Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Rendszeresebb, kiszámíthatóbb kapcsolatot kíván fenntartani egymással a jövőben a Fidesz és a RMDSZ, ügyelve a közös elvi alapokra a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben – egyebek között erről beszélt egymással pénteken Tusnádfürdőn a két szervezet elnöke, Orbán Viktor és Markó Béla. A minden fronton hevesen támadó Tőkés László és a védekező álláspontra helyezkedő, viszont a beszélgetés végén offenzív Markó Béla jellemezte a Néppárti értékek Európában című előadást. Elmondható, ha az RMDSZ-nek sikerült kompromisszumra jutnia a Fidesszel, Markó és Tőkés álláspontja azonban továbbra is kibékíthetetlennek látszik.

A Fidesz elnöke szerint a székelyföldi fürdővárosban tartott találkozójukon tisztázták: mindkét fél érdekelt abban, hogy megtartsák eddigi kapcsolataik legfontosabb elvi alapját, nevezetesen azt, hogy nem Budapestről kell meghatározni, milyen legyen az erdélyi magyarság érdekét legjobban képviselő politika. Nemzetpolitikai kérdésekben azonban szükség van bizonyos közös elvi alapokra, leszögezve: minden olyan szervezethez, amely a határon kívüli magyarság képviseletét látja el, ilyen elvi szempont szerint fog viszonyulni. „Mi azokkal a szervezetekkel tudunk a legszorosabban együttműködni, amelyek az autonómia kérdését legfontosabb törekvésüknek tartják" – mondta.

Markó és Orbán a fejlesztési régiók témájáról is beszélt egymással. Orbán szerint senkinek sem érdeke olyan fejlesztési régiókat fenntartani a mai román államhatárokon belül, amelyekben az ottani magyarok nem találják meg a számításukat, s amelyek nem juttatják őket ennek megfelelő gazdasági erőforrásokhoz. Ezért a Fidesz támogatja az RMDSZ minden olyan törekvését, amely a romániai magyarok érdekeit sokkal jobban szolgáló regionális fejlesztési rendszer kialakítását szorgalmazza.

Az elmúlt időszakban elvi kérdéssé vált a kettős állampolgárság – mondta Orbán. „A magunk eszközeivel kívánjuk szolgálni ezt a nemzetegyesítő célt" – tette hozzá. Szerinte ilyen elvi kérdéssé vált Magyarország európai uniós tagságát követően, hogy Brüsszelben a Fidesz együttműködjék az RMDSZ ott lévő és egyre nagyobb számban megjelenő, most még csak megfigyelői státusban működő képviselőivel.

Orbán szerint olyan időket élünk, amikor az autonómiát nem fogják egyszerűen csak kikiáltani. Nehéz és szívós küzdelem zajlik ezen a téren, egyre-másra jöhetnek létre az autonómia különböző elemei – tette hozzá, megemlítve, hogy elsőként már meg is jelent a színen a kulturális autonómia néhány felismerhető jellegzetessége, a mainál okosabban kijelölt fejlesztési régiók pedig megtölthetnék gazdasági tartalommal az autonómiát. E kérdésnek kétségtelenül van etnikai dimenziója – mondta Orbán, de hangsúlyozta, hogy ezt a témát nem szabad etnikai kérdésnek tekinteni. Arról van szó csupán, hogy a mainál okosabb rendszer alakuljon ki Romániában. Semmi értelme, hogy a három magyar többségű megyét olyan régióba tuszkolják bele, amelyhez semmi közük. A románoknak is be kell látniuk ezt, máskülönben nem fognak hozzáférni az európai uniós forrásokhoz – szögezte le a Fidesz elnöke.

Markó Béla úgy fogalmazott: a megbeszélésekből kiderült, hogy alapvető nemzetpolitikai kérdésekben egyetértettek. Ez jó alapja annak, hogy a következő időszakban egyre szorosabban együttműködjön a két szervezet – fűzte hozzá. Egy kérdésre válaszolva Markó elmondta: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését. A romániai magyarság egységének kérdése is felmerült az egyik újságírói kérdés kapcsán. Ezzel kapcsolatosan Markó megállapította: ebben a pillanatban az RMDSZ-nek nyitottan kell politizálnia, úgy, hogy mindenki beállhasson az általa képviselt közös ernyő alá.

A tegnap délelőtti előadáson Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke „egyszerű RMDSZ-tagként" szólt a hallgatósághoz. Tőkés bírálta, hogy jelenleg „a romániai magyar közképviselet terén az RMDSZ monopólium helyzetben van". A Szociáldemokrata Pártra (SZDP) utalva elmondta: az erdélyi magyarságnak meg kell akadályoznia, hogy az RMDSZ a fejlődést gátló politikai erőkhöz csatlakozzon. Az EMNT elnöke retorikus kérdésében szemrehányást tett Markónak, hogy szóba áll Ion Iliescuval, Adrian Năstasével és Viorel Hrebenciuckal, de nem tárgyal Szász Jenővel és vele. A püspök bírálta azt is, hogy szerinte az RMDSZ „kirekesztő politikát" folytat.

Válaszában Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: mivel az elmúlt években nem volt jelen a táborban, a meghívás elfogadását a szervezők tekintsék „a magyar–magyar párbeszéd folytatásának". Hangsúlyozta: a nézeteltérések ellenére nem beszélhetünk az erdélyi magyar közösségen belüli válságról. Megítélése szerint az erdélyi magyar közéleten belül a konzervatív és ultrakonzervatív, valamint a középjobb és a radikális jobboldal közti álláspontok ütköznek.

Markó élesen bírálta a magyar kormány által pár hónappal ezelőtt meghirdetett Szülőföld programot, mivel még semmi kézzel fogható eredménye nincs az elképzelésnek. A hallgatóság kérdései kapcsán éles pengeváltás alakult ki Tőkés László és Markó Béla között. Előbbi szerint „az RMDSZ tisztségviselői úgy politizálnak, mint valami magyarul beszélő román politikusok". Válaszként Markó Béla megkérdezte: hogyan kell viselkedjen a magyar politikus? Emlékeztetett, hogy a múlt század során „a román politika győztes volt, míg a magyar vesztes". Ugyanakkor az SZDP-vel öt évvel ezelőtt kötött kormánykoalíciós megállapodásra hivatkozva Tőkés László megjegyezte: „képtelen vagyok közösködni azokkal, akik 1989-ben a temesvári barikád másik oldalán álltak".

Összesen 1 millió 340 ezer új lej értékű mezőgazdasági kárt regisztráltak Szilágy megyében a múlt hét végi esőzések után. A legnagyobb károkat Ipp községből jelezték, ahol mintegy 400 hektár került víz alá.

Kémeren 130 hektár szántót öntött el az ár. Magyarkecelben 128 hektár került víz alá. A helyi lakosságnak köszönhetően a házak nagyrészt megmenekültek a hirtelen jött áradattól. Az adatokból kiderül, hogy Kémer, Kárásztelek, Balla, Baksa, illetve Sarmaság is megsínylette a záport.

Krasznán 5000 új lejnél nagyobb kárral számol Pop Imre polgármester. Itt Varsolc felé két hidat érintett az ár, 10 hektár kaszáló és 5 hektárnyi legelő került víz alá. Nagyobb baj az, hogy 90 kutat kell fertőtleníteni az áradat miatt. Ezúttal a Meszesen túli és a Szamos menti településeket nem érintette a zápor.

A zilahi vízözön a Zilah-patak medrében felhalmozott szemét miatt keletkezett. A hatóságok a lakosság civilizálatlan magatartását okolfák, mert sokan az építkezési törmelékeket vagy a használhatatlan gumiabroncsokat is a patakba dobják. Radu Căpâlnaşiu polgármester kemény büntetéseket helyezett kilátásba a szemetelőkkelszemben. A városi piacon mintegy 29 tonna görögdinnyét sodort el a víz, és majdnem három tonna paradicsom is odaveszett. Víz alá kerültek a tanfelügyelőség melletti árusok bódéi is. A kárt egyelőre mintegy másfél milliárd lejre becsülik. A károk valós értéke sokkal magasabb lesz az elöntött házak és gazdaságok helyzetének pontos felmérése után. Szerencsére a piac mellett épülő földalatti parkoló hatalmas gödre elnyelt 3.000 köbméter vizet, ezért a főutcán nem volt túl magas a vízállás. Az árvíz hatását az emberek máris érzik a zsebükön. Megemelkedtek a piacon az árak, egy-egy vegyesboltban nem ritkán 40-45 ezer lejt is elkérnek már egy kiló paradicsomért.

A jelek szerint újabb látványos pálfordulás történt a Fidesz politikájában a kettős állampolgárság ügyében, hiszen Kövér László, a Fidesz választmányának elnöke a héten a vajdasági Zentán a VI. Nyári Ifjúsági Játékok keretében egy előadáson kifejtette, hogy elképzelhetetlen következményekkel járna, ha a külhoni magyarok megkapnák a magyar állampolgárságot, mert főként a fiatalok elköltöznének a szülőföldjükről. Kövér semmilyen hasznot nem hozó kezdeményezésnek mondta a tavaly december 5-i népszavazást. Kijelentette, hogy aki ilyet tesz, nem méltó arra, hogy a nemzet érdekében szóljon. Kifejtette azt is, hogy a FIDESZ bele lett kényszerítve az eseményekbe. Úgy kellet nekik a népszavazás, mint púp a hátukra. Szerinte a december 5-e óriási károkat okozott, mert kiábrándította az embereket. Kövér szerint senki sem tudja Magyarországon, hogy az állampolgárság megadásával milyen törvényi előírásokat, szabályozásokat kellene még megváltoztatni. Mint ismeretes, a Fidesz 1998-ban hatalomra kerülése előtt is a kettős állampolgárság szólamával kampányolt, hatalomra kerülése után azonban a határon túli magyarok e kérését megtagadta. A magyarországi közvélemény-kutatások szerint ismét jó esély van arra, hogy a legerősebb ellenzéki párt alakítson kormányt a jövő évi parlamenti választások után.

Tegnap nem nyert? Ma még a szerencsés 13 nyertes között lehet, a csütörtöki szelvényekkel! Ha megtalálja nevét a 10. oldalon, ma és holnap még négy előadás között választhat!

A Közigazgatási és Belügyminisztérium határátlépésre vonatkozó új, szigorító határozata október elsejétől fog életbe lépni.

A dokumentum közlése utáni hónapban a rendelet tartalmára vonatkozó vitákat szerveznek majd. A rendelet minden előírása a nyugati államok kívánságára született, és az illegális népvándorlást kívánja megfékezni.

A rendeletet a közeljövőben hozzák meg.

Ha lapunkat számonként megvásárolná, egy hónapban 17 új (170 000 régi) lejt költene. Ha előfizet, csak mintegy 14 új (140 000 régi) lejbe kerül (lapkihordási díjjal együtt!). Takarítsa meg pénzét a SZABADSÁG-gal!

Előfizetés köthető még az alábbi júliusi határidők szerint:

Lapunk megrendelhető postán Kolozs, Fehér, Besztere-Naszód, Szilágy és Szeben megyében, továbbá Kolozsváron az Apex Kft. és az Apex Ab Com Kft., vidéken a Krónika, Zilahon és Zsibón pedig a Damco cég lapkézbesítőinél a hónap végéig (ld. fentebb).

Ha a lapkihordók még nem jelentkeztek az Ön lakásán, hívja őket telefonon (Apex: 596-213, Apex Ab Com: 439-120, Krónika: 420-320, Damco: 0260-612867), és akkor felkeresik Önt otthonában!

SZABADSÁG – hetente hatszor újság!

A bogáncs sosem fog rózsát teremni.

KERESZTYÉN JELLEGŰ ANGOL NYELVTÁBORT szervez fiatalok számára július 29. és aug. 6. között a Genezius Társaság (www.genezius.ro) a Lesi-tónál (Nyugati Kárpátok) nagy-britanniai tanárok vezetésével. Részvételi díj 1 000 000 lej (100 új lej). Információk: 0742-092192, skottabor@yahoo.com.

A BÉCSI ZSIDÓ ÉNEKKAR (Wiener Jüdicher Chor) nyújt ingyenes zsidózenei koncertet szombaton este 7 órától a Tranzit Házban. Kórusvezető Roman Grinberg.

A MÁRIA-MAGDOLNÁKAT KÖSZÖNTIK a Nyugdíjasklub összejövetelén, július 24-én, vasárnap du. 5 órától, a Karolina/Múzeum tér 3–5. szám alatti Fások klubjának termében.

A SZÍVKOSZORÚ ÉRELMESZESEDÉSRŐL tart előadást dr. Deák Éva szívgyógyász főorvos az Asztmaklub összejövetelének keretében, július 25-én, hétfőn du. 5 órától, a Szent Mihály Caritas előadótermében (Szentegyház/I. Maniu utca 2.).

– Az utóbbi években Markó Béla miért nem akart részt venni a tusványosi szabadegyetemen?

– Mert a térképen nem talált ilyen elnevezésű települést.

– És most miért tud oda találni?

– Mert azóta bővültek földrajzi ismeretei, és már térkép nélkül járkál.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem Magyar Irodalomtudományi Tanszéke a 2004/2005-ös tanévre pályázatot hirdetett romániai általános és középiskolai magyartanárok számára, Az irodalomtanítás öröméért címmel.

A pályázat célja, hogy az irodalomtanítás egyik lényeges elemét jelentő műértelmező munka és a tanítás gyakorlatára történő reflexió írott szövegekké formálódjék, és minél szélesebb körben hozzáférhetővé váljék.

Pályázni két kategóriában lehetett:

1) Műértelmezés: Balassi Bálint vagy József Attila egy versének vagy versciklusának értelmezése, szabadon választott/kidolgozott stratégia/szempontok szerint.

2) Tanári napló: egy-két hónapnyi irodalomtanítási tapasztalat rögzítése, a felmerülő műértelmezési, módszertani, pedagógiai stb. problémák megmutatásával. A napló nyomon követhette néhány tanulási egység folyamatát egy osztály vagy egy tanulócsoport tevékenységében.

A díjazottak:

Műértelmezés, I. díj (100 euró): Szilveszter László (XIII. sz. Általános Iskola, Marosvásárhely)

Tanári napló, I. díj (100 euró): Antal Margit (Benedek Elek Általános Iskola, Szentábrahám), valamint Patek Mária Anna (Salamon Ernő Elméleti Líceum, Gyergyószentmiklós). II. díj (75 euró): Misztrik Jolán (Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvár).

A pályázat többi résztvevője könyvjutalomban részesül.

Az ünnepélyes díjkiosztásra 2005 októberében kerül sor a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszékén, Kolozsváron, egy egyetemi hallgatókkal folytatandó műhelybeszélgetés keretében.

Életének 79. évében elhunyt Hernádi Gyula, a Kossuth- és József Attila-díjas írót szerdán késő este érte a halál – közölte a család.

Jancsó Miklós az MTI-nek a veszteséget érzékeltetve Hernádi Gyula kettejükről szóló szavait idézte: „mindig azt mondta, hogy ikrek vagyunk, mégpedig egypetéjű ikrek". „Testvéri barátság volt köztünk" 1958–59 óta – mondta. Nemeskürty István ismertette össze őket, az irodalomtörténész volt Hernádi Gyula első két könyvének lektora.

Hernádi Gyula egészen különös jelenség volt a magyar irodalomban, amikor feltűnt az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején. Eleinte munkásírónak tűnt, hiszen egy hajógyárban a vezérigazgató tolmácsa volt (hadifogságban megtanult oroszul) és első novellái hajógyári munkásokról szóltak – tette hozzá Jancsó Miklós.

„Egész életében gúnyolódott a halálon"; ironikus, szatirikus volt, mindig provokált – mondta. Hangsúlyozta, hogy mindig kollektív munkát végeztek a számos filmje forgatókönyvírójaként feltüntetett Hernádi Gyulával. Harminc játékfilmje közül alig volt olyan, amelyben alkotótársa nem vett részt. „Mi a kamerával írtuk a forgatókönyvet, ceruzának használtuk a kamerát" – mondta.

Első közös munkájuk az Oldás és kötés című film volt 1963-ban, majd az Így jöttem, a Szegénylegények és a Csillagosok, katonák következett. Utolsó közös filmtervüket még le sem forgatták. Az „Ede megevé ebédem, avagy a kísértetcsapda" az író novellája alapján készülne, de Hernádi Gyula az előkészítésben betegsége miatt már nem vett részt – mondta Jancsó Miklós.

Hernádi Gyula 1926. augusztus 23-án született Oroszváron, a mai Szlovákia területén. Irodalmi pályáját 1955-ben költőként kezdte. Az 1970-es évektől színdarabokat is írt. Mintegy negyven filmnovella, filmregény és forgatókönyv fűződik a nevéhez, több elbeszéléskötete és drámája is megjelent. Az író 1976-ban József Attila-díjban részesült, 1996-ban alternatív Kossuth-díjat, ugyanabban az évben a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetést kapott. 1999-ben állami Kossuth-díjjal tüntették ki.

Az Illés György operatőr életútját, munkásságát bemutató, a Képekbe varázsolt élet című film vetítésével kezdődött meg csütörtökön este a tapolcai moziban a Balaton filmfesztivál; július 21–31. között a Balaton-felvidék hét településén több mint 30 filmet láthatnak az érdeklődők

A múlt évi nagy siker után idén második alkalommal rendezik meg Tapolcán és a Káli-medence hat községében a magyar filmek fesztiválját. Ennek elsődleges célja a magyar filmek népszerűsítése, s mivel különösen sok filmes alkotó kötődik a Balaton-felvidékhez, a filmek bemutatása alkalmat teremt a rendezőkkel, operatőrökkel és színművészekkel való közvetlen találkozásokra is.

Csütörtökön megnyitották a Magyar Filmtörténeti és Fotógyűjtemény Alapítvány 40 képből álló kiállítását is; a fotók Illés György életútját mutatják be.

A filmfesztivál tíz napja alatt találkozik a közönséggel Jancsó Miklós és Makk Károly is. Makk Károly legújabb filmjét – az idén bemutatott Egy hét Pesten és Budán-t –, július 28-án este vetítik Tapolcán, másnap pedig Révfülöpön. Több filmet vetítenek Keszthelyen is. A fesztivál július 31-ei záróestjén, Tapolcán hirdetik ki az amatőr dokumentumfilm verseny eredményét. A mintegy 50 filmből az előválogatás után 12 maradt meg, s azokat is bemutatják a tíz nap alatt Tapolcán és a hat községben. A zsűri elnöke Kende János operatőr, a díjakat ő és Sára Sándor adják majd át.

Murádin László nemrég megjelent kötetében a magyar családneveket veszi górcső alá, a tudománynépszerűsítés szándékával. A téma a köznapi embert is érdekli, hiszen mindenki kíváncsi őseire, saját gyökereire. Munkájában a szerző a Tinivár Kiadó által 1994 és 2002 között kiadott Maturandusok című, az erdélyi magyar nyelven érettségizett diákok névjegyzékét tartalmazó kötetekben meglelhető anyagot dolgozta fel, vagyis nagyjából ötvenezer nevet. Ami csupán öt százalékot tesz ki az erdélyi magyarság létszámából, mégis – hála az iskolahálózat szerteágazásának – vidékekre jellemző sajátosságokat mutat. A bevezetőben a szerző, többek között, a következőket írja: „Követtem a névtani szakirodalomnak azt a gyakorlatát, amely a családnév eredete tekintetében csak a közvetlen előzményre utal, s nem megy vissza a név eredetének végső forrásáig. Ez természetszerű a Magyar közszói eredetű családneveknél… A névtudomány ugyanezt a gyakorlatot követi a tulajdonnévi eredetű családnevekkel kapcsolatban is... A magyar névtanos azt állapítja meg, hogy az idegen eredetű nevet viselő magyarnak a családneve mely nyelvből származó jövevénynév, de hogy a név az átadó nyelvben milyen eredetű, az már a magyar nyelv feladata."

Az Erdélyi magyar családnevek című kötet nem nyújt többet a magyar névtanon túlmutató igényeknél, az olvasó „mélyebb" irányú kíváncsiságának kielégítését más alkalomra ígéri Murádin László. De az érdeklődő olvashat benne a magyar családnevek kialakulásáról, a számba vett családnevek gyakorisági mutatójáról, forrásáról, néhány statisztikai következtetésről, és böngészheti a tanulmányozott családnevek betűrendes mutatóját.

Nincs uborkaszezon a szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány házatáján: ilyenkor sem lankad a kulturális élet, sőt a próbatermek még jobban benépesülnek.

Miután sikeresen vendégszerepeltek Budapesten a nemzetközi ifjúsági fesztiválon, a Kaláka néptáncegyüttes tagjai nemrég a székesfehérvári Alba Regia együttes táncosait fogadták. A vendégegyüttessel a tékások több, mint négy éve tartanak fenn szoros kapcsolatot, de a magyarországi ifjak első alkalommal jártak Erdélyben, ahol történelmi nevezetességeket és kulturális intézményeket is felkerestek.

Szamosújvári tartózkodásuk alatt a székesfehérváriak a kalákásokkal közös táncmulatságot tartottak.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Csontdaráló – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától és hétfőn minden vetítés.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – A belső tenger – spanyol bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19.30, 22.30; kedvezménnyel kedden minden vetítés.

GYŐZELEM – Gorilla bácsi – bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 18, 22. A Long Song for Babby Long – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 20.

FAVORIT – Hitch – Last first kiss – amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; csütörtökön kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Kung-fu Hustle – kínai-amerikai. – Vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel és hétfőn minden vetítés.

TORDA

FOX – Szerelem sokadik látásra – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 22.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – A Jég Hercegnője – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – KAlfie – amerikai. – Vetítések időpontja: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel hétfőn egész nap.

DACIA B-TEREM – Second Hand – román. – Vetítések időpontja: 17, 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap 21.30 órától; kedvezménnyel kedden minden vetítés.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – New York taxi – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától kedvezménnyel, és hétfőn minden vetítés.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

Az igazságszolgáltatás reformja rég szükséges, de Illetékesek következetesen kitértek előle, évek óta halasztják, halasztgatják, más „prioritásokkal" foglalkoznak, és minden marad ahogy volt, sőt... Az uniós csatlakozási tárgyalások felébresztették a reményt, Románia többek között azért kapott „sárga lapot", mert nem reformálta az igazságszolgáltatást. Ki is dolgoztak egy reformtervet, amit természetesen (?) nem hoztak nyilvánosságra. Azt lehetett hinni, hogy most már megtesszük legalább az első lépéseket azon a hosszú és göröngyös úton, ami oda vezet, hogy az államhatalomnak ezek a szervei valóban igazságot szolgáltassanak. A törvényhozó asztalára került egy reform-terv és megindult a felhangoktól sem mentes vitának is becézhető előadás.

Figyelemmel kísérve a sajtóközleményeket, egyet-mást megtudhattunk arról, hogyan is értelmezendő a „reform" kifejezés. Olyan alapelv értékű kérdések kerültek felszínre, hogy vajon a legfelsőbb taláros testület tagjai, ha nyugdíjba vonulásuk után is dolgozni akarnak, mégpedig továbbra is mint bírók, vajon kaphatnak-e nyugdíjat is, vagy kénytelenek havi szerény 20 millióból tengetni életüket. Ha ez reform, akkor eddig több millió (nem csak magyar anyanyelvű) polgártársammal együtt rosszul értelmeztem és használtam a reform szót.

Lássuk azonban a tényeket. Helyesebben, azokat a tényeket, amiket (apró részletekben) szükségesnek tartottak tudomásunkra hozni. Kezdődött egy törvénycsomaggal, ami állítólag 2 (azaz kettő) darab törvénytervezetet, nevezetesen a tulajdonról és az igazságszolgáltatás reformjáról szóló tervezeteket tartalmazta. Hangsúlyozni kívánom, hogy kizárólag egyéni véleményem szerint a „csomagtörvény" ellentétes a hatalommegosztás demokratikus elvével. Demokratikus hagyományokkal rendelkező országokban a parlament a törvényeket rendszerint szakaszonként, sőt bekezdésenként is megvitatja. Ennek is köszönhető, hogy a törvények évekig/évtizedekig vannak hatályban, annak ellenére, hogy a társadalmi viszonyok fejlődési üteme ott sem lassúbb mint nálunk. Csomagolás helyett inkább ezt a módszert kellene alkalmazni, és akkor jobban tisztelnék a törvényeket. A törvénycsomagok készítését akár árukapcsolásnak is mondhatnánk, ami közismerten törvénytelen, mert ha a vásárlónak mondjuk mosóporra van szüksége, a kereskedő nem mondhatja azt, hogy csak két vannillincukorral együtt adja. Ennek ellenére a parlament asztalára egy törvénycsomag került, ami állítólag a már említett két törvény tervezetét tartalmazza, összekapcsolták a tulajdont az igazságszolgáltatással. A kapcsolat nem vitatható (nem amatőrök hozták létre), hiszen a tulajdon biztosítása akár bírói úton is történhet. Ugyanilyen meggondolásból kiindulva azonban például az egyneműek házasságát engedélyező törvénytervezetet is kapcsolni lehetett volna az igazságszolgáltatással hiszen, ha már összeházasodtak, egyneműek is elválhatnak.

A csomag tehát elkészült, amikor azonban felbontották, kiderült, hogy az tulajdonképpen nem két törvényt, hanem jóval többet tartalmaz, mert apróbb csomagok is vannak benne. Ez utóbbi ténytől, az egyszerűsítés érdekében eltekintek, és csak törvényjavaslatról beszélek. Ezt pedig a kormány (illetve a miniszterelnök, de a testületi szerv nevében) terjesztette elő, mégpedig azzal, hogy felelősséget vállal érte. Ez pedig röviden azt jelenti, hogy a végrehajtó hatalom kijelenti, alkotmányos feladatait csak úgy tudja teljesíteni, ha a javasolt rendelkezéseket törvényerőre emelik. Amennyiben az egyetlen törvényhozási szerv nem szavazza meg az előterjesztett tervezetet (adott esetben tervezeteket), ez minden további nélkül azt jelenti, hogy megvonta bizalmát a kormánytól (és nem csak a miniszterelnöktől), tehát a parlamentnek új kormányt kell kijelölnie (természetesen a megfelelő eljárási szabályok betartásával).

Ez lett volna az alkotmányos eljárás, amit a parlament szavazott meg és amit módosíthat, vagy helyette újta fogadhat el, amíg viszont érvényben van, szelleme és betűje szerint be kell tartania, függetlenül az adott politikai helyzettől. Sajnos, de nem váratlanul, nem ez történt, hanem elkezdődött egy messzemenő udvariassággal népszínműnek nevezhető játék, amiben a miniszterelnök (akkor már tulajdonképpen nem is volt miniszterelnök) hol lemondott, hol gondolkozott, hol az államelnökkel tanácskozott, hol sürgősségi kormányrendeletek írt alá, amik azonnal hatályba léptek.

Következett az Alkotmánybíróság. Megkeresték, döntött is. Határozata megfellebbezhetetlen és végrehajtandó. Részleteiben természetesen (?) nem ismerjük, de sajtóhírek szerint egyes bírók nemzetközi fórumok előtt megtámadták. Egyszerű állampolgárként remélem, hogy ez utóbbi jó esetben félreértés, rossz esetben hírlapi kacsa. Ha mégsem, annak igen súlyos hatása lenne az ország nemzetközi megítélésére, ami akár a „védzáradék" alkalmazásával is járhat és elhalaszthatná EU-csatlakozásunkat. Lehet, van akinek ez lenne jó, viszont biztos, hogy az a valaki nem a román állampolgárok többsége.

Miután honatyáink elfogadták a tulajdon-törvényt, az ellenzék az Alkotmánybírósághoz fordult. Ez megfelelt a demokratikus játékszabályoknak. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a törvény egyes rendelkezései sértik az alkotmányt és módosításokat rendelt el, kiváltva ezzel a parlamenti többség rosszallását. Felfedezték, hogy egyes alkotmánybírák magas tisztségeket töltöttek be az előző kormányban, sőt (horribile!) az egyik alkotmánybíró egy volt miniszter asszony férje. Következtetés: az Alkotmánybíróságot nem lehet függetlennek tekinteni, tehát határozata nem kötelezi a parlamentet. Nem valószínű, hogy ezeket a vadonatúj „összeférhetetlenségi okokat" véletlenül csak a nekik nem tetsző ítélet után fedezték fel. A határozat azonban maradt és a törvényt módosították. A módosítás lényegét és indoklását ebben az esetben sem hozták nyilvánosságra, viszont elméletileg a módosítás is megtámadható az Alkotmánybíróság előtt, és minden kezdődik előlről. Mindez pedig olyan időszakban, amikor az EU csatlakozási szerződés aláírása kellene az érdeklődés középpontjában álljon. Közjogászként azt is hozzáteszem, nem lehet véletlen, hogy az alkotmánybírák mandátuma nem egyezik a parlamenti mandátum időtartamával (6, illetve 4 év); ezek célja az is lehetett, hogy egyetlen parlament se válasszon magának „saját" Alkotmánybíróságot, hanem ez a pártérdekek feletti állampolgári értékeket védje és biztosítsa.

Ami rejtőzik, máig is, előlünk, „mint gím a fekete csalitban". S nem csupán a bennünk élő szép ország-illúzió…

Tisza Istvánról, a XX. századelő legtöbbet vitatott magyar politikusáról újabb tanulmány jelent meg. Ifj. Bertényi Ivánt nem a Tisza naggyá növesztett, tragikus alakja érdekli elsősorban, vagy a kivezető utat kereső törekvései második miniszterelnöksége idején (1913–1917), hogy úgymond megállítsa a parlamenti „züllés, a korhadás folyamatát" és okos kompromisszumot kössön a románság vezetőivel, hanem a Magyarország szempontjából „végzetesnek bizonyult döntésekre" helyezi a hangsúlyt. Tisza István ugyanis ellenezte a háborút, két és fél hétig nem mondta ki az igent, habozott; de aztán beleegyezett. Ebből a tanulmányból sem derül ki, hogy miért változtatta meg véleményét (vagy inkább „csak": az ország akaratát); tény azonban, hogy később „a háború konok zászlóhordozója lett, és – a tévhittel vitázó érvelés szerint – 1917-ben azért mondott le, mivel a fiatal király (IV. Károly) szerette volna kimenekíteni birodalmát az értelmetlen s akkor már kilátástalan mészárlásból"… Más tanulmányírók (Romsics Gergely, Hajdú Tibor) ehhez még hozzáteszik, hogy Tiszát a külföldi szerzők általában vétkesnek tartják. („Természetesen nem ő okozta a háborút, de felelős érte. Egyenes, férfias jellemével nem is tagadta ezt, hívei voltak azok, akik mérsékelni próbálták felelősségét…").

Vajon annak idején, amikor Varga Domokossal történészként foglalkoztunk a Tisza István-jelenséggel – éppen a Bukarestben garázdálkodó bányászok alattomos, gyilkos inváziójától elborzadva(!) – inkább meghatározó lett volna számunkra a meggyilkolása pillanatában világosan látó és felelősségét bátran vállaló államférfi alakja (aki a halálos golyóval a testében ő maga mondta volt ki mint ítéletet, hogy: „Ennek így kellett történnie"), mint most, másfél évtized keserű tanulságai után? S azért szerepel könyvünkben A pacifizmus kockázatos kalandja fejezetcím?… Van, aki továbbgondolja az azóta is eldönthetetlen kérdést: És ha megérte volna a trianoni nagyhatalmi döntést, talán maga magát is a vádlottak padjára ültette volna!…

P. s. Máskülönben Tisza Kálmán miniszterelnök (az előd! az apa!) született 175 évvel ezelőtt: Ferenc József nevezte volt ki az „öregebb" Tiszát, aki Ausztria és Magyarország együttélésének – ma már tudjuk – legnyugodtabb periódusa idején szilárd alapokat teremtett a dualista rendszernek…

És mégis, akarva-akaratlan, most is a „szerencsételen" Tisza Istvánra kell gondolnom.

Elsősorban a Fidesz és az RMDSZ közötti viszony normalizálódásának a jele az, hogy három év távolmaradás után Markó Béla, az RMDSZ elnöke ismét részt vett a Tusnádfűrdői nyári szabadegyetem és diáktábor egyik előadásán. Ebben nem kis szerepet játszott az elmúlt két hétben a fő belpolitikai témát képező előrehozott választások ügye, amely minden bizonnyal kisebb pánikot keltett az RMDSZ-ben. Az események forgatókönyvét visszapörgetve ez a feltételezés tűnik a legvalószínűbbnek, a sors iróniája azonban az, hogy amikor a két pártelnök végre asztalhoz ült, akkor az erdélyi magyarság idő előtti választásokon való esetleges sikertelen szereplésének a veszélye megszűnt már. A tegnapi találkozót azonban az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete, illetve a Fidesz hosszabb távon is kamatoztathatja, hiszen a most még ellenzéki pártnak minden esélye megvan, hogy ismét megmarkolja Magyarország kormánykerekét. Emellett a két szervezetnek az Európai-Néppártban kell együttműködnie, ezért is vált időszerűvé a megbékélés.

Mint ismeretes, július 7-én jelentette be Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök lemondási szándékát, amely nem egy kispártnak fejtörést okozott. Az erdélyi magyar külső ellenzék rögtön aktivizálódott, a Magyar Polgári Szövetség Bihar megyei szervezetének nevében Szilágyi Zsolt ismét meglebegtette a Szász Jenő szervezetének választásokon való indulási lehetőségét. Tőkés László református püspök meg sem várta, hogy haza érkezzen, egyenesen Debrecenből üzent az RMDSZ-nek. A püspök kifejtette, hogy az RMDSZ-nek tavaly volt az utolsó esélye, hogy ebben a felállásban bejusson a parlamentbe. Tőkés szerint „az autonómia körül alakulhat ki széles egység, aminek megteremtésében számít a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ), az RMDSZ és az egyházak közreműködésére, támogatására". Ebből a megfogalmazásból, de az egy héttel később Marosvásárhelyen tartott tanácskozás utáni nyilatkozatából is kiderült, hogy Tőkés továbbra sem mondott le arról az integráló szerepről, amit az EMNT szerinte sikeresen el tudna játszani az erdélyi magyarság összefogásáért.

A forgatókönyv második lépését Markó Béla tette meg. Különösebb beharangozás nélkül július 9-én átruccant Budapestre, és meglátogatta Orbán Viktort, akinek befolyása az RMDSZ külső ellenzékére közismert. Csak találgatni lehet, hogy az ominózus találkozón miről esett szó, hivatalos tájékoztatás útján erre nem kaptunk választ, mi több, az RMDSZ bukaresti sajtóirodája által kiadott szűkszavú közlemény inkább azt a feltételezést erősítette meg, hogy a hivatalos változat csak el akarja rejteni azt, amiről a találkozón valójában szó esett. Markó ugyan újságírói kérdésre válaszolva cáfolta, hogy az MPSZ választási szerepléséről szó esett volna, de könnyű elképzelni, hogy ezen a megbeszélésen kezdődött el az a folyamat, amely a tusványosi Markó-részvételt, valamint a Fidesz és az RMDSZ közötti látványos megbékélést eredményezte.

A Fidesz és az RMDSZ viszonyának normalizálódása mindkét félnek hasznos, hiszen a legerősebb magyar ellenzéki párt minden valószínűség szerint ismét kormányra kerül majd a következő parlamenti választások után, akkor pedig aranyat ér egy ilyen rendezett viszony. Szintén a kormányközelség miatt a Fidesz a kettős állampolgárság ügyében ismét módosította álláspontját, és a közismerten keményvonalas Kövér László révén Zentán, éppen a tavalyi népszavazás által a legérzékenyebben érintett vajdaságiak előtt, aggodalmának adott hangot a kettős állampolgárság megadásának esetleges következményeivel kapcsolatban. Ugyanaz történt, mint 1998-ban, amikor a Fidesz hatalomra kerülve beismerte, hogy e kérdés rendezése távolról sem olyan könnyű, mint ahogy az az ellenzéki padsorokból tűnik. Mondhatni, hogy az esetleges újbóli kormánypárti Fidesznek nem érdeke napirenden tartani a kettős állampolgárság témáját, arról nem is szólva, hogy a bevezetése milyen feszültségeket okozna a határon túli magyaroknak, illetve az utódállamok hivatalos politikai vezetésében ennek a tervnek a megvalósítása, de az sem lehet érdeke, hogy ellenséges viszonyban legyen az RMDSZ-szel, amelyet Orbánék is kénytelenek voltak elfogadni az erdélyi magyarságot hitelesen képviselő szervezetnek.

A két párt által kötött kompromisszum egyértelmű, hiszen amint a tudósításokból kiderült, Markónak sikerült tisztáznia Orbánnal, hogy az erdélyi magyarság számára rendkívül fontos a románok számára is észszerűbb fejlesztési régiók kialakítása, a Fidesz elnöke pedig arra kényszerítette Markót, hogy kimondja: az RMDSZ céljának tekinti a különböző autonómiaformák megteremtését. Ez azt jelenti, hogy a Fidesz elfogadta Markó mérsékelt politikáját, ugyanakkor Orbán elérte, hogy az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezete továbbra is a tavalyi helyhatósági és parlamenti választások előtt átsodródott autonómia kényszerpályáján haladjon tovább. A felek azt sem titkolták, hogy „rendszeresebb, kiszámíthatóbb kapcsolatot kívánnak egymással tartani, ügyelve a közös elvi alapokra a legfontosabb nemzetpolitikai kérdésekben. Ez a látványos megbékélés nem lehet a véletlen játéka, ezt alapos előkészítés előzte meg, aminek egyik fontos állomása a július 9-i Orbán–Markó találkozó volt.

Nehéz megmondani, hogy a Călin Popescu Tăriceanu lemondással való fenyegetőzése mennyire játszott közre az események alakulásában, az azonban elképzelhető, hogy felgyorsította azokat, hiszen a magyarországi választásokig a két félnek lett volna még ideje egymás nyakába borulni. Ez ha így is történt, nem valószínű, hogy a romániai belpolitikai helyzet módosulása a frissen felmelegített viszony lehűlését eredményezné, ez mindkét partner részéről olyan szűklátókörűséget feltételezne, amely sem az RMDSZ-re, sem a Fidesz-re nem jellemző. Ha netán mégis megcáfolják ezt a feltételezést, akkor a tegnapi békejobb nyújtása a társadalmunkban alapértéknek számító megbékélés aljas megcsúfolását jelentené.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

A londoni rendőrség tegnap lelőtt egy feltételezett öngyilkos merénylőt a Stockwell metróállomáson. Pénteken délután a brit rendőrség nagyszabású akciót kezdett London nyugati részében.

A rendőrség megerősítette, hogy emberei a Stockwell metróállomáson rálőttek egy férfira, aki meghalt. Meg nem erősített hírek szerint a férfi a csütörtöki londoni merényletkísérletek egyik gyanúsítottja volt.

Egy szemtanú beszámolója szerint a metrószerelvény a peronon állt nyitott ajtókkal. Az ázsiai, feltehetően pakisztáni típusú férfi futva érkezett, három civil ruhás rendőr üldözte. A férfi beugrott az egyik kocsiba, a rendőrök azonban utolérték és földre teperték, majd egyikük öt lövést adott le rá. Szintén szemtanúk beszámolója szerint valaki azt kiabálta, hogy „Kifelé, kifelé!", azután lövéseket lehetett hallani.

Eközben London keleti részén, Whitechapelben bombafenyegetés miatt a rendőrség körbezárt egy mecsetet, ám mivel nem találtak robbanószerkezetet, a riadót röviddel később lefújták.

Nagyszabású rendőri akció kezdődött péntek délután a nyugat-londoni Harrow Roadon, a Paddington vasútállomás közelében – jelentette szemtanúkra hivatkozva a BBC brit hírtelevízió. A környéken lakók mesterlövészekről és pokolgépek ellenőrzött felrobbantására használt, távirányított páncélozott járművekről számoltak be, amelyek mögött maguk előtt pajzsot tartó, fegyveres rendőrök haladtak. A Harrow Road és a szomszédságában fekvő Portnall Road lakóit a rendőrök felszólították arra, hogy ne merészkedjenek ki az utcára, és mindenkire, aki csak kidugta a fejét, ráripakodtak, hogy maradjon a lakásában – mondta az egyik Portnall Road-i szemtanú a hírtelevíziónak.

A Scotland Yard átkutatott egy házat a negyedben a csütörtöki londoni merényletkísérletekkel összefüggésben, de – mint azt egy rendőrségi szóvivő közölte – senkit nem vettek őrizetbe.

Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter szerint kritikus fordulathoz érkezett a közel-keleti békefolyamat.

Az amerikai külügyminiszter, aki csütörtök este érkezett Izraelbe, hogy elősegítse a négy hét múlva esedékes gázai övezeti izraeli kivonulás sikerét és vendéglátója, Szilvan Salom egyetértettek abban, hogy a gázai övezeti kivonulás megvalósításával a térség „létfontosságú és döntő pillanat előtt" áll.

Condoleezza Rice, aki háromnapos látogatást tesz Izraelben és a palesztin területeken, megérkezése után találkozott Szilvan Salommal. Elmondta: tárgyalópartnereivel azt vitatja meg, hogy szoros együttműködésre és gyors megoldásokra van szükség egyes kulcsfontosságú kérdésekben az augusztus közepére tervezett gázai övezeti kivonulás előtt.

„Ez kritikus pillanat a régió történelmében, miután Ariel Saron izraeli kormányfő meghozta a történelmi döntést a Gázai övezetből és négy ciszjordániai telepről történő kivonulásról" – mondta az amerikai külügyek irányítója újságírók előtt. Rice kifejtette: az izraeli kivonulás nem csupán az izraeli nép biztonságát, de az izraeliek és palesztinok közötti tartós béke megteremtésének az esélyét is szolgálja öt évi vérontás után.

Az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett, hogy aktívan lépjen fel a térség békéje érdekében és harcoljon a szélsőségesség ellen – szögezte le az amerikai külügyminiszter.

Szilvan Salom üdvözölte Mahmúd Abbász palesztin elnöknek a Hamász és az Iszlám Dzsihád radikális palesztin szervezetek fegyvereseinek megfékezésére tett lépését. Hangsúlyozta, hogy ennek az intézkedésnek nem szabad az egyes támadásokra adott ideiglenes válaszokra korlátozódnia, hanem intenzív és stratégiai politikát kell jelentenie, hogy a béke érdekében tett erőfeszítések sikerrel járhassanak.

Izraeli sajtóértesülések szerint Condoleezza Rice csúcstalálkozó megrendezését javasolta az izraeli és arab vezetők részvételével a kivonulás után. Az értesülést egyelőre sem amerikai, sem izraeli illetékesek nem tudták megerősíteni. Az Izrael Hangja rádió és a Háárec napilap értesülései szerint az Egyesült Államok és Oroszország támogatásával megrendezendő csúcstalálkozóra vonatkozó javaslat a két külügyminiszter találkozóján hangzott el.

Rice pénteken találkozik Ariel Saronnal a kormányfő dél-izraeli birtokán, szombaton pedig Mahmúd Abbásszal tárgyal a ciszjordániai Rámalláhban.

Az amerikai diplomácia vezetője Szudánból utazott a Közel-Keletre, ahol közölte a kartúmi vezetőkkel: nem szavakat, hanem tetteket óhajt látni a nyugat-szudáni Dárfúr tartományban dúló erőszak megfékezése érdekében. Rice felszólította Omar Haszan Ahmed el-Besir államfőt: vessenek véget a dárfúri erőszaknak.

„Közöltem a szudáni kormánnyal, hogy gond van a nemzetközi közösség előtti hitelességükkel" – mondta az amerikai külügyminiszter újságírók előtt egy darfúri menekülttáborban, ahová kartúmi tárgyalásai után utazott.

Az amerikai törvényhozás alsóháza csütörtökön késő este megszavazta a négy éve elfogadott, de azóta sokat bírált terroristaellenes törvény meghosszabbítását.

A képviselőház kilencórás maratoni vita után, 257–171-es szavazati aránnyal hagyta jóvá a határozati javaslatot, amely szerint hatályban marad a 2001. szeptember 11-i merényletek utáni hetekben elfogadott, a rendvédelmi hatóságoknak messzemenő jogköröket biztosító törvény. A hetek óta feszülten várt vita végén a 214 republikánushoz 43 demokrata párti képviselő csatlakozott szavazatával.

A hivatalos nevén USA PATRIOT törvény időbeli kiterjesztéséről néhány órával azután döntöttek a honatyák, hogy a Capitóliumban a képernyőkön az aznapi londoni robbantások képsorai peregtek.

A törvény 166 rendelkezése közül 16-ot 2001-ben csak négyéves hatállyal fogadtak el. A képviselőház által elfogadott javaslat ezen, év végén lejáró 16 rendelkezés közül 14-nek állandó hatályt biztosít. A két további rendelkezés esetében – az egyik a telefonos és internetforgalom rögzítését, a másik a könyvtári és egészségügyi adatok kutatását engedélyezi - tízéves hosszabbítást javasol. A republikánusok szerint a terrorizmus elleni törvényt – amely az utóbbi négy évben sikeresen megelőzte a támadásokat Amerikában – fenn kell tartani, mert nem csökkent a fenyegetettség. A demokraták viszont azt hangoztatták, hogy bár a törvény egészében hasznos, egyes cikkelyei sértik a emberi szabadságjogokat, ezért azokat nem szabad megújítani.

Mint a demokrata párti Martin Meehan fogalmazott, a demokrácia legfőbb kérdéséről folyt a vita: „a szabadságunkból mennyit vagyunk hajlandók feladni azért, hogy biztonságban érezzük magunkat?"

A felsőházban ugyancsak csütörtökön volt napirenden a törvény meghosszabbítását célzó javaslat, amelyben a két legvitatottabb rendelkezés esetében nem tíz, hanem csak négyéves hosszabbítás szerepel.

George Bush elnök üdvözölte a képviselőház szavazási eredményét. A Fehér Ház által kibocsátott közleményben az olvasható: a „patrióta" törvény a terrorellenes küzdelem kulcseleme, amely az amerikai nép védelmét szolgálja, ezért az elnök a meghosszabbítást célzó törvényjavaslatot várja a kongresszustól.

Észak-Korea az 1953-ban véget ért koreai háború végén aláírt fegyverszüneti megállapodást felváltó békeszerződést kíván aláírni az Egyesült Államokkal – közölte pénteken a phenjani külügyminisztérium szóvivője, aki szerint a békeszerződés révén megoldható lenne a koreai-félsziget atomfegyver-mentesítése.

„A tűzszüneti megállapodás békeszerződéssel való felváltása a Koreai-félszigeten véget vetne az Egyesült Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal szembeni (...) ellenséges politikájának, és automatikusan megoldaná a félsziget atomfegyver-mentesítését" – közölte egy külügyi szóvivő, akit a KNCA hivatalos phenjani hírügynökség idézett.

A szóvivő, akinek a nevét nem közölték, hangsúlyozta, hogy egy ilyen lépés „erőteljes lendületet" adna a két Korea, az Egyesült Államok, Kína, Japán és Oroszország részvételével az észak-koreai atomfegyverprogramról tartandó tárgyalásoknak, amelyek a tervek szerint kedden kezdődnek újra Pekingben.

George Bush az újabb, csütörtöki londoni robbantások után kijelentette: Amerikát nem lehet terrorista eszközökkel megfélemlíteni.

Az Egyesült Államok elnöke néhány órával a merényletkísérletek után úgy fogalmazott: „ők (a terroristák) nem értik a népünket, nem értik, hogyha az általános szabadságjogok védelméről van szó, akkor ezt az országot nem lehet megrémíteni".

Az amerikai belbiztonsági minisztérium szakértőinek csütörtöki értékelése szerint Amerikát nem fenyegeti a nagy-britanniaihoz hasonló robbantássorozat közvetlen veszélye. (Az előző, július 7-i londoni merényleteket követően Michael Chertoff miniszter ezzel szemben még ilyen irányú félelmeinek adott hangot.)

Az amerikai tömegközlekedésben július 7. után emelt szintű biztonsági készültséget vezettek be, amelyet az utóbbi napokban meg akartak szüntetni, de a csütörtöki londoni események fényében ezt elvetették.

A buszokon, a metróban és a vonathálózatokon elrendelt fokozott készültség keretében a szokásosnál több rendőr járőröz az állomásokon, gyakoribbak a robbanószer-felderítő kutyás ellenőrzések, és megerősítették a forgalmas helyek videokamerás felügyeletét. A magasabb éberségi szintbe még a szemétgyűjtő tartályok sűrűbb ellenőrzése is beletartozik.

A belbiztonsági minisztériumnak semmilyen információja nincsen arról, hogy egy ilyen támadást készítenének elő Amerika ellen – mondta Katy Montgomery szóvivő.

A védelmi minisztériumban csütörtökön megemelték a biztonsági szintet, bár – mint Bryan Whitman szóvivő közölte – a Pentagonnak sincsenek értesülései támadási szándékról.

Irán nem törekszik atomfegyver kifejlesztésére, de nem hajol meg a nemzetközi nyomásnak sem, és nem mond le atomprogramjáról – szögezte le Irán megválasztott elnöke az állami televízió csütörtöki jelentése szerint.

Mahmúd Ahmadinezsád álláspontja nem különbözik attól, amit az elmúlt évben iráni vezetők hangoztattak az Európai Unióval folyó tárgyalásokon, amely igyekszik korlátok közé szorítani az iráni nukleáris aktivitást. Az Egyesült Államok azzal vádolta meg Teheránt, hogy atomfegyverek gyártására törekszik, miközben Irán azt állítja, atomprogramjának kizárólagos célja: energia előállítása.

Egyes európai politikusok attól tartottak, hogy Irán új elnöke, aki a teheráni iszlám rezsim ultrakonzervatív köreinek támogatásával került ki győztesen a múlt havi elnökválasztásból, keményebb álláspontra helyezkedik az iráni atomprogramról zajló tárgyalásokon (ezeket az EU megbízásából Németország, Franciaország és Nagy-Britannia folytatja a teheráni vezetéssel), mint az előző teheráni kormányzat. Az elnökválasztási kampány előtt Ahmadinezsád bírálta az Irán által tett engedményeket, köztük atomprogramja egyes elemeinek befagyasztását, a választások óta viszont azt hangoztatja, hogy folytatni fogja a tárgyalásokat az európaiakkal.

„Gyűlöljük az atomfegyvereket. Tiszteletben tartjuk a nemzetközi szerződéseket és megállapodásokat, de nem fogadunk el logikátlan nyomást és nagyhatalmi követeléseket" – jelentette ki a megválasztott iráni elnök a Teherántól ezer kilométerre északkeletre fekvő Meshed városában egy nagygyűlésen, az állami televízió híradása szerint.

„Tapasztaljuk az igazságtalanságot a nemzetközi színtéren. Néhányan a világ urainak képzelik magukat, miközben a legnagyobb tömegpusztító fegyverkészlettel rendelkeznek" – mondta Ahmadinezsád.

Irán befagyasztotta az urándúsítást és atomprogramjának más kulcsfontosságú elemeit, elkerülendő, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé citálják esetleges szankciók kiszabása végett. Ennek ellenére ismételten leszögezte, hogy ez a felfüggesztés nem állandó, és alkalmasint felújítja teljes atomprogramját.

Teherán növekvő türelmetlenséget tanúsít amiatt, hogy az EU-val zajló tárgyalások egy helyben topognak. Az európaiak azt szeretnék elérni, hogy Irán véglegesen állítsa le a dúsítást, és adjon garanciákat, hogy nukleáris programja keretében nem fog atomfegyvert gyártani.

Tovább emelkedett júliusban a koalícióban kormányzó Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD) támogatottsága Csehországban.

A prágai Társadalmi Kutatások Központja (STEM) közvélemény-kutató intézet által készített legújabb felmérés szerint ha most lennének a parlamenti választások, a szociáldemokratákra a megkérdezettek 21,9 százaléka szavazna. Májusban, tehát közvetlenül azután, hogy a korrupcióval gyanúsított Stanislav Grosst Jirí Paroubek váltotta fel a miniszterelnöki székben, a CSSD népszerűsége még csak 11,4 százalék volt. A korábban szinte ismeretlen Paroubek az elmúlt két hónap alatt az ország egyik legnépszerűbb politikusa lett, s pártja támogatottsága is újra emelkedik. A mostanihoz hasonló népszerűségi szinten a párt legutóbb 2003 nyarán volt.

A legnagyobb támogatottságnak továbbra is az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt (ODS) örvendhet: júliusban a megkérdezettek 31,7 százaléka támogatta. Korábban azonban a polgári demokraták népszerűsége 35 százalék körül mozgott. Az utóbbi néhány hónapban mérsékelten csökkent az ellenzéki Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjának (KSCM) népszerűsége. Júliusban 16,6 százalék szavazott volna a kommunistákra. A három nagy párton kívül már csak a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL) kerülne be a képviselőházba 6,8 százalékos támogatottsággal.

Szociológusok szerint a szociáldemokraták előretörése jelzi, hogy a jövő júniusban esedékes képviselőházi választáson nagyon kiegyensúlyozott eredményre lehet számítani. Jan Hartl, a STEM igazgatója szerint ha Jirí Paroubek szociáldemokrata miniszterelnök jelenlegi aktivitása és vitalitása a választásokig fennmarad, s a kormány nem vét különösebb nagy hibát, akkor az eddigi várakozásoktól eltérően nem kizárt egy szociáldemokrata siker sem a választásokon. Minden megfigyelő egyetért abban, hogy a jövő évi választás után is koalíciós kormány alakul majd Csehországban.

Az oldalt szerkesztette: Ördög I. Béla

Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnöknek adnak igazat a napokban elkészült közvélemény-kutatások, amelyekből kiderül, hogy a lakosság több mint fele nem akar előrehozott választásokat. Miközben a liberális-demokrata szövetség népszerűségi indexe a tavaly decemberi kormányalakítás óta a legmélyebbre zuhant és Traian Băsescu bizalmi rátája is nagyot esett, az államfő továbbra is az idő előtti választás megtartásának gondolatát erőlteti. Călin Popescu Tăriceanu megerősödni látszik a Nemzeti Liberális Pártban, hiszen főleg az erdélyi területi szervezetek kitartanak mellette, ezenfelül a liberálisok vezető politikusai sem szorgalmazzák a rendkívüli kongresszus összehívását, amelyen Tăriceanut esetleg leválthatnák, és helyébe Theodor Stolojan kerülhetne.

Tegnap délután Călin Popescu Tăriceanu a Nemzeti Liberális Párt (NLP) területi szervezeteinek elnökeivel találkozott. A pártelnök azért hívta össze ezt a találkozót, hogy puhatolja ki, milyen mértékben élvezi még a területi szervezetek támogatását. Tegnap a szervezetek elnökeinek többsége Tăriceanu támogatása mellett érvelt. Ludovic Orban, a bukaresti szervezet elnöke például kijelentette, hogy most már nem képzelhető el Stolojan visszatérése. Mona Muscă alelnök a párt egységét szorgalmazta, felhívta a figyelmet, hogy összefogás nélkül a liberálisok könnyen elveszíthetik azt, amit eddig az elmúlt évben a politikai életben elértek. Ugyanakkor közölte: hogy Stolojan újbóli részvétele a párt életében nyugalmat hoz majd az NLP-nek.

Călin Popescu Tăriceanu lemondási szándékának a bejelentésével lehetetlen helyzetbe került, hiszen lemondása miatt a sajtó az előrehozott választások indokolatlansága miatt támadta, pálfordulása után pedig határozatlansággal és gerinctelenséggel vádolták. Tăriceanu a csorbát szenvedett imázsát kormányátalakítással akarja retusálni. Csütörtök este egy televíziós műsorban be is jelentette, hogy a kabinet működésének felmérése után várhatóan módosít a kormány összetételén, és meneszti azokat a minisztereket, akiknek a tevékenysége kívánni valót hagyott maga után. Megállapította, hogy valószínű Gheorghe Flutur mezőgazdasági miniszter volt a kabinet egyik legeredményesebb tagja. Az emberek megítélése szerint leghatékonyabban Mona Muscă művelődési miniszter dolgozott. A miniszterek rangsorában Markó Béla miniszterelnök-helyettes az ötödik helyet foglalja el, akinek munkájával az alanyok 25 százaléka elégedett, 48 százalék azonban kedvezőtlenül ítélte meg az RMDSZ elnökének kormányfő-helyettesi munkáját. A miniszterek listájára a magyar tisztségviselők közül Nagy Zsolt kerül még fel, akiről a megkérdezettek 70 százaléka nem is hallott.

A liberális-demokrata szövetség belső harcai még nem csillapodtak le teljes mértékben, hiszen Băsescu továbbra is enyhén ellentmondóan nyilatkozik. Csütörtökön délután, noha már ismert volt a közvélemény-kutatás eredményei, még azon sóvárgott, hogy jó esélyt halasztott el a liberális-demokrata szövetség. Elégedetlenségét fejezte ki amiatt, hogy az idén nem vitték ismét urnák elé az embereket, hiszen jövőben már nem lehet megindokolni az esetleges megmérettetés előidézését. Az államfő szerint a liberális és a demokrata párt egymásra van utalva, ezért nem hiszi, hogy a következő választásokig szétválnának útjaik. Este már teljes támogatásáról biztosította a kormányt. Tăriceanu pártelnöki tisztségéből való elmozdításának lehetősége kapcsán közölte: a Demokrata Párt sem fog támogatni semmilyen változást a liberális pártban .

A CURS közvélemény-kutatása szerint azonban a lakosság 59 százaléka nem akar előrehozott választásokat. A liberális – demokrata szövetség is jelentős százalékpontokat veszített az elmúlt hetekben, támogatottságuk most már a legutóbbi 55 százalék helyett csak a 45 százalékot éri el. Ezzel szemben megerősítette pozícióit az SZDP, amely korábbi 27 százalékához képest 32 százalékra tornázta fel népszerűségi indexszét. Az RMDSZ is megerősödött, ötről hatra javította a magyar érdekvédelmi szervezet a támogatottságát.

Nyolc év alatt több mint tízszeresére bővült Romániában a számítógéppiac: míg 1996-ban 78 millió dollár értékben értékesítettek nálunk számítógépeket, addig a tavaly már a számítástechnikát forgalmazó cégek árbevétele meghaladta a 818 millió dollárt. Ez a piac az idén újabb negyven százalékkal bővül – ezt már az első félévi értékesítések is igazolják –, s a román számítógéppiac évi volumene 2009-re az 1,3–1,4 milliárd dollárt is eléri. A hivatalos eladások alapján összeállított statisztikák szerint az elmúlt öt évben négyszeresére nőtt az országban működő számítógépek száma. 1999-ben 640 ezer számítógépet tartottak nyilván, 2002-ben már 1,5 milliót, a tavaly év végén pedig 2,5 milliót. Ez azonban csak a hivatalosan értékesített számítógépek számát jelenti, mert nem hivatalos becslések szerint a számítógépek feketepiacát és a határon túlról érkező számítógépeket is beszámítva jelenleg Romániában mintegy 4–4,5 millió üzemképes számítógép található.

A tavaly a piac mintegy 20 százalékkal bővült, 415 ezer személyi számítógépet értékesítettek a forgalmazók, s ebből csak érdekességként említjük, hogy 47 ezer volt a hordozható számítógép (laptop). Az idén a tavalyi növekedési ütem kétszeresére számítanak. A növekedési ütem ellenére Romániában még viszonylag keveset költenek még a térségen belül is számítógépekre. Nyugat-Európában egy lakosra számítva 732 eurót, Közép- és Kelet-Európában átlagosan 108 eurót költenek, de a térségben is Csehországban (238) és Magyarországon (189) több pénzt fordítanak számítógépekre, míg Lengyelországban (100), Bulgáriában (41) és Romániában (35) lényegesen kevesebbet.

Jelenleg mintegy 1450 cég foglalkozik hardverértékesítéssel, de ezek közül körülbelül hat a piac 60 százalékát uralja. A tavaly év végén a Flamingo-csoport volt a listavezető majdnem 60 ezer értékesített egységgel és 14 százalékos piaci részesedéssel, míg a következő helyeken a K-Tech (11,2%), a Romsoft (10,4%), a Hewlett-Packard (9,3%) állt. Ha nem a számítógépek számát, hanem az árbevételt nézzük, akkor a HP 20,6 százalékkal az első, a 10,5 százalékot teljesítő Flamingo és a 10,2 százalékos IBM előtt. Az idei év első negyedében azonban némileg átrendeződött a piac: a Romsoft 14,6 százalékkal átvette a piaci elsőséget, s mögötte a K-tech (13,2%), a Flamingo (12,3%), az Altex (11%) és a HP (6%) uralja a piacot. A számítógép-értékesítésben azonban nem az első negyedév a mérvadó, hanem az utolsó, ugyanis általában a karácsony előtti időszakban „termelik meg" a cégek árbevételük 40–50 százalékát.

Ennek ellenére a Flamingo gyorsan reagált az ideiglenes piacvesztésre és a román számítástechnikai cégek közül elsőként lépett be a tőzsdei ringbe. A számítástechnikai cég tulajdonosai ugyanis úgy számolnak, hogy a Bukaresti Értéktőzsdére való belépést megelőző nyilvános jegyzés során „begyűjtött" 12 millió eurós tőke és jegyzési prémium felhasználható majd ahhoz a 25 millió eurós nagyszabású terjeszkedési programhoz, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy egy – főleg számítástechnikai profilú – vállalat ne torpanjon meg, hanem folyamatosan fejlődjön. A piac ugyanis nem tűri meg a kényelmeseket, vagy a pozíciójukkal megelégedőket. Elég csak, ha megnézzük, hogy hányan vannak még jelen a piacon komoly szereplőként az 1996-ban legnagyobbnak számító cégek közül. Nyolc évvel ezelőtt az akkori valamivel több mint évi 50 ezer számítógépet kitevő piacot a Sprint és az IBM vezette 8,5 százalékos részesedéssel, a következő helyeken pedig a KT Technology (6,7%), a DTK (6,6%), a Blue Ridge (6,0%), a Hewlett-Packard (5,9%), a Salient (5,7%), a Flamingo (5,6%), a Zenith Data Systems (5,0%) és a PGA (4,4%) volt. Ezek közül ma már csak a Flamingo, HP és IBM számít komolyabb piaci szereplőnek.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Bolyai u. 8. és Szentegyház u. 4. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 3,5579 erős lej, 1 USD = 2,9207 erős lej, 100 magyar forint = 1,4495 erős lej.

Az egészségügyi minisztérium legutóbbi rendelkezése értelmében egy gyógyszertár működési engedélyének a kérelmezéséhez csatolni kell a személyzet munkaszerződését, a helyiség rajzát, és az ingatlannal kapcsolatos egyéb adatokat, mint például a belső tér felosztása, berendezések feltüntetését.

Az Erdélyi Gyógyszertár-tulajdonosok Szervezete, amely 92 gyógyszerészeti társaságot foglal magába, és Erdélyben 120 gyógyszertárral rendelkezik, tiltakozást juttatott el a sajtónak a minisztérium említett rendelkezése miatt. Mindeddig a jóváhagyási engedélyeket a megyei gyógyszerészeti kamarákhoz nyújtották be, amely azonban 2000-ben regisztrált igénylést sem bírált el. A gyógyszertár-tulajdonosok szervezetének véleménye szerint logikusabb lenne, hogy egy gazdasági társaság előbb jusson hozzá a gyógyszertár-létesítési engedélyhez, és csupán ezután nyújtsa be a minisztériumi rendeletben kért igazolásokat. A szervezet felvetette a kivételezés gyanúját, hiszen szerintük, pontos előírás hiányában, a minisztérium illetékesei kedvezően bírálhatnak el olyan kérelmezőket, akik a megyei várakozó listákon előnytelen helyen vannak, vagy eddig egyáltalán fel sem iratkoztak. A gyógyszertár-tulajdonosok szervezete alkotmányellenesnek tartja a minisztériumi rendelkezést, és kéri annak visszavonását.

2005. május 14-én a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumban megrendezett Bethlen Napok alkalmával dr. Kállay István jogtörténész, a Győri Széchenyi István Egyetem Jogtörténeti Tanszékének docense érdekes előadást tartott a japán nyelvről és annak írásrendszeréről. A májusban felajánlott előadássorozattal kapcsolatban egyeztetett iskolánk igazgatójával, átadta a szükséges könyveket és segédanyagokat, és úgy indult haza, hogy szeptemberben visszatér, és ha lesz érdeklődő, kéthetes kurzust tart Bevezetés a japán írásrendszerbe címmel.

– Miért választottad májusi előadásod színhelyéül a nagyenyedi kollégiumot?

– Roppant egyszerű, mélyek a gyökerek. Öregapám az újtordai református templomerőd lelkipásztora volt 1860 és 1895 között. Idősebb fiáról biztosan tudom, hogy a Nagyenyedi Kollégium diákja volt, mert a tablóról készült fénykép megmaradt. Van azonban egy másik ok is: szakmai. Legutóbb 1992–1993-ban voltam a híres Tokyoi Waseda Egyetem Jogösszehasonlító Intézetének vendégmunkatársa a Japán Alapítvány meghívására. Magyar munkatársam a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Múzeum japánológusa volt, aki a Meiji Egyetemen oktatott. Ott képezik a japán kultúrtörténet – művészettörténet szakembereit. Vasárnaponként együtt kirándultunk. Egy alkalommal a Taisho Egyetemet látogattuk meg, mert parkjában megtekinthető a nagy magyar utazó, tudós. Kőrösi Csoma Sándor mellszobra. Vettünk egy-egy szál rózsát, és felkerekedtünk híres példaképünk, az egyetlen magyar boddhiszatva (megvilágosodott, szent) szobrához. Kerestük az egyetem parkjában, de sehol sem volt a műemlék. Végül a portás szólt ránk: segíthet-e? Kiderült, hogy a kicsi, egész alakos szobor az első emeleti tanácsteremben van, de az sem az eredeti, mert azt a Nemzeti Múzeumban őrzik. Letettük virágainkat, és japán szokás szerint lefényképeztük magunkat a híres nagyenyedi diák szobra mellett, a „szent fülke" (toko-no-ma) két oldalán. A történetnek azonban még nincs vége! Japánból Magyarországra hazajövet Kínában, Pekingben, ahol „ösztöndíjtársnőm", hajdani egyetemi hallgató, beszélgetésünk során elmondta, hogy ő is már többször járt Ázsiában, de a közeli Nagyenyeden még sohasem. Itt az alkalom a viszontszolgálatra – és meghívtam egy autókirándulásra „fatornyos hazámba", úgy pünkösd táján, 1994-ben. Itt is Kőrösi Csoma emléke kísértett minket. Jártunk Zágonban, Csomakőrösön, és persze az enyedi Bethlen Kollégiumban is. Megnéztük még azt a diófát is, ami az állítólagos szülőháznál áll. Persze a kollégiumban is tiszteletünket tettük, de éppen oktatási szünet volt. Nem baj, marad a levelezés – mondtam, és ekkor született meg az az ötletem, hogy Kőrösi Csoma iskolájában tartsak Ázsiával összefüggő előadásokat. Persze csak arról, amihez úgy-ahogy értek. Nem vagyok nyelvtanár, de Oszakában jártam az Idegen Nyelvek Egyetemére 1974-ben, és nyelvvizsgáztam is. Arra gondoltam, hogy talán a magyar gyerekeknek meg tudom magyarázni ezt a nyelvtanilag közelálló rendszert.

Bevezetés a japán írásrendszerbe – nyelvtanfolyam a kollégiumban
– Mit szeretnél mindezzel elérni?

– Szeretném a „nyári egyetem" ideje alatt megtanítani a nyelvtanuláshoz szükséges alapokat. Hogyha majd hazamegyek, akkor az érdeklődők autodidakta módon tanulhassanak tovább japánul, például egy önképzőkör keretén belül. Tananyagot, szótárakat hozok, és itt is hagyom, tehát akadály nincs. Még egy-két évig tartanék, ún. „megerősítő" kurzusokat, de azután jöjjön már az igazi anyanyelvi lektor. Ötletet, javaslatot erre is tudok majd mondani.

– Mi csábít vissza téged a nagyenyedi kollégiumba?

– Kérdésre kérdéssel válaszolok. Hát lehet kérdés? Mások emléktárgyakat visznek magukkal, hogy emlékezzenek. Én hozni szeretnék: tanítani. Megtiszteltetés lenne számomra, ha abban az intézetben tarthatnék tanfolyamot, amelynek hajdani és jelenlegi tanárait nem kell bemutatni egy magyarnak, éljen bárhol e széles világon. Mert ha kell, megtanulunk minden nyelvet, de nem felejtjük az egyetlen egyet.

A japán és kínai írásmód különbségei
– Miben különbözik a japán írásmód a kínaitól?

– A kínai írás a képírásból kifejlesztett fogalomírás, ránézésre tehát szorosan egymás mellé záródó vonalkombinációkból áll. A japán írás is a képírásból kifejlesztett fogalomírás, de a fogalmak előtt és/vagy után lazább, egyszerű vonalvezetésű szótagjelek állnak. Egyszerű ránézésre is tehát a japán szöveg „lazábbnak" tűnik a szótagjelek miatt. Mi ennek az oka? Az, hogy a japánok az írás tudományát a kínaiaktól tanulták el. Zseniális dolog volt a dolgokat egyszerűsítve lerajzolni, mert ezt mindenki megértette. Minden bizonnyal buddhista szerzetesek voltak, akik a kínai ötletet Japánba vitték, és nem is egyszerre. Hogy mikor, azt nem tudjuk pontosan. Egy lényeges motívumra azonban fel kell hívnom a figyelmet. A kínai nyelv nem ragozó, míg a japán ragozó nyelv. A „ragok"-nak a fogalmaktól eltérő egyszerű leírását szótagírásnak nevezik. Mondanom sem kell, hogy ezek az egyszerű szótagjelek is az összetett, azaz „nagy vonásszámú" kínai jelekből egyszerűsödtek, redukálódtak. (Tehát szemmel láthatóan csak kiejtési funkciójuk van, fogalmat hordozó nincs!). A lényeg: a két nyelv teljesen különböző, de a fogalmi jelek eredetileg azonosak voltak. A japánok – mert az ő nyelvükben képző, rag, jel használatos –, a kínai fogalmi jelből leegyszerűsítették, tehát kitalálták a szótagjelet, amely csak a viszonylatokat fejezi ki. Ezek az A, I, U, E, O magánhangzó, és az N mássalhangzó. A többi mássalhangzó mellett magánhangzónak kell állnia. Tehát például: KA, KI, KU, KE, KO, SA, SHI, SU, SE, SO stb. Ez a jelenlegi japán „ABC", az „ötven szótag táblája" – mert ennyi van összesen. Az egyszerű, lágy vonalvezetésű szótagjeleket eredetileg a „nők írásá"-nak nevezték. Ez a Hiragana. Mi az összes szótagjelet ki tudjuk ejteni tisztán, de tudnunk kell, hogy L hangzó nincs, helyette R van, tehát RA, RI, RU, RE, RO.

– Nem lenne egyszerűbb szótagírással, esetleg latin betűkkel átírni a japán szavakat?

– Jogos a kérdés, hogy ha ezzel a szótagírással, a Hiraganával minden japán szó maradéktalanul átírható, miért nem térnek át teljesen erre, ha már a „latin betű" derogál?! Nem lehet! Sok az azonos kiejtésű, tehát azonos hangalakú szó, ahol az értelmet a kínai írásjel adja meg, tehát ennek komoly jelentésmegkülönböztető szerepe van. A japánok szintén kínai fogalmi jelekből, és szintén a kiejtés alapján kifejlesztettek egy másik szótagírás rendszert is, ami pontosan olyan szerkezetű táblázatot ad ki: tehát A, I, U, E, O az N, azután pedig KA, KI, KU, KE, KO stb. Ez is egyszerű jeleket jelent, de ezek „szögletesek", nem a kínai jelek kurzív írásából, hanem a jelek egy egyszerű részének a kiemeléséből keletkeztek. Ez a Katakatana. Hogy mire való? Én azt szoktam mondani: külföldiek és kutyák nevének a leírására, vagyis a jövevényszavakat így írják át. Meg sem próbálják kínai fogalmi jelekkel leírni. Így lesz például a tejet jelentő japán szó helyett a japánná torzított miruku (milk), vagy asztal helyett teburu (table), vagy nyakkendő helyett nekutai (neck-tie). A számítógép például pasakon (personal computer) rövidítve, holott kínai jelekkel is le lehet írni, és keisankinak ejteni.

A kínai és japán írásjelek sajátosságai
– Mi a helyzet a kínai írásjelekkel, nehezebb elsajátítani azokat?

– Ami a kínai fogalmi jeleket illeti, tudomásom szerint egy művelt kínai 40 000 jelet ismer, de szabad „újat" is kitalálnia. A japán nem ilyen. Mindent tökéletesít, miniatürizál. Ez a nyelvre is igaz talán. A második világháború után elrendelték, hogy összesen 1850 kínai fogalmi jel használható. Ha egy szót, összetett fogalmat leírok, akkor nem találok ki új képi jelet, hanem egymás mellé teszem a megengedett 1850-ből a megfelelőket. Persze, ehhez fantázia kell. Például: töltőtoll-man-nen-hitsu (három kínai fogalmi jel), ami tízezer + év + ecset, azaz nem kell sokáig mártogatni, sokáig (tízezer év) használható. Érdekesebb ez, mint a keresztrejtvényfejtés! És nagyon jó segédeszközök vannak hozzá (szótárak), amelyekben a jeleket kiejtés szerint, vonásszám szerint, sőt egy régi, hagyományos „214 történeti gyök" szerint is meg lehet fejteni.

– Ismerve a japán nyelvet könnyebben nekivághatnál a kínai nyelv elsajátításához?

– Ami a kínai nyelvet, és írást illeti, szégyen, de nem értek hozzá. A japánt is „túl öregen" kezdtem el tanulni, mert már 30 elmúltam akkor. Zsuffa Sándor Nippon és a Távolkeleti viszály történelmi háttere című 1943-ban megjelent könyvében ennek a kérdésnek külön fejezetet szentel. Innen a legfontosabbakat említem: a kínai nyelv egyszótagú nyelv. Itt csak egytagú szavak vannak és a ragok, képzők, nyelvtani szabályok hiányoznak. A beszéd a ragozatlan szavak összefűzéséből alkotott mondatokból áll. Az írás ideografikus, nem a hangzást, hanem a fogalmat, a szavak jelentését örökíti meg. A kínai nyelv megértéséhez finom zenei hallásra van szükség, mert a kínai magánhangzóknak rövid és hosszú kiejtésén kívül sokféle hangsúly, „hangfekvés" van. Minden ilyen rövid szónak annyi eltérő értelme van, mint ahányféle kiejtése, de minden fogalomnak külön írásjele van. Vagyis egy-egy szót értelme szerint különböző módon írnak le. A kínai írás alapját az iskolában 214 alapírásjel (ún. történeti gyök a japánban) megtanulása képezi. A gyerekek régen kis homokládában ujjaikkal rajzolták a jeleket, majd a ládát megrázták, és a sima felületen az írást újra kezdték. Az eltérő kiejtések miatt már talán nem is egy, hanem talán öt kínai nyelvről beszélhetünk.

Kínait tanulni igazán eredményesen – szerintem – igazán csak gyermekkorban, legkésőbb fiatalkorban lehet. Harminc után reménytelen! Erről a lányom, Viktória – noha kezdő a kínai nyelvben, mert alapjában véve orvostanhallgató, – sokkal többet tudna mondani. A kínaihoz nekem most annyi közöm van, hogy a lányom óradíjait fizetem, ami éppen úgy, mint a japán óra, nem olcsó mulatság. Igen, ha már a pénznél tartunk, akkor azt is meg kell mondani, hogy az orientalisztika kiadványok, főként a tankönyvek és szótárak igen drágák Japánban is, Magyarországon is.

Divatos volt az ún. hipnopédiás program, az alva tanulás...
– Neked hol és hogyan sikerült megtanulnod japánul?

– Számomra meghatározó az Oszakai Idegen Nyelvek Egyetemének nyelvtanfolyama, nyelvvizsgája és diplomája volt. Ezt feltételként szabták meg, ahhoz, hogy az Oszakai Császári Egyetem Jogi Karán a jogtörténet tanulását megkezdhessem. Yoshida Yasvo Kuratani Naromi Japanese for Today című tankönyvét használtuk. Az osztályba sorolás az előképzettség felmérése alapján történt. Naponta 6–8 óránk volt, kötelező házi feladat nélkül, de kérték, hogy a kiadott magnetofont használjuk. Vagy este hallgassuk a leckéket, vagy éjszakára kapcsoljuk be az akkor divatos ún. hipnopédiás programot. Ez volt az „alvatanulás". Az írást maga Yoshida professzor tanította. Egy szörnyeteg volt, tört angolsággal, durvára sikeredetten közölte a nemzetközi diáktársasággal: Maguk marhák, mert maguk nem ismerik a kínai írásjeleket!

– Gondolom japán oktatóiddal nem magyarul társalogtál. Melyik volt a közvetítő nyelv?

– Angolul lehetett tanulni, vagy spanyolul. Bevallom, éreztem némi kárörömöt, hogy nemcsak én kínlódom, hanem több, más „nagy nyelvet beszélő" társam is kénytelen angolra fordítani a szót. Ma már más a világ, szinte minden szükséges eszköz hozzáférhető (legalább egy bizonyos szintig) magyarul is.

– Valamikor egy tévéinterjúban Habsburg Ottó említette, hogy lánya japánul tanul és a magyar nyelv ismeretében könnyebben boldogul. Van rokonság a két nyelv között?

– Tudtam, hogy ezt a kérdést nem úszom meg. Mindenekelőtt szeretném leszögezni, hogy én nem nyelvész, hanem jogtörténész vagyok, akit érdekelnek a nyelvek, és boldog, ha kicsit is használni tudja azokat munkája során. Annyit állíthatok, hogy nyelvtani analógiák vannak. Legutóbb Kazár Lajosnak jelent meg egy könyve négy nyelven (japán – angol – német –magyar) A japán és a magyar nyelv rokonok? címmel, és szakszerűnek tűnő fejtegetéseket tartalmaz. Nem vonom kétségbe például Bacskulin József jó szándékát sem, azonban az ő általa kiadott és pénzelt Magyar – Japán Világhídfő Közlönye enyhén szólva aggályosnak tűnik. Aki véleményt akar alkotni, az legalább úgy ahogy, a nyelvet sajátítsa el, és saját maga vonjon le következtetéseket. Ugyanez vonatkozik – hitem szerint – a sokak által csak felületesen, a divat szintjén ismert keleti vallásokra, mitológiára stb. Persze erről is beszélni kell, hiszen a közkedvelt japán küzdősportoknak is van vallási vetülete, köntöse is: a karatés meghajol, ha a tornaterembe beteszi a lábát.

– Akkor professzor úr, érdeklődéssel várjuk a Bevezetés a japán írásrendbe című szeptemberi előadássorozatodat Nagyenyeden. Az érdeklődők pedig látogassák meg iskolánk honlapját (www.bethlengabor.ro), ahol követhetik a jelentkezés menetét és friss információkat is szolgáltatunk az előadás-sorozattal kapcsolatban. Mivel a résztvevők létszáma korlátozott, kénytelenek leszünk figyelembe venni a jelentkezések sorrendjét. Mindenkit szívesen várunk!

Tudor Ştefănie polgármester sajtótájékoztatón ismertette az idei városnapok programját, amely reményeik szerint különbözni fog az előző évekétől. A város központjába elképzelt rendezvény helyszínét egy fény- és hangtechnikai vállalat, valamint más helyi cégek bevonásával teszik hangulatosabbá. A város főterén a forgalmat augusztus 4–7. között lezárják. A szabadtéri programok három helyszínen zajlanak majd: Torda központjában, a Művelődési Ház előtti színpadon és a Micro 2-es kereskedelmi központ előtt.

Újra megnyitotta kapuit a városi könyvtár, amelyet június 15-én zártak be a már megszokott, időszakos leltár miatt. Hétfőtől az olvasókat újdonságokkal várja az intézmény, minden témakörben friss olvasmányokra számíthatnak az érdeklődők. A könyvtári belépő díja nem változott: 2,5 lej (25 ezer régi lej) maradt a dolgozók számára, míg a nyugdíjasoknak és diákoknak 1,5 lej (15 ezer lej).

Július 24 és 31. között szervezik meg Szépkenyerűszentmártonban az idei ifjúsági tábort, amely gazdag programmal várja az érdeklődőket. Lesz néptánc- és népdaloktatás, népművészeti foglalkozások (szövés, fonás, varrás, gyöngyfűzés, fafaragás, agyagozás), képzőművészeti tevékenységek (grafika, festészet, szobrászat), bábkészítés, bábszínház, játszóház. Emellett a résztvevők megismerhetik a hagyományos ételeket kenyér-, cipó-, lepény-, kalács-, kürtőskalácssütés során, valamint készíthetnek sajtot is, és különböző gyógyteákat próbálhatnak ki. Megtanulhatják a gombafajták és gyógynövények elnevezéseit, és helytörténeti, környezetismereti előadásokat hallgathatnak. Az egyhetes tábor lakói jobban megismerhetik a háziállatokat, lovagolhatnak, de részt vehetnek lovasbemutatón és honfoglaláskori harcművészetről szóló előadást is tartalmaz a program, valamint egy bivalyszekeres túrát a falu határában. Kirándulást szerveznek Czegei Wass Albert szülőföldjére, illetve városlátogatást Szamosújvárra. Minden egyes napot tábortűz és táncház zár. Július 30-án 16 órától a záróünnepségen bemutatják előadásukat a tábor táncosai, és fellép a Hüpürcsös néptáncegyüttes. A táborbontás július 31-én reggel 9 órakor lesz.

A szervezők szállást biztosítanak a templom melletti táborhely területén; napi három főétkezést, tízórait és uzsonnát; a néprajzosok, táncoktatók, zeneoktatók, népzenészek, adatközlők, bábszínészek, pedagógusok által irányított foglakozásokat. A jelentkezőket július 24-én mikrobusz szállítja a szamosújvári vasútállomásról Szépkenyerűszentmártonba 10 és 13.30 órakor.

„Ők hívnak... mi várunk!" a jelszava a Szépkenyerűszentmártoni Hagyományőrző Falunapoknak, amelyekre az ifjúsági tábor végén kerül sor. Július 30-án 11 órától a Mezőségi Szőlőhegyek Borversenyre kerül sor, ezzel párhuzamosan előadások hangzanak el a szőlő és a bor világáról. A borok kiértékelését és díjazását borkóstoló és falatozás követi. 16 órától Sebesi Karen Attila színművész és Mátyás Jenő, a Kolozsvári Magyar Opera örökös tagja bemutatják Hogyha a világon bor se volna... című „boros" műsort (ennek alappillére Hamvas Béla A bor filozófiája című esszéje és hangulatos bordalok). Fél ötkor kezdődik a zenés-táncos délután: fellépnek az ifjúsági tábor táncosai és a Hüpürcsös néptáncegyüttes, majd 17.30-kor Juhos Kiss János költő-tanár Otthonról jöttem haza című verses összeállítása hangzik el. A 20 órakor kezdődő mezőségi mulatságon Mihai Emil és bandája zenél, valamint Soós János és barátai.

Július 31-én 11 órától hálaadó istentisztelet kezdődik a református templomban, Demeter József lelkipásztor igehirdetésével, ezt követi Réti Árpád színművész, az egri Gárdonyi Géza Színház nyugalmazott színművészének A bujdosó imája című Wass Albert összeállítása. Kora délután fél kettőtől közös ebéd lesz, muzsikaszóval.

Szabadtéri előadások kezdődnek 15 órától: Kallós Zoltán, Dániel Márton és Fábián Gyula tartanak szabadtéri előadásokat különböző témákban, majd helybeli és környékbeli hagyományőrzők, meghívott tánccsoportok mutatkoznak be. 17 órától Nagy Diána és Lévai Roland a lovasíjászatról tartanak előadást, majd gyakorlati bemutatót. 18 órától Simó József, a Czegei Wass Alapítvány magyarországi képviseletének kuratóriumi elnökének előadása hangzik el, majd 20 órától kezdődik a mezőségi záró mulatság. Muzsikál Mihai Emil és bandája, illetve Soós János és barátai.

Az ifjúsági tábor és a falunapok idején Papp Béla fafaragó mester, a régi magyar motívumok (pl. a magyar bölcső) kitűnő ismerője tart elméleti és gyakorlati előadásokat, ugyanakkor megtekinthető Juhos Kiss Sándor festőművész kiállítása az iskola épületében.

Kolozs megyében is vannak árvízsújtotta területek, ahol ha nem is olyan nagymértékben, mint az ország keleti és déli részein, de eléggé jelentős károk keletkeztek a patakok, folyók túláradása következtében. Akiknek elöntötte házát, házatáját, kertjét a víz, ott bizony elkelne egy kis segítség az áradás okozta nyomok eltakarításában. Így gondolták ezt a Kolozsvári Önkéntes Központban is, és július 25–29. között Kisbánya községben megszervezik az önkéntesek táborát. A résztvevők segítenek a község lakóinak a lakások és a gazdaságok, a gyümölcsösök megtisztításában az iszaptól, a víz által összehordott gazoktól.

A kisbányai önkéntes munkatábort szervező Kolozsvári Önkéntes Központ szívesen látja mindazok jelentkezését, akik ily módon szeretnének hozzájárulni árvízkárosult embertársaik megsegítéséhez. Címük: Centrul de Voluntariat, Calea Dorobanţilor 2. szám, manzárd. Telefon: 431-411, 0723-375175, e-mail: cluj@voluntariat.ro, hétfő–péntek 10–18 óra között.

Kardos támadó
Hétfőn este fél 11-kor a tordai 29 éves B. Zoltán Attila egy karddal, a 28 éves B. Sebastian és 56 éves B. Nicolae (a családnév csak az első két személy esetében azonos) pedig baseball-ütővel felfegyverkezve léptek be a Republicii úton lévő bárhelyiségbe, ahol többek között a 23 éves M. Alin, a 18 éves K. Vasile Alexandru és ez utóbbi élettársa, M. Violeta tartózkodott. Az előbbi három személy ez utóbbi hármat akarta megverni, M. Alinnak a támadók húgával való állítólagos szexuális kapcsolatáért. A megtámadottak idejében észlelték a három férfi szándékát, és egy tordai lakásba menekültek, ahol különféle tárgyakkal kezdték el dobálni az utánuk menő támadókat, mígnem a rendőrség véget vetett a botránynak.

A három támadó ellen egyelőre rendbontás ellen indult nyomozás, de az annak során kiderültek alapján tettük más besorolást is kaphat, mint ahogy a „dobigálózók" is számíthatnak bizonyos büntetéskre.

Őzikét fogott
Orvvadászat vádjával indult nyomozás a szászfenesi Vasile S. ellen. Az 51 éves férfi a falu közelében elfogott egy őzgidát, amelyet hazavitt és fogsában tartott, annak ellenére, hogy nem volt engedélye erre. Szabadlábon vizsgálják.

Tanú lett a vádlottból
A nyomozások során kiderült, hogy nem három, hanem csak egy személy követte el azt a rablást, amelyet tegnapi számunkban közöltünk Szex helyett kirabolták címen (szerdán este 10 órakor Marcuş T. a 39 éves D. Ileanával a Február 16. híd alá ment, szexuális kapcsolat létesítésére, de követte őket a nővel korábban megegyezett két férfi, akik kifosztották a kéjelgésre vágyót). A nyomozások során azonban kiderült, hogy mindössze a 34 éves nagyenyedi Ciurar D. erőszakoskodott az áldozattal szemben. Őt rablás miatt 29 előzetes letartóztatásba helyezték, míg D. Ileanát és a 31 éves mócsi Boros B-t már csak tanúként hallgatták ki.

Elhunyt a kocsis
Elhunyt a tegnapi rendőrségi híreinkben szereplő Rusu I. Az 53 éves férfi szekerét vezetve nem adott elsőbbséget egy lengyel kamionnak, s az ütközést, illetve a kórházba szállítást követően életét vesztette.

Holttest a mezőn
Ismeretlen férfi holttestére bukkantak csütörtökön Szászfenes közelében. A nyomozások során a rendőrségnek sikerült azonosítania a férfit, a kolozsvári M. Gheorghe személyében. Felboncolják.

Egy dési katonai egység teljesíti Romániából a leghamarabb mindazon követelményeket, amelynek során bármikor bevethetik NATO-feladatok elvégzésére. Noha Románia már néhány éve tagja az Észak-atlanti Szövetségnek, csapatai eddig nem feleltek meg minden előírásnak. A dési egységet hamarosan követi egy jászvásári (iaşi-i) is.

Erről és egyebekről azon a találkozón esett szó, amelyet a Constantin Prezan Marsall nevét viselő, kolozsvári központú 4. területi hadtest parancsnoksága rendezett helyi médiavezetőkkel péntek délben a Tisztek Házában. A román katonai sajtó 146. születésnapját ünneplő rendezvényen részletesen bemutatkozott a sajtónak az 53 éves, magyarfodorházi születésű Ioan Ciupei vezérőrnagy, aki december 1. óta tölti be a hadtest parancsnoki tisztségét, továbbá helyettese, a Szilágy megyei létkai születésű, 56 éves dr. Ioan Sabău dandártábornok, valamint a Câmpulung Muscel-i származású, 54 éves Eugen Gheorghioiu dandártábornok, vezérkari főnök.

Bemutatták a hadtest jelenlegi tevékenységét, hozzájárulásukat az árvízkárok felszámolásához, így a Kolozs megyei Kákova-havasi gyermektábor kimenekítéséhez, valamint azt, hogy jelenleg a hadtest mintegy 500 tagja szolgál különböző külföldi küldetésekben.

A 4. hadtest parancsnoksága alá tartoznak a jórészt Erdélyben és Moldva Bârladtól északra eső nagyobbik részében állomásozó erők. A parancsnok eleget óhajt tenni tájékoztatási kötelezettségének a sajtóval szemben az erről rendelkező 544-es törvény értelmében, de jelezte, hogy szívesebben lát viszont a médiában a félig tele pohárról szóló híreket.

Az oldalt szerkesztette: Kerekes Edit

„Identitás, nemzet és etnopolitika a XXI. században" témával kapcsolatos előadásokra érkezett egyetemisták és előadók népesítették be a torockói Tóbiás-házat a július 5–10. közötti, forrónak éppen nem mondható héten. Az idén ezen tábor a Budapesti Kommunikációs Főiskola hallgatóinak közösségével is gyarapodott, ennek következtében a rendezvény egyidejűleg az I. Kárpát-medencei Kommunikációs Nyári Egyetem nevet is viselte. A tábor előadásainak első részét a BKF tanárai tartották, szerdán a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KoMPoT) szervezett vitabemutatót és -képzést, majd csütörtök volt a Politeia (Romániai Magyar Politikatudományi Egyesület) programsorozatának kezdőnapja.

A hétfő hajnalban Budapestről induló hatalmas kék busz a húsz magyarországi diákkal Kolozsváron az Egyetemi Könyvtár elől vette fel a Babeş–Bolyai Tudományegyetem nyolc egyetemistáját, s indult Tordán keresztül Torockó felé. Érkezés után mindenki szemügyre vette lakó-, illetve tábortársát, és bár már úgy tűnt, titokban méregetni is kezdik egymást az emberek, az igazi ismerkedés csak a Szabó Zsolt tanár úr köszöntőjét követő kocsmázás közben történt meg.

Az első előadás alkalmával mindenki megkapta a saját feladatát: vizuális kommunikációs elemek segítségével kellett médiakampányt szervezni egy képzeletbeli, helyi jelleget viselő terméknek. Galatik Mihály úr, a bécsi egyetem professzora (akit rendhagyó, „elszállt" személyisége miatt vagy épp a hazai gyártmányú csokival rímelő nevének köszönhetően mindenki egyszerűen csak Galaktiknak nevezett) adta meg tulajdonképpen a tábor hangulatát: nevetésre és összefogásra mindig adott okot, csoportépítő személyisége nélkülözhetetlenné vált. „Nélküle valószínűleg szegényebbek lennénk mindannyian..." – mondták, s talán jövőre is lesz oka jelenlétének. Természetesen néha sokkal érdekesebbnek bizonyultak a túlzott szellemi megerőltetést nem igényelő programok, mint például a nagyobbnál nagyobb túrák a lassan kihaló Verespatakra, a Tordai-hasadékba, a Székelykőre, így szegény Galatik úr felé talán nem fordultunk akkora érdeklődéssel, ahogy azt elvárta volna. Szerencsénkre megértően viszonyult a táborban folyó diákélethez, s mosolyogva rágta szánkba mondanivalónkat.

Kedden érkeztek meg a kolozsvári politológus-hallgatók is, szám szerint 12-en, akik szervezésében vitabemutatót hallgathatott végig a kocsmázást követő reggelt nyitott szemmel nem nagy számban élvező társaság. Volt azonban a háznak egy olyan technikai fogása, ami szintén egyedivé tette az ottlétet: a telefonra kihangosító herkentyűt szereltek, úgyhogy akárhányszor valaki előadás közben a veranda naptól (adott esetben esőtől) védő hűvös árnyékában elszenderedni merészkedett, ijedten térhetett magához a Sztalker című filmre emlékeztető hang hallatára. Ugyanakkor emlékezetesek maradnak az arany szamár motívumot hordozó reggeli és déli nagy zabálások, a kifogyhatatlannak tűnő tálak, amelyek maguktól minduntalan visszateltek mindaddig, amíg a magát degeszre evő feladta, s alig bírt felállni az asztaltól.

Szakmai szempontból is jelentős fontosságúnak tartható a tábor. Mind-amellett, hogy két szálon futott az aktivitás (értem ezalatt, hogy mindig volt egy alternatíva, amihez folyamodni lehetett abban az esetben, ha nem fűlött a fogad a programhoz), érdekesebbnél érdekesebb előadások sorozatai hangzottak el a reggeli és a vacsora közötti időszakban. A legnagyobb jelenlétnek Gajda Tibor EU-alkotmányról szóló bemutatója örvendett, ami, bár vacsora utáni késő időpontban kezdődött, s csekély két órát tartott, olyan ismereteket adott át a hallgatóknak, amelyek nélkülözhetetlenek az unióba történő belépés előtt álló ország állampolgárai számára.

A másik érdekes előadást Diszkriminációellenesség címmel Asztalos Csaba, az Országos Diszkrimináció-ellenes Tanács elnöke tartotta. Bár csak erdélyi hallgatók vettek részt, a kérdések vég nélküli sora komoly megpróbáltatás alá vetette az elnököt.

Az utolsó esti, Reklámkommunikáció témában Papp József által tartott előadás is bekerülhetne a topba, de ez teljesen más jellegű, interaktív beszélgetésnek is felfogható tudásátadásnak számított: reklámvetítésekre alapozott volt a képzés, s az, aki a legtöbb okos dolgot mondta, egy üveg Unicum Nextet (vagy, ahogy mi neveztük, Unicum Lightot) kapott díjul. Természetesen a finom nedű végzete végül csak a közös elfogyasztás lett, hiszen mindenki mondott valami lényegre törőt...

Politikai ismereteket igényelő beszélgetéseket hallgathattunk meg Bodó Barna és Szász Zoltán vitája kapcsán, amely az Identitás mint politika címszó alatt szólt, s az asszimiláció és multikulturalizmus fogalmát is bevonta a beszélgetésbe. Összevethettük a Javorniczky István tartotta előadásából a magyarországi média helyzetét a Kelemen Attila (Transindex felelős szerkesztő) és Csinta Samu (Krónika-főszerkesztő) párbeszédéből kiderülő romániai magyar sajtó szituációjával.

Ez volt az a rendezvény, ahol tanáraink, általunk nagy tiszteletben tartott közéleti személyiségek kerültek velünk testközelbe, s rövidnadrágban, sportcipőben, egy sör mellett adódott alkalom egy kis beszélgetésre a világ ügyes-bajos dolgairól. A tábor tehát nem kizárólag a tapasztalat- vagy ismeretszerzésre volt alkalmas, hanem kommunikációnak és kapcsolatépítésnek is kiváló közeget biztosított, rokonszenvesebbé téve mindazokat, akikre eddig csak félve tekintetünk.

Úgy búcsúztunk el egymástól, mindenkitől, hogy jövőre találkozunk, s nem kétlem, hogy az idei társaság legalább fele jövő július elején is ellátogat Torockóra.

A Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a Csík Terület Ifjúsági Tanács (CSTIT) szervezésében július 3–9. között második alkalommal rendeztek Tusnádfürdőn a Kárpát-medencei Ifjúság és az Európai Unió címen meghirdetett diákszemináriumot.

Magyarországon már 1998-tól évente rendezték meg az Ifjúság és az Európai Unió című szakmai szemináriumot Gyopárosfürdőn, s csak a csatlakozást követően helyezték át a tábort Románia területére, pontosabban Tusnádfürdőre. A tábor kitűzött célja az Európai Unió megismertetése a fiatalokkal, az ezzel kapcsolatos aktuális kérdések megvitatása, illetve ismerkedés a csatlakozás utáni helyzettel a magyarországi meghívottak előadása révén.

Az idei tábor zökkenőmentesen indult. A megérkezés napján csúnya idő fogadott: eső és hideg... Minden meleg ruhát magunkra vettünk, de sajnos ez sem segített, a szél és a hideg mindenen áthatolt.

Hétfőre egy kicsivel jobb időt jósoltak, ami nem következett be, csak az előadások kezdődtek el. Szokatlanul jól indult minden, egy kis eltéréssel minden előre meghirdetett tevékenységre sor került. Késő este a magyarországi vendégek is megérkeztek, szám szerint 123-an.

A következő napokon már érződtek a hiányosságok: több előadó nem jött el, köztük Szabó Vilmos politikai államtitkár sem volt jelen. Az ünnepélyes megnyitón ott volt Markó Béla, a gyanútlan miniszterelnök-helyettes, Vastagh Pál, a Magyar Országgyülés Alkotmány és Igazságügyi Bizottságának elnöke, valamint Borboly Csaba, Hargita Megyei Tanács alelnöke.

Külön élményt jelentettek a kötetlen esti beszélgetések Kéri László politológussal, valamint a szerdán este felvonultatott fiatal, és semmit sem sejtő államtitkárokkal.

Nyelvoktatás és pályázatírás gyakorlatba ültetése mellett a tábor helyet adott a kézműves tevékenységeknek, sportvetélkedőknek és néptánc oktatásnak is. A karaoké-est a tábor sikerrendezvényévé nőtte ki magát.

A tábor mínusz pontjának számított, hogy az európai alkotmányozás kérdéséről kevés információ hangzott el: az ezzel a kérdéskörrel foglalkozó Eckstein-Kovács Péter nem tartotta meg az előadását.

A csütörtöki nap fordulópontjának a kormány beharangozott lemondása számított, így a táborban is megbénult az élet. A szervezőknek eszébe jutott a tavalyi tábor, amikor Adrian Năstase akkori miniszterelnök szintén lemondással fenyegetőzött. Remélték, hogy ez is csak egy rossz tréfa, de hamarosan kiderült, messziről sem az. Az esemény után az előadók száma felére csökkent, mindenki a kormányválságról beszélt.

A diákszeminárium a sportrendezvények kiértékelőjével zárult, amelyet Borbély László, volt közmunkaügyi és területrendezési miniszter monológja előzött meg. A kormány lemondását követően a romániai magyar politikusokon úrrá lett a szokatlan őszinteség: elpanaszolták az RMDSZ „mostoha" sorsát. Abban többé-kevésbé egyetértettek, hogy azért is került sor előválasztásokra, mert a kormánykoalíció olyan többséget szeretne, amelyben nincs helye az RMDSZ-nek sem.

Annak ellenére, hogy a kormány éppen bukdácsolt, az EU tábor sikeresen ért véget. A szervezők pedig tervbe vették a harmadik diákszeminárium megrendezését is.

... mert rád fér... kiírású biléták ismerősnek tűnhetnek mindazok számára, akik a július 17–23. közötti időszak valamelyik napján megfordulnak a tusnádfürdői kemping területén. Mindezek mellett természetesen híres emberekkel is összefuthatnak, akik rövidnadrágban, egy szál pólóban állnak sorba a sörpultnál. Szóval: Újból Tusványos!

Szombat délután, zuhogó eső (ami később jégesővé fajul). Ázott szervezők dzsihádja vonul be a kajáldába, utána megbeszélés, elmondani mindent, ami fontos, minden, ami gondot okozhat az elkövetkezendő egy hét strapa folyamán azoknak, akik először járnak itt. Mert vannak olyanok is, akik, bár először vesznek részt e nemzetközi szintű rendezvényen, a szervezés rejtelmeibe is betekintenek.

„Próbáljatok meg az éjszakai minimum négy órát átaludni: csütörtökre még így is valószínűleg hulltok majd, mint a legyek" – hagyja el a jótanács (Szabó) Andris, a főszervező száját, így munkához is lát a szervező gárda kb. 110 főt számláló tagsága: sátorhelyeket jelöl ki a jégesővel járó bokáig érő pocsolyákban, majd vasárnap reggelre a focipályán megjelennek a műhelyeknek felhúzott textilcsarnokok is.

Az aktivitás krémje a Fősátor. Olyan híres előadók fordulnak meg az erősítéssel és fordítókkal felszerelt gomba alatt, mint Emil Constaninescu, Winkler Gyula vagy Csibi Magor.

A focipályán található színpadon (ahol neves együttesek lépnek fel, köztük a Ghymes, a Zanzibár és a Viţa de vie) és a sörkerteken kívül szakmai előadásoknak otthont adó sátrak is fellelhetőek. Ezek közül említésre méltó a Duna Televízió filmsátra, amely hazai és magyarországi dokumentumfilmeket vetít a néha fulladásig telt helyiségben, a Régiófejlesztési műhely, a Nemzetközi Sátor, a finomabbnál finomabb borokat kínáló Borsátor, az ifjúsági és keresztény jellegű programokat rendező MIT-sátor, illetve a felolvasásokkal és az írás művészetének megvitatásával foglalkozó Irodalmi sátor is, ahol Márkus Andris fiatal költő és „bátyja", Sántha Attila is megfordult.

Az élet nemcsak nappal zajlik és nemcsak a focipályán: a kis táborházikók között húzták fel az ErGo sátrat, amely humanistá(bb) témákat tűzött programra, életút-beszélgetésekkel (szakmailag megvalósult személyiségekkel) és természettudományi előadásokkal vár minden érdeklődőt. A Kolozsvári Magyar Politológusok Társasága (KoMPoT) tevékenységével segíti a programok változatosságát, ők a táborban jelen levő híresebb személyiségeket csípik nyakon, cipelik el az ErGo sátorig, s vonják be egy kötetlen beszélgetésbe, amely természetesen csak politikai jellegű lehet.

Az előbb említett centrumtól nem messze, az EFES sátor alatt kerülnek megvitatásra a média berkeiben népszerű, viszont néha elég elcsépeltnek tűnő, „kimeríthetetlen" témák, vagy egy katonasátorban berendezett Keskeny út ökumenikus sátorbeli filmvetítések, kézműves foglalkozások és éjjeli csillagvizsgálatok.

Az esti koncertek után, a táncház jellegű bulival párhuzamosan a csűrben vagy a színpad előtt hajnalig szórakozhat mindaz, aki nem érzi a nap folyamán felgyülemlett fáradtságot például DJ Palotai vagy DJ Peták által szolgáltatott muzsikára (csak az a kár, hogy ez utóbbinak elég gyatra a playlistje).

Elkerülhetetlen, hogy a programok eltervezett folyamatába a szervezési gondok itt is közbeszóljanak: néhány ember komolytalanságának köszönhetően a sátorfelelősök kénytelenek voltak a közeli kocsmáktól székeket kölcsön kérni, az előadások kezdési időpontjait elköltöztetni vagy késleltetni, az utolsó pillanatban koncertváltozásos plakátokat nyomtatni...

Keddről szerdára virradóra a vihar is keresztbe tett a szervezőknek. Míg a Viţa de vie próbálkozott egy jó kis bulit rendezni, addig óriási vihar kerekedett, és nem sokkal a koncert kezdete után áramszünet miatt kénytelenek voltak abbahagyni. Az erős szél miatt a táborban két 10–15 méteres fa kidőlt, károkat okozva a táborban: az egyik fa rádőlt egy kis házikóra, és a szél megrongált néhány sátrat. Szerencsére a táborlakók közül senki sem sérült meg komolyabban, egy résztvevőt kisebb sérülésekkel szállítottak a csíkszeredai sürgősségi kórházba. Annak ellenére, hogy a tábor úgy nézett ki, mint egy háború sújtotta vidék, a táborozók jókedvét ez sem befolyásolta: a Csűrben muzsikusok szórakoztatták a sátrakból, és házakból kilakoltatott embereket. Mindezek ellenére a hét vége fele a sátrak megsokasodtak, már egy gyufaszálat sem lehet leejteni a nekik kijelölt helyen.

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor csúcspontját Orbán Viktor volt magyarországi miniszterelnök szombati előadása jelenti, amelyre több mint ezer embert várnak a szervezők. A záróbulin a Nox és a Boban Markovics Orkestar produkcióját az elmaradhatatlan Roleköveti, majd buli a Csűrben.

*

Szerda estére már a hangulat is jelentősebben oldottá vált. Úgy tűnt, a délelőtti válságtémákról mindenki megfeledkezett, még Németh Zsolt is egy boros-üveggel sétált az ebédlő felé. A koncertfelhoztalt tekintve amúgy is a szerda esti program ígérkezett a legizgalmasabbnak, amit ezúttal még az eső sem vert el. A legelső zenekar, a Tündérground, liquid dzsesszt játszik és annak ellenére, hogy alig féléves megállná a helyét bármelyik nemzetközi színpadon. A közönség tombolt, ami nem is csoda, a zenekar kitűnően keveri a Neót idéző electro elemeket a népzenei hegedűdallammal – mindezt persze a dzsessz kalapja alatt. A szájdoromb és a nyolcvanas években gyártott szintetizátor játéka is unikumnak számít, így nem is csoda, hogy sokan csak a Tündérground miatt utaztak Tusnádra. A második koncert, a Zanzibáré, némiképp törést jelentett az alternatív zenei műsorban, igaz ők csak pótzenekar formában érkeztek a helyszínre, a légneművé vált Amorf Ördögök szilárd pótlásaként. (Tábori pletykák szerint betegség miatt maradt el a koncert.) Azoknak, akik nem látták a Zanzibárt még színpadon, illetve megfelelően sokszor látogatták a sörcsapokat, biztosan nagy élményt nyújtott a magyarországi banda – a többiek a miccs- és kürtőskalács árusok bevételét szaporították a koncert alatt. A zenekar tagjai hozták a szokásos jó formát, a teljes slágerpalettájukal együtt: Szólj Már, Nem Vagyok Tökéletes, Vágyom Rád, Keress Mást, majd búcsúzóul a Szerelemről Szó Sem Volt. A koncertek között idétlenül kiabáló bemondó újabb fellépése után a színpadon megjelent a három medvetáncoltató-zenészcigány, egy hegedűs, két dj és egy vj alkotta Shukar Collective. Bemelegítésként néhány cigánydal hangzott el, amit aztán a dj munka követett. Elhangzott néhány dal az együttes albumáról is, ám a várva várt dj és élőzene egyvelege csak a búcsúdalban került sorra. A vj a vándorcigány életmódot választotta a zene ritmusának megjelenítéséhez, ám gyakran megfűszerezte winampos és media playeres vizualizációkkal. A Shukar Collective-é mindenképp érdekes koncert volt, aki kihagyta, bánhatja.

Annak ellenére, hogy tavaly az a rémhír terjengett, nem szervezik meg többet a Székelyföldi Rockmaratont, az idén július 14–17. között újra kitombolhatták magukat a rock kedvelői. Immár negyedik alkalommal tartotta megnyitó beszédét Szejkefürdőn Orosz Pál Levente, a rockmaraton főszervezője.

Észrevételeim szerint a tavalyihoz képest a résztvevők száma csökkent, lévén, hogy országszerte bekövetkezett árvíz erre a rendezvényre is rányomta bélyegét.

A négy napos maratonon olyan híres hazai és magyarországi együttesek léptek fel, mint a kolozsvári Knock Out vagy a marosvásárhelyi Defender, illetve a Téglagyári Megálló. A magyarországi nevezetes együttesek, mint például a Deák Bill Blues Band, a P. Mobil, a Judas Best, a Moby Dick (egyeseknek sokkoló élmény volt) jelentették minden nap a „csúcskoncerteket".

A koncertekre naponta négy órai kezdettel került sor, amelyeket a tavaly még nem tapasztalt szabadidős programok – kötélhúzás, gitározás – előztek meg. A koncerteket kisebb-nagyobb késéssel (ahogy ilyen esetekben lenni szokott) sikeresen megtartották. Ezeket reggelig tartó szabadtéri buli követett.

A résztvevőknek lehetőségük nyílt a táboron belül olajban sült miccset, esetleg kolbászt fogyasztani, és (természetesen) vedelni az egyesek szerint vízzel vegyített sört.

A sátorozóknak az idő is kedvezett, az első napokban megúszták egy kis csepergő esővel, szombat reggelig „tombolt" a napsütés. Szombaton éjjel már áldottam az égieket, hogy sátor helyett Udverhely belvárosában szálltunk meg, mivel kegyetlen vihar tombolt.

A táborban a fekete volt az uralkodó szín. Az embernek az az érzése támadt, hogy egy más világba érkezett. A tábort áthatotta a „rocker vagyok, vállalom" feeling. A hangulat jónak mutatkozott, a kisebb-nagyobb alkoholtartalmú italok hamar megtették hatásukat, és estére a feeling a tetőfokára hágott.

A rock kedvelőinek négy nap állt rendelkezésükre, hogy alaposan kitombolják magukat. Sajnálhatja, aki valamilyen oknál fogva úgy döntött, hogy az idén kihagyja a maraton élményeit.

Amikor megérkeztem, ő éppen elmenni készült. Megint nem jön össze az interjú! – villant belém, hiszen egy nappal korábban sem ért rá, s már azon gondolkodtam, mi lesz majd a cirkuszi oldal sorsa. Végül is csak kapok itt egy másik artistát is – jött a mentőötlet, bár azért mégiscsak érdekesebb lett volna a cirkuszigazgató lányával beszélni... De a mosolygós, mindig szervezkedő Ádám Krisztina végül csak szakított rám néhány percet. Aztán pedig átpasszolt az anyukájának, Ádám Lászlóné cirkuszigazgatónak: neki éppen az egyik autót kellett elhoznia a szervízből...

Adam’s-ék, ahogy az óceánon túlon emlegették őket, eredeti magyar lovasprodukcióval turnéztak két évig Amerikában, s az egész világot bejárták. Kivéve Erdélyt, ahol most járnak először – Kolozsvárról amúgy Marosvásárhelyre mennek tovább.

– Kolozsvár nagyon szép város, és nagyon kedvesek az emberek. Akármi problémánk volt, nagyon segítőkészek voltak – meséli itteni tapasztalatait Krisztina. – Ami pedig a műsort illeti, azt tapasztaltam, hogy nagyon-nagyon tetszik a közönségnek: vastaps volt minden este – toldja meg édesanyja.

Akrobatizmustól a tolókocsiig
– Nagyon sokan kíváncsiak: milyen is lehet a cirkuszi élet a porondon kívül?

– Egészen más világ, nem a megszokott hétköznapi élet, amikor az ember elmegy dolgozni, és este hazamegy. Egy-egy produkció mögött nagyon-nagyon sok munka van. Sok év próba áll mögötte, olykor szinte évtizedes munka szükséges ahhoz, hogy létrejöjjön a produkció. Már csak ahhoz idő kell, hogy beérjen a produkció oda, hogy bejusson a közönség elé. Újabb idő telik el, amíg kiforr, s amíg olyan szinten lesz, hogy kialakuljon a közönséggel való kontaktus. Ez napi mennyi próba? Mi általában előadás után szoktunk próbálni, de az állatokkal délelőtt is. Legalább 3–4 óra napi próba szükséges. Legfeljebb délután van egy kis szabad időnk, de olykor olyankor is kosztümöt javítunk – mondja Krisztina. Nagyon hamar telik az idő, s mindig kevés.

– Gondolt-e valaha arra, hogy „kiszáll"? – kérdezem ezután a cirkuszigazgatót.

– Ó, nem. Nekünk még az ükszüleink is artisták voltak, ez egy hagyomány a családban. Négyéves koromban már szerepeltem. Apukámnak szintén volt cirkusza, és abban léptem föl. Egyébként ő is tanított, sőt mielőtt mentem volna első osztályba, még írni-olvasni is ő tanított meg.

Mi nem is tudnánk elképzelni mást. Mi ebbe születtünk bele, a mi gyerekeink úgyszintén, és én személy szerint nagyon-nagyon szeretem a cirkuszt. Nagyon szeretem, de ugyanakkor nagyon nehéz. Régebben hajlékony-akrobata számot csináltam, de ezek a tornák mind természetellenesek. Nagyon igénybe veszik a szervezetet, a csontozatot. Aztán egyszer azt mondta az orvosom: most vagy abbahagyom, vagy tolókocsi. Abbahagytam. Nem akartam, hogy az én lányom is ugyanezt csinálja, mert tudtam, hogy mennyire kikészíti a derekat ez a természetellenes hajlás – a csigolyák kikopnak –, de neki annyira tetszett, hogy mégis megtanulta. Most ugyanezt a számot csinálja.

– Legtöbb mennyi időt ültek egy helyen?

– Amerikában, New Yorkban voltunk egy hónapig. Mindig menni kell. Átlag két hétig ülünk egy városban.

– Más cirkuszba elmennek nézőként?

– Természetesen. Miután elhatároztuk, hogy eljövünk Erdélybe, elmentem megnézni a Bukaresti Nagycirkuszt, majd Pozsonyba is kimentem, ahol az osztrák cirkusz szerepelt. Elmegyünk, megnézzük, hogy nekik milyen számaik vannak... Általában minden cirkuszt megnézünk, ami közel van. A szakmán belül általában tudjuk, hogy mi-merre van...

Nagyon sokat tanultunk Amerikában, például látványtervezésben, ott nagyon adnak rá, és nagyon nagy sikere volt nálunk Magyarországon is, hogy filmekből, mesékből veszünk ki jeleneteket, és azt visszük be a műsorszámokba. Nagyon tetszik a gyerekeknek, s a felnőtteknek is: nem az a sima forgatókönyv, hogy bemondom a számot, bejönnek a művészek a szokásos kosztümben, hanem mesejelenetekkel indulnak a számok, és ezekbe beleszőjük az artista-produkciókat. Ez nagyon látványos, s érdekessé teszi a műsort.

Nagyon szeretjük a gyerekeket
– Egész évben vándorolnak?

– Télen, ha vége a szezonnak, Budapesten szoktunk lenni, ott van nekünk telephelyünk – az állatoknak, meg a kocsiknak. De télen is szoktunk járni külföldön, karácsonyi műsorokra, gálákra szoktak meghívni, körülbelül egy hónapra. De máskülönben Pesten vagyunk, amíg jön a tavasz. Felkészülünk, rendbe rakjuk a kocsikat, kerekeket és kellékeket cserélünk, a cirkusz belső részét kifestjük, hogy aztán tavasszal, amikor indulunk, minden rendben legyen. S persze a műsor sem lesz már azonos: minden évben más artisták vannak, ritka eset, hogy aki az idén is itt van, jövőre is maradjon. Általában Magyarországot szoktunk bejárni, ugyanazokba a városokba megyünk vissza, s ezért folyton újítani kell. Otthon nagyon jó nevünk van. A közönség tudja, hogy nálunk jó cirkuszt lát, koreografált műsort. Aki eljön, maga is tapasztalja, hogy a gyerekek mennyire élvezik a műsort, mennyire boldogok, és hát mi nagyon szeretjük a gyerekeket. Amikor látjuk őket a páholyban, s látjuk a kis arcukon, hogy milyen boldogok, hát azt az érzést nem lehet kifejezni szavakkal. A műsor végén Mickey egér is bejön a porondra, ami a gyerekeknek megint nagyon tetszik: két szezont mentünk a Disney-mesékből kivett jelenetekkel, onnan maradt meg a Mickey-kosztüm. Most más műsorunk van, de ha tudtuk volna előre, hogy átjövünk ide, hoztuk volna azt a produkciót is, mert itt még nem látták.

– Egyeseknek fura volt, hogy a jegyszedő később a porondon is fellép...

– Az a nagy állami támogatás, ami rég volt, nagyon lecsökkent. Minden másra van pénz, rajtunk húzzák meg a nadrágszíjat. Támogat még ugyan a Kulturális Örökség Minisztériuma, de ahhoz, hogy fönt tudjunk maradni, csökkenteni kellett a létszámot. Egy ember 10 embernek a munkáját végzi most a cirkusznál. Kell neki pénztárosnak lenni, jegyszedőnek, sofőrnek, állatgondozónak, artistának – két három számot kell előadnia –, a kosztümöket saját magának kell rendben tartania... És ezért is olyan nehéz, ezért fáradunk néha bele. Amerikában például levettük a kosztümöt, jöttek, elvitték, aztán hozták vissza. Ott 300 ember volt a cirkusznál. Igaz, az a világ legnagyobb show-ja. De hát mi nem vagyunk olyan nagyok, úgy 30-an lehetünk össze-vissza, és ahhoz, hogy fönt tudjunk maradni, sajnos nagyon sokat kell dolgozni.

A minap, itt Kolozsváron taxival jöttem vissza a cirkuszhoz, s a magyar taxissal beszélgettem. Mondta, hogy a hétvégén mennek a tengerre nyaralni. Mi ezt nem ismerjük. Még télen sem, mert itt van a regiment állat, azt télen is el kell látni, a cirkuszt fel kell újítani: nekünk nincs olyan, hogy nyaralás. A három gyerekem szokta mondani: anyu, mi mindig halljuk, hogy mindenki megy síelni, nyaralni. Mi mikor fogunk menni? Mondták a gyerekeim, hogy azért ők el tudnának képzelni valami könnyebb életet is. De aztán, amikor túljutunk a nehezén, s vége az idénynek, akkor megint nekifognak új produkciót tanulni...

Elefánt, elefánt...
– Nagyon szeretik itt az elefántot, ahogy hallom, legalábbis mindenhol kérdezik tőlünk, hogy nálunk miért nincs elefánt? Van zebra, púpos teve, majom, strucc, de mindig az elefántot keresik. Ám egyszerűen nem lehet mindent bemutatni, mert akkor a következő évben mivel turnézunk? Jövőre tervezzük, hogy lesz elefánt is. Készülünk még egy új produkcióval, vannak fiatal frízlovaink – azért is hozzuk fiatalon az állatokat, mert meg kell szokniuk a cirkuszt. Két, két és fél éves koruktól lehet őket idomítani, de ehhez először meg kell, hogy szokják a milliőt meg a többi állatot is. Szabadon mennek, táncolnak majd, díszlépést mutatnak be – kell vagy két év, amíg be tudják őket tanítani.

Egy nagy család vagyunk
– A „gyerekek", akik itt vannak a gumiasztal-számmal, szakmai gyakorlaton vannak, ők az Állami Artistaképző Intézet végzős növendékei. Ők nem artistaszülők gyermekei, hanem megtetszett nekik a szakma. De az iskolában nem lehet megtanulni, hogy milyen is a cirkuszélet, ezért küldik őket cirkuszokhoz szakmai gyakorlatra, hogy megszokják az utazást, a kocsiban lakást. De aki szereti, a kis kellemetlenségeket elviseli. S a nagyon sok nehézség mellett nagyon sok szépség is van, például amikor a közönség tapsol, gratulál műsor végén... Egyébként nagyon sok barátot szereztek már itt a városban, minden este kimentek a városba. A fiatalok még bírják, nekik még belefér az esti kiruccanás is...

– Csak magyar artistáik vannak?

– Nem, egy olasz pár is van velünk. Végül is a hölgy magyar, csak a férfi olasz. A hölgy évekig volt kint Olaszországban, úgy jöttek össze. Különben jellemző a cirkuszvilágra, hogy a világon mindenhol vannak magyar artisták. Tavasszal szétröppenek Amerikába, Ausztráliába, Francia- és Olaszországba, Japánba, de azért a távolságok ellenére tudnak egymásról mindent. Van, hogy ott maradnak, férjhez mennek vagy megnősülnek... Azt szoktam mondani, hogy tulajdonképpen ez az egész artistatársadalom a világon egy nagy család, mert amikor valami történik, mint ahogy tavaly történt a fiammal egy súlyos baleset – négy hónapig volt a kórházban, sokszor kellett gézért szaladni, vagy elfogyott a vér – a világ minden tájáról jöttek a telefonok, hogy ha bármire szükségünk van, amit Magyarországon nem lehet megkapni, csak egy telefonba kerül, és ők rögtön küldik. Konkurálunk egymással, de azért össze is tartunk, amikor probléma van. Ez valahol érthető is, hiszen a produkciónál nagyon-nagyon figyelni kell egymásra, meg kell bízni a másikban. A porondon egymásra vagyunk utalva, s ha nincs bizalom, nem is tudnánk megcsinálni a produkciót. S ez a bizalom és összetartás nagyon szép dolog, mert a mai világ nagyon pénzorientált kezd lenni. Kell a pénz, de azért nem szabad megfeledkeznünk másról sem. Például az olyanokról sem, akik nem engedhetik meg, hogy cirkuszba jöjjenek: otthon is árva gyerekeknek ingyen szoktunk adni jegyeket, s itt is jött egy csoport gyermek valamelyik intézetből.

Ezt nem lehet abbahagyni

– 10 ember helyett dolgoznak, már-már tolókocsiba kerülnek, hónapokig ülnek a kórházban, és mégsem hagyják abba. Hogy van ez?

– A fiam 25 éves, a bokája, a térde már ki van kopva a sok ugrálástól... Egy ideig csináljuk, aztán amikor érezzük, hogy már nincs tovább, akkor egy másik számot kezdünk el próbálni.

Ezt nem lehet abbahagyni. Amikor azt mondja az ember, hogy na, most abbahagyom, hiányzik a közönség, s a közönségnek a szeretete, amit tapssal fejez ki. Meg a fény. A porond a fény világa, a manézs és a fény nekünk olyan, mint a színésznek a színpad... Őszire elfáradunk, azt mondjuk, hogy most már elég, de amikor jön a tavasz és a szép idő, akkor muszáj indulni, mert már hiányzik... Amikor kigyulladnak a fények a manézsban, s a közönség várja a produkciót, és aztán tetszik neki és tapsol, hát az olyan érzés, amit csak az tud, aki már maga is bent állt a porond közepén...

Közben visszajön Krisztina, de alig tudom megállítani egy fénykép erejéig. Ismét szervezkedik. Nemsokára egy másik fiatal lánnyal a piacra indul. Ha jól értem, körömlakkot (is) néznek – valami amerikai márkát keresnek, s még a strandra is ki szeretnének menni. Sok idő nincs: késő délután már várja őket a világot jelentő porond, taps, tündöklés...

A nagy érdeklődésre való tekintettel a Budapest Nagycirkusz újabb meghívókat bocsátott a Szabadság szerencsés olvasóinak rendelkezésére, amelyeket azok között sorsoltunk ki, akik a csütörtöki Ingyencirkusz játékunkon részt vettek, de nem nyertek. A most kisorsolt jegyekkel a szombati vagy vasárnapi előadások tekinthetők meg (16.00 vagy 19.00 órai kezdettel).

A 13 nyertes névsora: Kovács Csilla (Padin 10.), Nagy Magda (Fântânele 63–65.), Kállai Margit (Sindicatelor 3), Bázsa Cs. Jolán (Lacului 8.), Mátyás Réka (Rákóczi 112), Kertész Béla (C. Brâncuşi 186), Bodor Beatrice-Melánia (Dâmboviţei 28.), Nagy Piroska (Suceava 62.), Bodis Ildikó (Petuniei 3.), Dégi Ildikó (A. Vlaicu 96.), Nagy Sándor (Horea 89.), Iszlai Róza (E. Racoviţă 55.), Kolcza Melinda (Fabricii 2.).

Az egyszemélyes meghívók átvehetők szerkesztőségünkben ma 10.00–12.00 óra között a pénztárnál, vagy vasárnap 12.00–15.00 között az emeleten.

(Folytatás július 16-i lapszámunkból)

Oargă, Ion Ő Lófő utca.

Oaşului — Kajántói út.

Oăşanu — Györgyfalvi út.

Oberth, Hermann — Minorita utca.

Observatorului (observator s fn ’csillagvizsgáló’). A Tordai út jobb oldalán, a zsidó temető fölött nyugat-délnyugatra nyíló, a Vadász (Vânătorilor), később a Hajnal utcáig vezető utca. Az 1900-as évek elején mezei út [Cs13]. Utcaként az 1920-as években kezdett kialakulni. Az 1940-es években hivatalosan ugyan utca, a köznapi szóhasználatban mind a mai napig út.

1933: Str. Observatorului [OF 31.]; 1937: Str. Observatorului [Br37]; 1941: Csillagvizsgáló utca [Kvát41]; 1945: Csillagvizsgáló utca; Str. Observatorului – Csillagvizsgáló utca [Kvut]; 1964: Str. Observatorului – Csillagvizsgáló utca; Str. Observatorului.

Nevét a közelben, a Majális utca 89. szám alatt, az első világháború után épült egyetemi csillagvizsgálóról a helyhatóság adta. — Csillagvizsgáló.

Obsitos utca — Duică, Gheorghe Bogdan.

Octav Băncilă — Horea (utca, Szamosfalva).

Octavian Goga — 1. Schütz János utca; 2. Vasvári Pál utca.

Octavian Petrovici — Kenyér utca, Sörház utca.

Octavian Utalia — Utalia, Octavian.

11 Octombrie (octombrie n fn ’október’). A Gépész utca bal oldalán délre nyíló második, a sporttelep keleti szélén a Bornyúmál mögötti útig (Gruia) kaptató utca. Az 1950-es évek végén, az 1960-as évek elején kezdett kialakulni.

1968: Str. 11 Octombrie [Cj68]; 2000: Str. 11 Octombrie [Kv00].

Nevét a helyhatóság adta.

Ocskó Teréz diákotthon — Marianum.

Ocskó Teréz utca — Cristea, Nicolae.

Odobescu, Alexandru. A Papfalvi út (Giordano Bruno) jobb oldalán nyíló, a Kerekdomb utca végének érintésével a Kakukk utca (Cucului) végéig, a Túzokmál alá vezető utca. Az 1950-es években, mezei út mentén kezdett kialakulni.

1957: Str. Odobescu Alexandru utca [Kv 188., 198.]; 1964: Str. Odobescu Alexandru utca; Str. Alexandru Odobescu.

Nevét a helyhatóság adta.

Odobeşti — Gostat (utca).

Oituz — 1. Szent László út; 2. Ágoston utca.

Olajgyár. A XIX. század második felében a Nép utca végén, baloldalt lévő olajgyár. Más forrás szerint ez idő tájt a Gyár utcában volt ilyen gyár. — Gyár utca, Lasky-féle repceolajgyár.

1869: Olajgyár [Bodányi]; 1888: Olaj gyár [Kv88]; 1893: Olaj gyár [SAKcs].

Olaszfokos bástya. A városfal északkeleti részén, a Hosszú-Szappany utca végétől kissé északra álló torony. Jakab Elek oklevél-gyűjteményéből előbb az derül ki, hogy a kerekesek bástyája [JakabOkl I. 402., 403.], majd az, hogy a szappanyos, a kupás, az üstgyártó és a nemezgyártó céh által gondozott és védelmezett torony [JakabOkl I. 405.]. A Kerek bástyával egy időben, 1817-ben bontották le, illetőleg alakították át polgári célokra [KvTel. 89.]. — Kerek bástya.

1701: Kerekesek bástyája [JakabOkl I. 403.]; 1707: „Az Colosvárj Bástyák micsoda Czéhokra néznek lásd megh ebben az Regestrumban […] Ötödik. Az Szappanyos, Kupás, Üstgyártó, Nemezgyártó Czéheké ugy mint az Olasz fokas Bástya" [JakabOkl I. 405.].

Neve csipkézett, pártázott peremétől származott [KvTel. 89.].

Oláh utca — Kolozsmonostor.

Oláhtemplom sikátora. A Kötő vagy még inkább a Kismester utcának az a része, amelyet a XIX. század második felében Fröhlich sikátornak neveztek, és amelyik a Nagypiacról a Kötő utcáig vezet. — Kismester utca.

1845: Oláhtemplom sikátora [KvTel. 89.].

Nevét a Kismester utcában az 1800-as évek elején épült román görög katolikus templomról kapta.

Olăneşti — Bulcsú utca.

Oldal utca — Kolozsmonostor.

Oldal út — Kolozsmonostor.

Olga Bancic — Bancic, Olga (utca).

Olt utca — Oltului.

Olteniei (Oltenia ’Olténia’). A Bánság utca (Nagy Lajos király út, Makszim Gorkij, Coposu) jobb oldalán északra nyíló harmadik, a Kerekdomb felé vezető utca. Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Str. Olteniei [OF 31.]; 1937: Str. Olteniei [Br37]; 1941: Arad utca [Kvát41]; 1945: Arad utca; Str. Olteniei – Olténia utca [Kvut]; 1964: Str. Olteniei – Olténia utca; Str. Olteniei.

Nevét a helyhatóság adta.

Oltului (’Olt’). A Szamosfalvi út jobb oldalán, a Szopori út utáni első utcából, a Duna, majd Tóközi utcából nyíló második, a Szamosfalvi úttal párhuzamos tóközi utca. Az 1930-as évek elején kezdett kialakulni. Orosz Ferenc 1933. évi térképén név nélkül látható.

1937: Str. Oltului [Br37]; 1941: Olt utca [Kvát41]; 1945: Olt utca; Str. Oltului – Olt utca [Kvut]; 1964: Str. Oltului – Olt utca; Str. Oltului.

Nevét a helyhatóság adta.

ONCSA-telep. A Méhes utca bal oldalán nyíló Zsolt vezér (Brâncoveanu) utcában, az 1940-es évek elején épült, huszonegy házból álló telep. Házai a magyar népi építészet elemeinek – sarokoszlopos, boltíves kis tornác, zsalugáteres ablakok, magas tetőzet – felhasználásával, hadiözvegyek és sokgyermekes családok megsegítésére épültek. Hasonló telep épült a monostori Táborhelyen, valamint a Fellegvár mögött, az Andrássy út (Gruia) jobb oldalán. Utóbbi a Magyar Államvasutak (MÁV) mozdonyvezetőinek. — Táborhelyi ONCSA-telep (Kolozsmonostor), 1. Bornyúmál mögötti út.

A név a telepet építő Országos Nép- és Családvédelmi Alap korabeli rövidítéséből származik. 1989 előtt, a városrendezési hivatalban készült tervrajzokon, térképeken a rövidítést, a mozaikszó eredetét nem ismerők, az ONCSA-t románnak vélve, „visszarománosították", Oancea-vá változtatták.

Ond vezér utca. 1940-ig a Dónát-negyedi, a Hétvezér tér délnyugati sarkán nyíló Lemeni, Ion de, episcop utca része. 1940-től külön utca a Hunyadi János (Tisza István) és a Garibaldi (Előd) utca között. — Lemeni, Ion de, episcop.

1941: Ond vezér utca [Kvát41]; 1945: Ond vezér utca; Str. Bartók Béla utca [Kvut]; 1964: Str. Bartók Béla utca; Str. Bartók Béla.

Nevét a helyhatóság adta.

Ondótelke — Tarcsa.

Onisifor Ghibu — Eperjes utca.

Oniţiu, Virgil — Pop, Mihail (utca).

Onix. Szálloda a Méhes utca elején, jobboldalt, a 12. szám alatt. Az 1990-es évek második felében, az 1950-es évek elején a tiszteknek épült egyik háztömbben létesült. Később jelentős hozzáépítéssel jelentősen kibővítették.

Opal. Szálloda a Györgyfalvi út 150–152. szám alatt. 2003–2005 között épült, 2005 nyarán nyílt meg.

Opera:

1. — Magyar Opera, 2. Színkör, Nemzeti Színház;

2. Román Opera — 2. Nemzeti Színház;

3. Cukrászda az 1950-es évektől a Deák Ferenc utca és a Hunyadi tér sarkán.

Nevét az átellenben lévő Román Operáról az államosítás után, a Vitadulci nevű cukrász-szövetkezet adta.

Opitz, Martin — Cosma, Ion (utca).

Opriş, preotul (preot h fn ’pap’). A Csaba (Petrilla) utca bal oldalán, a Csányi László (1848) tér után a harmadik, a Kisszamos (Malomárok) és a vasút menti Szent László (Răsăritului) közti rövid utca. Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Str. Preot Opriş [OF 31.]; 1937: Str. Preotul Opriş [Br37]; 1941: Hóry Béla utca [Kvát41]; 1945: Hóry Béla utca; Str. Haja Lifschitz utca [Kvut]; 1964: Str. Haja Lifschitz utca; Str. Haia Lifschitz; 1990: Str. Haia Lifschitz; Str. Gherasim Domide [Kmth 1990/241.].

Nevét a helyhatóság adta.

Oradiei (Oradea ’Nagyvárad’). A Gépész utca végén, a vasúti átkelő után, baloldalt nyíló, a Nádasig vezető zsákutca. Az 1960-as évek elején kezdett kialakulni.

1968: Str. Oradiei [Cj68].

Nevét a helyhatóság adta.

Oraviţa — Ráday utca.

Orăştiei (Orăştie ’Szászváros’, utca) — Szamosfalva.

Orbán. Kávéház és cukrászda a Főtéren a XIX. század vége felé [EMKE U 41.].

1891: „Orbán, sok egyetemi hallgató" [EMKE U 41.]; „Orbán cukrászat, kioszk" [EMKE U 41.].

Orbán Balázs utca. Eleje a Kövespad utcának a mostani Méhes utca elejénél kezdődő második része, második fele az egykori Pillangó utca. — Kövespad utca, Pillangó utca.

Orbán Mátyás. Kocsma a Heltai (Cipariu) utca 1. szám alatt az 1940-es években. — Szenes-ház.

Orfanilor — Árva utca.

Orga, Alexandru. Bulgária-telepi utca. A Téglás utca vasúttól északra lévő részének jobb oldalán keletre nyíló második utca, a Szabolcs vezér (Plevna) jobb oldali első, a János Zsigmond (Bábolna) utcáig vezető rövid mellékutcája. Az 1920-as években kezdett kialakulni. 1987 októbere óta, amikor a Kalányos utca Primăverii lett, a térképeken név nélkül szerepel.

1933: Str. Alexandru Orga [OF 31.]; 1937: Str. Alexandru Orga [Br37]; 1941: Kikelet utca [Kvát41]; 1945: Kikelet utca; Str. Primăverii – Kikelet utca (primăvară n fn ’tavasz, kikelet’) [Kvut]; 1964: Str. Primăverii – Kikelet utca; Str. Primăverii.

Nevét a helyhatóság adta.

Orient. Kávéház és nyomda:

1. Kávéház a Ferenc József úton (Nagy utca) a XX. század elején.

1903: „Orient-kávéház. Kávé (30–40 fill[ér].), liqueurok, fagylalt, palaczk sör (60 fill.). Fekete kávé (26. f[illér].)" [VKv 5.].

2. Nyomda a Szentegyház utca 8. szám alatt az 1930-as, 1940-es években.

1943: Orient nyomda és reklámnaptár vállalat [Lak 164.].

Orion. Fémfeldolgozó üzem a Szeszgyár utca 8. szám alatt az 1940-es években. Az államosítás után más néven ugyan, de évekig fémfeldolgozó maradt.

1943: Orion fémművek Rt. [Lak 62.].

Ormai — Törs és Ormai.

Ortopéd kórház. A Tótfalusi Kis Miklós (Bacău) és a Zápolya (Dosztojevszkij, Moşoiu) utca sarkán, az 1900-as évek elején a Vakok Intézetének emelt épületben. Zápolya utcai bejárata fölött létesítésének éve, 1920 látható. A várost ért 1944. június 2-i légitámadás idején találat érte [KvSz III. 2., 153.]. — Vakok Intézete.

1905: Vakok intézete [Stief]; 1920: Ortopedie; 1923: „Spitalul de Orthopedie şi Chirurgie infantilă »Regina Maria« (’Mária királyné ortopéd kórház és gyermeksebészet’), Tunarilor (Zápolya u.) 17b." [Br 283.]; 1933: „Spitalul de Ortopedie şi Chirurgie infantilă »Regina Maria« – Ortopéd kórház és gyermeksebészet, Tunarilor (Zápolya u.) 17." [OF 85.]; 1937: Spitalul Ortopedic [Br37]; 1941: „Ortopéd-kórház, Zápolya utca 47." [Tel41 6.].

Orzului (utca) — Kardosfalva.

Ospătăriei — Fogadó utca (Kolozsmonostor).

Ostaşilor — Pandurilor (utca, Szamosfalva).

Osvadă, Vasile. Az Utalia (Gárdonyi) utca jobb oldalán nyíló első, a Békás-patak nyugati ágának jobb partján az E. Murgu utcáig kaptató, a Tordai úttal párhuzamos utca. Az 1930-as évek közepén kezdett kialakulni.

1937: Str. Vasile Osvadă [Br37]; 1941: Kuncz Aladár utca [Kvát41]; 1945: Kuncz Aladár utca; Str. Kuncz Aladár utca [Kvut]; 1964: Str. Kuncz Aladár utca; Str. Saturn (’Szaturnusz’).

Nevét a helyhatóság adta.

Osztrák–Magyar Bank. Az Unió (Memorandum) utca 28. szám alatt, a Bartha Miklós (Május 1., E. Isac) utca sarkán 1904-ben épült. Banképület volt 1948-ig, az ún. államosításig. Ezután Városi Tervező Intézet. 1992 után a Dacia Felix Bank, ennek csődje után jelenleg az Eurom Bank épülete.

Itt, a nyugati városfal belső oldala mentén, mint mindenütt a városfal mellett, utcának kellett lennie, mert a védőknek minden ponton és akadály nélkül el kellett érniök a falat. A XVIII. században, a Rákóczi-szabadságharc leverése után a városfal hadászati jelentősége megszűnt, s a tanács engedélyt adott arra, hogy a fal tövében több helyütt is házat építsenek. A Monostor (Unió) utca főutca lévén, az itteni telkek igen értékesek voltak. Így épült be rendre – a Monostorkapu 1843-ban, ezt követőn a nyugati városfal nagyobb részének lebontása után – a Kandiáról kijáró sikátor is. 1872-ben Haller Károly törvényhatósági tag (később polgármester) javasolta a városi tanácsnak városrendezéssel foglalkozó bizottság létrehozását. A javaslatot elfogadták, s a bizottság élére Haller Károlyt nevezték ki. Haller javaslatára, egyebek között, a bizottság ajánlotta, hogy „a monostor-kapu helyén, Deési Ferenc háza melletti puszta helyre, melynek egy részét jelenleg egy rozzant vizipuska szin foglalja el […]", földszintjén boltokkal, emeletén lakásokkal, emeletes házat építsenek. Így épült fel itt 1904-ben a Monarchia közös jegybankja, az Osztrák–Magyar Bank ma is álló épülete [Haller 90–91.]. A Monarchia felbomlása után tevékenységét Magyarországon a Magyar Nemzeti Bank folytatta. — Kandiáról kijáró sikátor.

Oţetului — Ecetgyár utca (Kolozsmonostor).

Ovidiu. Az Irisz porcelángyár mögött, a Nádastorok (Nădăşel) utca bal oldalán észak–északnyugatra nyíló harmadik, a Kályhás (Sobarilor) utca elejéig vezető utca. Az 1920-as években kezdett kialakulni.

1933: Str. Ovidiu [OF 31.]; 1937: Str. Ovidiu [Br37]; 1941: Komjáti utca [Kvát41]; 1945: Komjáti utca; Str. Ovidiu – Ovidius utca [Kvut]; 1964: Str. Ovidiu – Ovidius utca; Str. Ovidiu.

Nevét a helyhatóság adta.

Ovidius utca — Ovidiu.

Óhíd. A Híd utca folytatásában, a hidelvi hóstátba vezető út Szamos fölötti hídja. Minthogy a Hídkapu és a hidelvi Nagy utca között ez volt a legrövidebb útvonal, megközelítőleg a Híd (Dózsa György) utca végében lévő mai híd helyén állt. Segesvári Bálint alább idézett, 1631. évi följegyzéséből is erre következtethetünk. Az 1691. évi katonai térkép szerint a híd a Híd utca Hídkapun kívüli folytatásában vezetett át a Szamoson.

1631: „2 Februarii. Éjjel nagy hertelen megindula az szörnyű temérdek jég és az Szamoson való ó hidat, az tyúk-utszának az végiben a ki volt, elvitte nagyobb részét" [KvEml 161–162.]; 1649: „vöttünk az Oo hidhoz egi szeker fát padlani valot f 2 d 20" [SZT IX. 881.]; 1704: „die 17 Martii. A kurucok ide ütvén, éppen Hidelvén a hídig jöttek" [KvEml 287.]; „Die 20 Aprilis. [...] A rácok kimenvén által a hídon, lemenének a Szamos mellett" [KvEml 288.].

Az 1713. és 1718. évi katonai térkép már nem itt, hanem alább tüntet föl hidat. Úgy látszik, 1691 és 1713 között az Óhidat ismét elsodorta a víz, s a mélyen bevágódott Szamos-mederben való építkezés nehézségei vagy más ok miatt lennebb építették azt a hidat, amelyik Nagyhíd néven 1889-ig létezett. A vashidat akkor a forgalom szempontjából sokkal megfelelőbb régi, XVII. századi helyén építették föl [KvTel. 89.]. › Nagyhíd, Vashíd, Vereshíd.

Ószer. Legrégebbi ismert helye a Nagypiac keleti sora. Később, a város növekedésével, a Nagypiac dísztérré alakításával kiszorult a Belvárosból. ? Lábasház szere, Piac, Nagypiac, Plébánia-szer, Tanácsház szere.

1. A Nagypiac keleti sora.

1593: „Marta az saia zokniat az Ó zerbe azon az pinzen veotte" [SZT X. 67.]; 1594: „Az Mallom zyksegere es egyeb zyksegere veottem egy pörölth Az oh zerben p(ro)f – d 31" [SZT X. 67.]; 1597: „kolchegy az alperet malomra […] uottem az ó zerben egy fely kengiel uasat d 15" [SZT X. 67.]; 1609 „veotte[m] egy Apró vasat […] d 10 […] veotte[m] ket keozep vasat az malo[m]hoz az ozerben d 22" [SZT X. 67.]; 1621: „Az mez keuereshez az o Zerbe kellet vennünk Egy kapat d 16" [SZT X. 67.]; 1664: „egy Landis nadrágot hoztak volt el az Ő szerbeol" [SZT X. 67.]; 1703: „Piaci Oh szeren levö házánál" [KvTel. 89.].

1706: Felvinczi György Kolo’svár le-irása 1706-ban című versében így ír a Nagypiac eme oldaláról:

„5. Második sor,
Mely mindenkor
Nap-keletről fekszik,
Ki ott sétálsz,
Ott-is találsz
A’ mi néked tettzik.
Kedd ’s péntek közt
Sok szép eszközt
’Sib vásárban teszik,
Akár bóltost,
Akár foltost
Kapsz, tsak pénzen veszik." [RMKT 432.];

1765: „a’ Piatz Soron nap Kelet felől, vagy is az Oh Szer" [KvTel. 89.]; 1767: „az Oh Szerben egy Civilis Fundus [...], mellynek Dél felől a Szent Egyház Uttza Sikátora [a szomszédja]" [KvTel. 89.]; 1779: „vulgo dicitur Piatz Sor Seu Oh Szer" (’közönségesen Piacsornak mondott vagy Ószer’) [KvTel. 89.]; 1788: „a Piatzi Ó szeren" [KvTel. 89.].

(Folytatjuk)

Százhúsz évvel ezelőtt Kolozsvár első atlétikai egyesületében megalakult egy bizottság, melynek célja a sportversenyek során kialakult feszültségek, nézeteltérések megoldása, a versenyek során felmerülő kételkedések megvitatása, illetve a fölösleges párbajok elkerülése volt.

A KAC III. évkönyvében olvashatjuk: …a lovagias szellemnek a maga körében való fenntartása- ápolása és testületi tekintélyének megőrzése végett becsületbíróságot állít föl azzal a hivatással, hogy oly becsületbeli ügyekben, a melyekben a Club tagjai érdekelve vannak, különösen a becsületsértés és elégtétel kérdése iránt is ítéljen. Az egyesület alapszabálya kimondta, hogy a lovagiasság szellemét ápolni kell. Kuszkó István KAC titkár foglalta össze a bíróság célkitűzéseit: Hisszük, hogy a hézagos párbaj-szabályok mellett becsületbeli ügyek kérdéseinek tisztázásához e munka kidolgozásával jelentékenyen hozzá fogunk járulni s ez által a társadalomnak e tekintetben is hasznos szolgálatot fogunk tenni.

Az 1880-as években a társadalomban még gyakori volt a peres ügyek párbajok általi tisztázása, és egy kis sportegyesület, mint a KAC nem engedhette meg magának a fölösleges sérüléseket, esetleg veszteségeket. Ugyanakkor a versenyek során a mért eredmények pontossága is megkérdőjelezhető volt, tehát szükség volt egy fórumra, amelynek döntését mindenki elfogadta, amely a végső eredményt szentesítette. Emellett egy „elmért" eredmény már országos rekordot is jelenthetett, amelynek hitelességében más egyesület sportolói is kételkedhettek.

Íme, néhány gondolat a bíróság szabályzatából:

• A bíróság csak a választmány megbízásából járhat el, amikor a Club valamely tagja feddhetetlen jellemmel össze nem férő magaviselettel vagy becstelen tett elkövetésével van vádolva, amikor az egyesület valamely tagja eljárást kért, hogy becsületének bármely gyanúsítása ellen tisztázhassa, vagy amikor a tagok egymás közötti, illetve egy tag és más egyének között felmerült „becsületbeli" ügyet kell tisztázni.

• A bíróság határozata csak az egyesület tagjaira érvényes. Ide tartoznak azok a versenyzők is, akik a KAC viadaljain versenyeznek, s ezáltal alárendelik magukat az egyesület szabályainak.

• Az egyesület a bíróság határozatát elfogadja és a határozatban foglalt álláspontot magáénak tekinti.

A bíróságot egy elnök, két alelnök, 16 bíró és a jegyző alkotta, akiket egy évre választottak titkos szavazással. Csak 26 évnél idősebb személyeket jelölhettek bíróknak. Általában 4–4 bírót választottak a főurak, tanárok, ügyvédek, illetve hivatalnokok közül.

A bíróság egy ügyet tárgyalhatott valamely érintett fél, vagy az egyesület választmányának kérésére. Ilyenkor a bíróság vizsgálatot rendelt el, majd meghozta a döntést. Az érintett felek a vizsgálati iratokat megtekinthették és lemásolhatták. A vizsgálat eredményének függvényében a bíróság összegyűlt a tárgyalásra. A tárgyalás időpontját úgy határozták meg, hogy az idézés kézbesítése és a tárgyalás között három nap legyen, illetve a nem Kolozsvárott élők esetében biztosítva legyen az utazáshoz szükséges idő.

Egy tárgyalás során az érintettek személyesen érvelhettek, de joguk volt másokat is felkérni védelmükre. Az eljárást az elnök vezette szóbeli eljárással, ahol pedig szükséges volt, írásbeli nyilatkozatokat is kért a bíróság. Az egyesületi tagok a bíróság felkérésére tanúvallomást tettek. Ha valamely fél nem jelent meg a tárgyaláson, a döntést a bíróság a megjelentek előadásai és bizonyítékai alapján bírálta el, de dönthetett a kellő esetekben halasztásról is. A tárgyalás mozzanatairól jegyzőkönyv készült, amelyet az elnök és a titkár írt alá. A meghallgatások után a bíróság titkosan tanácskozik és meggyőződése szerint ítél; határozatát pedig 24 óra alatt tartozik meghozni, kihirdetni és írásba foglalni.

A becsületbíróság tagjait egy 1890-es fénykép örökítette meg. Örömmel tekintünk e képre, melyen elnökünknek egy szép gondolata van megörökítve. Működésünk teljesebb sikerének biztosítéka gyanánt mutatjuk be. Sok szép szót fűzhetnénk hozzá, s mégis kevés lenne méltatására annak a nagyfontosságú mondhatni életbevágó munkásságnak, a melyet a társadalomnak teljesített és teljesít.

Branyitskai br. Josika Lajos – a bíróság elnöke, valamint a KAC elnöke volt. Aranygyapjas vitéz, Kolozsvár főispánja, a Római Katolikus Státus világi elnöke volt. Kiváló vívóként sokszor oktatta a fiatal sportolókat, az atlétika és vívás mellett a turisztikát és a Piarista Gimnázium sportéletét is lelkesen támogatta.

Girsik János – a bíróság alelnöke, aki minisztériumi tanácsos volt.

Branyitskai br. Josika Gábor – a bíróság alelnöke, a 7. sz. huszárezredben szolgált 15 évig, főhadnagyi rangig jutva. Szamosfalván mintagazdaságot vezetett, amely ellátta Kolozsvárt tejjel és tejtermékekkel. 1892-től a Szabadelvű párt képviselője volt a magyar parlamentben.

Szigethy Miklós – katonaként részt vett az 1848–1849-es forradalomban, a XI. zászlóaljban szolgált, részt vett a Piski hídi csatában.

Haller Rezső – a kolozsvári ügyvédi kamara elnöke volt. Fia, Gusztáv, Kolozsvár utolsó magyar polgármestere volt.

Gr. Lázár István – jegyző, a millenium idején Kolozs vármegye alispánja volt. Megírta a vármegye történetét, majd parlamenti képviselő lett. Haláláig a kolozsvári Vöröskereszt Egyesület elnöki tisztségét töltötte be.

Dr. Groisz Gusztáv – bíró, büntető jogász, politikus, 1866-ban a jogi tudományok doktora lett. A kolozsvári egyetem büntetőjog professzora volt, az egyetem rektorává, illetve a jogi kar dékánjává is megválasztották.

Gr. Béldi Ákos – Kolozs megye és Kolozsvár főispánja volt, alig 42 évesen nevezték ki 1888-ban, s az ő főispánsága alatt készült el a Mátyás-szobor. A római katolikus státus világi elnöke, valamint főrendházi tag volt. Nevéhez fűződik a városszépítés (dr. Haller Károly polgármesterrel), csatornázás, vízvezeték-hálózat építése, az egyetem épületének felépítése stb. Érdemeiért 1905-ben Szent István-renddel jutalmazták.

Concha Győző – egyetemi tanár, a politikai tudományok és a jog terén ért el kiemelkedő eredményeket. 1872-től a kolozsvári egyetem politika tanszékének rendes tanára volt, majd 1892-ben Budapestre távozott, és 1928-ig a budapesti egyetem tanára, kétszer pedig dékánja volt. Fontos hatása volt a magyar közjogi gondolkodás fejlődésére, Magyarország egyik szaktekintélye volt e téren. A Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 1900-tól rendes tagja volt, az akadémia második osztályának az elnökévé, valamint az akadémia másodelnökévé is megválasztották. 1903-tól főrendházi tag, 1927-től pedig a felsőház örökös tagja, valamint az országos legfőbb fegyelmi bizottság tagja volt, 1892-ben elnyerte az MTA nagyjutalmát.

Inczédy Sámuel – egykori honvéd ezredes, a vörössipkás 11. zászlóalj parancsnoka volt az 1848-as forradalomban. Bajtársai szerint a piski híres csatában szivarozva oly nyugodtan vezényelt, mintha akárcsak egy francianégyest kommandírozott volna – jegyezte meg róla Kelemen Lajos.

Gyarmathy Miklós – Bem táborában harcolt, majd bujdosásra kényszerült. 1861-től Kolozs vármegye tiszteletbeli főjegyzője, 1872-től főjegyző, 1875-től pedig alispán volt. 1892-ben, a kolozsvári színjátszás 100. évfordulója rendezőbizottságának elnöke volt.

Deáky Albert – ügyvéd, 21 évesen már Zilah főjegyzője volt. 1880-ban Bartha Miklóssal megalapította az Ellenzék napilapot, a kolozsvári szabadkőműves páholy egyik alapítótagja volt.

Kővári Mihály – köz- és váltóügyvéd, a kolozsvári ügyvédi kamara elnöke, a törvényhatósági bizottság tagja volt. A KAC alelnöke, vívómestere volt, érdemeiért KAC ezüstéremmel jutalmazták.

Héczei Lajos – erdőfelügyelő volt, kora egyik kiemelkedő vívója. Sport-ünnepélyeken Erdély több városában mutatta be a kardvívást Páska Zoltánnal.

Gr. Esterházy Kálmán – 48-as honvéd huszár, Bem segédtisztje volt, a szebeni csatában ágyúgolyó roncsolta szét jobb karját. A levert forradalom után visszavonultan élt, 1865-ig, amikor Fogaras képvislőjévé választották az utolsó, kolozsvári országgyűlésen. Politikai cikkeket közölt, br. Josika Lajos lemondása után, 1871-től pedig Kolozsvár és Kolozs megye főispánja volt. Természettudományi cikkeket írt, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke volt.

Dr. Baintner Hugó – a kolozsvári atlétikai élet megteremtője. A Magyar Athletikai Club titkára volt, s miután Kolozsvárra nevezték ki, részt vett a KAC alapításának folyamatában, majd az egyesület vezetésében is. Azt mondották róla, hogy úgy lehozta nekünk az athletikát, hogy odafönn sokáig nem maradt semmi belőle, célzás arra, hogy miután dr. Baintner Budapestről Kolozsvárra jött, Kolozsvár lett a magyar atlétikai élet központja.

Dr. Felméri Lajos – egyetemi tanár, a neveléstan első professzora. Az atlétika kolozsvári előfutára volt, részt vett a KAC megalapításában, valamint a játékok népszerűsítése mellett foglalt állást, amelynek érdekében labdázó kört alapított Kolozsvárott.

A becsületbíróság (ülnek, balról jobbra: Albach Géza, dr. Haller Károly, Girsik János, br. Josika Lajos, br. Josika Gábor, Szigethy Miklós, Haller Rezső; állnak, első sor: gr. Lázár István, dr. Groisz Gusztáv, gr. Béldi Ákos, Concha Győző, Inczédy Sámuel, Gyarmathy Miklós, Deáky Albert; második sor: Kővári Mihály, Matskási Pál, Héczei Lajos, Varró László, gr. Esterházy Kálmán, dr. Baintner Hugó, dr. Felméri Lajos

• Jún. 13.: Elkezdődött a csoportmérkőzések második fordulója a 15 évvel ezelőtti, 1990-es olaszországi XIV. labdarúgó-világbajnokság B-csoportjában. A sorsolás és az eredmények alakulása úgy hozta, hogy a nyitó forduló két vesztese találkozott előbb egymással, majd másnap a korábbi nyertesek léptek pályára. A vesztesek, Argentína és a Szovjetunió Nápolyban mérkőztek, és bebizonyosodott, hogy a Zbornaja kezdeti megingása (0–2 a román válogatottal) nem a véletlen műve volt. Igaz, az ellenfél sem volt lebecsülendő, hiszen a címvédő argentinok voltak a vetélytársak. Az idegekkel is baj lehetett, ezt Beszonov kiállítása támasztotta alá. Egy szó mint száz: Argentína Torgliónak az első, majd Burruchagának a második félidőben lőtt góljával 2:0-ra győztek.

• Jún. 14.: Bariban a román–kameruni mérkőzést bonyolították le, a találkozót a chilei Silva Arce vezette. A Jenei-gárda ezúttal kevésbé tudott összpontosítani, mint a szovjetek ellen, míg az afrikaiak még az argentinokkal szemben mutatott játékra is rátettek egy lapáttal, és 2–1-re győztek. Veterán játékosuk, az akkor 38 éves Milla ekkor írta be nevét a vb-k történetébe. Mindkét gól az ő nevéhez fűződött. Erre az utolsó előtti percben Bálint Pelé Gábor már csak szépítő góllal tudott válaszolni. Az egyenlítésre idő, de erő sem maradt.

• Jún. 15.: Négy évtizede, 1965-ben egész Budapest a másnapi, 16-i újabb képletes magyar–angol labdarúgó-mérkőzés lázában égett. Ezt ezúttal az UEFA-kupa elődjét jelentő Vásárvárosok Kupája (VVK) elődöntőjében kialakult holtversenyt eldöntő harmadik mérkőzés jelentette. Mint ismeretes, Angliában a manchesteriek 3:2-re, a magyar fővárosban a ferencvárosiak 1:0-ra győztek, és mivel akkor az idegenben lőtt gólok száma még nem határozott hasonló helyzetben, ezért harmadik összecsapásra volt szükség, amelyet a sorsolás értelmében ismét Budapesten bonyolítottak le. Ezen a napon az angoloknak már az edzését is népes szurkolósereg figyelme kísérte.

• Jún. 16.: Zsúfolt nézőtér előtt csapott össze a két együttes. A Fradi a következő összeállításban szerepelt: Géczi – Novák, Mátrai, Horváth L. – Juhász, Orosz – Karába, Varga, Albert, Rákosi, Fenyvesi. Üllői úti kollégánk, Nagy Béla, a ferencvárosiak utolérhetetlen krónikása a zöld-fehérek történetéről írott könyvében többek között a következő lényeges dolgokat említi meg: „Enyhe angol mezőnyfölény után Karába sokáig emlékezetes bombagólja révén 1:0-s magyar vezetéssel zárult az I. félidő. Fenyvesi dr. szemfülessége meghozta a továbbjutást jelentő második gólt is... Az utolsó tíz percben az angolok óriási nyomása alatt sem tört meg az FTC védelme, és Géczivel az élen – egy eset kivételével – mindent hárított. Megszületett az újabb siker: az FTC ismét legyőzte az angol bajnokot! Ez egyben a VVK döntőjébe jutást is jelentette!"

• Jún. 17.: Harmincöt esztendeje, az 1970-es mexikói IX. vb-n az elődöntőket bonyolították le ezen a napon. Csak volt világbajnokok jutottak a legjobb négy közé. A fővárosban, az Azték-stadionban Olaszország válogatottja 100 ezer néző előtt 4–3-ra győzte le az NSZK csapatát, míg Guadalajarában, a dél-amerikai házi rangadón Brazília 3–1-re nyert Uruguay tizenegyével szemben. Így a bronzéremért NSZK–Uruguay, a világbajnoki címért pedig Brazília–Argentína összecsapás következhetett.

• Jún. 18.: Két évtizeddel később, 1990-ben Olaszországban befejeződött az előcsatározás a B-csoportban. Eredmények: Argentína–Románia 1–1 (gól: Monzon, illetve Bálint) és Szovjetunió–Kamerun 4–0. Ennek ellenére Kamerun 4 ponttal nyerte a csoportot, Románia és Argentína 3–3, a szovjet csapat pedig 2 pontot szerzett, a román együttes több adott góljával (4–3) előzte meg Argentínát (3–2), ám ez mint legjobb harmadik, szintén bejutott a nyolcaddöntőbe.

• Jún. 19.: Az 1990-es vb A- és D-csoportjában is befejeződött a küzdelem. Az A-ból Olaszország és a Cseh és Szlovák SZK, a D-ből az NSZK és Jugoszlávia lépett előre, és csoportharmadikként Kolumbia és Ausztria is továbbjutott.

Magyarországi vezető hidraulikus cég nyitandó képviseletének kialakítására, majd a cég termékeinek, valamint az általa képviselt nyugati hidraulikai cégek termékeinek Románia területén való értékesítésre keres
dinamikus, tárgyalóképes
vezetőt, üzletkötőt.

Elvárások: – román, magyar, német vagy angol nyelvismeret
– műszaki végzettség
– önálló munkavégzés
– tárgyalóképesség
– jogosítvány.

Feladat: – cégünk képviselete Romániában
– vevőkör kiépítése
– vevőkörrel való kapcsolattartás

•Cégünkről tájékozódni lehet: www.hidromaster.hu
•Jelentkezés: E-mailben : hmaster@hidromaster.hu,
Faxon: 00-36-1453-0701.

Az orvos megvizsgálja a pácienst, majd közli:

– Nem találok okot a panaszára. Talán az ivástól van.

– Nem baj, doki. Majd visszajövök, ha kijózanodott...

Veszek jó minőségű, 1918 előtti erdélyi képeslapokat és régi magyar dokumentumokat, közjegyzői archivumokat. Telefon: 586-434, 16–20 óra között. (0016)

Szerény albérleti lakást keres középkorú munkás házaspár, hosszú távra. Telefon. 596-135. (0025)

Fiatal értelmiségi házaspár újszülöttel, kiadó lakást keres augusztus 1-jétől. Telefon: 0744-753047. (0026)

A spanyol Marcos Serrano nyerte a Tour de France országúti kerékpáros körverseny 18. szakaszát, míg az amerikai Lance Armstrong az utolsó hegyeken is megőrizte az összetettben élen állónak járó sárga trikót.

Az Albi és Mende közötti 189 km-es szakaszon egy tízfős csoport szökött meg a mezőnytől, s összedolgozva hatalmas előnyre tett szert. Az utolsó kilométereken megindult a harc a szakaszsikerért, s az utolsó, rendkívül meredek hegyen Serrano támadására már egyetlen rivális sem tudott válaszolni, így ő ért elsőként a célba.

A korábbi francia kiválóságról, Laurent Jalabert-ről elnevezett, a cél előtt 5 km-rel kezdődő, 3,1 km-es és több mint 10 százalékos meredekségű emelkedőn az összetett első tíz helyezettje is meglódult. A második Ivan Basso váltott ritmust, s tempóját csupán a sorozatban hetedik végső sikere felé haladó Armstrong, valamint az ausztrál Cadel Evens és az 1997-es győztes német Jan Ullrich tudta felvenni. A kvartett 11:18 perc hátránnyal ért célba Serrano mögött. Az etap nagy nyertese Ullrich volt, aki 37 másodpercet vert a harmadik dán Mickael Rasmussenre, s így reális esélye van arra, hogy a hegyi pontversenyben vezető riválisát leszorítsa a harmadik helyről a szombati egyéni időfutam során.

Bodrogi László 102-edikként ért célba, a magyar kerekes összetettben a 125. helyen áll.

Az összetettben (sárga trikó): 1. Lance Armstrong (amerikai, Discovery Channel) 77:44:44 ó, 2. Ivan Basso (olasz, CSC) 2:46 p hátrány, 3. Mickael Rasmussen (dán, Rabobank) 3:46 p h., 4. Jan Ullrich (német, T-Mobile) 5:58 p h., 5. Francisco Mancebo (spanyol, Illes Balears) 7:08 p h., 6. Levi Leipheimer (amerikai, Gerolsteiner) 8:12 p h., ..., 125. Bodrogi László 3:14:07 ó h.

Pénteken az Issoire–Le Puy en Valey 153,5 km-es szakasz várt a mezőnyre, az etapot a T-Mobile versenyzője, Giuseppe Guerini nyerte meg, további részletek hétfői lapszámunkban.

Negyvenhét éves korában rákban elhunyt Andrzej Grubba lengyel asztaliteniszező, aki pályafutása során világbajnokságokon három, kontinensviadalokon pedig tizenkét érmet szerzett.

Grubba 1982-ben a holland Bettina Vriesekooppal az oldalán vegyespárosban Európa-bajnokságot nyert, emellett négy ezüst- és hét bronzérmet gyűjtött Eb-ken, míg vb-ken háromszor a dobogó harmadik fokára állhatott fel. Olimpián háromszor vett részt.

Visszavonulását követően, 1998-tól a lengyel szövetség sportigazgatójaként tevékenykedett.

Nagy keletje van Erdélynek
Sokan érdeklődnek a Kolozsvárra átköltöztetett Erdély Labdarúgóiskola tanítványai iránt. A vakációzó diákokat egyre gyakrabban keresik átigazolási javaslatokkal. Az alig 17–18 esztendős focisták már az új idénytől kezdve B-osztályos csapatokban fognak szerepelni. Különösen Claudiu Steinu hátvéd örvend nagy „tekintélynek", őt több másodosztályú klub képviselője is felkereste, de végül is a Mioveni-i Dacia együtteséhez került.

Máskülönben augusztus 5-től kezdve az Erdély Labdarúgóiskola focistái (összesen huszonnyolcan) Kudzsiron tartózkodnak edzőtáborban, majd kolozsvári, tordai és dési ificsapatokkal játszanak ellenőrző mérkőzéseket.

Erkedi Csaba

Lesz-e Szamosújvárnak focicsapata?
Jelenleg ez a kérdés foglalkoztatja a régi labdarúgó hagyományokkal rendelkező kisváros sportbarátait. Úgy néz ki, mégiscsak nem fog hiányozni a hét végi időtöltés. Legalábbis erről beszélnek a helybeli fociberkekben. A megszűnt Olimpia (ki is juttatta ide a valamikor „aranykort" megért klubot?!) helyét átvenné a Kolozsvári Ivánszuk futballiskola ificsapata amely így a C-osztályban folytatná szereplését. Természetesen hazai mérkőzéseit… Szamosújvárott játszaná. De mindez csak felröppentett hír (utcasarkokon, ellenben sokat beszélnek róla).

Azért alapja van az elképzelésnek. Az Ivánszuk együtteseknek edzője, Mihai Pop nem más, mint az Olimpia volt edzője (akinek irányítása alatt a csapat majdnem bejutott a B-osztályba!)

Zenga a Crvena Zvezda új edzője
Walter Zenga lett a szerb-montenegrói a Belgrádi Crvena Zvezda labdarúgó-csapatának vezetőedzője, az olasz szakember a nagyhírű klub 60 éves történetének első külföldi trénere. Zenga kétéves szerződést kötött az együttessel. Dragan Stojkovics klubelnök szerint az elvárás vele szemben a bajnoki cím megszerzése, valamint a jó UEFA-kupa-szereplés.

Zenga áprilisban vált meg a Bukaresti Steauától, bár a csapat az élen állt a pontvadászatban. Az olasz válogatott volt kapusa Belgrádban Ratko Dostanicsot váltja a kispadon, akivel a Crvena Zvezda csak második lett az örök rivális Partizan mögött.

Fülöppel döntős a Tottenham
A Tottenham Hotspur – többek között a magyar kapus, Fülöp Márton jó teljesítményének köszönhetően – 1–1-es döntetlent játszott a spanyol Real Sociedaddal a Dél-Koreában zajló labdarúgó Béke Kupán, s ezzel bekerült a vasárnapi döntőbe, ahol a francia bajnok Olympique Lyonnal találkozik.

Az angol csapat azonos pontszámmal zárta a csoportmeccseket, mint az argentin Boca Juniors, de több lőtt góljával kiharcolta a továbbjutást. A kvartettnek még a dél-afrikai Mamelodi Sundowns volt tagja.

A másik ágon a Lyon a holland PSV Eindhovent, a kolumbiai Once Caldast és helyi Seongnam Ilhwát előzte meg.

A vasárnapi, szöuli finálé győztese 2 millió dollárt kap.

Drágák a focisták a Bundesligában
A német Bundesliga élvonalába tartozó 18 klub összesen 465 millió eurót költ a futballisták fizetésére a 2005–2006-os idényben. A legbőkezűbb a címvédő Bayern München, amely 60 milliót oszt szét, míg a rangsor végén a Bódog Tamást is foglalkoztató FSV Mainz 05 szerénykedik 11,5 millióval.

Új kollektív szerződés az NHL-ben
Életbe lépett az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) új kollektív szerződése, miután a játékos szervezet aláírta az egyezményt. A hokisok és az elmúlt évtizedben 1,6 milliárd dollár veszteséget felhalmozó harminc klub tulajdonosai csaknem egyéves vita után, július 13-án egyeztek meg a részletekben, azonban a 2004–2005-ös idény a hosszadalmas tárgyalás áldozatául esett.

Hiddink az ausztrál szövetségi kapitány
A június 29-én lemondott Frank Farina helyett Guus Hiddink lett az ausztrál labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya. Célja, hogy a gárda kiharcolja a világbajnoki indulást. A napokban még arról volt szó, hogy a holland szakember csak akkor veszi át a Socceroos irányítását, ha a csapat már vb-résztvevő. Hiddink mostani kinevezése ellenére folytatja munkáját a PSV Eindhoven vezetőedzőjeként.

Michael Schumacher és Rubens Barrichello, a festőművész
Jótékonysági akció keretében megmutathatta művészi képességeit Michael Schumacher és Rubens Barrichello, a Forma–1-es Ferrari két versenyzője: A festőpilóták című rendezvényen a két világklasszis egy négykerekű motorkerékpáron, úgynevezett quadon haladva mázolt össze egy kétszer két méteres vásznat.

„Ezúttal úgy kellett vezetnem, mint korábban még soha" – mondta a hétszeres világbajnok német sztár, aki ugyanakkor bevallotta: a művészetről nem sokat tud.

Erre azonban nem is volt szüksége, az elkészült „mű" ugyanis inkább eszmei értékkel bírt. A mindig tökéletességre törekvő kerpeni pilóta egyébként előbb akkurátusan különböző színű csíkokat húzott a vászonra, majd a kerekekkel szétkente azokat.

A versenyzők által aláírt képet és a négykerekű járműveket is elárverezik, s a bevételt jótékony célra fordítják.

Öt pályázat az Euro-2012-re
Öt pályázat érkezett a csütörtöki határidőig az Európai Labdarúgó-szövetséghez (UEFA) a 2012-es Európa-bajnokság megrendezésére: a korábbi tervekkel ellentétben Oroszország és Azerbajdzsán nem nyújtotta be anyagát. Az UEFA pénteki tájékoztatása szerint Magyarország és Horvátország mellett Olaszország, Görögország, Törökország, valamint Lengyelország és Ukrajna közösen lenne házigazda.

Az UEFA november 7–8-án választja ki a kandidálók közül a versenyben maradó három pályázatot. A 2012-es Európa-bajnokság helyszínéről 2006. december 6-án születik döntés.

Harmadik csoportmeccsét is megnyerte a magyar női vízilabda-válogatott, így százszázalékos teljesítménnyel végzett a B betűjelű kvartett élén, s jutott be közvetlenül a legjobb nyolc közé.

B-csoport, 3. forduló: Magyarország–Spanyolország 8–5 (2–1, 0–1, 3–2, 3–1) – a magyar góldobók: Kisteleki 3, Pelle, Drávucz, Benkő, Stieber és Zantleitner 1–1.

A csoportelsőség múlott a csütörtöki magyar–spanyol összecsapáson, s erre a Faragó Tamás irányította gárdának azért is kínálkozott riválisánál jobb esélye, mert a gyengécske kínai együttes után (18–4) a világbajnoki címvédő amerikaiakat is legyűrte (9–8), míg a spanyolok és a tengerentúliak válogatottjának találkozója döntetlennel zárult.

Az utóbbi időben rengeteget fejlődött spanyol női póló reprezentánsai ellen Pelle Anikó szerzett vezetést, de az első negyedben kiharcolt 2–1-es előny megtartásához Kisteleki Dóra „találékonysága" mellett az is kellett, hogy Horváth Patrícia 4 méterest hárítson.

A második hét percben vérszegény támadójáték jellemezte mindkét csapatot, az ellenfél azonban „lelt" egy gólt, s egyenlített, mi több, a harmadik negyed elején a vezetést is átvette (2–3). Drávucz Rita szíve és keze azonban a helyén volt (3–3), Benkő Tímea pedig már újfent a magyar válogatottat juttatta előnyhöz (4–3), spanyol emberelőny után azonban megint egál lett az állás. A csapatkapitány Stieber Mercedes a legjobbkor villant (5–4).

A záró játékrészben egymás után kétszer is spanyol emberelőny következett, Horváth azonban mindkétszer ziccert hárított, az utóbbi támadást követő ellenakció végén pedig Kisteleki ejtett pompásan (6–4). Kevéssel később Zantleitner Krisztina remekelt hátvéd létére csatárerényeket is csillogtatva (7–4), és bár a spanyolok még szépítettek, Kisteleki harmadik találata, s ezzel a 8–5-ös győzelem csoportelsőséget, egyszersmind azonnali negyeddöntőt ért.

Ráadásul az első hely még azzal a hozadékkal is jár, hogy a hét végén pihenhet a Faragó-csapat, amelyre legközelebb hétfő este vár feladat: mérkőzés a legjobb négy közé jutásért.

A csoport másik mérkőzésén: Egyesült Államok–Kína 18–2.

A B-csoport végeredménye: 1. Magyarország 6 pont, 2. Egyesült Államok 3, 3. Spanyolország 3, 4. Kína 0.

A magyar válogatott mellett Kanada, Oroszország és Ausztrália együttese is a legjobbnak bizonyult saját kvartettjének küzdelmeiben, s ezzel egyenesen a legjobb nyolc közé jutott a montreali vizes világbajnokságon.

A 3. forduló további eredményei:

A-csoport: Olaszország–Venezuela 14–5 és Kanada–Kuba 10–5.

A csoport végeredménye: 1. Kanada 6 pont, 2. Olaszország 4, 3. Kuba 1 (17–32), 4. Venezuela 1 (13–32).

C-csoport: Oroszország–Új-Zéland 13–1 és Görögország–Üzbegisztán 14–4.

A csoport végeredménye: 1. Oroszország 5 pont (35–5), 2. Görögország 5 (27–12), 3. Új-Zéland 2, Üzbegisztán 0.

D-csoport: Ausztrália–Hollandia 9–2 és Brazília–Németország 6–6.

A csoport végeredménye: 1. Ausztrália 6 pont, 2. Németország 3, 3. Hollandia 2, 4. Brazília 1.

A nőknél, miként a férfiaknál is, a négy csoport győztese egyből a negyeddöntőbe lép tovább, míg a további négy kiadó helyért a csoportmásodikok és -harmadikok csapnak össze egyenes kieséses rendszerben, vagyis a párharcok győztesei a nyolc között folytathatják, míg a vesztesek az alsóházban, a 9–12. helyért. A csoportnegyedikek a 13–16. helyezéseket döntik el egymás között.

A szombati nyolcaddöntők párosítása: Olaszország–Spanyolország, Kuba–Egyesült Államok, Görögország–Hollandia, Új-Zéland–Németország.

A hétfői negyeddöntőben a Faragó-gárda a német–új-zélandi párharc győztesével találkozik.

• A 3 m után a férfi műugrók 1 m-es számát is a hazai Alexandre Despatie nyerte meg a montreali vizes világbajnokságon. A 20 éves kanadai versenyző mögött két kínai ugró végzett: a második helyet a címvédő Hszü Hsziang, a harmadikat pedig a 2001-ben vb-győztes Vang Feng szerezte meg.

Műugrás, férfiak, 1 m: 1. Alexandre Despatie (Kanada) 489,69 pont, 2. Hszü Hsziang (Kína) 445,681, 3. Vang Feng (Kína) 445,56.

• Az esélyeknek megfelelően a címvédő francia Virgine Dedieu szerezte meg a női műúszók egyéni viadalának aranyérmét a Montrealban zajló vizes világbajnokságon. A vb után visszavonuló klasszis, akárcsak a tavalyi Európa-bajnokságon, az orosz Natalija Iscsenkót és a spanyol Gemma Mengualt utasította maga mögé.

Műúszás, egyéni: 1. Virginie Dedieu (Franciaország) 99,001 pont, 2. Natalija Iscsenko (Oroszország) 98,250, 3. Gemma Mengual (Spanyolország) 97,417.

Az oldalt szerkesztette: Póka János András