Web design and hosting by the

Hungarian Human Rights Foundation

Kifüggesztették a Kolozsvári Polgármesteri Hivatalban az állami lakásokra jogosult személyek listáját. Az ingatlanpiac mai állása szerint a lakásvásárlás sokak számára elérhetetlen befektetést igényel, ezért sokan az állam által épített tömbházakban látnak reményt. Az elkészülő lakrészek száma azonban oly alacsony, hogy az 1600 rászoruló család közül mindössze 100 számíthat arra, hogy a közeljövőben lakáshoz jut.

A szerencsés családoknak azonban az iratcsomók összeállításától a beköltözésig hosszú évek telhetnek el. Az elmúlt évek során összesen 2700-an igényeltek állami lakást a Kolozsvári Polgármesteri Hivataltól. Az iratcsomók közül 1636 volt teljes, így ezeket rendezték sorrendbe az elért pontszámok alapján.

A lista első helyezettjeinek azonban rossz hír, hogy jelenleg mindössze három, egykor államosított lakás áll a kolozsvári városháza rendelkezésére, amelyeket volt tulajdonosai visszaigényelnek. Újabb lakások csak akkor szabadulnak fel, ha a jelenlegi bérlők felbontják a polgármesteri hivatallal kötött szerződést.

A Fenesi úton épülőben lévő két tömbház enyhítheti valamelyest a lakáshiányt – mondta Gheorghe Chirilean, az Állami Ingatlanalap munkatársa. A 135 milliárd lejes beruházást a helyi költségvetésből finanszírozzák. Tervek szerint az építendő 108 lakás legkésőbb jövő év tavaszáig készül el.

Jelenleg az ingatlanalapnak 1855 lakás bérbeadásáról szóló szerződése van érvényben. A bérlőknek négyzetméterenként 2000 lejt kell fizetniük a szobákért, a többi helyiség ára 600 és 800 lej között változik. A bérleti díj végső összegét a lakás elhelyezkedésének függvényében 1,5-től 3,5-ig terjedő értékkel szorozzák.

A kifüggesztett névsorral elégedetlenkedők május 18-ig fellebbezhetnek, bár a szigorú kritériumrendszer miatt nem valószínű, hogy a lista változni fog. Az első helyezett család 127, az utolsó pedig 17 ponttal rendelkezik. A sorrend megállapításakor figyelembe vették a jelenlegi lakhelyet, az egészségi állapotot (a krónikus betegeket előnyben részesítették), továbbá a havi átlagfizetés és a kérelem leadásának határideje számított. Ugyanakkor különleges esetekkel is számoltak: a forradalom hősei, árvaházból származó fiatalok, mozgássérültek és a fiatal házasok is plusz pontokat kaptak.

Nincs törvényes alap bűnvádi eljárás megindításához a Trianon film kolozsvári vetítése kapcsán – állapította meg a kolozsvári ügyészség. A nyomozóhatóság azt követően indított hivatalból kivizsgálást az Erdélyi Magyar Ifjak ellen, hogy Mihail Hărdău prefektus kérte, az ügyészek vizsgálják meg, hogy a január 7-én, a Protestáns Teológiai Intézetben levetített film ellenkezik-e a háborús bűnösök kultuszának ápolását tiltó 2002/31-es sürgősségi kormányrendelettel. A rendelkezés szerint a szervezőket hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésre ítélhették volna. Az EMI által a szerkesztőségünkbe juttatott közlemény szerint a szervezet vezetőit a múlt héten ismét kihallgatták, és nyilatkozatot kértek tőlük, tegnapelőtt azonban az ügyészség írásban értesítette őket, hogy a vizsgálatot lezárták, és nem indítanak ellenük bűnvádi eljárást. A prefektusi kérelem ellen Eckstein- Kovács Péter szenátor is tiltakozott, aki a megyei elöljáró lemondását követelte.

Mint ismeretes, a Koltay Gábor rendezte film nagy felháborodást keltett a román közvéleményben, mi több, Székelyföldön a rendőrség több büntetést is kirótt az ottani vetítések szervezőire. A Székelyudvarhelyi Bíróság nemrég helyt adott a rendőrségi bírság ellen fellebbező egyik szervező panaszának.

Az Apáczai Csere János Líceumban tartotta tegnap a Szabadság hagyományos sorsolását. A negyedévi pályázat fődíját Balog Gertrúd Széchenyi/Mihai Viteazul tér 1/8 szám alatti lakója nyerte meg. Ezáltal kedves olvasónk a Kopiernicus által felajánlott hétmillió lej értékű digitális fényképezőgép birotkába került. A mintegy félszáz fős közönséget a sorsolás után Marton István szórakoztatta, aki népszerű slágereket szólaltatott meg.

Jövő hét második felében háromnapos sztrájkba kezdenek a vasutasok. Csütörtökön, pénteken és szombaton reggel hét és délután három óra között szüneteltetik a munkát. Ion Molea szakszervezeti vezető szerint a közlekedés az említett időszakban teljesen megbénul. A vasutasok 10,7 százalékos béremelést, ebédjegyet és civilizált munkakörülményeket kérnek.

Nagyszabású, egyenes adásban közvetített gyűjtési akciót szervez a Kolozs Megyei Tanács és a Román Televízió kolozsvári stúdiója, jelentette be tegnapi sajtóértekezletén Marius Nicoară, a megyei döntéshozó testület elnöke. Az elképzelés lényege, hogy a lakosság élőben közvetített műsorban is láthassa az árvízkárosultaknak nyújtott adományozást. A szolidáris Erdély elnevezésű vasárnapi rendezvény a hónap végéig tartó gyűjtési akció nyitánya.

A kolozsvári tévé adásába különböző személyiségeket hívnak, a képernyőn pedig feltüntetik majd a segélyeket fogadó bankszámla-számot. Különleges telefonvonalat is működtetnek majd, a beérkezett hívások révén a nézők automatikusan 2–3 euróval segítik az árvízkárosultakat. Emellett a Bocskai/Avram Iancu téren urnát állítanak fel, itt is adakozni lehet majd. Az összegyűlt támogatásokból versenytárgyalás útján építőanyagot is vásárolnak. A Temes megyei hatóságok jelezték, ruhaneműre már nincs szükségük, ellenben nagy gondot okoz az összedőlt házak újjáépítése. A gyűjtés során egész Erdélyből várnak támogatásokat.

A kolozsvári Szociáldemokrata Párt (SZDP) támogatja Emil Bocot, a Demokrata Párt ideiglenes elnökét, hogy lobbizzon az észak-erdélyi autópályáért, ezért a legnagyobb ellenzéki párt kolozsvári szervezete egy 80 ezer támogató aláírást tartalmazó listát ad át majd a kormánypárti politikusnak.

– A nyilatkozatok szintjén az autópálya nagy támogatottságnak örül, de a pénz csak a már elvégzett munkák kifizetésére elegendő. Segíteni kívánjuk Emil Bocot, hogy párbeszédet folytasson a közlekedési miniszterrel, aki politikai vonalon a beosztottja – mondta Remus Lăpuşan, a kolozsvári SZDP elnöke. Az autópályaépítést támogató aláírásokat április–májusban gyűjtötte az SZDP Kolozs megyében. Korábban a Kereszténydemokrata Néppárt Kolozs megyei szervezete is aláírásgyűjtést szervezett a terv kivitelezésének támogatására.

Továbbra sem ért egyet Monica Macovei művelődésügyi miniszter a kisebbségi törvénytervezet azon előírásával, miszerint a hatóságoknak kötelezően érvényesíteniük kell az autonómiatanácsok véleményét a kisebbségi ügyekkel kapcsolatban. A szaktárca vezetője szerint így az állami hatóság mellett egy kisebbségi hatóság is létrejönne, ami párhuzamos struktúrák kialakulásához vezetne. – Nem fogadhatjuk el a tervezetet, ha a dokumentum párhuzamos struktúrák kialakulásához vezetne, mert ez nem fér össze az alkotmány logikájával, és sem a kisebbségeknek, sem a többségnek nem válna hasznára – mondta Mona Muscă.

A miniszter asszony kifejtette: képzeljék el mi történne, ha a hatóság az oktatás, kultúra vagy közigazgatás területén egy ügy kapcsán igent mondana, míg az autonómiatanács éppen az ellenkezőjét döntené el. Mona Muscă szerint pragmatizmus szempontjából ez nem kívánatos. A politikus azzal sem ért egyet, hogy a kisebbségeket csak parlamenti pártok képviselhetik. Elmondta: a tervezet jelenlegi formája csak azok képviselhetnek egy kisebbséget, akik részt vesznek a parlamenti választásokon, ami azt jelenti, hogy csak parlamenti pártok láthatják el a kisebbségi képviseletet. Úgy vélte, változni fog még a tervezet, és végül elfogadható változat születik majd. Leszögezte: támogatja egy kisebbségi törvény elfogadását, hiszen az része a kormányprogramnak.

A kulturális autonómiát megteremtő kisebbségi törvénytervezetet az RMDSZ dolgozta ki, a dokumentum a többi romániai nemzeti kisebbség támogatását is élvezi.

A kulturális sokszínűség óriási gazdagságot jelent, örülni kell neki, és segíteni ennek megőrzését, jelentette ki Renate Weber, az államelnök tanácsadója az Európai Népcsoportok Föderális Uniójának (FUEN) 50. kongresszusán Bukarestben. A neves emberjogi aktivista szerint demokratikus társadalomban a többségnek harmónikus viszonyt kell ápolnia a kisebbséggel, ezt a kapcsolatot azonban nem csak kijelentések szintjén, hanem a gyakorlatban is meg kell valósítani. Renate Weber a kisebbségek esetében nem hisz az exportált modellekben, ezért bár jó ismerni más országok megoldásait, ezekből csak a jónak tartott elemeket kell átvenni.

Romedi Arquint, a FUEN elnöke köszöntötte a 140 résztvevőt. Közölte: azért választották a kongresszus helyszínéül Bukarestet, mert az Unió szerint Románia egyebek között történelme és művészete révén európai országnak számít.

Markó Béla, miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke több nyelven üdvözölte a résztvevőket, majd magyarul tartott előadásában hangsúlyozta: az erdélyi magyarság érdekvédelmi szervezetének legközelebbi célja a kulturális autonómia teljes jogi keretének a kialakítása. Úgy értékelte, hogy a következő években a közigazgatási autonómia megvalósításához is jóval közelebb kerülhet az erdélyi magyarság, ha folytatódik az általános decentralizálás az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a szociális kérdések, a gazdaságfejlesztés és a rendfenntartás területén.

Jonathan Scheele, az Európai Bizottság romániai küldöttségének vezetője elégedettséggel nyugtázta, hogy Románia jelentős lépéseket tett a kisebbségvédelem területén. – Nincs a világon még egy ország, ahol fenntartott helyek lennének a parlamentben a kisebbségek számára – mondta, majd örömmel állapította meg, hogy az aradi Szabadság-szobrot is visszaállították.

A FUEN 1949-ben jött létre, az európai nemzeti kisebbségek független ernyőszervezeteként, ma a szervezet összesen 32 államban nyilvántartott 76 tagszervezetet számlál. Alapszabályzata értelmében az európai etnikai csoportokat segíti nemzeti önazonosságuk, anyanyelvük, kultúrájuk és történelmük kizárólag békés eszközökkel történő megőrzésében.

A lelki egészségnek két kritériuma van: képesség a munkára és képesség a szeretetre.

AXEL TÖPFER németországi művész It is something (that) című rendezvényével mutatkozik be május 6-án, pénteken 18 órakor a Petőfi/Avram Iancu utca 16. szám alatti Atelier 169 Galériában.

A GIZELLÁKAT KÖSZÖNTIK a Nyugdíjasklub összejövetelén, május 7-én, szombaton du. 5 órától, a Karolina/Múzeum tér 3. szám alatti Fások klubjában. Zenél Marton István.

KEREKASZTAL MEGBESZÉLÉST TART az RMKT kolozsvári fiókja május 6-án, pénteken este 7 órakor. Téma: a személyi jövedelemadó, valamint az adó 1 százalékának a felajánlási módozata.

SZÁMÍTÓGÉP-KEZELŐI TANFOLYAM, ÁLLANDÓ JELLEGGEL, AZ RMDSZ PATA-GYÖRGYFALVI KERÜLETI SZÉKHÁZÁBAN (Jugoszlávia utca 51.). A tanfolyam korhatár nélkül bárki által igénybe vehető. Internet-használati lehetőség! Aki nem tud, megtanítjuk. Érdeklődni a fenti címen, szombatonként 9–13 óra között, vagy az 551-409, illetve 546-417-es telefonszámokon lehet.

A REJOICE HOLLANDIAI KÓRUS ÉS ZENEKAR hangversenyezik május 6-án, pénteken du. 6 órától a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében (Bocskai/Avram Iancu tér 13.), május 7-én, szombaton du. 6 órától a Farkas utcai református templomban és május 8-án, vasárnap de. 10 órától a Kakasos-templomban (Mócok útja 84.).

Hibajavítás

Kedves olvasóink elnézését kérjük, hogy a 2004 végén kiadott Szabadság-naptárban a pünkösd ünnepét tévesen tüntettük fel. Így pünkösd vasárnapja nem május 8-ra, hanem május 15-re esik.

AZ ÚJ REMÉNYIK-ÖSSZEST, a Polis Könyvkiadó és a budapesti Luther- és Kálvin Kiadók közös kiadásában megjelent, a nemrég lezárult Budapesti Könyvfesztivál egyik legsikeresebb könyvét május 6-án, pénteken du. 6 órakor mutatják be a Gaudeamus Könyvesboltban. Méltatja Vallasek Júlia irodalomtörténész, közreműködik Albert Júlia színművész.

FEKETE ALBERT: KOLOZSVÁRI KERTEK ÉS AZ ERDÉLYI TÁJ KÉRDÉSEI című könyveket mutatják be az EME Agrártudományi Szakosztályának, valamint a Művelődés szerkesztőségének közös összejövetelén, május 9-én, hétfőn este 6 órakor az EME Jókai/Napoca utca 2. szám alatti székházában. A bemutatón közreműködik Ajtay Ferenc, Farkas Zoltán, Nagy Tóth Ferenc és Szabó Zsolt. Kalotaszegi muzsikát a Tüske együttes zenekara játszik, énekel Müller Borbála.

A KOLOZSVÁRI SZENT MIHÁLY CARITAS SZERVEZET gyűjtést szervez az óteleki (Temes megye) árvízkárosultak megsegítésére. Szíves adományaikat – pénzt, tartós élelmiszereket, háztartási cikkeket – a május 9–20. közötti időszakban, naponta 9–13 óra között fogadjuk a Caritas székhelyén, Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 2. sz.

A közművelődési folyóirat áprilisi számában Szabó Géza a jövedelemadóról és a civil szervezetek támogatására szánt 1 százalékos felajánlás fontosságáról ír. A száz éve született és húsz éve elhunyt Johnny Weissmüllerről és Temesvár környéki szülőházának falán elhelyezett emléktábla avatás bonyodalmairól Boér Jenő, az ötéves baróti Fókusz Klubról Sylvester Lajos közöl cikket. Az Incitato Művésztelep idén Bálványosfürdőn megtartott táborát és a záró kiállítást Csutak Levente, illetve Vetró Bodoni Sebestyén András mutatja be. Színek szimfóniája címmel Gábor Dénes dr. Wéber Mária főorvos festészeti tárlatáról ír. Az alkotó a Római Katolikus Nőszövetség Szent Rafael körének Szentegyház utcai kiállítótermében rendezte meg tizenkettedik egyéni kiállítását. A hetvenéves Ilia Mihály szegedi egyetemi tanárt, szerkesztőt Sylvester Lajos, a kilencvenéves dr. Árkossy Sándort, a Brassai-líceum nyugalmazott tanárát Szabó Zsolt köszönti. Olvashatunk a lapban a magyarlapádi ónöntésről (Salló Szilárd), a csíkszentmártoni székelykapukról (Tekse Antal), a gyimesfelsőloki hiedelemvilágról (Salló Szilárd), a temesvári Magyar Ház történetéről (Gurzó K. Enikő), az Erdélyi Kárpát- Egyesület első évtizedeiről (Hints Miklós), valamint Gheorghe Şincai magyar kapcsolatairól (Kovács Ferenc).

Erdélyi Riport (18.)
Címlapsztori Brenner János, Pataki Zoltán: Árvíz határok nélkül – jelentés a Bánságból. Lapzárta Szűcs László: Az árvíz tükrében. Románia Simon Judit: Kézjegyek az apátságban. Egyfelől és másfelől Ágoston Hugó: Kiürülő tartalmak, kimerülő alkalmak. Exkluzív Szűcs László: Hiányzik a reflexió – interjú Markó Bélával. A hét interjúja Nincs pardon – Lokodi Imre beszélget Korodi Attila környezetvédelmi államtitkárral. Nézőpont Simon Judit: Nem értem! Szilágyi Aladár: Kétszázhúsz több mint huszonöt. Helyzetkép Székedi Ferenc: Székely kutya. Gazdaság Domján Levente: Isten fizesse meg… – a Vatikán pénzügyeiről. Integráció Az EU házhoz jön – biogazdálkodás az Unióban. Arcél Domokos Péter: Összhang csak észharmóniából – Karinthy Márton. Mementó Költőlélek és bölcselő elme (170 éve született Székely Bertalan). Adásidő Kinde Annamária: A nemzet kacsalogánya. Recenzió Simon Judit: Play Parászka. Tudomány Ágoston Hugó: A védőoltás neve: közösség. Trend Jó munkához feng shui. Sztárok Lokodi Imre: Vásott lett a régi gyep – Bölöni-show. Ez meg az Hát, ez pech!

A napokban a szamosújvári börtön Ion Andreescu képzőművészeti körének legtehetségesebb tagjai képkiállítást szerveztek a klubban. A megnyitón részt vett Lengyel Márton, a szamosújvári Képzőművészeti Egyesület elnöke, aki elismerő hangon vélekedett a tehetséges foglyok művészeti megnyilvánulásairól. Nemrég a főtéri képgalériában is bemutatkoztak 13 festménnyel.

A Duna Televízió és a nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium idén is megszervezi Anyanyelvi táborát Szurdokpüspökiben 2005. július 10. és 17. között. A nyolcadszorra rendezett táborunkba határon túli és magyarországi diákok jelentkezését várjuk 14-től 17 éves korig.

A táborozás alatt megismerkedhettek a világ különböző tájain élő magyar fiatalokkal, bepillantást nyerhettek egymás életébe és szokásaiba. Érdekes előadásokon bővíthetitek irodalmi, történelmi és egyéb ismereteiteket. Ez idő alatt összesen tíz foglalkozáson vehettek részt érdeklődési körötöknek megfelelően: irodalom, történelem, előadóművészet, filmezés, fotózás, újságírás és rádiózás, néptánc – népzene, ének és képzőművészet.

A táborban való részvétel feltétele egy pályamunka beküldése!

– Ha irodalomra, illetve történelemre szeretnél jelentkezni, akkor engedd el a fantáziád, találj ki egy mesét vagy verset József Attiláról.

– Ha előadóművészetre, akkor készíts fogalmazást József Attila 20 éves kora előtt írt verséről, ha ismered megzenésítve, azt is tudasd velünk! Ezt a táborban majd elő is adhatod!

– Ha filmezésre vagy fotózásra szeretnél jelentkezni, akkor készíts egy rövid fogalmazást olyan személyes élményedről, melyben a filmezés vagy a fotózás meghatározó élmény volt József Attila megismerésében.

– Ha újságírásra jelentkezel, írj publicisztikát (leíró véleményt), József Attila most is aktuális, A Dunánál című versének utolsó két soráról, valamint fogalmazd meg azt is, hogy miért ezen a foglalkozáson szeretnél részt venni.

– Ha néptánc-népzene, vagy ének-zene érdekel, akkor készíts egy rövid fogalmazást életed egyik meghatározó élményéről, amely József Attila verseinek megzenésítésével kapcsolatos.

– Ha a képzőművészet érdekel, akkor mutasd be József Attilát, vagy korát, illetve egy hozzád közel álló versének illusztratív ábrázolását A/3, vagy A/4-es méretű alkotáson keresztül egyéni, rendelkezésre álló eszközzel (rajz, grafika, akvarell).

Fontos, hogy a pályázatodból kiderüljön, melyik foglalkozásra jelentkezel, és pár mondatban bemutasd magadat. Ezenkívül mellékelni kell az adatlapot, amely az alábbi adatokat tartalmazza: név, cím, telefonszám, e-mail, életkor, iskolád neve, korábbi években voltál-e már Dunás táborban.

Szurdokpüspökibe a legjobb pályázatok beküldőit hívjuk meg!

A tábor a határon túli magyar diákoknak ingyenes, kivéve az Európai Uniós tagországok fiataljainak, akiknek 18 000, – forint, nyugati magyar diákok részére 75, – EUR, melyet július 10-én a helyszínen kell befizetni.

Kizárólag a 2005. június 3-ig beérkezett pályázatokat tudjuk elfogadni!

Címünk: Anyanyelvi tábor Duna Televízió, PR Iroda H-1016 Budapest Mészáros u. 48.

Telefon: 489-1585, 489-1584, Fax: 489-1643, e-mail: priroda@dunatv.hu http://www.dunatv.hu/tartalom/televizionk.html.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Égi királyság – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20, 23; kedvezménnyel naponta 23 órától, hétfőn minden előadás. Május 9–11-én de. 10 órától: Felix és Otilia – román.

MŰVÉSZ-EURIMAGES – Fellegekben járva – amerikai bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 18, 21; kedvezménnyel kedden minden előadás. Május 9–12-én 12 órától: A fejsze – román.

GYŐZELEM – Nói, az albinó – bemutató. – Vetítések időpontja: 15, 19.30; Millió dolláros bébi – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 22.

FAVORIT – Trója – amerikai. – Vetítések időpontja: 14, 17, 20; csütörtökön minden előadás kedvezménnyel.

DÉS

MŰVÉSZ – Constantin – amerikai – vetítések időpontja: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától, hétfőn minden előadás.

TORDA

FOX – A fűrész – bemutató. – Vetítések időpontja: 16, 18, 20.

SZAMOSÚJVÁR

BÉKE – Idegrendszer (?) – bemutató. – Vetítések időpontja: 17, 19, 21.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Bujócska – amerikai. – Vetítések időpontja: 13, 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel pénteken, szombaton, vasárnap 13 órától és hétfőn minden előadás.

DACIA B-TEREM – Aaltra – francia–belga. – Vetítés 17 órától; kedden kedvezménnyel. Alien v. Predator – amerikai. – Vetítések időpontja: 14.30; 19.30; pénteken, szombaton, vasárnap: 21.30 órától; kedvezménnyel: pénteken, szombaton, vasárnap 14.30 órától, kedden minden előadás.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – Hitch – Utolsó első csók – amerikai. – Vetítések időpontja: 15, 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap: 22.30; kedvezménnyel péntreken, szombaton, vasárnap 22.30 órától, hétfőn minden előadás.

MAGYAR OPERA

Május 7-én, szombaton este 8 órakor: Légszomj – kortárs táncelőadás Richard Strauss Halál és megdicsőülés c. szimfonikus költeményére. Vezényel: Jankó Zsolt. Rendező-koreográfus: Jakab Melinda.

Május 8-án, vasárnap du. 5 órakor: Huszka Jenő: Bob herceg. Vezényel: Kulcsár Szabolcs. Rendező: Gy. Tatár Éva.

ROMÁN OPERA

Május 8-án, vasárnap este 7 órakor: Bizet: Carmen – francia nyelvű előadás.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Ma, május 6-án, pénteken este 8 órakor: Büchner: Woyzeck – stúdióelőadás. Rendező: Mihai Măniuţiu m. v. – CSAK 14 ÉVEN FELÜLIEKNEK!

ROMÁN SZÍNHÁZ

Május 7-én, szombaton este 7 órakor: Lucian Blaga: Ivanca.

Május 7-én, szombaton 12 órakor: A tornyocska – magyar tagozat.

Május 8-án, vasárnap 11 és 12.30 órától: Hamupipőke – román tagozat.

DIÁKMŰVELŐDÉSI HÁZ

Ma, május 6-án, pénteken este 7 órakor: Rendkívüli vokál–szimfonikus hangverseny Európa Napja tiszteletére. A Transilvania Filharmónia szimfonikus zenekarát Theo Wolters (Hollandia) vezényli. Közreműködik: Dorina Mangra, Mihaela Maxim, Iulia Merca, Pataki Adorján, Adrian Mircea Simpetrean. Műsoron. Kurt Weil: Hangverseny hegedűre és fúvószenekarra. Beethoven: IX. Szimfónia.

Az oldalt szerkesztette: Németh Júlia

Reméljük. Bár még nem számít „politikai halottnak", az szinte biztos, hogy ezentúl legfeljebb mellékszereplője lesz az eseményeknek. Nagy kaliberű karrierjének vége, illene tehát egy szenvedélymentes, elfogulatlan összefoglalót írni. Egyetlen szempont alapján ítélkezek: Iliescu személyes befolyása a ’89 előtti és utáni eseményekre.

Az 1989 előtti időszak súlyos bűnei miatt kerül be a történelembe, de Iliescu személyes hozzájárulása ezekhez csekély, az általa betöltött tisztségek vállalásával jártak. ’89 után Romániában is vitathatatlan a váltás a demokrácia, jogállamiság felé, Iliescu volt azonban a Nagy Fék, a haladás irányába tett minden „moccanás" fékje. Emiatt az elmúlt 15 év Nagy Bűnei szorosan az ő nevéhez kötődnek. Nem túlzás kijelenteni: tűrhetőbb volt pártaktivistaként, mint „demokratikus" államférfiként.

Térjünk tehát ki hibáira és erényeire. Keresgélek feljegyzéseim, emlékeim között. Adatok, vélemények halmaza. Minél több eseményt, kommentárt lapozok át, annál egyértelműbbé válik: erényei félreértéseken, mítoszokon alapulnak. Bűnei – tények.

Iliescu „erényei"
Ő volt a ’70-es, ’80-as években az „emberarcú, demokratikus kommunista", akit emiatt „száműzött" a diktátor. Ebből annyi igaz, hogy udvariasabban viselkedett munkatársaival, alkalmazottaival, mint szokás volt. A viselkedési szabályok ugyanis annyira eltorzultak, eldurvultak ebben a korszakban, környezetben, hogy ha egy pártaktivista mosollyal köszönt, megkínált kávéval, azt máris „reformernek", „ellenzékinek" vélték.

Ami „száműzetését" illeti, ez a legenda szintén alaptalan. Ceauşescu találmánya volt a „káderek rotációja", ez mindenkit érintett. Minden felelős elvtárs 2–3 évente műfajt kellett hogy váltson (szeku főnökből agrár szakember lett, és fordítva). De nemcsak „szakmai", hanem hierarchiai, sőt földrajzi pozíciójukat is cserélgette. Logikus, okos taktika volt. Tudta, gyűlölik, így azonban fizikailag is nehézzé vált egy összeesküvés, puccs megszervezése.

Iliescu mentségére szól, hogy a Román Kommunista Párt szürkébb, provinciálisabb volt a testvérpártoknál. A potenciális reformerek, az „emberarcú szocializmus" hívei ugyanis mindenestől hiányoztak, nem akadt Nagy Imrének, Dubceknek avagy Gorbacsovnak még csak plagizálója se Romániában.

„Nagy Imre inkább vállalta a halált, a forradalmat azonban nem volt hajlandó elárulni. Egyre kevesebben értik őt, pedig a magyar történelem egyik legnagyobb hőse, aki forradalmárként és ugyanakkor kommunistaként halt meg. Nem ugyanazt értette kommunizmus alatt, mint a többiek. Naiv, idealista utópista volt."

Iliescut neokommunistának, Gorbacsov-követőnek nevezni is nevetséges. Gorbacsov reformokat kezdeményezett, nem válsághelyzetben, nem külső nyomásra, hanem a többségben lévő sztálinista konzervatívok nyomása ellenére. Nem bőrét akarta menteni, hanem kockáztatott. A Szovjetunió távolról se volt olyan válságban, hogy szükség lett volna bármiféle reformokra – mármint ha a nomenklatúra érdekeit nézzük. Ha Gorbacsov folytatta volna elődei semmittevését, legalább 10–15 évet tölthetett volna kényelmesen a főtitkári székbe. Ezt tudta, de mégis vállalta a szembefordulást. Vele ellentétben Iliescu a demokratizálás, a privatizálás felé tett legkisebb lépéseket is csak az utca vagy a külföld nyomására volt hajlandó megtenni 1989 után. Iliescu nem Gorbacsov utódja, jóval inkább Gheorghiu-Dejé, Ceauşescué.

Idézzünk a 2004-es interjúkötetéből egy kulcsmondatot: „Minden bűnük ellenére, Dej is, Ceauşescu is hazafiak voltak." Íme, 2004-ben is azt vallja, hogy a magyarellenesség, az antiszemitizmus, az orosz fóbia – a hazafiasság bizonyítékai!

Nagy Imre, részben Dubcek is arra voltak kényszerülve, hogy egyre inkább eltávolódjanak a szovjetektől, akik meg akarták akadályozni a komolyabb reformokat. Dej, Ceauşescu – épp fordítva. Azért távolodtak el, mert aggasztotta őket a szovjetek kis reformjai, a sztálinizmus enyhe bírálata is. Ezért találták ki a „román nemzeti kommunizmust", amely lassan a sztálinizmus és vasgárda szimbiózisává vált. Hosszú folyamat, amely 1956 után kezdődik, mentális szinten azonban még 1989 után se zárult le. És pontosan Iliescu az, aki még 2004-ben is makacsul ragaszkodik ehhez az ideológiához. De legalább őszinte, bevallja, hogy csupán a „túlkapások" zavarták, az „eredeti román utat a fasiszta kommunizmus felé" pedig magáénak vallja ma is.

Szembenézés a múlttal
A volt romániai kommunisták körében napjainkig se jelent meg semmiféle reform-kommunista jellegű megújulás, avagy szembenézés a múlttal. (Ellen)példaként megemlíteném Hegedűs Andrást, aki 33 éves korára lett miniszterelnök (1955–56). Fanatikus sztálinista, ’56 után visszavonult a politikai tevékenységből. Szociológusként kezdett el szembenézni a párt, és saját személye múltjával. Megírja emlékeit, saját személyes szerepét nem kendőzi, sőt. Leírja, 1956-ban a szovjet csapatok behívását ő (is) kezdeményezte, ő írta a hivatalos felkérést. Nem egyszerűen bűnöket vall be! Kulissza mögötti részleteket is elmond, amelyek személyes felelősségét súlyosbítják. Ezekről kevesen tudhattak, és talán soha nem is derül ki róluk a részletes igazság. Gyónt, bűneit megbánta a szó legnemesebb értelmében.

Iliescu ’89 után még azt sem vállalta, hogy legalább szembenézzen önmaga és pártja múltjával. Könnyebben tehette volna, mint Hegedűs, hiszen olyan súlyos bűnei nem voltak, soha semmiképpen nem befolyásolta a Párt, illetve Románia ’89 előtti történelmét.

Történelem, történészek
Iliescu bizalmi emberei közt jó néhány történész is akad. Nem véletlenül. Tudjuk, fő tanácsosa, nemzetbiztonsági (kapcsolat a régi szekusokkal), ideológiai ügyekben Ioan Talpeş.

Nem minden történész volt egyforma, a legsötétebb korszakban sem. Egyesek csak pici kompromisszumokra kényszerültek, mások valamivel erősebben kompromittálták magukat történelemhamisítással. De ott volt az élharcos szekus-katonatiszt-történész csapat, Ilie Ceauşescuval az élen, akik nagy buzgalommal hamisították a történelmet. Őszintén, fanatikusan uszítottak magyarok, zsidók, általában idegenek ellen, rehabilitálták a szélsőjobboldalt, Antonescut, vasgárdát. Mindannyian ma is ritka büszkeséggel vállalják e tevékenységet, sőt folytatják, mintha mi se változott volna! E csapat még a Ceauşescu által jóváhagyott nézeteket is megtámadta, egy-két esetben. Éspedig a román nép eredetét nem a „hivatalos elmélettel", a dáko-román „változattal" magyarázták, hanem csupán a dákkal. Ez sem üres, tét nélküli ügy, ezzel is az izolacionizmust próbálták erősíteni: „Nekünk ezekhez semmi közünk, eredetünk is más". A történet tehát nem a történelemről szól, hanem az ideológiáról! A pártot toszogatták a sztálinista fasizmus felé, egyre gyorsabb menetben.

Ennek az Ilie Ceauşescunak volt a bizalmi embere ’89 előtt Talpeş, aki most meg Iliescu mellett tölti be ugyanezt a szerepkört. Talpeş két amerikait is átvett az Ilie Ceauşescu csapatból, Larry Wattsot és Kurt Treptowot. Specifikus „romániai amerikai történészek", azaz nem csupán itt élnek, itt is dolgoznak. Sőt csakis itt dolgozhatnak. Nyugaton ugyanis, tudományos konferenciákról is ki vannak tiltva, szélsőjobboldalt rehabilitáló történelemhamisítás miatt.

Treptowot annyira megbecsülték hogy, elnézték (engedélyezték?) neki, hogy a Román Külföldi Hírszerzés (SIE) székházában űzze „hobbyját" (pedofília). Ki is tört a botrány, Treptowot végül csakis amerikai nyomásra voltak hajlandók lecsukni. Larry Watts elnöki tanácsadó maradt, akiről viszont az is kiderült, hogy nemzetközi pénzmosási botrány szereplője. Ioan Scurtu, volt elnöki tanácsos, ugyancsak e csapathoz tartozott.

S hogy miért vette körül magát Iliescu a Talpeş–Watts–Treptow–Scurtu bandával, akik a Ceauşescu korban is a legsötétebb erőkhöz tartoztak? A volt államfő bölcs mondása: „Szomszédjaink közül csak Szerbia és a Fekete-tenger barátunk." Amiből az következik, hogy Moldova, Magyarország, Bulgária ősellenségek, akármilyen kormány is van. Az egyetlen barát tehát Szerbia, vagy tán inkább Milosevics. De hát madarat tolláról, embert barátjáról...

Földrajzi és más okokból Iliescu nem említette másik jó barátját, Meciart, akivel közös magyarellenes frontot alakítottak. Az ütődött boxolót hamar meggyőzte „Európa", hogy visszakozzon, és írja alá az alapszerződést Magyarországgal, Iliescu azonban megsértődött, duzzogott, és büszkén kitartott „Nem, nem! Soha 1201-es ajánlatot!" című ostoba álláspontja mellett. Körülbelül fél évvel később aztán ő is kénytelen volt beadni derekát.

A primitívebb román antikommunisták szajkózása, miszerint „Iliescu Gorbacsov barátja!" hazugság tehát. Nem is lett volna baj, ha bármilyen értelemben barátok lettek volna. Az a baj, hogy őszinte jó barátai a Meciarok, a Milosevicsek voltak. És ehhez hozzájárult – elméletileg és gyakorlatilag is – a tudós történész, dr. Talpeş, a maga „jótanácsaival". Márpedig köztudott, hogy azokban az években, amikor főtanácsos volt, történt néhány „kellemetlen" dolog. Néhány példa.

’89 decembere
Megalakult a „Nemzeti Megmentési Front". Remek elnevezés – kitől is akarták megmenteni a nemzetet? Ceauşescu már nem létezett, mint „politikai tényező", de ezt szigorúan eltitkolták!

Ceauşescu sorsa mellesleg ritkaság, élete vége felé oly mélyre süllyedt, mint tán egyetlen diktátor kollégája se. Oly mértékben gyűlöltette meg önmagát, hogy legszűkebb munkatársaira, testőreire se számíthatott. Pár órával szökése után, „kidobták" egy autósztrádán, feleségével együtt, mint valami szemétzsákokat. Pol Pot, Hitler, Szaddám – és sorolhatnám a „kollégákat" – legalább az utolsó percben is számíthatott egy szűk csoport támogatására, akik bármit megtettek a Vezérért, akár kollektív öngyilkosságot is. Ceauşescu megmentése azokban a zűrzavaros napokban azonban a legbunkóbb szekusnak se jutott eszébe!

S hogy kik lőttek és miért? Mivel a lövések az egész országban közös parancsra, majd’ ugyanabban a percben kezdődtek, végződtek, egyetlen magyarázat létezik. Szó sem volt tehát anarhiáról, de valahogy igazolni kellett a „megmentési" kifejezést, mímelni, hogy léteznek Ceauşescuhoz hű erők, és „ők", Iliescuval az élen megmentik a nemzetet. Sikerült. A májusi választási siker elsősorban erre alapult. Erkölcsileg persze vitatható, szabad-e több mint 1000 embert meggyilkolni ezért a győzelemért?

Marosvásárhely, és a magyarok általában
A románok és magyarok közti feszültség kialakulásában nagy szerepe volt a médiának, amely a már nem létező Párt ideológiai központjának és a nem létező Szekuritáténak a vezényletére uszított. Egyöntetűen. Nem csak a NMF-s, hanem az antikommunista lapok is majdnem egyformán féltették Erdélyt. De bármennyire is profi volt az uszítás, erős a feszültség, nem volt elég. Hiába a veszekedés, viszály, fizikai erőszakra nem volt remény. Meg kellett tehát szervezni. Ha a marosvásárhelyi románok túl puháknak bizonyultak ehhez, hozattak részeg parasztokat a környező falvakból. Pogromra szükség van. Miért? Az új rendszer mégse vállalhatta Ceauşescu ideológiáját változtatás nélkül. Valami módosításra szükség volt, a legkézenfekvőbb a keményebb magyarellenesség tűnt, erre játszottak rá.

(Még napjainkban is akad különben olyan „megbízható politikai elemző", mint például Emil Hurezeanu, a Szabad Európa Rádió volt igazgatója, aki felmenti Iliescut a Marosvásárhelyi pogrom alól. Persze, nem meri a magyarokat vádolni, ennél sokkal agyafúrtabb. „Szovjet ügynökök érkeztek csapatostul Vásárhelyre, ugyanazok, akik Temesváron kirobbantották az eseményeket." Véletlen lenne, hogy miután Hurezeanu bedobta eredeti elméletét, kinevezték Năstase miniszterelnök tanácsosának?)

Ma is visszacseng fülemben Iliescu nyilatkozata 2001 novemberében: „Románia és Magyarország közt feszültséget okoz, hogy a magyarok képtelenek megváltoztatni imperialista mentalitásukat." Emlékezetes szöveg, ami arról győzött meg, hogy Iliescu részéről ez a gyűlölet, az uszítás nem feltétlenül politikai számításból, érdekből történik – Iliescu őszinte! Nem beszélhetünk tehát általában „a román nacionalizmusról". A liberálisok, a demokraták, a parasztpártiak is gyakran hangoztatnak nacionalista szövegeket, de a különbség egyértelmű. Iliescu rasszista, avagy fasiszta! Egyértelműen fogalmaz: nem a magyar kormánytól, politikai világtól fél, hanem a magyar nemzettől. Szerinte a magyarok „genetikailag" imperialisták, azaz nincs is megoldás, kivéve tán a Végső Megoldást.

Külön „csemegét" jelent Iliescu nemzetfelfogása is. Feltételezzük, ad absurdum, hogy az „elnyomás ösztöne", az „uralkodói felsőbbrendűség", meg más effélék genetikailag öröklődnek. Kik is voltak azok, akik réges-régen elnyomták, „kizsákmányolták" a román kisebbséget? A „magyar nemzet". Ami az akkori meghatározásban nem etnikai, hanem társadalmi jellegű volt. Az uralkodó réteg, a nemesség (amely közt létezett etnikai román is). Az elnyomottak pedig elsősorban a jobbágyság. Iliescu sötét agyában tehát nem csupán öröklődnek az efféle „rossz tulajdonságok", ő azt képzeli, hogy a mai magyarok ősei mindannyian a nemességhez tartoztak.

1990 júniusi bányászhadjárat
Ez már történelmi premier. Semmi veszély, a hatalom legitim, az ellenzék sebeit nyalogatja kétségbeesetten, és akkor, éppen akkor hívja a bányászokat! Nem mintha különösebben szép gesztus lett volna ’89 decemberében sem a terroristákra bízni, hogy gyilkoljanak a FSN népszerűségének erősítése céljából. De az nem számított „premiernek" a történelemben. Mert ugye hatalomért bármit! Az 1990 júniusi bányászhadjáratnak azonban már semmi köze a hatalomhoz! Ez vegytiszta szadista bosszú volt!

Hány embert ölt meg Ceauşescu öncélúan, csak úgy bosszúból? Egyet se. Lásd Pârvulescut, a párt régi főtitkárát, aki pártkongresszuson követelte leváltását. El is tűntették, és mindannyian megvoltunk győződve arról, hogy az amúgy is 80-as éveit taposó aggastyán nem él. Aztán mégis kiderült, hogy él. Egyszerűen izolálták, ártalmatlanná tették.

Félreértés ne essék, nem akarom én Ceauşescut védeni, csupán annyit állapítanák meg, hogy igenis, léteznek Ceauşescunál bosszúállóbb emberek. Például Iliescu.

Szelektív bűntudat
A Vladimir Tismăneanu szerkesztette Iliescu-visszaemlékezések a ’89 előtti évtizedekről érdekesek, színesek. A ’89 utáni periódusról egyetlen új megjegyzése, emléke, véleménye nincs. Szó szerint ismétli újra régi nyilatkozatait. Mi is lehet az oka annak, hogy valaki szabadon, spontánul, sőt színesen visszaemlékezik, reagál a 3-4 évtizeddel ezelőtti eseményekre, és papagájként ismételgeti a hivatalos sablonokat mindenről, abszolút mindenről, ami ’89 után történt? Egyetlen magyarázatot tudok elképzelni, és ez a szelektív bűntudat. Nincsenek különösebb titkai, bűnei ’89 előtt, ezért szabadon, „lezserül" mesél ezekről az évtizedekről. Régebbi bűnei mesterségével jártak, nem voltak személyes kezdeményezései, túllicitálásai. „Nem ő volt a bűnös, ilyen idők voltak" – így érzi, magyarázza.

Ezzel szemben oly súlyos és bonyolult bűnei, titkai vannak ’89 decemberétől kezdve, hogy a beszélgetések alatt végig feszengett, nehogy véletlenül elszólja magát, akár egy ici-pici részletigazságot is. Papagájként ismételgeti a régi hivatalos hazugságokat.

Jelentős feladat előtt áll az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új vezetősége, amelyet ma választ meg az április elején tartott küldöttgyűlés óta először összeülő Megyei Képviselők Tanácsa (MKT). A László Attila által vezetett szervezet új elnökségének a következő két évben sürgős megoldásra váró feladatokkal kell szembenéznie. Az újítás szele máris érződik, hiszen a 2004-ben politikába csöppent vállalkozó-politikus új vezetőségi szerkezettel készül előrukkolni, így az alelnökök száma kilencre emelkedne. A változásnak azonban a formai igazításon túl a tartalomra is ki kellene terjednie, hiszen az új vezetőségnek az a feladata, hogy felfele ívelő pályára állítsa a szervezetet. A küldöttgyűlésen az elnöki pozícióért harcba szálló három jelölt közül László Attila a vártnál sokkal könnyebben kerekedett felül. A sikert nem lehet az eddig kifejtett munkája eredményének tulajdonítani, hiszen még túl kevés ideje dolgozik a közösségért ahhoz, hogy érdemeit ily siker koronázza. Az április 9-i szavazat tanulsága az, hogy az RMDSZ tagsága megelégelte az eszmei, filozófiai síkon folytatott politizálást, és pragmatikus, határidőkre és a számonkérés elvére épített konkrét terveket és tetteket vár. A magyar operában tartott küldöttgyűlésen László Attila elsősorban a fenti erényekre épülő gyakorlati politizálásra tett ígéretével nyerte el a tagság tetszését.

Az új elnökség helyzetét azonban nehezíti a Kolozs megyei RMDSZ humánerőforrás-potenciálja, ami miatt a szervezet szinte az erdélyi szórványmegyékben tapasztalt válságállapotban található. A küldöttgyűlésen, amint azt 1990 óta számtalanszor tették, feltűnően sok idős kolozsvári járult az urnák elé. A harmadik korosztály ismét teljesítette kötelességét. Az új elnökségnek azonban nehéz lesz bármiféle reformot is végrehajtani az elöregedett tagsággal, éppen ezért arra kell törekednie, hogy a fiatalok számára is vonzóvá tegye a szervezetet és a közösségi munkát.

Az oldalt szerkesztette: Székely Kriszta

Megnehezítik az új iraki kormány eskütételét követő merényletek a román hatóságok helyzetét az elrabolt három román újságíró ügyében. Erről Traian Băsescu államelnök beszélt a szerda esti tévéadásokban. Az államfő szerint az iraki háborús hangulat miatt megnehezedett az emberrablók közvetítőivel való kapcsolattartás, ugyanakkor semmi jel nem utal arra, hogy a foglyok állapota romlott volna. Băsescu szerint az újságírókat nem fenyegeti közvetlen veszély, mivel tartják a kapcsolatot a túszok közvetítőivel.

Ünnepélyes keretek között letette a hivatali esküt kedden Bagdadban a síita Ibrahim al-Dzsaafari iraki miniszterelnök kormánya, amely a több mint ötven év óta első demokratikus választások eredményeként jött létre.

Szerdán reggel pedig huszonkét emberéletet követelő merényletet hajtottak végre az észak-iraki Erbílben. Az iraki belügyminisztérium névtelenséget kérő illetékese közölte, egy öngyilkos merénylő robbantotta fel magát Bagdad központjában a hadsereg egyik toborzó irodája előtt, amelyet egy régi, használaton kívüli repülőtéren rendeztek be. A központ ellen, amely alig egy kilométerre van az iraki parlament és több, köztük az amerikai és a brit nagykövetséget magába foglaló Zöld Zónától, már korábban is több támadást hajtottak végre az iraki lázadók. Közben összesen kilenc rendőrt öltek meg szintén a reggeli órákban az iraki főváros különböző pontjain elkövetett merényletekben.

– A romániai egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatos nehézségeket ismertette Washingtonban a héten Antal János, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület külügyi osztályvezetője – tájékoztatta lapunkat a látogatást szervező Magyar Emberi Jogi Alapítvány (HHRF). A New York-i székhelyű magyar szervezet közleménye szerint Antal János találkozott Kay Kinggel, Tom Lantos demokrata párti szenátor munkatársával, és köszönetet mondott a kaliforniai képviselő határozott állásfoglalásáért. Tom Lantos és Tom Tancredo republikánus képviselő április 5-én nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amely elmarasztalja a román kormányt a lassú lebonyolítás miatt, és konkrét lépések megtételét szorgalmazza a jogtalanul elkobzott egyházi ingatlanok mielőbbi visszaszolgáltatása érdekében – áll a közleményben. Antal János látogatást tett a képviselőház külügyi bizottságában, és tárgyalást folytatott Michael Matessel, a külügyminisztérium nemzetközi vallásszabadságért felelős megbízottjával. Matest tájékoztatta a visszaszolgáltatás hiányosságairól, ismertetőt tartott továbbá az Amerikai Magyar Református Egyesület igazgatótanácsa előtt, és egyeztetett Hámos Lászlóval, a HHRF elnökével a visszaadás felgyorsítását nemzetközi fórumokon szorgalmazó további akciókról.

Nem csatlakozhatnak közvetlenül az uniós csatlakozási szerződés aláírása után megfigyelőként az Európai Parlament munkálataihoz a román és bolgár képviselők azt követően, hogy az EP vezető testülete, az elnökök konferenciája úgy döntött, a két ország törvényhozói csak 2006 januárjában kezdhetik meg munkájukat Brüsszelben. A tavaly május 1-jén csatlakozott tíz ország törvényhozói röviddel az integrációt kimondó szerződés aláírása után tettek szert a megfigyelői státusra. – Szégyenletesnek tartom, hogy a két legnépesebbnek számító, kereszténydemokrata és szocialista frakció tagjai ily kicsinyesen cselekedtek jövendőbeli kollégáikkal szemben, miután megszavazták a két ország csatlakozási szerződését – mondta Graham Watson, nagyság szempontjából a harmadik frakciónak számító liberálisok vezetője. A politikus szerint ez a döntés is tükrözi a két országgal szembeni megfogalmazott kételyeket.

Az EU-tagországok állam- és kormányfői decemberben döntöttek úgy, hogy áprilisban aláírják a csatlakozási szerződést Bulgáriával és Romániával, és a két ország 2007. első napjától tagja lesz az uniónak, ha a ratifikációs folyamat rendben lezajlik, és nem kell életbe léptetni a csatlakozás halasztását lehetővé tevő védzáradékot. Románia 35, Bulgária 17 képviselői mandátummal rendelkezik majd az Európai Parlamentben a bővítéssel kapcsolatos intézményes változásokról szóló, 2000-ben kidolgozott nizzai szerződés értelmében.

Nem szivárgott ki sok információ Traian Băsescu államfő és Călin Popescu Tăriceanu miniszterelnök tegnap esti, lapzárta utáni tanácskozásáról. Az államelnök és a kabinetvezető szokásos szerdai, zárt ajtók mögött tartott megbeszélésén a tervek szerint az előrehozott választásokról, a kormányátalakításról is szóba kellett volna jönnie. A szűkszavú tájékoztatás csak arról szólt, hogy az árvízhelyzetet és az EU-s ügyeket vitatták meg.

Sajtónyilatkozatában Călin Popescu Tăriceanu cáfolta a híreket, miszerint kormányátalakításon gondolkodnának, noha éppen ő volt az, aki néhány héttel korábban bejelentette: Románia EU-csatlakozási szerződésének aláírása után csökkenteni fogják a tárcák számát, egyes minisztériumokat összevonnak, másokat szétválasztanak, mert a volt kormánytól örökölt szerkezet nem felel meg az új kabinet elképzeléseinek. Az előrehozott választásokról, mint ahogy az árvízhelyzetről, vagy éppen az Irakban fogva tartott újságírókról folytatott négyszemközti tárgyalásokat nem részletezte a sajtónak.

Egy szerda esti rádiónyilatkozatában Adriean Videanu demokrata politikustól, Bukarest főpolgármesterétől megtudhattuk: pártja nem zárkózik el az előrehozott választásoktól, amire jobb lenne most sort keríteni, mint ősszel. Nemrég Tăriceanu miniszterelnök ugyanis azt mondta, amennyiben ismét választásokat írnának ki, azokat novemberben, az EU idei ország-jelentésének közzététele után kellene kitűzni. Eugen Nicolaescu, a liberális párt szóvivője azonban ugyanabban a rádióműsorban kifejtette: tulajdonképpen ez a téma nem is szerepel a liberálisok napirendjén, hiszen nincs koalíciós válság, az előrehozott választások kiírása pedig különben is igen bonyolult, ha az alkotmányos előírásokat veszik figyelembe. Videanu azzal indokolta a demokraták előrehozott választásokkal kapcsolatos álláspontját: egyre tűrhetetlenebb a helyzet, amit elsősorban a kisebbik koalíciós párt, a humanisták váltanak ki, akik egyre nyilvánvalóbban szavaznak volt partnerükkel, a szociáldemokratákkal.

Szakértők szerint elsősorban azért tapasztalható ellentét a liberálisok és a demokraták között ebben a témában, mert a kormánytisztségek elosztásánál a liberálisok jártak jobban, hiszen övék a miniszterelnöki tisztség. Ha ez fordítva lenne, talán a demokraták is meggondolnák, hogy ilyen kockázatos javaslatot tegyenek, hiszen az EU nem nézi jó szemmel az előrehozott választások ötletét, és a lakosság körében is egyre jobban erodálódik mind a kormány, mind az államfő imázsa – vélekednek. Azt viszont, hogy az előrehozott választások kiírása valóban érdekes téma, egyik párt sem vitatja, tekintettel arra, hogy a román politikában még nem fordult elő olyan „egészségtelen" helyzet, amikor a kormánypártokat képviselő miniszterelnöknek és államfőnek sovány kormánytöbbségű parlamenttel kell együtt élnie, amelyet két ellenzéki házelnök vezet. Borúlátóbb kommentárok szerint már nem kérdés a Tăriceanu kormány bukása, vitatkozni csak ennek módozatain lehet: vagy az államfőtől indul a kezdeményezés, vagy lemond, esetleg egy bizalmatlansági indítvány során bukik meg. Más vélekedés szerint az ellenzékben levő Szociáldemokrata Párt is lebuktathatja a kormányt, Tăriceanuék egyre nyilvánvalóbb inkompetenciája miatt.

A Holokauszt és következményeinek nyilvános tagadása bűncselekménynek minősül, amely hat hónaptól öt évig terjedő szabadságvesztéssel és bizonyos jogoktól való megfosztással büntethető, áll a fasiszta szervezetek és jelképek betiltásáról szóló törvénytervezetben, amelyet csütörtökön fogadott el a szenátus.

A 31/2002-es sürgősségi rendeletre vonatkozó törvénytervezet 2002-től van a szenátusban, de az elmúlt törvényhozási ciklusban lekerült a napirendről, mivel a parlamenti pártoknak nem sikerült megállapodásra jutni a tervezetben szereplő fogalmak kapcsán. A Năstase-kormány által kiadott rendelet tiltja továbbá a rasszista és idegengyűlölő szervezeteket és jelképeket, valamint az emberiség elleni bűntetteket elkövető személyek kultuszának ápolását is.

Az 1-es, 4-es oldalt szerkesztette: Borbély Tamás

Május 3-án este a dési ferences temploba ért a Győrből elindult Magyarok feltámadásának zarándoklati jelvénye. Zarándokútját civilek kezdeményezték, a múlt évi sikertelen népszavazás után. Felvidék, Kárpátalja után Nagybányán keresztül Dést érintve a zarándokút Székelyföldön folytatódik, ahol gyalogosan érik majd el Csíksomlyót. Mindenhol feltűzik az érintett helységek szalagját. Désen egy pirosat tűztek fel a helybeli kisiskolások és fiatalok, a mezőségi népviseletbe öltözött Aranyeső tánccsoport tagjai által a templomba behozott jelvényre. Leander testvér felolvasta a Hegyfői Polgári Körbe tömörült civil kezdeményezők mellékelt levelét, majd Gudor Lajos református esperes emlékezett arra a bizonyos decemberi napra, amikor többszáz református lelkésszel együtt magyarországi hitközségekben hirdettek igét. Útban hazafelé keserűséggel vették tudomásul az eredményt.

– Sajnálom őket – mondta végezetül az esperes –, ellenségeimet is szeretnem kell, hát még testvéreimet. Nyitva a kapu a mi részünkről, zárta mondanivalóját a református lelkész. A találkozó a Miatyánkkal, és az 1-es Számú Iskola magyar hatodik osztályosainak blockflöte/furulya/regös csoportjának előadásával, fiatalok Petőfi-szavalataival ért véget.

A Kolozs Megyei Kereskedelmi és Iparkamara 2005. május 5-ére hívta össze rendi évi közgyűlését a Horea út 3. szám alatti székhelyén. Napirenden a következők szerepeltek: a vezetőtanács beszámolója a 2004-es évi tevékenységről, beszámoló a 2005 első félévi tevékenységről, a tavalyi költségvetésről szóló beszámoló, cenzori jelentés, a 2005-ös évre vonatkozó költségvetési terv, az idei esztendő beruházásaira vonatkozó program, hozzászólások a bemutatott közgyűlési anyagokhoz.

A működési szabályzat értelmében ha nem jelenik meg a tagságnak fele + 1, a közgyűlést meg kell ismételni. Mivel tegnap az 1429 tagból alig 8-an voltak jelen, a Ştefan Dimitiu elnök a közgyűlést május 12-én 10 órára ugyanott újból összehívta. Akkor már nem fog szerepet játszani a jelenléti létszám.

Szerda reggel a Széchenyi téri piacon a következő árak voltak érvényben: tojás – 2000 lej/db, zöldhagyma – 5 ezer lej/kötés, főzőhagyma – 12 ezer lej/kg, fokhagyma – 80 ezer lej/kg, hónapos retek – 8 ezer lej/kötés, burgonya – 5–7 ezer lej/kg, saláta – 8–10 ezer lej/fej, karalábé – 25–30 ezer lej/kg, spenót – 20 ezer lej/kg, paszuly – 40–50 ezer lej/kg, murok 10 ezer lej/kg, káposzta – 15 ezer lej/kg, alma – 16–34 ezer lej/kg, eper – 60–65 ezer lej/kg.

Jövő keddi ülésén a megyeszékhely döntéshozó testületének meg kell határoznia, hogy a belföldi vagy külföldi befektető milyen feltételek mellett építi majd fel a Széchenyi és Bocskai téri parkolóházakat. A feladatfüzet összeállításához szükség van az önkormányzati képviselők döntésére.

A polgármesteri hivataltól származó információk szerint a Széchenyi téri parkolóházat a piac közelében építenék fel. Emil Boc szerint valamennyi engedéllyel rendelkeznek, az ellenkező lakóktól bírósági úton kényszerítették ki az írásos hozzájárulást. – Néhányan nem egyeztek bele, hogy a kolozsváriak érdekében parkolóházat építsünk. A bíróság úgy döntött, hogy közérdekű befektetésről van szó, ezért a polgároknak alá kell vetniük magukat a tanácsi határozatnak – nyilatkozta az elöljáró.

A telkek koncesszionálásáról még márciusban döntött a városi tanács.

Sorin Apostu, a városháza műszaki osztályának igazgatója a sajtónak azt nyilatkozta: A Széchenyi téri parkolóház 300 gépkocsinak tud helyet biztosítani. Ugyanakkor a négy emeletes épületben kereskedelmi helyiségek is működnének. A tervek szerint az ingatlan 20 ezer négyzetméteren terül majd el, a befektetés értéke pedig meghaladja a fél milliárd lejt.

Az igazgató arról is beszámolt, hogy a Bocskai térre tervezett parkolóház szinte ugyanannyi gépkocsit tud majd befogadni, mint a Széchenyi téri, a különbség csupán az lesz, hogy a román színház közelében föld alatti létesítményt építenek. A polgármesteri hivatal illetékese megjegyezte: a licitre csupán olyan cégek jelentkezhetnek, amelyek megfelelő anyagi hátérrel rendelkeznek. Ugyanakkor vállalniuk kell azt is, hogy az építési engedély kibocsátását követően minimum két év leforgása alatt befejezik a munkálatokat. Ezenkívül a cégnek fel kell majd mutatnia egy olyan iratot is, amely szerint a vállalatnak nincs adóssága a központi költségvetéssel szemben, és befizette a liciten való részvétel díját. A telkeket 49 évre koncesszionálják. A polgármesteri hivatal azt szeretné, ha a telek négyzetméterét 100–300 euróért koncesszionálnák, de az utolsó szó az önkormányzati képviselőké lesz.

Amennyiben valamely cég biztonsági őrei nem hajlandók beengedni egy rendezvényre, állófogadásra vagy divatbemutatóra, Emil Boc kolozsvári polgármester fényképpel, pecséttel és sorszámmal ellátott hivatalos igazolvánnyal tudja bizonyítani, hogy valóban ő a kincses város vezetője. A keddi tanácsülésen az önkormányzati képviselők az új igazolványokról döntenek.

Az ügy pikantériája, hogy a szóban forgó igazolványokat Kolozsvárnak a Funar-korszakból származó törvénytelen címerével látnák el. Mint ismeretes, a rossz emlékű városvezető idején az új címer elkészítésére kiírt versenyt egy középiskolás lány nyerte meg. A kolozsvári heraldikai bizottság mind a mai napig nem fogadta el az új címert.

A városi tanácsosok többsége semmire sem használja az igazolványt. Igaz, közülük páran nyugdíjasok, s a városházáról származó dokumentum segítségével ingyen utazhatnak a közszállítási vállalat járművein. Egyes tanácsosok még a régi igazolványokat sem vették fel, és fogalmuk sincs, hogy mire használhatnák.

A megyei, városi és községi tanácsosok igazolványának típusát egy áprilisban elfogadott kormányhatározat szabályozza. Elméletileg az igazolvány feljogosítja az önkormányzati képviselőket arra, hogy rajtaütésszerű ellenőrzéseket végezzenek a helyhatóság hatáskörébe tartozó intézményeknél, de eddig erre nem volt példa.

A Kolozs megyei tanács és a prefektúra hétfőn, május 9-én rendezi meg a Nyitott kapuk napját több intézmény bevonásával, a kapuk pedig ezúttal (a rendezvény elnevezése szerint) Európa felé nyílnak majd.

A nyitott kapuk napját a következő helyszíneken tartják: a közigazgatási palota, azaz a prefektúra és megyei tanács épülete (egykori Kereskedelmi és Iparkamara, 1910-ben épült szecessziós épület), ahol bemutatják az ott székelő két intézményt is; múzeumok (az etnográfiai, szépművészeti, történelmi, valamint a csucsai Octavian Goga emlékmúzeum); Puck Bábszínház (ingyenes előadás 3-10 éves kor közötti gyermekeknek). Emellett felvilágosító karavánt szerveznek a város negyedeiben „érdeklődj, ha európai akarsz lenni" címmel. A tervezett útvonal a városközpontból indul majd, és az öt gépkocsiból álló karaván áthalad a Mărăşti, Györgyfalvi, Monostor, Grigorescu negyedeken, érintve az állomás teret is, majd visszatér a központba. Az úton különböző közérdekű tájékoztató, felvilágosító füzeteket osztanak majd a lakosságnak. Szintén a program részét képezi a Tribuna folyóirat Európa-napra készített ingyenes különkiadása, amely európai témákat dolgoz fel.

Közvetített Kolozs megye prefektusa: a hét közepén Mihail Hărdău Mócsra utazott, és a helyszínen tájékozódott Giorel Achiş polgármester és egyes községi tanácsosok között kirobbant konfliktusról. Utóbbiak azzal vádolják az elöljárót, hogy törvénytelenségeket követett el a földek visszaszolgáltatásakor. A polgármester zokon vette a dolgot, és feljelentést tett a választottak ellen amiatt, hogy nem fogadták el az általa javasolt személyzeti struktúrát. A prefektus kibékítette a feleket.

A május 1-jei versenyvizsga eredményeként új rendőrparancsnokot neveztek ki Désen és Aranyosgyéresen, előbbi helyen Aurel Alexandru Mureşan rendőrfőbiztost, utóbbin Bogdan Marcel Nic rendőrbiztost léptették elő.

Ismeretlen tettest köröz a rendőrség
Telefonon értesítette május 4-én, szerdán hajnali 4 órakor a tordai rendőrséget a Flamingo Kft. alkalmazottja, C. Sălcudean, hogy negyedórával korábban ismeretlen tettesek betörtek az üzletbe. Ezt a helyiség biztonságát ellátó ügynökök, a Siguranţa Kft. őrei állapították meg. 3 óra 42 perckor beindult a Flamingo Kft. üzletének riasztócsengője, a biztonsági őrök pedig mintegy két perc múlva a helyszínre érkeztek. A Siguranţa Kft. alkalmazottai nyitva találták a bejárati ajtót, a tolózárat felfeszítették, az üzletben egy üvegvitrin összetört. A biztonságiak értesítették az üzletvezetőt, C. Sălcudeant, aki betelefonált a rendőrségre. A továbbiakban kiderítették, hogy a tettesek feszítővassal törték fel a zárat, a polcról két Hewlett Packard márkájú laptopot vittek el, a vitrinből pedig 8, különböző márkájú maroktelefont vételeztek. Az anyagi kár összértéke mintegy 150 millió lejre tehető. A leltár elvégzése, és a szériaszámok és egyéb azonosító jelek feljegyzése után a lopott holmit körözi a rendőrség. A nyomozás folytatódik, minősített lopás alapos gyanújával ismeretlen tettes ellen indítottak körözést. Aki tud valamit az esetről értesítse a legközelebbi rendőrőrsöt.

A három éve létező kolozsvári Rotary Parc Club jelentős jótékonysági tevékenységet fejtett ki a városban az elmúlt időszakban. A kizárólag tagok hozzájárulásából, illetve adományokból működő szervezet idősotthonokat, iskolákat támogatott, két jelentős projektjének egyike az Avram Iancu utcai szociális étkezde, ahol naponta 85 idős, rászoruló személy jut ingyen kétfogásos ebédhez. A második nagy szabású, évek óta zajló tevékenység keretében egy osztályt „fogadtak örökbe".

Kiváló tanulmányi eredményeket felmutató, ám nehéz anyagi helyzetben levő vidéki gyerekeket segítenek, hogy Kolozsváron folytathassák tanulmányaikat. Szállást, étkezést, tanfelszerelést biztosítanak számukra, együtt ünneplik velük a születés- és névnapokat is.

Ezen programok fenntartásáért idén is megszervezik a jótékonysági bált, amelynek tavaly 150 résztvevője volt, és mintegy 40 ezer euró gyűlt össze a rászorulók javára. Idén 180 résztvevője lesz a szombaton, a sétatéri Chios vendéglőben megrendezésre kerülő eseménynek, és a szervezők remélik, sikerül legalább annyi pénzt összegyűjteniük, hogy folytathassák a megkezdett munkát.

A Rotary klubnak világszerte százéves hagyománya van, idén ünnepli Chicagoban alapításának százéves évfordulóját a jótékonysági szervezet, melynek tagjai többnyire tehetős üzletemberek, akik felelősséget vállalnak a kevésbé szerencsésekért is.

Az oldalt szerkesztette: Kiss Olivér

Kétéves szünet után ismét fizet osztalékot a főleg Magyarországon tevékenykedő, környezetvédelmi és vízügyi berendezéseket gyártó, rendszereket készítő osztrák vállalat, az SW Umwelttechnik, és tőkeemelést hajt végre két, Romániában tervezett beruházásának finanszírozására. A részvényeket április 21. és május 9. között lehet jegyezni.

Az alaptőkét 10 százalékkal emelik, 59 999 új részvényt adnak ki. A törzsrészvények 2004. január elsejére visszamenő hatályúak lesznek, azaz osztalékra jogosítanak a tavalyi eredmény után. A papírok előreláthatólag május 12-én kerülnek tőzsdei forgalomba.

A kibocsátásból 2,4 millió eurós bevételre számítanak. Az összeg egyik felét egy még az idén üzembe helyezett romániai csőgyár, a másik felét pedig egy bukaresti szennyvíz-technológiai üzem jövő évi építésére kívánják fordítani.

A cég közleménye eredményadatokat is tartalmazott, felülvizsgálva a február 28-án megjelent előzetes mérleget. Tavaly a cég forgalma egy százalékkal 76,3 millió euróra emelkedett. Kétszámjegyű százalékos növekedést értek el a vízvédelmi és az infrastruktúra üzletágakban, csökkent viszont a forgalom a tervezet-kivitelezési üzletágban. Az üzemi eredmény 2,3 millió euróra csökkent 3,4 millió euróról, a pénzforgalmi többlet (EBITDA) pedig 6,2 millióra 7,2 millióról. Az adó előtti eredmény ezzel szemben 2,0 millió euróra javult 500 ezerről. Az adózott eredmény 1,5 millió euró lett a 2003-as 300 ezer euró után. A cég részvényei után 0,20 euró osztalék fizetését tervezi, erősítették meg szerdán.

Az SW Umwelttechnik forgalmának több mint 70 százaléka származik már Kelet-Európából. Az elkövetkező években további terjeszkedést tervez a térségben.

Magyarországról származott tavaly a bevétel 70 százaléka a 2003-as 67 százalék és a 2002-es 62 százalék után. Ausztria részaránya 25 százalékon változatlan maradt, egy százalék származott Romániából, Szlovákiából és Horvátországból, 4 százalék a többi EU-országból.

Az SW Umwelttechnik az idén a Temes megyei Orczyfalván csatornázási berendezéseket gyártó üzem építését kezdi meg, ebbe két év alatt körülbelül 2 millió eurót ruház be, részben a tőkeemelés támogatásával. Az építkezés befejezését a második félévre tervezik. Jelenleg az SW Umwelttechnik csak vízvédelmi termékeket szállít Romániába.

A Nukleáris Tevékenységek Ellenőrzésének Országos Bizottsága (CNCAN) újabb, három évre szóló engedélyt adott ki a csernavodai atomerőmű 1-es egységének működtetésére – közölte Zsombori Vilmos, a CNCAN elnöke.

Az erőmű 1-es egységének működését először 1996 áprilisában engedélyezték, a jelenleg érvényben lévő engedély 2005. április 30-án lejár. Az illetékesek szerint a három évre meghosszabbított engedély a nukleáris biztonságot érintő több mint 100 értékelési kritériumnak felel meg, köztük a minőségbiztosítással, a fizikai védelemmel és a berendezések vizsgálatával összefüggő kritériumoknak.

– Jelenleg az 1-es egység 10,1 százalékban járul hozzá a romániai energiatermeléshez, de ez az arány 2007-re eléri majd a 21 százalékot. Ekkor kerül sor a 2-es egység üzembe helyezésére is. Itt a munkák 2007 májusában fejeződnek be – közölte egy illetékes.

2004-ben a csernavodai atomerőmű 82,7 százalékos hatékonysággal működött, ami pillanatnyilag a legmagasabb mutatónak számít az országban. A hároméves engedély kiadásának ténye az illetékesek szerint azt bizonyítja, hogy az erőmű üzemelése nem jelent veszélyt a lakosságra és a környezetre nézve.

Ötmillió eurós beruházással új központi közlekedés-ellenőrző rendszert létesítenek a Duna hazai szakaszán. A rendszert az év végéig helyezik üzembe.

A közlekedési minisztérium vízi közlekedésért felelős osztályának igazgatója szerint a költségek háromnegyedét a Phare-alapokból fedezik. A fő vállalkozó a ploieşti-i székhelyű Asesoft cég. A rendszer, amely a folyami hajózást és annak biztonságát hivatott elősegíteni, az interneten is hozzáférhető lesz.

Az igazgató elmondta, hogy ezzel a beruházással Románia már megelőzi az uniós szabályozást: az EU-ban még csak most készülnek irányelveket elfogadni a vízi közlekedést ellenőrző információs rendszerek felállítására.

Az új dunai ellenőrzőrendszer kiegészíti a fekete-tengeri forgalom-felügyeleti rendszert, amelyet Románia a Lockheed Martintól vásárolt 2002-ben, 2 millió dollárért. Hasonló rendszer működik a Duna-Fekete-tenger csatornán 2001 óta, amelyet a holland kormány vissza nem térítendő kölcsönnel finanszírozott.

Kelet-Európa volt tavaly a világ leggyorsabban növekvő gazdasági térsége, és adósminősége is látványosan javul – áll a Moody’s Investors Service kedden Londonban kiadott éves jelentésében.

A nemzetközi hitelminősítő 24 oldalas összefoglalójának előzetes adatai szerint a kelet-európai gazdaságok kibocsátása átlagosan 6,7 százalékkal nőtt 2004-ben, gyorsabban, mint a világ bármely más térségéé. A Moody’s a kelet-európai növekedés ütemének fokozatos lassulására számít: 2005-ben 5,3, 2006-ban 5,1 százalékos növekedést valószínűsít, hozzátéve azonban, hogy az adott években várhatóan továbbra is ezek lesznek a világ legjobb térségi növekedési ütemei.

A cég kiemeli Szlovákiát, amelynek gazdasági teljesítménye 2004 harmadik negyedében – a legutóbbi olyan időszakban, amelyről véglegesen meghatározott növekedési adat látott napvilágot – éves szintre számolva 5,3 százalékkal nőtt. A szlovák növekedés az 1999 harmadik negyedében mért 0,9 százalékos mélypont óta robusztus ütemben gyorsul – áll a Moody’s keddi jelentésében.

A hitelminősítő szerint a kelet-európai szuverén és kereskedelmi adósi minőség is látványosan javul az 1998-as orosz fizetési válság idején bekövetkezett visszaminősítési hullám óta. Abban az évben 143 kelet-európai adósságkibocsátó besorolását rontotta a cég, és mindössze háromét javította, az azóta eltelt időszakban azonban a felminősített térségi szuverén és vállalati adósok száma 5,2-szeresen haladta a leminősítettekét.

A javulás különösen kirívó az utóbbi három évben, amikor a kelet-európai fel- és leminősítések átlagos rátája 8,3:1 volt. Tavaly 37 kelet-európai adósságkibocsátó kapott jobb osztályzatot a Moody’s listáján, és csak ötnek a besorolása romlott, vagyis a 2004-es ráta 7,4:1 volt a felminősítések szempontjából.

Az idei első negyedévben a Moody’s 17 felminősítést jelentett be kelet-európai kereskedelmi adósságkibocsátókra, és csak egy leminősítést. A 17 felminősítés közül 12 két szuverén adósi felminősítéshez, Szlovákiáéhoz és Romániáéhoz kötődik (az általános hitelminősítői gyakorlat szerint a szuverén adósosztályzatok felminősítését az adott országban rezidens kereskedelmi adósoké is követi, mivel a cégbesorolásoknak általában a szuverén osztályzat a felső határa).

A nyugat-európai vállalati szektor adósminősége az ott honos, jóval egyenletesebb eloszláson belül szintén robusztus javulást mutatott az idei első negyedben. A térségi vállalati kötvénykibocsátók közül a Moody’s az idei első három hónapban 23-nak adott jobb osztályzatot, és 17-et minősített vissza, ami közel 1,4-es pozitív rátának felel meg.

Jóllehet ez valamelyes gyengülés a tavalyi utolsó negyedben mért 1,5-es rátához képest, még mindig „kényelmesen" az 1995 óta eltelt évtized 1:1-es átlaga felett jár – áll a kedden kiadott átfogó Moody’s-jelentésben.

– A parlamenti pártok alapvetően egyetértettek a magyar állampolgársági, valamint az idegenrendészeti törvény módosításának tervezetével, a május 3-án megkezdődött vitában. A honosítási és bevándorlási kabinetfőnök, dr. Tóth Zoltán a nemzeti felelősség öt pontjába foglalt törvénymódosítási javaslatok céljait foglalja össze.

A nemzeti felelősség öt pontjaként ismert, ez év januárjában meghirdetett kormányprogram a magyar nemzet európai keretekben való egyesítésének elősegítését, anyanyelvünk, kultúránk megőrzését tűzi célul, magába foglalva elsőként a Szülőföld Programot, amelynek fő törekvése, hogy a magyarság a szülőföldjén éljen és boldoguljon, a határon túliak pedig akadálymentesen tarthassák a kapcsolatot az anyaországgal. A második pontba sorolt Szülőföld Alapból egymilliárd forintos támogatást nyerhetnek a programban résztvevő határon túli szervezetek. A harmadik elem a honosítás ügye, az ilyen eljárások emberségesebbé tételét és egyszerűsítését célozva. A program negyedik pontjában a nemzeti vízum intézményrendszere szerepel. Az ötödik pont célja a magyar állampolgársággal összefüggő alkotmányos kérdések rendezése.

Az új nemzetpolitikai programmal egyidejűleg a kormány létrehozta a honosítási és bevándorlási kormánymegbízott kabinetjét, a szükséges intézkedések kidolgozására, a törvények előkészítésére. A kabinetfőnök, dr. Tóth Zoltán tájékoztatott a részletekről. – A kabinet feladatkörének jelenlegi centrumában az öt pont közül a honosítást illető kérdés, és a nemzeti vízum intézményrendszerének kimunkálása áll. A kormány programja előírja, hogy államunk tegyen meg mindent azért, hogy a magyar közösségek szülőföldjükön boldoguljanak, s hogy a határok számukra átjárhatók legyenek. És nem utolsósorban: ha a határon túli magyarok elhatározzák, hogy Magyarországon óhajtanak élni és magyar állampolgárok kívánnak lenni, ezt minél gyorsabban, egyszerűbben és humánusabban érhessék el – összegez dr. Tóth Zoltán.

– E törekvések miként jelennek meg a törvényben, a jogszabályokban, illetve a gyakorlatban, és milyen konkrét változások lesznek?

– Négypárti egyeztetés és támogatás után készülnek az új nemzetpolitikához kapcsolódó jogszabályok, amelyeket két törvénymódosítás is megelőz. Nevezetesen az állampolgársági és az idegenrendészeti törvényé – bocsátotta előre a kabinetfőnök. Az országgyűlés ezekben a napokban vitatja meg a törvényjavaslatot, amelynek elfogadásával és életbe léptetésével sokkal humánusabb és gyorsabb lehet a honosítási ügyek intézése. A magyar állampolgárság elnyerését számos módosítás érinti. Az adminisztratív folyamat a felére rövidült. Eddig az eljárás átlag 42 hónapot vett igénybe, most 19–20 hónapba telik, míg a határon túli magyar a letelepedési szándékától eljut az állampolgársági eskü letételéig, és magyar állampolgár lesz. A családegyesítések esetében további kedvezmények is vannak. Az is fontos előrelépés, hogy az itt tartózkodási engedély eddig egy évig volt érvényes, s ha az érintett tovább akart maradni, csak hosszú ügyintézés, sorban állások árán lehetett engedélyét meghosszabbítani. Most négyévi időtartamra bővül az engedély érvényessége. Az eljárások egyszerűsödni fognak a számítógépes rendszer beiktatásával, a bürokratikus elemek lecsökkentésével, és kevesebb személyes megjelenés válik szükségessé, sőt az okiratok elektronikus úton is elküldhetők lesznek. A kormány elektronikus portálján, a Magyarorszag.hu révén a szükséges iratok is elérhetők, így akár Szlovákiában, Romániában, vagy Ukrajnában a világhálóról letölthetők. Megszűnik az állampolgársághoz, illetve a letelepedéshez szükséges orvosi vizsgálat. Ha meggondoljuk, hogy Magyarországon évente 40 millió turista fordul meg, ez valóban felesleges volt. Úgyszintén változik az állampolgársági vizsga. Eddig csak azok mentesültek a vizsga alól, akik Magyarországon felsőfokú végzettséget szereztek. Most mentesek a vizsgakötelezettség alól azok is, akik bármilyen közoktatási intézményben magyar nyelven tanultak – akár itthon, akár külföldön, így például azok is, akik Erdélyben általános vagy középiskolát végeztek. A kidolgozott állampolgársági csomag révén, ha valaki leteszi az állampolgársági esküt, egyúttal megkapja a személyi igazolványát és a lakcím-nyilvántartó okmányt. Az állampolgársági vizsgáért – a korábbi 28 ezer forint helyett – csupán 5 ezer forintot kell majd fizetniük az érintetteknek. A nemzeti felelősség programjának egyik pontja a nemzeti vízum megteremtése. Az idegenrendészeti törvény tartalmazza ezt a lehetőséget. Ez olyan vízum, amely ötéves itt tartózkodást tesz lehetővé, ámde az Európai Unió szabályainak megfelelően nem szolgálhat munkavállalási, jövedelemszerzési, valamint oktatási célokat. A különböző vízumfajták konvertálhatósága, átválthatósága is könnyebbé fog válni. Dr. Tóth Zoltán a tájékoztatáshoz végezetül hozzáfűzi, hogy e nagy horderejű változások várhatóan 2006. január elsejétől lépnek életbe.

A Román Nemzeti Bank mai árfolyamai: 1 euró = 36 301 lej (3,6301 erős lej), 1 USD = 27 983 lej (2,7983 erős lej), 1 magyar forint = 146 lej (100 Ft = 1,4563 erős lej).

Eladók csincsilla családok, darabra is, jutányosan. Telefon: 0740-880008, 0745-702049. (M)

Kft. alkalmaz könyvkötőt (munkakönyv biztosítva). Jelentkezni telefonon: 412-680 (16–21 óra között), mobil: 0745-361455.

Egyetemista lány angol és román nyelvet tanít kisiskolásoknak. Telefon: 0744-531917. (0028)

Miután bombameglepetésre a Liverpool kiütötte a Chelsea-t, az lett volna a még nagyobb meglepetés, ha a PSV Eindhoven is kiüti az AC Milant. Ennek persze jóval kisebb esélye volt, hiszen a két csapat nem 0–0-ról, hanem 2–0-ás Milan vezetéssel kezdte az elődöntő visszavágóját, miután az első mérkőzésen az olasz együttes az utolsó percben duplázta meg előnyét annak ellenére, hogy a látottak alapján nem érdemelte meg a vereséget.

Az akkor több jó helyzetet elkönnyelműsködő hollandok most sokkal magabiztosabbak voltak, és meglepő módon 10 percre sem volt szükségük ahhoz, hogy bevegyék Dida kapuját. A 9. percben Park ugratta ki Vennegoor of Hesselinket a tizenhatoson belül, ő átverekedte magát Stamon, közben a labda ismét a dél-koreai támadó elé került, aki 7 méterről jobbal a léc alá bombázott. A vendégek hálóőre az egyenes kieséses szakaszban 640 perc elteltével először kapott gólt, s nem ez volt az utolsó! Előbb azonban – a 28. percben – ugyanaz a Vennegoor of Hesselink fejelte kapufára van Bommel szabadrúgás-beadását.

Az ügyesen, meggondoltan támadó, szépen építő hollandok továbbjutási esélyeit a korán megszerzett gól életben tartotta. De esélyeik akkor kezdtek igazán megnőni, amikor a második félidő elején is sikerült gólt szerezniük. Akkor, a 66. percben Li a bal oldalon ismét lefutotta Cafút, pompás beadását pedig Cocu 7 méterről fejelte Dida mellett a kapuba.

A maradék 24 percben tehát gyakorlatilag 0–0-áról indult újra a párharc. Ez meg is látszott a játékon: mindkét csapat elsősorban a biztonságra törekedett. A hollandok visszavettek az iramból, az olaszok is csak ímmel-ámmal tologatták a labdát, s a mérkőzés nagy léptekkel közeledett a hosszabbítás felé. Az olaszoknak volt egy jó helyzetük a 80. percben, de a csereként beállt Ambrosini nem helyezte jól fejesét, amely így pont a kapust találta el.

S amikor már mindenki a bíró lefújását várta, a hosszabbításpercekben az olaszok megrázták magukat, s kihasználva a már lazsáló holland védelem figyelmetlenségét, megszerezték továbbjutást érő góljukat. Ambrosinit ugyanis senki sem „fogta", ő pedig így feszélyezetlenül sétált be a holland 16-os közepébe, s ugyancsak feszélyezetlenül fejelte kapuba Kaká milliméterpontosságú beadását. A mérkőzés azonban itt még nem ért véget: az újrakezdés után az első támadást gólra váltotta a PSV: Vennegoor of Hesselink megcsúsztatta a labdát, s azt Cocu 14 méterről ballal, fordulásból a kapu bal oldalába lőtte. Az olaszok idegenben lőtt góljának súlyát azonban nem tudta ellensúlyozni e találat szépsége, s újabb gólszerzésre már nem volt idő. Így a Milan idegenben szerzett góllal, nem kis szerencsével, és nem is éppen megérdemelten bejutott a döntőbe, hiszen a PSV Eindhoven szebb labdarúgást mutatott fel.

A Milan így Isztambulban május 25-én 10. döntőjét játszhatja a legrangosabb európai kupában, ellenfele a Liverpool lesz.

Bajnokok Ligája, elődöntő, visszavágó: PSV Eindhoven (holland)–AC Milan (olasz) 3–1 (Park 9., Cocu 2 – 66., 92., illetve Ambrosini 91.), továbbjutott a Milan 3–3-as összesítéssel, idegenben lőtt góllal.

A szerdán lejátszott 24. fordulót követően szorosabbá vált a helyzet a tabella élén: a Steaua jászvásári botlását mindkét, bajnoki címre még pályázó együttes kihasználta, így hat fordulóval a bajnokság vége előtt 4 pontra csökkent a katonacsapat előnye. A Bukaresti Rapid a Galaci Oţelult győzte le könnyedén, 3–0-ra, míg a szintén fővárosi „kutyák" éppen csak győztek a tavaszi idény meglepetéscsapata, a Temesvári Poli ellen.

Eközben a tabella alsóházában is zajlik a harc a kiesési elkerüléséért. A kiesésre legesélyesebb csapatok rang-adóján váratlan vendégsiker született: a Krajova, amely nemrég a Naţionalt verte könnyedén, saját pályáján vallott kudarcot a tabella-utolsó Brassó FC-vel szemben, s így ő maga került a 16. helyre.

A CFR-es Alicikovics, akit a Sportul ellen elveszített mérkőzés első félidejének végén a mentők vittek el a pályáról, már este visszatért csapatához a kórházból, szerencsére nincs komolyabb baja: csak enyhe agyrázkódást szenvedett.

A tegnapi lapszámunkban nem közölt eredmények: Krajovai Egyetem–Brassói FC 1–3 (Schumacher 45. – 11-esből, illetve Tatarciuc 22., Surdu 39., Arm. Karamian 61.), Dinamó–Temesvár 1–0 (Bălan 63.), Rapid–Galac 3–0 (Buga 11., Burdujan 13., Stancu 74.). A sorrend:

1. Steaua 24 15 6 3 41–15 51
2. Rapid 24 14 5 5 40–22 47
3. Dinamó 24 15 1 8 44–27 46
4. Farul 24 12 7 5 33–21 43
5. Naţional 24 11 6 7 40–30 39
6. Sportul 24 9 7 8 29–25 34
7. Temesvár 24 10 4 10 31–32 34
8. Galac 24 9 4 11 19–24 31
9. CFR 24 7 8 9 28–37 29
10. Glória 24 8 4 12 34–37 28
11. Argeş 24 6 10 8 28–32 28
12. Jászvásár 24 7 7 10 22–35 28
13. Bákó 24 6 9 9 16–22 27
14. Apullum 24 5 7 12 22–45 22
15. Brassó 24 5 6 13 24–35 21
16. Krajova 24 4 7 13 22–34 19

A következő fordulóban a CFR-Ecomax a Jászvásári Polit fogadja. A mérkőzésre délután 5 órától kerül sor a Gépész utcai stadionban, egyetlen tévéadó sem közvetíti élőben. A 25. forduló további műsora: május 7-én, szombaton: Naţional–Sportul, Glória–Dinamó, Bákó–Farul, Temesvár–Krajova; május 8-án, vasárnap: Brassó–Argeş, Galac–Steaua, Rapid–Apullum.

• A szakszövetség 3–0-ás eredménnyel igazolta a Szamosújvári Olimpia javára a Szatmárnémeti Szamos elleni múlt fordulóbeli mérkőzést, mivel a vendégegyüttes eltiltott játékost használt. A pályán 3–1 volt az eredmény.

A Magyar élvonal hétközi fordulójában újabb lépést tett az aranyérem megnyerése felé a Debrecen, miután simán, 3–1-re legyőzte a Pápát. A bajnoki címvédő Ferencváros hazai pályán győzött a sereghajtó Békéscsaba ellen, míg a tabella-harmadik Újpest meglepetésre egygólos vereséget szenvedett Pécsen, s így lecsúszott a pódiumról, mivel a győri együttes magabiztos győzelmet aratott a bennmaradásért küzdő nyíregyházi gárda ellen, s ezzel megelőzte az újpestieket. A pécsiek sikerét egyébként növeli, hogy több mint egy órán át emberhátrányban futballoztak. Az MTK Budapest Székesfehérvárról hozta el a három pontot, míg a ZTE hazai pályán vesztette a Sopron ellenében.

Eredmények: DVSC-AVE Ásványvíz–Lombard FC Pápa 3–1 (Dombi 37., Böőr 43., Bogdanovics 86., illetve Somfalvi 91.), Győri ETO FC–Nyíregyháza 3–1 (Perics 38., Kenesei K. 2 – 70., 91., illetve Némedi 53.), Fehérvár FC–MTK Budapest 2–3 (Kuttor 4., Voicu 89., illetve Czvitkovics 2 – 15., 76., Illés 64.), Pécsi MFC–Újpest FC 1–0 (Horváth Gy. 32., kiállítva: Pavicevic 28. – Pécs), Diósgyőr BFC–NABI Kaposvár 2–0 (Gáspár 51., Máté P. 67.), Ferencváros–Előre FC Békéscsaba 2–0 (Bartha 4., Bajevski 90.), Budapest Honvéd–Vasas 1–0 (Takács Z. 74.), ZTE FC–Matáv FC Sopron 0–1 (Horváth A. 63.). A sorrend:

1. DVSC 26 17 4 5 48–21 55
2. FTC 26 15 4 7 51–27 49
3. Győr 26 14 6 6 39–27 48
4. Újpest 26 12 9 5 49–29 45
5. MTK 25 13 7 5 38–24 45
6. ZTE 26 11 5 10 37–35 38
7. Sopron 25 10 7 8 40–40 37
8. Fehérvár 26 10 8 8 36–29 35
9. Honvéd 26 10 4 12 36–53 34
10. Diósgyőr 26 10 2 14 35–40 32
11. Pécs 26 7 8 11 24–31 29
12. Vasas 26 9 1 16 31–45 28
13. Pápa 26 7 5 14 36–38 26
14. Kaposvár 26 6 8 12 28–43 26
15. Nyíregyh. 26 5 9 12 32–50 24
16. Békéscs. 26 4 7 15 23–51 19

Az MTK-tól 1, az FC Fehérvártól 3 pontot levontak.

Kolozsvár mindkét A-osztályú csapata számára végzetesnek bizonyult a szerda délután, a fiúk és a lányok egymás után vesztették el – mindketten hazai pályán – a döntőbe jutás esélyét. Mentségükre, mindkét csapat a címvédőket fogadta, amelyek hazai pályán már magabiztos 2–0-ás előnyre tettek szert a három nyert mérkőzésig tartó elődöntőben.

Kolozsvári BU Poli Mobitelco Carbochim–Ploiesti-i CSU Asesoft 80:89 (20:22; 15:19; 24:22; 21:26)
A Ploieşti-i első két mérkőzés forgatókönyve ezúttal is megismétlődött: Kolozsvár a mérkőzés közepén ismét képtelen volt tartani az iramot az Asesofttal, amely elhúzott, és me-gint hiába zárkózott fel az U, mert az ellenfél most is magabiztosan verte vissza a rohamot.

A mérkőzés eleje ment a legjobban az U-nak – a második percben vezettek először(6:4), és a negyed közepén is három pont volt előnyük (15:12) – de erre az Asesoft, Kraszics vezetésével, 10:2-vel válaszolt (17:22), s csak Mocanu negyed végén dobott hármasával tudott közel maradni a kolozsvári csapat.

A második negyedben ismét az U kezdett jól, egy hetes sorozattal ismét vezettek (27:24), de ezúttal utoljára. Ezt ugyanis az Asesoft két perc alatt 27:36-ra fordította, s a hazaiak csak Medvegynek köszönhették, hogy játékban maradtak a szünet előtt.

A harmadik negyedben, miközben Medvegy egyedül próbálta tartani az iramot, az Asesoft ismét meglépett, ezúttal már 14 pontra (40:54), de Mocanu és Dumitrescu büntetői ismét közel tudták hozni Kolozsvárt az utolsó tízperc előtt (59:63). Mocanu kipontozódása nagy csapást jelentett az U-nak, főképp, hogy a vendégek „nagyemberei", Burlacu, Kuzmanovics és Bulatovics még mindig a pályán voltak, bár már jóval korábban begyűjtöttek 4–4 személyi hibát. Ennek ellenére Krsztanovics remeklésével (10 pont, 5 lepattanó az utolsó negyedben) három és fél perccel a lefújás előtt még mindig csak 3 pont volt a hazaiak hátránya (73:76).

Kraszics újabb hármasa és Bulatovic kosarai azonban behozhatatlan előnyhöz (73:85) juttatták az Asesoftot, miután Silvăşan és Krsztanovics is kihagyott egy sima ziccert. Lăpuşte ugyan még begyötört pár pontot, de ez csak a szépítéshez volt elég, így az Asesoft sima 3–0-s összesítéssel jutott döntőbe.

Pontszerzők: Kolozsvár: Krsztanovics 24 pont, 14 lepattanó; Dumitrescu 20 (3 x 3); Medvegy 11 (1); Mocanu 10 (1); Lăpuşte 9, 9 lepattanó; Silvăşan 4. Ploieşti: Burlacu 25 pont (2 x 3); Bulatovics 19, 8 lepattanó; Kraszics 15 (4); Kuzmanovics 13 (2); Helcioiu 7; Apostol 5; Szíjártó 5 (1).

Kolozsvári U ACSA Terapia–Târgoviştei Livas Petrom 56:66 (15:18; 25:25; 5:9; 11:14)
A lányok mérkőzése nagy csapás volt azoknak a – kevés – nézőnek, akik a fiúk veresége után is kitartottak a sportcsarnokban. A Târgovişteben súlyos sérülést szenvedett Vescan nélkül felálló hazaiak nem tudták feldolgozni legjobb pontszerzőjük és lepattanózójuk hiányát, pedig a vendégeknél is csak egy-két játékos volt, akin látszott: valóban nyerni akar. Leginkább Nagy Ildikót emelhetjük ki közülük, aki egy hihetetlen második negyedet produkálva (15 pont) gyakorlatilag egyedül vitte csapatát, amikor a leginkább szüksége volt erre.

A mérkőzés kiegyensúlyozottan kezdődött, már ha kiegyensúlyozottnak lehet nevezni egy olyan találkozót, amelyen a vendégek 15 sikertelen kísérlet után szerzik meg első hárompontosukat. A hazaiaknál az elején egyedül Iacoviţă, majd később Orosz játszott említésre érdemesen; Nicolaescu eladott labdáival, Urse passzivitásával, Huţanu buta személyi hibáival tűnt ki. Ennek ellenére a 18. percben még az U vezetett (32:29), a Livas a már említett hárompontosával egyenlített, s ezután már övék volt a meccs.

A leggyengébb a harmadik negyed volt, három percnek kellett eltelnie, míg valamelyik csapat pontot szerzett (40:45), de az U első pontjára újabb 4 és fél percet (!) kellett várni (43:47). Az már a színvonalat (pontosabban a színvonaltalanságot) jellemzi, hogy a Livas ennek ellenére sem tudott elhúzni, s így az utolsó negyed elején Orosz hármasával és Mureşan bátortalan, de pontos dobásával már csak 2 pont volt a különbség (50:52). Három perc múlva azonban már 50:60-at mutatott az eredményjelző, a kolozsváriaktól teljesen elpártolt maradék szerencséjük is, és már a legtisztább helyzeteket sem tudták pontra váltani. Ekkor ismét Iacoviţă és Orosz vette át a kezdeményezést, és valahogy becsúsztattak hat pontot, így még esély maradt az utolsó másodpercekre. Amit a hazaiak helyett a vendégek használtak ki: a meccs utolsó hat pontját ők szerezték, beállítva az 56:66-os és összetettbeli 3–0-s végeredményt.

Pontszerzők: Kolozsvár: Iacovita 20 pont (3 x 3), 7 lepattanó; Orosz 15 (3); Nicolaescu 6 (1); Ardelean 4; Mureşan 4; Huţanu 3; Urse 2, 7 lepattanó; Csender 2. Târgovişte: Nagy 21 pont, 14 lepattanó; Bayreva 10, 8 lepattanó; Cutaş 10; Drăguş 8 (1 x 3); Yaroshka 6 (1); Ciocan 6; Istrătescu 4.

Az ausztriai vb szerdai eredményei: A-csoport (Bécs): Szlovákia–Ausztria 8–1 (1–0, 2–0, 5–1), Orosz-ország–Fehéroroszország 2–0 (0–0, 1–0, 1–0). A csoport végeredménye: 1. Szlovákia 5 pont (13–5), 2. Orosz-ország 5 (9–5), 3. Fehéroroszország 2, 4. Ausztria 0. C-csoport (Innsbruck): Svédország–Finnország 5–1 (2–1, 2–0, 1–0), Ukrajna–Dánia 2–1 (0–0, 1–1, 1–0). A csoport végeredménye: 1. Svédország 6 pont, 2. Finnország 4, 3. Ukrajna 2, 4. Dánia 0.

Az oldalt szerkesztette: Balázs Bence