Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Miron Cozma szabadon bocsátása mellett döntött a craiovai bíróság, helyt adva a volt bányászvezér fellebbezésének, amit az Ion Iliescu elnök kegyelmi rendeletének visszavonása ellen tiltakozva nyújtott be. A sors iróniája: a bíróság döntése egybeesik az 1990-es bukaresti – első – bányászjárás évfordulójával. Akkor a vájárok, élükön Miron Cozmával, Ion Iliescu hívására érkeztek a fővárosba. A volt államfő ellen különben éppen ebben az ügyben emeltek vádat néhány nappal ezelőtt.

Ismét szabad Miron Cozma, a remények szerint azonban ez a „szabadság" sem tart majd néhány napnál többet. Cozmát 10 év szabadságvesztésre ítélték az 1999-es Costeşti-i bányászjárás megszervezése és vezetése miatt. A vájárok vezérét, akinek nevéhez nemcsak a Costeşti-i, hanem már az 1990-es bukaresti bányászjárás is kötődik, Ion Iliescu a múlt év végén, elnöki mandátumának utolsó napjaiban kegyelembe részesített 46 további elítélttel együtt. A gesztus mind a hazai, mind a nemzetközi közvéleményben felháborodást váltott ki, és igencsak negatívan érintette Iliescu pártjának, a szociáldemokratáknak amúgy is megtépázott imidzsét. Ezért a volt államfő jobbnak látta egy napra rá visszavonni a kegyelmi rendeletet, az alig 24 órája szabadon engedett Miron Cozma pedig – a többiekhez hasonlóan – visszakerült a rácsok mögé. Az azóta eltelt időszakban többen is megfellebbeztek a rendelet visszavonását, Cozma védőügyvédje szerint a többi 44 személy közül már csak 16 van börtönben, a bíróság több esetben is úgy ítélte meg, a visszavonás érvénytelen. Adrian Roseti ügyvéd erre hivatkozva kérte a craiovai ügyészséget arra, védence esetében is semmisítse meg a kegyelmi kérés visszavonását, amire tegnap sort is kerítettek.

Cozmának azonban nincs sok reménye arra, hogy megússza a további börtönéveket, mivel néhány nap múlva tárgyalják a Costeşti-i bányászjárás ügyében megszületett ítélet fellebbezését. Ha ezt a bíróság elutasítja, akkor Cozma ismét rácsok mögé kerülhet. Máté András képviselő lapunknak elmondta: a tegnapi bírói ítélet jogos, mivel a kegyelmi rendeletet nem lehet visszavonni, csak akkor, ha a megkegyelmezett ismét bűncselekményt követ el. Miron Cozma esetében erről szó sem volt. Máté szerint a történtekért egyértelműen Ion Iliescu a hibás, aki a sokat vitatott kegyelmi rendeletet kibocsátotta.

Cozma szabadon bocsátása egybeesik az 1990-es szomorú emlékű, első bányászjárás 15 éves évfordulójával. Ebből az alkalomból a Zsil-völgyi bányászok szakszervezetének vezetői nyilvánosan is bocsánatot kértek az akkori eseményekért. Lakatos Zoltán szakszervezeti elnök (Miron Cozma utódja) ismertette álláspontjukat az 1990-es vérengzésekkel kapcsolatban. Kifejtette: azt akarják, hogy többet ne fordulhasson elő ilyesmi. A bányászok szociális gondjait nem erőszakos cselekmények elkövetésével kell megoldani.

Ismeretes, 1990. június 13-án Ion Iliescu felszólítására bányászok hada érkezett Bukarestbe, hogy az Egyetem teret „megtisztítsa" a „huligánoktól". A közel 250 tüntető akkor már néhány napja tiltakozott a Ion Iliescu nevével fémjelzett kommunisták ellen, akik a román nép félrevezetésével magukhoz ragadták a hatalmat. Először karhatalmi erők rontottak a békés tüntetőkre. Időközben azonban „ismeretlen tettesek", mint később kiderült, provokátorok, felgyújtották a rendőrség és a SRI székházát, megtámadták a közszolgálati televíziót. Mindez csupán diverziónak bizonyult, ürügy arra, hogy Iliescuék Bukarestbe hívhassák a bányászokat, akiknek az akkori államfő nyilvánosan is megköszönte segítségüket a „rendteremtésben".

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök meglepetésének adott hangot Miron Cozma szabadon bocsátása miatt: „Ez a döntés azt a benyomást kelti, hogy valami nincs rendben Romániában, mivel olyan helyzetekkel szembesülünk, amikor elsődleges felelősségű embereket szabad lábra helyeznek." Mircea Geoană szerint az igazságszolgáltatás természetes folyamatába illeszkedik a tegnap döntés.

A helsinki emberjogi bizottság Apador–CH álláspontja szerint a craiovai bíróság ítélet természetes, hiszen bárkiről legyen szó, az igazságtalanságot jóvá kell tenni.

Molnos Lajos RMDSZ-es városi tanácsos szerint a június 21-i tanácsülésen érdekvédelmi szervezet önkormányzati képviselői nem szavazzák meg az Emil Boc polgármester javasolta utcanév-jegyzéket.

Mint ismeretes, hétfői sajtóértekezletén az elöljáró bejelentette: a nemrég létrejött lakónegyedekben összesen 36 utca kap nevet. Ezek közül csupán egy a magyar.

Molnos szerint a jelenlegi adminisztráció Gheorghe Funar ex-polgármester stílusában járt el: nem egyeztettek a művelődési és oktatási szakbizottsággal. – Boc nem kérte ki véleményünket. Mi több, az RMDSZ-szel, mint koalíciós partnerrel sem egyeztetett – nehezményezte Molnos.

Ugyanakkor sajnálatosnak ítélte, hogy utcanévadáskor sohasem veszik figyelembe a kolozsvári magyarság arányát. – Meggyőződésem, hogy a sajtónak is eljuttatott lista a Funar által összeállított jegyzék, amelyet tavaly háromszori próbálkozás ellenére sem szavazott meg a helyi döntéshozó testület – jegyezte meg Molnos, aki bejelentette: a június 21-i tanácsülésen kérni fogja a polgármestert, hogy azonnal vonja vissza a listát. – Nem az első eset, hogy nem vesznek számba bennünket – nyilatkozta az RMDSZ-es városi tanácsos.

László Attila, a városi tanács ülésvezetője lapuknak úgy nyilatkozott: minden valószínűség szerint a tanácsülés előtti egyeztető találkozón az utcanévadásról szóló határozat-tervezet fel sem kerül a napirendre. – Vegyék figyelembe, hogy Kolozsváron közel 20 százalékos a magyarság aránya és ennek függvényében állapítsák meg, hogy melyik utca milyen nevet kap – jelentette ki László. A tanácsos biztosra veszi, hogy valamelyik igazgatóság tette le Boc asztalára alá a jegyzéket. – Próbálkoznak, hátha megszavazzuk – tette hozzá az önkormányzati képviselő.

– Az európai uniós csatlakozáshoz vezető felkészülés időben való befejezésének fontosságára hívták fel az EU-külügyminiszterek kedden Luxembourgban Bukarest figyelmét, de egyúttal meggyőződésüket fejezték ki, hogy a csatlakozásra a tervek szerint 2007. január 1-jén sor kerül.

A miniszteri szintű EU-román társulási tanácsülésről Brüsszelben is közzétett közös közleményben az unió méltatta a csatlakozási feltételek teljesítése érdekében eddig tett erőfeszítéseket, ugyanakkor a még hátralévő teendők időben való teljesítésének jelentőségét is aláhúzta. A találkozó után tartott – interneten is közvetített – sajtótájékoztatón Olli Rehn bővítés EU-biztos a korrupció elleni harc és az igazságügy területét említette, ahol Brüsszel szerint még gyors haladásra lenne szükség.

Rehn emlékeztetett arra is, hogy a másfél hónapja aláírt csatlakozási szerződés tartalmaz egy záradékot, amely egy éves halasztást tesz lehetővé.

Az Oktatási és Kutatási Minisztérium legalább 25%-kal csökkentené a XI. és XII-es tananyagot, a 2006–2007-es tanévtől kezdődően. E célból az említett osztályok tanterveit közvitára bocsátják.

Ezzel kapcsolatban Mircea Miclea oktatási miniszter keddi sajtótájékoztatóján kijelentette: a tanulóknak nagyon sokat kell dolgozniuk otthon, hosszú házifeladataik vannak, amelyek megoldása nagyon sok idejüket veszi el.

– A tanároknak nem a leadásra, hanem a tanulásra kell összpontosítaniuk, vagyis a tanuló szinte teljesen megtanult leckével kell hogy távozzon az osztályból. A házi feladatnak méltányosnak kell lennie – mondta Miclea.

A hangsúly tehát az információmennyiség csökkentésére, valamint az iskolai tanulásra tevődik. A tanterv a jövőben gyerekközpontú lenne, és nem a tanári normák megtartására összpontosítana. Ezzel egy időben a heti órák száma is csökkenne.

Az új munkaterveket, amelyeket a közvita után hagynak jóvá, a 2006–2007-es tanévtől vezetik be a líceumi oktatás első évével kezdődően, tehát a csökkentett tananyagnak először az említett tanév kilencedikesei örvendhetnek majd az újításnak. Ennek értelmében IX–X-ben az elméleti líceumok óráinak mintegy 4,69%-a választható jellegű lesz, míg a végzős osztályok esetében ez az arány közel 19 százalék lesz a teljes óraszámhoz viszonyítva. Mindez rugalmas órarend felépítését teszi lehetővé a líceumi oktatásban. Az új tanterv interdiszciplináris tantárgyakat és második idegen nyelv tanulását is bevezetné. A kisebbségi nyelveken történő oktatás esetében a tanterv magába foglalja az anyanyelvi oktatást, a román nyelv és irodalom tantárggyal azonos óraszámban.

A tervezet 30 napig lesz olvasható az oktatási minisztérium honlapján, ez idő alatt a tanárok, diákok és szülők véleményt mondhatnak a líceumi oktatás felépítési stratégiájáról.

Ingyen lehet meglátogatni majd a kolozsvári múzeumok kiállításait a nyitott kapuk napja alkalmából. A június 17–19. között tartó rendezvény szervezői a szórakozásra is hangsúlyt fektettek, a sportcsarnok előtt ezért újabb koncertsorozat várható.

A kolozsváriak a Karin Hann barlangkutató, az etnográfiai, a művészeti, a történelmi, a gyógyszerészeti múzeumot, valamint a botanikus kertet látogathatják meg ingyen a hétvégén.

A Horia Demian Sportcsarnok előtt felállított ideiglenes színpadon több neves román együttes lép fel, ezek között lesz a Directia 5, Voltaj, Bere Gratis, Desperado, Cassa Locco, Hara, Ana Lesko. A fesztiválon az említett helyszínen a Mobil 1 autóversenyt is szervez.

A koncerttel egyidőben külön színpadon karaoké versenyt szerveznek. A fesztivál péntektől vasárnapig, reggel 10 és este 11 óra között zajlik.

Hétfő délután a római katolikus Caritasnál találkozott olvasóival a Szabadság napilap főszerkesztője, Balló Áron, aki a szervezet felkérésére Idei újdonságok a Szabadságban címmel tartott előadást. Az író–olvasó találkozónak is beillő rendezvény nagy sikernek örvendett.

Részletek a 2. oldalon

Fizessen elő 3 hónapra,
július–szeptemberre,
a SZABADSÁG -ra!,
és nyerje el a nagydíjat,
az Amic mintegy

9,5 MILLIÓ LEJ értékű

PHILIPS
ÁLOMCSOMAGJÁT
(benne vasalóval, konyhamérleggel, fodrászkészülékkel és
hajnyírógéppel)!
Az Amic üzleteiben talál rá
a legkisebb árakra és
különleges ajánlatokra:

Fenesi/Floreşti út 2., Magyar / 1989. December 21. u. 137.,
tel./fax: 593300, 423741.

További nyereményeink:
500 000 LEJES SZAKORVOSI VIZSGÁLAT VAGY
ORVOSI LABORATÓRIUMI KIVIZSGÁLÁS
a Promedical Center
magán rendelőházban, EGY LÁDA SÖR, ÖVTÁSKA, PÓLÓK, NYITÓ az URSUS-tól, ILLATSZERCSOMAGOK a Cosmetic Plant-tól stb.

(A részletekre majd visszatérünk.)

...ha a tanár csak arra törekszik, hogy az óráit kijárja, a tankönyvet eltanítsa, csak félig teljesíti kötelességét.... A jó tanító fő kelléke az ügyesség, a jeladó, vezérlő és ösztönző szerep, minek eredményeképpen a törekvő diák alkotóvá válik.

TANULMÁNYI ÉS ÖNKÉNTESSÉGI OPPORTUNITÁSOK AZ EURÓPAI TÉRSÉGBEN címmel tartanak felvilágosítást ma délután 5 órától a Diákművelődési Ház 22-es termében. Szervező a Babeş–Bolyai Tudományegyetem és a Life Alapítvány. Bővebb felvilágosítás az Etnokulturális Diverzitásért Erőforrás Központban (Ţebei u. 21, tel: 420-477).

DR. PRÁGAY GYÖRGY, a New York-i Buffalo Egyetem kolozsvári származású nyugalmazott érdemes professzora tart előadást a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem Mátyás király utca 4 szám alatti székházában, az Óváry teremben, 2005. június 17-én, 18 órakor. Előadásának címe: Magyar Nobel-díjasok és híres magyar tudósok. Minden érdeklődőt szeretettel várnak!

„Családunkban minden nap várjuk a megjelenését. Gyönyörű neve van, megváltozott a mondanivalója, színvonalas lap, elnyerte az olvasók tetszését. Sokan megrendelik más megyékből is". Többek között ezekkel a mondatokkal köszöntötte Fábián Mária, a Caritas ügyvezető igazgatója a hétfő délutáni Idei újdonságok a Szabadságban című rendezvény résztvevőit, valamint meghívott előadóját, Balló Áront, a Szabadság című napilap főszerkesztőjét.

A kedves üdvözlő szavak után Kállay Zsófia zenelíceumi diák hegedűjátékában gyönyörködhettünk, majd Fábián Mária átadta a szót Balló Áron főszerkesztőnek, aki hangsúlyozta: a Caritas szervezettel első pillanattól fogva jó a kapcsolatunk, hiszen közös feladataink vannak. A főszerkesztő röviden vázolta a lapnak az 1989-es fordulat utáni történelmét, majd válaszolt arra a számos helyen felmerülő kérdésre: ki tartja fenn az újságot? – Sokan megütköznek, amikor megtudják, a lap nem részesül állami alapú anyagi támogatásban. – Mi Önökből tartjuk fenn magunkat, bármilyen furcsa. Önök tehát fontos társadalmi szerepet töltenek be, fenntartanak egy magyar nyelvű kiadványt – fejtette ki Balló Áron. Hangsúlyozta: a Szabadságnak négy fontos szerepe van: a tájékoztatás, az új gondolatok megmérettetése, ismeretterjesztés és szórakoztatás. „Mindezek nem céltalanul történnek. Kisebbségi létben alapvető dolog az önazonosságtudat megőrzése, az anyanyelv ápolása, az élő magyar nyelv fenntartása, ehhez járul hozzá lapunk". A főszerkesztő a továbbiakban beszámolt az újdonságokról, amelyek egy része már fellelhető a lapban, másik része a közeljövőben várható. Nagy az internetes olvasóink száma is, ehhez kapcsolódik az első újdonság, amelyet végrehajtottunk: megújult a honlapunk. „Tervezzük a nyomtatott változat felújítását is, szakemberekkel tárgyaltunk ez irányban. Részlegesen már tapasztalható a tartalmi megújulás, új rovatokat szeretnénk bevezetni, a mai találkozó is jó alkalmat szolgáltat az ötletekre", fejtette ki Balló Áron. Szó esett az előfizetési lehetőségekről, a terjesztési nehézségekről, majd az előadás végén a jelenlévők feltehették kérdéseiket, elmondták ötleteiket, véleményüket a lappal kapcsolatosan.

Egy ott elhangzó véleménnyel zárnám a beszámolót: „Jókívánságaimat szeretném kifejezni. Lapjuk sokoldalú, tárgyilagos, színvonalas, és nem manipulál, nem uszít".

A neves erdélyi polihisztor Torockószentgyörgyön született. Tanulmányait a kolozsvári unitárius kollégiumban végezte, melynek később tanára, majd igazgatója lett. Hosszú élete során – amelyről sok-sok anekdota is fennmaradt – a természettudomány majdnem minden ágát (foglalkozott földrajzzal, matematikával, fizikával, kémiával, növénytannal) művelte, emellett kiváló irodalmár, esztéta, műkritikus, bölcselő és teológus volt. Felbecsülhetetlen érdemeket szerzett a nyelvészetben (a hagyomány szerint 10 nyelvet beszélt), s ma is helytállóak és követendőek pedagógiai nézetei.

Az egyik anekdota arról szól, hogy állítólag az alapossága okozta örökös nőtlenségét. Történt, hogy eljutott a vőlegénységig, sőt az esküvő napját is kitűzték. Öltözködés közben elgurult az egyik mandzsettagombja, és míg annak keresésével foglalatoskodott, addig elmúlt az esküvőre kitűzött idő. Így maradt örökre agglegény.

Egy következő anekdota szerint nagyon vigyázott az egészségére. Az utcákon sosem ment azon az oldalon, ahol építkezés folyt, nehogy valami a fejére essen. Az olyan vasútvonalakat, amelyeken alagút volt, elkerülte. Fennmaradt levelezése bizonyítja, hogy egyszer Kolozsvárról Tordára akart eljutni, és az úton lévő alagutat elkerülendő nagy körutat tett meg: Budapesten, Szegeden, Aradon át utazott Tordára.

Az RMDSZ hidelvi, alsóvárosi és belvárosi kerületi szervezete beszélgetést rendez a kerületek tagságának gondjairól a Szabadság munkatársaival, közöttük Balló Áron főszerkesztővel, valamint a terjesztéssel foglalkozó magáncégekkel, amelyre minden érdeklődőt meghívnak du. 5 órára a hidelvi millenniumi református templom Horea út 53. sz. alatti gyülekezeti otthonába.

Fájó szívvel tudatjuk, hogy régi, hű barátunk, Óváry Zoltán, életének 98 évében, rövid szenvedés után, álmában elhunyt 2005. június 12-én, vasárnap hajnali 00.35 perckor.

Az orvostudomány kimagasló személyisége, Óváry Zoltán 1907. április 13-án született Kolozsváron. Életének utolsó hetéig – 47 éven keresztül – immunológia professzorként és kutatóként dolgozott a New York-i Orvostudományi Egyetemen. Nemzetközileg elismert felfedezései közé tartozik a passzív bőranafilaxis reakció, amely áttörést jelentett az allergia tudományág terén.

Erdélyben átélt tragikus gyermekkora ellenére, Óváry Zoltán fáradhatatlanul, lenyűgöző törődéssel és energiával viselte szívén szűkebb szülőhazájának és sorsközösségének jövőjét.

A Hungarian Human Rights Foundation működésének kezdete óta, 30 éve Óváry professzor teljes mértékben és önzetlen módon támogatta az Alapítvány célkitűzéseit az erdélyi magyarság helyzetének javítása érdekében.

Kivételes életútja, páratlan embersége és odaadó hazaszeretete példamutató a jövő generációi számára. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem bőkezű adományozójaként Óváry Zoltán emlékét őrzi a kolozsvári Bocskai Házban róla elnevezett fő előadóterem is.

Hamvai nővére mellé kerülnek az olaszországi Formiában.

Annak ellenére, hogy sokan megkongatták a vészharangot a lovak és a lótartás felett világszerte, úgy tűnik, ez az állatfaj és ennek tartása mégis reneszánszát éli.

Mint harcostársaink, munka-, igavonó- és teherhordó állatnak valóban leáldozóban vannak a napjai, de sporttársként, a szabadidő kellemes és hasznos eltöltésében, nem utolsósorban a gyógyászatban és különösképpen a gyerekgyógyászatban igencsak hasznos segítőtárs lehet.

Hagyományosan lókedvelő nemzet lévén az évszázadok során több lófajtát is kitenyésztettünk a Kárpát-medencében, munka, katonai és sport célokra is.

A múlt rendszer káros intézkedései a lótenyésztés terén is éreztették negatív hatásukat, több százezer, részben értékes fajtiszta ló fejezte be életét különféle állathizlaldák és állatkerti vadállatok eledeleként, de szerencsére a megmaradt állomány még alkalmas számszerűleg és minőségileg is az értékes fajták fennmaradásának biztosítására, ám a megmentésükre és felszaporításukra nem sok idő maradt.

Illő tehát, hogy a lóval több évezrede szoros kapcsolatban élő nemzet tagjaiként ismerjük meg és tudjunk a Kárpát-medencébe kialakult lófajtáinkról, azok történetéről, küllemükről, tulajdonságaikról, használati lehetőségeikről.

A Furoso-North Star, Gidrán, Nonius, Lipicai, Shágya-arab Hucul és Muraközi lófajtákról az egész világ lókedvelő közönsége tud, ideje hogy mi is kellő ismeretekkel rendelkezzünk róluk.

Ezt a célt is szolgálja az Erdélyi Múzeum-Egyesület nemrég alakult Agrárszakosztályának csütörtök délutáni előadása a Kárpát-medencei lófajtákról.

Kettős élményben volt részük mindazoknak, akik június 10-én, pénteken délután ellátogattak a Grigorescu-negyedi Milcov utca 17. szám alá. Mathis Ibolya jóvoltából, aki háza egy részét ajánlotta fel e célra, megnyílt a kolozsvári Művelődési Házhoz tartozó „Atelier 11" műkedvelő képzőművészeti kör új székhelye, valamint fiók-kiállítóterme. Népes látogatósereg jelenlétében avatták fel a galériát, ahol a Művelődési Házat képviselő Corojan Petru hangsúlyozta a székhely működésének jelentőségét, egyben megnyitotta Mathis Iobolya Színes természet című akvarell-kiállítását. A több mint 50 munka különleges érzékenységről tesz tanúságot, tükrözve a természet szeretetét és csodálatát.

A mini-galéria munkanapokon 11–19 óra között látogatható.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – A bukás – Hitler utolsó napjai – német, bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn egész nap.

GYŐZELEM – A bukás – Hitler utolsó napjai – német, bemutató. – Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30, 22.

MŰVÉSZ–EURIMAGES – A fáraó – román, bemutató. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; kedvezménnyel kedden. Fallal szemben – német–török, bemutató. – Vetítés időpontja: június 10–12. között: 22.30 órától. Az operaház fantomja – amerikai. – Vetítés időpontja: június 13–15. között 22.30 órától; kedvezménnyel kedden. Millió dolláros bébi – amerikai. – Vetítés időpontja: június 16-án 22.30 órától.

FAVORIT – Az utolsó gyémántrablás – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19.

DÉS

MŰVÉSZ – Millió dolláros bébi – amerikai. – Vetítések időpontja: június 10–12. között: 17, 19.30, 22; kedvezménnyel 22 órától. Már megint bérgyilkos a szomszédom – amerikai. – Vetítések időpontja: június 13–16. között: 17, 19; kedvezménnyel hétfőn.

TORDA

FOX – Átok – amerikai. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Repülő tőrök háza – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Mennyei királyság – amerikai. Vetítések időpontja: 13, 16, 19; pénteken, szombaton és vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 13 órától és hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Hotel Rwanda – amerikai. Vetítések időpontja: 14.30, 17, 19.30; pénteken, szombaton és vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 14.30 órától és kedden egész nap.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Megtorló – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; kedvezménnyel pénteken, szombaton és vasárnap 22.30 órától és hétfőn minden előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, június 15-én, szerdán, este 8 órakor: Georg Büchner: Woyzeck (stúdióelőadás). Rendező: Mihai Măniuţiu m.v. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román nyelvű szinkronfordítással.

Június 17-én, pénteken, este 7 órakor: Carlo Goldoni: Velencei terecske. Rendező: Mona Chirilă m.v. Román nyelvű szinkronfordítással.

Június 18-án, szombaton, este 8 órakor: E. Ionesco: Jaques vagy a behódolás (stúdióelőadás). Rendező: Tompa Gábor. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román nyelvű szinkronfordítással.

Június 19-án vasárnap, este 8 órakor: Georg Büchner: Woyzeck (stúdióelőadás). Rendező Mihai Măniuţiu m.v. CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK! Román szinkronfordítással.

ROMÁN OPERA

Június 17-én, pénteken, este 7 órától: Orosz románcok estje. Előadja Anastasia Buruian (szoprán), Mihaela Spiridon (zongora). Meghívott Cătălin Herlo, a kolozsvári színház színésze.

TRANSILVANIA ÁLLAMI FILHARMÓNIA

Június 17-én, pénteken, este 7 órakor, a Diákművelődési Házban: szimfonikus hangverseny. Vezényel: Misha Katz (Franciaország), szólista Dan Grigore. Műsoron Mozart, Schumann, Bizet, Dukas.

Az oldalt szerkesztette: Köllő Katalin

„Nézetem szerint bárki, aki a törvényeket betartva olyan műsorokat kínál, amelyeket a közönség látni akar, és meg is tud fizetni, joggal nevezheti magát a köz szolgálójának" – Rupert Murdoch ausztrál médiamágnás 1989-es kritikája az önmagát reformálva mentő BBC-nek szólt, szavait a Thatcher-korszak brit belpolitikai kontextusából kiragadva bármelyik hazai honatya elzenghetné. Idénye van a váltásnak, hármasút előtt állnak a választásokat megnyerő politikai erők: lenyúlják a médiát, megosztják a befolyást a pártok között, vagy független és pártatlan média alapjait teremtik meg. Bár a számmágia mesebeli hangulatot gerjeszthet, a helyzet – minálunk – korántsem mesés.

Eleve sanyarú, amolyan szegény mostohalány-szerep jut a közszolgálatiságot felvállaló sajtóintézményeknek. Még a szakmabeliek is „állami" tévéről, rádióról beszélnek, holott tudják-tudhatnák, hogy a parlament által jóváhagyott éves költségvetés, az előfizetői díjak, illetve (szerényebb mértékben) a reklámok és szponzoroktól származó összegek képezik a köztévé és rádió működésének anyagi feltételeit. Kényelmetlen a közszolgálatiság azért is, mert az egyre telítődő médiapiacra – elvben – minőségi műsorkínálattal kell kilépni, miközben a kereskedelmi adók fokozódó agresszivitása viszontválaszra kényszerít. És nincs jó bőrben maga a cég sem, amely méreteinél fogva nehezen vált, merthogy posztszocialista beidegződések és mereven hierarchikus döntésszintek hálója visszarántja, lassítja az idvezülés felé vezető útján.

2005 Romániájának sajtóviszonyai nem alkalmasak a klasszikus elemzések, értékelések kimódolására, legfeljebb ha egy-két kényesebb pontot – hályogkovácsba oltott masszőrként – kitapintunk. Mint amilyen a közszolgálati tévé és rádió elnökének távoz(tat)ása: a teljespályás letámadás helyett a kormánykoalíció akár precedenst is teremthetett volna azzal, hogy mandátuma végéig székében hagyja. Ha így cselekszik, már nehezebben lehetne visszavezetni a módit, miszerint minden egyes politikai vetésforgó önműködően vezéráldozattal jár a rádiónál, tévénél. Annyira nem lennék naiv, hogy kizárjam: ha a Szociáldemokrata Párt hatalomra jut, nem rendez sürgős hajtóvadászatot a két közmédium lankáin, de a Tăriceanu-csapat legalább azt a vádat súlytalanná tehette, hogy a leszámolás, a vendetta vezeti döntéseit, frissen polcra tuszkolt strómanjai pedig propagandaosztályt vezényelnek a fedetlen mellű, ártatlanságuk tudatától szikrázó tekintetű ellenzékiek sorfala ellen.

Fölösleges ragozni: az elmúlt négy esztendőben (a tavalyi választási kampányokban kiváltképp) szakmailag alulteljesített a romániai közszolgálatiság. Percekben mérve a kormány-hatalom-ellenzék arány lehet, hogy nem sántít annyira, de a minőségi próbán idejekorán elbukik a kvantifikáció. Nem kell „médiaszakértőnek" lenni ahhoz, hogy feltűnjék, ha az ellenzék vezéregyéniségei, rendezvényei sorozatosan a harmadik-negyedik hírként jelennek meg, nemegyszer negatív töltetű kezdőmondatba ágyazva. S hogy hasonló eseteknek elejét vegyék, a közmédiumok ellenőrzésében, finomabb fordulatra váltva: felügyeletében kell, ha nem is radikális, de határozott fordulatot hozni. A mikéntről folyjék akár magas hőfokon is a szakmai érvek párbaja, most csak hipotézisekre futja.

Biztosan nem fognak a rádióban a hírolvasók szmokingot ölteni, ahogyan a hősidőkben Lord John Reith, a BBC alapelveinek atyja elrendelte, de az újragombolt mellény ritmusosabb légzést, s ehhez fogható kimért hanghordozást fed majd.

Kifosztásunk az 1921-es földreformmal kezdődött, azután jött az iskolák nyilvánossági jogának kérdése, a köztisztviselők ügye és még sok minden. Négy év múlva, 1945-ben újabb földreform, 1948-ban az iskolák államosítása, a megmaradt földek kollektivizálása, erdők, könyvtár, levéltár, anyakönyvek elkobzása. Amikor mindez lezárult, következett kegytárgyaink megdézsmálása.

A történet
A történet: Bukarestben a XIX–XX. század fordulóján, a Calea Victoriei 12. sz. alatt épült fel a postapalota. Óriási épület oszlopos bejárattal, francia neoklasszicista stílusban, szemben a Takarékpénztár épületével, nem messze az ország akkor legnagyobb üzletével, a La Fayette áruházzal (ma Victoria). Az 1960-as évek végén a posta épülete már nem felelt meg az igényeknek, ezért a postai tevékenységet áthelyezték máshová. Az épület egy darabig üresen állt, majd az a döntés született, hogy közgyűjtemény jellegű nemzeti történelmi múzeumot alakítanak ki. De ehhez a múzeumhoz kiállító anyag is kellett. Az anyagot a nagyobb városok gyűjteményeiből és az egyházaktól szedték össze. 1971 tavaszán páncélozott jármű állt meg néhány egyházközségünk lelkészi hivatalánál, kiszállt három ember és az előzetesen elkészíttetett leltár alapján felszólították a lelkészt, hogy adja át az egyházközség legértékesebb tárgyait a bukaresti múzeumnak, úgymond megőrzésre. Szegény lelkészeknek nem volt mit tenniük a hatósági fellépés láttán, emlékeikben még elevenen élt az 1950-es évek vége, az üldözések, bebörtönzések és átadták a kelyheket.

Ami az unitárius egyházat illeti, Nyárádszentmártonból, Désfalváról, Küküllődombóról vittek el egy-egy kelyhet, Kolozsvárról egy kisebb úrvacsorai tányért (pathéna) és egy nagyobbat 1560-as évszámmal. Az úgynevezett megőrzést évente igazolták egészen 1990-ig, utána csak ritkábban. Időközben többször is visszakértük kegytárgyainkat, másolatot is kértünk, hiszen ezek használati tárgyak voltak, válaszra nem méltattak.

Teltek-múltak az évek és elérkezett 1990 eleje. Azt hittük, teljesen megváltozik a világ és mindent visszaadnak. Áprilisban addig erősködtünk, leveleztünk, amíg három darabot, a nyárádszentmártoni és désfalvi kelyhet, valamint a kolozsvári pathénát visszaadták. Ezek a kegyszerek nem voltak kiállítva, raktáron voltak. A másik kettő szerepelt a kiállításon és ezek visszaadását elhalasztották. Akkor még fel sem mértük milyen jelentős volt ez a visszaadás, nem tettük közhírré, olyan természetesnek vettük, úgy értékeltük, mint a megváltozott rendszer hozadékát. Ezt követően többszörösen kértük a következő években is kegytárgyaink visszaadását, de sorozatos miniszteri utasítások ezt megakadályozták.

Tíz évnek kellett eltelnie, amíg törvény született az ingó kulturális javak visszaadásáról. 2000-ben már törvény írta elő jogos tulajdonunk kiszolgáltatását, csak hát nálunk ez nem megy egyszerűen. A törvény előírta, hogy egy bizottságnak kell véleményeznie a visszaadást. Ez előtt műértők besorolják a tárgyakat két csoportba, az első csoport alapkategória, a második a kincstár. A törvénynek megfelelően, az illetékes minisztériumi bizottság véleménye alapján végül engedélyezték a visszaszolgáltatást. El is mentünk Bukarestbe, hogy végre elhozzuk a kegyszereket. A múzeum teljes megértéssel válaszolt levelünkre, csak egy kis türelmet kért addig, amíg a törvény végrehajtási utasításait kibocsátják. Ezzel is eltelt két év.

Most már úgy láttuk, minden akadálya elhárult a kegyszerek visszaadásának és újabb levélben kértük azok kiadását. „Csodálatos" választ kaptunk. A tárgyalások során ugyanis, egy óvatlan, őszinte pillanatban elmondtuk, hogy tőlünk elkobozták a kegytárgyakat. Ha így van, mondja a minisztériumi igazgató, akkor esetünk bonyolultabb, perelni kell. A „lovagias eljárás" szabályaihoz idomulva végül „elismertük", hogy tulajdonképpen mi csak megőrzésre adtuk át a tárgyakat, így aztán nem kellett perelni. Levelezés közben egy olyan furcsa kérdést is feltettek nekünk: miért kérjük vissza. Ez olyan oktalanság, mintha azt kérdeznék tőlem, hogy miért jöttem a világra. Nagyot nyeltem, a levelet végül megválaszoltuk.

Az a bizonyos minisztériumi bizottság újra jóvá kellett hagyja a visszaadást. Ez is megtörtént 2005 áprilisában, mehettem Bukarestbe! Kiderült, hogy csak a kolozsvári úrvacsorai tányért adják, amelynek kora pontosan meghatározható, az 1560-as évszámot viseli. Ezt meg is kaptam egy közjegyző előtt adott megbízás és jegyzőkönyv alapján, elhoztam és visszaadtam az egyházközségnek gyülekezeti használatra.

A küküllődombói kehely a szakértők véleménye szerint a XIV. század végén vagy a XV. század elején készült gótikus munka. Tehát kb. 600 éves. Emiatt ez kincstári besorolást adták neki, ezért miniszteri rendeletre volt szükség kiadásához, a miniszter pedig elfoglalt, ritkán ér rá aláírni. Lassan ez is megszületett, 2005 május végén megkaptam a kelyhet is.

A minisztérium
A kegytárgyak visszaszerzésének ügyében többször kellett a művelődési minisztérium „elé járulni". A minisztérium épülete a bukaresti Falumúzeumban van, modernizált épület, légkondicionáló berendezéssel. A folyosókon többé-kevésbé ismert-elismert művészek hosszú sora, akik ruházkodásukkal is igyekeznek megkülönböztetni magukat az átlagembertől. Arcukon a sértődöttség, amiért állami támogatásért kell ide jönniük. Rajtuk kívül a tisztviselők népes serege szorgoskodik, lesi felettesei utasításait. Ilyen környezetben szabályosan „elveszlődik" egy kisebbségi egyház dolgaiban eljáró személy, még akkor is ha követelése jogos, aki csak úgy civilben megy egyik irodából a másikba és még egy tiszteletet kiváltó reverendát sem tud felvenni. Mindenki kedves, kávéval kínálnak, megértik kérésemet, jóindulatúak, és biztosítanak, ők mindent megtesznek, de csakis a törvény szellemében.

Harmincnégy év telt el a kegytárgyak elvétele és visszaadása között. Egy generáció felnőtt. Tanulmányaimat befejeztem, gyermekeim születtek, már egy unokám is van, és három életre szóló, gyógyíthatatlan betegséget is összeszedtem. Eközben folyt a levelezés, kértünk, bizonyítottunk, perrel fenyegettünk, csak csendesen, nehogy felidegesítsük a hivatali jóakaró urakat és hölgyeket. És utaztunk fáradhatatlanul, márpedig ez nem múlik el nyomtalanul. Mondta is a feleségem, (minden rendes asszony ezt mondja): vigyázz magadra! Én meg éreztem, nekem nem magamra kell vigyáznom, hanem valami egészen másra.

A kegyszerek
Az utoljára elhozott két tárgyról írnék néhány sort: A kolozsvári egyházközség úrvacsorai tányérja 1560-as évszámot visel és egy mesterjegyet. Ezüstből készült, súlya 50,4 dkg, alig több ezüstöt tartalmaz, mint amennyiért Jézust eladták. Széle aranyozott. Az egyházközség örökölhette, vagy adományként kaphatta. A bevésett évszám arra utal, hogy az unitáriusok jegyzése (1568) előtt készítették

Küküllődombó Dícsőszentmárton mellett fekszik. Jó bora van. Ki tudja, milyen körülmények között került az egyházközséghez az a kb. 600 éves kehely? Készítésekor Erdély a vajdaság korában élt, Mátyás király még meg sem született. Gótikus formája készítésének idejére utal. Nem valami nagy mester készítette munka, talán ezüst aranyozva. Peremén és gyűrűjén régies betűkkel írt latin felirat. Űrtartalma elég kicsi, ebből is látszik, hogy katolikus szertartáshoz készült. (A protestáns pap egy kehelyből sok hívének kell úrvacsorát adjon, ezért a protestáns kelyhek nagyobbak).

Az ötödfélszázados úrvacsorai tányér és a hat évszázados kehely a történelem mélységeit, annak egy parányi részét hozza szemünk elé. Ennyi idő hallatán az ember még el is érzékenyülhet. A hívő embert, amikor a pap kezéből megkapja az úrvacsorát és a templomablakon beszűrődő fénysugár megcsillan a tányéron vagy a kelyhen, különleges érzés foghatja el. A kenyér és a bor Jézus életére és halálára emlékezteti, és talán másnap jobb ember lesz, mint azelőtt.

Miért kellett ezt az utat végigjárni? Talán nem tudtunk létezni e kegytárgyak nélkül? Nem, nem mondhattunk le róluk. Ezek a kegytárgyak a mieink voltak, múltunk cserépdarabjai. Lehet, hogy más nemzetek értékeihez viszonyítva szegényesek, de számunkra felbecsülhetetlenek. A múlt élő tárgyai. Alap. A múlt nem mögöttünk van, hanem alattunk. Azon állunk.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Kulcsfontosságú megbeszélést folytatott kedden, két nappal az EU brüsszeli csúcsértekezletének kezdete előtt Luxemburgban Tony Blair brit miniszterelnök és Jean-Claude Juncker, a nagyhercegség kormányfője, de az álláspontok a jelek szerint nem közeledtek a legfőbb vitatémában, az EU által a briteknek folyósított költségvetési visszatérítés ügyében.

A tanácskozás két szempontból is kiérdemelte a kulcsfontosságú jelzőt: egyrészt jelenleg Juncker tölti be az EU soros elnöki tisztségét, s ezt a posztot július elsején Blairnek adja át, másrészt pedig a csütörtökön kezdődő brüsszeli csúcs egyik központi témája az EU 2007–2013 közötti keretköltségvetésének elfogadása lenne, s itt Nagy-Britannia vitában áll a soros EU-elnökséggel. A Luxemburg által kidolgozott kompromisszumos javaslat ugyanis az európai uniós brit költségvetési visszatérítés befagyasztását, majd fokozatos csökkentését szorgalmazza – London viszont csak akkor hajlandó engedményekre, ha az EU közös agrárpolitikáján (CAP) is változtatnak. Ezzel viszont Blair frontot nyitott a franciákkal szemben, akik nem akarnak engedni a CAP ügyében, annak ugyanis ők a legnagyobb haszonélvezői.

Blair Luxemburgból Párizsba utazott tovább, ahol Jacques Chiarc francia államfővel folytat megbeszélést ugyanezekről a témákról. Szakértők szerint a Blair-Chirac tanácskozás már egyfajta „előcsörtéjük" lesz a brüsszeli csúcson várható heves vitáknak.

A brit miniszterelnök egyébként Luxemburg előtt Németországban tárgyalt, Gerhard Schröder német kancellárral, aki „az összes érintett felet" felszólította „nemzeti egoizmusuk" feladására, s egyben tisztességes kompromisszumot sürgetett. (Schröder egyébként Párizs oldalán áll, mind a brit visszatérítés, mind a közös agrárpolitika ügyében – befolyását azonban csökkenti, hogy az őszi előrehozott német parlamenti választásokon nagy valószínűséggel megbukik a kancellár).

Szabadon engedték azt a két szerb fiatalembert, akiket azért tartottak őrizetben, mert magyar fiatalokra támadtak Temerinben. A helyi rendőrség – most először – hivatalosan is elismerte: a szerbek azért bántalmazták a magyar fiatalokat, mert anyanyelvükön beszéltek.

A tárgyalás folytatásáig szabadlábra helyezte a temerini magyarverés elkövetőit az eljáró bíró, nem sokkal azután, hogy megkezdődött az ügy tárgyalása – tudta meg a Magyar Rádió. Azt, hogy a tárgyalás mikor folytatódik, egyelőre nem lehet tudni – értesült a magyar közszolgálati adó Csorba Bélától, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt alelnökétől, aki Ágoston András pártelnökkel a helyi rendőrfőnöknél tájékozódott az ügy részleteiről. A magyar politikusok elképesztőnek tartják, hogy a verekedést kiprovokáló egyik szerb férfi ellen eddig 14 bűnvádi följelentést tettek, ám csak egyetlen egyszer ítélték el, most pedig a szabálysértési bíró az eljárás befejezése előtt társával együtt szabadon engedte őket. A dolgok ismeretében szerintük csekély vigasz a rendőrség ezúttal példás eljárása, beleértve azt a tényt is, hogy nem leplezték a verekedést kezdeményezők magyarellenes indítékait. A VMDP álláspontja az, hogy a magyarveréseket a vajdasági magyar pártok nem tudják megakadályozni. Fel tudják hívni a figyelmet erre a jelenségre, de az ügyet csak a magyar és a szerb kormány tudja érdemben rendezni.

Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök eközben felkérte a külügyminisztert, hogy hivatalosan tájékozódjon szerb partnerénél a temerini incidensről – jelentette be László Boglár kormányszóvivő. Közben Szabadkán újabb nemzetgyűlölő falfirkák jelentek meg: ezúttal horvátokat gyalázó feliratot festett valaki egy iskola falára.

Emlékezetes: a szombat hajnalban történt temerini magyarverés esetében a szerbiai rendőrség először mondta ki, hogy szerb fiatalok azért kötöttek bele magyar fiatalok egy csoportjába, mert azok magyarul beszéltek. Ennek nyomán a két legagresszívabb szerb fiatalt előzetes letartóztatásba helyezték.

A nap folyamán arról is beszámoltunk: a szabadkai rendőrség elfogta azt a férfit, aki megtámadta pénteken este Mirko Bajics képviselőt. A volt alpolgármester korábban úgy nyilatkozott: a város központjában kopaszra borotvált, fekete bőrdzsekis fiatalok sértegették, majd egyikük rátámadt, többször megütötte. A képviselő azzal hozta kapcsolatba a támadást, hogy a szabadkai önkormányzatnál történt visszaélések és cselekmények felgöngyölítésével foglalkozik és tucatnyi feljelentést tett elsősorban a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői ellen. Mirko Bajics személyesen Kasza Józsefet, a VMSZ elnökét tette felelőssé a támadásért, ezért a szerb belügyminisztertől kért védelmet.

Kasza József, a Magyar Rádiónak nyilatkozva cáfolta, hogy köze lenne Bajics megveréséhez, és azt mondta: a támadót a képviselő köreiben kell keresni. A 40 éves tettest a rendőrség a verekedés éjjelén azonosította és elfogta. A nevéből ítélve nem magyar illető beismerte, hogy több ütést mért a képviselőre. Mint mondta, Bajics önkormányzati felszólalásai során hírbe hozta és rágalmazta őt, ezért bántalmazta.

A kínai cipőgyártók óriási szeletet hasítottak ki maguknak az európai piacból, miután január elsején megszűntek az importkvóták. A szakma európai képviselői szerdán Brüsszelben tüntetnek a megélhetésüket veszélyeztető kínai „invázió" ellen.

A kínai cipőgyártók részesedése az európai piacon hat cipőkategóriában közel 700 százalékkal nőtt, miután január elején megszüntették a világszerte érvényes kvótákat – áll az Európai Bizottság összegzésében. 2004 első négy hónapjában összesen 23 772 512 pár, Kínából importált cipőt adtak el az EU területén. Idén ugyanez az adat 161 925 015, a növekedés 681 százalékos. Az olasz, spanyol és portugál cipőgyártók arra kérték az Európai Bizottságot, hogy vessen gátat a kínai importnak, amely árt az európai cipőgyártásnak. A kezdeményezéssel egyetértenek a francia, a görög és a lengyel vállalkozások is. Szerdán a cipőgyártó cégek képviselői Brüsszelben gyűlnek össze, hogy tüntetésen követeljék a kínai cipőimport korlátozását. A China Daily napilap információi szerint Európa a kínai cipőgyártók második legnagyobb piaca, az ország exportjának 14,6 százaléka irányul ide. A kínai kereskedelemért felelős hatóságok megígérték, hogy ellenőrizni fogják a cipőexportot. Az EU és Kína már szembekerült egymással a gyors ütemben növekvő kínai textilexport miatt, s az ügy idén májusban a WTO elé került. Hétfőn hozták nyilvánosságra, hogy a két félnek sikerült megegyeznie: az egyes termékcsoportokban meghatározták a behozatal lehetséges növekedési ütemét, Kína pedig vállalta, hogy a rögzített szinteket nem lépi túl. Ez a korlátozás 2007 végéig tart, azt követően – a WTO szabályainak megfelelően – az EU-nak kell önmérsékletet tanúsítania. (eurohirek.hu)

Harminc ember vesztette életét kedd reggel Irakban két robbantásos merénylet következtében Kirkukban és Baakúban.

Egy öngyilkos merénylő húsz ember halálát okozta az ország északi részén fekvő olajipari központban, Kirkukban. Nyolcvanegyen megsebesültek a soknemzetiségű nagyváros egyik zsúfolt piacterén végrehajtott robbantásban – közölte Turhan Juszef tábornok, Kirkuk rendőrfőnöke. A sebesültek között tíz év alatti gyermekek, nők és idős személyek is voltak. A tábornok elmondta: a detonáció a rendőrség épületétől mintegy négyszáz méterre, az Erbíl és Szulejmaníja felé vezető utak kereszteződésénél történt, egy banképületnél. Itt éppen állami tisztviselők, rendőrök és nyugdíjasok álltak sorban, illetményük felvételére várva.

Juszef tábornok előzőleg elmondta, hogy a támadást öngyilkos merénylő követte el az övére erősített robbanószerkezettel. A robbanóanyag súlyát 50 kilogrammra becsülték. A detonáció legkevesebb két gépkocsit tönkretett, számos környékbeli bolt megrongálódott. A helyi média véradásra szólította fel a lakosokat, hogy el tudják látni a sebesülteket. Kurdok, arabok és türkmének lakják a Bagdadtól 250 kilométernyire északra fekvő várost, az ország gazdasági életének egyik központját, az olajmezők centrumában fekvő Kirkukot. Sokan tartanak attól, hogy a város súlyos etnikai villongások helyszínévé válhat.

Egy másik pokolgépes merénylet tíz halálos áldozatot követelt Baakúba közelében. A gépkocsiba rejtett robbanószerkezet Kanaán helység központjában, egy piactéren lépett működésbe, amikor egy rendőrjárőr elhaladt mellette. Hét sebesültet egy baakúbai kórházba szállítottak.

Az erőszakos cselekményeket azután követték el, hogy hétfőn videofelvételt mutattak be a megbuktatott iraki diktátor, Szaddám Huszein kihallgatásáról.

Letartóztatták Irakban az al-Kaida nemzetközi terroristahálózat robbanószerkezetek gyártására szakosodott egyik tagját – jelentették be kedden az iraki hatóságok.

A hivatalos kormányközlemény szerint Dzsászem Hasszán Hammádi al-Bázit, más néven Abu Ahmedet június 7-én fogták el a Bagdadtól 70 kilométerre fekvő Balad városában, ahol a terrorista egy elektronikai felszerelések javítóműhelyének álcázott helyiségben 17 dollárnak megfelelő összegért gyártott és adott el távirányítású robbanószerkezeteket. Azzal is vádolják, hogy gépkocsikat szerelt fel pokolgépekkel, és olyan robbanótölteteket készített, amelyeket Szamarrában és Baladban használtak fel különböző merényletekben. Az iraki biztonsági szervek szerint Abu Ahmed fegyverekkel és szakértelmével is hozzájárult ártatlan civilek, a biztonsági erők tagjai, valamint kormánytisztségviselők ellen végrehajtott támadásokhoz.

Letette a hivatali esküt kedden a Bagdadtól 350 kilométerre északra fekvő Erbílben Maszúd Barzani, akit az Irak északi részén élő kurdok regionális parlamentje vasárnap választott meg a térség elnökévé. Az ünnepélyes beiktatáson részt vett Dzsalal Talabani iraki elnök, aki szintén kurd, valamint a parlament elnöke, a szunnita Hádzsem al-Haszini.

Leváltották tegnap a kormánykoalíció képviselői és szenátorai a közszolgálati televízió és rádió elnökét. Noha Traian Băsescu és a liberális-demokrata választási szövetség vezető politikusai a kampányban a közintézmények pártsemlegessége mellett érveltek, nekik sem sikerült kitörniük az ördögi körből, hiszen nyilvánvalóan politikai okokból váltották le a két elnököt. Részben megoldást jelenthet Kelemen Hunor RMDSZ-es képviselő által szorgalmazott javaslat, miszerint a tévé igazgatótanácsának (it) elnökét és az intézmény vezérigazgatói tisztségét ne ugyanaz a személy töltse be.

A parlament két házának együttes ülésén az előjeleknek megfelelően csak formalitásnak bizonyult a két intézmény tavalyi működéséről készített jelentés elvetése, egyértelmű volt, hogy a két intézmény igazgatótanácsának és elnökének mennie kell, hiszen korábban Traian Băsescu tanácsosa és több kormánypárti politikus is menesztésük mellett érvelt. A Demokrata Pártot képviselő Petre Străchinaru a szavazás előtt kifejtette: az intézmény ki volt szolgáltatva a hatalomnak. Emlékeztetett, hogy tájékoztatás szempontjából, olyan visszaéléseket követtek el szerkesztői, amelyeket a Romániáról szóló ország-jelentésekben is regisztráltak a sajtószabadság sérüléséről szóló fejezetben.

A liberális Emilian Frâncu szerint a rádió a magas bevételét a kötelező érvényű bérletnek köszönheti, nyereségessége nem a vezetőség erőfeszítéseinek köszönhető.

Az elmúlt napokban nagy harc folyt a kulisszák mögött a tegnapi szavazat kimenetelével kapcsolatban. Bukaresti lapok szerint az RMDSZ többször is kilátásba helyzete, hogy nem szavaz a jelentés elutasítása mellett, ha a koalíciós partnerek nem fogadják el a kormány a kisebbségi törvénytervezetet. Az RMDSZ által kidolgozott jogszabály elfogadása után azonban a szövetség törvényhozói is az igazgató tanács és az elnök menesztése mellett szavaztak. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője megállapította, hogy a rádió vezető testülete ugyan sokat fejlődött, sajnos olyan belső konfliktusok ütötték fel fejüket, amelyek szükségessé teszik leváltását. – Azért utasítjuk el a jelentést, hogy minél hamarabb kinevezzék az új, remélhetőleg felelősségteljesebb vezetőtestületet – mondta Márton. A képviselő – koalíciós partnereivel ellentétben – elismerte, hogy anyagi szempontból megerősödött az intézmény, de kérdőjelek merültek fel a hírek hitelességével kapcsolatban. A jelentést előkészítő bizottságnak nyilatkozó szerkesztők állításából kiderült, hogy a rádióban alkalmazták a cenzúrát, az egyik szerkesztő beismerte például, hogy Adrian Păunescu, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora diktálta a híreket a rádió munkatársának.

Az SZDP szerint a tegnapi szavazás újabb „politikai kivégzésnek" tekinthető. Eugen Nicolicea képviselő szerint a jelentés elutasítása után a mostani hatalomhoz hű személyek kinevezésének képmutatása folytatódik. Radu Podgoreanu szerint nem véletlen, hogy éppen a választások után váltják le a két intézmény vezetőségét. A jelentések elvetése nem jelentett különösebb erőfeszítést a kormánykoalíciónak, mivel a Nagy-Románia Párt is csatlakozott a kormányhoz.

Dragoş Şeuleanu, a Román Rádió Társaság (RRT) volt elnöke kijelentette, a parlament döntése „várható politikai szavazás" volt. A demokratikus játékszabályok tiszteletben tartása érdekében érezte úgy, hogy részt kell vennie az intézmény jelentésének vitáján. Elégedettségének adott hangot annak kapcsán, hogy a kormánykoalíció néhány honatyája elismerte az általa vezetett igazgatótanács eredményeit, és hozzátette: megérti, hogy nekik „kötelezően nemmel kellett szavazniuk".

Valentin Nicolau, a tévé igazgatója már nem vett részt a vitán, mivel politikai nyomásra hivatkozva már korábban benyújtotta lemondását.

Kelemen Hunor felszólalásában a törvénymódosításra hívta fel a figyelmet. Szerinte szét kellene választani a televízió esetében az igazgatótanácsi és a vezérigazgatói tisztséget, hogy azokat ne ugyanaz a személy töltse be, és más hatáskörrel rendelkezzenek. A politikus szerint nem természetes, hogy a jelenlegi felállásban az elnöknek egyben a döntéshozással és az ügyvezetéssel is foglalkoznia kellett. A politikus szerint csak úgy lehet kitörni ebből az ördögi körből, ha ezt a törvénymódosítást végrehajtják.

A vezető testületek betöltésére június 21-ig lehet benyújtani a pályázatokat, a meghallgatások után pedig június 27-én dönt a parlament az it összetételéről. Ha nem lesz elegendő javaslat az it-tagokra vonatkozóan akkor könnyen előfordulhat, hogy ideiglenes vezetősége lesz a két intézménynek. Ezt a változatot támasztja alá az a tény is, hogy a kinevezés folyamata hosszas, és a parlamenti szesszióból mindössze két hét van még hátra.

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök szívesen látna egy menedzseri képességű személyt a tévé élén. A kormányfő szerint nem fontos, hogy a közszolgálati tévét újságíró vezesse, elég ha gazdasági szempontból jól vezeti az intézményt.

Tegnap, elrablását és szabadon engedését követően, első sajtótájékoztatóját tartotta Florence Aubenas, a Libération újságírója, aki 157 napot töltött iraki elrablóinak fogságban.

Aubenas elmondta, hogy tiszteli a három román újságíró nyilatkozatait, de pontosított: kísérőjével, Hussein Hanounnal volt fogságban. – Azt hiszem mindenki megértette, hogy a helyzet nagyon kényes – mondta a románokkal való közös fogság témáját firtató kérdésre, hozzáfűzve, hogy mindezeket a kijelentéseket nem azért mondja, mert így kérték volna a francia hatóságok. – Husseinnel együtt voltam fogságban. A végtelenségig ismételni fogom ezt a mondatot – szögezte le. Arra a kérdésre, hogy szabadon engedésének van-e köze a román félhez, Aubenas így válaszolt: – Nagyon őszintén mondom: szabadon engedésem teljesen váratlan volt, és nem tudom, hogy mi segítette és mi nem.

A három Irakban elrabolt román újságíró úgy nyilatkozott vasárnap, Aubenas szabadon engedésének hírét követően, hogy egy pincében voltak fogva tartva a francia nővel és kísérőjével, sőt Marie-Jeanne Ion egy matracon aludt Aubenas-szal, míg Hussein Mişcoci-csal osztozott egy másik matracon.

Kijelentését azonban Aubenas még aznap, a repülőről leszállva cáfolta. Michael Barnier volt francia külügyminiszter ellenben hétfőn megerősítette, hogy a francia nő a románokkal együtt volt fogságban. A tegnapi sajtótájékoztatót követően Marie-Jeanne Ion és Sorin Mişcoci az egyik tévéadónak elmondta, hogy nem lepődtek meg Aubenas nyilatkozatain, pontosabban azon, hogy nem ismerte be, hogy velük együtt volt fogságban.

– Nem tudjuk, hogy mi történt ott, miután mi eljöttünk. Ha a dolgoknak így kell maradniuk, azt jelenti, hogy komoly biztonsági okai vannak – mondta Marie-Jeanne. – Nyilvánvaló, hogy valami megváltozott ott, de nem tudjuk, hogy mi. Hagyjuk meg francia kolleganőnknek az utolsó szót. Nem akarunk senkit veszélynek kitenni – fűzte hozzá.

Töretlen a D. A. Szövetség sikere a választók körében, legalábbis ez derül ki a Curs közvélemény-kutató által végzett felmérés tegnap közzétett eredményeiből. A liberális-demokrata szövetségre a lakosság 50 százaléka voksolna, ha jövő vasárnap tartanák a választást. A két fő kormánypártot nagy leszakadással követi a Szociáldemokrata Párt, amely a lakosság 28 százalékának bizalmát élvezi. Ez az eredmény azonban magas arányú távolmaradás esetében születne, hiszen a bizonytalan szavazók száma eléri a 39 százalékot. Negyedik politikai erő maradna továbbra is a Nagy-Románia Párt, Corneliu Vadim Tudor alakulata azonban a szavazatok mindössze nyolc százalékát szerezné meg. Az RMDSZ éppen hogy eléri a parlamenti küszöböt, az érdekvédelmi szervezetre a lakosság öt százaléka voksolna. Dan Voiculescu Konzervatív Pártja már csak 3 százalékot érne el, a Keresztény-Demokrata Néppárt népszerűségi indexsze pedig továbbra sem mozdul el az egy százalékról.

A politikusok népszerűségi listáján toronymagasan Traian Băsescu államfő vezet, a megkérdezettek 71 százalékának jó és nagyon jó véleménye van a politikusról. Călin Popescu Tăriceanu teret veszített, hiszen a népszerűségi lista második fokára Mircea Geoană tornázta fel magát, akiről a lakosság 60 százalékának van jó véleménye. A kormányfőt az alanyok 57 százaléka ítélte meg kedvezően. A listán negyedik helyen Emil Boc található, akiről 44 százalék nyilatkozott pozitívan. Markó Béla nem örvend túl nagy népszerűségnek, a megkérdezettek 60 százaléka állította azt, hogy rossz, vagy nagyon rossz véleménnyel van az RMDSZ elnökéről.

A liberális-demokrata választási szövetség szavazóinak a 49 százaléka a két part összeolvadását szorgalmazza. Ez a terv azonban nagy valószínűség szerint nem valósul meg, hiszen a Nemzeti Liberális Párt (NLP) úgy döntött, kitart a liberális internacionálé mellett, és szabaddemokrata ideológiáját nem cseréli keresztény-demokrata értékrendre. Felmerült annak a lehetősége, hogy a néppártba tagolódó Demokrata Párt (DP) és az NLP ennek ellenére összeolvad, és két ideológiai irányvonalat követ majd az öszvéralakulat. De ez a terv sem látszik valószínűnek, mivel a két part vezetői között az utóbbi időben megszaporodtak a súrlódások. Emil Boc nem rejtette véka alá, hogy a DP a következő választásokat egyedül kívánja megnyerni, és Románia legerősebb pártjává szeretne válni. Traian Băsescu is a napokban az Adevărulnak adott interjúban is megrótta a liberálisokat amiatt, hogy „erkölcstelen" megoldáshoz folyamodnak, amikor ellenzéki politikusokat csábítanak a pártba.

– Bizalmatlansági indítványt készül benyújtani a kormány ellen az ellenzéki Szociáldemokrata Párt (SZDP) az igazságszolgáltatás reformjára és a tulajdonviszonyok rendezésére vonatkozó törvénycsomag ürügyén – jelentette be kedden egy sajtóértekezleten Mircea Geoană, az SZDP elnöke.

A Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök kabinetje kedden „felelősségvállalással", azaz hozzászólások és parlamenti vita nélkül terjesztette a parlament elé az igazságügyi reformot és a restitúciós törvényt tartalmazó jogszabálycsomagot. Az alkotmányos előírások és a házszabályok ilyen esetekben lehetőséget adnak arra, hogy bármely párt három napon belül bizalmatlansági indítványt nyújtson be a kormány ellen a szóban forgó törvény vagy törvénycsomag ürügyén.

Geoana keddi bejelentése szerint pártja élni is kíván ezzel a lehetőséggel. Az SZDP már a korábbi napokban is jelezte ezt a szándékát, s ebben – mint kiderült – számíthat a Nagy-Románia Párt támogatására. A szociáldemokrata pártelnök sajtóértekezletén furcsa módon nem Tăriceanu, hanem Traian Băsescu államfő kormányáról beszélt, így érzékeltetve véleményét, miszerint a mai kormány teljes mértékben alá van rendelve a liberális-demokrata pártszövetség színeiben decemberben hatalomra került államelnöknek.

Azzal vádolta a kormányt, hogy lebecsüli a parlament alkotmányos szerepét, s az európai integráció ürügyén a tulajdonviszonyok és az igazságszolgáltatás területén jobboldali ideológiát érvényesít. Geoana szerint az igazságügyi reform megbénítja az igazságszolgáltatás gépezetét, a tulajdonviszonyok radikális rendezésére irányuló jogszabállyal pedig felborítja az ország társadalmi, gazdasági és jogi egyensúlyát, és ily módon veszélybe sodorja magát az európai integrációt is.

Tăriceanu miniszterelnök ugyancsak kedden hangoztatta: kabinetje bátran néz szembe bármiféle bizalmatlansági indítvánnyal, mert stabil parlamenti többségére támaszkodva a koalíció képes törvényerőre emelni a most benyújtott jogszabálycsomagot.

Mindkét párt alkotmányellenesnek tartja az említett törvénytervezetek csomagként, felelősségvállalással való benyújtását. Corneliu Vadim Tudor nagy-romániás pártelnök kijelentette: a párt honatyái nem írják alá ugyan a bizalmatlansági indítványt, hogy nevük ne szerepeljen a szociáldemokrata „bűnözők" neve mellett, de megszavazná a kormány „nyakát szegő" indítványt. Emil Boc, a PD megbízott elnöke szerint egy PSD által előterjesztett és a parlament által elfogadott bizalmatlansági indítvány „útlevél" lenne az előrehozott választások felé. Ez valószínűleg a kormánytöbbség honatyái felé is jelzés: nehogy a titkos szavazás során „átszavazzanak" az ellenzék térfelére.

A besztercei polgármesteri hivatal feljelentette a helyi parkolóhelyekkel foglakozó céget, mert nem egyezett bele a szerződésfelbontásba.

Vasile Moldovan polgármester elmondta, hogy a kolozsvári Transelectronic cég igazgatónője Stelian Ileana azért nem akarja felbontani a 2000-ben megkötött szerződést, mert a polgármesteri hivatal nem akarja megvásárolni a cég által kért 15 parkolóórát. Az 50000 eurós befektetést nem hagyta jóvá a polgármesteri hivatal vezetősége.

A szerződés szerint a parkolásért befizetett összegeknek csupán csak egyharmada került a helyi költségvetés kasszájába, a többi a Transelectronic céghez vándorolt. A besztercei polgármesteri hivatal vissza akarja kapni a bezsebelt hasznot a kolozsvári cégtől, ami akár a 462 millió lejt is elérheti.

A polgármester szerint a szerződésben sehol sem szerepel új parkolóórák beszerelése és éppen ezért nem terveznek ilyet. – Miután születik egy jogerős ítélet, a parkolás ügyét a helyi tanács elé fogom terjeszteni, hogy végleges határozat születhessen – tette hozzá a város elöljárója.

Nemrég folyószámlát nyitott a gyulafehérvári polgármesteri hivatal a helyi bankban, hogy összegyűjthesse azt a pénzt, ami egy Temes megyei család házának felépítéséhez szükséges.

Mircea Hava polgármester elmondása szerint azonban sajnos még senki sem támogatta a tervezett projekt kivitelezését. Ennek ellenére a város elöljárója bízik abban, hogy fel tudja építeni a családi házat annak a többgyermekes családnak, akiknek házát teljesen tönkretette a víz.

– Eddig sikerült összegyűjtenünk az építőanyagok nagy részét és remélem, hogy meg lesz az építkezéshez szükséges pénzösszeg is – tette hozzá a polgármester.

A gyulafehérvári közigazgatás már májusban kiválasztotta azt az árvízkárosult családot, amelynek házát újjá akarják építeni. A polgármester fel szeretné hívni a helyi cégek figyelmét arra, hogy támogassák ezt a kezdeményezést, hogy minél hamarabb el tudják kezdeni az építkezést.

Még mindig a remetei kolostorban vannak azok a turisták, akik az elmúlt héten ott rekedtek az árvíz miatt, amely teljesen lezárta a kivezető utat. A külföldi látogatók használhatnák ugyan a községi utat, amelyet a munkásoknak sikerült már járhatóvá tenniük, de nem tartják biztonságosnak és ezért inkább a kolostornál maradnak még egy ideig.

Dan Popescu, a megyei tanács műszaki hivatalának igazgatója szerint a község központján átvezető út járható, de nem teljesen biztonságos annak ellenére, hogy az Utak és Hidak igazgatóságának szakemberei elhárították az akadályokat.

Az igazgató azt is hozzátette, hogy a helyi hatóságok a turistákkal együtt alaposan megvizsgálták annak a lehetőségét, hogy a községi utat használják, de a külföldi látogatók visszautasították ezt a lehetőséget az út meredeksége miatt.

A C 750-es remetei kolostorhoz vezető utat két nap alatt fogják rendbe hozni: nagy kőtömböket használva fel a közeli kőbányából.

Cosmin Covaciu prefektus is járt a helyszínen miután járhatóvá tették a községi utat és biztosította az ott rekedt turistákat arról, hogy mindent elkövetnek azért, hogy minél hamarabb kijussanak abból a térségből.

A megyei tanács értesítette a belgiumi és a német nagykövetségeket Bukarestben a külföldi állampolgárok helyzetéről, és arra kérte az ott élő apácákat, hogy biztosítsák számukra a napi étkezést, amelynek költségét a megyei hatóság majd vissza fog téríteni.

A romániai turisták egy része már vasárnap este autóbusszal elhagyta Remetét, de a tíz belga és öt német látogató még mindig arra vár, hogy a megyei utat megjavítsák.

Nyolc évvel ezelőtt alapítottuk a kolozsvári Csemete Református Óvodát, amely óvodaként (négyórás) és napköziként (délutánig) egyaránt működik, pillanatnyilag három csoporttal és három óvónővel. Örömteli gondunk, hogy a népességfogyás ellenére egyre több magyar keresztény gyermeket íratnának be az óvodánkba, de helyszűke miatt ez nem mindig lehetséges. Hosszas tanakodás után a szülői bizottsággal együtt úgy döntöttünk, hogy egy nagyobb óvodát építünk, és így minden jelentkező gyermeket fel tudnánk venni. Az új napközi épülete már áll pirosban, és folynak a belső munkálatok. Őszig legalább egy csoportteremmel szeretnénk elkészülni.

Azzal a tiszteletteljes kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy amennyiben Isten a szívére helyezi a kolozsvári magyar csemeték ügyét, segítsen erejéhez mérten annak érdekében, hogy egyre több gyermek számára váljon lehetővé a magyar nyelven való tanulás és a vallásos oktatásban való részesülés a Csemete Református Óvodában.

Reménységünk szerint jövendőbeli támogatónkként meghívjuk egy jótékonysági estre és vacsorára június 19-én, vasárnap este 6 órára az Agapé étterembe (Szentegyház/Iuliu Maniu utca 6. szám). Az érdeklődőket kérjük, részvételi szándékukat jelezzék mielőbb az 594928-as, 0745/518041-es telefonszámokon vagy a csemete@pcnet.ro email címen. Aki nem tud részt venni, de támogatni szeretné kezdeményezésünket, megteheti a Fundaţia Csemete/Csemete Alapítvány alábbi számlaszámán: BCR, Agenţia Unirii – Cluj, IBAN szám RO94 RNCB 2290 0000 1170 0001

Tisztelettel és szeretettel,

Az Europa Nostra a legmagasabb kitüntetéssel díjazta a segesvári Hegyi-templom helyreállítását, amelynek főépítésze, Benczédi Sándor, négymillió eurós költségvetésből gazdálkodhatott. A példaértékű és magas színvonalú műemlékhelyreállításokat 1978-tól jutalmazó Europa Nostra-díj jelenleg a legmagasabb szakmai elismerésnek számít. 2002-től már az Európai Unió hivatalos örökségvédelmi kitüntetésévé vált.

Az Europa Nostrát 1963-ban alapította több mint 200 örökségvédő európai civil szervezet. A verseny hat csoportban zajlik, csoportonként egy-egy tízezer eurót jelentő nagydíjat, egy-egy érmet és néhány oklevelet osztanak ki. 2002-ig egyetlen nagy csoportban vehettek részt a versenyzők. Miután az Európai Unió hivatalos örökségvédelmi „Oszkárjává" minősítették az Europa Nostra vetélkedőt, hat csoportra oszlott a felértékelés: az építészeti örökség védelme, kultúrtájak, történelmi kertek és városképi értékek oltalma, múzeumi gyűjtemények védelme, valamint archeológiai értékek helyreállítása képezik azt a négy csoportot, amelyen a részvételi feltétel azonos. A jelentkezőknek befejezett helyreállítási munkával kellett benevezniük a versenyre. A másik két csoport egyike a tanulmányokat díjazza a műemlékvédelem terén, a másik pedig személyek vagy civil szervezetek hosszú távú tevékenységét jutalmazza az örökségvédelem berkeiben.

Furu Árpád kolozsvári Europa Nostra tanácstag elmondta, hogy a segesvári Hegyi-templom az Építészeti örökség védelme csoportba nevezett be, és 87 pályamű közül az első díjat nyerte el. Éremben részesült egy francia kastély, egy osztrák gótikus híd és a spanyol Battló-ház. 20 műemléket díjaztak oklevéllel. A verseny nagyon szoros volt, nagyon jó pályaművek céloztak a nagydíjra. – Azért esett a döntés a segesvári templomra, mert a műemlék helyreállítását nagyon alapos kutatás előzte meg. Szerkezeti helyreállítással kezdték a munkálatokat, majd ezt követően nagy hangsúlyt fektettek az építészeti elemek helyreállítására. Így például a freskókra, színes üvegablakokra és a történelmi berendezésre nagyon vigyáztak, hogy a felújítás során ezek ne veszítsenek műemlék jellegükből. A minden apró részletre odafigyelés tette az egészet nagyszerűvé. A legnagyobb alapossággal végzett munka méltó jutalomban részesült. Ez a helyreállítás minőségének is köszönhető, hiszen kiváló szakemberek több mint tízéves munkája áll benne – nyilatkozta Furu Árpád.

Benczédi Sándor, a Hegyi-templom főépítésze elmondta, a helyreállítás költségeinek fedezéséhez a németországi Messerchmidt Alapítvány járult hozzá 2,5 millió euróval, a román Művelődési Minisztérium pedig 1,5 millió euróval. A felújítást nem azzal a céllal kezdték el, hogy a versenyre benevezzenek. A szakemberek rég felfigyeltek a munkára, és tanácsolták, hogy pályázzanak az Europa Nostra-díjra. A főépítész szerint a nemzetközi együttműködésnek és a szakemberek kitartó munkájának köszönhető a siker. A tizenöttagú zsűri végül a Hegyi-templomra voksolt. Nagy élmény volt ez mind a beavatottak, mind a kívülről szemlélők számára is. Nem számítottak arra, hogy a tízezer euró értékű nagydíjjal térnek haza a norvégiai Bergenből, ahol a díjkiosztás zajlott június 3-án.

Ha még most előfizet július hónapra a Szabadságra, elnyerheti az alábbi értékes jutalmak valamelyikét:

500 000 LEJES SZAKORVOSI VAGY ORVOSI LABORATÓRIUMI VIZSGÁLAT, EGY LÁDA SÖR, ILLATSZERCSOMAGOK, ÖVTÁSKA, PÓLÓK, SÖRNYITÓK stb.

Támogatóink:

Provitam , Ursus, Cosmetic Plant

Lapunk megrendelhető Kolozs, Szilágy, Fehér, Beszterce-Naszód és Szeben megye egész területén a postahivatalokban vagy a postásoknál június 24-ével bezárólag, Kolozsváron az Apex Kft. és a Apex AB Com Kft.
lapkihordóinál is a hónap végéig, vidéken több településen a Krónika lapkihordóinál is, szilágysági városokban pedig a Damco Kft-nél a hónap utolsóelőtti munkanapjáig.

Ha a lapkihordók még nem jelentkeztek az Ön lakásán, hívja őket telefonon (Apex: 596-213, Apex Ab Com: 439-120, Krónika: 420-320, Damco: 0260-612867), és akkor felkeresik Önt otthonában!

Az oldalt szerkesztette: Dézsi Ildikó

Több évtizedes hagyománynak hódoltak vasárnap Kisbácsban, ahol az aranylakodalmukat ünneplő párokat köszöntötték a délelőtti mise keretében. Az idén a községi tanács úgy döntött, más településekhez hasonlóan elkülöníti a költségvetés egy részét az aranylakodalmas párok megajándékozására. Kisbács község falvaiban egyenként, a helyi egyház által kijelölt ünnepen adták át az ajándékot a házasságuk ötvenedik évfordulóját ünneplő házastársaknak. Kisbácsban 11 pár vehette át a hárommillió lejes ajándékot, díszoklevelet és szegfűt Pop Ioan polgármestertől és Márton Elek alpolgármestertől. A községközpontban meghonosodott szokáshoz híven az ezüstlakodalmasokat is megünnepelték, az idén öt párt köszöntöttek az egybegyűltek, őket egy szál szegfűvel és oklevéllel ajándékozták meg a község elöljárói.

Márton Elek alpolgármester elmondta, a költségvetéstől függ, hogy jövőre sikerül-e ismét megajándékozni az aranylakodalmas párokat: az idén a községben eddig összesen 90 pár vehette át a 3 millió lejt, ez nem kis terhet rótt a költségvetésre. Az idén nemcsak 2005, hanem az elmúlt évek aranylakodalmasait is köszöntötték, jövőre azonban az anyagi teher várhatóan sokkal kisebb lesz, hiszen kevesebb párt köszöntenek majd fel. Az alpolgármester reméli, hogy sikerül hagyományt teremteni ebből a kedves szokásból. Szucságban júliusban ejtik meg az aranylakodalmasok megünneplését, ezzel az idén Kisbács község minden falva sorra került. Szucságban 14 párt köszöntenek, ezzel 104-re nő a megünnepelt párok száma.

Kolozsvárra érkezett a MASC, az európai orvosi nevelés karavánja, amelynek keretében altatóorvosok végeznek sürgősségi eseteket szimuláló gyakorlatot, a legkorszerűbb technika segítségével.

Az Abbott Laboratories gyógyszerészeti társaság megrendezte a MASC (Mobile Anaesthesia Simulation Center, azaz mobil érzéstelenítés-szimuláló központ) romániai turnéját, a program a veszélytelen érzéstelenítésről szól. Az Abbott mobil orvosi társaság Bukarestből indult, és Marosvásárhelyen, illetve Kolozsváron át Temesvárra is eljut.

A karaván tegnap érkezett a kolozsvári Rákkutató Intézetbe, ahol tizenkét altatóorvos vehet részt a szimulálásban, amelynek során alkalmuk nyílik egy számítógéphez kapcsolt, beszélő és panaszkodó manöken esetében kipróbálni a sürgősségi eljárásokat, megtapasztalni az alkalmazott technika műtéti hatásait anélkül, hogy az veszélyes lenne a páciensre nézve. Előadás is elhangzik a veszélymentes érzéstelenítésről. A MASC mobil orvosi társaság hasonló kezdeményezésével bejárták Litvánia, Lengyelország, Lettország, Észtország, Csehország, Ausztria, Szlovákia huszonhárom városát.

Székházavató volt tegnap a kolozsvári Bácsi út 2–4. szám alatt. A Cefin Romania kamionokat és trolibuszokat gyártó, illetve forgalmazó cég nyitotta meg kolozsvári fiókját. Az ünnepélyen jelen volt Stefano Albarosa vezérigazgató és Marius Redai, a kolozsvári fiók vezetője, akik röviden ismertették a cég tevékenységi körét (A céghez tartozik az Aradi Astra nagyvállalat egyik részlege, amely nemrég 60 közszállítási járművel, 35 trolival és 25 autóbusszal látta el kincses városunkat).

Az új létesítmény 1600 négyzetméteren terül el, ebből 800-at az EuroBody javítóműhely foglal el. Kezdetben 17 alkalmazottja volt, ez a szám most 64-nél tart.

Az „Egészséges akarok lenni" Phare-program keretében tegnap a Kolozs Megyei Tanács, a Közegészségügyi Igazgatóság, a Család Segítsége Alapítvány és a Pata-réti roma közösség kezdeményező csoportjának képviselői egészségügyi és tisztasági nevelő akción vettek részt, amelynek során a Pata-réti település lakóinak tájékoztató füzeteket osztottak a fogamzásgátlásról, családtervezésről. Az Európai Unió programjának célja támogatást nyújtani és javítani a romák helyzetén. A projekt összértéke 46 772 euró, ebből a vissza nem térítendő finanszírozásból 2600 eurót kell fizetnie a megyei tanácsnak.

A programban 750 személynek tennék lehetővé az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférést, ennek érdekében a roma közösségből két személyt képeznének ki, továbbá feliratnák a lakókat a háziorvoshoz, megvizsgálnák egészségi állapotukat és rendelőt alakítanának ki számukra.

A kolozsvári RATUC közszállítási vállalat a zsúfoltság elkerülése érdekében június 15-től elkezdi a 2005 második félévére szóló ingyenes utazásibérletek kiadását azoknak a személyeknek, akik a 2000/19-es számú törvény értelmében valamilyen nyugdíjban részesülnek, amely nem haladja meg a 10 millió lejt. A bérleteket a következő irodákban lehet beszerezni: Mărăşti negyed – RATUC székhely (Magyar/21 Dec. 1989 u. 81–83); Atlas (A. Vlaicu u.); Siretului (A. Vlaicu u.); Arte plastice (A. Vlaicu u.); Mărăşti tér (Magyar/21 Dec. 1989 u.); Györgyfalvi negyed – Bistriţei (Pata/Titulescu u.); Băişoara (Băişoara sétány); Hajnal negyed – Gh. Dima (Observatorului u.); Observatorului (Observatorului u.,); Monostori negyed – Minerva (Kalányos/Primăverii u.); Calvaria (Kalányos/Primăverii); Câmpului (Monostori út); Grigorescu negyed – Buzău (Vlahuţă u.); 1 Dec. 1989 (Paul Ioan u.); Kerekdomb – Állomás (Állomás tér); Irisz negyed – Állomás (Állomás tér); Clujana (Május 1 tér); központ – Opera (Hunyadi/Şt. cel Mare tér); Memorandumului (Unió/Memorandumului u.); M. Viteazul (Széchenyi/M. Viteazu tér).

Az érdekelteknek a következő iratokat kell felmutatniuk: személyazonossági igazolvány/személyi lap, az utolsó havi (május/június) nyugdíjszelvény, nyugdíjazási határozat (másolat), aktuális fénykép, a régi bérlet. Az elveszített bérletek helyébe nem adnak ki másolatot.

Komoly fennakadások vannak Kolozs megyében a tej értékesítése terén, mert a felvásárló cégek nem veszik át rendszeresen a tejet a kistermelőktől. A járarákosi (Vălişoara) gazdák például arra panaszkodnak, hogy a Napolact már két hónapja nem küldött tartálykocsit a tej után. A tejértékesítés kapcsán kialakult vita során Ioan Săutean, a Kolozs Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője elmondta: az Európai Unió minden tagország számára megszab egy évi tehéntej-termelési mennyiséget, amelyet később lebontanak megyei és termelői szintre.

A szarvasmarha-tenyésztők számára a tejkvóta a megtermelt tej teljes mennyiségét jelenti, amelyet a feldolgozó cégeknek vagy a fogyasztónak közvetlenül eladhatnak.

Ezzel kapcsolatban nagyon fontos tudni, hogy ez év április 1-től kezdődően a szarvasmarhát tartó gazdának naponta fel kell jegyeznie, mennyi tejet értékesített és mennyi volt annak zsírtartalma.

A mezőgazdasági év befejeztével a 2006. március 31-ig bejegyzett adatokat összegezik, és ennek alapján szabják meg a jövő esztendő családi tejkvótáját.

Jó tudni, hogy a megállapított tejkvóta szerint juttatják majd az állami támogatásokat a termelőknek, beleértve a takarmánynövények termesztésére szánt szubvenciót is.

Csalás, okirathamisítás és hamis okirat felhasználása vádjával indult nyomozás a kolozsvári Parajdi I. ellen. A visszaesőként számontartott 53 éves férfi a vád szerint tavaly júliusban munkakönyvet, jövedelmi igazolást és kölcsön-kérvényt hamisított, amelyekkel sikerült becsapnia egy bankot, amely 204 millió lejes kölcsönt adott neki. Az okozott kár nem térült meg.

Fedezetlen csekkel fizetett
Csalással vádolják a tordai Podariu M-et. A 41 éves büntetett előéletű férfi a kolozsvári Luceafărul Import-Export Kft. ügyvivőjeként vásárolt termékeket egy ilfovi cégtől, 92 millió lej értékben, s a portékáért csekkel fizetett. A csekk fedezetlennek bizonyult, ráadásul a cég számlája már előzőleg zárolva volt. A kár 75%-a megtérült, a vádlottat szabadlábon vizsgálják.

Autóbusz gázolt
Hétfőn délután 5 órakor a Gyár utcában történt közlekedési baleset. Az 54 éves Ceserean R. egy Renault típusú autóbuszt vezetett, amikor elütötte a 34 éves helyi C. Vasilét, aki figyelmetlenül, nem a kijelölt helyen próbált átkelni az úton. Csak kisebb sérüléseket szenvedett.

Súlyos baleset Szinden
Hétfőn este 7 órakor súlyos közlekedési balesetet okozott Szinden a tordai M. Marin Mircea. Az 53 éves férfi az E-60-as országúton haladt Opel Vectra típusú személygépkocsijával, és szabálytalan előzésbe kezdett: a folyamatos kettős vonal ellenére egy egész kocsisort akart megelőzni. A manőver során az autó a szemből szabályosan közlekedő Renault Master haszongépjárművel ütközött, amelyet a 30 éves kolozsvári M. Levente Zoltán vezetett. A balesetben M. levente Zoltán és az 51 éves tordai S. Valeriu, az Opel utasa súlyos sérüléseket szenvedett.

Kolozs megye első prefektúrai kirendeltségét néhány héten belül Désen fogják megnyitni. Az erre vonatkozó kérelemre a szaktárca részéről megérkezett a beleegyező válasz. A dési hivatalt a megyei prefektúra irányítja és ügyeli fel, két alkalmazottal fog dolgozni, és a környék lakosságának problémáit hivatott megoldani, megkímélve őket a megyeszékhelyre való utazástól.

XVI. évfolyam, 22. szám

Csak az nem fél, akinek nincs fantáziája.

A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Főosztálya közösen a Márton Áron Szakkollégiummal, magyar állami ösztöndíjra hirdet pályázatot. Az ösztöndíj magyarországi felsőoktatási intézmények nappali tagozatára a 2005–2006-os tanév őszi szemeszterében teljes szemeszteres részképzésre, részképzős tanulmányútra, valamint intézményközi megállapodás keretében megvalósuló teljes szemeszteres részképzésre vonatkozik a 2005–2006-os tanév mindkét (őszi és tavaszi) szemeszterében.

Pályázhat minden olyan román állampolgárságú, magyar nemzetiségű személy, aki a 2005–2006-os tanév őszi szemeszterében teljes szemeszteres részképzésben vagy részképzős tanulmányúton, illetve a 2005/2006-os tanév mindkét félévében intézményközi megállapodás keretében teljes szemeszteres részképzésben kíván részt venni valamely magyarországi felsőoktatási intézményben.

Pályázati kategóriák:

1. Teljes szemeszteres részképzés (5 hónap).

2. Intézményközi megállapodás keretében megvalósuló teljes szemeszteres részképzés egy vagy két szemeszterre (5/10 hónap).

3. Részképzős tanulmányút (2 hét–3 hónap)

4. Csoportos részképzős tanulmányút (2 hét–3 hónap)

A pályázatok beadásának és postai beérkezésének határideje: 2005. július 22., 17 óra.

Pályázni lehet:

• teljesen papír alapon az Agora Irodákban és az Országos Magyar Diákszövetségnél 2005. május 30-tól beszerezhető, valamint az Internetről (www.agorairoda.net, www.omdsz.ro) is letölthető pályázati adatlapon, vagy

• on-line 2005. június 13-ától a www.oktatas.ro/palyazat honlapon.

A pályázatokat postai úton vagy személyesen kizárólag az alábbi címekre lehet eljuttatni: Kolozsvári Agora Iroda (400009 Kolozsvár, Napoca u. 2-4/55., tel.: 0264/430-907, e-mail: agora@cluj.astral.ro) és Országos Magyar Diákszövetség Központi Irodája (400089 Kolozsvár, Avram Iancu u. 21. tel.: 0264/595-700, e-mail: office@kmdsz.ro)

Az érdeklődők az ösztöndíjpályázatról, a szükséges mellékletekről és a pályázati adatlapról a fenti címeken és a telefonszámokon, az ösztöndíjszerződésről az Agora Irodákban kaphatnak további részletes felvilágosítást.

A pályázati felhívás teljes szövege megtekinthető a www.agorairoda.net honlapon vagy a fenti címeken.

A Kontroll azon filmek egyike, amelyet akárhányszor, bárkivel, bárhol, bármikor meg tudnék nézni. A film zenéjét pedig meghallgatni.

Szinte lehetetlennek tűnik, hogy magyarországi, elektronikus zenét játszó együttesnek ekkora diadala legyen. Jóleső érzés, hogy „odaát", a Tanár úr és más rózsaszínűbbnél rózsaszínűbb slágerek hazájában bele lehet azért kóstolni a valódi ízekbe is, hogy az urbánus manna szánkat, fülünket is megtölthesse.

A Neo zenéje nem az a műfaj, amely határok közé szorítható. Van benne a régiek közül Kraftwerk, Depeche Mode és Cure, meghintve egy csipetnyi elektronikus Pink Floyd hangszereléssel is. A maiak közül talán leginkább a Prodigyhoz és a Chemical Brothershoz hasonlítanám.

Az 1995-ben alakult Populär együttes, miután a saját produceri birodalmát kiépítette, 1998-ban lett Neo-vá, s vált ismertté Dél-Afrikától Kanadáig és Japánig több mint húsz országban. S hogy mivel? Első nagy megvalósításukkal, a Rózsaszín Párduc betétdalának feldolgozásával.

Első nagylemezük 1999-ben jelent meg a boltokban, s tartalmazta mind a Pink Panther Theme, mind a Persuaders című számot. Az album szimfonikus jellegét a Magyar Rádió mintegy 100 tagot számláló zenekarának hozzájárulásának köszönheti.

Zenéjükkel párhuzamosan a klipjeik is hódítani kezdtek Európában: az animációs betéteket tartalmazó videók egymás után kaparintották meg a jobbnál jobb, a kontinensünkön kiosztott díjakat, s állandó sugárzottságnak örvendtek az MTV-n és a Viván.

Második albumuk kibocsátására, a Lo-tech Man In A Hi-tech World címűre 2002-ben került sor, míg a Kontroll nagysikerű film betétdalainak kieszelésének 2003-ban gyürkőztek neki, s pár hónap alatt eleget is tettek a rendező elvárásainak. A németországi Viva filmrészletekkel tette felkapottá a Kontroll című dalt.

A Kontroll – A filmzene című albumon, bár nem található meg a moziban hallható minden dallam, a Metró, az Ébredés, Üldözés, Közjáték, Kontroll, Régi Ismerős, Peron, Sínfutás, Barangolás, Szerelem Téma, Gyalogkakukk (It’s Over Now), Őrangyal számok is annyira sikeresen ragadják meg azt a pillanati hangulatot, amelyet a film megörökít, hogy látvány nélkül is érezzük a szereplők lelkiállapotát vagy el tudjuk képzelni az akciót. Ez is azt bizonyítja, hogy olyan profikkal állunk szemben, akik valóban értik a dolgukat. Ilyen magyar, vokális és instrumentális elemeket is tartalmazó, a szó tulajdonképpeni értelmében vett jó minőségű, színvonalas zenét még nemzetközi téren is kevesen tudnak működni.

Nekik azonban sikerült. A kellemes, bársonyos hang, fülbemászó dallamok, drumos és dubos, néhol pedig ambiental beütésű aláfestés teszi emészthetővé a két fiatalember által szerkesztett zenét.

A Neo-hangulatot a leginkább a Persuaders, C’mon, It’s Time, a Renard és a Diskhead jellemzik a legjobban, de nem elhanyagolandó a Sly Sheep United, valamint a japán nyelvleckének is beillő Japan No.1 sem.

Nem sokkal a Kontroll betétdalainak lemezen való kiadása után a két srác útjai szétváltak, új felállásban várjuk a 2005-re ígért legújabb albumot. A tavaszi Record Straight című single még nem került a kezem ügyébe (vagy fülem környékére), de azon állok, hogy megszerzem. Ha valaki megelőzne, kérem, szóljon.

Meg nem erősített források szerint a Félszigetre is hivatalosak.

Ez egy szó szoros értelmében vett irodaház (a hangsúly a házon van, a ház pedig a garázson...), hiszen bármennyire is hihetetlen, ez az elegáns építmény egy ügyvédi irodát rejt magában, s nem egy elszigetelt kis faluban, hanem egy kolozsvári lakónegyedben.

Az alkotó meglehetősen kortárs megközelítésben oldotta meg a tervezési feladatot, a kollázs-technikát alkalmazva egymásra tett két különböző struktúrát. Ezzel egyrészt szabad területet takarított meg a telkén, másrészt egy őszinte épületet alkotott, amelyről könnyedén leolvashatók a komponensek: egy faház és egy garázs (a funkcionalitás problémáit itt most kihagyjuk). A ház, mintha önmaga mesélné el történetét: a tulajnak egy időben kiürült a garázsa, örökölt egy menedékházat, és szüksége volt egy irodahelyiségre.

Beláthatjuk mindannyian, hogy ide már tényleg nincs szükség építészre.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Politika- és Közigazgatástudományi Kara, Politikatudományi Tanszékének magyar tagozata mesterképző programot indít a 2005-2006-os tanévre POLITIKAI KÉPVISELET ÉS A KORMÁNYZÁS MINŐSÉGE AZ ETNIKAILAG MEGOSZTOTT TÁRSADALMAKBAN (POLITICAL REPRESENTATION AND GOOD GOVERNANCE IN MULTIETHNIC SOCIETIES). A program betekintést nyújt az etnicitás politikai képviseletének történetébe, ismerteti a nemzeti kisebbségek integrálását szolgáló közpolitikai eszközöket és közigazgatási kereteket, bemutatja a kulturális megosztottság kezelését lehetővé tevő jogi instrumentumokat és nemzetközi politikai eszköztárat.

A képzés időtartama: 2 félév; oktatási forma: nappali tagozat; tannyelv: a képzés magyar és részben angol nyelven folyik.

Partner: Eötvös Loránd Tudományegyetem – Budapest.

Felvételire jelentkezhetnek: politológiai, jogi, szociológiai, közgazdasági, közigazgatás-tudományi, történelmi, filozófiai vagy európai tanulmányok szakirányú diplomával rendelkezők; feltételek: önéletrajz és motivációs levél benyújtása.

Jelentkezés: szeptember 5–15. között a BBTE Politika- és Közigazgatás-tudományi Karának titkárságán (Kolozsvár, Zápolya/Gen. Traian Moşoiu u. 71); vizsga: interjú (magyar nyelven), melyet az angol nyelvtudás felmérése egészít ki.

Hosszú út vezet Tamás bátyától Martin Luther Kingig, a gazda jótól a no justice, no peace-ig.

Ha mérlegelnénk a Kolozsváron a Babeş–Bolyai Egyetem soknemzetiségű mivoltát, vajon merre mozdulna el a mérleg nyelve?

Andrei Marga szuperrektor úr főként nyugati vendégek jelenlétében előadott hangzatos beszédeiben a multikulturalitás varázsszó bámulatosan csinos számban fordul elő. Minden bizonnyal megnyilvánul valamilyen formában a multikulturalitás, ám ha ezt power point oszlopgrafikonokba vetítjük ki, a megnyilvánulási formák oszlopa ugyancsak szerény lesz.

A rektori hivatal folyosóján sétálva igencsak szép kollekciót találhatunk a hajdani rektorokat ábrázoló domborművekből – igaz, a gyűjtemény némiképp foghíjas, az első rektor 1919-ből Sextil Puşcariu névre hallgat, pedig az egyetem a saját történetét 1581-ig vezeti vissza. Alaposabb vizsgálódás után szemet szúr az 1940–1945 közti rés is, mintha szánt szándékkal feledték volna el. No, és furcsamód az 1945–1959. közötti időszakból is csak a Babeş Egyetem rektorai tekintenek le ránk, a Bolyai Egyetemé valahová elrejtőztek. A harmónia és kölcsönös tolerancia eme példaértékű szigetén béke honol. A Salat Levente, Nagy Ladislau, Wilfried Schreiber nevek békésen megférnek román kollégájuk, Ştefan Oltean mellett, ahogy – vélhetőleg – hajdanán Kása Zoltán – Bolyai Társaság-i tagsága ellenére – sem protestált, hogy csak románul írták ki ajtajára a titulust: „Prorector". Nem szeretném Ştefan Olteant szemforgatással vádolni, hisz, amint egy nemrég zajlott történelmi konferencián is elmondta, hogy az ő szemében az egyetem azt jelenti, hogy a különböző nemzetiségek elférnek egymás mellett. Igaz, ami igaz, az egyetemi könyvtár tágas bejáratának négynyelvű (román, angol, német és francia) felirata alatt sokan elférnek. A köszöntés azonban itt is mellőzi anyanyelvünket – feltételezhetően csak a technika ördögének köszönhetően, hiszen az intézmény aligazgatónője maga is magyar. A BBTE különböző karain sokszor a kizárólag magyar szakokat érintő információkat is román nyelven akasztják ki. A titkárságok órarendje sem áll sokkal fényesebben, sehol sem hirdeti magyar felirat a nyitvatartás idejét. Az egyetemi ajándékbolt választéka is egynyelvű – így a magyarországi áthallgatóknak elmaradt az ajándék pólójuk. Abban, hogy a Babeş–Bolyai jóformán csak beszél a multikulturalitásról, és gyakorlatban inkább kerüli, nagy szerepe van az itt tanuló-tanító magyarságnak, és – miért is ne – a szászoknak is.

A Kolozsvári Magyar Diákszövetség rendelkezik a megfelelő háttérrel, hogy kérhesse az egyetemen a magyar nyelvű táblák kifüggesztését – ám erre eddig nem került sor. Csuszner Ferenc KMDSZ-elnök ígérte, hogy foglalkoznak a közeljövőben a kérdéssel. A felszólalás példaértékűvé válhat, a néma gyerekes szólást mindannyian ismerjük.

Kérdéses, hogy azáltal, hogy nem feszegetjük a táblakérdést, sikerül-e többet elérnünk? Véleményem szerint szerencsésebb lenne egyszer tudatosítani mindenkivel – és főként azokkal, akik ezt hangoztatják –, hogy ez az egyetem tényleg multikulturális és többnyelvű, és hogy ez nem csak a külföldi látogatók elé vetett mézesmadzag. És nem is csak porhintés.

Új levelezőlista jött létre Bike Tours & Travelling néven, amelyre biciklizni, illetve túrázni szerető tagokat várnak nagyon sok szeretettel. A listatagok a nyár folyamán minden hétvégén kirándulást szerveznének, s egy hosszabb gyergyói túrát is tervbe vettek már. A listára feliratkozottak értesítést kapnak a soron következő túra időpontjáról, útitervéről, a találkozási helyről, valamint a túra tervezett hosszáról.

Feliratkozni üres e-mail küldésével a bike_tours_and_travelling-subscribe@yahoogroups.com címre, vagy interneten keresztül a http:// groups.yahoo.com/group/bike_tours_and_travelling/ címen lehet.

Belegondoltatok már abba, hogy egy évben hány napot és egy napból hány órát veszteget el egy csóró egyetemista a legmegfelelőbb kocsma kiválasztására? Nagy a kínálat, kevés a pénz, és sok az ismeretlen hely, így hát mi mást tehet szegény egyetemistánk, minthogy nekivág a nagyvárosnak a barátokkal, és reménykedik, hogy létezik valahol egy nagyon olcsó, kényelmes és kellemes ivó a város szívében... Persze, tökéletesség nem létezik, legalábbis én még nem ismertem meg; azon múlik minden, hogy kinek mekkora igényei vannak. Azoknak, akiknek nem a bőrfotelek, a magukat riszáló pincérnőcskék, valamint a legújabb tömegzene a fontos, talán ismerősen fog csengeni ez a név: Albinutza. És talán még többen lesznek, akik elhúzzák a szájukat, hogy „pfuj, az a koszfészek!". De a Méhecskéről mégis beszélni kell...

Sokkal hamarabb megismertem a hírét, mint őt magát, ezért nagyjából tudtam, mire számíthatok, mikor egy véletlen folytán a hajnali órákban először találkoztam vele. Nagyon hajnal, nagyon tél és nagyon hideg volt, minden hely bezárt, és már pénzünk is alig volt, ezért elmentünk a Méhecskébe (mert ilyenfajta szorult helyzetekben ez a legjobb megoldás), amely a Fellegvár alatt található és mindig nyitva várja a kedves (és általában alkoholista) vendégeket. Eléggé bizarr benyomást keltett a hely: a narancssárga nejlonfüggönyök művirággal dekorálva, egy öreg csöves alszik a piros mű-anyag abroszon, haja belelóg a szánkós-vodkába, a bádoglemezek (fal gyanánt) közt besüvít a szél, a kicsi fehér-fekete tévében kínai szappanopera, amit a pulton könyöklő kopaszodó báros (?) unottan szemlél, valami román népzene gyönyörködteti füleink... Kissé undorodva bóklásztam a székek közt, hogy melyik a kevésbé mocskos, végül a piros asztalborítón sikerült találnom két kosztalan foltot, ahová könyökölhettem. Nem volt valami bizalomgerjesztő benyomás, de idővel (és sok olcsó sörrel) elmúlt a csalódottság. Talán reggel nyolcig maradtunk ott, tömérdek viccet, ropit és italt elfogyasztva. Olyan volt az egész hely, mint egy vicces egérlyuk, kicsi meg büdös, de nagyon szimpatikus a lakója (a pultos, akiről kiderült, hogy bizony úriember és a dómnyisoárát tört magyarsággal szolgálja ki, két viccmondás között). Valami különös hangulata volt a kocsmának, olyan, mint egy régi munkáskocsma (ahol majdnem ingyen deciztek munkából jövet az emberek) és egy székely lájbiszaggató (falusi kocsma, ahol a Jánosok két deci után beleakasztják a bicskát az idegen hátába) kereszteződése, de nem olyan veszélyes. Különös arcok fordulnak meg itt: lecsúszott alkoholisták, félőrült művészek, volt tanárok, főleg középkorú férfiak, akik már rég ismerik egymást, de nem üldözik el az alkalmi látogatót...

Az első találkozás meghatározó volt számomra, nagyon megörültem ennek a gyöngyszemnek, amit a szemét közt találtam. Igaz ugyan, hogy nem egy előkelő hely, és nem alkalmas állandó törzshelynek (tényleg nagy szeszes kell hogy legyen, aki minden este ide vetődik), a Méhecske ugyanis azon helyek közé tartozik, ahová az ember „szükség esetén" megy el, általában a legjobb barátaival. Most már tudok egy olyan helyet, ahol szesszió után (vagy közben?) az ember leeresztheti a gőzt, viszonylag olcsón ihatik, és közben csak nyitva kell tartania a szemét és fülét, mert különös dolgok történnek errefelé.... Egyszer egy éjjel 3-kor elkövetett „méhecskézés" igazi különleges élményt nyújtott: eleinte csak másodmagammal üldögéltem, de egy idő után a kocsmában lévő emberkék mind az asztalunkhoz tömörültek, még a pultos úriember is; egy negyvenes csöves románul, magyarul és angolul (meglehetősen helyes kiejtéssel) jézusos vicceket mesélt, AC/DC-re seprűvel táncolt, és a fiatalkori stréberségeit mesélte, meg a budapesti Iron Maiden koncerten való részvételét, valamikor nagyon régről; mindezt olyan csomagolásban, hogy csak hüledezni tudtunk, milyen hihetetlen dolgok történnek olyan emberekkel, akiket az utcán pillantásra se méltatunk...

Akik az Albinutzába járnak, nagyrészt az olcsó részegedési lehetőség miatt teszik, vagy egy mámoros éjszaka után folytatást akarva tévednek be ide, de a helyet nagyon meg lehet szeretni, persze, ezt kevesen teszik. Ez nem egy olyan kocsma, ahol megtörténnek az első randik, vagy ahová szép cipellős csajszik járogatnak, a szűkebb réteg, aki idejár, talán inkább egy periférikus réteghez tartozik.

Sajnos, ahogy az lenni szokott, a napfény itt is kíméletlenül lerántja a leplet az éjszaka szép titoknak látszó mocsokról. Most, hogy igyekszik nyár lenni, a kertbe kikerültek a műanyag-asztalok és székek; sörösláda-emeletek sorakoznak a fal mellett; az asztalokon módszeresen csigavonalban eltörülve a pattogzó kosz (dekoráció); a napfényben számolgatom a söröskorsó belsejében az ujjlenyomatokat; a pultos nappal egy morcos néni, aki a még morcosabb lányának közvetít ötpercenként a romániai futball helyzetéről; felfedezem, hogy van egy magasabb domboldal a műanyag-székek felett, ahol összetákolt kempingasztalok sorvadoznak meg pár üres méhkaptár, ez talán az igényesebbeknek szánt liget? Eléggé kiábrándító délután a Méhecske, furcsamód a vécé is lehúz(hat)atlan, de a rózsaszín papír vidáman lengedez mellette. Az emberek is csúnyák és fáradtak, megjelentek itt is a nagyon fiatalok, akik a vasárnapi fagyipénzt dugiban elsörözik, és betéved egy magányos, aktatáskás pasas, aki minden deci után más asztalhoz ül. Ilyenkor senki nem akar a szomszédaival beszélgetni vagy vicceket mesélni, meghal az esti Méh-zsongás. Még a sör se esik olyan jól...

Mi ebből a tanulság? Hogy amíg a nap el nem bújt, ne menjetek a Méhecskébe kalandot keresni, de éjjel ha vicceset akartok látni, és jól esne egy kis „fel-frissülés", célozzátok meg a Fellegvár alját. Ha a kopaszodó pultos van ott, mindenképp álljatok szóba vele, nem fogtok unatkozni. Mókás kortyolgatást!!

Szervező: Országos Magyar Diákszövetség.
Helyszín: Gyergyói-medence.
Időpont: 2005. augusztus 14–22.
A részvétel: ingyenes.

A Kárpát-medencei Néprajzi Nyári Egyetem ötletét egy kettős igény hozta létre. Először is, a szervezőknek – sajnos – azt kellett tapasztalniuk, hogy még a társadalomtudományok körében tanuló diákok sem igazán ismerik Erdély régióit, másrészt – mintegy ennek következményeként – észrevették, hogy az egyes fiatalok által kezdeményezett kutatások igen szűk területen és témában mozognak. Éppen ezért céljukká vált egyrészt megismertetni a fiatalokkal Erdély egyes régióit, másrészt pedig előadások és helyszíni kirándulások, terepgyakorlatok révén olyan kutatásokra bíztatni őket, amelyeken keresztül eddig mostohán kezelt térségek „felfedezése", problémáinak feltárása is elősegíthető.

Ezért vállalta fel az Országos Magyar Diákszövetség, hogy a nyári szünet idején olyan programot szervez a társadalomtudományi oktatásban részt vevő hallgatók számára, amely egyrészt a szakmaiságot tartva szem előtt lehetőséget teremt az egyes erdélyi kistérségek néprajzi, szociológiai szempontú feltérképezésére, másrészt hozzásegíti a hallgatókat a hagyományos népi kultúrák megismeréséhez, és a csoportos tevékenységek, kirándulások révén az interdiszciplináris tapasztalatcsere is lehetővé válik.

Az Országos Magyar Diákszövetség 2001 nyara óta rendszeresen szervezte meg a speciális néprajzi nyári szemináriumot, mindig más-más térséget tűzve ki célpontul.

Mivel Erdély kulturális szempontból igen sokarcú és színes régió, amely maga is több kisebb régióra osztható, ezért úgy gondolták, hogy az egyes rendezvényeken csak egy-egy mikro-régiót próbálnak a résztvevőkkel megismertetni. Ezt egyrészt előadásokon és kirándulásokon, illetve múzeumok, helyi nevezetességek megtekintésén keresztül próbálják elérni.

Idén a Gyergyói-medencére esett a választás, ahol a természeti viszonyok sajátos településszerkezetet, gazdasági és társadalmi szerveződést, s mint ilyen, egyedi szellemi és tárgyi kultúrát alakítottak ki ebben a térségben. Az erdő és a hozzá kapcsolódó foglalkozások (vízimolnárság, famunkák stb.) meghatározóan hatottak a vidék fejlődésére. Az V. Néprajzi Nyári Egyetem a fentiekben vázolt helyzetnek feloldásában kíván részt vállalni. Ilyenként a rendezvény – túl azon, hogy bemutatja Erdély egy újabb régióját – a társadalomtudományokban tanuló diákok számára tan-anyag kiegészítő, speciális szeminárium is kíván lenni. Célja, hogy az elhangzó előadások és az ezekkel párhuzamosan szervezett múzeumlátogatások és tanulmányutak révén a résztvevők átfogó képet nyerjenek a tájegység hagyományos kultúrájáról. Azt remélik: ezáltal elérhetik, hogy a résztvevő fiatalok körében fokozódjon a tudományos érdeklődés a táj-egység iránt. Tekintettel arra, hogy a rendezvény nyitott minden – a témában érintett – tudományágban tanuló iránt, alkalmazható az egymást kiegészítő interdiszciplináris megismerés és megértés. A rendezvényen a fentebb vázolt célokat két tömbben szeretnék megvalósítani. Egyrészt elő-adások során megismerkedni a térség kulturális, gazdasági és földrajzi sajátosságaival, másrészt kirándulások során „élőben", a gyakorlatban megtapasztalni az előadásokon elhangzottakat. A szervezők alapfeladatuknak tartják az optimális feltételek megteremtését, valamint a rendezvény megrendezéséhez szükséges infrastruktúra biztosítását az előadók és hallgatók számára. Egy szakmailag igényes rendezvénysorozat, melynek hagyományteremtő jelleggel kell rendelkeznie, csakis színvonalas előadások és elismert előadók révén lehet sikeres. A szervezők ennek figyelembevételével állították össze az előadások listáját, s éppen ezért gondot fordítanak a résztvevő diákok szelektálására is.

Célcsoport:

A rendezvény elsősorban társadalomtudományokban szakosodó egyetemi hallgatókra irányul, de emellett más szakok diákjait is szívesen látják. Éppen ezért a rendezvényre bármely olyan személy jelentkezhet, aki a 2004–2005-ös tanévben hallgatói jogviszonyban állt a Kárpát-medencében (Magyarország, Erdély, Felvidék stb.) működő lehetőleg magyar tannyelvet is használó egyetemmel.

A rendezvényre pályázat útján lehet jelentkezni, a résztvevőket a pályázatok elbírálása után, egy erre a célra összeállított bizottság fogja kiválasztani.

A rendezvényre 30 egyetemi hallgatót tudnak fogadni.

A bizottság a pályázók önéletrajza, dokumentált szakmai tevékenysége, motivációs levele és egyetemi (vagy főiskolai) tanulmányi eredményeik alapján dönt azon résztvevők kiválasztásáról, akik valóban szakmai pályafutásuk előmenetelét remélik a rendezvénytől.

Részletes információ: www.omdsz.ro honlapon vagy a 0264/595-700 telefonszámon.

A Magyar Köztársaság Oktatási Minisztériumának Határon Túli Magyarok Főosztálya a Márton Áron Szakkollégiummal közösen pályázatot hirdet magyar állami ösztöndíjra magyarországi felsőoktatási intézménybe nappali tagozatos PhD/DLA képzésre felvételt nyert, valamint tudományos kutatói tevékenységben részt vevő román állampolgárságú, magyar nemzetiségű személyek számára a 2005/2006-os tanévben.

Pályázhat: minden olyan román állampolgárságú magyar nemzetiségű személy, aki: –a 2005-ös évben felvételt nyert valamely magyarországi felsőoktatási intézmény nappali tagozatos PhD/DLA képzésére és a 2005–2006-os tanévben I. évfolyamon megkezdi tanulmányait;

–a 2005–2006-os tanévben magyarországi felsőoktatási intézményben, tudományos vagy kutatóintézetben tudományos kutatói tevékenységben vesz részt, és 2005. szeptember 30-ig nem tölti be 45. életévét.

Pályázati kategóriák:

1.Nappali tagozatos doktori képzés (PhD/DLA) – 31 fő.

2.Kutatói ösztöndíj – maximum 6 hónap.

A pályázatokat 2005. június 20-tól lehet benyújtani.

A pályázatok beadásának és postai beérkezésének határideje: 2005. július 27., 17 óra.

Pályázni lehet: az Agora Irodákban 2005. május 23-tól beszerezhető, és az internetről (www.agorairoda.net) is letölthető pályázati adatlapon.

A pályázatokat postai úton vagy személyesen kizárólag a Kolozsvári Agora Irodába lehet eljuttatni (400009 Kolozsvár, str. Napoca 2–4/55., tel./fax: 0264/430-907 E-mail: agora@cluj.astral.ro).

A pályázati felhívás teljes szövege megtekinthető a www.agorairoda.net honlapon vagy az Agora Irodában (a fenti címen).

(Folytatás június 1-i lapszámunkból)
A többi hídhoz, pallóhoz viszonyítva ez volt a legnagyobb, a legnagyobb forgalmat lebonyolító, a legfontosabb híd. Ezért kapta a nevét.

2. Az 1691. évi katonai térkép szerint a híd a Híd utca Hídkapun kívüli folytatásában vezetett át a Szamoson. Az 1713. és 1718. évi katonai térkép viszont már nem itt, hanem alább tüntet föl hidat. Úgy látszik, 1691 és 1713 között az Óhidat ismét elsodorta a víz, s a mélyen bevágódott Szamos-mederben való építkezés nehézségei vagy más ok miatt lennebb építették föl azt a hidat, amelyik Nagyhíd néven az 1880-as évek elejéig létezett. A vashidat akkor a forgalom szempontjából sokkal megfelelőbb régi, XVII. századi helyen építették föl [KvTel. 89.]. — Híd, Óhíd, Vashíd.

1791: „attam légyen által Hidelvén a Hid mellett lévö Szegelet Vendég Fogadomot" [Élő 18.]; 1816: „e’ nemes város keritésen kivül az ugy nevezett Barom Piatzon egyfelőll a’ Kis Hidrol a’ Nagy Hidra Szolgálo ország uttya [...] Szomszédságába" [KvTel. 31.]; 1840: „VII.30. az éjjel [...] valahol a’ havas alatt felhő szakadásnak kellett lennie, ma reggel 7 ora tájban a’ Szamos rettentő dühvel kezdett omlani, [...] a’ Malom elött keresztűl a’ barom piatzon omlik az ár [...] A’ harangok szüntelen zugnak mostis, a’ segitség omlik, de nem képes semmit csinálni, mert már a’ barom piatzon szinte két ölnyi a’ víz; Németek palloja, Nagy hid nincs sehol" [EM Pákei lt. 7.]; „Augustus 2. Szamosunk tegnapelőtt reggeli 8 óra tájt, hihetőleg a’ havasokon történt felleg szakadás következtében borzasztó sebességgel kiöntve árkából rémülést és pusztulást terjeszte két partjai hosszában. [...] A’ víz rendes szinén fejül a’ több mint három öl¹ magasságu nagy hídon fejül folyt az ár, amelly külső király utczát, a’ két víz közti fertály nagy részét elönté, mindent, mit utjában talált magával sodorván." [Sürg 1840.VIII.13., 13.].

A vörösre festett hidat a XIX. század végén Vereshídnak is nevezték. A vashíd felépítése után lebontott, a Nagyhíd (Teleki, Einstein) utcába vezető Nagyhíd helyén alacsony vízálláskor ma is láthatók a híd régi cölöpjeinek csonkjai.

Ez a két híd volt a Szamos legnagyobb, legforgalmasabb hídja. Innét a nevük. — Óhíd, Vashíd, Vereshíd.

Nagyhíd utca. A Szamos bal partján vezető Hídfő (Radák) utcából észak felé nyíló, a Nagy utcához (Ferenc József, Horthy, Horea) közel, a Sáros (Bánffy) utcába torkolló utca. — Teleki utca.

1865: N. Hid utcza [Páncz]; 1869: Nagyhid ut[cza] [Bodányi]; 1888: Nagy hid utcza [Kv88]; 1893: Nagyhid utcza [SAKcs]; 1894: Nagy hid utcza [Mach]; 1899: Nagyhíd utcza [KözgyJk]; Teleki utcza [KözgyJk 1899]; 1914: Teleki utca [Cim14 169.]; 1917: Teleky utca [Cs17]; 1923: Str. Stroescu [Br 92., 103.]; 1933: Str. Stroiescu [OF 39.]; 1937: Str. Vasile Stroescu [Br37]; 1941: Teleki Mihály utca [Kvát41]; 1945: Teleki Mihály utca; Str. Einstein utca [Kvut]; 1964: Str. Einstein utca; Str. Albert Einstein.

Nevét az 1889-ig, az utca elejével szemközt álló Szamos-hídról kapta.

Nagyhídon túl. A forgalmas, a közlekedés szempontjából igencsak jelentős Nagyhíd tájékozódási pont is volt. — 2. Nagyhíd.

1801: Nagyhidon túl [KvTel. 85.].

Nagyjóska. Jó nevű vendéglő a Kossuth Lajos utca 44. szám alatti házban 1918 és 1941 között. Sütő Nagy József élelmiszer-kereskedő 1918 szeptemberében megvásárolta a házat és vendéglőt nyitott. Írók, művészek, színészek meghitt étkező- és találkozóhelye volt [GaalM 70–71.].

Nagykapu. Az Óvár déli, Mátyás király szülőházával szemközti, a Nagypiacra (Főtér) nyíló főkapuja. Az utca legszűkebb pontján, a Nagypiac felől jövet, baloldalt az Óvár fala, a kapu helye ma is látszik. — Óvári kapu, Óvári kisajtó.

1570: „Az azzonember az Nagy kapwn Ment be. Az Molnar penigh az Kis ayton az owarba." [TJk III/2. 7–200.].

Nagykaszárma — Szent György-laktanya.

Nagykaszárnya — Szent György-laktanya.

Nagykaszárnya sor. A Trencsin tér délkeleti, a Külső-Közép és a Külső-Farkas utca közti oldala. — Trencsin tér, Hunyadi tér.

1869: Nagy Kaszárma Sor [Bodányi]; 1893: Nagy Kaszárnya sor [SAKcs]; 1899: Nagykaszárnya tér [KözgyJk 1899. 111.]; 1899: Hunyadi tér [KözgyJk 1899. 111.].

Nevét a Szent György-laktanyáról kapta.

Nagykaszárnya tér — Nagykaszárnya sor, Trencsin tér.

Nagylábasház. A Nagypiac északi sorának közepén, a református egyház mai kétemeletes bérháza – 2. Rucska-ház, a magyar konzulátus jelenlegi székhelye – helyén lábakon álló két, az úttestre kirúgó árkádos ház volt. A XIX. század vége felé bontották le. A hagyomány szerint kolozsvári látogatásai alkalmával itt szállt meg Mátyás király. — Lábasház, Kislábasház, 2. Rucska-ház, Jósika-ház.

Nagymalom. Két malmot neveztek így a városban:

1. A Hídkaputól balra, a Kisszamos (Malomárok) bal partján, a mai főposta északi oldalával szemközt álló nagy malom. Névváltozata Malom, Város nagy malma. Egy 1734-ben készült városkép német szövege a Hídkaput Das Műhl-Thorként említ. Az ugyanakkor kiadott várostérkép is a Hídkaput Mühl Thorként tünteti föl. Ebből arra következtethetünk, hogy a malom már a XVIII. század elején létezett. — Malom, Város nagy malma, Malomkapu, Malom utca, Nagymalom utca.

1797: „A’ Hid Kapun kivül balra a’ város nagy Malmával szemben egy veteményes Kert." [KvTel. 85.]. 1840: „VII.30. az éjjel [...] valahol a’ havas alatt felhő szakadásnak kellett lennie, ma reggel 7 óra tájban a’ Szamos rettentő dühvel kezdett omlani, [...] a Malom előtt keresztűl a’ barom piatzon omlik az ár [...] A harangok szüntelen zugnak mostis" [EM Pákei lt. 7.].

Az 1920-as években lebontották, a telken kisebb árucsarnok-szerűséget építettek. Ezt nem sokkal 1948 után bontották le. Az épület helyén virágágyást létesítettek, föld alatti nyilvános illemhelyet építettek. Az 1980-as években, a „nagy takarékosság" jegyében az illemhelyet bezárták, majd 1998 és 2001 között a posta bővítése során új épületszárnyat építettek ide. — 2. Metró.

2. A Szamos bal partján, a Fellegvár alatt épült malom. A Malom utcai malom lebontása előtt is Nagymalomnak mondták. Az 1960-as évek elején már nem működött. Az idő tájt, a Fellegvári út rendezése során bontották le. Gátja átépítve máig megmaradt. — Ispotály malma, Szent Erzsébet-malom.

Nagymalom előtti fedett fahíd. A Malom utca közepe táján, a Ferenc-rendi klastrom előtt vezető Ferencrendiek utcája végében, a Kisszamos (Malomárok) fölötti egykori híd. A XIX. század végi fedett hidat később lebontották, az 1960-as években gyalogos vasbeton híd épült a helyén. 1985–1986-ban a villamosvonal építése során, a Kisszamos befedésekor lebontották. — Híd utcai kis vashíd, Szappany utcai fahíd.

1896: „…a nagy malom előtti fedett fahíd…" [KözgyJk I/96].

Nagymalom gátja. A Fellegvár alatt álló 2. Nagymalom gátja. — 2. Nagymalom.

Nagymalom utca. A Híd utca végénél balra, a Kisszamos (Malomárok) mellett nyíló, a Sétatér utca (Bartha Miklós, Május 1., E. Isac) végéig vezető utca. Másképp Malom utca. — Malom utca, Nagymalom.

1869: Nagymalom ut[cza]. [Bodányi]; 1894: Nagymalom utcza [Mach]; 1899: Nagy-Malom utcza [KözgyJk 1899. 111.]; Malom utcza [KözgyJk 1899. 111.].

Nagypiac. Az Óvártól délre, megközelítőleg a fallal kerített város közepén fekvő, téglalap alakú tér. A Főtér régi neve. Vásártérként az Óvár falain kívül, a XIII. század második felében alakulhatott ki. Északi oldalának, a Lábasházi-sornak a kialakulását az Óvár déli fala határozta meg. A fal előtt vizesárok húzódott, előtte puszta terület, ahol tilos volt építkezni. A mai házsor a XV. században épült, amikor az Óvár fala, a megnövekedett város új részének fallal kerítése után, elvesztette hadászati jelentőségét. Nyugati oldala, a Plébánia-szer, az Óvár főkapuján, a délin kijövő, Torda felé vezető úttól jobbra, keleti oldala, az Ószer, az Óvár keleti falának meghosszabbításaként, a Szilágyságba vezető út jobb oldalaként alakult ki. Déli sora, a Tanácsház szere valószínűleg utoljára, a Széna és a Közép utca kialakulásával egy időben.

Az akkori vásártéren épült föl a félköríves ízlésű Szent Jakab-, a későbbi Szent János-kápolna, majd 1316 után itt kezdték emelni a csúcsíves Szent Mihály-templomot. Építése a XIV. század vége felé befejezéséhez közeledett. A növekvő török veszedelem miatt – minthogy a falakon kívüli Újvárt övező véderőmű-rendszer építéséhez csak 1405, a királyi kiváltságlevél kibocsátása után láthattak – a két templomot védőfallal kerítették. A kor általános szokása volt ugyanakkor, hogy az egyházak udvarát, a cintermet, fallal vették körül. Jakab Elek szerint e fal a XIX. század második évtizedéig, északi és délnyugati része a templom körüli üzletek 1886. évi bontásáig fönnmaradt [Jakab I. 417.]. A kerített város kiváltságával élő Kolozsvár falrendszerének felépülte után, az 1400-as évek vége felé, a két templomot övező falat nem bontották le. Valamivel később, az 1550-es évektől „boltok" épültek köréje, annyira, hogy a nagy tér jóformán két részre, egy nagyobb délire és egy kisebb északira tagolódott. A tágasabb déli térnek a gabonavásárok nyomán a XVIII. század végén, a XIX. elején Búzapiac lett a neve. — Búzapiac, Piac, Szent Mihály-templom, Szent Jakab-kápolna, Szent János-kápolna.

Ennek délnyugati sarkában, a Rhédey- és a Jósika-ház [józsika] előtt állt a Nagy-Várdaház, a piactér északkeleti sarkában, a mai Központi Szálló előtt, a mai föld alatti illemhely táján a Kis-Várdaház nevű katonai őrhely. — Kis-Várda-ház, Nagy-Várdaház.

1575. augusztus 8-án itt végeztette ki Báthori István a Bekes-párti főurakat: Barcsai Miklóst, Bogáti Gáspárt, Csanádi Jánost, Csányi Miklóst, Kabos Farkast, Pókai Jánost és Ősi Miklóst. 1594. augusztus 31-én ugyanitt fejeztette le Báthori Zsigmond az országgyűlésre érkezett törökpárti főurakat: Kendi Sándort, Kendi Gábort, Iffjú Jánost, Forró Jánost és Szentegyedi Literáti Gergelyt. 1610. július 4-én itt fejeztette le Báthori Gábor a Kendi-féle összeesküvés egyik vezetőjét, Kornis Boldizsárt. 1886-ban lebontották a templom körüli kisebb-nagyobb épületeket, az 1890-es években hozzáláttak a tér dísztérré alakításához. 1902-ben, a Szent Mihály-templomtól délre álló Mátyás király-szobor leleplezésekor nyerte el mai arculatát. — Piac, Lábasház, Lábasház szere, Ószer, Plébánia-szer, Tanácsház szere, Főtér.

1482: „in theatro nostre Civitatis" (’városunk piacán’) [PrivDiv I/2. (491)]; 1505: in teatro [KmJkv II. 247.]; 1510: „in Theatro Ciuitatis" [JakabOkl I. 318.]; 1521: Theatrum [KvLt Fasc D 20., Jakab I. 357–358.]; 1559: in maiori theatro (’a Nagypiacon’) [JakabOkl I. 391.]; 1565: Teatrum [KvSzám 1/VIII. 64.]; 1582: „Nag’ penteken megien volt a piaczon a’ lean" [SZT I. 46.]; 1603: „Plebs itaque [promiscua] mox urbem ingressa in foro conglobata est" (’az előtódult, majd pedig a városba benyomult tömeg a piactéren összecsődült’) [KvEml 306., 90.]; 1623: „in Theatro Civitatis" [JakabOkl II. 258.];

1697: Tótfalusi Kis Miklós Siralmas panasz Istennek Kolosváron fekvö nagy haragjáról [...] című versében ezt írja:

„36. Azonban a’ tüznek Mint mérges fenének

Híd-útza következék,

Azt-is megemésztvén Az ő várra innen

Tsak hamar harapozék,

Monostor útza-is, Söt még a’ Piacz-is

E’ nagy romlást megérzék." [RMKT 531.];

1839: „Ha az utas gyalog megy a városba s piacra, a belső Monostor utca végénél, a piacon balra tartson [...] A piac hosszúdad, nem pedig tökélyes négyszögű, mivel két oldala hosszabb, a másik kettő rövidebb." [KKv I. 332–333.]; 1865: N.Piacz [Páncz]; 1869: Főtér [Bodányi]; 1876: N. Piacz [Páncz1876]; 1894: Fő tér [Mach]; 1899: Fő tér [KözgyJk 1899. 111]; Mátyás király tér [KözgyJk 1899. 111]; 1912: „Mátyás király-tér 3. és 4. sz. háztelek kisajátítása" [KvLt 1912. 178. sz.]; 1914: Mátyás király tér [Cim14 168.]; 1917: Mátyás király tér [Cs17]; 1923: Piaţa Unirii (unire n fn ’egyesülés’²) [Br 92., 100.]; 1933: P[iaţa] Unirii [OF 37.]; 1937: Piaţa Unirii [Br37]; 1941: Mátyás király tér [Kvát41]; 1945: Mátyás király tér; Piaţa Libertăţii – Szabadság tér (libertate n fn ’szabadság’) [Kvut]; 1964: Piaţa Libertăţii – Szabadság tér; Piaţa Libertăţii; 1999: Piaţa Unirii [Kmth] (Ezt a nevet a polgármesteri hivatal már 1990-ben javasolta, és használták, de csak 1999-ben lett hivatalos.)

Piac nevének eredete érthető, vásártérként alakult ki, itt volt a piac, itt tartották a vásárokat. Nagy- jelzője az óvári Kispiactól különböztette meg. Nagypiacként emlegették a XX. század elején is. Dési nagyapámtól az 1950-es évek elején is így hallottam.

Újabban az egyetemisták Mátyás király lovasszobra alapján Matyi térnek is mondják [Lőwy Dániel közlése].

Nagypiac sor. A Nagypiac északi sora. — Nagypiac.

1782: „a Nagy Piatz Sornak Eszaki Seriesin" [KvTel. 86.].

Nagyposta. A Híd utca bal oldalán álló postaépület. — Főposta, Kisposta, Magyar Királyi Posta és Távirda, Posta, Postahivatal.

Nevének előtagját a többi, kis postahivataltól való megkülönböztetésként kapta.

Nagyszamos. A Szamosnak a Kisszamostól (Malomárok) való megkülönböztető neve. Így is nevezték Kolozsvárt a földrajzi Kis-Szamost.

1797: Nagyszamos [KvTel. 86.].

A Nagyszamos utca nevében napjainkig fennmaradt. — Kisszamos, Szamos, Nagyszamos utca.

Nagyszamos utca. A Széchenyi tér északkeleti sarkából, a Rudolf és Árpád úti Szamos-híd mellett kelet felé nyíló, a Szamos jobb partján a Dézsma utcáig vezető utca. Utolsó harmadában kissé eltér a Szamos partjától, innét mindkét oldalán házak szegélyezik.

¹öl, a két kiterjesztett kar távolsága. Gyakran használt, általános hosszmérték, 1,8–2,0 m [Bogdán 58.].

²utalás Erdély első világháború utáni, Romániával való egyesülésére.

(Folytatjuk)

A trianoni megemlékezések kapcsán újraolvastam édesapám, Lám Béla a Körön kívül című regényének „Hazatérés" fejezetét. Úgy gondolom, nem érdektelen ezt a kis részletet leközölni, hogy azok is olvashassák, akik 1967-ben nem tudták a könyvet megvenni, mert tükrözi a Monarchia nevében 1914-ben frontra vitt, és 1920-ban hadifogságból hazatért emberek életérzését.

Triesztbe negyednap déltájban érkeztünk. – Európa – sóhajtottam a hegyoldalban épült manzárdtetős barokk épületek, virágos kerttel körülvett, karcsú oszlopos, árkádos villák felé. A házfalakon sötétzöld repkény, a teraszok párkányain vérvörös krimzon, napszín aranyeső és lila glicínia. Virág, virág mindenfelé. Édes illatokat lenget a langyos szellő. Mert június van, nyár kezdete, és a tenger felől langyos szél fújdogál, nem porfelhőt hordozó trópusi számum.

Európa virággal fogadta számkivetésből megtérő fiait és illatos fuvallatokkal. Európa, a földrész, nem az emberek. Az emberek? Bizalmatlanul vizsgálgattak az osztrákok, és ellenséges tekintettel az olaszok. Lembergi csata, Limanov, Przemysl hős védői, a gorlicei áttörés már csak szavak voltak, színehagyott fogalmak. Nem lelkesedett és könnyet sem hullatott miattuk senki. A virágdíszről, ami a háborús hősöket megillette, megfeledkeztek az emberek. A fehérruhás lányokról is . . .

De mégsem! A hajóhíd bejáratánál, amely a Shunko Marut a mólóval összeköti, két karabinieri áll, fegyveres őrök. Most egy fehér ruhás nő közeledik hozzájuk, kezében virágcsokor. Valamit mond nekik, föl akar jönni a hajóra, de ők erélyes mozdulattal utasítják vissza. A mólón jön felénk, akik a hajó orrán tolongunk a korlátnál. – Österreicher? – kiáltja. – Ja, ja – integetnek hárman is. – Tiroler Kaiserjäger? – kérdezi. – Nee, Landswehr – feleli az egyik. – Nincs közöttetek egy se tiroli császárvadász? – Nincs – felelik. – Franz Gundl nincs közöttetek? – Nincs – kiáltják vissza rövid tanácskozás után. – Egy olyan szép arcú, kedves, barna fiú – hangzik a kérdés. – Csizlnek hívtuk odahaza, én a nővére vagyok. – Erre sem emlékszik egyik sem, a szép arcú barna fiúra, akit Csizlnek hívnak odahaza. – A szpaszkojei táborban volt. Azt írta, bevették a betegtranszportba, jön az első hajóval. – Hopp – mondja az egyik –, az más. Tessék csak várni egy keveset – kiáltja. Megfordul, és elsiet. – Hová valók vagytok? – kérdi a lány a másik kettőtől. – Vianer zamma – felelik jó bécsi dialektusban. – És maga? – kérdik a lánytól. – Mi Bozenben lakunk – feleli. – És hogy jött ide, ha ez Olaszország? – kérdi az egyik. – Hogyan? – feleli a leány. – Mert Bozen is Olaszország. – Döbbent hallgatás. Bicegve jön egy beesett arcú, hajlott hátú férfi, kopott csukaszürke zubbonyán a tiroli császárvadászok büszke jelvénye, havasi gyopár. – Erre – mutatja az egyik bécsi fiú. A korlátnál állók helyet adnak. A férfi megfogja a korlátot, mintha attól félne, hogy elesik, és mereven néz a partra, ahol a fehér ruhás lány várja csokorral a hazatérőt. – Gerda – kiáltja. A lány felnéz, arcán ijedtség. – Gerda – kiáltja még egyszer, de ez a kiáltás túl mélyről szakad fel. Zubbonyzsebéből foltos zsebkendőt szed elő, és köhög. – Csizl! – sikoltja most a leány –, Csizl! Földre ejti a csokrot, kitárja mindkét karját, és zokog, merthogy nem ismert rá a „szép arcú, kedves barna fiú"-ra, aki a tiroli Kaiserjägerekkel indult háborúba 1914 augusztusában.

Délután szemüveges, borotvált arcú, jól öltözött úr jött a hajóra, két szerényebb megjelenésű fiatalember kíséretében. A Shunko Maru parancsnoka a feljárónál üdvözölte, és udvarias meghajlásokkal tessékelte őket maga előtt. – Willkommen! – kiáltotta, mikor hozzánk ért, és mosolyogva lengette fehér panamakalapját: Willkommen! Az osztrák konzul volt, a hazatérők fogadásával és útbaigazításával megbízott osztrák konzul. Modora, megjelenése egyszerű volt és közvetlen. Kerülte a pátoszt, a nagy szavakat, amelyek esetleg kihangsúlyozták volna a pillanat jelentőségét, amikor egy birodalom hajótöröttei vergődnek partra. Mosolygása nem a császár és királyi hadsereg hőseinek szólt, ilyeneknek csak azok számíthattak; akik különböző tömegsírokban porladoznak Európa-szerte. Mosolygása a csínytevőknek szólt, akik részt vettek ebben a világháborúnak nevezett elég jelentékeny csínytevésben, és bár rajtakapták őket, mégis sikerült aránylag ép bőrrel kikászolódni belőle. Aránylag! És most bárgyún állnak, hogy közöljék velük a félresikerült csíny következményeit.

– Kérem, tartsanak rendet – kiáltotta a tolongva érkezők láttán –, sorakozzanak fel a hátsó fedélzeten. Rögtön jövök, és közlöm a tudnivalókat.

A hosszú út alatt már-már feledésbe ment katonai szubordináció most ismét működésbe lépett, és néhány perc múlva egy osztagban, katonás rendben várakoztunk a hátsó fedélzeten. Kis idő múlva két asztalt állítottak elénk a matrózok. Az egyik mellett a konzul foglalt helyet, a másikra egy nagy térképet terített ki az egyik kísérő.

– Van-e önök között német birodalmi? – kérdezte a konzul.

– Nincs – hangzott a felelet.

– Kérem – folytatta, és szája körül az a rejtett mosoly bujkált, amely a csínytevőkkel való együttérzést volt hivatva kifejezésre juttatni –, az osztrák-magyar monarchia a háborút követő békeszerződések folyamán meglehetős változásokon esett át. Én önöket név szerint szólítani fogom. A jelentkezőknek lesz alkalmuk ezen a térképen megállapítani, hogy az a helység, ahova hazatérnek, hova tartozik, és ezt lesznek szívesek nekem bemondani. Ugyanazon országba tartozók álljanak egy csoportba, hogy aszerint intézkedhessem a továbbutazást illetően.

Álltunk várakozásteljes csöndben, egy letűnt birodalom hadseregének katonái, utoljára együtt, egy osztagban, várva nem kis izgalommal, hogy megtudjuk, hová tartozunk. A térképvizsgálat eredménye néha nagy meglepetést okozott. Voltak, akik bámultak tágra nyílt szemekkel, és csak ilyen szavakat mondtak: unerhört, unglaublich, de voltak szangvinikusabbak, akik káromkodtak, sapkájukat csapták a földre, és reátapostak, pedig mikor hajóra szálltak, a F.J.I. betűkkel díszelgő sárgaréz sapkarózsát előkotorták a láda mélyéből, kifényesítették krétaporral, mint régen mundírvizit előtt, és visszatették régi helyére, a sapkára elől, ahonnan leszedték öt évvel ezelőtt.

Az egész jelenet olyan volt, mint egy társasjáték, mint a „hol az olló, komámasszony". Az emberek odajárulnak a térkép elé, és már mennek is a hét csoport valamelyikéhez, van úgy, hogy lépnek egyet-kettőt, aztán megállnak, gondolkoznak maguk elé nézve, ráncolt homlokkal, és elindulnak egy másik csoport felé. A játékvezető ül a másik asztalnál, és szólít. Szája körül az a furcsa kis mosoly, amely mintha arra utalna, hogy tréfa az egész, ugratás.

– Kérem, fordultam a konzulhoz – én Romániába térek vissza, később érkezik a feleségem.

Előzékenyen jegyezte föl kérésemet, hogy levelet, pénzt adjon át neki, átnyújtotta a hazatérőknek kijáró igazolványt, közölte pontos címét és azt, hogy hazautazásunkra csak harmadnap kerül sor.

Charlie nem tartozott a káromkodók közé, de derűlátó sem volt.

– Téged mintha nem érintene ilyen közelről ez a kérdés – nézett rám kérdő tekintettel, mikor vacsora után szokott helyünkön ültünk a fedélzeten, és a Port Saidban szerzett egyiptomi cigaretták kékes füstjét szimatoltuk. – Neked nem fáj a hazád elvesztése?

– Én nem vesztettem el a hazámat – feleltem rövid hallgatás után.

– Hogyhogy? Nem láttad az új térképet?

– Hogyne, láttam – feleltem. – Sajnálom az embereket, akik szenvednek, akik otthagyják a hazájukat, akik azt hiszik, hogy ott kell hagyni a hazájukat.

– Mit csináljanak mást? – kiáltotta Charlie, és a parázsló cigarettavéget heves mozdulattal hajította át a korláton.

– Charlie – csitítgattam –, nézd, én az utóbbi időben, amióta bizonyossá vált, hogy a háborúnak vége, és most rövidesen eljön az a nap, amikor haza indulunk, sokat gondolkoztam ezen a szón: „Haza." Volt idő és alkalom továbbelemezni ezt a kérdést, s lassanként világossá vált előttem, hogy a haza tulajdonkeppen nem az ország, hanem annál sokkal kisebb valami. Egy ház, amelynek udvarán csapzott fejjel játszottam ipics-apacsot; egy rét, ahol egyszer métázás közben, tavasszal leültem a fűszagú dombra, elnéztem a sárga csillagocskákkal teliszórt mezőt, és az ég alján fehér havasok csillogtak; néhány helység, erdőrészlet; utca, ház, többnyire olyanok, amelyekhez még gyermekkori emlékek fűznek... mert minden gyermek honfoglaló, és az a darab föld, amelyet szapora lábakkal körül tapos, az övé marad, elidegeníthetetlen tulajdona.

Bár e szót korábbi és legújabb értelmező kéziszótárunk egyaránt kiveszőben, elavulóban megjegyzéssel közli, Kolozsváron erről nem veszünk tudomást. A város egykori Hangyásberek, 1827-től Sétahelynek mondott területét, az 1850-es évektől ma is a címszóban említett, ’sétálásra alkalmas, rendszerint parkosított köztér’ jelentésű szóval illetjük.

Kezdeteitől a köz érdekében alakították, fejlesztették. Nyugati végében 1855-ben uszoda épült. A katonaság részére ugyan, de a katonák hiányában a polgárok is igénybe vehették. Az 1860-as években kiásták a két hold nagyságú tó medrét. Nyáron csónakáztak, télen, ha befagyott, korcsolyáztak rajta. Utólag szigetet is létesítettek a közepén. Nyugati partján felépült a Kioszk vendéglő. 1872-ben körforgót létesítettek, 1873-ban megnyílt a nyári színház és a céllövölde. A megnövekedett forgalom miatt naponta seperték a járdákat, az utat a két oldalán folyó kis erecskéből locsolták. Egyik sétaúton sétáltak, a kocsiutat úri fogatok, a másik járdát a lovagló főurak népesítették be.

1883-tól kutyákat csak zsinegen vezetve volt szabad a Sétatérre vinni. A XIX. század második felében alakították ki a Gyár (Fadrusz János, M. Eminescu) utcától a sétatéri (Rákóczi úti) hídig vezető Libucgáti sétautat. Ezután készült el a Rózsa út, a jobb oldali fősétányról a sétatéri hídig vezető rézsútos sétány. Ezt annak idején rózsabokrok szegélyezték.

1896–1897-ben Pákei Lajos terve szerint felépítették a korcsolyapavilont (ma a tó nyugati szigetén), és az előtte álló szökőkúttal a Potsdam melletti Sanssouci-kastélyról ihletődött Kaszinót, más néven Kioszkot. A zenepavilonban rendszeresen katonazenekar térzenélt. A kaszinó bejárata előtti díszes szökőkút tányérja alatt, az ezt tartó oszlop felső részén, ma is olvasható a

SOLYMOSY ÉS KOSCH GÉPGYÁR KOLOZSVÁR 1897

felirat. A szökőkutat több mitológiai alak szobra díszítette. Ezeket felelőtlen elemek időnként megrongálják. 2004 nyarától, helyreállítás miatt, egy sincs a helyén.

Manapság is vannak, akik a Sétatér úgymond jobb kihasználtságára törekednek. Csakhogy ez a mai körülmények közepette nem fejlesztés, az ide is betülekedő gépkocsiknak „hála" a belváros tüdejének is nevezhető terület nemkívánatos átalakulását, lassú pusztulását idézheti elő.

Évekkel ezelőtt, az Arany János utca végében és a Sétatér nyugati végében, a gépkocsiforgalom megakadályozása végett sorompókat állítottak. A mulatni óhajtó, gyalog járni már nem tudó gépkocsi-tulajdonosok ezeket megkerülve, végül ledöntve, a Kaszinóban működő étteremhez hajtottak. Szerencsére, a vendéglőt bezárták. Néhány éve viszont ismét megnyílt a korcsolyapavilon-beli. Most, a sétálók „örömére", nyugat felől hajtanak be a teher- és a személygépkocsik.

A várost átszelő csatorna építésekor jókora munkagépek és a kiásott földet elszállító nagy billenőkocsik törték az öregedő gesztenyefák ágait, fújták vagy másfél évig a „friss" füstöt a sétálók orra alá. A Szamos felőli sétány összetört betonlapjai máig „őrzik" a nyomukat.

Néhány éve, ahelyett, hogy az egykori Kaszinó mögött éktelenkedő, időnként hajléktalanok által szálláshelyként hasznosított bódékat eltüntették volna, lovaglóhelyet létesítettek. Ahova az állatok ellátására a Fürdő utca felől is behajtottak a füstöt eregető kocsik. Szerencsére, ez is csődöt mondott.

Csakhogy a „hasznosítók" újabb meglepetéssel hozakodtak elő. A főút végébe a tavaly egy, az idén két ugráltató „mifenét" állítottak fel. Mintha az út túlsó oldalán, a gyermekjátszótéren vagy a sporttelep nyugati végében terpeszkedő puszta, időnként a cirkuszokat befogadó telken nem lett volna elegendő hely.

Évek óta hallhatjuk, olvashatjuk, hogy a tévé miatt a könyv teret veszít. Örvendetes, hogy ezt ellensúlyozandó a kiadók könyvvásárokat, -bemutatókat rendeznek. Kérdés, persze, hogy hol. Mert nem mindegy. Mint legutóbb a sétatéri, május 20. és 24-e közötti kiállítás. A zöldülő lombok alatti csendet ismét tehergépkocsik, villás targoncák zaja verte föl. Mondanunk sem kell, kipufogógáz, por kíséretében. Persze, az építmény elkészültével könyveket szállító kocsik érkeztek. A kiállítás időtartama alatt pedig a mindig siető, csak négy keréken közlekedők nyüzsögtek ott.

Felvetődik a kérdés, hogy miért kell a Sétatéren tartani ilyen rendezvényeket? Nincs erre alkalmas hely sehol másutt? Vagy a városi önkormányzat úgy véli, a hely nincs kellőképpen kihasználva? Az ilyen létesítményekből, rendezvényekből származó bevétel annyira fontos, hogy a Sétatér állapota, a belváros egyetlen viszonylag tiszta levegőjű sétahelyét igénybe vevő közönség nem számít?

Az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat jelenleg felméri, hány és milyen alkalmazottat kell elbocsátani a Petrom olajtársaságtól, a cég átszervezése keretében.

A Petrom, amelynek 51 százaléka december óta az osztrák OMV-é, az első negyedévben 2,831 billió lejre (76 millió euró) növelte adózott eredményét a tavalyi első negyedévi 225 milliárd lejhez képest. Ennek ellenére az átszervezés elkerülhetetlen, és az OMV fő gondja a létszám.

A legnagyobb hazai olaj- és gázipari vállalatnál, a Petromnál 50 ezren dolgoznak, majdnem nyolcszor annyian, mint az OMV-nél. Az OMV-nél az egy főre jutó értékesítés tavaly 1,53 millió euró volt, a Petromnál 48 ezer euró. Az OMV a tavalyi, 642 millió euró adózott eredményét és 9,88 milliárd eurónyi értékesítését 6 475 alkalmazottal állította elő.

Több mint tízszeres profitnövekedés a Petromnál
A Petrom több mint megtízszerezte adózott eredményét az olaj drágulásának és a költségcsökkentésnek köszönhetően. A vállalat, amelynek 51 százaléka december óta az OMV-é, az első negyedévben 2,831 billió lejre (76 millió euró) növelte adózott eredményét a tavalyi első negyedévi 225 milliárd lejhez képest.

Az üzemi eredmény 902 százalékkal 5,076 billió lejre (136,32 millió euró) növekedett 507 milliárdhoz képest, az árbevétel 10 százalékkal 20,242 billió lejre (546 millió euró) emelkedett 18,455 billióhoz képest, közölték a vállalatnál.

A Petrom termelése mennyiségben viszont csökkent az első negyedévben az egy évvel korábbihoz képest, 3 százalékkal 19,76 millió hordó kőolaj-egyenértékre. A finomítókban feldolgozott nyersolaj mennyisége 6 százalékkal 1,497 millió tonnára fogyatkozott, a kapacitás-kihasználás 75 százalékra csökkent az egy évvel korábbi 79 százalékról.

A Petromnál 2008-ig egymilliárd eurós beruházást hajtnak végre, hogy tartani tudják a napi 200–220 ezer hordós kitermelési szintet. A fejlesztési pénzeket kutatásra és két olajfinomító korszerűsítésére, illetve egy új földgáztározó építésére kívánják fordítani.

Tavaly a Petrom 9,737 billió lejes (246 millió euró) adó utáni veszteséget szenvedett a 2003-as, 1,44 billió lejes adózott eredmény helyett. Adó és egyszeri tételek előtt 6,625 billió lej (167 millió euró) volt az eredménye a 2003-as 7,626 billió helyett. Az üzemi vesztesége 5,812 billió lej volt az előző évi 4,579 billiós többlet helyett. A forgalma 86,879 billió lejre nőtt 71,346 billió lejről.

A nagy veszteséget 2,85 billió lejes (72 millió euró) környezetvédelmi kötelezettséggel, 839 milliárd lejes (21 millió euró), perekből eredő tartozásokkal, 3,551 billió lejes (90 millió euró) tartalékolással és 1,212 billió lej (30 millió euró) értékben leírt leltárhiánnyal és kintlévőségekkel magyarázták.

A Petrom, a legnagyobb olaj- és gáztermelő Közép- és Kelet-Európában, a múlt évben 5,5 millió (napi 110,5 ezer) hordó nyersolajat és 6,5 milliárd köbméter földgázt termelt. Idei termelését hasonlóra tervezi. Tartalékait 1 millió hordó kőolaj-egyenértékre becsülik a szakértők.

A cégnél erre az évre 9,737 billió lej (256 millió euró) adózott eredményt, 10,976 billió lej üzemi eredményt és 2,3 százalékkal növekedéssel 88,919 billió lej (2,34 milliárd euró) forgalmat terveznek. Az idén 530 millió eurónak megfelelő összeget ruháznak be, nagyrészt az osztrák OMV forrásaiból. A Petrom a saját pénzéből várhatóan évente mintegy 100 millió eurót fordíthat új nyersanyagforrások felkutatására.

Kétmilliárd eurós beruházások
Az OMV középtávon mintegy 2 milliárd eurót akar beruházni a Petromba, amelynek 51 százalékát tavaly kis híján 1,5 milliárd euróért vette meg. Az OMV 669 millió eurót fizetett a román privatizációs ügynökségnek a román olajcég 33,34 százalékáért, majd 830 millió eurós tőkeemeléssel a részesedését 51 százalékra emelte. A Petrom 40,74 százaléka a román állam kezében maradt, 2,03 százaléka van az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál (EBRD), a maradék a bukaresti tőzsdén szabadpiaci forgalomban van.

Az OMV a következő 3–5 évben évi 300–400 millió eurót ruház be a Petromba, hogy a nyugati szabványoknak megfelelő szintre emelje a hazai céget. A Petrom termelését napi 200 ezer hordó kőolaj-egyenérték körül akarják stabilizálni.

A Petrom olajtársaság megvásárlása az osztrák vállalati szféra eddigi legnagyobb külföldi befektetése volt, és egyúttal hazai szempontból is a legnagyobb külföldi befektetésnek számít.

Az OMV december végén 657 millió eurós tőkeemelést és 550 millió eurós kötvénykibocsátást hajtott végre, a több mint 1,2 milliárd eurós tőkebevonásból a Petrom-vásárlást finanszírozták.

Az OMV első negyedéve: a profit több mint négyszeresére nőtt
Az osztrák OMV olaj- és gázipari vállalat az első negyedévben 310,4 millió euróra növelte adózott eredményét a tavalyi első negyedévi 73 millióhoz képest. A csoportmérlegben először szerepelt a Petrom, és ez jelentősen hozzájárult a számok gyarapodásához. Az üzemi eredmény 224 százalékkal 426,8 millió euróra nőtt 132 millióhoz képest, az idei első negyedévi üzemi eredményhez a Petrom 136 millió euróval járult hozzá. A forgalom 53 százalékkal 3,157 milliárd euróra emelkedett 2,057 milliárdhoz képest, jelentették a vállalatnál. Az OMV értékesítette kőolaj 35 százalékkal, a földgáz 15 százalékkal drágult egy év alatt. Az OMV az idén újabb rekord profitra számít, megőrizve vezető helyét a térségben, mondták a cégnél szerdán.

Az osztrák nagybankok értékpapír piaci elemzőit meglepték az OMV első negyedéves beszámolójában szereplő kedvező adatok. „A számok mindenképpen nagyon bíztatóak és jelentősen meghaladják a várakozásokat" – jelentette ki Alfred Reisenberger, a Bank Austria Creditanstalt (BA–CA) szakértője.

Különösen a Petrom hozzájárulása az EBIT eredményhez okozott pozitív meglepetést elemzői körökben. – A 136 millió eurós tényleges hozzájárulás duplája volt az általunk várt 62 milliónak – emelte ki Klara Szekffy a Raiffeisen Centrobanktól (RCB). Az Erste Bank elemzője Tomas Pletser szintén meglepetésének adott hangot a bankja által várt 19 millió eurós eredmény hozzájárulás tükrében. Az értékpapír piaci szakértők ígéretesnek találták a finomítói üzletág és a marketing tevékenység eredményét is.

– Az eredmény előrejelzések a közeljövőben mindenképpen felfelé lesznek korrigálva – jelentette ki Klara Szekffy. Az RCB jelenleg „vételre javasolt" portfolió súlyozási besorolást és 270 eurós célárfolyamot ad az OMV papírjának. Ezek esetleges felülvizsgálatáról nem nyilatkozott.

A részvényt „eladásra javasoltra" tartó BA–CA viszont mindenképpen javítani kívánja besorolását. Alfred Reisenberger az év folyamán tartósan magas olajárakkal számol ami mindenképpen kedvező hatást gyakorol az OMV eredményére. „Legalább 50 dolláros olajárral kell számolni" – hangsúlyozta.

Tomas Pletser is osztja véleményét a magas olajárat illetően: – Az OMV eredményére vonatkozó előrejelzésünket mindenképpen át kell dolgoznunk. Hogy pontosan milyen módosításokra kerül majd sor, azt még nem lehet tudni. De hogy javítani kell rajta, az biztosra vehető.

Pletser kedvezőnek ítéli meg az OMV gazdálkodási környezetét és ennek tükrében realistának tartja a konszern vezetése által tett előrejelzést. – Akár ismét rekordévre is sor kerülhet – jósolta.

Együttműködési megállapodás az OMV és a Bulgargaz között
Az OMV Gas GmbH, az OMV AG 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalat és a bolgár Bulgargaz EAD megállapodást írt alá együttműködés erősítéséről a gázipari üzletágban.

Az OMV és a Bulgargaz már eddig is szoros kapcsolatban állt egymással a Nabucco vezeték megvalósításában való együttműködésük révén. A projekt célja, hogy 2011-ig kiépítsék a gázvezetéket Ausztria és Törökország között Bulgárián, Románián és Magyarországon keresztül.

Az OMV Gas és a Bulgargaz közötti megállapodás a gázpiaci liberalizáción alapul, az Európai Unió szabályainak és rendelkezéseinek megfelelően. A megállapodás érinti a technikai átviteli ügyleteket, az áruszállítási hálózatok és földalatti tároló helységek használatát, valamint rendez olyan kereskedelmi kérdéseket is, mint például a Nabucco vezeték építésének finanszírozása.

Az OMV Gas GmbH Ausztriát, Németországot, Olaszországot, Franciaországot, Szlovéniát, Horvátországot, és Magyarországot látja el földgázzal.

Az OMV 2008-ra Közép-Európa vezető földgázellátójává akar válni.

Vizsgálják a törökországi terjeszkedés lehetőségét
A Petrom megvásárlása után az osztrák OMV további akvizíciókat tervez. A lehetséges célpont a törökországi Tupras kőolaj-finomító, amelynek 51 százalékát tervezi eladni az állam. Konkrét érdeklődésről még nem lehet beszélni az OMV szóvivője szerint, egyelőre vizsgálják a vásárlás lehetőségét. Kötelező ajánlatot a finomítóra a szóvivő szerint várhatóan ősszel lehet majd tenni. A WirtschaftsBlatt-Online értesülése szerint a Tupras tőzsdei értéke 2,7 milliárd euró, az eladandó részvénycsomag értéke ennek alapján 1,38 milliárd euró lehet. A Bloomberg szerint 13 nemzetközi olajkonszern, köztük a Royal Dutch/Shell, az olasz Eni, a spanyol Repsol és a lengyel PKN Orlen érdeklődik a török finomító megvásárlása iránt.

A kormány azt tervezi, hogy 2006 márciusáig eladja többségi részét az Electrica Muntenia Sud SA áramszolgáltatóban, amely egyebek között Bukarestet látja el árammal.

A cég 50 százalékos részét ajánlják fel egy stratégiai befektetőnek, amelytől elvárják, hogy részesedését – érdekeinek megfelelően – a stratégiai 67,5 százalék erejéig emelje.

A mostani kormányközlemény nem tér ki arra, hogy mikor kezdődik a privatizáció, de a korábbi bejelentések szerint június végén. Eddig az olasz Enel jelezte érdeklődését.

Eddig az elektromos művek nyolc regionális egységéből már kettőt eladtak a cseh CEZ-nek és a német E.ON-nak. Megelőzően az olasz Enel vásárolt meg két további társaságot, 112 millió euróért.

A Muntenia Sud elsősorban Bukarest és környéke mintegy hárommillió lakosú térségét látja el árammal.

Románia az EU-csatlakozási tárgyalásain elfogadta, hogy 2007-re liberalizálja energiaszektorát. A megállapodást szerint 2007-re, a tervezett EU-csatlakozással egy időben erőteljesen csökkenti az állami támogatást, és fel kell szabadítani az áram és a gáz árát, az EU szabályainak megfelelően.

Hat európai nagybank mutat érdeklődést a legnagyobb hazai hitelintézet, a Román Kereskedelmi Bank ( BCR) felvásárlása iránt – közölte a privatizációs ügynökség (AVAS).

Az AVAS elnöke, Gabriel Zbârcea elmondta, hogy július közepét szabták meg a szándéklevelek beküldési határidejeként, míg a kötelező érvényű ajánlat megtételére a szeptembert jelölték meg. A BCR az ország banktőkéjének 26 százalékával rendelkezik, és érdeklődést iránta a Banca Intesa, az Unicredito, a Deutsche Bank, a Fortis, a BNP Paribas, a Commerzbank, a Citigroup és a HVB-Creditanstalt mutat. Zbârcea ehhez hozzátette, hogy még másokkal, köztük a belga KBC-vel is tárgyalni fognak.

A kormány a BCR többségi tulajdonának eladásával már 2003-ban is próbálkozott, akkor azonban a világgazdasági bajok miatt leállt a privatizálással, most viszont a nemzetközi bankszektor felfelé ívelésének időszakában, elérkezettnek látja az időt az újabb próbálkozásra. A győztest Zbârcea reményei szerint még az idén, november közepén, vagy végén ki tudják hirdetni. A BCR 50 százalék plusz egy részvényét akarják értékesíteni, de 58 százalékig is elmehetnek. 2003-ban Románia 25 százalék plusz egy részvényt adott el a BCR-ből 222 millió dollárért az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknak (EBRD) és a Világbank befektetési részlegének, az IFC-nek. A kormány jelenleg a bank 36,8 százalékát ellenőrzi és a mostani privatizálásnál az EBRD-t, illetve a Világbankot is be akarják vonni a többségi papírok értékesítésébe. Öt hazai befektetési társaság mintegy 30 százalékos, alkalmazottaik pedig 8 százalékos tulajdoni résszel rendelkeznek.

Azt a szándékot is kinyilvánították, hogy a bevétel 4 százalékából egy a javaiktól a kommunista rendszer idején megfosztottak kompenzálására szolgáló speciális alapot létesítenének, illetve a BCR kisebbségi papírjait a tőzsdére vinnék.

A BCR az első évnegyedben jól dolgozott: adó előtti eredménye 3 százalékkal, 2600 milliárd lejre (71,9 millió euró) nőtt. Mérlegfőösszege 1,3 százalékos növekménnyel a negyedben 242 ezer milliárd lej (6,69 milliárd euró) volt.

Az AVAS a BCR privatizálását a héten hirdeti meg.

Románia gazdasága 5,9 százalékkal teljesített többet az első negyedévben, mint a tavalyi első negyedévben, közölték a statisztikai hivatalban. Az első negyedévi GDP 497,25 billió (13,79 milliárd euró) volt, egy főre számítva az EU-átlag egy harmada.

A végfogyasztás 12,1 százalékkal nőtt, ezen belül a lakossági fogyasztás 12,5 százalékkal bővült, a tőkeberuházások 5,2 százalékkal gyarapodtak az egy évvel azelőttihez képest.

A tavalyi első negyedévben a gazdasági növekedés 6,1 százalékos, tavaly egész évben 8,3 százalékos volt az előző évi szinthez képest, az egész évben főleg a mezőgazdaság kivételesen nagy teljesítménye és a hazai fogyasztás növekedése miatt. A GDP 2003-ban 4,9 százalékkal bővült, akkor az első negyedévben 4,4 százalékos volt az ütem. A kormány idei várakozása 5,5 százalékos többletre szól, de elemzők szerint a tényleges növekedés nagyobb lesz ennél.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 145 lej (3,6145 erős lej), 1 USD = 29 793 lej (2,9793 erős lej), 1 magyar forint = 145 lej (100 Ft = 1,4536 erős lej).

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

Magyarországi kereskedelmi társaság Kolozsváron alakuló irodájába keres: • irodavezető-üzletkötőt, • hr asszisztenst. Követelmények: szolgáltatások értékesítése, humánerőforrás területen szerzett tapasztalat; angol nyelvtudás, közgazdasági felsőfokú végzettség előny. Versenyképes jövedelmet biztosítunk. Interjú június 17-én, pénteken. Érdeklődni és jelentkezni a 0720-340936-os telefonszámon vagy CV-vel a taragent@freemail.hu e-mail címen.

A paraszt bácsi kifogja az aranyhalat, aki így szól hozzá:

– Ha visszadobsz, teljesítem egy kívánságodat.

– Rendben, keverd össze a kontinenseket:

– Ausztrália legyen Európa helyén, Amerika Ázsia helyén, Afrika Amerika helyén.

Hát...– felel a hal – ez nehéz, nem kérnél valami mást????

– Értsem meg a női logikát!!!

Erre a hal:

– Hogy is volt az a kontinenses?

Cristian Ţopescu népszerű tévékommentátor, Florin Prunea volt válogatott kapus, Ionuţ Lupescu és Daniel Prodan volt válogatott játékos hét elején azt javasolta Emil Boc polgármesternek: egyesítsék a két kolozsvári futballcsapatot.

Az elöljáró vette a lapot.

Boc úgy ítélte meg, hogy a két klub vezetősége nem zárkózik el az ötlet elől. – Az egyetlen gondot a név jelenti. Szerintem egyik klub sem hajlandó feladni elnevezését – jegyezte meg a polgármester.

Az egyesítésre elsősorban azért van szükség, mert a helyhatóság csupán egy klubot képes finanszírozni. – Nehéz két csapatot anyagi szempontból támogatni – mondta Boc.

Tudomása szerint az CFR-Ecomax nem hajlandó feladni jelenlegi nevét, az U FC csak úgy egyezne bele a fúzióba, ha a Gépész utcai csapat teljesen beolvad. – Túl kell lépni a büszkeségen. Jelenleg 15–15 milliárd lejjel finanszírozzuk a két csapatot. Sokkal jobb lenne, ha 30 milliárdot adnánk egy klubnak – összegezte a polgármesteri hivatal érdekét Emil Boc.

Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy amennyiben a CFR-Ecomax nem jut tovább az UEFA-Intertotó-kupa első fordulóján, akkor legközelebb 7 milliárd lejjel kevesebb támogatásra számíthat. – Ha nincs eredmény, akkor nincs pénz – fogalmazott. Úgy ítélte meg, hogy az U FC-nek sokkal több drukkolója van, mint a CFR-Ecomaxnak, és ezenkívül a kolozsvári diákcsapat sokkal nagyobb hagyománnyal rendelkezik.

A sajtó képviselőinek kérésére Boc jelentést kér az U FC vezetőségétől arra vonatkozóan, hogy az elmúlt időszakban milyen módon használták fel a városi tanács által kiutalt közpénzeket.

Miután a múlt szombaton véget ért a bajnoki idény, s a CFR-Ecomax a 11. helyen végzett az élvonalban, Iuliu Mureşan klubelnök néhány statisztikával „kedveskedett" hagyományos heti sajtótájékoztatóján az újságíróknak. Mint kiderült, az újságírók osztályzatai alapján a legjobb játékosuk Jula II., őt Mărginean és a sokat fejlődött Florin Dan követi. A legtöbbet Anca játszott, aki mind a 30 mérkőzésen pályára lépett, őt Jula követi 28, Mărginean és Toma 26–26 mérkőzéssel. A góllövőlista élén Anca végzett 11 találatával, amiből 9-et az őszi idényben lőtt. Őt Oncică, Bruncsevics és Florin Dan követi egyformán 3–3 találattal.

A klubelnök azonban a vártnál jóval kevesebbet árult el az átigazolásokról: mindössze annyit volt hajlandó elárulni, hogy az élvonaltól búcsúzó Brassó egyik játékosával, Balinttal már megegyeztek.

– Nagy a konkurencia, ha nem tartjuk titokban terveinket, más klubok előttünk lecsaphatnak a játékosokra – érvelt, hozzáfűzve: bár eleinte úgy tudták, hogy már az Intertotó-kupa előtt leigazolhatnak néhány játékost amolyan mini-mercatóban, erre már nincs lehetőség, így a már megszokott kerettel játszanak az első fordulóban a litván Vetra ellenében.

A litvánok elleni mérkőzés kapcsán a Ferencváros csapatának egyik embere telefonon hívta fel a kolozsváriak figyelmét arra, hogy a litván együtteseket nem jó lebecsülni. A CFR-Ecomax szombati ellenfele különben jelenleg 4. a 10 csapatos litván élvonalban, játékosai egytől egyig rendkívül magasak, 1,86 m felettiek, van közöttük egy nigériai idegenlégiós is. Ennek ellenére Iuliu Mureşan klubelnök bizakodó, és úgy tartja, hogy bár nehéz mérkőzés lesz, normális körülmények között nem kellene gondot okoznia az első fordulóból való továbbjutás. Ehhez persze az is szükséges, hogy már szombaton, hazai pályán bebiztosítsa a csapat a továbbjutást, ami természetesen pénzjutalmat is jelent a játékosoknak – ennek mértékét még nem határozták meg.

A litvánok, akik a legutóbbi bajnoki fordulóban 0–8 arányú vereséget szenvedetek, autóbusszal érkeznek, s a Transilvania/Belvedere szállodában lesznek elszállásolva. Mintegy háromnapos utazás után játszanak, míg a kolozsvári együttes a visszavágóra bérelt repülővel utazik majd. A litvánok tavaly az Intertotó-kupa 3. fordulójáig jutottak, ahol egy dán csapat búcsúztatta ki őket.

A szombat délután 6 órakor kezdődő mérkőzést egyébként görög bírógárda vezeti majd, s a kolozsváriak közül nem léphet pályára – eltiltás miatt – Jula, de visszatérhet viszont Goia. A jegyeket csütörtöktől árusítják.

A CFR tegnap este lapzártakor a Tordai Aranyos FC-vel játszott barátságos mérkőzést, s a kiruccanás kapcsán valószínűleg ismét szóba kerül a szatelit-csapat ügye, amelynek kapcsán az utóbbi hetekben nem történtek lépések.

Szóba került természetesen Emil Boc polgármester – és Cristian Ţopescu szakkomentátor – felvetése is, hogy Kolozsvár két csapatának egyesülnie kellene. Mureşan elmondta: elviekben semmitől sem zárkóznak el, de egyelőre senki sem kereste meg őket ilyen javaslattal. Elismerte: anyagi szempontból mindenképpen jobb lenne, ha csak egy csapata lenne Kolozsvárnak, hiszen úgy a városi tanács által osztott pénzek és a cégek szponzorálásai mind egy helyre folynának be, és ez lehetővé tenné egy sokkal erősebb csapat kiépítését. A terv nehezen megvalósítható, de nem lehetetlen – szögezte le a szurkolók (és nemcsak) büszkeségére utalva, hozzátéve: a legnagyobb szerepe a sajtónak van.

Végül megtudtuk: a csapat jövő évi célja valószínűleg az 1–7. helyek egyikének megszerzése lesz.

Szerdán megkezdődik a 2005-ös Konföderációs Kupa, melynek a jövő évi világbajnokság színhelye, Németország ad otthont.

A szakértők egybehangzó véleménye szerint szinte bizonyos, hogy dél-amerikai szuperderbi, azaz brazil–argentin párharc lesz a június 29-i frankfurti döntőben. Az elmúlt egy évben már kétszer is találkozott egymással a két óriás: a világbajnoki selejtezőkben Brazíliában 3–0-s hazai győzelem született, míg a „visszavágón" 3–1-re az argentinok diadalmaskodtak.

A világbajnok selecao egy-két kivételtől eltekintve a legerősebb keretével utazik Németországba, hiszen „csak" Roberto Carlos, Cafú és Ronaldo hiányzik majd.

Hasonlóan erős csapattal érkeznek az augusztus 17-én a Puskás Ferenc Stadionban pályára lépő argentinok is. A torna „sötét lova", akárcsak a tavalyi portugáliai Európa-bajnokságon, a görög válogatott, amely egy évvel ezelőtt remek csapatmunkájának és fegyelmezett védekezésének köszönhetően léphetett fel az öreg kontinens trónjára.

A házigazda németek lehetőségeikhez képest a legjobb összeállításukban szerepelnek, ám az elmúlt hónapok teljesítménye alapján kevés esélyük van a végső győzelemre.

A kétévente sorra kerülő kupa előző kiírását a házigazda franciák nyerték, miután a döntőben aranygóllal legyőzték Kamerun együttesét. A tornát azonban beárnyékolta Marc-Vivien Foé halála, aki a Kolumbia elleni, 1-0-ra megnyert elődöntő 73. percében összeesett és meghalt.

A műsor
A-csoport: június 15., Köln 19 óra: Argentína–Tunézia; június 15., Frankfurt 22 ó: Németország–Ausztrália; június 18., Köln 19 ó: Tunézia–Németország; június 18., Nürnberg 21.45 ó: Ausztrália–Argentína; június 21., Lipcse 21.45 ó: Ausztrália–Tunézia; június 21., Nürnberg 21.45 ó: Argentína–Németország.

B-csoport: június 16., Hannover 19 ó: Japán–Mexikó; június 16., Lipcse 21.45 ó: Brazília–Görögország; június 19., Frankfurt 19 ó: Görögország–Japán; június 19., Hannover 21.45 ó: Mexikó–Brazília; június 22., Frankfurt 21.45 ó: Görögország–Mexikó; június 22., Köln 21.45 ó: Japán–Brazília.

Elődöntők: június 25., Nürnberg, 19 ó: A-csoport 1. helyezettje–B-csoport 2. helyezettje; június 26., Hannover, 19 ó: B-csoport 1. helyezettje– A-csoport 2. helyezettje.

A 3. helyért: június 29., Lipcse, 18.45 ó: az 1. elődöntő vesztese–a 2. elődöntő vesztese; döntő: június 29., Frankfurt 21.45 ó: az 1. elődöntő győztese–a 2. elődöntő győztese.

Értékes győzelmet aratott az országos női első osztályú bajnokság utolsó fordulójában a Szamosújvári SOMVETRA. A Szamos-partiak Marosvásárhelyen (a szamosújvári sétatéri pálya még mindig nem alkalmas hivatalos játékra) fogadták a Székelyudvarhelyi Akarat együttesét. A papírformának megfelelően a „házigazdák" fölényesen nyertek 2867–2691 fa (egyéniben: 3–3) arányban. Nagy József tanítványai közül a legjobb teljesítményt az alig 15 esztendős Alexandra Văidăhăzean nyújtotta, 507 fát ért el. Őt követte az ugyancsak ifjúsági korosztályú Mirabela Mureşan 504 fával.

E hét végén a SOMVETRA tekéző lányai Galacon versenyeznek az országos kadettbajnokság döntőjében, ahol ezúttal is éremesélyesek.

Románia csak soványka, 14–10 (14–7) arányú győzelmet aratott Portugália felett a hét végi Európai Nemzetek Kupája mérkőzés során, a pontokat Toniţă (cél), Teodorescu (cél) és Dumbravă (2 jutalomrúgás), illetve Joao Uva (cél), Pedro Leal (jutalomrúgás és büntető).

A csoport másik két mérkőzésén: Oroszország–Ukrajna 72–0 és Grúzia–Csehország 75–10. A táblázaton:

1. Grúzia 5 4 0 1 201–56 13
2. Románia 5 4 0 1 195–54 13
3. Portugália 5 4 0 1 101–63 13
4. Csehország 5 2 0 3 90–144 9
5. Oroszország 5 1 0 4 120–89 7
6. Ukrajna 5 0 0 5 11–312 5

Hallei tornagyőzelmének köszönhetően ismét egyedül vezeti az idei eredmények alapján készülő ATP Race-t Roger Federer, aki a férfi teniszezők hagyományos világranglistáján továbbra is óriási előnnyel éllovas.

A svájci klasszis az előbbi lajstromban a múlt héten holtversenyben volt első a Roland Garroson győztes spanyol Rafael Nadallal.

A román versenyzők közül továbbra is ketten tartózkodnak a legjobb 100 között, Andrei Pavel és Victor Hănescu valószínűleg egyenes ágon főtáblás lesz a jövő heti wimbledoni teniszversenyen.

Az ATP Race élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Roger Federer (svájci) 710 pont, 2. (1.) Rafael Nadal (spanyol) 665, 3. (3.) Nyikoláj Davigyenko (orosz) 314, 4. (4.) Marat Szafin (orosz) 306, 5. (8.) Andy Roddick (amerikai) 296, 6. (5.) Guillermo Coria (argentin) 266, 7. (7.) Lleyton Hewitt (ausztrál) 264 8. (6.) Puerta (argentin) 254 9. (9.) Gaudio (argentin) 248 10. (10.) Ferrer (spanyol) 224, ..., 36. (36.) Victor Hănescu 99, ..., 59. (57.) Andrei Pavel 55.

A hagyományos világranglista élmezőnye (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Federer 6980 pont, 2. (2.) Hewitt 3640, 3. (3.) Nadal 3600, 4. (4.) Roddick 3590, 5. (5.) Szafin 3195, 6. (6.) Andre Agassi (amerikai) 2275, 7. (7.) Davigyenko 2085, 8. (8.) Guillermo Canas (argentin) 2075, 9. (9.) Tim Henman (brit) 1830, 10. (10.) Joachim Johansson (svéd) 1620, ..., 42. (45.) Pavel 825, ..., 57. (55.) Hănescu 670, ..., 457. (456.) Bardóczky Kornél 56.

Nem történt változás a női teniszezők világranglistájának élcsoportjában, továbbra is az amerikai Lindsay Davenport áll az első helyen.

A WTA-világranglista élén (zárójelben a korábbi helyezés): 1. (1.) Lindsay Davenport (amerikai) 5247 pont, 2. (2.) Marija Sarapova (orosz) 4998, 3. (3.) Amélie Mauresmo (francia) 4285, 4. (4.) Serena Williams (amerikai) 3781, 5. (5.) Szvjetlána Kuznyecova (orosz) 3212, 6. (6.) Jelena Gyementyjeva (orosz) 3087, 7. (7.) Justine Henin-Hardenne (belga) 3067, 8. (8.) Nagyezsda Petrova (orosz) 2610, 9. (9.) Alicia Molik (ausztrál) 2428, 10. (10.) Anasztaszija Miszkina (orosz) 2287, ..., 131. (130.) Gallovits Edina (romániai) 285,25, ..., 133. (135.) Czink Melinda 270,75.

Gubacsi Zsófia és Nagy Kyra kiesett a hétfőn kezdődő angol nyílt teniszbajnokság női egyes selejtezőjének első fordulójában. Németh Virág játék nélkül jutott tovább, orosz ellenfele nem állt ki ellene.

Gubacsi spanyol, míg Nagy holland játékostól szenvedett vereséget.

Mandula Petra, az utóbbi évek legsikeresebb magyar női teniszezője, elhúzódó hátsérülése miatt nem indul a wimbledoni viadalon.

„Még gyógyulgatok, így azután teniszről egyelőre szó sem lehet" – nyilatkozta Mandula.

A romániai pályára lépő versenyzők közül egyiknek sem sikerült a továbbjutás.

Női egyes, selejtező, 1. forduló: Laura Pous Tio (spanyol, 1.)–Gubacsi Zsófia 6:4, 6:0; Michelle Gerards (holland)–Nagy Kyra 4:6, 6:2, 7:5; Németh Virág–Galina Voskobajeva (orosz, 13.) játék nélkül; Szeiko Okamoto (japán)–Delia Sescioreanu 6:1, 6:2; Severine Beltrame (francia, 6.)–Magda Mihalache 6:4, 2:6, 6:4.

Férfi egyes, selejtező, 1. forduló: Justin Gimelstob (amerikai)–Victor Ioniţă 6:3, 6:2; Anthon Dupuis (francia, 6.)–Gabriel Moraru 6:4, 6:4; Vlagyimir Volcskov (orosz)–Florin Mergea 6:4, 7:6 (1).

Keserűen csalódnia kellett annak a francia tv-stábnak, amely a múlt heti zajló hallei férfi tenisztornára érkezett Németországba, ugyanis nem a megfelelő városba szervezte útját.

Ahelyett, hogy a stáb tagjai a versenynek otthont adó észak-rajna-vesztfáliai Hallébe utaztak volna, a jóval nagyobb és ismertebb szász-anhalti Hallét vették célba, amely ugyan számtalan nevezetességgel büszkélkedhet, de tenisztornával – legalábbis ezen a szinten és ebben az időpontban – nem.

A csalódást csak tovább fokozta, hogy a franciák elsőszámú célpontja, a múlt vasárnap Párizsban diadalmaskodó Rafael Nadal már az első fordulóban kiesett a viadalon, így mire újabb 350 km megtétele után megérkeztek a viadal tényleges helyszínére, az ifjú spanyol sztárnak már csak a hűlt helyét találták.

„Ez a malőr már többször megesett a korábbi években. Ráadásul játékosokkal is" – mondta Frank Hofen, az idén 13. alkalommal megrendezett torna szóvivője.

Laila Ali lett a Boksz Világtanács (WBC) első női világbajnoka, miután a washingtoni nagyközépsúlyú címmérkőzés harmadik menetében leléptették ellenfelét, Erin Toughillt. A továbbra is százszázalékos mérleggel (21-ből 21 győzelem) rendelkező Ali-leány legendás édesapja, Muhammad Ali előtt aratta történelmi sikerét.

A profi férfiak táborában az egyik legelőkelőbb szervezetnek számító WBC nemrégiben határozta el, hogy a nők számára is ranglistát tart nyilván.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András