták: Nadal és Puerta előretörése
A vasárnap zárult Roland Garros ifjú bajnoka, Rafael Nadal és döntőbeli ellenfele, Mariano Puerta egyaránt jelentősen javított pozícióján a férfi teniszezők hagyományos világranglistáján és az idei eredmények alapján készülő ATP Race-ben.

A 19 éves spanyol titán a hagyományos rangsorban megelőzte Andy Roddickot és Marat Szafint, s így már a harmadik, míg az ATP Race-ben holtversenyben az élre került. A párizsi Grand Slam-torna argentin meglepetésembere, Puerta az előbbi lajstromban 26 helyet javítva jelenleg a 11., utóbbiban pedig 15 pozíciót ugorva a hatodik.

Továbbra is mindkét ranglistát a francia fővárosban elődöntős svájci Roger Federer vezeti.

Mindkét ranglistán előretört Victor Hănescu, aki párizsi jó szereplésének köszönhetően (a negyeddöntőben Federertől kapott ki) 27, illetve 31 helyet lépett előre, az ATP Race-en ezzel megkerülte Andrei Pavelt.

Az ATP Race élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) és (2.) Rafael Nadal (spanyol) 665–665 pont, 3. (7.) Nyikoláj Davigyenko (orosz) 314, 4. (4.) Marat Szafin (orosz) 275, 5. (6.) Guillermo Coria (argentin) 266, 6. (21.) Mariano Puerta (argentin) 254, 7. (3.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 253, 8. (5.) Andy Roddick (amerikai) 251, 9. (8.) Gaston Gaudio (argentin) 248, 10. (11.) David Ferrer (spanyol) 224, ..., 36. (63.) Victor Hănescu 97, ... 57. (53.) Andrei Pavel 55, ..., 195. (184.) Horia Tecău 2.

A hagyományos világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Federer 6980 pont, 2. (2.) Hewitt 3685, 3. (5.) Nadal 3600, 4. (3.) Roddick 3590, 5. (4.) Szafin 3065, 6. (7.) Andre Agassi (amerikai) 2275, 7. (12.) Davigyenko 2085, 8. (10.) Guillermo Canas (argentin) 1990, 9. (8.) Tim Henman (brit) 1780, 10. (13.) Joachim Johansson (svéd) 1620, 11. (37.) Puerta 1618, ..., 45. (43.) Pavel 825, ..., 59. (90.) Hănescu 670, ..., 127. (121.) Răzvan Sabău 342, ..., 194. (187.) Victor Ioniţă 226, ..., 456. (456.) Bardóczky Kornél 56.

Nadalról áradozik a spanyol média
A spanyol lapok hősként köszöntik és a sportág új királyaként emlegetik hétfői kiadásukban Rafael Nadalt, aki vasárnap – mindössze 19 évesen – megnyerte a férfi egyest a francia nyílt teniszbajnokságon. A győztesnek járó trófeát Zinedine Zidane adta át a játékosnak. „Azt mondta, hogy egy fenomén vagyok" – lelkendezett Nadal a Real Madrid francia futballsztárjával történt beszélgetés után.

A vezető sportnapilap, a Marca az ifjú játékost és a díjat ábrázoló fotó alá a következőket írta: „Ez a tiéd Rafa, te vagy a salak királya". A címlapon látható, Nadalról és az éppen neki gratuláló János Károly királyról készült fénykép pedig a „Spanyolországnak két királya van" címet kapta.

„A mindössze 19 éves Nadalt megkoronázták Párizsban" – fogalmazott a As, az El Mundo pedig azt írta: „Hősies győzelem Puerta ellen. Párizs Nadal lábainál hever".

Nadal a vasárnapi fináléban 6:7, 6:3, 6:1, 7:5-re verte argentin ellenfelét, s ezzel megszerezte pályafutása első Grand Slam-sikerét. A spanyol tinédzser karrierje során először indult a Roland Garroson, újoncként előtte legutóbb a svéd Mats Wilandernek sikerült nyernie, még 1982-ben.

• Máj. 9.: Négy évtizede, 1965-ben világviszonylatban is az egyik legszínvonalasabb gyorstüzelő sportpisztoly (más néven: ötalakos gyorspisztoly) versenyről tájékoztattak a sportújságok: Bukarestben, a Tunari-lőtéren megrendezett Győzelem-kupa keretében Mihai Dumitru 593 körös országos csúcsbeállítással nyert a csúcstartó Ion Tripşa (590 kör) és az operaénekesként is jeleskedő, pályafutását később külföldön folytató Marcel Roşca (589 kör) előtt. Érdekéssége, az akkori viszonyokra jellemző felpaprikázott melléktörténete az ügynek: az új csúcstartó az előző évi, 1964-es tokiói és a soron következő, 1968-as mexikóvárosi olimpiára utazó csapatba sem került be. Az említett másik két sportlövő közül Tripşa a Japánban, Roşca pedig a Mexikóban megrendezett olimpián egyaránt ezüstérmes volt.

• Máj. 10.: Nem fogadta kegyeibe az időjárás a 40 évvel ezelőtti, 1965-ös országos atlétikai csapatbajnokság részvevőit. A brassói viadalon végig zuhogó esőben versenyeztek az atléták. A vidéki együttesek közül a kolozsvári küldöttség szerepelt a legjobban. Soraikból is kiemelkedett az akkor alig 16 éves (!) Zörgő Éva, aki 45,24 m-rel nyerte a gerelyhajítást. Az akkoriban Nagy Péter testnevelő tanár edzette, később férje, a szintén gerelyes Ráduly Károly irányításával dolgozó fiatal atléta a következő évben első volt az úgynevezett Olimpiai karikák elnevezésű tehetségkutató többszakaszos versenyen, 1972-ben, 1976-ban és 1980-ban részt vett a nyári olimpián, menetközben 1979-ben főiskolás világbajnokságot nyert Mexikóvárosban. A csapatbajnokságon a kolozsváriak közül többek között Szarukán László 10,8 mp-cel nyerte a 100 m-t, 702 cm-rel a távolugrást, a nőknél Silay Ilona 26,3 mp-cel a 200, 56,4 mp-cel a 400 m-t, Jakab Anna 2:16,6 perccel a 800 m-t, Bokor Ildikó – aki mellesleg a kolozsvári és bukaresti rádió magyar táncdalénekese is volt – 154 cm-rel a magasugrást.

• Máj. 11.: Fél évszázada, 1955-ben a magyar labdarúgó-válogatott folytatta a május 8-án, Oslóban elkezdett skandináv portyát. Ezúttal Stockholmban lépett pályára az akkor még mindig Sebes Gusztáv irányította csapat, Svédország volt az ellenfél. A végeredmény magáért beszél: Magyarország–Svédország 7:3. A néhány helyen megváltoztatott, egykori Aranycsapat ilyen összeállításban játszott: Oláh – Buzánszky, Lóránt, Lantos – Bozsik, Szojka – Sándor, Csordás, Kocsis, Puskás, Hidegkuti. A hét magyar gól közül Kocsis 3-at, Puskás 2-t, Szojka és Hidegkuti 1–1-et lőtt.

• Máj. 12.: Megrázó tudósítást közöltek a lapok ezen a napon háromnegyed évszázada, 1930-ban a magyar újságok: az ország labdarúgó-válogatottja előző nap az Üllői úti Fradi pályán 5:0-ra kikapott Olaszország későbbi kétszeres világbajnok együttesétől. Az olaszok legjobbja a középcsatár, Giuseppe Meazza, a milánói San Siro Stadion későbbi névadója volt: egymaga 3 góllal járult hozzá a győzelemhez. A legendás Pluhár István, a magyar rádióriporter-iskola megteremtője 1944 tavaszán, a közönséggel tartott találkozón a kolozsvári Mátyás Király Diákházban azt nyilatkozta a találkozóról: „Életem legszomorúbb közvetítése volt!"

• Máj. 13.: Új név jelent meg 1930-ban a romániai labdarúgó-bajnokcsapatok között: a Bukaresti Juventus. Ez az együttes 1926-ban már volt döntős, akkor 3:0-ra kikapott a híres Temesvári Kinizsitől. 75 éve az Aradi Glória-CFR-rel döntőzött és a Juventus 3:0-ra győzött. Ez volt első, egyben egyedüli bajnokcsapata: Bácsenszky – Deleanu, Georgescu – Wetzer István, Vogl Imre, Reményi – Dobó, Melchior, Wetzer Rudolf, Raffinszky László, Major.

• Máj. 14..: Szenzációs hírt közöltek a lapok négy évtizede, 1965-ben: a mai UEFA-kupa elődjét jelentő Vásárvárosok Kupája (VVK) negyeddöntőinek visszavágóján a Ferencváros a Népstadionban 3:0-ra nyert a spanyol Atletico Bilbaóval szemben, és így 4:0-s összesítéssel bejutott az elődöntőbe.

• Máj. 15.: Az 1955-ös skandináv portya harmadik mérkőzésén sima küzdelemben, minden különösebb megerőltetés nélkül 6:0-ra nyertek a vendégek a dán–magyaron. A győztesek: Danka – Buzánszky, Lóránt, Várhidi – Bozsik, Szojka – Sándor, Kocsis, Palotás (Csordás), Puskás, Hidegkuti. A támadósor jobbszárnya jeleskedett: Sándor 3, Kocsis 2 gólt lőtt, a hatodik Palotás nevéhez fűződött.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András