A természeti katasztrófák felvetették a biztosítás szükségességét
(Kiss Olivér felvétele)

Az elmúlt években törvényszerűen visszatérő árvizek és egyéb természeti katasztrófák nyomán gyökeresedett meg a román kormány szintjén a kötelező lakásbiztosítás bevezetésének a gondolata. Az ötlet maga számos vita tárgya volt, hiszen világszinten nem sok példa van ilyen jogszabályra, térségünkben mindössze Törökországban van hatályban ilyen törvény, ennek ellenére, a követhetetlenség miatt, az ingatlanoknak ott is csak csekély hányadát biztosították. Ugyanez az arány viszont jóval nagyobb számos olyan nyugati országban, ahol nincs erre törvény.

A több hónapja folyó tárgyalások és egyeztetések nyomán, az elmúlt időszakban kezdett formát önteni a törvénytervezet, amely azonban úgy tűnik: minden szempontból jócskán alulmúlja a várakozásokat.

(Részletek az 5. oldalon)

A magyar forradalom 50. évfordulójára jelenik meg a Polis Könyvkiadó és az Erdélyi Múzeum-Egyesület közös kiadásában az 1956 ERDÉLYBEN. Politikai elítéltek életrajzi adattára 1956–1965 című kötet. A nyomdából nemsokára kikerülő kiadványt Dávid Gyula tanulmánya és egy, a nagyobb pereket adatszerűen bemutató fejezet vezeti be. A kötethez csatlakozó két térképen a Duna-delta és a Brăilai nagysziget kényszermunkatáborai azonosíthatók be.

Hogyan született meg a könyv kiadásának az ötlete, kérdeztük Dávid Gyulát, a Polis Kiadó igazgatóját.

– A kötet története 2005. október 23-án kezdődik, amikor a Krónika napilapban megjelent egy korábbi feljegyzéseim alapján készült számbavétel arról, hogy ki mindenki volt elítélve Erdélyben 1956 kapcsán. Ennek a közleménynek az alapján keresett meg a Magyar Főkonzulátus, személyesen Szentpéteri István konzul, hogy szeretnék támogatni egy kötet megjelenését, ennek megfelelően próbáljuk számba venni, kikkel lehetne egy országos kiterjedésű adatgyűjtést elkezdeni. Akkor szerveztünk meg egy kisebb munkaközösséget, és kikértem történészek szakvéleményét is.

– A kötet nyomdába adásáig közel 1400 személynek az adatait sikerült összegyűjteni, amelynek az alapját a Politikai Foglyok Szövetségének a tagnyilvántartásai képezték. Megkaptam a névsorokat és címeket, majd elkezdtük keresni a névsorokon szereplőket. Ezenkívül nyilván szükség volt levéltári kutatásra is. Fennmaradt a Magyar Autonóm Tartomány katonai ügyészségének az irattára, ez a marosvásárhelyi Állami Levéltárban van, Pál Antal Sándortól kaptuk meg az anyagot, innen szintén kikerült mintegy 700 embernek az adata. Ennek csonkasága, hogy tulajdonképpen csak a vád alá helyezésig kísérik végig az eseteket, hogy mi történt az illetővel, elítélték, vagy szabadlábra helyezték, azt esetleg más helyeken lehetett volna kideríteni. Ezek a dolgok viszont, csak akkor derültek ki, ha az illető személyt sikerült megtalálni.

Ugyanakkor segítségért fordultam a történelmi egyházak vezetőihez, az ő támogatásukkal megkerestük az egyházközségeket, és onnan is elég sok anyag érkezett be. Nyilván a személyes kapcsolatok is hozzájárultak, hiszen a politikai elítéltek tudtak egymásról, egyik a másiknak az adatait megszerezték.

Az adatlapban szereplő kérdőívben nem csak magukról a történésekről érdeklődtünk, hanem arra is kíváncsiak voltunk, hogy mi történt az illetővel a szabadulás után. Nagyon tanulságos történetek derültek ki: kit, hol, milyen formában akadályoztak az élete folyamán, és hogyan szenvedte meg a családja. A főanyag 1956–1965 között letartóztatottakra és elítéltekre vonatkozik, 1956-nak a romániai utótörténete adatolhatóan 1965-ig tart ugyanis.

– Az évfordulóra szervezett ünnepségek során bemutatják a kötetet?

– Nem tudom, hogy lesz-e lehetőség könyvbemutatókra, hiszen az évforduló ünnepségek tulajdonképpen nem erről szólnak. Már folynak a könyv nyomdai munkálatai, és október 15-e és 20-ika között mindenütt ott lesz, ahol ilyen rendezvények lesznek. Akit érdekel, megvásárolhatja, és igyekszünk, hogy mindenki, aki adatot szolgáltatott, illetve hát, akivel személyes kapcsolatba sikerült kerülnünk, megkapja a könyvet. Körülbelül 500 ilyen személyről van szó.

– Szívesen nyilatkoztak az emberek, vagy akadtak olyanok is, akik nem bocsátkoztak részletekbe?

– Nagyon érződött a válaszokon az, hogy örültek: valaki végre számba veszi őket, végre kezd érdeklődni – legalább ennyire – a társadalom a sorsuk iránt. De olyanok is voltak, akik elhárították, mert még mindig élnek bennük bizonyos félelmek, és, ahogy ezeket elmondták, az az érzésem, nem is alaptalanul, ugyanis sokan olyan környezetben élnek, hogy mai napig is fenyegetve érzik magukat az elmúlt életük miatt. De általában örömmel fogadták, és a kis munkaközösség is lelkesedéssel dolgozott, hiszen úgy éreztük, végre erkölcsi elégtétel azok számára, akik megszenvedték a börtönéveket.

A könyv anyaggyűjtéséhez, a feldolgozásához, a nyomdai munkálatokhoz jelentős támogatást kaptunk, Szili Katalin személyes segítségével, a Határon Túli Magyarok Hivatalától, ezenkívül a Communitas Alapítvány is hozzájárult egy elég jelentős összeggel, ahhoz, hogy ez a könyv olyan formában tudjon megjelenni, amely méltó az ünnephez.

– Ezeket az embereket rehabilitálták valamilyen formában?

– 1964-ben volt egy általános kegyelmi rendelet. Ez azt jelentette, hogy elengedték a büntetés hátralévő részét, de a bűntett, mint jogi tény megmaradt. Tíz év lejárta után lehetőség volt jogi rehabilitációt kérni, amit azon az alapon, hogy az illető, hogy viselkedett a szabadulása után, és hogy minősítette a szekuritáté, vagy a párt, aki kérte, megkaphatta. Ezenkívül volt két-három olyan csoport, amely 1990 után a Legfelső Bíróságnál elérte a korábbi ítéletének a megsemmisítését, újratárgyalását és bírósági felmentését a vád alól. Általában az emberek nem tudták, vagy nem vállalták ezt az elég hosszadalmas jogi procedúrát. Aztán létezik egy bizonyos anyagi ellenszolgáltatás, a 118-as törvény szerint, amely a politikai elítélteknek a börtönben töltött évek után jár, fizetés, illetve nyugdíj kiegészítésként, de a jogi rehabilitációja, a fentebb említetteken kívül, senkinek sem történt meg.

– Mi történik azokkal, akik időközben elhaláloztak?

– A 118-as törvény az elhalálozott házastársának tovább biztosítja a nyugdíjat, de a gyermekeinek már nem. Ha valaki kérni szeretné, a jogi rehabilitáció eljárást post mortem is le lehet folytatni, de ez azt jelenti, hogy a Legfelső Bíróságnak meg kell semmisítenie a korábbi ítéletet, illetve el kell rendelni a per újravételt, és le kell folytatni egy jogi procedúrát, ahhoz, hogy kimondhassák: ártatlan volt.

A kolozsvári önkormányzat évek óta kéri, hogy a Szabók-bástyáját (más néven: Bethlen-bástyát) kaphassa meg a Művelődési Minisztériumtól, amely az Erdélyi Történelmi Múzeum által birtokolta azt.

A szeptember 13-ai keltezésű 1205-ös kormányrendelet végül teljesítette ezt a kérést.

A bástya a 15. században a Zsigmond király rendelete nyomán épített második erődítménysor része. 1627 és 1629 között Bethlen Gábor fejedelem parancsára felújították, és a szabók céhére bízták. Legutóbb 1959-ben végeztek rajta javítási munkálatokat.

A rendszerváltást követően az építmény a hajléktalanok kedvenc búvóhelye lett, az időről időre bevetett óvintézkedések dacára hamarosan megtelt szeméttel.

Az önkormányzat egyik jelentős terve mostanában az, hogy feltérképezze és használhatóvá, kihasználhatóvá tegye Kolozsvár idegenforgalmi látványosságait. Ebből a szempontból került ismét górcső alá a bástya, elsősorban tehát azért kérték el azt a minisztériumtól, hogy rendbe tehessék és bevonhassák azt a turisztikai körforgalomba.

A város – megfelelő szakértelem és főleg pénz hiányában – magáncéggel szeretne társulni, amely a szükséges befektetéseket eszközölve értékesíthetné a jelenleg rendkívül elhanyagolt állapotú látványos építményt.

Október 4. és 6. között rendezik meg városunkban a XI. GIS Workshop Nemzetközi Térinformatikai Munkaműhelyt, melynek szervezői a Kolozs Megyei Tanács, a budapesti Hungis Alapítvány, a Romániai Közigazgatási Informatikusok Országos Egyesülete (ANIAP) és a kolozsvári Gábor Dénes Alapítvány. Az immár hagyománynak örvendő rendezvényen hazai és magyarországi szakemberek vesznek részt.

Köszöntőbeszédében Kerekes Sándor, a megyei tanács alelnöke napjaink informatikájának és a térképek sokféleségének térhódítására emlékeztetett, amelyek az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkor felértékelődnek a különböző cégek, a magánszektor, a civil szervezetek stb. szintjén. Ezért fontos, hogy a szakembereknek alkalmat biztosítsanak a tudományág újdonságainak bemutatására, a kapcsolattartásra.

Dr. Berencei Rezső, a Hungis Alapítvány ügyvezető igazgatója felhívta a figyelmet, hogy az anyaországban az

elmúlt év olyan jelentős változásokat hozott az állam- és közigazgatásban, amelyek hatással vannak a térinformatikai megoldások alkalmazására. A Miniszterelnöki Hivatalon belül megalapították az Elektronikus Kormányzati Központot, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériumon belül pedig önálló szaktitkárság foglalkozik a település- és régiófejlesztési stratégia kidolgozásával, amely szintén kapcsolódik a térinformatikához. Az EU a 2007–2013 időszakban 8000 milliárd forintnyi támogatás felhasználhatóságát teszi lehetővé, ami szintén kedvezően érintheti a térinformatika fejlődését. Annál is inkább, mert az ország jelenlegi kedvezőtlen gazdasági helyzetéből a kilábalás elképzelhetetlen konkrét térinformatikai rendszerek és megoldások igénybevétele nélkül.

Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke arról beszélt, hogy a térinformatika ma már az általános információtechnológia egyik alapeleme. Kezdetben ezeket a rendszereket abból a célból fejlesztették ki, hogy az egyes felhasználók téradatait digitális térképekkel, tervrajzokkal egészítsék ki. Ma azonban más az ezekkel szembeni elvárás, hogy a vállalatok, intézmények menedzsmentjét tér-adatstruktúrára helyezzék. Az internet román, illetve nemzetközi honlapjairól sokatmondó információkat találni egyes kulcsszavak felbukkanásának gyakoriságáról: pl. GIS (145000 a román / 78 000 000 a nemzetközi honlapokon), termékek (58 100 / 16 900 000), projektek (27900 / –), megoldások (49 700 / 11 800 000), cégek (43100 / –), Rt. (23 400 / 7990 000). Következtetésként elmondható: „Ha nem vagy látható, nem is létezel". A világháló fejlesztése dinamikussá tette a térinformatikát. Romániában 2001-ben 100 alkalmazottra alig 9,4 személyi számítógép jutott, és ugyanannyi emberből csupán 2,71 fő rendelkezett internet-hozzáféréssel. Az EU-hoz való csatlakozás további lendületre kényszeríti a tudományág művelőit, alkalmazóit. Mivel az EU egyik alapvető célkitűzése az információs társadalom kialakítása, Romániának a közeljövőben igyekeznie kell felzárkózni ehhez a követelményhez – a Távközlési és Informatika-technológiai Minisztérium stratégiája ezt nem téveszti szem elől.

Marcela Zaharia, az ANIAP vezetőségi tanácsának tagja azt emelte ki, hogy a Kolozs megyei Tanács az ország egyetlen önkormányzata, amelynek sikerült ilyen hagyományt teremtenie a térinformatika szakberkeiben.

A megnyitót délelőtt a prefektúra, délután az Univers T szálló nagytermében előadások követték. A szakemberek tanácskozása ma az utóbbi helyszínen folytatódik.

Romániának legjobb esetben 20 évre, legrosszabb esetben viszont 80 évre van szüksége ahhoz, hogy kiegyenlítődjön a közte és a régi EU-tagállamok fennálló gazdasági szintkülönbség – ez a bukaresti Civil Kezdeményezésért Egyesület nemrég tartott kerekasztal megbeszélésének egyik legfontosabb tanulsága.

A Bukaresti Európai Integrációs Tanulmányok Karának dékánja, Florin Bonciu a találkozón elmondta: – A fejlődés maga hosszú folyamat. Ezt a tényt a rég csatlakozott országok példája is igazolja. Románia demográfiai sajátosságai is befolyásolják a gazdasági fejlődést. Míg az EU-tagállamok lakosainak alig nyolc százaléka él vidéken, Romániában ez az arány megközelíti az 50 százalékot.

Bonciu szerint nem kell, hogy aggasszon Románia csatlakozás utáni monitorizálása, tudomása szerint minden tagországot megfigyelnek.

Gratiela Iordache, a képviselőház pénzügyi bizottságának alelnöke szerint 20–30 év alatt utolérhetjük uniós társainkat. Ehhez viszont erős középosztályra, erős kis- és középvállalkozásokra, külföldi befektetésekre, a gazdaság átszervezésére, a lakosság munkához való hozzáállásának megváltoztatására van szükség.

Amit férfiaknál okoskodás szül, azt nőknél a sejtelem suttogja sokkal biztosabban.

ÖKUMENIKUS ISTENTISZTELETTEL ÉS ÜNNEPI MŰSORRAL emlékezünk az aradi vértanúkra a hidelvi református templomban (Horea út 5. sz.) október 5-én, ma délután 5 órakor. Mindenkit szeretettel vár a rendezvényre az RMDSZ hidelvi kerülete és a református egyházközség.

A MANÓK HÁZA ZENEOVI október 6-án, pénteken délután 6 órától újra kitárja kapuját. Kis-Kalló Erika szeretettel vár minden 4–7 éves gyermeket, aki kedveli az éneklést, zenehallgatást és a zenés játékokat. Helyszín: Kakasos templom mögötti ifjúsági terem.

ECKSTEIN-KOVÁCS PÉTER szenátor fogadóórát tart október 6-án, pénteken 14–16 óra között a szenátori irodában (Malom/Bariţiu utca 16. szám).

ELKEZDIK A PLÉBÁNIAI HITOKTATÁST a Mária Szeplőtelen Szíve plébánián október 7-én, szombaton de. 10 órakor. Vizi Zakariás plébános várja a kedves szülőket és gyermekeiket a plébánián.

A XXIII. ÁSVÁNY, KÖVÜLET ÉS KŐSÓ KIÁLLÍTÁSÁT rendezi meg Kolozsváron a Román Ásványtani, Őslénytani és Kőzettani Amatőr Kutatók Egyesülete a Művészeti Múzeummal és a Margran Kft.-vel karöltve. A kiállítást az érdeklődők október 6–8. között tekinthetik meg a Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota, Főtér 30.), pénteken 11–18, szombaton 10–18 és vasárnap 10–17 óra között.

EMLÉKEZZÜNK az 1849. október 6-án Aradon vértanúságot szenvedett tizenhárom honvédtiszt mellett a névtelen hősökre is! E hősök hazaszeretetér és helytállására emlékeztető illusztrációk és dokumentumok tekinthetők meg október 6-án 9–17 óra között a Heltai Alapítvány Gróf Mikó Imre Könyvtárának olvasótermében (Mikó/Clinicilor utca 18.).

Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány az idén október 13–14-én rendezi meg a civil szervezetek konferenciáját VIII. Civil Fórum 2006 – Közösségi forrásteremtés címmel.

A konferencia munkálatai plenáris előadások, illetve tematikus szekcióülések és vitafórum keretében zajlanak. A fő témában elhangzott péntek délelőtti plenáris előadásokat, péntek délután és szombat délelőtt hat szekcióülés követi, amelyek az idén a főtémához kapcsolódó altémák köré szerveződnek: HR szervezése a civil szférában, Civil szervezetek vállalkozásai, Szponzorálás, Közösségi gyűjtés. 1–2%., PR a civil szférában, Civil szervezetek és önkormányzatok közti együttműködése.

A gazdasági szféra számos képviselője elfogadta meghívásunkat, és külön szekcióülés keretében mutatják be támogatási politikájukat az érdeklődő civil szervezetek számára.

Nyilvános vitafórum törekszik aktuális kérdésben megszólaltatni a civil szervezetek képviselőit a következő vitaindító előadások kapcsán: Újra kell-e értelmezni a civil szférát?, Új orientációk a civil szférában.

A szervezőknek sikerült megnyerniük a MOL Románia Kft.-t a rendezvény főszponzorának. E támogatásnak köszönhetően a felére csökkentek a részvételi díjak, de az árkedvezmény csak az első hatvan jelentkezőre érvényes. Érdemes sietni a jelentkezéssel.

A Civil Fórum iránti érdeklődés az idén is jelentős, ezért meghosszabbítják a jelentkezési határidőt október 7-ig.

A részletes program és a jelentkezési űrlap megtalálható a www.transindex.ro honlapon is.

További elérhetőségek: Cím: Kolozsvár/Cluj, OP 1, CP 1004.
Mobil: 0040-742-362289
drótposta: jakab_vilma@ermacisza.ro, ermacisza@cluj.astral.ro

A Civil Fórum alkalmával sor kerül a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének éves közgyűlésére is. Akik még nem tagok, ez alkalommal is kérhetik felvételüket.

Október 7–8. között szervezik meg idén is a Régiók Találkozóját, a kalotaszegi Bogártelkén. A kétnapos rendezvényen gazdag program várja a népművészet, néprajz iránt érdeklődőket. Szombat délelőtt a résztvevők a feketetói vásár kínálatát tekintik meg, néprajzos szemmel. Délután 16 órától népművészeti kiállítás nyílik, bemutatkoznak az erdélyi régiók alkotói, néprajzi jellegű előadások hangzanak el, illetve ismertetik a Romániai Magyar Népművészeti Szövetség tevékenységét, este nyolctól éjfélig pedig élő zenés táncház lesz. Vasárnap 9.40-től Bogártelke tárgyi örökségének megtekintése, 11.30-tól istentisztelet, illetve Bogártelke- és templomának bemutatása, délben a népművészeti kiállítás megtekintése, kiértékelés, zsűrizés szerepel a programban.

Rendezők: Bokréta Kulturális Egyesület, Romániai Magyar Népművészti Szövetség, RMDSZ bogártelki szervezete. Támogató: Communitas Alapítvány.

A Kolozs megyei RMDSZ, az Önkormányzati Menedzsmentért Alapítvány, a Claudiopolis Egyesület és az EuroTrans Alapítvány közös szervezésében, pályázatot hirdet Pályázatírás és Projektmenedzsment képzésen való részvételre. A képzés időpontja: október 12–13. (alapfokú képzés), illetve október 19–20. (önkormányzati tisztségviselőknek). Jelentkezési határidő: Az október 12–13. képzésre jelentkezőknek október 9.-ig, az október 19–20. képzésre jelentkezőknek pedig október 16-ig kell a jelentkezési űrlapot kitöltve eljuttatniuk a szervezőkhöz. Helyszín: Kolozs megyei RMDSZ székháza, Cardinal Iuliu Hossu u., 21 sz., Kolozsvár.

Bővebb információkért kérjük, forduljanak munkatársainkhoz a 0264/592-217 telefonszámon, vagy a 0742-050-594 (Filer Lóránd) mobiltelefonszámon.

KOLOZSVÁR

KÖZTÁRSASÁG – Én, a nő és plusz egy fő – amerikai bemutató. – Vetítések: 13, 15.30, 18, 20.30, 23; kedvezménnyel: 13 és 23 órától.

MŰVÉSZ – Volt, vagy nem volt? – román bemutató. – Vetítések: 17, 19.30, 22; kedvezménnyel 17 órától.

GYŐZELEM – Chaos – amerikai. – Vetítés: 14, 22; szerdán és csütörtökön: 14, 18, 22. Hogyan töltöttem a világvégét – román. – Vetítés: 16, 20 órától.

DÉS

MŰVÉSZ – Távkapcs – amerikai. – Vetítés: 17, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 21 órától is, kedvezménnyel.

BESZTERCE

DACIA A-TEREM – Ultraviolet – amerikai. – Vetítés: 17.30, 20; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától; kedvezménnyel: 17.30 órától.

GYULAFEHÉRVÁR

DACIA – A Karib-tenger kalózai – Holtak kincse – amerikai. – Vetítés: 16, 19; pénteken, szombaton, vasárnap 22 órától is; kedvezménnyel: 16 órától.

MAGYAR OPERA

Október 8-án, vasárnap du. 5 órakor: Kálmán Imre: Csárdáskirálynő. Vezényel: Incze G. Katalin. Rendező: Selmeczi György m. v.

ROMÁN OPERA

Október 6-án, pénteken este 8 órakor: Rossini: A szevillai borbély.

MAGYAR SZÍNHÁZ

Október 6-án, pénteken este 7 órakor: I. L. Caragiale: Az elveszett levél. Rendező: Tompa Gábor.

Október 11-én, szerdán este 8 órakor: Hanoch Levin: Jákobi és Lájdentál – stúdióelőadás. Rendező: Elie Malka.

ROMÁN SZÍNHÁZ

Október 14-én, szombaton este 7 órakor: Shakespeare: Lear király – bemutató. Rendező: Tompa Gábor. Dramaturg: Visky András.

TRANZIT HÁZ

Ma, október 5-én, csütörtökön este 7 órakor: A bécsi Vienna Klezmer Band hangversenye. Közreműködik: Alfred Pfleger (hegedű), Ela Malkin (ének, zongora), Martin Breinschmid (dob), Julius Darvas (nagybőgő), Igor Pilyavskiy (harmónika, fúvóshangszerek).

Băsescu ismét győzött. Nem! Fogalmazzunk pontosabban: Băsescu ismét hülyét csinált a román politikai elitből, párthovatartozástól függetlenül. Ha valakinek még kételye lett volna efelől, a tegnapi parlamenti szavazás után most végre meggyőződhetett elnökünk elszántságáról, különös humorérzékéről és nem utolsó sorban „játszótársai" infantilizmusáról. A titkosszolgálat és kémelhárítás igazgatói tisztségére jelölt személyek, az ellenzéki George Maior és az elnöki tanácsos Claudiu Săftoiu különösebb gond nélkül „átment" a parlamenten, miközben a frakciók ködös tekintettel össze-vissza hadováltak, hogy ők majd megmutatják Băsescunak!

A tények ismertek: noha a SRI és a SIE vezető tisztségei elméletileg a két vezető kormánypártot, a liberálisokat és a demokratákat illette volna meg, az államfő egy nappal az országjelentés előtt – mindenféle előzetes egyeztetés nélkül! – közölte: a SIE élére tanácsosát, bizalmasát jelöli, a SRI igazgatói székébe pedig egy ellenzéki politikust. Mégpedig abból a Szociáldemokrata Pártból, amelyet folyamatosan aprít, letolvajbandáz. És mindezt akkor, amikor a román társadalom érzékenyebb része éppen fellélegezett, hogy a kormányváltás után még két évig a titkosszolgálat vezető pozícióiban ragadt Radu Timofte és Gheorghe Fulga, az SZDP két utolsó bástyája távozott az intézmények éléről. Kínos volt nézni azt a műmosolyt a liberálisok arcán, akik tisztességes választ sem adhattak az államfői provokációra, hiszen aznap jelentették be Brüsszelben Románia immár biztos csatlakozási dátumát, másnap és harmadnap pedig a frankofónia-csúcson kellett jópofizni az előkelő vendégekkel. Mire lekerült a lakkcipő, már csak arra maradt erő a liberálisokban, hogy kitegyék Raluca Turcant és Cristian Boureanut a pártból, amolyan pótcselekvésként, Stolojanhoz és Stoicához azonban már nem mertek nyúlni. Nem is lett volna indokolt különben a túl nagy háborgás, hiszen ezzel is csak a megaláztatás nagyságát hangsúlyozták volna. Azt, hogy mennyire semmibe veszi Băsescu Tăriceanut és környékét. Talán ez állt az NLP-nek a tegnapi szavazáson képviselt álláspontja mögött is, amely szerint Maiort, bár jó szakembernek tartják, nem szavazzák meg, mert SZDP-s, és mert haragszanak Băsescura. Săftoiut azonban igen, mert mert. Csak. Vagy valami ilyesmi. Igyekeztek tehát minimalizálni a dolgot: végül is mindkét jelölt hm, elmegy, tehát nem akkora az árulás, mert ha akkora lenne, és az NLP nem lépne ki minimum a kormányból, akkor cinkossággal, megalkuvással lehetne vádolni őket. Tehát jobb visszavonulót fújni...

A demokraták helyzete könnyű, hiszen ők automatikusan azt szavazzák meg, amit Băsescu előirányoz. A Nagy-Románia Pártnak még könnyebb, hiszen se káruk, se hasznuk, ha betartanak. Gondban voltak viszont a szociáldemokraták, akik ahelyett, hogy kihasználták volna Maior jelölését, és azt kommunikálták volna választóik fele: lám az SZDP, amely megszabadult korruptjaitól és szekusaitól, az öntisztító viharok után továbbra is jelentős párt maradt, amelyet nem lehet megkerülni ilyen fontos kérdésekben, ehelyett egymásnak estek. Merthogy miért épp a fregatt-vásárló Maior? Miért kell egy viharoktól dúlt, megtépett, megtizedelt pártból származó jelölt Băsescunak? Ki és miről egyezkedik a pártból az államfővel? Geoană? A Kolozsvári Csoport? És hova vezet ez az egész? – rémüldözik Sorin Oprescu. Eközben Ion Iliescu csak legyint: Maior, az SZDP, és az egész román politika – tehetjük hozzá – csak bábok Băsescu kezében, nincs itt semmiféle kulisszamögöttes. Bár megszavazták saját jelöltjüket – mégiscsak snassz lett volna az ellenkezője – a Maior-ügy felújította, kiélezte a pártban a feszültségeket régi gárda/Kolozsvári Csoport között.

És itt van a Konzervatív Párt, amely megszavazza Maiort, de Săftoiut nem. Üzenet: azzal, hogy az államfő tanácsosát nyilvánosan leszavazzák, megkontrázzák Băsescut, nehogy azt higgye, Maiorra az ő kedvéért voksolnak. A SRI-elnökjelölt megszavazása az SZDP-nek szól, akivel ismét felmelegítenék a kapcsolatot, hiszen valahogy, valakinek a hátán be kéne jutni a parlamentbe – kétszer már sikerült! A dolog annyiban bonyolult, hogy jó-jó, de melyik SZDP-vel akarnak újraszövetkezni? Azzal, amelyikről éppen azt feltételezik, hogy kiegyezett Băsescuval? De ha ez nem is igaz, mit szól a jelenlegi szociáldemokrata pártvezetés ahhoz, hogy a kiebrudalt Dan Ioan Popescu két napja a KP alelnöke, és hogy ide várják a kegyvesztett Adrian Năstasét is?

Mit szóljunk az RMDSZ-hez? Folyamatosan azt nyilatkozták, hogy elegük van a DP-ből és Băsescuból, akik ellehetetlenítették a kisebbségi törvényt, nem konzultálnak stb. most meg szavazatukat adják, hadd örüljön a DP, Băsescu, és velük együtt az SZDP, amely azonban, mint említettem, inkább aggódik, mint ünnepel. S hogy miért tette? Mert egyet értett, vagy mert amúgy is mindegy volt, mit csinálnak a „bajkeverő kisebbségiek"? Esetleg cserébe a kisebbségi törvény egy-két vesszőjéért? Vagy másért?

Pazar látvány volt tegnap a parlament, ahol a zaklatott román politika 16 évének egyik csúcsteljesítményét láthattuk groteszkből, tudathasadásból, cinizmusból. Crin Antonescu fogalmazta meg a legmélyrehatóbban ezt a helyzetet, aki szerint olyan káosz uralkodik ma a román politikában, amelyben képtelenség eligazodni, hogy ki van ellenzékben, ki van hatalmon. De talán ez is a cél: mindaddig, amíg a jelenleg ellenzékben lévő SZDP egykori alelnöke (D.I. Popescu), és a szintén ellenzéki, nacionalista NRP Kolozs megyei elnöke (Petru Călian) ma a Konzervatív Párt tagjaként azokkal kormányoz, akikkel szemben elvesztette a választásokat, vagy hogy a titkosszolgálatot ellenzéki vezetőnek és nem a hatalmon lévő pártoknak adja az államfő, és ezt a parlament elfogadja, mindaddig tehát, amíg minden ilyen kaotikus viszonyok uralkodnak, senkinek sincs igazán esélye a gyeplőt valóban kézbe venni. Băsescutól.

Gerillák fogságába esett hét külföldi munkás egy olajfúrótelep közelében szerdán Nigéria déli részén, miközben tizenhat korábban elrabolt nigériai olajmunkás visszanyerte a szabadságát. A munkásokat – négy brit, egy malajziai, egy román és egy indonéziai állampolgárt – az Akwa Ibom szövetségi államban található Eket városból hurcolták el, az ExxonMobil ipartelepe közeléből. A rajtaütés eddig példátlan módon egy kerítéssel körülvett lakónegyedet vett célba, s a támadás során két nigériai biztonsági őr életét vesztette.

A fegyveresekkel egyelőre nem sikerült kapcsolatot teremteni. Egy viszonylag nyugodt szeptember után a szerdai néhány napon belül már a második emberrablással végződő rajtaütés volt a térségben. Ebben az évben több mint két tucat olajipari munkást raboltak el fegyveresek a deltavidéken, a túszejtő akciók többnyire vérontás nélkül értek véget.

A gerillák tizennégy katonát öltek meg, amikor hétfőn magukkal hurcolták a Royal Dutch Shell olajipari cég alkalmazottait. A támadásért egy bizonyos Egyesített Forradalmi Tanács vállalta a felelősséget. A szervezet egy gerillavezér szabadon bocsátását követelte üzenetében.

A nagy szegénység jellemezte Niger-deltában a külföldi olajipari érdekeltségekkel szembeni ellenérzés és a jövedelmező olajcsempészet egyaránt táplálja az erőszakot, de váltságdíj reményében is követnek el emberrablásokat.

Mihai Răzvan Ungureanu külügyminiszter is konfirmálta: egy 57 éves román férfi is van a túszok között. Elmondta: Bukarest mindent megtesz szabadonbocsátása érdekében.

Újból tárgyalóasztalhoz ültek a tanügyi szakszervezetek és a kormány képviselői szerdán. A Spiru Haret reprezentánsai sárga trikóban és sapkában jelentek meg a találkozón, amelyen a következő felirat díszelgett: „Középszerű oktatás részesei vagyunk" – az államfői kijelentésre célozva. A szakszervezetek képviselői által kezdeményezett találkozón jelen volt Markó Béla miniszterelnök-helyettes, Sebastian Vlădescu pénzügy- és Mihail Hărdău tanügyminiszter is.

– A FEN tanügyi szakszervezet benyújtotta a béremelésekre vonatkozó követleményeiket: 18 százalékos reálbéremelés, valamint az infrastruktúra korszerűsítésére szánt és el nem költött pénzösszegek újbóli leosztása, valamint a felsőoktatásban új bérezési rács megállapítása – közölte Cătălin Croitoru szakszervezeti elnök.

– A költségvetésben dolgozók bérének megállapítására vonatkozó törvény kidolgozása roppant nehézkesen valósul meg – nyilatkozta lapunknak Lucia Cojocaru, a FSLI Kolozs megyei elnöke. – Úgy vélem, a kormány nem nyitott a társadalmi párbeszédre. Mivel hamarosan elkezdődik a 2007-es év költségvetésének vitája, ez az utolsó alkalom, amikor hallathatjuk szavunkat, és az illetékeseknek eszükbe juttathatjuk „elfeledett" ígéreteiket – mondotta.

A két órás tárgyalások azonban nem vezettek eredményre, a kormány 16%-os béremelést javasolt 2007-re, a szakszervezetek azonban visszautasotították az ajánlatot.

Ma lejár a Szekuritáté Irattárát Tanulmányozó Országos Bizottság (SZITOB) elnökének, Claudiu Secaşiunak a mandátuma. A megegyezés szerint az elnök megbízatása hat hónapra szól, majd új vezetőt választ a testület. Az elmúlt napokban a bizottság több szekus tiszt esetében mondott ítéletet, tegnap Gheorghe Funart és Aleodor Frâncut hallgatták meg.

Várhatóan az átvilágító bizottság mai ülésén szó lesz a tisztújítás kérdéséről. Amint azt Csendes László, a testület RMDSZ által jelölt tagja a Szabadságnak elmondta: ez idáig nem tárgyaltak erről a problémáról, Claudiu Secaşiu liberális párti elnök sem tett semmilyen erre vonatkozó bejelentést. Valószínűleg a választásra egyelőre nem kerül sor, mivel megvárják, amíg a Demokrata Párt (DP) a Turian-botrány után „eltűnt" Dan Lazea helyébe megteszi a javaslatát, tájékoztatott Csendes László. Az RMDSZ képviselője emlékeztetett arra, hogy mostanáig a bizottság tíz taggal működött és alelnök nélkül. Mint ismeretes, a testületbe egy-egy személyt javasolhat az államelnök és a kormányfő, míg a többi kilenc személyt a politikai pártok jelölik ki.

Tegnap a bizottság újabb kilenc szekuritátés tiszt esetében mondott ítéletet. A testület mindegyikük esetében megállapította, hogy „politikai rendőrségnek" minősíthető tevékenységet folytattak. Legismertebb közülük Nicoale Pleşiţă, az egykori Szekuritáté Külügyi Hírszerzésének volt vezetője. Ugyanakkor a bizottság 381 bíró, illetve több 1989-es forradalmár esetében „jó magaviseletet" igazolt.

Szerdán a testület tagjai Gheorghe Funart, a Nagy-Románia Párt (NRP) szenátorát és Aleodor Frâncut, a Nemzeti Liberális Párt (NLP) volt tagját hallgatta meg. Mint ismeretes, Kolozsvár expolgármestere esetében az átvilágító bizottság korábban már „ítéletet" mondott, és igazolta, hogy a szélsőséges nacionalizmusáról közismert politikus nem működött együtt a volt titkosszolgálattal. Múlt héten azonban az Evenimentul zilei bukaresti napilap közölte, hogy újabb hálózati dossziék kerültek az átvilágító bizottság birtokába, amelyekben állítólag Funar neve is szerepel, mindez pedig szükségessé tetette a nagy-romániás szenátor újbóli meghallgatását. Aleodor Frâncu, az NLP tagja és a miniszterelnöki kancellária vezetője a napokban nyújtotta be lemondását azt követően, hogy kiszivárgott a hír, miszerint állítólag „Alexa" feddőnév alatt együttműködött a Szekuritátéval.

Traian Băsescu elnök szerdán kijelentette: az ellenzéki pártok ne reménykedjenek abban, hogy megszerzik az európai biztosi tisztséget, mivel azt egészen bizonyosan a D. A. Szövetség jelöltje – egy demokrata vagy liberális politikus – fogja betölteni. Az államfő hozzátette: az is lehetséges, hogy két személyt jelölnek majd, egyet a demokraták, másikat pedig a liberálisok, a végső döntést pedig az Európai Bizottság (EB) elnöke, José Manuel Barroso fogja meghozni.

Az államfő kijelentésére reagálva Mircea Geoană, a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elnöke szerdán kifejtette: Traian Băsescunak nem áll jogában bárkit is nevesíteni az európai biztosi tisztségre. A legfőbb ellenzéki párt vezetője hangsúlyozta: szerinte az EB-ben azáltal biztosítanák a politikai egyensúlyt, ha a biztosi tisztet egy szociáldemokrata nézeteket valló személy töltené be.

A liberális Bogdan Olteanu, a Képviselőház elnöke tegnap azzal kapcsolatban, hogy akár két személyt is javasolhatnak, azt nyilatkozta: Románia valószínűleg csak egy személyt jelöl majd a szóban forgó tisztségre. „Románia hasonló szuverenitással és önérzettel rendelkezik, mint a többi tagország. Ezek kormányai egy személyt javasoltak, Románia is valószínűleg ezt fogja tenni", mondotta Olteanu.

Niculescu Toni, a külügyminisztérium államtitkára a Szabadságnak elmondta: nem Traian Băsescu államfőt, hanem Călin Popescu Tăriceanu kormányfőt illeti meg a jelölés joga. Az eljárás szerint több személyt is lehet javasolni, akik közül majd José Manuel Barroso, az EB elnöke kiválasztja a megfelelő személyt.

Megszavazta a parlament George Maior és Claudiu Săftoiu jelölését a Román Hírszerző Szolgálat, illetve a Kémelhárító Szolgálat élére. Maior 285 „igen" és 123 „nem" szavazatot kapott, míg Săftoiura 294-en szavaztak „igennel" és 114-en „nemmel". A szavazás titkos volt, a voksolás után mindketten letették a hivatali esküt.

A felszólalások alkalmával Crin Antonescu, a liberálisok frakcióvezetője bejelentette, hogy az NLP nem szavazza meg Maior kinevezését. „Tisztelt parlamenti elnökök, titkosszolgálati képviselők, kedves kémek és besúgók..." kezdte a beszédét Antonescu, majd elmondta: a titkosszolgálatoknak meg kell érteniük, hogy amikor az állam, Románia érdekeinek védelméről van szó, ez nem egy absztrakt entitás, hanem a román polgárok közössége. Ha ez a mentalitásváltás végbe megy a titkosszolgálati vezetők fejében, akkor elmondható, hogy valóban modern titkosszolgálatai vannak Romániának.

Hasonlóan kemény felszólalások hangzottak el a konzervatívok részéről is, akik azonban Maior jelölését megszavazták, a másik jelöltet, Claudiu Săftoiut azonban alkalmatlansággal vádolták. Kijelentették, nem értenek egyet azzal, hogy a kémelhárítás élére Băsescu házibarátja kerüljön, egy volt újságíró, akinek fogalma sincs mi fán terem a titkosszolgálat. A Nagy-Románia Párt, amely egyik jelöltet sem szavazta meg, még messzebb ment a vádakodásban. Gheorghe Funar kijelentette: információi szerint Săftoiu együttműködött a Szekuritátéval. A demokraták és a szociáldemokraták testületileg igennel szavaztak.

Az RMDSZ frakciójának nagy többsége arról döntött: korábbi nyilatkozataikkal ellentétben, amelyben kifogásolták Băsescu eljárását és jelöltjeit, mégis igennel szavaznak mindkét esetben. Hírügynökségek szerint emögött valamiféle titkos, a kisebbségi törvényre vonatkozó egyezség állhat az RMDSZ és a tervezetet hónapok óta blokkoló demokraták közt, mindkét fél azonban hevesen cáfolta ezt. Márton Árpád képviselő szerint a szövetség elsősorban a politikai stabilitás kedvéért döntött így.

Ellenvéleményt Toró T. Tibor képviselő fogalmazott meg, aki szerint nem lehet érv, hogy Maior felkészült szakember, vagy az, hogy bukás esetén maradnak az ideiglenes titkosszolgálati igazgatók, ami még rosszabb. Úgy vélekedett, az RMDSZ-nek következetesnek kell maradnia álláspontjához, miszerint politikai kötődésektől mentes civil kerüljön a titkosszolgálatok élére.

Máté András Kolozs megyei képviselő lapunknak elmondta: azon a véleményen volt, nem kellene megszavazni a demokraták minden kezdeményezését, hiszen közismert a DP-nek és Băsescunak RMDSZ-ellenes megnyilvánulásai. – Azért szavaztam mégis igennel, mert lényegében mindegy, milyen álláspontot képvisel az RMDSZ, a DP és az SZDP nélkülünk is össze tudta gyűjteni a szükséges szavazatszámot.

Eckstein-Kovács Péter szenátor szerint Băsescu kezdeményezését nem tartja helyénvalónak, ez újabb kő a román politika különben is zavaros vizébe – mondotta. – A civil társadalom nagyon szerette volna, hogy apolitikus, technokrata, fiatal személy kerüljön a titkosszolgálatok élére. Bár George Maior felkészültségéhez bizonyára nem fér kétség, nem tudok eltekinteni attól, hogy kapcsolatban állt a vasgárdista érzelmű, a román szélsőjobboldali hagyományokat éltető történésszel, Kurt Treptowval, illetve Ioan Talpeşsel, aki Iliescu alatt vezette a kémelhárítást – mondotta a szenátor, aki szerint Băsescu ezzel a gesztusával elsősorban a liberálisok kiszorítását akarta elérni a titkosszolgálatok éléről.

Pár napja olasz és brit napilapok tág teret szenteltek a romániai állampolgárok garázdaságainak, illetve a nálunk még mindig virágzó pedofíliának.

A legerőszakosabb és legveszélyesebb nációnak nevezte a románokat az olaszországi Il Tempo napilap, amelyet az egyik legrangosabb sajtókiadványnak tartanak a félszigeten. A cikkíró szerint az Olaszországban tartózkodó románok „alaptevékenységei" közé tartozik a prostitúció, a rablás, a hitelkártyák másolása és az illegális bevándorlás. Parboni írásából megtudjuk: a románok bandákba szerveződve hajtják végre bűncselekményeiket. Említést tesz a fiatal román hölgyek pénzsóvárságáról is, akik nem átallják behálózni a gazdag olaszokat, majd érdekházasságot kötnek, a válást követően pedig a már olasz állampolgársággal rendelkező exfeleségek jókora vagyon birtokosaként állnak tovább.

Nem hivatalos adatok szerint Olaszországban hozzávetőlegesen egymillió román állampolgár él: ezekből 300 000 rendelkezik tartózkodási, illetve munkavállalási engedéllyel, de ugyanennyi kérés még elbírálásra vár.

A cikkben nem esik szó az elmúlt napokban történt vandalizmusról, amikor egy román állampolgárok által látogatott római éttermet 15 felfegyverzett olasz fiatal ripityára tört. A többi olasz újság nagy teret szentelt az eseménynek, amelyben öt román állampolgár megsérült, a bár fölötti két lakrész pedig a lángok martaléka lett. Az olasz rendőrség véleménye szerint az akció előzménye az, hogy pár nappal korábban letartóztattak három olasz fiatalt, akik román állampolgárokat bántalmaztak. A The Sun brit napilap szerint Bukarestben még mindig virágzik a gyerekkereskedelem. Brit újságírók a bukaresti Északi Pályaudvar közelében pedofiloknak adták ki magukat. A gyors kínálat felülmúlta elképzeléseiket: szexuális éhségük kielégítésére három 10–11 év közötti fiút 150 euróért azonnal „beszerezhettek" volna, de egy tizennégyéves leánykát is ajánlottak.

Lapértesülések szerint egyre több brit pedofil használja ki hazája törvénykezésbeli hiányosságait, azaz hogy a szexuális bűntettek elkövetői nem kell hogy tudassák a hatóságokkal az országhatáron kívüli, három napot meg nem haladó távollétüket. Egy brit gyermekvédelmi szervezet viszont e rendelet hatálytalanítása érdekében lépett fel.

Cigarettaszünetet tartott egy mozdonyvezető a Kék Nyíl expresszvonaton, amiért várhatóan felelősségre vonják. Pedig pontosan betartotta az új szabályt, amely szerint tilos a vonaton dohányozni. Ezért aztán megállította a szerelvényt, és beszólt a mikrofonba az utasoknak, hogy „mindenki leszállhat, öt perc cigarettaszünetet tartunk", majd lekecmergett fülkéjéből, és komótosan rágyújtott a természet lágy ölén. Az utasok közül jó páran csatlakoztak hozzá, mások viszont – akiket a cigaretta füstje meg nem csapott – nem akartak hinni a fülüknek.

Benne járunk az őszben, nemsokára nyakunkon lehet az esős időszak. Ezért a községgazdák igyekeztek idejében gondoskodni az esetleges árvizek elkerüléséről. Nagyiklódon az idén 4 milliárd lejt költöttek talajjavítási és árvízvédelmi munkálatokra. Nagyiklód és Szamosjenő falvak között több hektár termőföldet nyertek vissza. Különösen a „Libic" határrészben van látszata az anyagi befektetésnek, itt néhány iparegységet szeretnének építeni a közeljövőben. Ugyancsak Nagyiklód községben, Ormány faluban bevezették az ivóvizet a gyalui vezetékről, ami nagy előnyt jelent a lakosság vízellátása szempontjából.

Szamosújváron egyre többen foglalkoznak földműveléssel, és jelentősen megszaporodott a gazdák száma az utóbbi években. Ezzel együtt szaporodtak a gondok is. Városi, és a városhoz tartozó három település szintjén több mint nyolcszáz hektárt művelnek meg családok. Többségük kapásnövényt termeszt, de sokan foglalkoznak zöldségtermesztéssel is. Számukra jól jött az állami ártámogatás, amit eddig 220 földtulajdonos igényelt. A polgármesteri hivatal illetékes osztályán egyébként naponta nagy az érdeklődés az anyagi segítség iránt.

Az Aranyosmente polgármesteri hivatala és a helyi tanács régi, annakidején is közkedvelt, értékelt rendezvényt akar feleleveníteni, mégpedig a termés napját. Ezért szombaton, október 7-én, tíz órai kezdettel a központi, mezőgazdasági élelmiszerpiacon megrendezik a Termés Napját. A szervezők felkérték a környékbeli helységek termelőit, hogy jelenjenek meg és hozzák be termékeiket bemutatásra, valamint eladásra.

A rendezvényen ugyanakkor a különböző vidékekre jellemző, jellegzetes ételkészítményeket is felszolgálnak majd, de jelen lesznek az aranyosmenti borvidékek termelői, akik legfinomabb boraikat fogják kínálni. A programban szórakoztató versenyek is szerepelnek, amelyek lehetőséget adnak a termelőknek ügyességük összemérésére és bebizonyítására. A tervek szerint sor kerül hagymafonásra, érdekesen és díszesen faragott tökféleségek kiállítására, legkisebb és legnagyobb, valamint legfurcsább zöldségfélék bemutatására. A nyerteseket gyümölcsökkel és zöldségekkel jutalmazzák. A rendezvényen néptáncegyüttesek és zenekarok is fellépnek.

A jogszabályterv megalkotói elsősorban arra törekedtek, hogy a kötelező ingatlanbiztosítás ne jelentsen elviselhetetlen tervet a lakosságnak – tájékoztatott Bíró Albin, a Biztosítótársaságokat Felügyelő Tanács tagja. Eldöntötték, hogy a biztosításért fizetendő évi összeg ne legyen nagyobb 20 eurónál, tégla vagy betonházak esetén, és 10 eurónál fa, vagy kőházak esetén. A dolog hátulütője az, hogy a katasztrófa bekövetkezése nyomán kapható összeg viszont nem haladhatja meg a 20 000, illetve a 10 000 eurót.

Még arról is gondoskodtak, hogy a hátrányos helyzetben lévőknek – tételesen a szociális segélyre jogosultaknak – az önkormányzat állami alapokból utalja át a biztosító számlájára a díjat.

A konkrét kivitelezés terén azonban a törvénytervezet számos olyan kitételt tartalmaz, amely jelenlegi formájában – Bíró szerint – számos piacgazdasági alapelvet sért.

Eldöntötték például, hogy létrehoznak egy Pool elnevezésű központi szervet (a jogszabályterv zavarba ejtően hol biztosítónak, hol viszontbiztosítónak nevezi), amely a kötelező ingatlanbiztosításokat ténylegesen lebonyolítja.

A szabad piacon működő biztosítótársaságoknak csupán annyi szerep jutna, hogy egyfajta ügynökökként a díjat begyűjtsék, és százalék ellenében továbbítsák azt a Pool-nak.

A dolog meglehetősen súlyos, hangsúlyozta lapunknak Bíró, mivel az ingatlanbiztosítások eddigi szabad piacát teljesen belevonták ebbe a programba. Magyarán, csak azok a társaságok forgalmazhatnak ingatlannal kapcsolatos kötvényeket, amelyek együttműködnek a Pool-al, és mindenféle egyéb szabadon választható ingatlanbiztosítás csak a kötelező kötvény adalékaként jelenik meg.

A piacgazdaság alapszabályainak ez a megsértése tiltakozást és felháborodást váltott ki a biztosítótársaságokból, amelyek már amiatt is elégedetlenek voltak, hogy a jogszabályterv megalkotásánál véleményüket figyelmen kívül hagyták. Bíró Albin szerint a törvényterv létrehozói arra sem gondoltak, hogy az Európai Unióba való belépéskor Románia területén is érvényes lesz a szolgáltatások szabad áramlásának uniós elve, és nem tilthatják el a más tagországokból érkező biztosítótársaságokat attól, hogy Romániában ingatlanbiztosítási kötvényeket forgalmazzanak.

A belügyminisztérium internetes oldalán tanulmányozható törvénytervezet harmadik cikkelye kijelenti, hogy a jogszabály 2007. január elsejétől lép életbe. Bíró úgy véli: optimista becslés szerint jó, ha a nyár közepére ez megvalósul.

Jelenleg az az uralkodó álláspont, hogy a fennálló viszályok és elégedetlenségek miatt nem sürgősségi kormányrendelet formájában léptetik érvénybe, hanem a parlamentbe küldik a szöveget, remélve, hogy a két házban sikerül kibékíteni a benne rejlő ellentmondásokat.

Kevesebb, mint három hét áll azoknak a rendelkezésére, akik szeretnének pályázni a MOL Segíthetek? tehetségtámogató programjára. A MOL Románia a pályázati kiírást szeptember 19-én hirdette meg neves romániai sportolókkal karöltve. A pályázatok leadásának határideje október 20-a, a postai bélyegző dátuma.

A program célja azon 8 és 18 év közötti fiatal sportolók támogatása, akik nagyon jó eredményeket értek el országos és nemzetközi versenyeken, és anyagi segítségre van szükségük sportolói pályafutásuk folytatásához.

A jelentkezési iratcsomókat neves romániai sportolókból álló zsűri bírálja el. A zsűri tagjai: Leonard Doroftei, Violeta Beclea-Szekely, Simona Amânar, Camelia Potec és Gyenes Emanuel.

A jelentkezők eszközbeli támogatásra (a pályázó országos és nemzetközi versenyekre való felkészüléséhez szükséges felszerelés, sporteszközök stb. megvásárlása), illetve útiköltség-térítésre (annak érdekében, hogy eljussanak országos és nemzetközi versenyekre, valamint felkészítő edzésekre, edzőtáborokba) pályázhatnak.

A MOL Segíthetek? program további részletei a www.molromania.ro honlapon olvashatók, de információk kaphatók a 0800 800 662-es zöld számon is, munkanapokon 9–16 óra között. A jelentkezési iratcsomót Kolozsvárra, az 1-es postahivatal 1144-es postafiók címre kell küldeni egy példányban.

A pályázat eredményeit 2006. december 5-én teszik közzé, és legkésőbb december 10-én a www.molromania.ro honlapon is olvashatók.

További információkért hívja Csog Évát a 0726-368801-es telefonszámon, vagy írjon az ecsog@molromania.ro címre.

Szerda reggel a Széchenyi téri piacon a következő árakat lehetett feljegyezni: burgonya – 0,8–1 lej/kg, hagyma – 1,5 lej/kg, paradicsom – 1,5 lej/kg, zöldpaprika – 1,2–1,5 lej/kg, paradicsompaprika – 1,6 lej/kg, káposzta – 0,5 lej/kg, uborka – 1,7–1,8 lej/kg, padlizsán – 1,5 lej/kg, murok – 0,5–1 lej/kg, karfiol – 1,5–2 lej/kg, zöldpaszuly – 2,5–3 lej/kg, alma – 1,8–2,5 lej/kg, körte – 6 lej/kg, szilva – 1,2–1,6 lej/kg, sárgadinnye – 4,5 lej/kg, szőlő – 2–5 lej/kg.

A román határrendőrség, figyelembe véve azt, hogy a hamisított termékekkel kapcsolatos bűncselekmények évente átlag 300 százalékkal nőnek, különleges csoportot alakított, amely a jelenség ellen küzd. Elsősorban a szerzői és a szomszédos jogok megsértésére, annak a határokon átívelő megnyilvánulásaira összpontosítanak, az uralkodó munkamódszer a szervezett bűnbandák leleplezésére és megbontására, a hálózatok felszámolására irányul.

A különböző rajtaütéses akciók során az év elejétől mostanig több mint 180 bűnügyi iratcsomót állítottak össze, számos hamisított terméket koboztak el, köztük több mint egymillió márkásnak feltüntetett ruházati cikket és lábbelit, mintegy 75 000 flakon illatszert, több mint 6000 elektronikai terméket, valamint cigarettát, milliós nagyságrendű tételekben. Bezúztak több mint 10 tonna hamisított CD-, illetve DVD-lemezt.

Az elkobozott termékek értéke meghaladja a 128 millió új lejt.

Áramszünetben rabolt
Rablás áldozata jelentkezett a magyargorbói rendőrségen hétfőn este fél kilenckor. Mint kiderült, a türei D. Alexandru aznap este fél órával korábban hazafelé tartott, amikor Türében, az utcai áramszünetet kihasználva a 34 éves L. Remus rajtaütött: erős ütést mért az arcára, majd elvette az áldozat kismotorját, kabátját és maroktelefonját. A rendőrség otthon találta a rablót, és őrizetbe vette. 15 napos előzetes letartóztatásba helyezték, az 1400 új lejes kár teljes egészében megtérült.

Szamosba fúlt az eltűnt
Holtan találták azt a kolozsvári férfit, aki még szeptember 4-én ment el otthonról, s azóta nem tért haza. A rendőrséget kedden értesítették arról, hogy a Rózsák Parkjánál lévő kis vízierőműnél egy férfi erősen bomlásnak indult holttestére bukkantak. A hatóságok hamar azonosították a holttestet a mintegy hónapja eltűnt 61 éves R. J. személyében, aki ellen országos körözési parancs volt érvényben. Az elhunyt Parkinson-kórban szenvedett, erős személyiségzavarokkal küszködött, s volt már két öngyilkossági kísérlete is.

Kamionba szaladt
Frontálisan ütközött egy Iveco márkájú teherszállítóval egy személygépkocsi. Az eset kedden este fél 11-kor történt az E60-as országúton, Kolozsvár bejáratánál: a nagybányai 45 éves P. Ioan Alexandru éppen Torda irányából érkezett városunkba, amikor figyelmetlensége miatt az ellentétes sávra sodródott, és ott ütközött a bukaresti 50 éves O. Gheorghe vezette kamionnal, amely nekilökte az autót egy, a kiskocsival azonos irányban haladó Volkswagennek. A vétkes gépkocsivezető súlyos, utasa, a nagybányai 49 éves B. Mircea kisebb sérüléseket szenvedett.

Kisbusz borult fel
Utasokkal teli mikrobusz borult fel egy szabálytalankodó taxis miatt a Tordai úton, tegnapelőtt este negyed 10-kor. A 44 éves C. Viorel Traian egy Daciával haladt felfelé, majd meg akart fordulni, annak ellenére, hogy a kettős folytonos vonal miatt ez nem lett volna szabad. A manőver során az utast szállító taxi összeütközött egy Mercedes márkájú kisbusszal, amelyet a 37 éves tordai M. Vasile Gabriel vezetett, s amely 8 személyt szállított Kolozsvárról Tordára. Az ütközést követően mindkét jármű felborult. A kisbusz sofőrje, valamint a 34 éves G. Mihaela Laura, 39 éves F. Andrei és 34 éves F. Maria Hortensia – mindannyian tordaiak – kisebb sérüléseket szenvedtek.

Az Állatok Világnapja az állatszeretetéről ismert Assisi Szent Ferenc ünnepe, azaz október 4., de világszerte minden év október első vasárnapján tartják. Assisi Szent Ferenc már a XIII. század elején azt hirdette, hogy mindent szeretnünk kell, ami körül vesz minket, legyen az élő vagy élettelen.

A világnapon eredetileg a vadon élő állatok védelmére figyelmeztettek, és pusztításuk ellen tiltakoztak, ma már minden védtelen élőlényre felhívják a figyelmet. Az ember állatbarátnak születik, csak később nevelik bele a fölös félelmet, higiéniai irtózást, s ez is gerjesztheti az állatokkal szembeni agresszió kialakulását. Persze a haszonelvűségnek is sok állat esik áldozatul. A kedvtelési állattartás felelőségen kell hogy alapuljon, a „kedvenc" állatok közül hazánkban évente több százezer válik kóborrá. Az állattartás két nagy osztályba sorolható: gazdasági állattartás, és kedvtelési célú állattartás. Míg a gazdasági állatok alatt általában az ember számára (főleg élelmezési célból) iparszerűen tartott állatokat soroljuk, addig a kedvtelési állatok csoportjába minden más olyan állat beletartozik, amelyet az ember „szeretetből", a velük való kapcsolattartás végett tart. Nem feledkezhetünk meg ezen a napon a prémtermelés céljából tartott állatról, és a kísérleti laborok-telepek állatairól sem. Fontos, hogy ne csak az Állatok Világnapján, az év egészében éljünk úgy, hogy a természettel, környezetünkkel, az abban található más fajú élőlényekkel való kapcsolatban megtaláljuk a humánus normát. Hozzuk létre az élet tiszteletén alapuló állattartást, egy magasabb szintű környezeti normát, hogy aztán majd mi emberek egymással szemben is hasonlóképpen bánhassunk. Összeállításunkban a szerkesztőség „állatkertjéről", kedvenceinkről számolunk be, illetve csak egy részéről. Szerencsére sokkal többen „vagyunk", a folytatást a következő Állatbarátban olvashatják.

Hosszú éveken át nyaggattam a szüleimet azzal, hogy kéne valami kis állatka a lakásba. Ellenszegültek, mígnem 6 évvel ezelőtt (ezzel sajnos elárultam cicám életkorát is, pedig nőstény esetén ezt még annyira sem illik megtenni) államelnök-választásra került sor. Ion Iliescu és Corneliu Vadim Tudor jutott be a második fordulóba. Félő volt, hogy amennyiben a szélsőségesen nacionalista politikust választják meg, menekülni kell az országból. Jómagam legalábbis minden pénzemet valutára váltottam, becsomagoltam, s vártam az éjfélkor nyilvánosságra hozandó exit poll eredményeket. Amennyiben Vadim nyer, felültem volna a Magyarországra induló első vonatra. Szerencsére ez nem következett be, s szüleimnek nem kellett megválniuk egyetlen fiuktól. Ennek örömére kijelentették: rendben, fiam, hozhatsz haza egy macskát. Még aznap felhívtam a Szabadságban közölt hirdetés alapján Nonn Tibor műépítészt, aki ide is adott egy kiscicát, amelyet akkori kedvenc együttesem, a The Cranberries énekesnőjéről, Dolores O’Riordan-ról neveztem el.

Pár hétre rá Ion Iliescu kétnapos kolozsvári látogatásra érkezett. Utolsó sajtóértekezletét követően odamentem hozzá és azt mondtam: elnök úr, gratulálok, Önnek köszönhetően lett cicám. A politikus nagyot nézett, szó nélkül maradt. Azonnal jelzett a kemény legényeknek, szükség van rájuk. Rájöttem, fölösleges volt így kifejeznem köszönetemet Dolores miatt.

Ennek már 6 éve. Dolores maroknyi nyávogó kiscicából még mindig játékos és huncut macska lett. Reggelente, munkába indulás előtt szinte mindig játszunk. És még fogunk legalább 2–3 elnökválasztásig.

Amikor Toncsi tacsim az örök vadászmezőkre tért, férjem fogadalmat tett: több kutya nem kell! Akkor én is úgy éreztem, más kutyát nem is tudnék szeretni.

Munkából való hazatértemkor úgy három évvel ezelőtt nem hittem a szememnek! Férjem a konyha közepén ül és egy szőrgomolyaggal játszik.

– Ugye milyen édes? – mutatott a gomolyag felé, amiről kiderült, hogy egy kutya. Mondta ezt az az ember, aki valamikor kijelentette, hogy márpedig több kutyát nem enged a házba!

Úgy történt, hogy a szomszédos tömbházban lakó kislány felszedett egy utcakutyát valahonnan, s hazavitte. A szülei pillanatnyilag meg is engedték neki, de aztán kiderült hogy a gyerek többet törődik a kutyával, mint iskoláskönyveivel, s túl akartak adni az eben. Kivitték az utcára, s kérdezték az ismerősöktől, hogy kell-e nekik egy kutyus. Nem nagyon volt keletje az állatkának, de a férjem megsajnálta, s hazahozta. Velünk van azóta is. És talán még jobban szeretem, mint a tacskómat. A Bozó nevet adtam neki, mert akkor még nem tudtam, hogy kislánykutya. A spániel-kopó meg mit tudom én milyen keverék, elég nagyra nőtt állat roppant kedves, bohókás, ragaszkodó, szeretetreméltó teremtés. Nincs karaktere, mint a tacskómnak, hiszen mindenkinek behódol. Nem makacs, nem haragszik senkire (csak a macskára, a madarakra, a bogarakra és a legyekre), a csontot elhúzhatom az orra elől, morogni még soha nem hallottam, és nagyon de nagyon tud szeretni. Bármelyikünk tér haza a munkából, olyan üdvözlő csaholást rendez, mintha hónapokig nem látott volna. Szófogadó, de a legnagyobb pozitívuma, hogy nagyon ügyel a ház békességére. Ha valamelyikünk csak egy kicsit is fennebb emeli a hangját a másikra, mert ugye ez a legjobb házban is megtörténhetik, Bozó rögtön ott van, és megugat. Ezért aztán, amióta Bozó nálunk van, csak ha vendégségbe megyünk, akkor tudunk igazán jót veszekedni.

Látni kellene, mondanám, de talán segít elképzelni egy kis leírás is: szép gömbölyű, fényes fekete, gumiszerű, örökké figyelmesen, érdeklődve előretartott, felnyomott orrocska; hosszú fürtös nagy, puha, fekete bunda, borzas buksi fej, mozgásból sejthető lehunyt fülek, időnként kinyújtott rózsaszín bársonyos nyelv, és valahol megbújva a göndör frufru mögött két fekete gyöngyszem. Hát igen, ő Kibo, a pulikutya. Kölyök, mondanám, de csak a vele együtt lakó anyja kölyke, mert Kibo bizony már belépett a kutyatini korba egy évével és három hónapjával. Boldog élete van, és ezt bátran jelentem ki helyette. Hiszen – ellentétben az utcán tanyázó, nem kimondottan kóbor, hanem lakóközösségi gondoskodásban részesülő társaival szemben – Kibo népes családot tudhat a magáénak, no meg tágas, változatos, remek játszó- és búvóhelyekkel tarkított udvart és kertet, ahol lehet kerítést mászni, létrára kapaszkodni, szomszédtól papucsot szerezni, darazsat elkapni, lábtörlőt elbontani, a járókelőkre öntudatosan ugatni, varjakra vakkantani.

Ugyan mi kellene még egyéb a boldog kutyaélethez, ahol a háttér is adott – külön kutyaól mindegyiknek, napi főtt étel, szerető gazditól állandóan kijáró simi, és persze a saját népes családja. Mert Kibo nincs egyedül kutyavilágában. Együtt lakik az anyjával Bogánccsal, meg nevelőanyjával Lizivel, a kotorékeb ősökkel büszkélkedhető öreg korccsal. A sárga, tacskóra emlékeztető Lizi egyébként a tapasztalt öregek büszke távolságtartásával kerülgeti a fekete, időnként jókedvűen morogva összeakaszkodó, forgó-fetrengő, önfeledten játszó borzas pamacsokat. Hagyjatok már, ostoba kölykek farrándítással vonul el mellettük, és a feketék játékra hívó, kötekedő szembenézését fogvicsorogtató morgással utasítja vissza. A pulik tanultak is Lizitől, méghozzá egerészni. Szívesen lapítanak a sárga mellett, amikor az szagot érez, és merev lesállásban várja türelmesen, hogy talán egy egér is felbukkan valahonnan. Bár ez nem nagy teljesítmény a foglalkozásuk szerint terelőkutyaként elhíresült puliknak. De viselkedésük – Bogáncsé és Kiboé egyaránt – nem csak ezen a téren szenvedett csorbát. Valószínűleg környezetük hatására, cseppet sem illik rájuk a szakkönyvek viselkedés-leírása. Míg a pulit őszinte gazdaszeretőnek, de idegenekkel szemben távolságtartónak, (kezdetben legalábbis) mogorvának, bizalmatlannak, ezáltal pedig jó házőrzőnek jellemeznek a szakkönyvekben, addig Kibo és anyja ennek a teljes ellentéte: egyből barátkoznak, játékosan körülugrálják az idegent, és egy kis simire egyből kéjesen elnyúlnak.

Legújabban versenyt kell(ene) dolgoznunk Kiboval az őszi betakarítási munkákban. Valahogy úgy vagyunk vele, mint a mesében: ami este lehullt, reggelre eltűnt. Anélkül, hogy olvasná ugyanis az Életmód rovatot a Szabadságból, Kibo tudja, hogy a dió egészséges és jó. Ahogy kivetközik egy is a zöld burokból, és koppanva földet ér, a puli felkapja és elropogtatja. Látni kellene, milyen ügyesen vájja ki a finom fehér belsejét. De ezt már nem írom le, bár bevallom, öröm volt írni róla – akár egy pihentető, játékos, megnyugtató együttlét.

Bea kolléganőnkre érvényes a címben megfogalmazott állítás: hálát adhat a fennvalónak az a kóbor kutya vagy macska, amely Bea gondviselésével találkozhatott. – Kisgyerekként házban laktam – kezdi a beszélgetést Bea. – Állandóan volt legalább két kutyánk, macskánk. A tömbházba költözés után egy ideig nem tartottunk kutyát, de voltak halaink, papagáj és macska – persze, nem egy időben. Több éven át sétáltattam egy dobermannt, mivel ez a kedvenc kutyafajtám, „őt" végül nekem ajándékozták. Amúgy nem vagyok „válogatós", a kóbor kutyákat is szeretem. Sajnos, sok a baj a tömbházbeli szomszédokkal: kétszer kihívták a rendőrséget, de mindent rendben találtak, a kötekedési szándék tehát nyilvánvaló volt. A kutyáimat rendszeresen beoltatom és féregteleníttetem – magyarázta.

Majd Zénóról mesél, az utolsó dobermannról, „aki" bámulatosan szelíd volt, de nemrég el kellett altatni. Fanni terrier és farkaskutya keveréke. Blöki alig egyéves, és párhetesként került Beához. – Blökinek több hónapon át kerestem gazdit sikertelenül. Hatan vitték el, hatan hozták vissza. Nagyon sajnálom, hogy a „felelősségtudattal rendelkező" felnőttek úgy gondolják: a kutya a gyerek játékszere, amely el- és kidobható. Szóvá tehetném azt is, hogy egyre kevesebb a kutyasétáltató hely, s az erdő sem biztonságos: olyan híreket is hallottam, hogy vadászidényben kutyát lőttek.

– Nyár elején a szemem láttára ütött el egy kóbor kutyát az autó. Mivel egyedül nem boldogultam a sebesült állattal, leintettem egy arra járó rendőrkocsit. Meglepődtem, milyen készségesen siettek a segítségemre. Végül elvittük az állatorvosi rendelőbe, ahol meggyógyították. Az önkormányzat nem kezeli kellő fontossággal a kérdést. Persze, a legkönnyebb egy vállrándítással vagy a kóbor állatok elaltatásával – rosszabb esetben leölésével – „megoldani" ezt a gondot. Azt viszont végleg nem értem: miért az a szerencsétlen eb a felelős azért, hogy az utcára került? – teszi fel a sokunkban megfogalmazott kérdést.

A Bécsi Nemzetközi Összehasonlító Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW) szerint Románia uniós csatlakozásának előnyei főleg a kereskedelemben, a gazdasági fejlődést és a befektetéseket illetően, valamint az EU-s pénzalapok lehívása terén jelentkeznek majd. A középtávú előrejelzések évi 5–6 százalékos gazdasági növekedéssel számolnak.

A két ország gazdaságának szempontjából előnynek lehet tekinteni a nyugat-európai és az új tagországok közti bérkülönbségeket – idézi a bécsi jelentést az euractiv.ro. A romániai és bulgáriai bérek az EU 15 régi tagországában jegyzett átlagbér egyharmadát teszik ki, a 2004-ben csatlakozott tíz tagállamban jegyzett átlagbérnek pedig a 70 százalékát. A bérkülönbségek kiegyenlítése évtizedekbe telhet. Az átlagbér Bulgáriában 163, Romániában pedig 264 euró – írja a bécsi tanulmány. A munkanélküliség mindkét országban csökkent : Bulgáriában 10, míg Romániában 7 százalékos.

A textil-, készruha- és bőriparban a hazai termelés 2005-ben jelentősen csökkent. 1990 után a nyugati vállalatoknak kifizetődő volt a hazai olcsó munkaerő, ám azóta a bérek némileg növekedtek, a nemzetközi cégek pedig sokkal inkább keleten, ma már elsősorban Ázsiában dolgoztatnak. Az iparágak gyenge hazai teljesítménye aggasztó, mert sikeres iparágakat érint, amelyek exportja is jelentős volt. A szakemberek szerint felszínen marad viszont két másik sikeres hazai ágazat: a fakitermelés és a bútorgyártás – nagyrészt a kiterjedt fakitermelés miatt. 2004-ben és 2005-ben Romániában közel 9 millió köbméter faanyag-kitermelést jegyeztek.

Az elemzők egy régi gazdasági törvényszerűséget idéznek: ha a termelőipar növekedése nem éri el az évi 3 százalékot, akkor az ország gazdasági növekedése veszélyben van. A tanulmány szerint Románia aggasztóan közeledik ehhez a határértékhez, mivel a kulcsfontosságú, jelentős exporttevékenységet lebonyolító ágazatok teljesítménye gyenge. Másrészt, a támogatásra váró ágazatokra nem sok figyelmet szenteltek Romániában. Ilyen az elektronikus gépek, az informatika, a távközlés és az autóipar. Ezen iparágak hatalmas potenciálja nincs kellőképpen kihasználva.

Az élelmiszer- és ital-felhozatal belföldön jó termelési mutatókkal rendelkezik, az exportja viszont elhanyagolható. Az élelmiszeripar Romániában viszonylag stabil és globális előnyökkel rendelkező ágazat, de ez is zsugorodik: míg 1998-ban az ipari össztermelés 18 százalékát az élelmiszeripar biztosította, 2002-re ez az érték 12 százalékra zuhant, jelenleg 13 százalékban állapították meg.

Január elsejétől, Románia EU-s csatlakozásának időpontjától jelentős változások lépnek életbe a román állampolgárok kiutazását illetően. A határátlépés könnyebb, gyorsabb lesz, az eddigi feltételek megszűnnek: csak útlevélre lesz szükségünk ahhoz, hogy meglátogassuk az Európai Unió tagországait, továbbra sem lehet azonban 90 napnál többet egyhuzamban külföldön időzni. Arra, hogy személyi igazolvánnyal lépjük át a tagállamok határait, még várni kell.

Az érvényben lévő szabályozás szerint az EU tagországaiba utazó román állampolgároknak az útlevél mellett a kinttartózkodás idejére egészségügyi biztosítást, menettérti jegyet (vagy 150 euró értékű valutát az utazási költségek fedezésére), valamint napi 30 euró értékű, de 150 eurónál nem kevesebb valutát kell felmutatniuk az országból való kilépéskor. Január elsejétől azonban ez már a múlté lesz – tudtuk meg Fabian Bădilătól, az Országos Határrendőrség sajtóirodájának vezetőjétől, aki elmondta: jövőtől már csak az érvényes útlevél lesz a feltétele annak, hogy Romániából az EU tagországaiba utazhassanak a román állampolgárok. Ezt követően pedig az is lehetővé válik majd, hogy személyi igazolvánnyal lépjük át a tagországok határait – hogy pontosan mikor, még nem tudni. Ennek oka, mint azt Kónya-Hamar Sándor európai parlamenti megfigyelő lapunknak elmondta, hogy egyes EU-országok nem egyeztek bele abba, hogy a román állampolgárok személyivel utazhassanak. Ez ügyben a csatlakozás után további egyeztetések zajlanak majd.

Januártól jelentősen csökken a határátkelőknél a várakozási idő, a román–magyar és román–bolgár határon ugyanis bevezetik az ellenőrzésekre vonatkozó „one stop control" elvet, vagyis a nemzetközi forgalomban részt vevő járművet csak egyszer állítják meg a határon, közös ellenőrző ponton, s csak a fogadó ország határőrei kérik majd az útiokmányt – a vámosok azonban a határátkelők körzetében is leállíthatják az autókat. Az erre vonatkozó próbákat az idén augusztusban végezték a román és bolgár határőrök Giurgiunál, német szakmai küldöttség felügyelete mellett, s az eredmények azt mutatják, hogy a rendszer bevezetésének köszönhetően a várakozási idő mintegy 70%-kal csökken. A rendszert januártól biztosan alkalmazzák, de lehet, hogy még annál hamarabb is: a közös ellenőrzőpontok január előtti üzembe helyezése technikai részletkérdésektől függ. Románia nem EU-tagállamokkal való határain ugyanakkor szigorúbb lesz az ellenőrzés a belépőkkel szemben, a belépéshez például hamarosan vízumra lesz szükségük a moldovai állampolgároknak. Azt viszont, hogy a román állampolgárokkal szemben jelenleg alkalmazott vízumkényszert feloldják-e vagy sem, egyelőre nem tudni.

Bár a határátkelés, mint a előbbiekből kiderül, sokkal könnyebb lesz, a tartózkodási időt illetően semmi sem változik: továbbra sem szabad 90 napnál többet külföldön, EU-országokban tartózkodni (illetve hat hónapon belül több mint 90 napot). Azok, akik ezt túllépik, és akiket rajtakapnak, illetve hazatoloncolnak, továbbra is arra számíthatnak, hogy a hazai hatóságok korlátozzák külföldre való utazási jogaikat – akik azonban nem buknak le, és önszántukból térnek vissza 90 nap után, büntetésmentesen megússzák a dolgot.

Hogy 2007-től mennyivel fog növekedni a hazai határátkelők forgalma – nehéz megjósolni. Idén augusztusban 3,4 millióan lépték át az ország határait, ebből valamivel több mint 2 millió román állampolgár. A legnagyobb forgalmat – a határátlépések 55%-át – a román–magyar határon tapasztalták.

Európában – és vele együtt Romániában is – vészes méreteket ölt a lakosság elöregedési folyamata. 2050-ig várhatóan csaknem megduplázódik a 65 évesnél idősebb lakosság aránya az Európai Unióban; a jelenlegi 17 százalék helyett 30 százalék lesz – áll az Eurostatnak az Idősek Világnapja, október 1. alkalmából közzétett statisztikájában. Hazai becslések szerint Románia lakossága 2050-ig a jelenlegi 21,5 millióról 16 millióra csökken, ennek mintegy felét teszik majd ki a 60 évesnél idősebbek. A szociális rendszerek összeomlásának megelőzéséért komoly reformokra van szükség, amelyeket tanácsos lenne mielőbb elkezdeni.

1995-ben a 65 évesnél idősebb korúak aránya az EU25-ben 15 százalék volt, tavaly már 17 százalék. Arányuk a legnagyobb Németországban, Olaszországban (19–19 százalék) és Görögországban (18 százalék), a legalacsonyabb Írországban (11 százalék), Cipruson és Szlovákiában (12 százalék).

Becslések szerint 2050-re a tavalyi 75 millióról közel 135 millióra nő a 65 évesnél idősebbek száma (1995-ben 66 millió volt), ezzel a lakosság 30 százalékát teszi majd ki ez a réteg. A helyi lakosság összlétszámához mérve a legtöbben lesznek az idősek Spanyolországban (36 százalék), Olaszországban (35 százalék), Németországban, Görögországban és Portugáliában (32 százalék), a legkevesebben Luxemburgban (22 százalék), Hollandiában (23 százalék), Dániában és Svédországban (24 százalék).

A legegészségesebbek a ciprusi férfiak és az olasz nők
2003-as adatok szerint az EU15-ben a férfiak 65 éves koruk után 10,1 évnyi egészséges életre számíthattak, a hölgyek 10,7 évre. A rendelkezésre álló további adatok szerint Cipruson élhetnek legtovább egészségben a 65. születésnapjuk után a férfiak (12,6 évet), majd Belgium (11,7 év) és Spanyolország (11,3 év) következik. Az olasz nők számíthattak a legtöbb egészséges életévre 65 éves koruk után (14,4 év), majd a belgák (12,6 év), a spanyolok (12,5 év) és az osztrákok (12,2 év) jönnek a sorban. A statisztika végén kullog Magyarország, ahol 2003-ban a 65 évesnél idősebb férfiak csupán 6,1 évnyi egészséges életre számíthattak, lemaradva Finnországtól (6,5 év), Franciaországtól és az Egyesült Királyságtól (8,2 év). A nők vonatkozásában a legrosszabbak az adatok Finnországban (7,1 év), Magyarországon (7,2 év) és Portugáliában (7,7 év).

2005-ben az EU25-ben a 15–64 évesek foglalkoztatottsági aránya 63,8 százalék volt, a 60–64 éveseké 26,7 százalék, a 65–69 éveseké 8,2 százalék. A 60–64 éves korosztályban a legmagasabb foglalkoztatottsági arányt Svédországban jegyezték (56,8 százalék), majd Észtországban (43,9 százalék), Írországban (42,9 százalék), az Egyesült Királyságban (42 százalék) és Portugáliában (41,3 százalék), míg a legalacsonyabbat Luxemburgban (12,6 százalék), Szlovákiában (12,7 százalék) és Franciaországban (13 százalék). A 65–69 évesek esetében a foglalkoztatottsági arány Portugáliában volt a legmagasabb (28,4 százalék), majd Ciprus (19,8 százalék) és Lettország (18,7 százalék) következett, a legalacsonyabb Szlovákiában (2,4 százalék), Belgiumban (2,5 százalék) és Franciaországban (3 százalék).

Több a férfiak szabadideje
Általános jelenség, hogy a 65 évesnél idősebbek több szabadidővel rendelkeznek, mint a 20–74 évesek átlaga, s jellemző, hogy a férfiaknak több szabadidejük van, mint a nőknek. A 65 évesnél idősebbek körében a szabadidő növekedése 1 óra 15 perctől (Litvánia) 2 óra 45 percig (Spanyolország) terjed a férfiak esetében, és 1 óra 15 perctől (Németország) közel 2 óra 30 percig (Svédország, Finnország) a nőknél. Ezt a többlet-szabadidőt nagyrészt tévézéssel és videózással töltötték, ám némileg nőtt az olvasás gyakorisága is, míg a társadalmi életre fordított időtartam nagyjából változatlan.

A legtöbbet a holland „nagyik" interneteznek
2005-ben a 25 tagú EU-ban a lakosság 51 százaléka használta az internetet a felmérést megelőző három hónapban, a 65–74 éveseknek pedig 12 százaléka – a legtöbben Hollandiában (34 százalék), Dániában (30 százalék), Svédországban (27 százalék) és Luxemburgban (26 százalék), a legkevesebben Görögországban és Szlovákiában (1 százalék), illetve Csehországban, Litvániában és Portugáliában (2 százalék). (euractiv.hu)

Az élettartam kitolódása, az elvándorlás és a születési arány csökkenése folyamatosan alakítja a lakosság összetételét. Jelenleg Romániában 6 millió nyugdíjas, 5 millió gyermek és fiatal, illetve 10,5 millió felnőtt él. Amennyiben a születésszám nem változik, és az idősek aránya folyton nő, 2050-ben Románia lakossága 16 millióra csökken, ezek több mint fele 60 évesnél idősebb lesz. A dolgozó lakosság száma becslések szerint oly alacsony lesz, hogy egy munkaképes felnőttnek további kilenc személy nyugdíjának, szociális juttatásának, egészségügyi ellátásának vagy oktatásának költségeit kell fedeznie.

K. P., Kolozsvár: Egy munkaviszony során a munkaadót terheli-e valamilyen felelősség, illetve milyen esetekben felel a munkáltató az alkalmazottjával szemben?

Válasz: A munkáltató a törvény szerint egyrészt anyagilag, másrészt kihágási szempontból felel munkavállalóival szemben, valamint a jogszabályok be nem tartásáért. Amennyiben az alkalmazott valamilyen anyagi kárt szenved szolgálati feladatainak teljesítése közben vagy a munkájával kapcsolatosan, munkaadójának a hibájából, akkor az utóbbi köteles kártéríteni az alkalmazottat. A leggyakrabban előforduló esetek, amikor a munkáltató felel anyagilag, a következők: megakadályozza munkavállalóját bármilyen formában, hogy dolgozhasson; nem adja ki a pihenőszabadságot az azt követő év végéig, amikor az érintett arra jogosult lett volna; visszautasítja alkalmazottjának a kifejtett munkájával kapcsolatos, vagy a munkaévek számát igazoló okirat kibocsátását, ami meggátolja az érintettet abban, hogy máshol alkalmazhassák. A Munkatörvénykönyv kártérítés fizetésére kötelezi a munkaadót abban az esetben, amikor érvénytelenítik az alaptalan és törvénytelen elbocsátást; amikor ártatlannak bizonyul az alkalmazott, aki ellen munkaadója bűnvádi feljelentést tett vagy eljárást indítottak ellene a tisztségével összeegyeztethetetlen bűncselekmények miatt; a fizetések kifizetésének indokolatlan késése vagy ki nem fizetése esetén.

A Munkatörvénykönyv felsorolja azokat az eseteket, amelyek kihágásnak minősülnek és büntetik. Megemlítjük a következőket: az országos minimálbérnél alacsonyabb kereset megállapítása; a végzett munkát, a szakmában és munkában ledolgozott időt igazoló okiratnak az alkalmazott kérésére történő kibocsátásnak a visszautasítása; egy munkavállalónak vagy egy csoport alkalmazottnak a megfenyegetése vagy erőszak alkalmazása annak érdekében, hogy ne vegyen részt a sztrájkban vagy dolgozzon a sztrájk ideje alatt; törvénytelen megállapodások belefoglalása a munkaszerződésbe; munkaszerződés nélküli foglalkoztatás; a szabadnapok, munkaidő, munkaprogram be nem tartása; a túlórai vagy éjszakai munkára vonatkozó előírások figyelmen kívül hagyása. (A munkaviszonyt illetően külön jogszabályok egyéb kihágásokat is felsorolnak, például a személyzet-nyilvántartást, vagy munkavédelmet illetően.)

Felhívjuk kedves olvasóink figyelmét, hogy jogi tanácsadást csak Szabadság-előfizetőknek áll módunkban nyújtani, minden hétfőn 9–12 óra között. Kérjük, hozzák magukkal az előfizetési nyugtát vagy annak másolatát.

Feszült érdeklődéssel figyelem az anyaországi történéseket. És hallgatom az ilyen meg olyan párti politikusok állandó mellébeszéléseit. Pedig laikus, „utca embere" szemmel nézve a dolgokat, nagyon egyszerű, ami történik, csak a politikusok nagyon értik, hogyan lehet ködösíteni. Napvilágra került a parlamenti választások után közvetlenül, zárt, „családi körben" elmondott, mára már mindenki által ismert trágár „beismerő" és „megtérési" szándékát bejelentő vallomása a régi-új miniszterelnöknek. Ebben elismeri, hogy ő maga és pártjának elitje legalább két éven keresztül éjjel-nappal hazudott, és csak mímelte a kormányzást, de... ennek most vége! A „köz" meg az ellenzéki pártok felháborodtak. A jogos felháborodás a „közé", hiszen őket csapták be, lopták meg. Az ellenzéki pártvezetők nem ma született báránykák, hiszen igazmondó politikus nincs, de ennyire képmutató, cinikus, mint a rajtakapott miniszterelnök, párját ritkítja. Cinkostársai meg nyilván kitartanak mellette, hiszen ők tudják, esetleges pottyanásával kiket húzna maga után. A másik fél, – látván a hatalomhoz tízkörömmel ragaszkodó miniszterelnököt, aki vallja és tán még hiszi is, hogy általa és pártja által a csőd szélére állított országot csakis egyedül ő, a „megtért" tudja megmenteni –, „ellenállásra" hívja az elégedetlenkedőket. Hogy az egésznek mi lesz a végkifejlete, nem tudom. De az az egy biztos: a balhét a köznép viszi el, a nadrágszíját a „köz"-nek húzzák meg, ő fizeti a tandíjat, meg a vizitdíjat, és még mi mindent! Mert a politikai elit nem a saját gyermeke jövőjét játsza el. A miniszterelnök sem. Ők már jól megalapozták gyermekeik jövőjét. A mások bőrén.

Az orvos megkérdezi a betegtől:
– Mi a panasza?
– Nyilallást érzek a fejemben.
– S régen?
– Nem. Egyenesen.

Western Union – szolgáltatás a Sora, Szentegyház u. 4. és Széchenyi tér 23–25. szám alatti váltóirodákban.

A Román Nemzeti Bank árfolyamai: 1 euró = 3,5352 lej, 1 USD = 2,7859 lej, 100 magyar forint = 1,2833 lej.

Kolozsváron: Jókai (Napoca) u. 16., hétköznap 9–16, szombaton 10–12 óra között. Désen, hétköznapokon: Lukács Éva, tel.: 212-099. A 14 óráig feladott hirdetése már másnap megjelenhet.

Eladó használt gyerekkocsi olcsón. Telefon: 0745-252-698. (0044)

Eladó Torockószentgyörgyön a Rudnyánszky-kúriához tartozó ingatlan. Szoba+konyha 92 négyzetméter, garázs 24 négyzetméter, kert 724 négyzetméter, erdő 9 hektár. Telefon: 0265/262-105. (M)

Magánszemély elad háromszobás lakást Kolozsváron, a Dónát (Grigorescu)-negyedben, telefon, kábeltévé, internet, kaputelefon beszerelve. Telefon: 0264/582-090, 0740-280445. (0029)

Lakóparkban, közel a Május 1 térhez, már épülő, 2007-ben beköltözhető, 150 négyzetméter területen 50 négyzetméter beépített, kétszintes családi házak, berendezve vagy anélkül, kb. 99 000 euróért eladók. Az épülő 19 házból 5 van lefoglalva. Érdeklődni: 0264/436-784, 0747-253298, 19 óráig. (0007)

Fucking gitárost és basszusgitárost keres a Marko Polo rockegyüttes. Telefon: 0264/539-865, e-mail: gal_feri@yahoo.com (0023)

Angol órák kezdő és közép-haladó gyerekeknek és felnőtteknek. Telefon: 0264/586-767, 0746-105806. (0020)

Matematikát és számítógépkezelést tanítok. Telefon: 0745-298155, 0765-413518. (0023)

Fiatal értelmiségi pár kiadó garzont vagy egyszobás lakást keres, 120–130 euróért. Telefon: 0745-876983. (0042)

Különbejáratú szoba kiadó két egyetemista fiúnak, sürgősen. Telefon: 551-950. (0012)

Szomorúan tudatjuk, hogy
özv. HOBÁN JENŐNÉ
KOVÁCS ILONA
2006. október 2-án elhunyt. Temetése október 6-án, pénteken 12 órakor lesz a Házsongárdi temető kápolnájából. Nyugodjon békében. A GYÁSZOLÓ CSALÁD. (0008)

Sokan nem hitték, hogy – ilyen hamar – megtörténhet, mégis bekövetkezett: Dorinel Munteanu kedden este, lapzártánk után telefonon tudatta a Kolozsvári CFR elnökével, Iuliu Mureşannal, hogy egyoldalúan szerződést bont a Gépész utcai együttessel.

Dorinel Munteanu, akinek kulcsszerepe volt abban, hogy a CFR a nemzetközi porondon és a hazai bajnokságban is ütőképes gárdává változott, már elutazott Dornavátrára, késő délután megtartotta a csapat első ottani edzését, majd este közölte tanítványaival és a klub vezetőségével, hogy beadja lemondását, és elhagyta az edzőtábort. Nyilatkozata szerint nem tudott eltűrni bizonyos dolgokat, amelyeket azonban nem kívánt nyilvánosságra hozni. Történt mindez azt követően, hogy az idény egyik első sajtótájékoztatóján Iuliu Mureşan klubelnök még úgy nyilatkozott, hogy semmi akadályát nem látja Munti 2007 nyarán lejáró szerződése meghosszabbításának, s ezt minden bizonnyal a válogatott edzőjátékos is hasonlóan gondolja. Mi több, a csapat Munteanu irányítása alatt jó ideig éllovas volt az élvonalbeli bajnokságban, s a gárda jelenlegi negyedik helye is belefér még a csapat célkitűzésébe, hiszen európai kupaszereplést ér.

Dorinel Munteanu vélhetően már tegnap aláírta szerződését új csapatával, a tabella utolsó helyén álló Piteş-ti-i Argeş FC-vel – a két évre kötött szerződés értelmében a hírek szerint évi 300 000 eurós fizetést kap, célja pedig idénre a csapat megmentése a kieséstől, illetve az első 10-be való bekerülés, jövőre pedig európai szereplést érő hely a gárdával. A CFR azonban közleményben hívta fel a figyelmet arra, hogy az edzőjátékossal való szerződés egyoldalú felbontása miatt 200 000 eurót kell fizetnie a játékosnak, s amíg tartozását nem egyenlíti ki, nem edzheti új csapatát. Az Argeş vezetői egyes hírek szerint készek kifizetni az összeget, más források azonban úgy tudják, hogy le szeretnék alkudni, s amennyiben ez nem sikerül, akkor nem edzőként, hanem technikai igazgatóként alkalmazzák Muntit – vagyis a kiskapun hozzák a kispadra.

Az éllovastól a söprögetőig
Néhány hete még hatalmas önbizalommal és hibátlan mérleggel vezette a CFR az élvonalbeli bajnokságot. Ilyen körülmények között nehezen érthető, hogy miért választja mégis egy pódiumra esélyes gárda edzője inkább a kiesés elkerüléséért folytatandó harcot?

A válasz nem egyértelmű, és a vélemények megoszlanak, vélhetően azonban több, idő közben összegyűlt „apróság" vezetett Munti és a CFR válásához. Az első felhők akkor jelentek meg, amikor az élmezőnyhöz korántsem tartozó Petrozsényi Zsil pontot rabolt Désen. Aztán jött a két idegenbeli, a Temesvári Poli és az újonc Aradi UTA elleni vereség, majd az újabb pontveszteség Désen, a kiesés ellen harcoló Vaslui ellen. Egészen biztos, hogy Munti nem volt megelégedve játékosai utóbbi mérkőzéseken mutatott hozzáállásával. Ehhez hozzájárulhatott az is, hogy állítólag a CFR nem azokat a játékosokat igazolta le a nyáron, akiket ő csapatában szeretett volna tudni. Mi több, egyes hangok szerint a klub vezetősége nyomást próbált gyakorolni rá azért, hogy a nyáron szerződtetett, Munti által keveset használt portugál játékosokat tegye be a kezdőcsapatba, sőt, taktikai változtatásokat is kértek tőle az utóbbi gyenge szereplések miatt. A jelek tehát arra mutatnak, hogy az edző és a vezetőség közötti kapcsolat feszültté vált. Erre rátehetett egy lapáttal az is, hogy a központi sportsajtó azt rebesgette, hogy Iuliu Mureşan új edzőt keres. Korábbi nyilatkozata alapján Munti sem hitte ezt, majd Mureşan beismerte ugyan, hogy találkozott Ioan Ovidiu Sabău-val, de mint mondta, más ügyek miatt. A híresztelések azonban biztosan elgondolkoztatták, és a játékosokra nézve sem lehettek túl jó hatással.

Mindez mondhatni mintegy két hét leforgása alatt történt, s oda vezetett, hogy az ingerültségében a válogatottbeli további szereplést is lemondó Munteanu összecsomagolt, és távozott a csapattól.

Ki lesz az új edző?
Munti elment tehát, – egyesek szerint néhány kedvelt játékosát, Surdut, Coroiant, Minteuant és Miclăuşt is Piteşti-re vinné a télen –, a nagy kérdőjel pedig az, hogy ki veszi át a csapatot. A klub szokásához híven nem fedi fel lapjait, a találgatások során pedig rengeteg név felmerült. Elsősorban a Ioan Ovidiu Sabău-é, aki azonban csak tavasztól jönne, s akit klubja sem igen engedne el. Egy másik változat Ioan Andone lehet, aki jelenleg az Omonia Nicosiát edzi, de kifelé áll a szekere rúdja. A klub elismerte, hogy felkereste a Naţional volt edzőjét, az olasz Cristiano Bergodit, így ő is egy lehetséges variáns, akárcsak Ilie Dumitrescu, aki Muntival szinte egyszerre mondott le a PAOK Szaloniki edzői tisztségéből – az egyik internetes hírportál különben kész tényként tálalta, hogy ő lesz az új edző. Ennél meredekebb elképzelések is vannak: egyesek még Bölöni Lászlót is elképzelhetőnek tartják Munteanu utódjaként.

Egy biztos: a klub sürgősen edzőt keres – neve már e héten kiderülhet.

Kitartásáért egy autót kapott ajándékba az orosz élvonalbeli Zenit labdarúgócsapatától az a három szurkoló, aki 15 ezer kilométert utazott, csak hogy láthassa kedvencei bajnoki mérkőzését.

A drukkerek Szentpétervárról indulva jutottak el egy régi Hondával Vlagyivosztokba, ahol megnézték, ahogy együttesük 2–0-ra megveri a Lucs-Energiját. A visszautat azonban már vonattal kellett megtenniük, mert húszéves „útitársuk" lerobbant.

A Zenit hálából egy vadonatúj Toyota Corollával lepte meg a lelkes triót.

„Még nem döntöttük el, hogy mit csinálunk az autóval, illetve hogy hivatalosan melyikünk tulajdonába kerül, de egy biztos: a csapat színeire festetjük, így városszerte mindenki felismerheti" – mondta az egyik szurkoló.

A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) fegyelmi bizottsága jövő kedden dönt a Ferencváros ügyében, amely azért indult, mert a klub polgári bírósághoz fordult licencének visszavonása miatt.

A testület kedden ugyan tárgyalt az esetről, az ítélethozatalt azonban egy héttel elhalasztotta.

Megkezdődött az illegális jegyárusítás az interneten a 2008-as, osztrák-svájci rendezésű labdarúgó Európa-bajnokságra.

„Tudomásunk van arról, hogy egy holland és egy norvég weboldal a nyitómeccstől a döntőig minden meccsre kínál belépőket. Fejenként 99 darabot lehet rendelni, és legalább háromszor annyiba kerülnek, mint a tervezett kereskedelmi ár" – jelentette ki Wolfgang Eichler, az Eb sajtófőnöke.

A szervezők hangsúlyozzák, hogy törvényesen csak a kontinenstorna hivatalos lapján, a www.euro2008.com-on lehet majd jegyhez jutni.

Jens Lehmann, a német válogatott kapusa elárverezi azt a papírdarabot, amelyen az argentinok 11-es rúgó szokásai szerepeltek a nyári labdarúgó-világbajnokság negyeddöntője előtt.

A megnyert párbajban két büntetőt is hárító hálóőr szerint az írás már nehezen olvasható, mert a verejték elmosta a zoknijába dugott cetlire tintával írt szavakat.

A németek számára bűvös fecni – amelyet Lehmann minden 11-es előtt megnézett – jótékony céllal kerül kalapács alá.

Érdekes, hogy a kapus végül nem sok hasznát vette a cédulának, ugyanis a két kivédett büntetőből az egyiket Ayala – a jegyzettel ellentétben – balra rúgta, míg a szintén rontó Cambiasso nem is szerepelt a listán.

Ramon Calderon, a Real Madrid elnöke szerint két év múlva visszavonul David Beckham, a csapat angol futballsztárja.

„David hamarosan meghosszabbítja jövőre lejáró szerződését, de 2008-ban tudtommal befejezi" – nyilatkozta a klubvezető a BBC-nek.

A nyári világbajnokság után az új szövetségi kapitány, Steve McClaren „kiselejtezte" a válogatottból a 31 éves Beckhamet, aki jelenleg a spanyol fővárosban is csak második embernek számít posztján Jose Antonio Reyes mögött. Calderon mindazonáltal nem hajlandó lemondani a rutinos légiósról: „Szükségünk van rá, mert jól játszik és az edzők rá építik a taktikát.

A minimális túlsúly elkerülése végett anyaszült meztelenül mérlegelt címmérkőzése előtt Celestino Caballero panamai ökölvívó. A Boksz Világszövetség (WBA) nagyharmatsúlyú övéért rendezendő összecsapás előtt a 30 éves kihívó – az újságírók megdöbbenésére – még az alsónadrágját is levette, így épphogy súrolta a kategória 55,3 kg-os felső határát.

Mint kiderült, megérte a meztelenkedés: elhódította bajnoki övet, miután kisebb meglepetésre a harmadik menetben kiütötte a címvédő, thaiföldi Somsak Sithchatchawalt.

A mérkőzést különben Bangkok egyik buddhista templomában vívták.

Aranyérmet szerzett a párbajtőröző Nagy Tímea a torinói vívó-világbajnokságon: a döntőben négy találattal, 15–11-re verte az észt Irina Embrichet.

Ezt megelőzően utoljára 1992-ben avattak magyar győztest egyéni számban vb-n, akkor az ugyancsak párbajtőröző Horváth Mariann nyert.

Nagy, akárcsak korábbi csörtéi során, a fináléban is remekelt, végig kiegyensúlyozottan vívott. 7–7-ig még együtt haladt a két vívó, a kétszeres olimpiai aranyérmes magyar azonban ekkor két szép találattal megnyugtató előnyre tett szert, ellenfelének pedig rögtön sürgős lett az akciókezdeményezés. Ezzel viszont Nagy malmára hajtotta a vizet, aki 13–10-nél sem sietett, nem akarta gyorsan befejezni az asszót, továbbra is előkészítetten támadott, illetve jól védekezett, aminek meg is lett a gyümölcse.

Nagy Tímea különben harmadik gyermeke születése után bő egy évvel nyerte első egyéni világbajnoki aranyérmét, ezzel megbosszulva Szász Emese elődöntőbeli vereségét is, aki 15–10 arányban kapott ki az észt párbajtőrözőtől.

Az egyéni versenyek során ezzel négy éremnél járnak a magyarok Torinóban, ezzel már a csütörtökön kezdődő csapatviadalok előtt teljesítették a hivatalos elvárást, ami éppen ennyi dobogós hely begyűjtése volt.

Az oldalt szerkesztette: Balázs Bence